Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-27 / 9. szám

meg. Mindenekelőtt tudnia kell. hogy mily egyes anyagokból áll minden élelmiszer, kell tehát a százalékos összetételt ismernie; tudnia kell, hogy a fehérnyén, zsiron és szénhidrátokon (czukor és keményítőn) kívül a hamurészek vagyis a tápláló sók a legfontosabbak, mert ezek képezik az egészséges vért. Erre a táplálószerek kémiája tanit, amelynek segítségével tehát lehetséges az ételek helyes kiválasztása és összeállítása. Azután tudnia kell a gazdasszonynak, hogyan kell a táplálószereket elkészíteni és élvezhetővé tenni. De már itt egy sem akad, aki azt'nem állítaná, hogy ehhez ért. De éppen ez nem áll. A férfiak nagyon keveset törődnek az egész élelmezési ügygyei; ehhez semmi közük, mondják az asszonyok. Amit azonban a főzésből tudnak, azt anyjuktól vagy nagyanyjuktól tanulták. A táplálószereket először kilúgozzák és azután az értéktelen rostanyagot és egyéb maradékot fűszerekkel ismét Ízletessé teszik, a tápláló sók pedig a csatornába kerülnek. Miképpen képződjék igy egészséges vér?

Ezen segíteni kell. A felnőtt női nemzedéket szóval és írásban, tehát oktató előadások és útbaigazító könyvek utján tájékoztassuk a főzés módjáról.

A serdülő női nemzedéket jó főzőiskolákban kellene kiképezni, melyeket nemcsak a fővárosban, de minden vidéki városban is bekellene rendezni, talán a nőegyesületekkel vagy más egyletekkel kapcsolatosan. Ez iskolákban gyakorlaton kívül nagy súlyt kellene helyezni az elméletiekre, av tudományos oldalra és a táplálószerek ismertetésével, kémiájával kellene foglalkozni. Mert a főzés művészet, melyet nem elég megtanulni és tudni, de észszel felfogni is kell.

A női nemű fiatalságot jó, alkalmas könyvek fonalán rendezendő felvilágosító oktatásban kellene részesíteni, még pedig a természetrajzzal és növénytannal kapcsolatosan. A minek testté, vérré kell válnia, annak már jó korán az értelembe kell behatolnia, mert különben a jövőre nézve elvész a gyakorlati érték. Ha azonban az asszonyok még gyermekkorukban megtanulták, miféle anyagokból állanak a táplálószerek s mi az értékük és jelentőségük szervezetünkre nézve, akkor, mint felnőttek nem fognak az elkészítés körül hibákat elkövetni.

Csak ez utón érhetjük el, hogy oly női nemzedék serdüljön löl, amely gazd- asszonyi hivatásában képesített arra, hogy egészséges, czélszei’ü és helyes táplálkozással biztosítson egy egészséges, erős és kitartó nemzedéket. Ennek elérése bizonyára nehézségekbe fog ütközni, de nem lesz lehetetlen, ha a felsorolt intézményeket a gyakorlati életbe visszük s nem temetjük el erőnket jámbor óhajtásokba.

H I R E K.

— Márczius !5-ike megünneplése tárgyában a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága által kiküldött albizottság a folyó hó 23-án tartott értekezlet alkalmából átiratot intézett a vármegyei alispánhoz, a

város polgármesteréhez, a Kölcsey-Egyesület, két kaszinó, kath. legényegylet, protestáns társaskör, ipartestület, dalárda, kereskedő- ifjúsági kör, izr. tanulósegélyző- és önképző- egylet elnökségéhez s a két helyi lap szerkesztőségéhez, hogy a rendezés megbeszélése és eszközlése tárgyában ma délután a pol- gári kaszinó termében tartandó éi'tekezletre megbízottaikat küldjék el. A mai értekezlet fogja a programmot megállapítani.

