Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-11 / 50. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. mint pártoló tag az elnökségnél szóbelileg előterjesztett ama kérelmemet, hogy a márcz. 15-iki vagy más hazafias ünnepélyeken, amennyiben a Hymnust, Szózatot, „Talpra magyar" -t, vagy oly énekdarabokat adnának elő, melyeket ismerek és énekelni tudok, nem gátolásom esetében a jövőre nézve is fentartani kértem. Mindezen állításaimat a dalárda választmányával és elnökségével igazolhatom. Ez volt S. M. czikkének Maxim-féle ágyúja. — A többi revolverekre, mint 18 soros körmondat, elemi iskolai román nyelvű katekizmus, biblia és olvasókönyv, továbbá a bocskor és más unaesthetikus kifejezésekre reflektálni, hozzám méltónak nem tartom. Nyolcz esztendei ittlétem s eddigi politikai magamtartása — szeretem hinni és reményleni —■ elegendő garancziát nyújt az ellenem netalán ezután irányítandó feltevésekkel és gyanúsításokkal szemben is. S. M. ur! Utolsó szavam: „Parturiunt montes et nascitur ridikulus mus“.*) Nagykároly, 1902. deczember 10. Szabó Ignácz, görög kath. lelkész, a dalegyesület választan tagja. *) Egyedül fordítsa le ezen latin közmondást és alkalmazza akire tetszik I HÍREK. — Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 7-én tartotta rendes közgyűlését Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés első tárgya a belügyminiszter leirata volt a piacztérnek közegészségügyi szempontból rendezése tárgyában. A miniszter az országos közegészségügyi felügyelő javaslata alapján a piacztér kikövezését kívánja, miután azt a por és állati hulladékok miatt a közegészségre ártalmasnak véli. Minthogy azonban a kikövezés 220,000 korona költségbe kerülne, a város felír a miniszterhez, hogy a város anyagi erejének teljes hiányára tekintettel, ettől álljon el. A közkórházi alapszabályzat és házirend megállapítása fölött akként határozott, miszerint ezek kinyomattassanak, a képviselőknek megküldessenek s csak azután tűzessenek napirendre. A közkórházi építkezésre vonatkozólag elkészített tervet és költségvetést elvben elfogadta, azonban ennek érdemi tárgyalását csak a miniszteri felülvizsgálat után fogja eszközölni, egyben felír a miniszterhez, hogy a hiányzó összeg kamatainak az ápolási dijjakba bevételét, illetve az ápolási dijjaknak 20 fillérrel emelését engedélyezze. A magyar aszfalt-részvénytársaság értesítése folytán az esedékesség idején be nem fizetett aszfaltdijak után 5u/0 késedelmi kamat fizetését kötelezte olymódon, hogy ebből 4V2 ü/0 a késedelmes háztulajdonos, Vj#/« pedig a házipénztárt terhelje. Frank Lajos kérelmét a lövölde-kerthelyiség bérletére vonatkozólag kötött szerződés feloldása iránt elutasította. Köves Lajos és társa vásárvámbérlök bérleengedés iránti kérelmét szintén elutasitotta. Számvevő előterjesztése folytán az 1902. évi költségvetés egyes czimeinél a költségvetés keretén belül hitelátruházást engedélyezett. Csengeri Benjamin és társai kérelme folytán Honvédköz-utczának l'2o ni. széles aszfalt-gyalogjáróval való ellátását elrendelte, egyben kimondta, hogy ezen utczának kövezett úttesttel való ellátása tárgyában az 1904. évben eszközlendő általános utczarendezés alkalmával fog határozni. Yigola Károly, Vida Gyula és Szikszai Kálmán felebbezését a 6599—1902. k. sz. tanácsi határozat ellen a magtár-utczai kőgyalogjárda készítési költségek fizetése tárgyában — elutasitotta. Az 1902. év október havi és 1902. év november havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyveket, miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem merült, tudomásul vette. Több tárgy nem lévén, a rövid közgyűlés befejezést nyert. — Felolvasó-estély. A nagy károlyi „K ö 1 cs ey-egy e süle t“ folyó hó 14-én, vasárnap nyitja meg felolvasó-estélyeinek sorozatát, mely egyszersmint az irodalmi szakosztály uj elnökének, Kemény Alajosnak székfoglalója is lesz. Az estély a régi kaszinó nagytermében lesz megtartva. Belépődíj nincs, kezdete este 6 órakor. Az érdekesnek Ígérkező estély műsora a következő: 1. Székfoglaló, tartja : Kemény Alajos irod. szakoszt. elnök. 