Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-31 / 31. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. év végén 72 tanuló. A jövő iskolai évre a beiratások szeptember 1-én veszik kezdetü­ket és 12-ig tartatnak. A nagykárolyi kereskedő tanoncziskola értesítője az 1901—1902. iskolai évről. Az értesítőt közli Dr. Lúcz Ignáez igaz­gató. „Nehány szó a kereskedelmi könyvekről“ czim alatt Sternberg Jenő, a kereskedelmi és büntető törvényeknek lényegesebb rendeletéit ismerteti, melyek a kereskedelmi könyvveze­tésre vonatkoznak s ama perjogi s büntető­jogi következményeket sorolja fel, melyek a bejegyzett kereskedőket sújtják csőd esetén a könyvek nem vezetése miatt. Az iskolai bizottság, tanítótestület névsorának és az 1901—1902. évben végzett tananyag ismer­tetése után a tanulók érdemsorozata van közölve. A tanoncziskolába beiratkozott össze­sen 80 tanuló, kimaradt 10, osztályoztatott 70. Jó előmenetelt tanúsított 25, elégségest 29, egy tárgyból elégtelen 4, két tárgyból elég­telen 4, több tárgyból 8. A mulasztott tanórák száma 668, melyből nem igazolt 33 volt. Az értesítő VIII. fejezete az intézet háláját fejezi ki az iskolafenntartókkal s az egyes adomá­nyozókkal szemben. A IX. fejezet az iskolai év történeté­nek adatait, a X-ik fejezet a jövő iskolai évre ad útmutatást. A beiratások a következő sorrendben tartatnak meg a főgymnasiumban : szeptember 11-én délután 4 órakor a III. osztályba lépők, 12-én délután fél 4 órakor az I-ső osztályba lépők, 13-án délután 2 óra­kor a II. osztályba lépők behatása fog meg­történni. A nagykárolyi iparos tanoncziskola 1901—1902. tanévi értesítője. Közli Lukács Mihály igazgató. Igen megszívlelendő dolgokat olvashatunk „Az iparos-osztály, mint társadalmi tényező“ czimü czikkben, melynek névtelen Írója követeli a művelt iparosoknak a megfelelő társadalmi pozicziót. — Vajba belátná a mi társadalmunk is az ő félszeg gondolkozását s igazat adva a czikk Írójának, mert tökéletesen igazsága van, hogy mit ér azon kéz munkája, melyet nem az értelem vezet, de mit várhatunk az ész­től, ha hiányoznak végrehajtó közegei. Az értesítő II. része a tanoncziskolai-bizottság névsorát, a III-ik rész a tantestület névsorát tartalmazza, a IV-ik rész az órarendet, az V-ik rész a tantervet, a Vl-ik rész az érdem­jegyek magyarázatát, a Vll-ik rész a tanon- czok név- és érdemsorozatát tartalmazza. Az iskolába beiratkozott 376 tanoncz, évközben felszabadult 45, kimaradt 32, maradt a tanév végén 299, jeles előmenetelt tanúsí­tott 24, jót 111, elégségest 164, elégte­lent 59, érdemjegyet nem kapott 18. A mu­lasztott tanórák száma 3843, melyből igazo­latlan 597, mely mindenesetre tekintélyes szám és azt bizonyítja, hogy iparosaink még mindig nem fogják fel eléggé az iskola fon­tos hivatását. A IX-ik fejezet a tartott iskolai ünnepélyeket, a X-ik a rajz- és munkakiálli- tás eredményét ismerteti. A Xl-ik fejezetben a jutalmazott tanulók névsora van feltüntetve. A jövő iskolai tanévre a behatások szept. 9-től 14-ig, naponként 5—6 óra között esz­közöltetnek az ev. ref. fiúiskola helyiségében. HÍREK. I — Országos Kossuth ünnep. A magyar | szabadságharcz halhatatlan apostolának szá­zadik születési évfordulóját őszinte kegyelet­tel ünnepli hálás nemzete. Az országos ünnep­ségek központi-bizottsága átiratban kéri fel a törvényhatóságokat, hogy emlék-ünnepélye­ket rendezzenek a szeptember 18-tól 19-ére eső éjszakán az ország minden részén, külö­nösen alkalmas magasabb, nevezetesebb pont­jain (az éjszaki Kárpátokban, a tokajhegyen, az avasi bérczen, a brassói Czenken, balaton- parti hegyeken : badacsonyi, csobánczi csúcso­kon, Bihar-hegyeken, a visegrádi csúcson) óriási örömtüzeket gyújtsanak, melyek mér­földekre bevilágítsák a tájakat. Az egész ; országban zúgjanak a harangok szept. 