Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-18 / 16. szám
Az oczeánon inneni és túli gazdasági erők a lefolyt évszázadban hatalmasan növekedtek s ebből, valamint az általános népesedés gyors szaporodásából következik az a szükségszerűség, hogy a világpiaczot a legnagyobb erőfeszitéssél és áldozatok árán ki kell bővíteni. Ezért látjuk a nagy nemzeteket hódítások utjain és meg lehet jövendölni, hogy a huszadik században döntésre fog kerülni az a nagy kérdés, vájjon a vezérlő nemzetek közül melyik fogja magához ragadhatni a világpiacz uralmat. Az Ázsiában és Afrikában folyó háborúskodások e nagy harcz előjátékát képezik. HÍREK. — Április 11 városunkban. 1848. ápr. 11-ének, a szabadság törvényei szentesítésének évfordulóján d. e. 9 órakor a róm. kath. templomban fényes segédlettel istenitisztelet tartatott, melyen a vármegye, élén gróf Hugonnai Béla főispánnal, továbbá az összes állami hivatalok, a honvéd tisztikar megjelentek, úgyszintén a tanuló ifjúság is. A hivatalos épületekre kitűzték a nemzeti lobogót is. — Előléptetés. A belügyminiszter Stein- kogler János főispáni titkárt magasabb fizetési fokozatba léptette elő. — Főgimnáziumi ünnepély. Főgimnáziumunk ifjúsága által április hó 11-én ren-; dezett ünnepély mint rendesen magas színvonalon álló, szép ünnepély volt. Kár, hogy a rossz időjárás miatt a közönség nem jelent meg oly nagy számban, mint máskor szokott, pedig az ifjúság ünnepélye mindenkor megérdemelné a közönség érdeklődését. A délelőtt 9 órakor tartott istenitisztelet után a tornacsarnokban kezdetét vette az ünnepély a zenekar által igen ügyesen előadott indulóval, mely után az énekkar énekelte el a Hymnuszt. Majd Papp József IV. o. t. szavalta el Pósa Lajos „Hódolás“ czimü szép költeményét, ügyesen és érzelemmel s ezt követte az énekkar által előadott „Kuruc/ dalok“. Most is csak elismeréssel adózhatunk Holóssy Béla tanárnak az énekkar vezetőjének, azért az igazán lelkes buzgalomért, melylyel az énekkart ily szép siker elérésére kiképezte, mint a milyent a darab előadásával arattak. Csilléry András VIII. o. t. szavallata következett, ki Gaál Mózesnek „Magyarország újjászületése“ czimü versét í a már tőle megszokott preczizitással adta j elő tapsokat nyerve jutalmul sikerült szaval- latáért. Majd ismét a zenekar játszott pár. magyar dalt, mire az ünnepély fénypontja Hám József főgimn. igazgató beszéde következett. Nem lehet eléggé méltányolni az igazgató ur nemes, hazafias érzelemtől áthatott szép beszédét, melylyel hallgatóságát meglepte. Érdeklődéssel kisérte mindenki a történelmi fejtegetéseket s az 1848-iki nagy események ] vázlatos leírását, majd pedig az ifjúsághoz! intézett buzdító, oktató szavait. Nem csak a tanár, hanem a hű hazafi nyilatkozott meg beszédében és igazán megérdemelte azt a szívből fakadó őszinte tapsvihart, mely beszéde után felhangzott. Befejezte a sikerült ünnepélyt a zenekar által eljátszott induló. — A tennistársaság a régi kaszinóegyesülethez, mint már említettük is, kérvényt nyújtott be az iránt, hogy a kaszinó egy második pálya felállítása czéljából az NAGY-KÁROL egyik kuglizónak eltávolítását és nehány fának kivágását engedje meg. E tárgyban a múlt héten tartott választmányi ülés a kérelemnek helyt adott és igy nemsokára a tennis társaságnak két pálya fog rendelkezésére állani. — Leányiskolái ünnepély. Április 11-én d. u. 3 órakor ünnepelte meg a polgári leányiskola április 11-ének emlékét. Az ünnepély minden pontja dicséretére válik úgy a vezetőknek, mint a szereplőknek. Nagyszámú közönség előtt vette kezdetét az énekkar által énekelt „Fohászszal“, melyért a siker Tőtős János ev. ref. tanítót illeti; Jánossy Jolán tartotta utána felolvasását. A szép felolvasás a hallgatóság figyelmét mindvégig lekötve tartotta. Éljenzés és taps hálálta meg fáradtságát, mire Nagy Irma szavalta el kedvesen Petőfi „Magyarok Istene“ czimü versét, majd Kacsó Irén II. oszt. tan. ült a zongorához s korához képest meglepő bájosan játszotta el Schmidt „Chanson Runé“ darabját. Bakó Zsófi II. o. t. tapsokkal jutalmazott szép szavalata után Ilosvay Margit czimbalom játéka következett, ki igen ügyesen játszott el pár szép magyar dalt. Azután Kimer Margit I. o. t. szavalt és meglepte a közönséget kedves érzelmes szavalla- tával. Adler Margit III. o. t. nagytehetségre való zongora játékával éljeneket és tapsokat aratott. Utána egy kis, de nagy hanganyaggal rendelkező leányka: Bornstein Szeréna II. oszt. tan. énekelt Sternberg Anna IV. oszt. tan. szép czimbalomjátéka mellett. Csengő, érzelmes, hangja tényleg megérdemelné a kiképeztetést. Janitzky Margit megkapó szépen Ábrányi „Magyar nyelv“ czimü versét szavalta el; előadása a közönség általános tetszésével találkozott. Sternberg Anikó pedig zongorajátékával emelte az ünnepély sikerét. Utolsó pontkép az énekkar énekelte el a „Szózat“-ot kifogástalanul. Ezzel az ünnepély véget ért. — Dr. gyömörői Áldor Adolf közkórházi igazgató-főorvos, Abbáziából, hol hosz- szabb ideig tartózkodott üdülés czéljából, —- folyó hó 13-án hazaérkezett. —- Hangverseny. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ 1901. évi május hó 4-én, szombaton, a Polgári olvasókör nagytermében terített asztalok mellett tagilletményes hangversenyt rendez, melyre a dalegyesület alapitó-, pártoló- és tiszteleti tagjait, valamint Nagykároly város és vidéke n. t. közönségét tisztelettel meghívjuk. Demidor Ignácz, elnök. Csóti Márk, alelnök. Műsor: 1. Virágénekek. Pályanyertes férfikar, Dr. Bródy Miklóstól. Előadja a dalegyesület. 2. Vár és kunyhó. Br. Eötvös Józseftől. Melodráma. Zenéjét szerzé : Staab Lénánd. Előadja Láng Margit k. a. zongora kísérete mellett Táby Dóra k. a. 3. Intés. Pályanyertes férfikar. Dr. Bródy Miklóstól. Előadja a dalegyesület. 4. Felolvasás. Tartja Jancsó Gyula kir. aljá- rásbiró. 5. Kettős-dal. Mendelsohntól. Zongora kísérettel előadják Gáspárné sz. Rajner Antónia úrnő és Demidor Ignácz egyleti tag. 6. Magyar népdalok. Gaal Ferencztől. Előadja a dalegyesiiiet. Belépődíj nem egyleti tagoknak 1 korona. Kezdete hét és fél órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és a helyi lapokban nyugtázzuk. —- Reméljük, hogy dalegyesületünket, mely ez alkalommal is egy igen élvezetesnek ígérkező estével kívánja a közönséget szórakoztatni, abban a pártfogásban fogják részesíteni, melyet igyekezetével, szorgalmával és kiválóan sikerült dalestélyeivel eddig is oly nagyon kiérdemelt. Y és VIDÉKE. —- Jubileum. Obholczer Gyula inagy. kir. p. ü. számtanácsos, az itteni pénzügyigazgatósági számvevőség főnöke, szolgálatának 30 évét betöltvén, a nagykárolyi magy. kir. pénzügyigazgatóság tisztikara névnapja alkalmából jubilálta az általános szeretetnek és közbecsülésnek örvendő tisztviselőt. Az ünnep emlékéül a számvevőség tisztikara szeretett főnökének folyó hó 11-én délelőtt az ünnepelt és a tisztikar fényképeit tartalmazó képet nyújtott át szép beszéd kíséretében. Este a polgári olvasókör nagytermében bankett volt, melyen képviselve volt a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara teljes számban, a nagykárolyi, fehérgyarmati és szatmári kir. adóhivatal. Jelen voltak többen városunk polgárságából és Szatmárról is. A mátészalkai, szinérváraljai, nagybáiiyai és nagysomkuti magy. kir. adóhivatalok táviratilag üdvözölték a jubilánst. A vacsoránál az ünnepelt férfiú érdemeit Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató szép szavakban méltatta. Számos pohárköszöntő hangzott el még, és a szép megható ünnepélynek csak a reggeli órák vetettek véget. Mi a magunk részéről is üdvözöljük a jubiláló tisztviselőt, ki bár még rövid pár éve lakik városunkban, rokonszenves egyénisége és előzékeny modorával ismerőseinek szeretetét és tiszteletét kiérdemelte. — Műkedvelői szinielőadás. A helybeli kath. legényegylet folyó hó 21-én műkedvelői szinielőadással összekötött tavaszi mulatságot rendez a polgári olvasókör termeiben. Szigligeti Ede és Balázs Sándor „A strike" czimü népszínművét adja elő a következő szereposztással: Somvári, gyámok — — Maár Ferencz Anasztázia, neje — — Grieszháber Mariska Max, fiók — — — — Róth Dezső Angyalka, leányuk — — Szűcs Iduska István bácsi, kovács a gyárban — — — — Spilka Ignácz Eszter, neje — — — Matesz Mariska Lajtos, tönkre jutott takács, vejök — — — — Manyák Károly Gyula, gyárvezető, Lajtos fia Csányi Gyula Ágnes, 1 Szabados Katicza Rózsi, ^ Lajtos gyermekei Péter Annuska Panni, J Péter Mariska Szikráné, korcsmárosnó, özv. Szűcs Juliska Kovács Jenő, Kolozsvári Miklós Anselm, , . Stein János Fridrik, • gyal* Mécz István András, munkások Kinézel István Péter, Weiszer Dezső Főbiró —- — — — — Ludescher János Egy öreg ur — — — Tischler János Ennek neje — — — Péter Anna 1- ső 1 — — Sándor Erzsiké 2- ik ) leánya — — Matesz Rózsika Andris, pinczér — — — Egey János Munkások. Ügyelő: Manyák Károly és Ludescher János, súgó: Zicher János. A darabban helyi kupiék is lesznek Fliesz Henrik tollából Manyák Károly által énekelve, melynek zenéjét Kún Miksa zenetanár szerzetté. —- Mint a sikerült szereposztásból előre is látható, egy igen élvezetes műkedvelői szini- előadásnak nézünk elébe, melyre felhívjuk a közönség figyelmét. — Gyula napja alkalmából városunk köztisztelet és szeretetnek örvendő tagjait Kőszeghy Gyulát, Jancsó Gyulát és Nonn Gyulát számosán keresték fel, hogy kifejezzék jókivánataikat, melyekhez mi is csatoljuk a magunk jókivánatait. hogy nekik ne legyen épen olyan kerek aljú szoknyájuk, vagy hosszú gallérjuk, mint a másiknak. Férj uram ugyan váltig erősiti, hogy a tavalyi rövid gallér, vagy bő szoknya sokkal szebb, mint a másik, emez sokkal ízléstelenebb, a feleség, vagy a kisasszony csak szánalmas mosolylyal nézik a „világtól elmaradott“ férjet vagy apát, a kinek nincs fogalma a divatról, aki még annyit sem akar áldozni, hogy az övéi „divatosan“ öltözködjenek. Hány keserű könyhullatás árán szerzik meg a szabadalmat, hogy elmehessenek például Pucser Kár oly hoz vásárolni a „divatos“ kelmékből. • Es valljuk meg uraim, hogy nekünk is tetszik, ha hölgyeink a legújabb divat szerint vannak öltözködve, mert nincsen olyan férfi, a kivel egy asszony, vagy leány el ne tudja hitetni, hogy a mi divatos, az szép is. Hiszen olyan nyomós okokkal tudják támogatni állításaikat. Például a Divat Szalon, vagy Divat Újság és egyéb ilyen élelmes lapok, azonkívül még élelmesebb kereskedőink is gondoskodnak arról, hogy a divatos minél szélesebb körűen nyerjen elterjedést. Tessék kérem megnézni csak a mi kis városunk kirakatait. Mennyi női szivet és szemet gyönyörködtető dolog van kitéve egy-egy kirakatban. Sőt a szeszélyes divat annyira követelő, hogy már a kirakatnak is meg van a maga divatja, a mely épen olyan változó, szeszélyes, mint maga a divat. Hol van azaz idő, midőn még ősapáink például a bécsi vagy franczia divatról, ha hallottak is valamit és jónak látták mentéiket és ezüst gombos mellényeiket felcserélni a divatos ruhával, ezt csak hónapok vagy évek múlva tehették, mert ennyi idő kellett, mig a divat onnan hozzánk eljutott. Ma már a mit a furfangos franczia szabó vagy német divatárus kitalál, azt pár nap múlva már hölgyeinken látjuk. A mai ideges, szüntelen változások után vágyódó ember szereti a szenzaczióst, a feltűnőt s épen ez az oka, hogy á divatnak is meg vannak a maga fura kinövései. Gyakran látjuk, különösen a női ruháknál, hogy a divat valósággal a jó ízlés rovására találja ki a maga újdonságait. Keresi a feltűnőt a nélkül, hogy nézné az összhangot. Egy feltűnő ruhadarab képezi a divatot, melyet el kell fogadni, mert nem tudunk szabadulni a hiúságtól, a megjegyzések élétől, mely elmaradottnak, vagy épen szegénynek tüntetné fel azt, aki vele nem tart! Dicséretére legyen mondva a szüntelen fejlődő iparnak, már a ruházat terén is bámulatos haladást lehet észlelni. Ma már aránylag csekély összegből is lehet kiállítani szép és divatos ruhákat, tanú erre például Pucser Károly üzlete. Nem szükséges Páris- ből és Bécsböl hozatni a kelméket, hazai ipari termékeink is teljesen kiállják a külfölddel a versenyt. Kereskedőink hazafias felbuzdulása csak nemrégiben adta ki a jelszót a hazai ipar pártolására, de természetesen még hosszabb idő fog eltelni, mig teljesen ki tudjuk küszöbölni az idegent s szükségleteinket saját iparunk termékeiből fogjuk fedezni. De a mi magát a divatot illeti, az még mindig a külföld gyámsága alatt áll. Csak azaz Ízléses a mi párisi, azaz elegáns a mi franczia. A magyar divat már — sajnos —■ teljesen kiszorult, s úgy látszik, hogy hosszú idő fog elmúlni, mig ismét előkerül a mente, meg az árvalányhajas kalap. Pedig ha egyes ünnepélyes alkalommal előkerülnek a magyar díszruhák, büszkeséggel nézzük azok délczeg viselőit, de magyar ruhát hordani azért kedvünk nincs. Nekünk kis városiaknak a főváros után I kell indulnunk. Minden téren a főváros ra- ! gadta magához a vezetést, a mi onnan kiindul csak az a szép, az a jó. A fővárosnak ! kellene a magyar divat fellendítését is kezdeményezni s ha' nem is a régi viseletét I eleveníteni fel, de annak legalább egy sajá- | tos nemzeti jelleget adni. De a mi fővárosunk, — habár igen i sok téren dicséretes mozgalmat indít a ma- | gyarság terjesztésére és a nemzeti érzés ápolására, de a divat terére még gondot nem : fordított. Csak egy tekintélynek kellene kezde- 1 ményezni, a siker el nem maradhatna. Pista. — Primiczia. Lélekemelő magasztos ünnepélynek volt szintere e hó 9-én Mező- Petri községe. Egy kiváló, Insbruckban végzett erdély-egyházmegyei ujmisés Rés János tartotta első szent miséjét a hívők ezrének jelenlétében. Valódi öröm napja volt ez Mező-Petrinek, nemcsak Petrinek, hanem az egész környéknek és főképpen a menynyei seregeknek. Az ünnepély a jelenlévő kerületi fő- és nagyontisztelendö papságnak, nemkülönben a 12 ártatlan, hófehérbe öltözött kis leánykáknak az ujmisés lakásáról a templomba való diszmenetével kezdődött. A szt.- mise alatt, amelyet az ünnepelt nagyszámú segédlettel végzett, Hrabovszky István mérki plébános intézett nagyszerű, könnyekre fakasztó beszédet a jelenlévőkhöz, majd az ujmiséshez. Szentmise után az ujmisés megáldotta a jelenlévő hívek ezreit. — Elutasított felebbezés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén a Szécsényi Lajos és társai részéről a városi világítás ellen beadott felebbezést elutasította. — Eljegyzés. Blum Lajos pécsi kereskedő, e hó 16-án jegyet váltott Fried Rezsinkével, Fried Vilmos helybeli terménykereskedő leányával. — Hirtelen halál. Kovács Ferencz asztalos-segéd, id. Kovács Ferencz polgártársunk fia, a húsvéti ünnepekre Budapestről látogatóba jött szüleihez. Folyó hó 13-án azzal a szándékkal feküdt le, hogy másnap a reggeli vonattal ismét visszautazik. Alig tért pihenőre, hozzátartozói egy zuhanást hallottak szobájából s mire berohantak, a 27 éves fiatal ember holtan feküdt a szoba padozatán. A megejtett orvosi vizsgálat agy- szélhűdést konstatált. Nagy részvét mellett temették el folyó hó 15-én. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik szívesek voltak a családunkban történt gyászeset alkalmából nagy fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni, ez utón mondunk köszönetét. Nagykárolyban, 1901. ápril 11-én. Bing és Czeisler-család. —- Szerencsétlenség. Szilágyi György kőműves-mester, kisárokparti lakos, az éjjel ittas állapotban lakása felé menve a Tompa- utczában, a Varecska József háza mellett lévő utczai árokba esett oly szerencsétlenül, hogy nyakát törte, s ott tegnap reggel a rendőrség meghalva találta. A hulla orvosrendőri eljárás czéljából a kórházba szállíttatott. Bűntény esete, — az eddigi rendőri nyomo- zat szerint, —■ ki van zárva. — Cs. és kir. Hadügyminisztérium, egészségügyi osztály, Bécsben. „A katonai kórházak értesítései szerint a Ferencz József keserüviz csaknem kizárólag gyorsan és biztosan hat s hosszabb használat után sem idéz utóhatásokat elő s a betegek a nem kellemetlen íze miatt szívesen veszik be.“ A cs. és kir. hadügyminiszter helyett: May- iváld, G. M. — Ajánlat. Bírói végrehajtók, kir. közjegyzők, ügyvédek figyelmébe ajánlom a „Multograf legjobb irás sokszorosító gépet" ára 24 korona, megrendelhető „Nagysolymosi Koncz Ármin gyógyszerész urnái Sz.-Udvarhely“. Ezen nagyszerű sokszorosító gépet, mint kipróbáltat ismételten a legmelegebben ajánlom. Nagykároly, 1901. április 16. Bakó Bálint, kir. bir. végrehajtó. — A járási sorozás eredménye. A hónap első felében megejtett sorozás alkalmával a nagykárolyi járás területéről állitás- kötelezett volt összesen 681, melyből tényleg előállittatott 570. Ezek közül besoroztatott: a közös hadsereg és honvédséghez 186, a i póttartalékhoz 48, összesen 234. A járás tehát elég szép eredménynyel fejezte be a sorozást. — A nagykárolyi róm. kath. egyházi és iskolai f. évi költségek egyénenkénti kivetésének összeírása, a hitközségi gyűlésekben résztvenni jogosultaknak is jelzésével egybeállitva, a íiunépiskolai földszinten levő szolga-szobában április hó 16—30-ig ki van téve közszemlére délelőtt 9-től 12 óráig és délután 3-tól 5 óráig. Miről az érdekeltek | az esetleges névjegyzéki helyesbítéseknek ; vagy a netaláni fölszólamlásoknak május hó i 3-ig az egyháztanács Elnökségéhez egyháztanácsi bírálat alá szóval vagy Írásban | lehető beadása végett oly figyelmeztetéssel ' értesittetnek, miszerint a későbbi felszólamlások figyelembe vétetni nem fognak. Nagykároly, 1901. április 15. .1 róm. hath, egyht. Elnöksége. — A kerületi betegsegélyző-pénztár f. hó 14-én vasárnap délután tartotta meg közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A felolvasott igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések alapján a számadást elfogadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta s a tartalékalap növekedését örömmel tudomá- | sut vette. Ezután választások következtek. Megválasztattak : az igazgatóságba : az alkal- ! mazottak köréből Sallay Lajos, Grósz József, Kitűnő orvosi észleletek alapján immár dönthetetlenül megvan állapítva, hogy a Ferencz József keserüviz szerencsés összetételénél fogva, az egyedül tartós hatású és kellemes ízű hashajtószer. A régi hírnevű Ferencz József keserüvizet mindenütt árusítják.