— Felolvasó-estély. A helybeli „Kölcsey- j Egyesület“ által folyó hó 23-án, vasárnap a j vármegyeháza nagytermében rendezett felolvasó-estély kitünően sikerült s az egyesület j szépirodalmi szakosztálya uj elnöke Csóti j Márk főgimnáziumi tanár meglehet elégedve buzgólkodása eredményével. Felolvasó-esté- i lyen városunkban még sohse lehetett látni j oly szép számú közönséget, mint a minő ez al- | kálómmal egybegyült, a vármegyének nemcsak nagyterme, hanem karzata is megtelt a túlnyomóan nőkből álló közönséggel. Csóti i Márkot, az uj elnököt, már a felolvasó-asztalhoz való közeledtekor tapssal fogadta a j közönség, ezzel elismerését akarta kifejezni az uj elnök buzgólkodása iránt. Az uj elnök megnyitó beszédében kissé szokatlan hangon de az igazmondás érzetével ostorozta a városunkban dívó klikkrendszert, hangsúlyozva, hogy az ily estélyek alkalmával kissé enyhébben gyakoroljanak kritikát azok, kik bár I talán helyesen írni sem tudnak, mégis le- szokták rántani a szereplőket a sárga földig. A rövid, de velős felolvasást, melylyel kitar- j tásra buzdította a szereplőket és a közönség támogatását kérte az egyesület részébe — zajos tapssal fogadták. Az estély második | számaként Bakó Bálintné úrnő szavalta el ! „Edmondó de Amicis“-nek „A ruha“ czimü | bús költeményét szépen, helyes hanghordozással, egyes részletek által könyekig megindítva a hallgatóságot. Hogy a tapsokban nem volt hiány az természetes dolog. Ezután az estély legsikerültebb száma következett, Kemény Alajos pénzűgyigazgató felolvasása: Adóról, bélyegről. A mily száraznak Ígérkezett a téma, oly kellemesen érintette a közönséget annak szellemes feldofgő- | zása, s a népszerűtlen dolgokról oly sok i érdekest és mulattatót hallottunk, hogy a I felolvasás a közönséget — noha a felolvasás J nem rövid ideig tartott egész idő alatt derültségben tartotta. Szűnni nem akaró éljenzés és tapssal köszönte meg a közönség a népszerű pénzügyigazgatónak a nyújtott I szellemi élvezetet. Ezután Sternberg, Anikó

k. a. ügyes zongorakisérete mellett Szabó Miklós uj zenetanár játszotta el Sehuinan j „Meseképek“ czimü müvét és a „Múlt és jelen“ czimü saját szerzeményét elég csino- ; san, sok tapsot aratva. Végül Kemény Emil j adott elő egy vig monologot a nála már megszokott élénk temperamentummal és ügyes alakítással, miért szintén sok tapsot kapott. Az estélyről a közönség a legjobb hangulatban távozott. Kemény pénzügyigazgató szellemes felolvasását lapunk mai tárcza- rovatában közöljük. A legközelebbi felolvasó- estély márczius hó 10-én lesz megtartva, még pedig a zongoravétel alapja javára ! csekély belépődíj mellett.

— Műkedvelői szinielőadás. Vasárnap, márczius hó 2-án a polgári olvasókörben megtartandó műkedvelői szinielőadás iránt a közönség körében oly nagy érdeklődés nyilvánul, hogy annak sikere teljesen biztosítva van s tekintve a közreműködőket, a megjelenőknek egy kellemes szórakozásra van i kilátásuk. A meghívó gyanánt szolgáló szin- lap’ igy szól: Műkedvelői szinielőadás. A nagykárolyi műkedvelők a régi kaszinó könyvtára javára 1902. évi márczius 2-án a polgári olvasókör nagytermében előadják : Huszár szerelem. Vígjáték 2 felvonásban. Irta: Murai Károly.

SZEMÉLYEK:

Barkós Gábor — — — — Demidor Ignácz

Barkós Zsigmond — — — Hermann Venczel

Aima — — — — — — Jeney Gézáné

Hüppig Kázmér — — — Kovács Dezső dr.

Hiippigné — — — — — Baudisz Janka

Sárika — — — — — Kemény Giziké

Kenéz Mihály — — — — Baudisz Jenő

Kálmán — — — — — Kömény Emil

Dér Pista — — — — — N. Szabó Albert dr.

Borényi Pál — — — — Bornemissza Géza

Zsuzsi — — — — — Jenser Mihálynő

Történik egy vidéki kastélyban, idő jelenkor.

Helyárak : Oldalszék és körszék a 4 • első sorban 2 k, 40 f. V—X. sorig 2 k. XI. és

XII. 1 k. 60 f. Földszinti állóhely 1 k. Karzat 60 f. Deákjegy 50 f. Jegyeket előjegyezni lehet: Pucser Károly és Nonn János urak üzletében, az előadás napján a pénztárnál. Előadás kezdete este 8 órakor.

Ünnepélyes fogadalomtétel. Mélyen megható szertartás folyt le folyó hó 23-án vasárnap délelőtt fél 12 órakor a róni. kath. templomban. Ekkor tette le ugyanis szerzetesi fogadalmát Majoros Béla főgymna- siumi tanár, ki ezzel véglegesen tagja lett a kegyestanitórendnek. A szertartást, melyet nagy közönség hallgatott meg, Palczer Ernő kormánytanácsos, házfőnök végezte az összes rendtagok jelenlétében, melynek mélyen megható részletei nagy benyomást gyakoroltak a közönségre. Különösen megható volt Palczer Ernő házfőnök beszéde, melyet a fogadalom tevőhöz intézett s abban a szeretet hármas hivatását ecsetelte s feltárta azt a tövises pályát, melyet befutniok kell. A szertartás végeztével az ifjú tanárt számos ismerőse és barátja kereste fel, hogy ez ünnepélyes alkalomból szerencsekivánatu- kat kifejezzék.

— Szemle. Lencz Győző ezredes*, ezredparancsnok folyó hó 25-ép kedden, a helybeli honvédzászlóalj felett szemlét tartott, mely alkalommal a tapasztaltak felett megelégedésének adott kifejezést.

•— Közgyűlés. A kath. legényegyesület évi rendes közgyűlését folyó hó 23-án tartotta meg saját helyiségében, a tagok élénk részvétele mellett, Tietz Sándor egyleti elnök elnöklete alatt, ki lelkes szavakban emlékezett meg az egylet elmúlt évi működéséről és jelezte azt a szép haladást, melyet az egylet évről-évrc elér. — A pénztárnok, valamint a dékáni jelentés elfogadtatott azzal, hogy az egylet vagyona leltárba vétetni fog. A könyvtárnoki jelentés után a tisztikar, választmány megválasztása következett, mely a következőleg alakult meg : A pénztárnoki

Az adó tudnillik grófot, polgárt és parasztot összekeverve —- felosztja őket vi- rilis. kisebb, és hátralékos adófizetőkre.

E felosztásnál különös pedig, hogy ezen uj társadalmi rendszerrel nem éppen a magasabb rangot nyert egyének — mint inkább a harmadik fokozatba jutott hátralékosok vannak megelégedve s ezek közzül is leginkább az ismeretlen helyre eltávozottak vagy vagyontalanul elhaltak.

Az adónak társadalmi fontos szerepe és különös befolyású hatása abban a csodá- atosnak tetsző körülményben is nyilatkozik, logy mig egyrészt —- mint említettük — j így korszerű kasztrendszert teremt; másrészt i legkülönbözőbb elemeket egyúttal egyesi- j eni, s az egyenjogosultságot külsőleg is enyesen érvényesíteni tudja az által, — íogy előleges rendőri engedélyek mellőzésével a gyülekezési jog korlátlan gyakorlására az adóhivatalok, adókivető bizottságok és pénzügyigazgatóságok termeit állandóan nyitva tartja — sőt azok fűtéséről és világításáról is gondoskodik.

Legnagyobb vívmányokkal dicsekszik j azonban az adó az irodalom terén, — s bátran elmondhatjuk, hogy ö a legnagyobb irodalmár.

Ezért is tartozik tulajdonképp jelen felolvasás a „Kölcsey-kör“ asztalára.

Állításom igazolására ime egy kis statisztika: Petőfi összes munkáiban 298,437 szó.

Jósika Miklós összes munkáiban 1,069.200 szó.

Jókai Mór összes munkáiban 18,564.640 szó foglaltatik ;

S ime ezekkel szemben Magyarország 18,000.000 lakosságból 4,000.000 adófizetőt s ezekre egyenkint 5-féle adókönyvecskét

számítva, c diszmü évenkint 20,000.000 példányban vagyis kötetben jelenik meg.

Azt hiszem, az örvendetes különbözet egyenesen horribilis.

Elterjedtségének főoka a közkedveltség és mübccse.

Oly figyelmes olvasmány tárgya ez, hogy csakúgy csurog a lapozgató honpolgár | verejtéke minden betűje élvezetében, -■— s j féltve őrzik meg a kéknefelejts mezben tündöklő könyvecskét — ki a mestergerendán, honnan miatta a biblia kiszorult, — ki a Wertheim cassában, honnn miatta a pénz kiszorult.

Az adókönyvek e közkedveltségének azonban egy sajnos következménye is van, s ez az, hogy teljesen leszorították az országos piaczról a nagykárolyi Írók remekműveit, úgy, hogy utóbbiak majdnem kizárólag csak a helybeli kaszinó könyvtárában találhatók.

De az anyagi sikereken kívül — egy- szersmind az adó, mint az irodalom összes válfajainak állandó ápolója tehát irodalmi i tevékenységének bélértékére nézve is első helyet foglal a — Kölcsey-, Petőfi-, Kisfaludy s egyéb társaságok, sőt maga a m. kir. tudományos akadémia fölött is.

Az adó irodalmi asztalának termékei naponta vaggonszámra készülnek, s azok nehány válogatott példánya szerint különösen képviselve vannak:

Lyra. Tartalma: Fiatal házas vagyolo Feleségemen kivüf csak a hazát szeretem. E két lángszerelem ifjú tüze azonban most bénítja keresetképességemet. Különben csak pár hónapja űzöm a mesterséget s kérem reám csak az adótétel felét kiróni.

Epos: Tartalma: Ép, erős vagyok, mint azt Serly doktor bizonyítja. Hősnek érzem

magam. Fegyvert kérek a kezembe és éles szablyát, hogy megvédjem a közügyet. A pénzügyőrök közé óhajtanék beállni.

Elégia. Tartalma: Száj- és körömfájás, disznóvész, üres vásár, szárazság. Tönkre vagyok téve egy esztendőre. Kérek fizetési halasztást!

Óda. Tartalma: Jég, tűz, viz, anyós- tartás. Kipusztultam úgy, hogy ma már csak korpalével s pityókával élek. Kérek adó- elengedést.

Dráma. Tartalma: Csőd, bukás, férjhalál, siró gyermek, kesergő özvegy. Kérem az adót törölni.

* *

*

És miután tehát ezek szerint az adó politikai, társadalmi és irodalmi szempontból közéletünkkel annyira összeforrt, hogy általános fejlődésünk biztos, erőmérője gyanánt népünk minden rétegében egy nélkülöz- hetlen szükségletet képez, a nemzet és egyéni érdekekért mindenkor hevülö magyar közfelfogás józan érzelmének Ítélete szerint kijelenthetjük, hogy nálunk az adó — igen népszerű . . .

Népszerűségét napról-napra terjeszti az adónak egyik testvérszülöttje : az exekutió ...

S eme hazafias lankadatlan buzdítás e téren bizton megnyugtatja a nemzet javáért aggódó honfikeblet: hogy adó lesz mig magyar él!

E megnyugvás után pedig áttérek felolvasásom második részére .. .

II. Bélyeg. — Az .Örökös tartomány- beli" története nem nagyon régi, — származása nem magyar.

A szomszéd Ausztriában született 18J0. január 27-ón s habár az osztrák sógor egy ; császári pátenssel patentét kapott rá, mégis

tisztség elfogadására ismét Irsik Ferenczet kérik fel. — Első titkárává Horváth István, könyvtárnokká Spilka Ignácz, dékánná Sinka Mihály, választmányi tagokká és pedig rendes tagokká: Kalina Ferencz, Fleisz János, Lukácsovits János, Simkó Géza, Tischler József, Luczay János, Drágus István, Tivadar József, Lukács Lajos, Negele Ignácz, Torna József, Papp Géza, Evert István, Sándor György, Negele János, Gufárt Márton, Heletya István, Kinczli István, Torna Pál, Mann Gusztáv, Paray József, Herman Ferencz, Pólyák István, Putovies Ferencz, Sallay Lajos, Tempfli János és Tóth József; póttagokká: Sopronyi József, Lang János, Péter Mihály, Heim Sándor, Kern János, Horgos Viktor, Torna István és Szűcs András választattak meg. Elnök indítványára Irsik Ferencz pénztárnoknak, Akkermann Antal volt dékánnak és Kolozsváry Miklós volt könyvtárnoknak buzgó működésükért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Miután még zászlótartóknak Lang János, Torna József és Veiszer Dezsőt megválasztották, a gyűlés véget ért.

Iskolai ünnepély. A helybeli róm. kath. fiúiskola márczius hó 3-án hétfőn fogja megünnepelni XlII-ik Leo pápa jubileumát. Reggel 8 órakor istentiszteleten vesznek a tanulók részt s ezt követi az iskola nagytermében szavalatokkal egybekötött ünnepély, mely alkalommal Tímár Péter kegyesrendi tanár fogja a nap jelentőségét az ifjúságnak megmagyarázni.

— Eljegyzés. Dr. Zsigmond Elek a helybeli honvédzászlőaljhoz beosztott főorvos e hó 12-én tartotta eljegyzését Remete Sárika urhölgygyel Sághon.

— Legenyegyesületi ünnepély. A kath. legényegyesület XlII-ik Leó pápaságának 25 éves jubileumát márczius hó 9-én, saját helyiségében fogja kegyelettel megünnepelni. Lesz felolvasás és szavalat, valamint üdvözlő beszéd. A részletes programmot lapunk legközelebbi számában közöljük.

— Érdekes estély. Nagy István, városunk szülötte, a kolozsvári színház jeles tenoristája itt átutazása alkalmából beakarván mutatni lankadni nem tudó művészi tehetségeit, a Protestáns Kör helyiségében márczius hó

1-ső napján este 7 órakor 40 fillér beléptidij mellett ének és szavalati előadást tart, melyre rokonait, ismerőseit és a magasabb művészetet kedvelő honfitársait tisztelettel meghívja. Az érdekes műsor programmja következő: I. 1. „A grand caff óban" népdal. Szövege Szabolcsira Mihályiéi, zenéje Lányitól.

2. „Dal a csalódásról“ románcz. 3. Szavalat: „A munkás kenyere“ Alexandertől. 4. „Göre nóták“. Szövege Gárdonyi Gézától, zenéje Dankó Pistától. II. 1. „Igricz dal“ a honfoglalás idejéről. 2. „Dal“ IV. Béla király idejéből. 3. Szavalat: „A halott légió“ Ábrányi Emiltől. 4. „Kurucz dal“ (1704-ből). 5. „Ouny- dal“ II. József idejéből. III. 1. ..Mért busul a fecskemadár“ és „Ha bemegyek a túri vásárra“ népdalok. 2. ..Mohácsi koldus", történeti románcz Nyizsnyaytól. 3. Szavalat: „A föld osztálya“, Schillertől, fordította báró Dóczy Lajos. 4. „ Vásárhelyi sétatérenés „Ki tudná leírni a te szépségedet“, népdalok Dankótól. 5. „Czigáng dalok“.

teljes önzetlenséggel megajándékozott vele béliünket 1850. november 1-én.

A bélyeg nagyon különbözik az adótó : — Az adó úgy jön, mint a nyári zivatarl. váratlanul — s többnyire sárba meriti a polgári jókedvet... a bélyeg — az más — ennek utánna megy mindenki — készpénzen veszi — és mindig valamely remény örömétől eltelve ejti birtokába — sőt panaszkodik, ha nem kap.

Tulajdonképpen papiros — és mégis — egy megtestesült fogalom! mert az úgynevezett „joggal“ közeli rokonságban 'áll, sőt azt minden útjában kiséri. Pedig tudvalevőleg a „jog“ a gyakorlati életben többnyire csakis, mint tiszta fogalom ismeretes.

S ki hinné azt, hogy a bélyeget, mint „fogalmat“ — első sorban erkölcsi szempontból kell megvilágítanunk?

Bélyeg és erkölcs!

Midőn a néger hölgyek ruházata nagyon különbözik a mi asszonyaink costiim- jétöl, — a papucsos török férjek családi szokása teljesen elüt a mi papucsférji viselkedésünktől, — egy bizonyos szőke hadsereg ; nem szolgál olyan hazafias czélt, mint a mi honvédségünk — mégis ezek mindegyike a I maga országának /elfogása szerint a kifogástalan erkölcs terén mozog.

Tehát, — az erkölcs tisztán felfogás dolga: — s éppen a különböző felfogás általános jogosultságában — találjuk meg a bélyeg léteiének erkölcsi alapját.

Mert, ha az egyszerű magyart mindenkit, a ki meg van bélyegezve, egy romlott, értéktelen, megbizhatlan embernek tart, — úgy szabadságában áll a financziának, saját jogosult felfogásánál fogva a bélyegzettségről ! másképp Ítélkezni — és úgy is tesz... Ez mindent a világon megbélyegezni óhajt és