Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-07 / 32. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

lövegeket érintetlenül hagyják a helyszínén s a feltalálásról a legközelebbi katonai vagy csendőrparancsnokságot, ilyenek távollétében a közigazgatási hatóságot azonnal értesítsék, hogy a robbanó ágyulövegeknek a kellő óvintézkedés megtétele mellett leendő elszállítása eszközölhető legyen. Nagykároly, 1902. julius hó 31-én. Demidor Ignácz, rendőr- kapitány.

— Vizsgaletétel. Diczig Ádám róm. kath. tanító a kolozsvári rajztanfolyamon az iparos- iskolákra vonatkozó rajzvizsgát a napokban jó sikerrel letette.

— Hideltolás. A szatmári vasúti hídnak kihúzása és az újnak betolása folyó hó o-én történt meg. A művelet aránylag rövid ideig tartott. A próbát két mozdonynyal eszközölték, mely után a rendes forgalomnak adták át a szép, a technikai dicséretet megérdemlő hatalmas alkotást.

— Uj gazdasági tudósitó. A földmivelés- ügyi miniszter Dienes Lajos nagydobosi lakost, a mátészalkai járás határára nézve a gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg.

— Jubileumi zarándok-utazás Lourdesba. Október 5-ki Rózsafüzér ünnepére országos zarándoklat indul a Szűz Mária kegyhelyére, Lourdesba. Indulás szept. 28-án, visszaérkezés okt. 15-én. Útirány: Budapest—Fiume (vasúton). Velencze—Milano (1 napi tartózkodás), Genua—Nizza (1 napi tartózkodás) Marseille— Lourdes, hol 4 napot töltenek a zarándokok. Vissza ugyanezen az utón. Felvilágosítással, programmal szívesen szolgálnak a lelki vezetők : főt. Kada Mihály plébános Szt.-Endre, Pestmegye és főt. Kompanek József esperes- plébános Nagy-Sztricze, Trencsénmegye, ahol szeptember 10-ig fogadtatnak el jelentkezések.

— A cselédbiztositás érdekében vármegyénk főispánja a következő rendeletet intézte a főszolgabirákhoz és a városok polgármestereihez: A milyen nagy súlyt helyezünk arra, hogy a munkássegélypénztárt a nép minden rétegében ismertté, népszerűvé tegyük s az önként belépő tagok száma egyre nagyobb legyen, szoczialpolitikai szempontból éppen olyan fontosságot kell annak tulajdonítanunk, hogy a birtokosok az 1902. évi XIV. t.-cz. 20. §-a által lehetővé tett módon a gazdasági cselédeket maguk biztosítsák. A mennyiben az uj törvény immár előnyösen eltérve az eddigi szabályoktól, lehetővé teszi, hogy a gazda jelentékeny megterhelés, vagy koczkázat nélkül gondoskodjék jó cselédeiről s a biztosítás most megállapított uj módja a cselódváltozások gyakorisága ellen is orvosszer lehet: bizonyosra lehet venni, hogy lla kezébe veszi a dolgot, a gazdasági cselédek biztosítására vonatkozó actiója kívánatos sikerrel fog járni. Noha megvagyok győződve, hogy különösen szivén viseli a segélypénztár fejlesztésének ügyét, mely szoczialpolitikai szempontból a teljes és állandó figyelmet valóban meg is kívánja: mégis kötelességemet teljesítem, a midőn ezen az utón bizalmasan felkérem, hogy miután a mostani kedvező terméseredmények legalkalmasabbá teszik az időt arra, hogy a nyári munkálatok befejezte után a vármegyében a cselédbiztositás ügyében egy élénkebb, széleskörű actió megkezdessék, szíveskedjék e részben bölcs belátása szerint a kezdeményező lépéseket megtenni és nagybecsű vezetésével, befolyásával és közreműködésével annak óhajtott sikert biztosítani. Nagykároly, 1902. julius 30. Gróf Hugonnai Béla, főispán.

Közgazdaság.

A lisztharmat fellépése.

