Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-21 / 34. szám
TérssucLsLlrm.1, szépirodalmi és ismeretterjesztő lr.etilsipoNAGYKÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeien minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ................8 kor. I Negyedévre . .... 2 kor. Fé lévre........................4 kor. jj Egyes szám.................20 fill. Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Szent-István napja. Ezerszám zarándokol el az ország szivébe, Budapestre, a magyarság e napon, hogy méltó fénynyel ünnepelje meg édes hazánk első apostoli királya koronázásának emlékünnepét. A magyarság, de főleg a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe ez. A katholikus egyház föméltóságai, az ország honorácziói az egyszerű néppel áldoznak az első apostoli király emlékének. Az ország minden részéből tódul az emberiség a fővárosba, hogy a Szent-Jobbot láthassa és az azt őrző üvegszekrényecskét megcsókolhassa. Eljön a nép kegyeletének szép adóját leróni a Szent-Jobbhoz, mely annyi áldást osztott az országra, mely a magyarokat a pogányságból a keresztény hitre téritette, mely megvetette a hajdan nomád, rakonczátlan, szétszóródó és örökké nyugtalankodó magyarság országának szilárd fundamentumát. Szent-István királynak köszönheti a magyar nemzet ezeréves fennállását, ö hozta be országába a czivilizáczió magvait, a müveit nyugat termékenyítő szellemét. Ezért, mig a magyar nemzet élni fog, mig csak lesz magyar ember, méltóan és illő kegyelettel ünnepük meg Szent-István király napját, mely nap nemzeti ünnepe rég időktől fogva a magyarnak ; — régóta piros betűkkel vagyon feljegyezve augusztus húszadika a magyar kalendáriumokban. De be van vésve e szent, nagy nap minden magyar érzésű ember szivébe is. Csodás varázszsal tölt el bennünket e nap, fölelevenedik előttünk az a messze múlt, amikor megkoronázták Vajkot, ki megkereszteltetése alkalmával az István nevet kapta és halála után — mint megérdemelte — szentnek nyilváníttatott. Érdemes elmélkedni e szent nap felett. Hol volna a mai magyarság, az immár a czivilizáit nemzetek sorában méltó helyet elfoglaló magyar nemzet, ha Szent-István, a fölvilágosodott, bölcs, körültekintő, a nemesért, szépért és magasztosért rajongó király nem hintette volna el országában a művelődés áldást- hozó, termékenyítő magvait? ü tette a magyar fajt erőssé szívóssá, istenfélővé és vallásossá és e kiváló és felette értékes sajátosságok mindvégig megmaradtak — Istennek hála — a magyar lélekben. E kiválóságok tartották mindenkor össze a magyarságot, melyet az Úristen ugyancsak erős próbára tett számtalan esetben. A magyarság egész története csupa küzdelem, elszánt és erős harcz létele fenntartása érdekében. Nemzetünk históriája a legfenségesebb, legékesebb tulajdonok bril- liáns példája és más nemzeteknek is okulásra szánt emlékezetek sorozata. Ezért a magyarság sohasem felejtheti el első apostoli királyát, kinek Szent Jobbja még ezer és egynéhány esztendő után is megvan és híven őriztetik, — az a Szent Jobb, mely a czivilizáit Magyarország alapját vetette meg és oly erőssé tette, hogy a legnagyobb veszélyek közepette is daczol- hatott a sors csapások ellenében. Adja a magyarok Istene, hogy még több évezreden át büszkén és békében ünnepelhessük meg Szent- István ünnepnapját! * I a falusi olvasókörök, szövetkezetek, gazdakörök, földmives és falusi önművelődési egyesületek országos gyűlésére. Hogy a kisgazdák és foldmivelök szellemi és gazdasági fejlődésének előmozdítása ózdijából alakult falusi egyesületek és szövetkezetek kitűzött czéijaikhoz minél közelebb jussanak s hogy tagjaik erkölcsi és gazdasági jóléte érdekében minél sikeresebben működhessenek, a Magyar Gazdaszövetség országos gyűlésre hívja össze a magyarországi összes gazdaköröket, szövetkezeteket, falusi olvasó- ( köröket, földmives és más művelődési egye- j sületeket azou módozatok megállapítása végett, melyek segélyével ezek működése erkölcsi, szellemi és gazdasági tekintetben ; hatályosabbá tehető s melyek alkalmazásával ezek egy országos központban volnának egyesithetők abból a czélból, hogy a kisgazdák j és! föld mivelök érdekeinek előmozdítása végett ! kitűzött nemes czéljaikat egy erőteljes központ hathatós támogatása mellett annál biztosabban elérhessék. Miután pedig ezen országos gyűlésre I meghívott egyesületek és szövetkezetek tagjai nagyrészt földmivelők, az intéző körökig i elhangzó hangos szóval kell kifejezésre juttatni e gyűlésen a magyar gazdák azon | régi kívánságát is, hogy a gabonaértékesitési viszonyok kedvezőbbé tétele, vagyis a jobb árak elérése czéljából indíttassanak meg a | munkálatok azonnal, a gabona-raktárszövet- | kezetek létesítése és a fedezetlen határidő- I üzlet: az úgynevezett papirosbuza meg- ; szüntetése érdekében. Megbeszélés és határozathozatal tárgya -lesz még ezen országos gyűlésen az is, hogy miként kell a magukra hagyott szegény kisgazdákat és földmivelőket az ezek tudatlanságával visszaélő lelketlen szakemberek kiküszöbölésével adó, telekkönyvi, Metéld, peres, katonai hitelmüveleti ügyekben teljesen megbízható jó tanácsokhoz juttatni. Erélyes határozattal kell állást foglalni az országos gazdagyülésnek az iránt is, hogy az ország némely vidékén még mindig szabadon tenyésző uzsora és káros hitelügyletek sürgős törvényhozási intézkedésekkel lehetetlenné tétessenek. A falusi egyletek és szövetkezetek, vagyis a kisgazdák és földmivelők ezen országos gyűlése Pozsonyban, kapcsolatban a Il-ik Mezőgazdasági Országos Kiállítással és a Vl-ik Országos Gazdakongresszussal, f. 1902. évi szeptember hó 10-ik napján, szerdán d. e. 10 órakor fog megtartatni. Felhívjuk tehát az összes gazdaköröket, falusi egyesületeket, illetve ezek tagjait és vezetőit, hogy a pozsonyi országos gazda- gyűlésen, melynek főtárgya a kisgazdák és földmivelők helyzetének javítása, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A Pozsonyba való utazás nagyon csekély költséggel fog járni, miután a vasúti jegy ára 50"/„.-al van mérsékelve s Pozsonyban az elszállásolás és ellátás — különösen csoportos kirándulók részére igen olcsó lesz. Tisztelettel kérjük, hogy az országos gazdagyülésen való részvételüket a Magyar Gazdaszövetség titkári hivatalának, Budapest, VIII. leér., Barpss-utcza 10., augusztus hó 24-ig bejelenteni szíveskedjenek, kérjük velünk azt is tudatni, hogy körülbelül hányán jönnek. ' Az elszállásolást és ellátást illetőleg tessék a pozsonyi Il-ik mezőgazdasági országos kiállítás helyi rendezőbizottságával (Pozsony) legalább 14 nappal előbb érintkezésbe lépni. A kedvezményes vasúti jegy igénybevételére jogosító igazolványokat tessék a pozsonyi Il-ik mezőgazdasági országos kiállítás igazgatóságánál (Pozsony) szintén 14 nappal előbb kérelmezni. TARCZ A.-*25-*„Naneite dalokból.“ I. Rég feledtél ugy-e Kékszemü szőke lány? Tavasz szép rózsája Üde, zöld rózsafán; Emlékem, mint téli hó Ha nyár jö, messze tűnt S nem tudod, hogy nyomodba’ Járok én mindenütt. Ha álom jő szemedre És ajkad fölsohajt Én keltem föl szivedből A szálló bús sóhajt; Ha ébredsz és szép szemed Könnyes, mért, nem tudod A könnyet öntudatlan Én értem hullatod. Mint bús árnyék követlek Bárhol jársz, mindenütt; Eléd tárom a múltat A mi már rég letűnt; Föltámadó emlékek Bántják a szivedet: Te sírsz — és én mosolygok Szép kékszemü Nanette. II. A mi kis szived bántja Mind öröm az nekem, S mi neked örömet hoz, Sebet ejt szivemen. Pedig szeretlek, a hogy Szeretni csak lehet, Szerelmem tüzén elég Minden vágy s képzelet. . . . Gyűlölöd emlékem is S más birja szivedet Ezért öröm nekem, mi Neked fáj — szép Nanette. III. Szeretném — néha gondolom — Meglátni szép szemed, Látnék-e benne, mint egykor Forrongó kék eget. Szilaj tüzével merészep Mi hogyha rám tekint, Föléledne tán a szivem Mint régen, úgy megint. Fölujulna a sir előtt, Mint haldokló beteg, S dobogna vadul, lázasan Mielőtt megreped. IV. Szeretném, ha az a szem, mely Csillagát az égtől lopta A te szemed, szőke kis lány Soha többé nem ragyogna; Szeretném, ha az az ajak, Mely mennyei üdvnek zára Hófehérre halványulva, Örökre le volna zárva. Szeretném, ha fehér tested, Mely búján ring, kéjre hiva. Élet nélkül, érzés nélkül Nyugodnék a néma sirba. Elfeledném, hogy a szivem Te miattad, olyan árva S nefelejtset ültetgetnék Boldogságom sirhal mára. Várí-Olvaszthó Ferencz. Levelek egy fürdőből. Irta : XDr. Váiadi Ödön. I. augusztus 10. Kedves barátom! Itt a kies fürdőhelyen kedélyesen töltöm az időt. Oh ne gondold, hogy itt amolyan ) remete életet élek, vagy hogy egyéb dolgom sincs, minthogy a szigorít homloka I orvos ur tanácsát követve, egész nap zuha- nyoztatom s hideg tojásokkal táplálom magam, hogy az étrendi kúrának is eleget tegyek. Az ellátás kitűnő. Az ebéd remekül ; van összeválogatva, hírét sem halljuk a több j hetes kőkemény pecsenyének, vagy vízzel dúsan megáldott bornak, de minden friss, ! kedves, szives. Csak látnád a rostélyost, mily szerelmes érzéseket ébreszt, innál csak a jó ma- gyarádiból. S mily csinos szobák! A kilátás elragadó. Magas hegyek, melyeken fess menyecskék sétálnak fel s lefelé, zöldelő rétek . . . Mellesleg jegyzem meg, hogy a mellettem levő szobában egy özvegy nő lakik, mostanában jött. Nevét még nem néztem meg a vendégkönyvben. Egyébként csinosnak látszik. Nagyon jól érzem magam a mint mondottam. Néha én is kirándulok s akkor látnád csak a hivatalnokot, ki otthon halomra hozza az unalmasabbnál unalmasabb végzéseket. Ruganyos léptekkel kisérem a szomszédnőt s eltársalgunk a virágokról, szerelemről és a csicsergő madárka ábrándos gondolatokat ébreszt bennünk. S mig otthon feleségem dörmögő szavai daczára reggel 9 órakor buvok ki a dunnák alól, most már 5 órakor fenn vagyok s élvezem a fenyvesek éltető légét. De ne gondolj valami rosszat. Azért, hogy másodmagammal megyek' ki sétálni, nem szövök kalandokat. Isten veled. Jövő levelemben újra irok tapasztalataimról, hogy létemről, ha ugyan kiváncsi vagy a te barátoeskádra, ki úgy röptében hanyagul veti oda sorait. Pá Misim. Aladár. II. A „Fürdőző Világ“ aug. 10-iki száma a szomszédáé megérkeztekor ezt a hírt adta: „Általános öröm tölti el a fürdőző di- ! szes vendégsereg körét, azért, hogy körünkbe érkezett özv. Áldássyné, ki szépségével elhomályosítva a napot, kellemével Terpsicho- rét. A kedves nő, ki rettenhetlen erényével I szép» és tisztelt nevet vívott ki magának,
