Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-21 / 12. szám
NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. annyira kevesbíti, hogy a közvilágítás az eredetileg 9 %-ban meghatározott pótadó emelés helyett csupán 5 °/0 pótadó emelést fog eredményezni, figyelmeztetett a kérdés nagy fontosságára s ajánlotta a javaslat elfogadását. Félszobáit azután Papp Lajos s hivatkozva a pótadó nagyságára a javaslat napirendről levételét indítványozta. Makay József is hasonló szellemben nyilatkozott, ellenben Dr. Adler Adolf és Csipkés Endre a javaslat elfogadása mellett érveltek. Majd névszerinti szavazás kéretvén s az el is rendeltetvén, a javaslat elfogadása tehát a közvilágítás rendezése mebett szavazott 48, ellene 45 képviselő s igy a javaslat 3 szótöbbséggel tényleg elfogadtatott. Most választások kerülvén sorra, Debre- czeni István polgármester átadta az elnöki széket Nagy László alispánnak. Először is a szükséges előintézkedések tétetvén meg, bizalmi férfiakul és jegyzőkönyv hitelesitőkül megválasztattak Bing Mór, Róth Károly, Serly Ferencz és Csipkés András. A 'szavazatszedő küldöttség elnöke lett Kacsó Károly, tagok Vida Sándor és Makay József. A kijelölőbizottságba a közgyűlés Strohinajer Ferenczet és Csőkör Ferenczet választotta meg, az alispán Dr. Adler Adolfot és Nonn Ferenczet nevezte ki. Az igy megalakult kijelölő-bizottság működését befejezvén, elnöklő alispán bejelentette, hogy az aljegyzői állásra a bizottság Lévay Bélát, Fiók Zoltánt, Buttyán Jánost és Gönczi Gyulát, a közgyámi és városgazdái állásra pedig Lúcz Györgyöt és Buttyán Jánost jelölte. Az aljegyzői állásra a szavazás elrendeltetvén, aljegyzővé szavazattöbbséggel Lévay Béla választatott meg. Közgyám és városgazda pedig Lúcz György | lett, a kit közfelkiáltással választottak meg. A megválasztott tisztviselők a hivatalos esküt nyomban letették s ezzel a közgyűlés véget ért. HÍREK. — A Kölcsey-egylet felolvasó-estélye. A nagykárolyi Kölesey-egyesület e hó 24-én,! vasárnap délután 6 órakor a vármegyeháza emeleti kistermében felolvasó-estélyt rendez, | melyre a- város és vidéke közönségét ez utón hívja meg. Műsor: 1. „Viharban“ férfikar, Dürnertől, előadja a dalárda. 2. „A gyermeknevelésről.“ Irta és felolvassa Nagy László. 3. „Fantaisie on Scéne de Ballet“ Beriottól, Kemény Gizella urhölgy zongora kísérete I mellett hegedűn előadja Kemény Emil. 4. „Páris és a kiállítás.“ Irta és felolvassa Dr. Kovács Dezső. 5. „Balatoni dalok,“ Gaáltól, előadja a dalárda. — Márczius 15-iki ünnepségek. Városunk polgársága mint minden évben, úgy az idén is egy szivvel-lélekkel ünnepelte a szabad- ságharcz dicső emlékét. Minnél jobban távolodunk a heroszi kortól, mely Magyarország önállóságának, függetlenségének alapját vetette meg, annál magasabb lánggal él szivünkben a kegyelet és hála szent tüze ama hősök iránt, kik életükkel és vérükkel pecsételték meg a szabadság, testvériség és egyenlőség magasztos triászát. Az egyes vallásfelekezetek, az ifjúság, a társaskörök, a polgárság vetéla mennyországban, elég időt fog még a pokolban tölteni. Hahaha! Még ilyen állapotban sem hagyja el humora. Ott 'hagytam, ez jna nem játszhatik. Más darab fog menni! Ekkor kiálltam én, a kezdő színész és kipirult arczczal, csillogó szemekkel büszkén kiáltottam a direktornak: —■ Eljátszom én Jupiter szerepét. Nem fogok belesülni. A közönség irtóztató tombolása volt a felelet. Gúnyos szavak repültek a zárt színpad felé s egy kemény tárgy koppanása ütötte meg a lebocsátott függönyt. —■ Nincs idő a gondolkozásra! Fel a trónusra! hallatszott a direktor szava. Én felrohantam az emelvényre és elfoglaltam Jupiter trónusát. A láz kiütött ar- ezomon; dideregtem, bár az izzadtságcseppek zuhatagába majd hogy bele nem fúltam. Ez I volt az első nagy szerepem és még hozzá a kedvelt komikus Kálmán bácsi legjobb szerepébe volt bátorságom beugrani. Az előadás ment, mint a karikacsapás, — kihívás kihívást követett. Te és én voltunk az est hősei. Mikor a nagy kankán után a függöny legördült s a lámpák egyenként kihunytak, az öltözőből kilépve, odajöttél hozzám, könnytelt szemeidből egy egész mennyország mosolygott reám, s ajkaidat csókra nyújtva, mondád: — „íme, fogadd testvéri szeretetem e zálogát köszönetül, hogy megmentetted számomra a mai estét“. Azóta sok csók csattant el ajkaimon, kasírozott is, meg valódi is, de ennek a csóknak az izét egy sem moshatá el, még mostan is sokszor kisért álmaimban. kednek a nemes versenyben, hogy mindenki | saját körében minél impozánsabb módon | juttassa kifejezésre a nagy nap örök-dicső emlékét. A helybeli ünnepségek a róni. kath. j ! székesegyházban vették kezdetüket, a hol Palczer Ernő kormánysegéd fényes segédlettel | celebrálta az ünnepi misét. Utána az ev. ref. templomban volt hálaadó istenitisztelet. Veres Gusztáv s.-lelkész lendületes szavakkal emlékezett meg a 48-as eszmék mártírjairól és hirdette a testvériség magasztos elveit. Mindkét templomot zsúfolásig tölté meg az ünneplő közönség. Délelőtt 10 órakor a róm. kath. I főgymnasium ifjúsága rótta le a kegyeleti i adóját egy a nagy naphoz minden tekintetben j méltó díszközgyűlés keretében. Fényesen I bizonyították be, hogy az ifjúság minden] tekintetben méltó arra, hogy ők a márcziusi I ifjak utódainak tekintessenek; és kiérdemlik | a költő ama mondását: „Mig ifjaink lelkesedni tudnak, addig nem féltelek óh drága hon“ ! A pompás ünnepély lefolyásáról lapunk más helyén számolunk be. — Délután 5 órakor a „Protestáns Társaskör“ márczius 15-ét a | kör helyiségében méltó kegyelettel és hazafias j lelkesedéssel a közönség oly nagy érdeklődése mellett tartotta meg, hogy az 5 óra \ után jöttek a kör helyiségébe már be sem | juthattak. Az ünnepély a közönség által énekelt Kölcsey Hymnuszával kezdetett, mely után Veres Gusztáv elnök szavalta el a „Talpra magyar“ -t tűzzel és nagy hatással. Ezután Tóth L á 1 i k a k. a. az „ 1848. márczius 15.“ czimü alkalmi költeményt, Dienes Ilonka k. a. pedig Petőfinek „Élet vagy halál!“ versét adták elő érzéssel, bensőséggel és helyes színezéssel, zajos tapsokat nyerve szép szavalatukért. — Majd Lukács Mihály alelnök lépett az emelvényre és tartotta meg a nagy napra vonatkozó emlékbeszédét, költői lendületű szép és lelkes szavakkal fejtegetve az ünnepély jelentőségét. A közönség szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fejezte ki tetszését a rokonszenves ünnepi szónok iránt. A beszéd után Kovács Klárika k. a. Bajza „Ébresztő“-] ét szavalta honleányi tűzzel, helyes felfogással és kifejezéssel. Most Lenkey Lajos „Márczius 15-én“ ez. verset adta elő, ifjúi hévvel. Mindketten kiérdemelték a közönség tapsát. A szépen sikerült ünnepélyt a fellelkesült közönség a Szózat éneklésével zárta be. A tulajdonképeni ünnepély este 7 órakor a Polg. Olvasókör dísztermében folyt le. Ott volt polgárságunk szine-java, hogy megjelenésével adózzon a nagy nap emlékének. Elsősorban a dalárda hazafias énekszámaival gyújtotta meg a lelkesedés lángjait, ineFyet »Szilágyi Irén k. a. és Bródy István lendületes és érzésteljes szavalataival erősen fokoztak. Az estély koronáját azonban llosvay Aladár vármegyei főjegyző magas színvonalon álló, remek felolvasása képezte. A 48-as eseményeket gyönyörű költői nyelvezettel ismertette, levonta a tanulságot a múltból, reményt merit a jelenből és kifejezést ad azon óhajának, hogy Magyarország mielőbb független, önálló és boldog legyen. A dalárda ismételt fellépése után a polgárság vacsorára gyűlt egybe, ahol Debreczeni István a királyra, Bródy Lajos a hazára, llosvay Aladár a 48-as eszmék diadalára és a 48-as honvédekre, Veres Gusztáv a dalárdára, dr. Kovács Dezső a polgár- mesterre, Csóti Márk llosvay Aladárra, Doma- hidy Elemér Széchenyi, Kossuth és Deák szellemeire, Rooz Samu a szabadéivüségre, Schnébli Károly az egységes magyar társadalomra, Csillag Aladár Csóti Márkra mondottak lendületes köszöntőket. — A lelkes hangulatban lefolyt ünnepély a polgárság szivében a 48-as emlékek iránti tántorithaflan hűséget csak fokozta és erősbitette. Vajha a hazafias remények mielőbb valósággá válnának. A honvédség köréből. Lencz Győző ezredes, a szatmári 12-ik honvéd-gyalog ezred parancsnoka e hó 19-én szemlét tartott az itteni honvéd-zászlóalj felett. Ez alkalommal különösen az altisztképző iskolát vizsgálta meg s a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. A délelőtt folyamán a főispán- j nál és a nős tiszteknél tett látogatást s az esti | vonattal visszautazott székhelyére. — Császár Géza őrnagy Szabadkáról a szatmári honvéd- ! gyalogezredhez lett áthelyezve. Márczius 15-ike a főgymnasiumban. A sajtószabság évfordulóját főgymnasiumunk | ifjúsága is megünnepelte. A szépen diszitett tornacsarnokot nagy közönség töltötte meg | s gyönyörködve hallgatta végig a hazafias j kegyesrendi tanárok által hazafias szellemben ! nevelt ifjúság műsorának minden egyes j pontját. Az ünnepélyt a fogynám „Kölcsey- Önképzőkör“ rendezte a következő műsorral: j A főgymn. énekkar egy indulóval nyitotta meg az ünnepélyt, mely után Suták István önképzököri elnök egy szépen megirt megnyitó beszéde, majd az énekkar által énekelt i Hymnus következett; ezután Medvey Lajos-! nak „Márczius 15.“ ez. ügyesén megirt ódá- i ját szavalta el érzelemteljes hangsúlyozás-! I sál: Szintay Lajos ; ezt követte egy Rákóczynyitány igen szépen előadva Kaufmann Izidor és Csilléry Ferencz által, majd egy emlékezést, márcz. 15. cziin alatt Ruff Ferencztől olvasott fel Fok Ferencz, s ezután a zenekar egy népdal egyveleget adott elő, mit ismét az énekkarnak II. József korából eredő Gúny- j dala követett. Ezután Csilléry András hatásosan szavalta el a „Talpra magyart“, mit az énekkar és a férfi közönség által énekelt ] „Szózat“ követett. Végül Csóthy Márk a „Kölcsey-Önképzőkör“ vezető-tanára lelkes és lelkesítő szép záróbeszéde következett, mely- j ben köszönetét mondott a közönségnek a» megjelenésért, s az ifjúságot hazaszeretetre, a szabadság megbecsülésére, a király iránti hűségre tanította s a legelső magyar ember a király, mint a magyar alkotmány hű őre éltetésével végezte beszédét. A Rákóczy-; induló hangjai mellett oszlott szét a közönség, a mely a műsor minden egyes száma után lelkesen megtapsolta és éljenezte az egyes szereplőket és a vezető-tanárt. A kegyeletes szép ünnepély rendezéséért elismerés illeti úgy a tanári kart, mint a főgymn. ifjúságot is. — A nagykárolyi kath. legényegyesület márczius hó 17-én este 6 órakor ülte meg a szabadsajtó születésének ötvenharmadik évfordulóját. — A jó Isten tudja, a serény, lankadatlan buzgalmu, ritka humánus elnök érdeme-e, avagy a szereplők buzgalmának és ambicziójának tulajdonítható, hogy minden estély, a legényegylet minden szereplésével osztatlan tetszést és elismerést arat. így ez a megható ünnepély is a legszebben sikerült. Nagyszámú közönség előtt kezdte meg Tietz Sándor elnök alkalmi beszédét. Az az izzó hazaszeretet, mely minden betűn átlobogott azok á magasztos gondolatok, melyek nem az agyban, hanem egy magyar szívben fogantak meg, a beszéd minden szava osztatlan, páratlan elismeréssel, tapsokkal találkozott a közönség részéről, majd Fink Anna szavalta Tóth Kálmán költeményét kedves, értelmes hangon : „Kik voltak a honvédek." Megtapsolták. Sallay Lajos olvasta fel Bartók Lajos költeményét. Nem sokban különbözött egy szavalattól. Sallay igy is kiváló előadó. Megtapsolták őt is. Mire Czilli Veronka adta elő Kuthen „Menyasszonyát“, szép előadásával valóban kivívta és megérdemelte a felhangzó tapsokat. Erre Niklos János főgymn. tanár egy mesterileg megirt és nagyhatással előadott felolvasásban méltatta e nap emlékét. A fölolvasót zajosan megéljenezték. Majd Lehmann Endre nyomdász lépett az emelvényre, ki szépszavu költőnknek, Fliesz Henriknek ez alkalomra irt ódáját oly hatással adta elő, melyet a költemény gyönyörűséges volta el sem téveszthetett. Viharos éljenzés és taps jutalmazta úgy a szerzőt, mint az előadót. — Búcsúestély. Bródy Lajos ügyvéd tiszteletére, — ki városunkból Budapestre költözött — búcsúestélyt rendeztek e hó 19-én barátai és tisztelői. A régi Casino éttermében szép számban gyűlt össze városunk intelli- gentiája, hogy kifejezést adjon a távozó ügyvéd iránti baráti érzelmeinek és tiszteletének. Mint ily alkalmakkor szokás, itt is pohárköszöntőkben nyilvánult meg az érzelemnyilvánitás. Először Debreczeni István polgármester szólalt fel, ki a távozónak a közügyek terén kifejtett érdemeit méltányolva ötét, mint a közügy emberét éltette a város közönsége nevében, majd dr. Kovács Dezső ügyvéd a kartársak nevében, Csilléry Dávid kir. járásbiró pedig a bírói kar nevében búcsúztak el a távozótól. Dr. Jékel László mint a Központi Takarék- pénztár vezérigazgatója az általa képviselt intézet nevében vett búcsút, mint az intézet egyik megteremtője és alapitójától. Demidor Ignácz a Dalegylet elnöke pedig az egyleti ügyész érdemeit méltatva emelt poharat. Eme felköszöntőkre Bródy Lajos válaszolván, igazat ad azoknak, kik azt mondták, hogy ő a közügyeknek élt, mert a közérdeket mindig szivén viselte, azt kívánja szolgálni a jövőben is, de a városról, melynek kebelében 25 évet töltött, megfeledkezni sohasem fog tudni. Nagykároly városra és polgárságára emeli a búcsú per- ezében poharát. Ezután dr. Sternberg Géza mondott toasztot, melyben a távozó nejének érdemeit méltatva nemcsak a távozónak, de nejének is boldogságot és megelégedést kívánt az uj otthonban. Toasztokat mondtak még Brichta Miksa és Sternberg Jenő a távozóért, dr. Adler Adolf a bucsuzónak három fiáért, végre Janitzky Albert a függetlenségi párt nevében annak lelkes és tevékeny elnökéért. A búcsúzó társaság Fátyol Józsi zenéje mellett a késő éjjeli órákig maradt együtt. Lapunk részéről is szives „Isten hozzád“-ot mondunk a távozónak — ki a sajtónak szintén jeles munkása volt — s boldogságot, megelégedést kívánunk az uj otthonban. — A Kölesey-egyesület pályázata. A Kölesey-egyesület által hirdetett ez évi pályázatokra beérkeztek a következő pályamunkák: I. A Révai Miklós emlékezetét dicsőítő ódára: 1. sz. pályamunka, jeligéje: „Beteljesülnek szived álmai, az vagy magasztos, büszke Révai.“ 2. sz. pályamunka, jeligéje: „Emlékezzünk régiekről.“ ’3. sz. pályamunka, jeligéje : „Nyelvében él a nemzet.“ 4. sz. pályamunka, jeligéje: „Győzelmiének.“ 5. sz. pályamunka, jeligéje: „Csak magyarok leszünk.“ 6. sz. „Minden földi elmúl, Kincsek elenyésznek, Csak egy mi el nem inul, Terméke az észnek.“ 7. sz. pályamunka, jeligéje : „Mire nincs szó, nincsen képzet, Az vagy nekem, óh költészet.“ 8. sz. pályamunka, jeligéje: „Nunc venio ad fortissimum virum.“ II. A „Kölcsey befolyása Szatmármegyére“ czimmel hirdetett pályázatra : 1. sz. pályamunka, jeligéje: „Szeressük a hazát!“ A bíráló bizottság a pályamunkákat már bírálat alá vette s előreláthatólag rövid idő alatt határozni is fog. — József napja. Verőfényes szép tavaszi nappal köszöntött be ez évben is József napja. Veröfényes kedélylyel üdvözölték a Józsefeket is barátaik és tisztelőik. így sokan üdvözölték a kegyes-tanitórend tagjai közzül a névünnepüket ülő Hám József igazgatót, Vanke József házi lelkiatyát és Brach József tanárt. — Makay József és Simkó József honvéd-századosoknál pedig a bajtársak, jó barátok és tisztelők nagyszáma tolmácsolta a névünnep alkalmából jó kivánatait. Az elhangzott jó kivánatokhoz lapunk részéről mi is csatlakozunk. Gyászeset. Özvegy Majos Antalné szül. beszterczebányai Szártory Zsuzsánna, néhai nagyzsennyei Majos Antal 1848—1849-iki volt honvédfőhadnagy és Szatmár vármegye volt várnagyának özvegye f. hó 13-án Szatmá- ron veje Majos Károly állami anyakönyvifelügyelő lakásán hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult ritka műveltségű, derült kedélyű úrnő volt, úgy hogy a vármegye előkelő urai, nem csak a rokonság, de a becsülés és tisztelet által vezetve igen sokan igaz barátságot tartottak fen vele, s gyakran megfordultak vendégszerető házánál. Mi nagykárolyiak is kedvesen emlékszünk visz- sza az ő vonzó és kellemes körére. E mellett övéinek élő jó anya volt, a kinek életét gyermekei iránti rajongó szeretet jellemezte. Temetése f. hó 15-én ment végbe nagy részvét mellett. — Eljegyzés. Ifj. Kocsis István helybeli szabó-iparos e hó 19-én eljegyezte Fries Nándor városi vágatási biztos leányát, Emíliát. — Gyászhir. Kató Gyula az itteni m. kir. pénzügyigazgatóság titkára folyó hó 19-ikén élete 46-ik évében elhunyt. A megboldogult, rövid időt leszámítva, 1889. év óta az itteni pénzügyigazgatóságnál szolgált, a melynek egyik legkiválóbb tisztviselője volt. Általános közszeretetnek örvendett úgyis mint tisztviselő, úgyis mint ember humánus gondolkodásáért, mindenkivel szemben tanúsított előzékeny modoráért. Halála általános részvétet keltett. — Temetése ma délután lesz Szatmáron. — A család által kiadott gyászjelentést alább közöljük: Alulírottak a maguk és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a jegjobb gyermek, forrón szerető férj, testvér, sógor, nagybátya és rokonnak Kató Gyula m. kir. pénzügyi titkárnak életének 45-ik, boldog házasságának 18-ik évében f. évi márczius hó 19-én d. u. fél 4 órakor rövid szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunyták A megboldogult földi része folyó hó 20-án d. e. fél 11 órakor fog Nagy-Károly- ban Ákáczfa-utcza 5. sz. alatti lakásából elparentáltatni, s folyó hó 21-én d. u. 4 órakor Szatmáron Hám-János-utcza 6. sz. háztól az ev. ref. egyház szertartása szerint a szatmári ev. ref. sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Nagykároly, 1901. márczius 19. Béke legyen hamvai felett! Özv. Kató Gyuláné szül. Bartha Etelka mint neje. Kató Emma férj. Ferenczy Jánosné mint testvére. Özv. Kató Istvánné szül. Moldvay Juliánná mint édesanya. Elhalt testvéreinek gyermekei, sógorai és sógornői. — A pénzügyigazgatóság által kiadott gyászjelentés igy szól: A nagykárolyi m. kir. Pénzügyigazgatóság a legmélyebb szomorúsággal tudatja, hogy Kató G^ula inagy. kir. pénzügyi titkár, a kitűnő tisztviselő, a legkedvesebb kartárs 1901. évi márczius hő 19-én rövid szenvedés után életének 46-ik évében meghalt. Nagy-Károly, 1901. évi márczius hó 19. — Legjobb orvosság. Mindazok, kik gyomorbaj, étvágytalanság, rossz emésztés, máj fájdalmak, kólika, vérszegénység, ideges fogfájásban szenvednek, használják a világhírű Pserhofer vértisztitó-labdacsokat, melyek teljesen ártalmatlanok, gyorsan és biztosan hatnak és a legelsőrangu orvosok által ajánl- tatnak. Hasznos szolgálatot vélünk tenni t. olvasóinknak, ha e kitűnő szert b. figyelmükbe ajánljuk. 1 tekercs, mely 6 doboz á 15 labdacs 1.05 frt. — A pénz előleges beküldése után 1 tekercset 1.25 írtért, 2 tekercset 2.30 írtért, 3 tekercset 3.35 frtért küld bérmentve Pserhofer J. gyógyszertára, Bécs, I. Singerstrasse 15. — Halálozás. Melczer Kálmán pénzügy- igazgatósági dijnok hosszas szenvedés után folyó hó 19-én elhunyt. Nemcsak Magyarországon legelterjedtebb a Ferencz József keseriiviz, hanem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli czikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál nagyon ajánlatos csakis „Ferencz József keseriiviz“ elnevezését használni, nehogy más, csekélyebb értékű vizet kapjunk.
