Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-18 / 51. szám

Melléklet a ..Nagykároly és Vidéke“ 1902. deczember 18. — 51. számához.

Nagykároly rend. tan. város szervezeti szabályrendelete.

I.

Általános határozatok.

í. §•

Nagykároly rendezett tanácsú város Szatmár vármegyében 15,553 hold 13Ó3 Q-öl területen fekszik.

Lakosainak száma az 1900. évi népszámlálás szerint 15,382.

Rendezett tanácsú várossá alakulása az 1848. év október hó 25-én kelt 10,298/B. számú, — s később 1872. év junius hó 18-án kelt 19,258. számú belügyminiszteri leirattal engedélyeztetett.

2. §■

A város neve : „Nagykároly“ 1902. év julius hó 1-én kelt 16,698. számú belügyminiszteri körrendelettel állapíttatott meg.

A város pecsétczimere, mely 1848. október 25-én kelt 10,298/B.i számú belügyminiszteri leirattal engedélyeztetett: „vizirányosan kétfelé hasított paizs, melynek felsőbb égszin részén fekete fedelű fejér palota, alsó fejér szinü részén pedig nemzetőri egyenruhás vitéz látszik, balkezében nemzeti zászlót tartva, jobbját esküre emelve; ugyanitt baloldalon egy kék ruhába öltözött szűz, jobbjában búzakalászt tartva áll. A paizson drágakövekkel ékített aranykorona fekszik“.

A város pecsétjein ugyanilyen czimer, — az engedélyezezés éve (1848.), — valamint a város nevének törzskönyvezési éve (1902.) alkalmaztatik a szükséges köriraton kívül.

Bizonyítványokon s fontosabb városi okiratokon használandó pecsét körirata: „Szatmár vármegye Nagykároly r. t. város“.

3. §•

A város hatóságát az 1886. évi XXII. t.-cz. 3. és 4. §-a, —

jogait és teendőit az 1886. évi XXII. t.-cz;. 21., 22. és 23. §-ai, valamint a vonatkozó külön törvények, kormányrendeletek és hely hatósági szabályrendeletek állapítják meg.

Szervezet.

4. '§.

A város hatósági teendőit és jogait a törvény, kormányrendeletek, helyhatósági szabályrendeletek korlátái között gyakorolja:

1. a képviselőtestület (12—30. §.);

2. a tanács (46—50. §.);

3. az árvaszék (51—56. §.);

4. a polgármester (59—64. §.);

5. a rendőrkapitány (79—82. §.);

6. a községi biró (91—94. §.);

7. a városi adóhivatal (100—108. §.) által.

III.

Település és községi kötelékbe felvétel.

5. §.

A városban települő idegen községi illetőségűek, — s a városban lakni akaró külföldiek, — legkésőbb a városban tartózkodásuktól számított 3 hónap alatt szóval vagy Írásban jelentkezni kötelesek; és pedig a települni óhajtó idegen községi illetőségűek a polgármesternél, — a városban lakni akaró külföldiek a rendőr- kapitánynál.

6. §.

Az előző §. szerinti bejelentéssel egyidejűleg a települni, illetve lakni akarók igazolni tartoznak, hogy:

1. a város megterhelése nélkül magokat és családjokat fenntartani képesek;

2. legutóbbi tartózkodások helyén kielégítő erkölcsi magaviseletét tanúsítottak.

7- §.

A település tudomásulvétele vagy megtagadása iránt — az 1886. évi XXII. t.-cz. 9. §. a), b) és c) pontjában foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett — a városi tanács;

a külföldieknek a városban lakhatása tárgyában pedig a képviselőtestület határoz.

8. §.

A településről s a városban lakási jogot nyert külföldiekről nyilvántartás vezetendő; s a települési, illetve a városban lakási jog megadásáról az illető félnek, a polgármester által bizonyítvány adandó.

9. §.

A város kötelékébe felvétel az 1886. évi XXII. t.-cz. 10., ■ 11. és 12. §-ai alapján történhetik, — s ezen felvételt a képviselő- testület mondja ki.

10. §.

A város kötelékébe felvételért ■— a felvételről történt értesi- j téstöl számított 15 nap alatt — a városi szegényintézeti pénztár j javára állami egyenesadót nem fizetők, valamint állami-, megyei-, városi tisztviselők, tanárok, valamint felekezeti lelkészek és iskolai tanítók által 10 korona, mások által pedig 24 korona dij fizetendő.'

A lő napi határidőben be nem fizetett dij a közadók módjára végrehajtás utján hajtandó fel.

11. §•

Díszpolgárrá választás a képviselőtestület jogkörébe tartozik ; rs az ily módon nyert polgárjogért dij nem szedhető.

IV.

A képviselőtestület.

aj A képviselőtestület szervezete.

12. §.

A képviselőtestület az 1886. évi XXII. t.-cz. 38. §-a értelmében, a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján 152 tagból, — és pedig felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizetőkből, —I másik felerészben a választóközönség választottaiból, s ezeken kívül az 1886. évi XXII. t.-cz. 58. §-a értelmében szavazati joggal biró ,: elöljárókból áll.

13. §.

A választás alá eső képviselők megválasztására vonatkozólag 5 választókerület alakittatik — és pedig: I., II., III., IV. és V. választókerület.

A kerületek beosztását — a választók névjegyzékének összeállítása után —- a képviselőtestület eszközli; s ugyancsak a képviselőtestület rendeli el — a választók számához mérten, •— hogy minden egyes kerületben hány rendes- és hánv póttag választassák. (1886. évi XXII. t.-cz. 35. §.)

b) A képviselőtestület hatásköre.

14. §.

A képviselőtestület hatásköréhez tartozik:

1. Tisztviselő-, kezelő- és segédszemélyzet választása. (147. §.)

2. Szabályrendeletek alkotása, vagy az érvényben álló szabály- rendelet módosítása.

3. Törzsvagyon szerzése, elidegenítése, vagy megterhelése.

4. A város évi költségvetésének megállapítása s az évi zárszámadás felülvizsgálata.

5. A városi vagyon kezelési módjának megállapítása; s amennyiben a bérbeadás határoztatnék el — a feltételek megállapítása s a bérbeadás jóváhagyása.

6. Azon pénzintézetek évenkénti kijelölése, a melyekbe a város kezelése alatt álló alapok s az árvapénztár tőkéi, illetve pénzkészletei gyümölcsözőleg elhelyezhetők.

7. Községi adók s közmunkák megállapítása.

8. Városi köztartozások elengedése, leírása vagy törlése.

9. Jutalmak és segélyezések engedélyezése.

10. Kölcsönvétel s a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötése.

11. A városi pénztárnak évenként legalább egyszer — kiküldöttek utjáni — megvizsgálása.

12. Uj hivatalok rendszeresítése, vagy a fennálló megszüntetése.

13. Tisztviselőknek, s a segéd- és kezelőszemélyzet tagjai részére — a 158. §-ban megállapított illetményszeríi szabadságidőn

j túl terjedő — szabadságidő engedélyezése.

14. A városi hatóság kezelése alatt álló alapítványokra s intézményekre, s az árvaügy általános érdekeire való felügyelet.

15. Ellenőrzése a tanáéi — az árvaszék, — a rendőrkapitányi | hivatal, — az adóhivatal, — általában az egész elöljáróság eljárá- i sának a vezetésökre bízott ügyekben.

16. A város nevében perek indítása, vagy abban hagyása.

17. Szakbizottságok megalakítása s tagjainak megválasztása.

18. A várost érdeklő fontosabb ügyekben a felsőbb hatóságoktól kérelmezés.

19. A város belterületén az utczák — s közterek szabályozási vonalának megállapítása.

20. Díszpolgár választás. (11. §.)

21. Idegeneknek a városi kötelékbe felvétele. (9. §.)

22. Külföldieknek lakhatási engedély megadása. (7. §. s 54,091—1888. hm. r.)

23. A városi tanács minden oly határozata elleni felebbezés elbírálása, mely más hatóság jogkörébe utasítva — sem törvény, sem más törvényes intézkedéssel — nincsen.

24. Intézkedés minden oly ügyben, melyet törvény, — kormány- rendelet — s helyhatósági szabályrendelet a képviselőtestület jogkörébe utal.

c) A képviselőtestület gyűléseiről.

15. §.

A képviselőtestület évenként négyszer rendes közgyűlést tart és pedig február, április, szeptember és deczember hónap első vasárnapján.

Rendkívüli közgyűlések összehívása, — a képviselőtestület; gyűlésein elnöklés, — határozathozatal, — s a gyűlésen a rend fenntartása tekintetében az 1886. évi XXII. t.-cz. V. fejezete az irányadó.

16. §.

A képviselőtestületet gyűlésre az elnök hívja egybe; és pedig a helyben lakó képviselőtestületi tagokat meghívóval a tárgysorozat közlése mellett, a gyűlés idejét megelőzőleg legalább 24 órával, a nem helyben lakó — helyben megbizoltat nerh nevezett — legtöbb adót fizetőknek pedig a gyűlés idejét azt megelőzőleg legalább 48 órával postára adandó meghívóval hozza tudomásukra.

17. §.

A képviselőtestületi közgyűlésen szavazattal biró elöljárók a közgyűléseken jelen lenni kötelesek.

Akadályoztatás esetén a távollétre a polgármester engedélye kérendő ki.

18. §.

A közgyűlés napirendjét a polgármester által szerkesztett —- s a képviselőtestület tagjaival közlendő tárgysorozat képezi.

19. §.

A közgyűlés tanácskozási s jegyzőkönyvi nyelve kizárólag a

i

20. §.

Minden a tárgysorozatban felvett tárgy — s bizottsághoz utasított indítvány az illető bizottság — s a tanács javaslatával terjesztendő a közgyűlés elé.

21. §.

A tárgyalás az előadónak az ügy ismertetésére vonatkozó előadásával, a bizottság — s a tanács javaslata — s a határozati javaslat felolvasásával nyílik meg.

Előadókul rendszerint a jegyzők, de kivételesen más — a közgyűlésen szavazattal biró — tisztviselők is megbízhatók a polgár- mester által.

A képviselőtestületi tagok a jelentkezés sorrendjében szólnak ; s mindenki egy tárgyhoz csak egyszer, — a képviselőtestület engedélyével azonban kétszer is szólhat.

Szót kérhetnek a tárgyalás folyama alatt is felvilágosítás végett az előadók, továbbá bármikor azok is, a kik

a) személyes megtámadásra válaszolni;

b) az ügyrendre hivatkozni, vagy

c) indítványtól elállani akarnak.

Az indítványozók és előadók a tanácskozmány berekesztése előtt zárszóval élhetnek.

Az elnök a tárgyalás folyama alatt bármikor hozzászólhat az ügyhöz.

A tárgyalás befejezésekor az elnök a kérdést határozathozatal j végett felteszi.

A kérdés megállapításához egyszer hozzászólni a tagoknak I jogukban áll.

A kérdés úgy állapítandó meg, hogy arra igennel vagy nem- | I mel lehessen felelni.

23. §.

A kérdés egyhangúlag, vagy felállás és ülvemaradás utjáni í szavazással döntetik el. A törvényben elrendelt esetekben, vagy j ha 10 tag írásban kéri, a névszerinti szavazás rendelendő el.

24. §.

A szavazatokat az azzal megbízott jegyző számítja; azonban, j hogy mi mellett van a többség, valamint az ebből folyó határozatot az elnök mondja ki.

Az elnök nem szavaz, de szavazategyenlőség esetén az ő szava dönt.

d) A képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveiről.

25. §.

Minden közgyűlésről bekötött s lapszámozott könyvben a főjegyző, — vagy akadályoztatása esetén a polgármester által megbízott jegyző által jegyzőkönyv vezetendő.

A jegyzőkönyvnek a kelten, a jelenlevők nevein — s a gyűlés szabályszerű egybehivása megállapításának feljegyzésén kívül tartalmaznia kell a tárgyalt ügy rövid kifejtését, a hozott határozatokat indokaikkal; névszerinti szavazásnál a szavazók neveit adott szavazatok szerint.

Nem névszerinti szavazásnál csak a szavazatok számaránya tüntetendő ki.

Felszólalások, — nem önálló indítványok — s módosítások — ha el nem fogadtatnak — a jegyzőkönyvben helyet nem foglalhatnak.

26. §.

Az előadók által még a közgyűlést megelőzőleg elkészített határozati javaslat szövege, a közgyűlés határozatához képest azonnal kiigazítandó.

Határozati javaslattal előzőleg el nem látott indítványokra vonatkozó határozat lényeges pontjai azonnal feljegyzendők.

I

27. §.

A jegyzőkönyvben a határozatok az évszám és azon évi közgyűlési folyószámmal jelölendők meg.

A jegyzőkönyv végén az előadók neve, az általok szerkesztett határozatok számának kitüntetésével feljegyzendő.

28. §.

A határozatoknak véglegesen megszerkesztett szövege, illetve a közgyűlés jegyzőkönyvé a 25. §-ban említett bekötött s lapszámozott könyvbe 8 nap alatt bevezetendő s az elnök és előadók által aláírandó.

29. §.

A jegyzőkönyv hitelesítésére minden közgyűlés befejezése előtt — az egész ülésen folytonosan jelenvolt tagok közül - 5 tag jelölendő ki az elnök által.

A hitelesítő tagok legkésőbb 8 nap alatt a jegyzőkönyv hitelesítése czéljából egybehivandók.

A hitelesítés az elnök, a kijelölt tagok s az előadók jelenlétében történik.

A hitelesítésre kijelölt tagok közül legalább kettőnek a hitelesítésnél jelen kell lennie.

30. §.

A jegyzőkönyvből készített kiadmányokat a jegyzők valamelyike írja alá s a kiadmány a városi pecséttel látandó el.

V.

Bizottságok.

a) A bizottságokról általában.

31. §.

A bizottságok általában a képviselőtestületnek vagy a hatóságnak véleményező s javaslattevő szervei. Intézkedési joggal csak ott és annyiban bírnak, a hol és a mennyiben a törvény, kormányrendelet vagy helyhatósági szabályrendelet ezt kifejezetten előírja.

A külön törvény, kormányrendelet vagy szabályrendelettel alakított bizottságok szervezetét és teendőit a vonatkozó törvény, kormányrendelet, illetve szabályrendelet határozza meg.

32. §.

A külön szabályrendelet alapján szervezett bizottságokon kivül a következő bizottságok szerveztetnek:

1. Egészségügyi-bizottság (36. §.)

2. Gazdasági- és pénzügyi-bizottság (37. §.)

3. Jogügyi-bizottság (38. §.)

4. Építési-bizottság (39. §.)

5. Közkórházi-bizottság (40. §.)

6. Szinügyi-bizottság (41. §.)

7. Teljesen ismeretlen és távollevő hadköteleseket puhatoló-1 bizottság (42. §.)

8. Szegényügyi-bizottság (43. §.)

9. Iskolaszék (44. §.)

10. Iparos tanoncziskolai-bizottság (44. §.)

11. Mezőgazdasági-bizottság (44. §.)

12. Nyugdijügyi-bizottság (44. §.)

33. §.

A jelen szabályrendelettel alakított (36—43. §.) bizottságok határozatképesek, ha az elnökön kivül legalább 4 tag jelen van ; az ugyanazon tárgyban másodízben egybehívott gyűlés, tekinteti nélkül a megjelent tagok számára, határozatképes.

A tagokat ülésre az elnök hívja össze annyiszor és akkor, [J a hányszor és amikor arra szükség van.

A bizottságok előadója az a szaktisztviselő, a kinek ügykörébe a tárgyalandó ügy tartozik, ki is a bizottsági üléseken szólási — s az általa előadott ügyben szavazati joggal is bir.

Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz s ez esetben szavazata döntő.

22. §.