19-én j és az ország minden városában, községében Kossuth Lajosról utczákat, tereket nevezze- I nek el. Városunk bizonyára méltó módon | fog áldozni Kossuth emlékének. — Esküdtbirósági elnökök. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke a szatmári kir. törvény­széknél szervezett esküdtbiróság elnökévé az 1902-ik év további folyamára dr. Papolfrzy Gyula kir. ítélőtáblái bírói czimmel és jelleg­gel felruházott kir. törvényszéki bírót, az esküdtbiróság elnökének helyettesévé pedig ugyanazon időtartamra dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki bírót jelölte ki. — Igazgatói helyettesítés. Hám József főgymnasiumi igazgató augusztus 22-ig ter­jedő szabadságidejét megkezdette s rokonai látogatására Gyöngyösre utazott. Főigazgatói intézkedés szerint távolléte alatt az igazgatói teendőket Tímár Péter főgymn. tanár fogja ellátni. A szülők tehát forduljanak hozzá az esetleg szükséges felvilágosítások végett. — Uj szárnyparancsnok. Marssó Lőrincz százados helyére, Imreh Ferencz j csendőr-főhadnagy Nyitráról neveztetett. ki j szárnyparancsnokul; az uj parancsnok el is foglalta már nagykárolyi állomását. — Előléptetés. Az igazságügy miniszter Kölcsey János szatmári kir. törvényszéki bírót 1902. julius 1-től kezdődőleg a VT. fizetési fokozat 4400 koronás fokozatába előléptette. — Búcsúestély. A nagykárolyi dalegye- I sülét Gsóti Márk dalegyesületi alelnöknek Nagy-Kanizsára történt áthelyezése alkalmá- ! ból, tiszteletére folyó évi augusztus hó 4-én este 8 órakor a „Polgári olvasókör“ iiveg- I termében búcsúlakomát rendez, melyre a távozó alelnök barátjait és tisztelőit tisztelet­tel meghívja a dalegyesület elnöksége. — Áthelyezés. A pénzügyminisztérium Jugán Gusztáv számvizsgálót saját kérelmére a rimaszombati kir. pónzügyigazgatósághoz helyezte át. — Batyubál. Aranyos, kedves mulatság­nak volt szinhelye folyó hó 23-án este Uj- falussy Jolán urhölgy kerthelyisége. Nehány intelligens család kezdeményezésére a lám- pionokkal pompásan feldiszitett lombsátorban batyubál folyt le, melynek fesztelen, derült voltára a meghívottak sokáig emlékeznek vissza. Nem mulaszthatjuk el, hogy e kedé­lyes kis mulatságért Ujfalussy Jolán, llosvay Lászlóné, Maresch Emilné úrnőknek igaz köszönetünket ki ne fejezzük, mint a kiknek nevéhez fűződik a mulatság páratlan sikere. A szép, derült égbolt, a töméntelen enni- és innivaló, a jó czigány, a parázs magyar kedv a mulatságot annyira megédesítette, hogy a délelőtti órák utolérték a résztvevőket. — Mielőbbi viszontlátásra! — Dalárhir. A helybeli dalegyesület választmánya Demidor Ignáez elnökletével folyó hó 28-án választmányi ülést tartott, melyen egyleti elnök beszámolt a julius 6-án tartott estély jövedelméről; továbbá bemu­tatta a tokaji polgári énekkar által zászló- szenteíési ünnepélyökre küldött meghívót; végül előterjesztette Csóti Márk dalegyleti alelnöknek, alelnöki tisztéről írásban benyúj­tott lemondását. Ez utóbbi előterjesztést a választmány sajnálattal vette tudomásul, s tekintettel azon körülményre, miszerint a távozó alelnök a dalegyesületnél viselt al­elnöki állását minden tekintetben kifogásta­lanul töltötte be, a választmány egyhangú határozattal, buzgó tevékenysége s az egye­sület felvirágoztatása körül kifejtett fáradhat- lan működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott s erről öt kivonaton értesíteni rendelte. Végül tudomásul vette a választ­mány egyleti elnök azon bejelentését is, hogy augusztus hó 4-én esteli 8 órakor, a távozó alelnök tiszteletére rendezendő búcsú­estélyre az előleges intézkedéseket megtette. E helyen megemlítjük, hogy kívánatos volna, ha a távozó tevékeny, közszeretetben álló tanár búcsúünneplésén a helybeli Kölcsey- egylet és Függetlenségi párt is részt venne, minthogy Gsóti tevékenysége nemcsak a dalárdára,hanem úgy a Kölcsey-egylet, minta Függetlenségi párt erősbülésére hatásosan ki­terjedt. Ezt a szerény, áldozatba nem kerülő, kitüntető szeretetet valóban megérdemlené. — Requiem. Istenben boldogult felejt­hetetlen drága jó férjem elhunyta évforduló­ján 1902. augusztus hó 4-én d. e. 8 órakor a helybeli róm. kath. templomban tartandó requiemre rokonaink és barátaink szomorúan meghivatnak. Kelt Nagykárolyban, 1902. évi julius hó 31-én. Ózv. Tichy Akosné. — Vizsgaletétel. Vaday Lajos a rnárma- rosi közigazgatási tanfolyamon a képesítő vizsgát kitüntetéssel tette le. Gratulálunk! — Az ecsedi-láp lecsapoló társulat folyó hó 25-én közgyűlést tartott gr. Károlyi Gyula társulati elnök elnöklete alatt. A társulat közgyűlése igen népes volt. Egyik fontos tárgy volt az osztályozás kérdése, mely tétel­nél többek felszólalása után elfogadták a miniszterhez leendő felterjesztés végett az egy vizszinre alapított osztályozást, mely ki­zárja valamely hozzájárulási arányszám meg­állapítását. Ez utóbbi esetben t. i. két viz­szinre kellett volna tekintettel lenni, melynek egymásközti aránya a törvény értelmében soha meg nem változtatható. — Ezzel szem­ben az egy vizszinre alapított osztályozás 5—8 év alatt az érdekeltség kérelmére meg­változtatható, ha annak alkalmazása a gyakor­latban nem egészen igazságosnak tűnik ki. Másik fontosabb tárgy volt Szuhányi Lajos azon indítványa, mely szerint á pénztárnoki állás a titkári állással egyesittessélc másfél- szeres fizetés mellett. A közgyűlés az indít­ványt 607 szavazattal 234 szavazat ellené­ben elejtette: A nyugdíj-bizottság javaslatát átdolgozás végett visszaadták a bizottságnak. Az osztályozást előkészítő-bizottság tagjai lettek: Gróf Károlyi Gyula elnök, Domahidy Sándor alelnök, Bodoky Gyula, Bodoky Béla, rozottan visszautasította és kitiltotta házá- ból; ennek immár egy éve lehet. Az olasz | festő — hir szerint — hazájába utazott s | azóta hirt nem hallat magáról és ép ezért legkevésbbé tartom bűnösnek. De elővigyázat okáért a legnagyobb buzgalommal kerestettem, persze eredmény­telenül.- Tehát, hogy meg nem találták, az nem annyira az Önök ügyetlenségén, mint inkább az ő ügyességén múlik, — gúnyoló­dott Epernon és a töltött revolvert erősen vizsgálgatta ; kissé szarkasztikusán folytatá: ez jó! mi orleánsiak ügyesebbek vagyunk a párisi aknái! — Uram, először mutassa meg, mii tud; ha tetszik, átadom a port és intézked­jék nézete szerint. Epernon tagadólag intett. —• Különben is én jó tanácsot vártam Öntől, nem pedig merő gúnyt. —1 Ne heveskedjék, kedves Picardo, egy vizsgálóbírónak higgadtnak kell lenni a vég­telenségig. Én javát akarom s kérdem, akar-e Ön tisztába jönni ezzel az ügygyei? Tehát igen. Én tudom, hogy Önt annyira érdekli a bonyodalom, hogy nem adná a félvilágért, ha szépen áttekinthetne rajta. Esküszöm, hogy egy félóra múlva tisztán látja a rejtélyt, de csak úgy, ha megesküszik, hogy az itt hallottakról senkinek sem lesz tudomása rajtunk kívül. Picardo ünnepélyesen megesküdött és várakozással nézett az ősz Epernonra, ki fé­lelmes játékot űzött a töltött fegyverrel. — Ön azt hiszi, hogy mielőtt a komorna meghalt, a bezárt ajtó mögött hivatalosan bejelentő a történőket; és aztán, midőn az ajtót rátörték, az ijedtségtől szörnyet halt; továbbá hiszi, hogy ő volt a hiteles szem- és fültanu? — Ez bizonyos ! szólt komolyan Picardo. — Na, na, kollega, ez nem annyira bizonyos, mint inkább bizonytalan, a meny­nyiben a komorna az eset előtt meghalt és pedig régi szívbajában. — De hát akkor ki telefonált az ő nevében és fölismerhető hangján ? — Pah! Egy dresszirozott gonosztevő még ezt is megteszi néha-néha!-— Oh! — rebegé Picardo, — hisz akkor én teljesen hamis alapból indultam ki és igy a továbbiakból semmi sem igaz! — Még pedig annyira nem igaz, hogy a bájos grófnőt meg sem ölték, sőt a vér is csak hű utánzat.-— Tehát elrabolták öt erőszakkal? —• Ej, ej! inkább az ő tudtával és beleegyezésével; és az eddigiekből megítél­heti kegyed, hogy mily pontos volt az ön- leirás, a melyet a rabló szerkesztett. Ő nem alacsony, de magas, szőke és nem hogy az egyik füle hiányoznék, de a kettőből három porczió kitellenék. Elgondolhatja, hogy meny­nyire igyekezett hajóra szállani! — Hihetetlen! — kiáltott Picardo, — bevallom, hogy ily elmés gonosztevővel még nem kísérleteztem. — A komorna halála csak „Deus ex machino“ volt, azaz csak véletlenül történt; ő is tudomással bírt a szökési tervről, de az est folyamán erős szivgörcsei megölték a boldogtalant; az élelmes gonosztevő felhasz­nálta ezt, betörte az ajtót és a telefonjelen­tést kissé változtatott hangon megtevő, a holttestet pedig a készülék alá helyezte.- Mit gondol, Picardo ur, lehetséges-e, hogy Anna grófnő szerette a gonosztevőt? — Az most már bizonyos. Tehát figyeljen meg egy kissé: Anna apja kegyetlen és rideg, ki soha nem érezte a szív hatalmát; ő inkább kívánta volna azt, hogy leányát soha ne lássa, semmint rang­ján alul férjhez adja. Ö ismerte Anna grófnő szerelmét, de nem foghatta föl annak nagy­ságát. A leány rajongó szerelme győzött és igy szállott gonosztevőjével egy szebb vidékre,, hol most a legboldogabb időket élik. mint férj és feleség. Mi lesz most már az Ornano- féle pörrel ? — Miután minden reményemen és vára­kozásomon felül sikerült, „ad acta“ az irat­tárba helyezzük a többi elévült dolgok közé. — Csak még egyet édes Epernon ur: Hogy jutott Ön a rejtély megoldásához? — A jeles gonosztevő eljött hozzám és bemutatkozás után elmondotta az egész esetet, aztán megígérte, hogy eljön ide Picardo úrhoz, ki neki vizsgálóbirája; persze mint Epernon j jött el és csak azután mutatja be mayát, miután megoldotta a yordiusi rejtélyt. — Fiatal barátom, ha nem tévedek, Ön az a szőkefürtü Bellégarde Arnold festő­művész és lekapta az ősz hajat, a fiatal | művész mosolygó arcza tűnt szemébe. — Ön valóban genie a találékonyságban ; gratulálok ügyességéhez, talentumához, de leginkább ahhoz a szerencséhez, mely a szere­lem istennőjét Önhöz lánczolta . . . Arnold boldogan mosolygott s miután a vizsgálóbíró jóindulatáról biztosította, a szerelem szárnyain röpült bájos istennőjéhez. Medvey Lajos. Debreczeni István, Domahidy István, Fintha Sándor, Garzó Imre, Gyene Károly, Hadady József, Horváth Bertalan, Jékey Mór, Jékey Zsigmond, Keresztszeghy Lajos, Király István, Lányi Dezső, Mándy Géza, Madarassy Dezső, Papp Géza, Pekonovics Imre, Pongrácz Imre, Reök Gyula, Rébay Dezső, Szálkái Sándor, Szarka Andor, Szerdahelyi Ágoston, Dr. Schönpflug Richárd, Szuhányi Ferencz, Gróf Tisza István, Toóth Sándor, Uray Lajos. — A Protestáns Társaskör nyári táncz- vigalmára, mely augusztus 2-án, szombaton lesz megtartva a Polgári Olvasókör helyisé­gében, ismételve felhívjuk olvasóink figyel­mét. A törekvő egyesület nagyon megérdemli a pártfogást és reméljük, hogy siker fogja a rendezőség fáradtságát koszoruzni. — Petőfi halálának évfordulója. Teg­nap volt évfordulója, hogy a „Talpra magyar“ lánglelkü dalnoka a fehéregyházi csatamezőn a honért és szabadságért elvérzett. A seges­vári magyarság az idén is, mint mindig az emlé­kezetes napon, a mely az egész ország gyászát felöleli, elzarándokolt a várba s ott megkoszorúzta Petőfi Sándor szobrát. Majd a fehéregyházi honvédemlékhez s a Petőfi j házhoz, a hazafiság e búcsújáró helyéhez vonultak az összegyűltek, a hol az ünnepély második