Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-24 / 52. szám

Melleklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1901. deczember 24. — 52. számához. Kedves, régi emlékek, melyeknek vissza- idézése oly jól esik a szívnek! De majd lesz alkalmunk egymásnak elmondani mindent és ugy-e majd elcsevegünk emlékeinkről? Azt hallottam, hogy férjhezmentél. Nem is tudom kitől s nagy örömmel olvastam, hogy már egy kis szöszke fiacskád is van. Bizonyára az is olyan szöszke, mint te voltál, akit mi csak kendernek hívtunk! De örömöm kimondhatatlan volt, midőn olvastam leveled­ből, hogy férjedet Károlyba helyezték át. Na ennél okosabb dolgot a miniszter nem tett soha ! Hát újra meglátlak, szivemhez szoríthatlak ? Oh! alig várom már azt a perczet .... De hogy feleljek leveledre s eleget tegyek kéréseidnek, a lakás végett gondoskodni fogok. Már néztem is egy csinos négyszobás lakást, amely nektek nagyon megfelelő lesz. Az árra nézve majd megalkuszol. De nagyon csalat­kozol édesem, ha azt hiszed, hogy még a régi poros, sáros városba jösz lakni. A por és sár, legalább nagyrészben már a történe­lemnek van átadva. Bizony édesem, a régi pallók helyett már aszfalton járunk, nem kell attól félni, hogy úgy jársz, mint egyszer jár­tál, mikor iskolába mentünk s megcsúsztál a pallón, leestél a sárba s tetőtől-talpig csupa sár lettél. Istenem, még most is nevetek, ha eszembe jut, hogy néztél ki! Attól se félj, hogy fogják beszállítani a bútorodat! Hiszen nekünk már kikövezett utczáink vannak! Csak egy pár mellékutcza emlékeztet még a régi sáros világra, de nem sokára az is eltűnik. A város képét is teljesen megváltozva fogod találni. Van díszes gimnáziumunk, pol­gári leányiskolánk. Egyes utczákra reá sem fogsz ismerni. A régi poros, sáros Kölcsey- utcza ma már egy modern városi utcza, szóval reá sem fogsz ismerni a mi kis váro­sunkra s meglepetve leszel attól a haladástól, melyen tiz év alatt átmentünk! Hát még ha a villanyvilágítás is nyélbe lesz ütve. Kérdezösködöl a bevásárlási forrásokról is. E tekintetben is teljesen nyugodt lehetsz. Beszerezhetsz magadnak mindent, amit akarsz. Hogy be is bizonyítsam neked állításomat, mind felsorolom a bevásárló helyeket. Tudom, hogy legelőször is a divat ér­dekel. E tekintetben js kitűnő üzleteink vannak. Itt van például Pucser Károly divat- üzlete. Ö a régi Vetzák czég utóda és mond­hatni, minden tekintetben kifogástalan keres­kedő. Üzletében mindenféle divátczikkek, női ruhaszövetek, fehérnemüek, vásznak, szőnye­gek, szóval minden a női divathoz tartozó áruk méltányos és jutányos áron kaphatók. S amellett a kitűnő kiszolgálás párját ritkítja, úgy hogy ma az ő üzlete a legkedveltebb bevásárlási hely. Emlékszel még a jó öreg Varga bácsira? Ö már meghalt, az üzletét a fia, Varya Imre vette át s a régi, jóhirnóvnek örvendő vas­kereskedést épen oly szigorú lelkiismeretes­séggel vezeti, mint édesatyja. Én mindenféle konyhafelszerelést, s a vasüzlet körébe tar­tozó tárgyakat tőle szoktam vásárolni, mint olyantól, ki szolid áraival és jóminőségü 1 áruival a közönség teljes megelégedését sze- ; rezte meg magának. Füszerszükséglete'met Janit zky Albert j üzletében szerzem be, mert az ö üzlete vá- í rosunk egyik legjobban felszerelt füszerüzlete. Lehet itt kapni mindent. Finom kávé, igen jó ezukor, thea, rum. mindenféle és a legkitü-; | nőbb fűszer, nagy ásványvizraktár, igen jó, j finom bor áll a közönség rendelkezésére, a | legudvariasabb kiszolgálás mellett, s bizonyára : igen megleszel elégedve vele, ha szükségle-1 j teidet te is itt szerzed be. Igen díszes üveg- és porczellánüzlete! van Liebhauser Fereneznek a főutezán, mely bármely városnak is díszére válna. Bámula- j tos szép tárgyakat lehet nála vásárolni s j | magam is csak nemrégiben vettem tőle lám-1 ; pákát, különböző porczellán szervizeket, edé- j nyékét, üvegnemüeket, dísztárgyakat, virág- ! vázákat s mondhatom, hogy az általa meg- : szabott rendkívüli olcsó árak versenyeznek i a főváros nagy ezégeinek áraival. Női felöltőkét, gallérokat, muffokat, sely- j | meket sehol sem lehet oly jól bevásárolni, I j mint Katz Sámuel czégnél, a nagypiacztéren | levő üzletében. A legdivatosabb ruhákat pon- | tosan és kifogástalanul a legjutányosabb áron készíti el s a mellett még azon kedvezményt j is adja, hogy a nála vásárolt ruhákat ingyen J szabja ki. Bégi, jó czég, melyet bátran aján- | lók figyelmedbe. Ékszer- vagy ezüstnemü szükségletedet legjobban Kepets Hermann czég elégítheti ! ki, mert itten igazán dúsan felszerelt raktár van mindenféle ezüstnemüekböl, ékszerekből, ; órákból, díszes ajándéktárgyakból és hogy ! árai is szolidak s teljesen meg leszel vele i elégedve, arról biztosíthatlak. Egy családnál a czipőszükséglet olcsó j beszerzése is igen fontos. S e tekintetben Rózenberg Sámuel- czipészüzlete az, hol jó és szolid árut igazán olcsó árón lehet vá- I súrolni. Magam már évek óta vásárlója vágyók, ' s teljesen megvagyok vele elégedve, mert úgy férfi és női lábbeliket, mint gyermek- ezipőket a legjobb kivitelben saját maga készít és tartós, jó munkája van. De már azt hiszem, eleget fecsegtem neked s nem akarom már elrabolni idődet továbbra is. Majd ha itt leszel, együtt fogjuk bejárni az üzleteket s akkor magad fogsz meggyőződni mindenről. Csak inár itt volna az a nap, hogy szivemre szoríthatnálak, addig is ezerszer ölel és csókol szerető Lilid. hogy ezt megérhettük, annak a közön­ségnek köszönhetjük, mely lapunkat mindenkor melegen támogatta, mint oly lapot, mely Nagykároly város és vidékének érdekeit tartotta mindenkor szem előtt, azoknak mindig hü kép­viselője volt. Társadalmi és kulturális érdekeink­nek lesz szószólója lapunk ezután is, hiven, önzetlenül legjobb meggyőződése szerint. Igyekezni fog megfelelni azok­nak a feladatoknak, melyeket a nagy- közönség tőle jogosan elvár, szavát hallatni óhajtjuk minden téren, hol azt városunk fejlődése, jóléte, előre­haladása megkívánja. Szépirodalmi közleményeinkben — mint eddig — úgy ezután is igyekezni fogunk, hogy közönségünk szórakoz­tató élvezetet találjon. Iránya, béltartalma nem fog vál­tozni s megfelel ama követelmények­nek, melyek a t. olvasóközönség bizal­mát és pártfogását részére eddig is biztosították. Kérjük ezen bizalmat és pártfo­gást jövőben is, mert egy lap csak úgy tud megfelelni nemes hivatásának, ha a közönség is támogatja. Lapunk előfizetési ára helyben ház­hoz hordva, vagy vidékre postai küldéssel Egész évre ... 8 korona. Félévre .... 4 „ Negyedévre ... 2 „ A Nagykároly és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Előfizetési fellivás! Január I-jével lapunk XIX-ik év­folyamába lép. Egy lap életében mindenesetre számot tevő múlt áll hátunk megett és HÍREK. — Lapunk olvasóinak, barátai­nak és munkatársainak boldog kará­csonyi ünnepeket kívánunk. —- Lapunk mai száma — tekintettel a karácsonyi ünnepekre — két nappal korábban jelent meg. Karácsonyi istentiszteletek. A rom. kath. templomban : folyó hó 24-én éjjel 12 óra­kor ünnepélyes énekes mise. Karácsony első napján délelőtt 9 órakor ünnepélyes isten- tisztelet és szentbeszéd. 11 órakor csendes mise, délután 3 órakor vecsernye. Karácsony másod napján 9 órakor énekes, 11 órakor csendes mise. Délután 3 órakor vecsernye. — Az ev. ref. templomban: délelőtt fél 10 óra­kor istentisztelet, egyházi beszédet tart Nt. Asztalos György lelkész, délután 3 órakor egyházi beszédet tart Veres Gusztáv s. lelkész. Másod napján délelőtt fél 10 órakor isten­j tisztelet; egyházi beszédet mond: Veres Gusztáv s. lelkész, d. u. 3 órakor prédikál Lukács Mihály ig. tanitó. — Az ág. ev. tem­plomban mindkét napon Boross János lelkész végzi az istentiszteletet. — A Károlyi család gyásza. A gróf Károlyi kastélyon függő gyászzászló tudatja, hogy a grófi családot gyász érte. gróf Károlyi Tibornó szül: Dégenfeld Emilia grófné vasár­nap, folyó hó 22-én elhunyt. A megboldogult földi maradványait ma helyezték el ideig­lenesen Mácsán Aradmegyében. — A „Kölcsey-egyesület“ választmánya szombaton f. hó 21-én Nagy László alispán elnöklete alatt tartott ülésén megválasztotta a muzeum-egyesület alelnökéül Palczer Ernőt a Kölcsey-egyesület alelnökét és jegyzőül Nagy Sándor vármegyei tiszteletbeli főjegyzőt. — Kinevezés. Ö Felsége a király Csics Lajos szatmárnémeti kir. törvényszéki jegyzőt a helybeli kir. járásbírósághoz albiróvá ne­vezte ki. — Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága a még hátralevő községi költségvetések letárgyalása ezéljából folyó hó 30-án rendkívüli közgyűlést fog tartani. — Felolvasó-estély. Igen sikerült fel­olvasó-estélyt rendezett a Protestáns Társas­kör f. hó 22-én este 6 órakor. A nagytermet a legutolsó helyig zsúfolásig töltötte be a közönség s jóleső érzéssel láttuk a polgár­ságot oly nagy számban megjelenni, mi csak a szép és nemes iránt való ragaszkodását bizonyítja. Kezdetét vette Dienes Ilonka sza­valatával, ki a „Bakfis“ monologot adta elő. Ez alkalommal is hatásosan, igen kedves hanghordozással emelte ki a humoros rész­leteket s a közönséget gyakran megnevettette. Hálás tapsok köszönték meg a kiválóan szép előadást. Majd Fliesz Henrik, lapunk munka­társa olvasta fel „Keserű pillulák“ czimü humoreszkjét, mely Nagykároly város fél- szegségeit tárgyalta. A felolvasás általános tetszéssel találkozott. Ezt követte Tóth Teruska „Asszony szeretnék lenni“ czimü szavalata, melynek előadása semmi kívánni valót fenn nem hagyott, mire Luczay János adta elő „Egy ideges ember“ czimü monologot, mely­nek kaczagtató részleteit teljesen átérezve, számtalan derült perczet szerzett a hálás publiku iák. Az est tulajdonképeni sikere Veres Gusztáv ref. segédlelkészt, az egylet elnökét illeti, ki áldozatkész tevékenységével biztosan viszi az egyesület zászlaját a mű­velődés és humanizmus utján előre. — Egy huszárszázados öngyilkossága. Révész Bálint cs. és kir. huszárszázados e hó 20-án Nagy-Váradon ahol a 7-ik huszár­ezredben szolgált, szolgálati fegyverével agyon­lőtte magát. A megboldogultat ki özv. Révész Györgyné, később Koháry Menyhértné Kap- lonyi földbirtokosnő fia volt, számosán ismer­ték városunkban. —- Kedves előzékeny modorú ember, daliás katona és valódi magyar ember volt, ki magyar származása iránt valódi gentry büszkeséggel viseltetett. Mi vitte volna dűlőre ez a dolog, ki tudja meddig, ha a Bordás uram tehene ki nem bújik a járomból. Minthogy pedig gyanús körülmé­nyek között, sem lelkes, Sem lelketlen állat­nál a közigazgatás nélkül sem élni, sem halni nem lehet a mai világban: hát rögtön jelentés tétetett a főszolgabíró úrhoz és az nap ki is szállott Hóka Leó járási állat­orvos Zabfalvára. Észleleteket tett a kimúlt tehén körül és jegyzőkönyvet vett fel és azután elnézett Sötét uramhoz egy kis papra- morgóra. Hóka Leó orvos ur fiatal ember volt és elég jól festett. Sárga czipöt, kürtő­kalapot és pápaszemet használt úgy, hogy emberdoktornak is nezhette, a ki akarta. Mikor Evelint meglátta, frissen felsütött frou- froujával, csonka ujju sárga selyem blousában meglepetve kérdezte Sötét uramtól: Ki ez ? !!-— Az én egyetlen egy virágszálam, minden kincsem, egyetlen gyermekem Éva! •— Evelin, tatuskám, Evelin, igazitá ki apját a leánya. Az orvos ur papramorgózott is, de figyel­mes észrevételeket tett Evelin körül is.-— Nagyszerű, herczig, —- mondogatta magában, Kellemes gondolatokkal távozott haza, véletlenül még az nap benézett a telek­könyvhöz is. Jól mutatkozott nagyon. Cset- tentett reá egyet a nyelvével. A másik héten vizitácziót tartott a lóállomány felett Zabfalván, azután a disznó állomány felett: minden héten akadt ott valami dolga és mindig Sötét uramnál fejezte be. Kanyaró Pali, mint mikor a vad meg­érzi a puskaporszagot, azt kérdezte a nó­táriustól : — Mit mászkál ez a lódoktor mostaná- ben annyit? Ferge Jenő meg Kanyaró Palitól kér­dezte, mi dolga van minden héten a faluban a marha-orvosnak? Bajt szimatoltak mind a ketten. Este összetalálkoztak a „Nyakig láb“­nál, az ötödik liternél átkarolta Kanyaró Pali a Ferge Jenő nyakát és igy szólott hozzá: — Cziinbora! Sohasem jövünk mi igy szegelctre, vágjuk ketté a dolgot. Vagy én, vagy te. Menjünk el Evelinhez, kérjük meg egyszerre mind a ketten a kezét. Válasz- szón. Vagy én, vagy te. A kire a sor üt, legyen boldog vele mind halálig. Megegyeztek. Vasárnap végre is haj­tották a tervet. Kihúzták magukat és együtt léptek Evelin elé. Egyszerre beszéltek: — Tegyen boldoggá a kezével. Válasz- szón. Vagy én, vagy ő. — Egyikük sem, vágta rá Evelin ka- czagva, egy hét óta jegyese vagyok Hóka Leó megyei állatorvos urnák. A lakodalomra magukat is szívesen látom. — A lúdoktor! A lúdoktor! Kiáltott fel egyszerre a két csatavesztett lovag. — Ki hitte volna? Ki hitte volna? — mondogatták széltében-hosszában a faluban. Kettő között a harmadik. Kanyaró Pali és Ferge Jenő akkor éj­szaka iszonyút ittak. Soha életemben olyan keserves hangon még soha sem hallottam énekelni azt a szomorú nótát: „Minek is van szerolem a világon.“ Felfogadták szent esküvel, hogy ebben a faluban nem maradnak. Meg is tették. Kanyaró Pali kineveztette magát adóvégrehaj­tónak Árvamegyébe, Ferge Jenő meg a rektorsággal felhagyott ,örökre és beállott Lengei direktorhoz, színésznek. Hősszerel- meseket játszik. Tekintetes Hóka Leó ur oltárhoz ve­zette Sötét Evelint, felhagyott a praxissal és megalapította a zabfalvi Hóka dynastiát. Zabtalván pedig a maga rendes medrébe tért vissza az élet és a régi chablon szerint folyik tovább. Karáe§()mj Btüife, Az' ablaktáblának jégvirági között Aranyos sugárka szobámba beszökött S úgy enyeleg vélem . . . Visszarepíti lelkem boldog gyermekkorba, Örvend a szivem is, mintha tavasz volna Zord, zuzmarás télen. A tvillan az emlék merengő telkemen, Midőn egykor otthon Karácsony reggelen, Felszállva az égig, Zengtük szilleinkkel testvéreim és én, Hogy: „Krisztus Urunknak áldott születésén“ — S énekeltük végig. Nagyon régen volt már. Azóta engemet Az édes otthontól a sors messzevetett, Idegen világba, Hol egész naphosszat szótlan járok-kelek, Mert olyan ridegek hozzám az emberek... Hiába! hiába! Mintha gyermek volnék s énekelnök újra, Ajkam megmozdul és halkan dudolgatja ■ Azt a szép éneket; S' mintha nem is volnál ilyen messze, távol, Szivem, hová mindig vissza-vissza vágyói, Oly édest érezek. Háborított, áldott Karácsony reggelen Ragyogó kikelet, tavasz van idebenn 4 szivem rejtőkén. Kétségbe nem ejthet a lét fagyossága, Mert mig a hit lelkem vezérlő fáklyája: Boldogan élek én! Tóth Lajos. ZEsIsirácson.37'-est­Hogy rajzoljam meg ezt a fenséges emlékű édes estét? Melynek megragadó poézise örömmel sugározza be az egész keresztény világ szivét Hogy rajzoljam meg? Bármily élénk színekbe mártom ecsetemet, mindig hiányos marad a vázlat, mert lehetetlen hiven vissza­adni azt az ezernyi apróbb és nagyobb örö­met, melyet a sóvárgó reménység megvaló­sulása önt a szivekbe ez estén, talán ezzel a kifejezéssel méltatom leghübben, ha azt mon­dom, hogy a Karácsony-est a szeretet estélye ; mely összehozza távolról és közelről a sze­rető sziveket s melegebben lobban meg a szivekben a szeretet tiszta lángja. A mi egész éven át bántó és kelle­metlen volt, az mind feledve van; elszállt a ború, megtisztult a lélek a szomorúságtól s elfeledjük még a tavasz üde szinpompáját is a vidáman lobogó tűz mellett, az illatos karácsonyfa-gyertyácskák szelíd fényénél. Künn erősen havaz, de annál kelle­mesebb bent a tágas termekben, hol nagy és díszes társaság verődött össze, megünne­pelni a szent Karácsony-estét. Estélyi ruhába öltözött fiatal hölgyeken a világos színek minden árnyalatát a tisztes matrónák sötét ruhái ellensúlyozzák har­monikusan. A fekete frakk mellett feltűnik egy-egy fényes egyenruha s a vidám nevetés közé sarkantyú halk pengése vegyül. A házi ur egy sarokban beszélget fontos­kodó arczczal a kis város újonnan kinevezett fiatal orvosával: Váry Dénessel. A tüdő betegség újabb gyógymódjáról tartanak élénk értekezletet, mintha kívülük e világon senki sem volna jelen. A miért nem egy szemrehányó pillantás éri a magá­ról megfeledkezett fiatal orvost, a fényes női szemekből, melyet ő nem látszik észre venni. _ Hallatlan olcsó karácsonyi árak! _ A karácsonyi játékok, úgyszintén a téli idénynek megfelelő czikkek nagy választékban megérkeztek. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, vagyok mindenkor kiváló tisztelettel Z^olL't'ZeX Ig'Xn.SUC Z, Üzlethelyiség Kaufmann Jakab ur házában. 20—20 férfi-, nőidivat- és rövidáru-kereskedő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom