Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-21 / 8. szám
NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. emberek ne csupán a saját énjük, hanem az ö embertársaik java iránt is érdeklődjenek, hogy igy álkalomadtával egymásnak kölcsönösen segítségére is legyenek... Meglehetünk azonban győződve, hogy a fejlődni képes társadalom a fenti irányban — habár lassan is — szintén és mindinkább haladni fog; mert befogja látni, hogy a balesetek elleni kölcsönös védekezés is azon utak és módok egyike, melyek az általános közjóhoz: a mindnyájunk boldogulásához vezetnek. És a nagyközönség már a folyton terjedő közművelődés jótékony hatásánál és emberszereteténél fogva is mindinkább indíttatva érzi majd magát arra, hogy a saját érdekeit kölcsönösen és minden téren: tehát la balesetek terén is, lehetőleg érvényesíteni igyekezzék. Sérti Sándor tr. IvCeg'ls-lTT-óA „Nagykárolyi Vívó- és Torna- Club“ tagjai a club f. éri február hó 24-én d. e. 11 órakor a „Régi kaszinódban megtartandó Ill ik évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghivatnak. T árgysorozat: 1. Jelentések tárgyalása. 2. Számadások megvizsgálására 3 tagú bizottság kiküldése^ és a felmentvény megadása. 3. Az 1901. évi tagságdij meghatározása. 4. Az évi költségvetés megállapítása. 5. Indítványok. 6. Az igazgató-választmánynak (elnök, gazgató, titkár, pénztáros, ügyész, szertáros, arvos és 8 választmányi tag) és 4 választmányi póttagnak a legközelebbi rendes közgyűlés időtartamáig való megválasztása. Az alapszabályok értelmében a személyés kérdések titkos szavazással döntetnek el. Nagy-Károlyban, 1901. febr. hó 20-án. Dr. Schönpflug Richard, Bubregh Béla, elnök. titkár. HÍREK. Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgár- mester a közgyűlést megnyitván, tárgyalás alá vétetett : A Nagykároly—mátészalka—( csapi helyi érdekű vasút törzsrészvényeiből 50,000 korona értékű törzsrészvény árának fedezésére kijelölt s a város törzsvagyonát képező 44,589. 'számú 30,000 korona névértékű, a 62,864. szánni, 200 korona névértékű osztrák államadóssági kölcsönkötvény (Staats! Schuldverschreibung), az 1716. számú 34,800 korona névértékű regálé kártalanítási kötvény-) bői 19,800 korona értékű rész eladása, illetve felhasználására vonatkozó határozat. A közgyűlés ezen részvények eladását 69 szóval 1 ellen elhatározta. Ezután választásokra kerülvén a sor a közgyűlés Nagy László alispán elnöklete alatt folytattatott. Mindenekelőtt kijelöltettek jegyzőkönyv hitelesitőkül s .egv- szersmint bizalmi férfiakul Vetzák Ede, Kaufmann Jenő, Tömpe György és Lűcz György. Szavazatszedő küldöttségi elnökül Dr. Serly Gusztáv, tagokul Nonn Gyula és Somossy Miklós. A kijelölő választmányba a közgyűlés Rooz Samut és Csipkés Andrást választotta meg, az alispán pedig Nonn Ferenczet : és dr. Adler Adolfot jelölte ki. A kijelölő-bizottság működését befejezvén, elnöklő alispán bejelentette, hogy a városi tiszti orvosi állásra két pályázó jelentkezett Dr. Schönpflug'Béta és Dr. Rooz Elemér, kik közzül utóbbi tiszti orvosi minősítéssel nem bírván, az egyedül jelölt Dr. SchönpiLug Bélát megválasztott városi tiszti orvosnak jelentette ki. Az irnoki állásokra jelöltettek: Tóth Sándor. Orosz Károly, Horváth István és Pataky István, kik közzül a közgyűlés Tóth Sándor. Orosz Károly és Horváth Istvánt egyhangúlag megválasztotta. Adóvégrehajtóvá az egyedü jelentkezett Fonó Mihály, állatorvossá a szintén egyedül jelentkezett Lobi Jakab budapesti állatorvos lettek megválasztva. A válasz tások után a. jelenvolt megválasztott tisztvi selők a törvény szabta esküt nyomban letették Ezzel a közgyűlés az alispán éltetése közber szétoszlott. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Bék vármegyénk főispánja hétfőn székhelyére érke ; zett. Kedden elnökölt a rendkívüli vármegye ! közgyűlésen és ma ismét visszautazik Buda pestre. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénl törvényhatósági bizottsága rendkívüli köz gyűlést tartott kedden, folyó hó 19-én gró Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt, me lyen a vidéki tagok csekély számban jelen , tek meg. A közgyűlés elég terjedelmes tárgy ! sorozatát csakhamar letárgyalták, úgy,, hog’ a gyűlés már délire véget ért. Nagy-Károly város szeszadópótlék szedésére vonatkozó határozatát és szabályrendeletét —- a beadott felebbezés mellőzésével — változatlanul elfogadták'. — Főigazgatói látogatás. Géressy Kálmán kir. tankerületi főigazgató tegnap este városunkba érkezett, hogy megkezdje pár napig tartó hivatalos látogatását a helybeli főgymnasiunmál. — Dalestély. Dalegyesületünk választmánya szombaton, folyó hó 16-án tartotta meg első választmányi ülését Demidor Ignácz elnöklete alatt. Elnök a megjelent tagokat üdvözölvén, felkérte, miszerint támogassák őt, hogy az egyesület ügyét a virágzás minél magasabb fokára emelhesse. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése után határozatba ment, hogy a jövő hó 9-én a Polgári Olvasókör nagytermében, egy korona belépődíj mellett terített asztaloknál, felolvasás és szavalattal egybekötött dalestély fog megtartatni, melyre a közönség a hírlapok és falragaszok utján lesz meghiva. Előre is felhívjuk a közönség figyelmét a mindenkor kedélyes mulatságra ! — Kinevezés. Péchy Lászlót az Ecsediláp lecsapoló társulat köztiszteletben álló igazgató-főmérnökét a m. kir. földmivelésügyi miniszter az 1901—1902. évek tartamára az országos műszaki vízügyi tanács tagjává nevezte ki. Őszintén gratulálunk a vizszabályozó- társulatunk főmérnökének érdemei ezen elismeréséhez. fi — Sziniigyi hir. A szinügyi bizottság vasárnap, folyó hó 17-én délelőtt 3/412 órakor ülést tartott Nemestóthi Szabó Antal elnöklete alatt, melyen a bizottság tagjai teljes számban megjelentek. Az ülés tárgyát képezte a játszási engedély megadása végett beérkezett három igazgatói kérvény feletti döntés. Három színigazgató kért engedélyt és pedig Somogyi Károly nagyváradi, Csóka Sándor leendő szatmári és Szálkái Lajos volt szatmári színigazgatók. A bizottság hosszas és beható tárgyalás után elhatározta, hogy Somogyi Károly nagyváradi igazgatónak és pedig május 15-től junius végéig terjedő időre adja meg az engedélyt, mint a kinek jóhirneve kellő garan- cziát nyújt arra nézve, hogy városunk közönségének igényei kellőleg ki lesznek elégítve. N. Szabó Antal elnök egyben tudomására hozta a bizottságnak, hogy érintkezésbe lépett ä szatmári szinügyi bizottsággal s azon kívánságát fejezte ki, hogy a szatmári bizottság, ha óhajtja, hogy az ottani igazgató nyerje meg a nagykárolyi szinidényt is, mielőtt határozna a szatmári színház bérbeadása tárgyában, keresse meg az itteni bizottságot, vájjon hajlandó lenne-e a kiválasztott szinigazgató részére a nagykárolyi idényt biztosítani, mert ennyit jogosan elvárhatunk, midőn a szatmári igazgató helyzetét óhajtjuk előnyösebbé tenni azáltal, hogy első sorban őt akarjuk a nagykárolyi játszási engedélyben részesíteni. A bizottság elismeréssel vette tudomásul az elnök lépését és ahhoz teljesen hozzájárult s jövőre nézve ezt meg is kívánja, ha bár még az esetben is fenn akarja tartani szabad rendelkezési jogát. Hisszük, hogy Somogyi Károly — ki mellett a bizottság nagy többsége foglalt állást —oly társulattal fog városunkba jönni, mely élvezetes és kellemes előadásokkal fogja közönségünket szórakoztatni. — Áthelyezés es kinevezések. A gróf Károlyi Gyula örökösei szaniszlói uradalmának tiszttartója Schick Emii és Tötössy Andor ispán a szénási uradalomba helyeztettek át. A szaniszlói uradalom tiszttartójává ki neveztetett Garzó Imre kasznár a karulyi gazdaságból s ennek helyére kasznárrá kinevezve lett Nickel Kálmán ispán a nyirbélteki gazdagságból. Őszintén sajnáljuk a derék és közszeretetben álló főtiszt Schick Emil urnák körünkből távozását, ki sok év óta városunk társadalmának igen is kedvelt tagja volt, ki szives előzékenysége és kellemes modorával közbecsülésben állott. — A hét gazdaságra terjedő szaniszlói uradalomnak sok éven át terhes kezelése után, munkásságának elismeréséül, lett kényelmesebb s több dotatóval honorált uj állásba áthelyezve. — A gőzfürdő sorsa; vagy az áldozat- készség piedesztáljáról leszállt takarékpénztár ; avagy miként lesz a bárányból farkas. Ezt a sok czímet, melyet azonban még többel is megtoldhatnánk, egy kis újsághirdetés állította soraink elé, melyben a helybeli takarékpénztár tudatja, hogy. a tulajdonát képező gőzfürdő-telep eladó, esetleg bérbe kiadó. A gőzfürdőt fele részben a takarék- pénztár, másik fele részben azonban a város | közönségének áldozatkészsége hozta létre, ; mint feltétlenül szükséges közegészségügyi intézményt. A takarékpénztár előfordult esetek alkalmával többször hivatkozott is eme áldozatkészségére s a nagy közönség mindannyiszor készséggel és hálásan el is ismerte azt. Most egyszerre leszállt az áldozatkészség piedesztáljáról s közönséges kufár érde- | kék szempontjából bírálja el a gőzfürdő 1 sorsát. Elfeledte azt, hogy ez intézmény fele részben a város közönségének pénzéből épült I fel; elfeledte, hogy a részvényesek 100 frtos részvényeiket csak azért adták 10 frtjával át a takarékpénztárnak, mert az intézetben erkölcsi garancziát véltek találni arra, hogy a gőzfürdő mindig az erkölcsi tisztességnek ama fokán fog állani, a melylyel ellenkezőt — egy elsőrangn pénzintézettel szemben — feltételezni sem lehet. Elfeledkeztek arról, hogy a hatósági engedély csak azért lett megadva arra, hogy a város központján építtessék fel a gőzfürdő, mert éppen a takarék- pénztár erkölcsi súlya garanczia volt arra nézve, hogy a gőzfürdő erkölcstelen üzelmek tanyája soha nem lehet. Most :— úgy látszik —• más szél fuj. A takarékpénztár csak a pénzügyi érdekeket tekinti s éppen nem törődik azzal, hogy a gőzfürdő más tulajdonos vagy bérlő kezelése alatt a város legélénkebb utczájában esetleg közmegbotránkozás tárgya s az azelőtt naponként négy Ízben nagyszámban elhaladó főgymnasiumi ifjúság erkölcsi érzetének megmételyezője lehet. Nem bizonyos, hogy úgy lesz, de bizonyos, hogy úgy lehet. Másszóval a köz- egészségügyet istápoló szelid bárányból a közerkölcsiség prédájára leső farkas Jehet. De ebbe bele szólani a nagyközönségnek joga nincs. A fürdőtelep a takarékpénztár tulajdona s azzal feltétlenül rendelkezik tehát el is adhatja vagy bérbe adhatja. A közönségnek csupán az a joga marad fenn, hogy a takarékpénztárral szemben más utón foglaljon állást. Hogy miként, azt majd elmondjuk annak idején. Most csupán a hatósághoz van nehány szavunk. Elvárjuk városunk polgármesterétől, — a ki egyszersmint takarék- pénztári igazgató is, — hogy e kérdésben eltekint takarékpénztári igazgatói minőségétől s felemelkedik a kötelességtudás ama lépcsőjére, melyen őt eddig mindig állani tudtuk, s ha a takarékpénztár lemond ipar- jogositványáról azt másnak egyáltallán nem, vagy csak a legteljesebb erkölcsi garancziák mellett adja meg. Elvárjuk egyáltallán úgy a hatóságtól, mint a rendőrségtől, hogy e kérdésben a legszigorúbb erkölcsi álláspontra helyezkedve teljes felelősséget vállal a köz- erkölcsiségi és közegészségi követelmények megóvása iránt, de felhívjuk az intézet részvényeseinek figyelmét is, kiknek első sorban kötelessége őrködni arra, hogy azt a jót, a mit az intézet egyik kézzel tett, a másikkal le ne rontsa. Magunk részéről e kérdést a nyilvánosság terén is a legéberebb figyelemmel fogjuk kisérni. — Érdekes felolvasás. Az egész világ rokonszenvvel kiséri a maroknyi hős búr nemzet titán i önvédelmi harczát, a világha- talommal, az angollal szemben. Két év óta küzdenek, hogy szabadságukat, önállóságukat megvédelmezzék. Az idegen nemzetek fiaiból is számosán siettek felajánlani szolgálataikat a buroknak s ezek között volt Báró Luzsénszky Félix, magyar képviselőházi tisztviselő is. Az európai csapatok parancsnoka Volt, ki számos ütközetben vett részt és dicsőséget szerzett nevének. A hős katona nem régen tért vissza hazájába és most utazásáról, a nagyobb csatákról és ütközetekről s szerzett tapasztalatairól az ország városaiban felolvasásokat rendez a felvidéki magyar közművelődési egyesület javára. Ilyen felolvasást I szándékozik rendezni városunkban is s e j tárgyban megkereste a helybeli szinügyi bizottságot, mely vasárnap tartott ülésében kész örömmel járult hozzá, hogy a felolvasás megtartassék. Határnapul április hó 3-ika lett kitűzve s a városháza nagyterme jelöltetett ki. Hogy a közönség minden rétege hallhassa a bizonyára rendkívüli érdekes felolvasást, a bizottság úgy intézkedett, hogy a helyárak ne legyenek magasak. E szerint az ülőhelyek közül az első négy sor 3 kor., a többi sor 2 kor., állóhely 1 kor., karzat és deákjegy 6ü fillérben lett megállapítva. Reméljük, hogy a nagyérdekü jótékonyczélu felolvasás iránt közönségünk érdeklődni fog, melyre már jó- előre felhívjuk a közfigyelmet. A vetés idejének közeledtével említés nélkül nem hagyhatjuk, — a mit különben régen tud mindenki, — hogy nincsen hazánkban ezég, mely nagyobb bizalomnak örvend, mintMauthner Ödön világhírű budapesti magkereskedése. Különösen megbízhatók gazdasági magvai, melyek közül impregnált takarmány répamagjai párjukat ritkítják, de kerti magvai is minden versenyen felül állanak. Nagyon csodálkoznánk, ha akadna csak egyetlen hazai gazda, vagy kertész, aki külföldről hozatna magot, mikor — mint általánosan ismeretes — a Mauthner-féle magvak ép oly elterjedtek és közkedveltek külföldön, mint-idehaza Magyarországon. Az idei 226 oldalra terjedő képes árjegyzékből melyet j kívánatra ingyen és bérmentve küld, — is [ látható, mennyire megérdemli a Mauthner j Ödön-czég a világhírnevet. — Farsangi mulatság. A kath. legényegyesület által hétfőn folyó hó 18-án saját helyiségében rendezett farsangzáró mulatsága oly fényes eredménynyel honorálta a rendezőség fáradtságát, mely méltán megérdemli a teljes elismerést. Az egyesületi helyiség nagyterme szorongásig megtelt közönséggel s mi sem jellemezheti jobban a mulatság Az egyedül elismert kellemes ízű, természetes hashajtószer a Ferencz József keserüviz, miért is általánosan kedveltté és rendkívül népszerűvé vált. A biztos és tartós hatású Ferencz József vizet 10 világkiállításon 10 aranyéremmel tüntették ki és egy háztartásban sem szabadna hiányoznia. hogy apró suhanczok, különösen estenkint, kis robbanó szerekkel mulatják magokat az utczán ... és a nélkül, hogy valaki őket ebben megakadályoztatná !... Hiszen fialunk szokássá vált már itt-ott az is, hogy a kisebb-nagvobb gyermekek vásárok után a piaczon elszóródott szénát, szalmát apró rakásokba hordván, azokat meggyujtják és a legnagyobb örömmel körül- [ ugrándozzál-... és szintén a nélkül, hogy őket ezen veszélyes mulatozásukban, akár a rendőrei is megzavarnák ! Igaz ugyan," hogy a nyilvános helyeken való ily szórakozás „közvetlen“ veszedelemmel nem igen jár; közvetve azonban igen is nagy veszélyeknek lehet az a szülő oka, a mi országszerte gyakran meg is történik, a mennyiben a gyermekek > a tűzzel való játszást megkedvelvén, azt a saját házuk táján j is megcselekszik, a minek aztán sokszor a iegszomorubb következményei is vannak: a melyek tehát csakis a községi és szülői felügyelet s a nevelés nagy hiányosságának, tulajdoníthatók. - I És hány meg hány szomoru „véletlen- ség“ fordul-elő az ásványolaj- és szeszszel \ való foglalkozás alkalmával, midőn a cseléd vagy akár a házi asszony is felrobbantja azt... a mi pedig csakis a tudatlanság vagy figyelmetlenség következménye volt! És most gondoljunk arra: mily nagyok a veszélyek azon tüzeseteknél, melyek valamely tömeges együttlét: pld. népes mulatsá-: gok,’ színi vagy más előadások alkalmával történhetnek, a bonnet a közönség a kijárások elégtelensége miatt gyorsan ki nem menekülhet ... és főkép a hol nők, sőt még gyermekek is vannak... és különösen akkor, ha a veszély az utóbbiak közelében van... a midőn még az ijedelem is annál inkább j nagyobbitja a veszélyt, mivel a mentési és 1 menekülési küzdelemben (a mint ez terme- 1 szetes is) mindenki többnyire csakis az ő j; hozzá legközelebb állókra és magára gondol | i és igy talán épen magok az apák és fivérek torlaszolván el a kijáratokat, — ők magok j1 okozhatják a legnagyobb veszedelmet!!...; A midőn aztán hiába keressük, hogy: ki a. ■ hibás ?... Az ily nagy szerencsétlenséget soha többé jóvá nem tehetjük. Bár igaz az, hogy a mi emberi gyarlóságunknál fogva minden baleset ellen még a legbővebb ismeretünk és a legnagyobb óvatosságunk mellett sem vagyunk egészen biztosítva; tagadhatatlan azonban, hogy a bennünket környező veszélyek helyes ismerete, azok komoly mérlegelése és tekintetbe vétele a legtöbb baj ellen képes megóvni. Szükséges lenne azért, hogy a népnevelés a közigazgatással karöltve, ez irányban is kiterjesztené a figyelmét és szigorúan gondoskodnék arról, hogy a nagyközönség (már gyermekkorától kezdve)' és a rend őrei a különféle veszélyek ismeretére s azok lehető megelőzésére és elhárítására kioktattatnának és úgy neveltetnének, hogy: ha a veszély minden óvintézkedés mellett is bekövetkeznék, a lélekjelenlétüket el ne veszítsék ; hanem a lehetőség - és már megállapított rendes mód szerint segíteni még akkor is képesek legyenek, hogy igy azok a most többnyire véietlenségeknek tulajdonított balesetek évről- évre alább és alább száljának. Természetes különben, hogy az óhajtott biztonsági _ állapotot a fent' jelzett alapon sem fogjuk néhány év alatt elérni; mert e tekintetben az egész nagy közönség gondolkozás módjának át kell előbb mindinkább alakulnia és bele nevelődnie abba, hogy az j de ő nem törődött semmivel, csak egy vágytól van áthatva, egy vágy tölti be egész valóját, azt vissza nyerni — a mi tulajdonképen sohasem is volt az övé. Egész felheviilten, lázasan kopogtatt j a jól ösmert kis salonnak ajtaján. Lassan benyit, de üresen találva a szobát tovább siet s szinte félve huza félre a boudoirba nyitó portiéret. De megdöbbenve állott meg. Egy kis kereveten ül Susanne egy ismeretlen j férfi szenvedélyesen öleli és csókolja. A függönyrojtok kisiklottak kezeiből e jelenet j látásánál, a kis boudoirban pedig felcsengett j Susanne dévaj, gúnyos kaczaja. Mint egy dámonok által üldözött ember sietett ki abból a házból, mely pár perez alatt boldogságának sirhalmává lön. Lassan tántorgott tovább a hideg holdvilágos éjben. „A ki igy tud szeretni — az nem boldogtalan,“ mormogá halkan. Egy kávéházból kihallatszottak egy bús, kesergő, magyar dalnak fájó accordjai, de az ő fülében mindég csak az a gúnyos, dévaj kaczaj csengett tovább. S ki tudja vájjon az a kaezagás nem palástolója akart-é lenni egy vérző, sebzett szív sírásának, hisz Susanne a tükörben látta belépni és távozni Pierrét és csak akkor kezdett cl kaczagni s csak egyre kaczagott.