A minek bekövetkeztét az idei rendellenes időjárás után biztosra lehetet venni, azt a bajt immár országszerte jelentik a tudósítások: fellépett a lisztharmat (oidium). Kétszeres veszedelem ez most, midőn a szőlő tenyészete úgyis nagyon el van maradva más évekhez képest és csakis a legkedvezőbb körülmények közt remélhető, hogy a szőlőtermés még kellően meg fog érni. Már pedig a lisztharmat fellépése, sajnos! kétségtelen és azért az intelligensebb birtokosság nyakra- főre megteszi a szükséges óvintézkedéseket a baj elhárítására.

Ha valaki valamely veszedelem ellen küzdeni akar, úgy az első feltétel, hogy azt megismerje, hogy tisztában legyen annak jelenlétével, az első szimptomák után, a mikor még segíteni lehet a bajon, ne pedig csak akkor ébredjen a veszedelem tudatára, mikor már minden fáradtság hiábavaló.

A lisztharmat rendesen akkor jelentkezik, midőn a szölöbogyók a zöldérés stádiumába lépnek (tehát julius végén, augusztus elején) és arról ismerhető fel, hogy lisztszerü burokkal vonja be a bogyókat, mely burok kézzel letörülve igen kellemetlen szagu. A gomba megtámadja a bogyó héját, úgy, hogy az lassankint ránczosodni, később repedni kezd, majd a folt helyén a bogyó egészen kivájtnak tetszik, a szőlőmag pedig egészen

előtérbe lép. A leveleken a bajtól rendszerint jellemző sárga foltok keletkeznek, mig a vesszőkön helyenkint hamvasszürke bogyó- nagyságú gombatelepek lépnek fel, melyek lassankint összefolynak egymással, mialatt szinök sötétszürkébe megy át. Az oidium kártétele, ha a baj korán lép fel és nem védekeznek ellene, igen jelentékeny szokott lenni, úgy, hogy a termés felét, vagy háromnegyed részét is megsemmisíti, a megmaradó rész pedig büdös, ihatatlan italt szolgáltat.

Szerencsére azonban a lisztharmat azon betegségek közzé tartozik, melyek felléptét megakadályozni is lehet, és ha bekövetkezett, ugv a baj kezdetén még gyógyítani is. Az elővigyázó szőlősgazdák egy része okulva a három év előtti szomorú tapasztalatokon, a kénporozást a rendes évi munkálatok közzé felvette, s igy a lisztharmat fellépését eleve megakadályozza. Vannak azonban termelőink közzül számosán, a kik bízva abban, hogy a lisztharmat nem minden évben lép fel, bevárják annak megjelenését, mielőtt védekezéshez fognának és ezeknél ütött a védekezés tizenkettedik órája.

Mert a kénporozás csakis akkor használ, mikor a betegség még kezdetleges stádiumban van, tehát mikor a lisztszerü bevonat a bogyókon először jelentkezik. Ránczosodó, repedt, vagy száradni kezdő bogyókon már nem lehet segíteni, miért is ezeknél minden igyekezet kárba vesz.

De maga a közönséges kénvirág vagy sublimált kénpor, még ha arzénmentes is és ha nincs is hamisitva, nem sokat használ, mert csak kellő meleg időben hat, a mellett pedig igen rosszul tapad és két-három napi szeles vagy esős idő elegendő, hogy lefújja, illetve lemossa a fürtökről. Annál hatékonyabb a dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor, mely rózgálicz és mésztartal mánál fogva j kitünően tapad és finomságánál fogva sokkal , egyenletesebben és vékonyabban borítja be a befujtatott részeket és azért ennek alkalmazása gazdaságosabb is.*)

Mikor három év előtt a lisztharmat oly óriási mértékben lépett fel hazánkban, ez a | por mentetette meg több ezer hold termését az | elpusztulástól és azért fordulhat a szőlőter- ! melő közönség most is teljes bizalommal a , rézkénpor használatához.

A lisztharmat elleni feltétlen hatékony- ! sága mellett megvan a rézkénpornak az az j előnye is, hogy úgy a fürtök, mint a hajtá- I sok érését lényegesen előmozdítja, a mi főleg az idén, mikor a szőlő vegetácziója, a kedvezőtlen, hideg idő folytán annyira elmaradt, igen nagyfontosságu.

A ki tehát termését a lisztharmat kártételétől meg akarja óvni, a mellett pedig annak gyorsabb tenyészetét is akarja biztosítani, az használja fel most a legalkalmasabb időt szőlőjének rézkénporozására és kiadása az elérhető haszon által sokszorosan meg fog térülni.

CSARNOK.

Fürdői levél.

Nagyröczei fürdő, julius 29.

Kedvem volna hozzá: Istennek ezen elrejtett, elragadó szép alkotását lefesteni, de poétikus képességem — bizonytalan.

Annyi azonban bizonyos, hogy itt tudnak az emberek igazán boldogok lenni. Nem kell hozzá fény, pompa, vagy kierőszakolt szórakozás. — Ha széttekintünk, már eltűnik az unalom s önként kínálkozik az, a mi elbájolva szivünket, boldog érzelembe viszi. Ha üres szívvel térünk ide, nem marad az sokáig betöltetlen. Elfoglalja a láthatár flórája, s az ős fenyők lábainál, a ; szaladó patak tiszta vizénél — a meghason- lott emberek szivében sem dúlhat úgy a vihar. Önkéntelen nyugodtsággal nézünk a kis patakba s belemélyedünk a hegyek rengeteg erdőségébe, a hol a gyöngéd páfrány, az illatos cyclamen, farkas bogyó és édes szamócza él. Ez utóbbi, piros fejecskéjével öntudatlanul vetekedik a nefelejcs kék fürtös fejecskéjével, az emberek hivogatásában.

Nincs áldásosabb, mint feledve az embereket, elvonulni az igaz, ős természet ölén s a nyugodt Mindenség észrevétlen magányában — lecsillapodni. Ilyenkor elül a szenvedély és feledjük a mi bántó, izgató vagy fájó volt. De egy kielégítetlen vágy mégis megmarad. Megirigyeljük a fönséges, örök- életű hegyalkotásokat, — szeretnénk magunk is azzá válni, mert hozzájuk képest mily : kicsiny az ember!

Csak most tudom elhinni, hogy a világ évezredek óta áll fenn és . azóta szépül. Mert a mint hisszük, Isten a világot

*) A rézkénport kizárólagossági joggal a *M agyar Mezőgazdák Szövetkezete“ (Budapest, V. Alkotraány-u. 31.) és annak vidéki megbízottjai hozzák forgalomba. Egy kát. hold egyszeri porozásához G—8 kg. rézkénpor szükséges. Erősen inflcziált szőlőkben ajánlatos 8 nap múlva a porozást megismételni.

hat nap alatt teremtette, de ilyen szépre, csodálatosra csak hosszú idő alatt egészíthette ki, mint festő a művét. Kérdezem: vájjon Isten az emberek gyönyörködtetésére, vagy a saját tetszésére teremté-e e remekét a természetnek, mint magát az embert? Ha az utóbbit hisszük, megérthetjük, hogy a nagy Teremtő önző volt, de nemesen önző, mert a teremtés magasztosságában vesz részt és bennünket a meglevőben enged gyönyörködni.

Itt nem sóvárogjuk a halált, ezer éves múmia-korig szeretnénk talán élni. Isten ■ alkotta templom ez, melyben az oltár egy- egy hegy. Szemlélésénél ihlet száll meg, szemem szent áhítattal borul rája, lelkem meghajol és imádja az Istent! Ábrándos lel- kemet teljesen kielégíti ez a remek zúgja a világnak, oly jó itt lenni, mint gyermeknek anyja ölében. Idehoztam gyászköntösöm alatt,, bánatos szivemet, egy reménysugár kíséretében, s nem csalódtam, gyógyirt itt találtam rája.

Hogyan tudjak megválni, mikor a távolban kékelő hegyek utamat mintegy elzárják s az ég azúrja kedvesen, marasztalóan mosolyog, hűs lombok suttogásából biztatást érzek . . . maradj még . . . maradj még! Emberek, óh feledjetek itt engem!

Bartha Antalné.

Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza.

Laptulajdonns és kiadó :

Sarkadi N. Zsigmond.

rol j Imii

Kölcsey-utczán lévő

HÁZAM

előnyös — esetleg több év alatt is teljesíthető — fizetési feltételek mellett

eladó.

Tj.g'sr-s’-éd..

Van szerencsénk a nagyérdemű közönség tudomására adni, hogy a megváltozott

viszonyoknál fogva folyó évi aug. hó első napjától a következő tűzifa-árakat léptettük életbe :

I- ső rendű cser hasábtüzifa köbmétere 5 korona 50 fillér.

II- od rendű bükk hasábtüzifa köbmétere 5 korona 30 fillér.

Tisztelettel

í—i

Bitig Mór és Társa

faJsereslred-őls:.

00030330030003003000300000300000

e^3T -at

bolthelyiség

kiadó mellékszobával f. évi

október 1-töl. (Jelenleg Kártyán üveges üzlete).

Értekezhetni Dr. Kovács Dezső

ügyvéd irodájában.

i_, Özv. Kovács Józsefné.

&CCC^0CCC^0CCEC^0££ÜC5C 5^000

21^ Egy

jókarban levő

jutányos árban eladó.

Megtekinthető Gróf Károlyi István-utcza 11. szám alatt

SzSbToÓ IstTTSLX1.

férfisza.'toón.ál.

Ugyanott egy tanuló felvétetik. i_i

4557—1902. tk. sz.

/ m (

Árverési hirdetményi kivonat.

A nagykárolyi kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Papp Béla nagykárolyi ügyvéd által képviselt Sajtos Jánosnak Lőrincz Sámuel penészleki lakos ellen folytatott végrehajtási ügyében 18 korona tőke, ennek 1900. évi október hó 1-ső napjától járó 5°/0 kamata 29 korona 70 fillér költség kielégítése végett árverés alá bocsáttatik a szatmárnémeti-i kir. törvényszék területén fekvő penészleki 161. sz. tjkönyv- ben A. I. .262., 338., 377., 442., 521. hr. sz. alatt foglalt ingatlanból a Lőrincz Sámuel illetősége 328 korona.

Ugyanezen telekjegyzőkönyvben A. II. 294/334., 294/258., 294/223. hr. sz. alatt foglalt jószágtestből a Lőrincz Sámuel illetősége.

Ugyanezen tjkönyvben A. -j- 294/372. hr sz. alatt foglalt ingatlanból a Lőrincz Sámuel illetősége 382 kor. kikiáltási árban.

Az árverés megtartására határidőül 1902. szeptember hó 6-ik napjának délelőtti 9 órája, helyéül pedig Penészlek község háza tűzetik ki, mikor a fent körülírt ingatlanok a kikiáltási áron alul is el fognak adatni.

Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy a bánatpénznek előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgáltatni. — Nagykároly, 1902. julius 26.

A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság.

Csics Lajos, kir. aljbiró.

1 — 1902. Biz. sz.

HIRDETMÉNY.

Érkörtvélyes és Penészlek község telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886. XXIX., 1889. XXXVIII. és az 1891. XVI. tőrvény- I czikkben előirt helyszíni eljárás végett és | pedig egyelőre csupán az azonosító 1902. augusztus 26-ik napján, az azonosítás befejezte után pedig a bizottság Érkörtvélyes községben megjelenend.

Ennélfogva felszólittatnak:

1. mindazok, akik a telekjegyzőkönyvben előforduló bejegyzésre nézve okadolt. előterjesztést kívánnak tenni, bogy a bizottság előtt, a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel;

2. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek az átírásra az 1886. XXIX. t-czikk 15 —18. és az 1889. XXXVIII. t.-czikk 5.,

6., 7., és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek;

3. azok, a kiknek javára tényleg már ! megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog,

vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánköny- vileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt" megjelenjenek, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek.

Nagykárolyban, 1902. évi aug. hó 1-én.

Sági Ármin, Arz Albert,

I tkvi betétszerkesztő. kir. albiró.

\