részét tartották meg. — A nagykárolyi róm. kath. egyház­tanács augusztus hó 10-én tartandó gyűlésé­ben fogja megválasztani egyházgondnokát. — Tánczmulatság. Az aug. hó 2-án tartandó tiz éves találkozóval egybekötött s a Nagykárolyi Kör által rendezendő mulat­ság — az előjelekből Ítélve — várakozáson i felüli sikert biztosit. A mulatságnak eddigelé eltitkolt programmja a közönség meglepeté­sével és tetszésével fog találkozni. — Remél­jük is a nemes czél érdekében, hogy városunk intelligens közönsége ez alkalommal anyagi­lag is hozzájárul a derék kör fejlesztéséhez. — Választás. Az ecsedi-láp lecsapoló­| társulat választmánya az elhalt Bernát István | helyébe társulati pénztárosnak Fogarassy ' Károly mérnököt választotta meg. — Eljegyzés. Lővy Dávid helybeli keres­kedő fia, Lővy Jakab e hó 22-én eljegyezte Schvarcz Bernáth deési lakos leányát, Gizellát. i — Szoborleleplezési ünnep Debreczenben. A szabadságszobor leleplezési ünnepély sor­■ rendjét a rendező-bizottság a következőleg j állapította meg: 1902. augusztus hó 2-án, szombaton: I. Délelőtt. Reggel 8 órakor: Gyülekezése a rendező-bizottságnak, egyletek és társulatoknak és azok küldöttségeinek saját zászlóik alatt és jelvényeikkel a város székházának udvarán. Innen fél 9 órakor indulás a reformátusok nagy templomában tartandó istenitiszteletre. A felvonulás a kö­vetkező sorrendben történik: 1. Az „Egyet­értés,“ önk. dab és zene-egylet zenekara. 2. Az 1848—49. évi honvéd-egylet tagjai és a 13 egyenruhás öreg honvéd zászlaja alatt. 3. A 13 tagú szoborbizottság. 4. A városi tanács és tisztikar. 5. Hajduvármegye küldöttségei és tisztikara. 6. Debreczen sz. kir. város, Hajduvármegye országgyűlési kép­viselői, a városi és vármegyei törvényható­sági bizottsági tagok, az ev. ref. egyház prezsbyteriuma és a többi egyházak küldött­ségei. 7. A Csokonai kör. Főiskolai ifjúság és a tanintézetek. 8. Társadalmi és kulturális egyletek zászlóikkal. 9. A dalegyletek zászlóik alatt alakulási idejök szerint: a) Főiskolai kán­tus, b) Debreczeni dalegylet, c) Munkás-egylet, d) Ács-ifjusági dalegylet, e) Petőfi dalkör, f) „Egyetértés“ önképző dal- és zene-egylet, g) Szent László dalegylet, h) Kőműves dal­egylet, i) Debreczeni kereskedő ifjak önképző egyesület dalköre. 10. Debreczeni közgazd. intézmények, hivatalok, testületek és ipar- társulatok. A) Az ev. ref. nagytemplomban : Délelőtt 9 órakor: Istenitisztelet Széli István kántor orgonázása és a debreczeni dalegylet közreműködése mellett. Az alkatúi imát K. Tóth Kálmán lelkipásztor tartja. — Itt meg- emlittetik, hogy az ünneplő közönség zászló- és koszoruvivö tagjai az Istentisztelet tar­tama alatt az Emlékkertbe vonulnak be s ott a szabadságszobor előtt felállított emel­vényeken foglalnak helyet. B) Az „Emlék- kert“-ben: Délelőtt 10 órakor a szabadság­szobor előtt: 1. Szózat. Éneklik az összes debreczeni dalegyletek. Karnagy: Mácsay Sándor. 2. Elnöki megnyitó beszéd, a tizen- kéttagu szoborbizottság elnöke: Komlóssy Arthur városi főjegyző, polgármesterhelyettes- töl. 3. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, szoborbizottsági tag. A szobor leleplezése a szónoklat közben fog megtörténni. — 4. Alkalmi szónoklat az ev. ref. főiskolai ifjúság nevében, tartja: Görömbey Péter főiskolai senior. — 5. Ün­nepi költemény, irta és szavalja: Dr. Benedek János országgyűlési képviselő, szoborbizott­sági tag. — 6. A leleplezett szabadságszob­rot a szoborbizottság elnöke átadja Simonffy Imre kir. tanácsos polgármesternek, ki azt a város nevében átvévén, a Csokonai-körnek, mint az emlékkertek gondozójának oltalmába ajánlja. 7. Géresi Kálmánnak, a Csokonai­kor elnökének válasza. 8. A koszorúknak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom