Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-24 / 43. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

konság nevében fájdalomtól megtört sziv- ' vei jelentjük, hogy a legjobb férj, apa, vő, nagyapa, testvér, Dr. gyömöröi Aldor Adolf közkórházi igazgató-főorvos, Szatmár vármegye t. b. főorvosa, Nagykároly város v. tiszti főorvosa stb. stb. folyó évi október hó 20-án tevékeny és áldásdús életének 70-ik,

! boldog házasságának 37-ik évében hosszas ; szenvedés után csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 22-én kedden délután 3 órakor fognak a gyászházból az izraelita temetőbe örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1901. október hó 21-én.

' Áldás és béke poraira! Özv. dr. gyömöröi Aldor Adolfné Rooz Lujza mint neje. Rooz Salamon és neje mint após és anyós. Adler Móritz, Adler Emánuel és neje, Adler Samu és neje, Burger Ignáczné Adler Johanna mint testvérek és sógornők. Sarkadi Adolfné gyömöröi Aldor Ilona, dr. Neumann Bertalanné gyömöröi Aldor Sarolta, dr. Sternberg Gézáné gyömöröi Aldor Nelli, dr. Gyömöröi Aldor Lajos, Fisch Lajosné gyömöröi Aldor Tekla mint gyermekei. Sarkadi Adolf, dr. Neumann Bertalan, dr. Sternberg Géza, dr. gyömöröi ! Aldor Lajosné Kann Jolán, Fisch Lajos mint vők, illetve menye. Sarkadi Renée, Sarkadi Sándor, Sarkadi Pista, Neumann Sándor, Sternberg Feri, Sternberg Laczi, gyömöröi Aldor Lucy, Fisch Erzsiké, Fisch Sándor, Fisch Ella, Fisch Miklós mint unokák. — A nagykárolyi közkórház a következő külön gyászjelentéssel tudatta veszteségét: A nagykárolyi nyilvános közkórház orvosi és tiszti személyzete a legmélyebb részvéttel tudatja, hogy gyömöröi dr. Aldor Adolf ur, a nagykárolyi nyilvános közkórháznak 32 év óta fáradhatian buzgalmu igazgató-főorvosa folyó évi október hó 20-án életének 70-ik évében elhunyt. Hült tetemei f. hó 22-én délután 3 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Kelt Nagykárolyban, 1901. október 20.

— Eljegyzés. Ifj. Kánya István telekkönyvi betétszerkesztő e hó 19-én jegyet váltott Bodoky Gyula börvelyi körjegyző kedves leányával, Szerénával. Boldogság kisérje frigyüket!

— A reformáczió 384-ik évfordulóját október 31-én délelőtt 9 órakor fogja megünnepelni az ev. ref. egyház, mely alkalomból az ünnepi egyházi beszédet Veres Gusztáv ev. ref. segédlelkész tartja.

— Választmányi ülés. Dalegyesületünk választmánya holnap, pénteken délután fél ti órakor a rendőrkapitányi hivatalban választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait ezúton is meghívja az elnökség. Tárgy: az október hó 12-én tartott dalestélyről számadás és egyéb folyóügyek.

Felolvasó-estély. A kath. legényegyesület november hó 3-án, vasárnap délután 6 órakor, saját helyiségében felolvasó- estélyt fog tartani, melynek prograrnmját lapunk jövő számában fogjuk közölni.

— Eljegyzés. Neumann Menyhért Ér- Mihályfalváról, eljegyezte Mandel Ignácz helybeli lakos leányát, Esztit.

— Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen férjem elhunyta alkalmával úgy testületek, mint egyesek, vidékiek és helybeliek részéről a részvét oly mérvben nyilatkozott meg, hogy jelenlegi lelki állapotomban képtelen vagyok azt kellőkép ‘megköszönni, addig is, inig ezt tehetem, fogadják mindnyájan úgy magam, mint családom nevében részvétükért, melylyel pótolhatlan veszteségünk feletti fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, mélyen át- érzett őszinte köszönetemet. Nagykárolyban, 1901. október 24 -én. Özv. Dr. gyömöröi Aldor Adolfné.

A „Kölcsey-egyesület“ választmánya

vasárnap, folyó hó 27-én délelőtt fél 12 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tart, melynek tárgyát az irodalmi szakosztálynál megüresedett jegyzői állás betöltése és egyéb folyóügyek elintézése fogja képezni.

— A Nagykárolyi Prot. Társaskör okt. 31-én délután 7 órakor fogja saját helyiségében a reformáczió 384-ik évfordulóját megünnepelni. Az ünnepélyre a kör tisztelt tagjait és az érdeklődőket ezúton is tiszte- j lettel meghívja Az elnökség.

— Vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok. A legtöbb adót fizetőknek 1902. évi — az állandó választmány által összeállított névjegyzéke szerint városunkból a következők lesznek tagjai a vármegyei bizottságnak : Gróf Károlyi István 23,452 korona 25 fillér, Berger Ármin 3832’78, *dr. Serly Gusztáv 1846-26, *N. Szabó Antal 162618, Nonn Gyula 15364)4, *Reök Gyula 1474'60, Sternberg Sándor 1370'68, id. Wagner Lajos 1344'72, Spitz Antal 1340'80, *N. Szabó Pál 1188-82, ‘Bagossy Pál 1128’92, ‘Debreezeni István 1120-66, Fógel Kálmán 1072‘81, ‘Palczer Ernő 1056"88, Schuszteritsch Ferencz 1042 88, ‘Zanathy Mihály 1023"40, Kalafoni Jenő 98L89, ‘Pazuchanits Ignácz 969‘68, Wéber

Pál 965'34, ‘Nagy László alispán 958"84. Igaz Károlv 903'01, Cservényük Antal 882'21, Róth Károly 85943, *dr. Adler Adolf 83046, Vetzák Ede 804'57, Csőkör Ferencz 788"97, ifi- Wagner Lajos 786"04, Schifbek Károly 781=88, Kaufmann Jenő 76748, *dr. Czukor Lajos, 715 90, ‘Báthory István 708"38. Weisz Lajos 70429, Madarassy Gyula 700"85, *dr. Aáron Sándor 697"58, Kaufmann Jakab 679-05, ‘Rooz Samu 676’08, Bing Mór 66423, ‘Horváth Mihály 658-—, ‘Papp Béla 655’56, 4r Sternberg Géza 599"56, Nonn Ferencz 591-96, _Schifbek Mátyás 58P01, Nonn János 574"56, Friedl János 567"63, Bunda Miklós 55927, Schilf Ábrahám 514"08 adó- alappal. — Póttagok: *Péchv László kir. főmérnök 502"02, *dr. Jászi Ferencz 50P80, Kaufmann Adolf 500"50, Rooz Salamon 493"90 *Dr. Jékel László 48522, ‘Fitos Ferencz 480-■—, Pozsonyi László 479‘96, Friedl István 465’68. *Borody György 456"56, *dr. Somossy Ignácz 453 K 24 fillér adóalappal. (A *-gal j jelölt egyének adója oklevél alapján kétszeresen számíttatott.)

— Népkonyha. A nagykárolyi izr. nőegylet folyó hó 20-iki választmányi gyűlésén elhatározta, hogy az egyesület által létesített népkonyhát ez idén is a régi szellemben megnyitja a városi szegények istápolására. Az egylet képtelen azonban saját erejéből a népkonyha iránt támasztott nagy igényeknek megfelelni, azért tehát ismételve a helyi társadalom áldozatkészségéhez folyamodik, hogy nagylelkű adományaival az egyesületet emberbaráti működésében támogassa. — E őzéiből gyűjtő bizottság szerveztetett, mely fel fogja keresni személyesen a kegyes adakozókat. Előre felhívjuk a n. é. közönség jóindulatú támogatását e páratlan emberbaráti intézmény érdekében, mely a lefolyt télen is 88 szegénynek adott tápláló ebédet és meleg helyiséget. A népkonyha legkésőbb f. évi deczember hó 15-én nyílik meg a régi kaszinó e czélra berendezett üvegtermében.

— Verekedés. A nagykárolyi választás napján a Sikolya István vendéglőjében néhány gencsi és szaniszlói választó össze verekedett, minek folytán Magyar György szaniszlói lakost és fiát úgy el verték, hogy midkettőjüket a kórházba kellett szállítani. Sebesüléseiket azonban már kiheverték a kórházból már el is bocsátották.

— Adomány. Özv. gyömöröi Dr. Aldor Adolfné urhölgy férje elhalálozása alkalmával 50 koronát küldött a városi szegények közötti szétosztás végett. Midőn ezen ösz- szeget rendeltetése czéljaira fordítás végett a városi közgyámnak általadtam, nem mulaszthatom el, hogy a nemes cselekedetért hálás köszönetéin a nyilvánosság előtt is ki ne fejezzem. Kelt Nagykárolyban, 1901. évi október 22. Debreezeni István, polgármester.

— Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselő- lete által. 1901. év október hó 13-án napján tartott közgyűlésén a Káhnánd-utcza vasút felőli végének szabályozása a Bing Mór és társa ingatlanaiból kisajátítás, épület lemet- szés s ebből folyó kártalanítási összeg megállapítása ingatlan átengedésére vonatkozólag hozott 125 — 1901. kgy. számú határozata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 30 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1901. évi november hó 14-ik napjáig bezárólag beadhatók. Nagykároly, 1901. október hó 14-én. Debreczeni István, polgármester.

— A gazdasági cselédsegélyző-pénztár fellendítése ügyében gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja a járási íőszoigabirákhoz { a következő lelkes hangú felhívást intézte:! Sajnálattal szereztem meggyőződést arról, hogy az 1900: XVI. t.-cz. által létesített I segélypénztárnak, a munkások köréből feltűnően kevés tagja van s a birtokosok sem = biztosították ez intézménynél cselédeiket. J Figyelembe véve azt, hogy az uj intézmény; az év elején, tehát oly időben kezdte meg működését, a mikor általános volt a keresethiány s utóbb a nagy mezőgazdasági munkálatok, majd az országos képviselő választási mozgalmak elterelték a közfigyelmet e humánus intézményről, figyelembe véve végül azt is, hogy az idei termés nem volt kedvező; I érthetőnek tartom a segélypénztár ügyének eddigi hátramaradását, de más felől remény- j lem, hogy most már minden tényező-teljes buzgalommal hozzá fog járulni ahhoz, hogy' az uj intézmény fejlődése biztosittassék. A mennyiben a segélypénztár fejlődése attól függ, hogy a birtokosok beiratják-e rendes tagokul cselédeiket s hogy a gazdasági munkások önként belépnek-e tagokul, meggyőződésem szerint részben a Tekintetességed közreműködésén fordul meg az uj intézmény sorsa; mert a személyes érintkezés, révén módjában áll a birtokosokat megnyerni e

jó ügynek s módjában áll állandóan odahatni, hogy mindenki buzgó-lelkesedéssel szolgálja ezt az ügyet. Jól ismerem azokat a nehézségeket, melyek egy ilyen intézmény fejlesztése elé tolulnak, de azt is tudom, hogy a közönyt, a bizalmatlanságot, a lankadatlan buzgalom megtöri s meggyőződésem, hogy ha teljes jóakarattal kezébe veszi a segélypénztár fejlesztésének ügyét, rövid időn belül siker fogja koronázni tevékenységét. Mivel ez uj intézmény megerősítése I szociálpolitikái szempontból kiváló jelentö- I ségü, a minek elég bizonysága az, hogy az I állam maga évenként 100,000 koronával (járul a segélypéztárhoz s Ő császári és apostoli Felsége 6000 korona alapítványán felül I pedig azt is elrendelni méltóztatott, hogy a I legfelső családi alap magyarországi uradalmaiban alkalmazott gazdasági cselédek az | uradalmak költségére a segélypénztár rendes ; tajai közé felvétessenek, mivel továbbá épen ' ezen uj intézmény helyi szervezése révén ' lehet a társadalmi s gazdasági rend felfor- j gatását czélzó irányzatok szüntelenül terjedő J agitatióját ellensúlyozni, részemről köteles- j ségemnek tartom különösen is felkérni, hogy | a segélypénztár rendes tagjainak gyűjtésére az actiót megindítani s annak élére állva, minden alkalmas mód és eszköz igénybe ! vételével odahatni szíveskedjék, hogy a birtokosok cselédeiket a segélypénztárnál biz- I tositsák s hogy a gazdasági munkások a segélypénztár tagjai sorába önként töme- ! gesen belépjenek. Figyelmeztetni kívánom,

| hogy azoknak, a kik a folyó év végéig leg- | alább tiz elsőcsoportbeli rendes tagot szereznek az uj intézménynek, minden egyes felvett tag után két korona, s minden egyes ' második csoportbeli rendes tag után egy korona tiszteletdij fog a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére földmi- velésügyi magyar királyi Minister Ur Ő Nagyméltósága által utalványoztatni s községi előljárósági tagok buzgalma külön jutalmazás által is fog méltányoltatni, sőt hajlandó leszek kiváló buzgalmat legfelsőbb elismerésre is javaslatba hozni. Végül kérem, hogy eljárása eredményéről november 13-ig nekem jelentést tenni szíveskedjék. Nagykároly, 1901. október 22. Gróf Hugonnai Béla s. k. főispán.

— Halálozás. Lilienfeld Alfrédné szül. Lefkovits Szeréna múlt hó 30-án, életének 36-ik évében elhunyt.

— A ..Nagykárolyi Kör“ ez idei alakuló gyűlését folyó hó 9-én szerdán este tartotta meg a nagykárolyi egyetemi ifjak aránylag igen buzgó részvétele mellett. A gyűlés tárgy- sorozatát a szünidei bizottság beszámolója és a tulajdonképeni megalakulás képezte. Csipkés József alélnök, a szünidei bizottság elnöke ismerteti a kör életét a szünidőben, beszámol a kör által rendezett mulatság erkölcsi és anyagi sikereiről, egyben megemlékezvén a kör és a tisztviselők tavalyi működéséről, annak eredményeiről, kéri a felmentést a tisztviselői kar részére. Miután a kör ezt megadta, megkezdődik az alakuló gyűlés. — Sok viharral, nagy tűzzel és több-kevesebb nézeteltéréssel folyik a választás. Elnökké egyhangúlag Csipkés Józsefet választja meg a kör, igazi és nagy lelkesedéssel, méltó elismeréséül annak a több évi fáradtságot nem ismerő, buzgó és lankadatlan munkásságnak, amivel a kör javán dolgozott. Az elnök meghatva mond köszönetét a szeretet és hála ezen megnyilatkozásáért és megígéri, hogy szivének minden melegével, teljes erejével rajta lesz, hogy beválthassa azon reményeket, amelyeket úgy a kör, mint kedves, szülővárosunk a kör által tőle remél. Inti a kör ifjú uj tagjait komoly gondolkozásra ez uj helyzetben, felfödvén előttük a modern társadalmi eszmék labirinthusát, amelyeknek csillogó és sokszor kecsegtető külmáza alatt nem egyszer veszedelmes téveszmék rejlenek, amelyek közt csak az mozoghat biztosan, aki e hármas szent fogalomban bírja vezérét: Isten, király, haza. Buzdítja őket kitartó munkásságra, mert a munka aczélozza a férfijellemet, a férfi legszebb díszét, legdrágább kincsét. Végre kéri a tagokat, hogy alkotmányos jogukat higgadt komolysággal, megfontolással és pártatlansággal gyakorolják. Sokáig tartó éljenzés volt rá a felelet és tisztán látszott e perczben, hogy hatalmas erő rejlik e lelkesedő ifjú körben, amely egy ilyen elnök vezérelése mellett még sokra, igen sokra fogja vinni. Tisztikarát a következőkben alakította meg. Alelnők lett: Debreczeni István, főjegyző: Pálffy Jenő, aljegyző : Becsky István, pénztáros: Labdavszky János, ellenőr: Kerekes Ödön, könyvtáros: Suták István. Bizottsági rendes tagokká : Ali- quander Lajos, Antal Miksa, Györffi Sándor és .Fok Ferencz, póttagokká Medvey Lajos és Mercs István választattak meg. Elnök üdvözölte az uj tisztikart, sok szerencsét, erőt és kitartást kívánva nekik; a gyűlés ezzel, egyéb tárgy hiányában véget ért.

Értesítem a n. é. közönséget, hogy az őszi és téli idényre

férfi- és nőidivatáru czikkeim óriási választékban megérkeztek,

u. m.: férfi-ingek, gallérok, kézelők, meleg alsóruhák felnőttek és gyermekek részére, keztyük, fegyházban kötött harisnyák, sapkák, kalapok, nyakkendők, övék, utiböröndök, nöiszabó kellékek és még ezer és ezerféle e szakmába vágó czikkek. Mivel a legelső gyárakból szereztem be áruimat, abban a helyzetben vagyok, hogy igen jutányos árak mellett árusíthatom. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradtam ■■ ___

Üz

lethelyiség Kaufmann Jakab ur házában. u_20 kiváló tisztelettel Politzer Ignácz.

A család részéről a koszorú megváltása fejében 150 korona lett szegények közötti kiosztásra fordítva. — A temetési szertartást Fiirth Ferencz főrabbi végezte, ki a tőle mái megszokott ékesszólással megható szép beszédében búcsúztatta el. Majd dr. Jékel László az orvosikar nevében a következő remek szép beszédben méltatta az elhunyt nagy érdemeit : Tisztelt gyászoló közönség! A ki oly sok szenvedő betegnek mentette meg életét, a kit oly sok családban áldanak, — mert visszaadta a családfőt családjának, a hitvest hitvesének, a gyermeket szülőinek, —- a ki oly sok kínzó sebre tudott gyógyító orvosságot: most ő fekszik előttünk e gyászos ravatalon. Eljöttünk hozzá pályatársai, —- igaz fájdalommal és mély megilletődéssel álljuk körül ravatalát, de mitsem segíthetünk. Óh! mert nincs is annál borzasztóbb érzés, mint midőn az orvos tehetetlenül áll tudományával s ki kell mondania a menthetetlen szót. Ekkor emészti az orvos lelkét legjobban az emberszeretet és kötelességtudás érzete ! Te, megdicsőült pályatársunk, hosszú s nehéz pályádon sokszor érezhetted e lelki küzdelmet, de százszorta többször érezhetted a lelki megnyugvást és örömet, sikereid után. Hiszen áldásos munkásságodat s közhasznú tevékenységedet elismeréssel s kitüntetéssel jutalmazta a legfelsőbb királyi kegy is, —- és ha most lenézesz lelki szemeiddel ezen mélyen gyászoló közönségre, mely ravatalodat körülveszi, beláthatsz a szivekbe, — és tudhatod, hogy a fájdalomból részt kér az intelligenczia és a kunyhó szegény lakója egyaránt. Nemcsak e város, nemcsak e megye, de egy nagy vidék közönsége fogja érezni az űrt, melyet magad után hagytál, mert az operáló orvosok legjobbjai fogytak meg veled ! Mi, pályatársaid, kik családod után legközelebb álltunk hozzád, legjobban tudtuk becsedet s leginkább érezzük, hogy mit vesztettünk Dr. Áldorban! Nem fordulhatunk többé hozzá bölcs tanácsokért s tudományának gazdag kincstárából nem meríthetünk többé. Díszünk, büszkeségünk, elhagytál minket !! Azonban örökségül hagytad nekünk életedet, azt a munkás életet, mely mint világitó fáklya fog mindig előttünk fényleni, a mely mellett megtanuljuk, hogy milyen egy igazi, kötelességtudó orvos! Köszönjük ezt hálásan neked, elköltözött pályatársunk! Követni fogjuk nyomdokaidat! Megőrizzük kegyelettel emlékedet! Pályatársaid nevében és megbízásából egy utolsó „Isten hozzád“-ot mondok neked. Isten veled! Isten veled ! — Azután örök nyugalomra kisérték most már porladó hamvait. Részvétüket nyilvánították : Gróf Károlyi Istvánná, gróf Károlyi György, gróf Hugonnai Béla és neje, városi tisztikar, orvosi kar, kórházi tisztviselők, nöegylet, izr. ifjúsági-egylet, Takarékpénztár igazgatósága’ ipariskola vezetősége és városunk s vidéke összes értelmisége. — Elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy magunk, mint az összes rorészének agyát megszállva tartja, elvégezte, a többit behódolásra kényszeríti.

Mégis e világos bizonyítékok után is illúzió volna azt hinni, hogy az emberek megtérnek s kinevetik a spiritizmust. Oh nem! Az emberek a világ kezdetétől fogva csalattatni, csalódni akartak és meg is fognak csalódni mindenkor.

Végül átadom a szót Home Dánielnek, a nagy médiumnak. Home 51 éves korában halt meg, megtörve az idegrázkódtatások és agykommócziók által, melyek médiumi foglalkozásából, a legbámulatosabb psychikai erő által való produkcziókból származtak.

Kevéssel halála előtt Davis előtt ezt a határozott nyilatkozatot tette:

„Igaz az, hogy a szellemek, melyek előtt térdet hajt a babonások és hiszékenyek tábora, sosem léteztek. Én legalább pályámon velük nem találkoztam. Igénybe vettem őket, hogy mutatványaimnak azt a titokzatosságot kölcsönözzem, a mely mindig tetszett a világnak és különösen a nőknek, — én azonban közbenjárásukban, szolgálatukban, az általam felidézett tüneményekben sosem hittem. Hogyan is hihettem volna! Hisz a tárgyak mindig azt mondták, a mit nekik én diktáltam. Nem! egy médium nem hihet a szellemekben. Sőt az egyedüli, a ki bennük nem hihet. A médium nem hihet oly lényekben, kik csak akarata által léteznek“.

Tisztelt közönség! Semmi sincs csodálatos a föld színén. Itt mindent abszolút törvények igazgatnak s e törvényeket csak tanulmányozni kell észszel, értelemmel, hogy a fantomok, kisértetek és századok átörökített babonaságai szertefoszoljanak, mint a köd a ragyogó nap sugárai előtt. Minden dolgainkban Istenben bizzunk, hozzá fohászkodjunk, ö tudja, miért rejti el előlünk a, jövőt, törli, halványítja el a múlt emlékeit.

A babonaság bűn!