2. Szép Ilonka, Vörösmarthy Mihály- tól, szavalja: Pongrácz Piriké k. a. 3. Felolvasás, tartja: Nagy László egyesületi elnök. 4. Az irodában, monolog, előadja: Simkó Gézáné úrnő. 5. Magyar dalok, czimbalmon előadja: Ilosvay Margit k. a. A műsort az uj elnök kinyomatta s azt az egyesület tagjainak megküldötte. A második felolvasóestély e hó 28-án lesz, mely alkalomra már városunk több műkedvelője megígérte közreműködését. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági-bizottsága, — mint már említettük, a holnapi napon délelőtt 10 órakor, a vármegye székházának nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyet a ma délután 3 órakor kezdődő választmányi ülés fog megelőzni. — A 460 pontból álló tárgysorozat legnagyobb részét a számvevőség által előterjesztendő községi költségvetések és számadások képezik. Érdekesebb pontok a következők: 1. Nyitra vármegye átirata a pánszláv mozgalmak megakadályozása tárgyában ; 2. Arad és Szatmár-Németi szab. kir. városok átirata az ujoncz-létszám felemelése ellen a képviselőházhoz intézett felirat támogatása tárgyában; 3. Budapest főváros átirata a póttartalékosok behívásáról szóló törvény- javaslat elvetése tárgyában; 4. Luby Géza országgyűlési képviselő indítványa az ujonóz- jutalék felemelése ellen, a képviselőházhőz felirat intézése iránt; 5. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1903. évre összeállított névsora; 6. Az üresedésben levő megyebizottsági tagsági helyek betöltése iránti intézkedés; 7. Alispáni előterjesztés a nagykárolyi állomáshoz vezetőd hozzájáró-ut áti helyezési költségei tárgyában ; 8. Nagykároly város képviselőtestületének a Jókai- és Köl- I csev-utczák kövezett szakaszainak átvétele : tárgyában kelt határozata; 9. A nagykárolyi hegyközség módosított rendtartása; 10. A | nagykárolyi gör. kath. egyházközség lcér- I vénye a lelkészi állás betöltése ügyében. — A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület“ f. hó 7-én vasárnap, igen sikerült felolvasó- ! estélyt rendezett a „Régi Casinó“ nagytermében. Nagy és intelligens közönséget von| zott egybe a szépen összeállított műsor, mely igen sokat tapsolt a szereplőknek, kik 1 közreműködésükért igazán megérdemelték az | elismerést. A mikor a nagykárolyi dalegye- | sülét énekével vette kezdetét, mely Réti kar- i mester vezetése alatt igen preczizül és szépen adta elő Horváth Fábián, „Könyörgés“ cziinü férfikarát. A megnyitó beszédet Domahidy István, az egyesület érdemes elnöke tartotta. Beszédében örömének adott kifejezést a fölött, hogy Nagykároly városnak közönsége felekezeti különbség nélkül eljött, hogy meghallgassa I a felolvasó-estély műsorát. Kifejtette az egye- : sülét czélját s azt a nemes törekvést, melyet j zászlójára irt. A higgadt, tárgyilagos han-. ! gon tartott beszéd a köztisztelet és becsii- I lésben álló elnöknek őszinte éljeneket és tapsokat juttatott. — A felolvasást Hantz Jenőné úrnő, Hantz Jenő, szatmári főgimnázi- umi tanár, a „Szamos“ szerkesztőjének bájos neje tartotta Lorántffy Zsuzsannáról. Kedves megjelenésével, szépségével egészen meghódította a közönséget, mely az érdekes felolvasást mindvégig figyelemmel hallgatta meg s végeztével zajos tapsokban adott kifejezést tetszésének. Őszintén örvendünk, hogy alkalmunk nyílt őt megismerni s reméljük, hogy más alkalommal is láthatjuk őt körünkben. A felolvasást lapunk tárczarovatában közöljük. A felolvasást kettős ének követte, Halmos Ilona úrnő és Demidor Ignácz adták elő a „Királyfogás“ operette „Szerelmi kettős“-ét. Kacsó Mariska k. a. zongorakisérete mellett. Halmos Ilona úrnő énekéről már volt alkal- ! műnk elismerőleg nyilatkozni s ez alkalommal is csak ismételni tudjuk, a dicséretet, i melyet kellemes szép hangjával, kifogástalan ; énekével nagyon megérdemel. Demidor Ignácz, régi kedvenczünket pedig sokkal jobban ismeri a közönség, semhogy a már annyira i kiérdemelt elismeréshez újabbat kellene fűznie. Kacsó Mariska k. a. diszkrét, finom játéka pedig, melylyel az éneket kisérte, a műértő közönségnek teljes elismerését vívta ki. Azonkívül, hogy benne egy tehetséges műkedvelőt ismertünk meg, kit bizonyára más alkalommal is látni fogunk. A közönségnek annyira tetszett a programmszám, hogy azt meg kellett ismételni, szűnni nem- : akaró tapsok jutalmazták meg a szereplők fáradságát. Az énekszámot Osváth Elemér I szatmári ev. ref. főgimnáziumi tanárnak remek ] szavallata követte. Tompa Mihálynak „Egy haldokló mellett“ czimü költeményét adta elő. A költemény, melyben a különböző érzelmek gyorsan váltakoznak, a haldokló kétségbeesett küzdelme, vergődése, a lelkész higgadt nyugodsága, a szenvedélyes kitörés, mind oly megkapóan lett elénk állítva, hogy valódi műélvezetet szerzett a közönségnek, mely a legmélyebb csendben figyelt a szavaló minden hangjára s lelkes tapsokban adott kifejezést elismerésének. A műsort befejezte Biki Károly egyleti alelnöknek beszéde, melyben jelezte, hogy az egyesület alap- j szabályaiban lefektetett elveihez képest a vármegye különböző városában megjelen, hogy felolvasásával felkeltse az érdeklődést saját ! maga iránt s a felállítandó női internátus- : nak, melyben a módosabb családok gyermekei magasabb leképezést nyerhető diplomá- í hoz juthatnak — híveket szerezzen. Azért Nagykároly város lelkes hölgyközönségéhez fordult s kérte őket, hogy czéljuk elérésében támogassák. A viszontlátás reményében vett tőlünk búcsút. A műsor befejezte után az étteremben vacsorára ült a közönségnek egy része, mely Fátyol Józsi zenéje mellett kedélyesen töltötte el az időt, a 11 órai vonat megérkeztéig. A vacsora alatt Domahidy István, Hantz Jenő, Osváth Elemér és Biki Károly mondottak pohárköszöntőket. A fiatalság tánczra is perdült. Azután szívélyes búcsú közben, a viszontlátás reményében búcsúztak el vendégeink, kik megelégedéssel távoztak körünkből, kiket szívesen várunk máskor is városunk falai közé. — Hivatal vizsgálat. Vármegyénk főispánja f. hó 5-én megvizsgálta Nagykároly város ügyvitelét és pénzkezelését és a polgár- mester előtt megelégedésének adott kifejezést. Ugyan e napon a főispán megtekintette a helybeli szegényházat és ott példás rendet talált. — Dalestély. Dalegyesületünk, — mint már említettük — folyó hó 20-án a polgári olvasókör helyiségében tagilletményes dalestélyt rendez, melyre a nem tagoknak' belépő-dija 1 korona. Az érdekes műsor, melyet alább közlünk s a dalestélyeknek jó hire, reméljük, hogy nagyszámú közönséget fog vonzani a hangversenyre s a közönség pártfogásában fogja részesíteni azt az egyesületet, melyet minden lépten-nyomon igénybe vesznek s mely mindenkor élvezetet nyújt előadásával. A kibocsátott szinlap következőleg szól: A nagykárolyi dalegyesület 1902. évi deczember hó 20-án, szombaton, a Polgári olvasókör dísztermében Réthy Janka k. a. és főtisztelendő Haunstädter József ur főgimn. tanár szives közreműködésével alapitó és pártoló tagjai részére terített asztalok mellett tagilletményes hangversenyt rendez, melyre a dalegyesület alapitó és pártoló tagjait, valamint Nagykároly város és vidéke nagyérdemű közönségét ez utón hívja meg Az elnökség. Műsor: 1. „Magyar dalsorozat“, férfikar; Hoppe Rezsőtől. 2. „Felolvasás“, tartja főtiszt. Haunstädter József ur főgimn. tanár. 3. „Nemzeti fohász“, férfikar, Gaál Ferencztől. 4. „Liszt-rapsödia“, zongorán négy kézre előadják: Réthy Janka k. a. és Réthy László dalegyleti karnagy. 5. „Dal a dalról“, férfikar, König Pétertől; első díjjal koszoruzott pályamű; az 1903. évben tartandó országos dalosünnepély kötött versenydarabja. Nem egyleti tagok belépődíja 1 kor. Kezdete pont 8 órakor. — Gyászeset. Ilosvay Aladárt, vármegyénk főjegyzőjét, családi gyász érte. Anyósa özv. Dessewfíy Jánosné szül. Lengyel Jolán úrnő f. hő 1-én élte 57-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 3-án ment végbe Nagy- Doboson, nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Dessewffy Szeréna férjével Ilosvay Aladárral s gyermekeik : Katika, György, Péter és Zsófika ; Dessewffy Matild férjével Jármy Miklóssal s gyermekeik: Katicza, Gizella, Miklós, Juczy és Tibor; Dessewffy Gizella férjével Jármy Andrással s gyermekeik: Lenke, Margit, Elek, Erzsiké, Józsi és András; Dessewffy Jolán férjével Kállay Györgygyel mint gyermekei, vejei és unokái; özv. Dessewffy Józsefné szül. Dessewffy Ilona mint testvér és a nagyszámú rokonok nevében is mélyen szomorodott szívvel jelentik özv. cserneki és tarkeöi i Dessewffy Jánosné szül. szakállasfalvi Lengyel Jolánnak 1902. évi deczember hó 1-én röl azt irta urának, a Rákóczy követe, hogy j „német és gyenge természettel bir, az ut is erős, nem igen mehet napjában többet négy mély földnél“. Abban az időben a házi patika volt divatban. Minden úri asszony megszedte a gyógyfüveket, zsályát, levendulát, bodzát, szikfüvet, vagy 50 ilyenféle füvet, virágot, i gyökeret, azokat megszárogátta s azoknak tlieájával gyógyitgatta családját, rokonságát és jobbágyait. A kis Sámuel korán elhalt, mély sebet ejtve halálával a szülék szivén. Második fiók György született 1621. január 30-án, a harmadik Zsigmond született 1622. julius 14-én, a negyedik Ferencz 1624-ben. Ez a fiók is elhalt hét esztendős korában. Erről írja Lorántffy Zsuzsanna egy levelében: „Isten bennünket keserűséggel látogatott. Istentől kívánjuk, hogy a békességes tűrést is adja melléje“. Két fia maradt tehát Lorántffy Zsuzsannának, György és Zsigmond. Nagy gonddal nevelték a szülők e két gyermeket. A pataki várban első tanítójuk volt Pránay Mátyás és a két prédikátor: Laczkó Máté és Prágai András. Szép folyékony Írással, latin nyelven Írták leveleiket távollevő édes atyjuknak. A tanulás mellett gondja volt az anyának arra is, hogy testi fejlődésben is edzettek legyenek gyermekei, mert azoknak férfi korukban hideget, meleget, sok minden sanyaru- ságot kell türniök. Rákóczy György 1630. október 1-sőjén Erdély fejedelmévé választatván, elhagyták a pataki várat, hol 14 esztendeig laktak s átköltöztek Erdélybe. Itt folytatta a két fiú tanulmányait, a fejedelem által külön szervezett udvari iskolában, melynek vezető tanára Keresztúri Pál volt az akkori idők leghiresebb paedagógusa. A két Rákóczy fiú különböző jelleme és véralkata már a zsenge gyermekkorban kitűnt. György indulatos természetű, uralkodni vágyó gyermek volt. Zsigmond szelíd, engedelmes, tudomány kedvelő. A szülők bár igazságosak voltak még a szeretetben is mégis jobban hajlott szivük Zsigmondhoz. Midőn a két fiú bevégezte iskolai tanulmányait, egy nyilvános vizsgát adtak 1640. május 7-én, tehát í8. és 19. éves korukban, egy udvari ünnepély keretében, melynek végeztével felvették az úrvacsorát. A nagyobbik fiú. György csakhamar váradi főkapitány lett, mely tisztség akkor nagyon előkelő állás volt. Zsigmond pedig udvarhelyi kapitány és a székelység főgenerálisa. Lorántffy Zsuzsanna nehéz napjai csak ezután következtek, midőn fiai nagykorúakká lettek. Sokat aggódott miattuk, hogy nem botlanak-é meg az élet rögös utain, nem I ejti-é meg őket a kisértés?... Mert abban az időben a magyar nemesi udvarokban a folytonos lakmározás volt divatban, különösen az italban voltak mértéktelenek az emberek. Egykorú feljegyzések, gunyversek igazolják, hogy nők, férfiak versenyt ittak a lakomákon. — A Lorántffy Zsuzsánna udvara azonban kivétel volt. Itt komoly tudósok forogtak és komolyan fogták föl a fejedelmi udvar hivatását. Maga a fejedelemasszony szigorúan fegyelmezte környezetét és semmi illetlenséget meg nem engedett. Maga a fejedelem is mindenben annyira komolyan vette | hivatását, hogy élete végén azt mondotta: „sohasem voltam ittas“. Nem hiába aggódott az édes anya fiaiért, mert György elfeledkezett magáról s szülei intéseiről és gyakran okot adott a szigorú apa feddéseire. Még nagyobb gondot adott Lorántffy Zsuzsánnának fiának házassága. Azon igyekezett, hogy derék feleséget szerezzen fiainak. A főrangú családok között a Somlyai Báthory Endre árva leánya, Zsófia volt, a kit méltónak ítélt György fiához. Csak egy akadály volt. Báthory Zsófia katholikus volt. Ezt az akadályt úgy vélte elhárithatónak, ha Zsófia református lesz, ha „istenes tanítások által ki fog vallásából épülni.“ Ez a reménye teljesült is. Zsófia református lett. A fényes inennyegzöt megtartották 1643-ban február 3-án. Azonban Báthory Zsófia bensőleg katholikus maradt, a mint később, férje halála után, forma szerint vissza is tért a katholikus vallásra. Másik fiának Zsiginondnak a házassága is szerencsétlen volt. Elképzelhetjük, hogy mennyit szenvedett az édes anya ennyi csapás alatt. Férje is elhalt s a fájdalom annyira lesnjtotta, hogy még a temetésről sem volt képes gondoskodni. Ennyi csapás után elhagyta Erdélyt s visszament Sárospatakra. Egy fia volt már életben II. Rákóczy György, erdélyi fejedelem, de a kinek szivében az anya helyét rég elfoglalta Báthory Zsófia. Láttuk eddig Lorántffy Zsuzsánnában az édes anyát. Most lássuk 'röviden mint nőt, mint feleséget. Valami édes gyöngéd viszony volt a férj és nő között. A férj „édes szivemének szólítja nejét leveleiben, a nő „kegyelmed édes uram“-nak a férjét. Lorántlly Zsuzsánna igy ir levelében férjének: „Azt nem mondhatom édes uram, hogy nem búsulnék, a kegyelmed felől való rettegésem nagyobb mindennél, de mindenekben csak a mi kegyelmes Istenünkben bízom, hogy ő Felsége gondunkat viseli mindenben“. Egy másik levélben ekként ir: „Meghozák a kegyelmed levelét, hogy kegyelmed édes uram egészségben vagyon, azért az én kegyelmes Istenemnek hálát adok és kérem ő szent Felségét, ezután is jó egészségben tartsa meg kegyelmedet édes uram, mi is legyen hála Istennek, egészségben vagyunk. Nem monhatom, hogy a kegyelmed állapotján sokféle gondolatom nem volna, de az én kegyelmes Istenemben bízom, ki eddig gondját viselte kegyelmednek, most sem rövidült meg az ő karjának ereje...“ Rákóczy viszont ekként ir nejének : „A keesegét meghozták édesem, kit kedvesen vöttem. ügy remélem édesem, az kilencz fáczánt megvitték eddig, im most is küldtem narancsot nro. 80, apró czitromot nro. 264, öreget nro. 40. Adja áz Ur Isten egészséggel elköltenetek mindezeket.“ Egyik levelében azt Iírja munkácsi tiszttartójának: „az gazdasz- ; szony ha miből parancsol, azt magunkénál is inkább beigyekezzél teljesíteni, bizony köny- nyebben szenvedem, ha az mi parancsolatunk múlik el, mint az övé“. Lorántffy Zsuzsánna a legnagyobb gyöngédséggel viszonozta férje szeretetét, gondoskodott ételben, italban, ruházatban mind arról, a mi férje előtt kedves volt, —- áldá Istent, ha férje leveléből annak egészsége ! felől értesült, imádkozott, ha férje beteges- í kedett, kérte, hogy hagyjon fel a munkálkodással, az írással, mely rendesen éjjeli egyFerencz József keserüviz az egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer.
