Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-14 / 7. szám
Már most az az állam lesz a mi legnagyobb versenytársunk a világpiaczon, a mely a- legtöbb bevetetlen földterülettel bir. Az Amerikai Egyesült Államok és a j keletindiai versenytől nem kell félnünk. Oroszország és Szibéria vasúthálózata-1 nak kiépítésével veszélyessé válhatna, ellensúlyozza azonban a versenyt az orosz föld- mivelő tunyasága, lustasága és a kezdetleges gazdálkodási rendszer, mely már eleve is útját állja az igazi fellendülésnek. Sokkal veszélyesebb ezeknél Argentina, a hol 48 millió hektárból csak mintegy 3 millió van jelenleg művelés alatt és ebből is csak 2 millió búzával bevetve. A búzával bevetett terület tehát tizenhat- szorosan emélkedhetik. Argentina már a közel jövőben búzakivitele tekintetében egyenrangú lesz Oroszországgal és az Amerikai Egyesült-Államokkal. Tekintetbe keli még vennünk Canadát, a déllmerikai köztársaságokat, Kis- és Közép- Ázsiát, Ausztráliát és Afrika egyes részeit, hol még óriási — eddig nem művelt — területek állanak rendelkezésre és a hol még a termelési költségek is kisebbek, mint Európában. A mi végül a búza árát illeti, az emelkedő irányzatot mutat. Amennyiben a gépek és a technika tökéletesedése nélkülözhetővé teszi, mind több és több helyen az emberi munkaerőt, a ta- takarmány és trágya ára leszállt, a fuvardíjak is a vasúthálózatok terjedésénél fogva mindég olcsóbb és olcsóbbá lesznek és igy a búza termelés, mind nagyobb és nagyobb hasznot hoz a termelőknek. A Sir William Croakes elmélete szerint a fogyasztás évente nagyobb lesz, a mi maga után vonja természetszerűleg a kereslet nagyobbodását, ez pedig fő erőssége a búzaár emelkedésének. Mindezeket összefoglalva tehát láthatjuk, hogy mezőgazdaságunknak kilátásai elég kedvezők a jövőre nézve, és tisztán szorgalmunktól és buzgalmunktól van függővé téve jövendő boldogulásunk. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait j a folyó, év február hó 17-én d. e. 10 órakor j a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1901. febr. 12-én. Debreczeni István s. k., polgármester. Tárgysorozat: Polgármester elnöklete alatt: 1, A Nagykároly—mátészalka—csapi helyi érdekű vasút törzsrészvényeiből 50,000 korona értékű törzsrészvény árának fedezésére kijelölt s a város törzsvagyonát képező 44,589. szánni 30,000 korona névértékű, a 62,864. számú 200 korona névértékű osztrák államadóssági kölcsön kötvény (Staatschuldverschreibung), i az 1716. számú 34,800 korona névértékű! regále kártalanítási kötvényből 19,800 kor. értékű rész eladása illetve felhasználására vonatkozó határozat. Alispán ur elnöklete i alatt folytatólag: 1. Tiszti orvos választása. NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. 2. 1 adóvégrehajtó választása. 3. Három Il-od ; osztályú írnok választása. 4. Állatorvos vá-! lasztása. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz folyó hó 19-én d. e. 11 órakor. — Hangverseny és tánczmulatság Az idei farsang már sok kedélyes estét szerzett közönségünknek, de a kereskedő-ifjúság által s folyó hó 9-én megtartott hangversenvnyel, egybekötött tánczmulatság kedélyesség tekin-1 telében talán valamennyit felülmúlta. Igaz,! hogy nem nagyszámú közönség jelent meg és azok között is alig volt kereskedő, de ez nem hangolta le a rendezőség tagjait s, a megjelentek nem panaszkodhattak az ifjúságra, mert igazán teljes odaadással igyekez-1 tek azon, hogy a közönség jól mulasson, a mi sikerült is. A tánczmulatságot hangverseny előzte meg, melyet a dalegyesület nyitott meg, nagy preczizitással adva elő Vörösmarty j Mihály „Szózat“-át. Ezután Lang Margit kis- j asszony ült a zongorához és igazán szépen,; kitűnő technikával játszotta el Paderewszki; „Menüett“ czirnü művét. Majd Niklos János j főgmn. tanár ült a felolvasó asztalhoz és a j lapunk tárczájában közölt nagyérdekii felolvasást tartotta meg a „Léghajózásról". Az érdekes adatokkal bővelkedő és aktuális tárgy, a tanár ur vonzó előadásában mindvégig I lekötötte a hallg.v óság figyelmét. Negyedik szám gyanánt Jánossy Jolán kisasszony sza-: valta el Kiss József „Gedövár asszonya“ czimü szép költeményét. Talán szebben elő sem lehet adni e költeményt, mint azt a kisasszony előadta. Helyes hanghordozással, kellő hévvel s a drámai részletek megkapó j színezésével igazi élvezetet szerzett a hallgatóságnak. Nagy kár, hogy a szüntelen ajtónyitogatással zavarták a szép előadást és más alkalommal figyelmébe ajánljuk a rendezőségnek, hogy ügyeljen arra, hogy ne zavarják az ajtónyitogatással az előadót. Ezután ismét Lang Margit kisasszony játszott1 népdalokat, a pattogó, kedves dalokkal jókedvre derítve a közönséget. Végül a dalárda i énekelt több népdalt, melyet a közönség kívánságára megkellett ismételni. A közönség minden egyes számot zajos tapsaival honorálta s mi is csak gratulálni tudunk a rendezőségnek, hogy ily szép programmal lepett meg bennünket. Aprogramm végeztével kezdetét vette a táncz, mely a szó szoros értelmében reggelig tartott. A négyeseket mintegy 30 pár tánczolta. Vacsora alatt több felköszöntő hangzott el a rendező-bizottságra, a szereplő hölgyekre és a dalárdára. A jelen- volt hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Dr. Adler Adolfné, llródy Lajosné, Brandsch Mihályné, Boross .lánosné, Detnidor lgnáczné, Diczig Ádámné, Fiók Albertné (Nagy-Léta). özv. Kovács Sándorné, Kínál Józsefné, Kohn Miksáné, Kun Miksáiit‘, Klie Lászlóné, Lakatos Lajosné, Makay Józsefné, Matolcsy Karóim, Maár Istvánné, Nonn Ferenczné, Pénzéi Mihályné, Preisz Károlyné, Perutka Emilné, Simkó Gézáné, Sarkadi N. Zsigmondné, Szabó Kálmánná, Szamossy Aladárné, Schifbeck Károlyné, Táby Eleimé, Vetzák Edéné, Varecska Józsefné, stb. — Leányok: Brandsch Hermina, Brichta Irma, Boross Etelka, Diczig Veronka, Gindele Ilonka, Kínál Ilonka, Kerekes Erzsiké, Láng Margit, Makay Bella és Emma, Makranczy Bella, Preisz Etelka, Perutka Miczike, Ru- zicska Lujzka (Barlafalu), Táby Dóra, Vetzák Lujzika, Varga Pepike, Varecska Erzsiké, Jánossy Jolán, Jelen Ottilia. — Felolvasó-estély. A „Kölesey-egye- siilet" vasárnap, folyó hó 10-én sikerült felolvasó-estélyt tartott a városháza nagytermében, elég szépszámú közönség jelenlétében. Az első felolvasást CsorvásSy István nagyszalontai ügyvéd, az ottani függetlenségi párt elnöke és Kossuth Ferencz benső barátja tartotta, ki sógora Jancsó Gyula albiró látogatása czéljából időzött városunkban. Az 1848—49-diki szabadságharczot követő rémuralom korszakából tárt elénk egy megkapó részletet, Kossuth Lajos feleségének bujdo- sását és menekülését. Habár az esetet na- gyobbára ismerjük is, de a felolvasó oly élénken tudta azt előadni, hogy a közönség nagy figyelemmel hallgatta végig és elismerésének zajos tapsokban adott kifejezést. A második felolvasást Kummergruber Emil főgymn. tanár tartotta a germán nők társadalmi állása és életéről a középkorban. Valóságos tanulmány volt e felolvasás, melyben a tanár ur a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel vázolta előttünk azt a legendás korszakot, melyben a nőkultusz a legmagasabb fokra hágott. A társadalmi, családi élet megannyi apró viszonyaiban festette le a nő helyzetét, a mint az kiemelkedik a teljes rabszolgaság járma alól a legmagasabb polczra s tárgya lesz a trubadúrok dicsői tő dalainak. Igazán nagy érdeklődéssel hallgattuk a felolvasást és óhajtjuk, hogy a tanár urat minél gyakrabban láthassuk a felolvasó-asztalnál. Végül Fliesz Henrik olvasott fel költeményei közül nehányat. Már ismert felolvasó, kinek versei mindig élvezetet szereznek a hallgatóságnak. Hol gúnyoros, hol bánatos hangon zengi el a mi szivének fáj s az édes anya iránti szeretetrői szóló versei a legsikerültebbek. A közönség megtapsolta az ifjú poétát. A legközelebbi felolvasó-estély folyó hó 24-én lesz. — Választmányi ülés. Dalegyesületünk választmánya szombaton, folyó hó 16-án, délután 5 órakor a rendőrkapitányi szobában választmányi ülést tart, melynek tárgyát egy, a jövő hó folyamán rendezendő dalestély megbeszélése fogja képezni. — Az „Önsegélyző Népbank“ vasárnap folyó hó 10-én délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését saját helyiségében. Az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentéseket tudomásul vették s az előterjesztett mérleget és nyeremény felosztási tervezetet egyhangúlag elfogadták s a felmentvényt megadták. A volt felügyelő-bizottsági tagokat újból megválasztották s uj póttag gyanánt N. Szabó Albert lett megválasztva. Ezzel a közgyűlés véget ért. A nagykárolyi kath. legényegyesület farsangi mulatsága iránt, mely utolsó farsang hétfőjén, azaz folyó hó 18-án saját helyiségében tánczczal egybekötötten fog megtartatni, napról-napra nagyobb érdeklődés mutatkozik. A rendezőség igen változatos és élvezetes műsorról gondoskodott, hogy a közönség farsangi igényeinek teljesen megfelelhessen. A tánczot a következő számokból álló szórakoztató estély fogja megelőzni: 1. Czimbalomjáték. Előadja Thanhoffer Szeréna k. a. 2. Kajszin Ferkó históriája. Felolvassa Luczai János. 3. Ének. 4. A vándorlegény. Petőfi Sándortól. Szavalja Tischler János. 5. Végül Denglnek „Virágfaka- dás“ czimü egy felvonásos vigjátéka kerül előadásra, a következő szereposztással: Péter, Spilka Ignácz ; Mártha, Péter Annuska ; Nelli', Szűcs Iduska; Laczi, Manyák Károly; Kati, Matesz Rózsika; Ödön, Egei József. Azonfelül a rendezőség mulatságosnál mulatságosabb meglepetéseket tartogat, melyek a táncz- közben és szünóra alatt fogják a jelenlevőket szórakoztatni. Azt hisszük, maga ez a műsor elegendő arra, hogy a közönség figyelmét erre a mulatságra terelje és nem is kételkedünk abban, hogy az egyesület emez egészen házias jellegű mulatsága részére úgy látogatottság, mint erkölcsi és tekintve a jótékonyczélt anyagi tekintetben is kivívja azt a polczot, mely őt méltóan megilleti. Kezdete pont 7 és fél órakor, nagyon mérsékelt belépődíj mellett. A zenét Jónás Gyuri zenekara fogja szolgáltatni. Ételekről és italokról az egyesület gondnoka fog gondoskodni. A szívesen látott vendégeket ezúttal is meghívja a rendezőség. — Kinevezés. A n.-károlyi kir. pénzügyigazgatóság N. Malachowszky Imre itteni dij- nokot a fehérgyarmati kir. adóhivatalhoz díjas adóhivatali gyakornokká nevezte ki. — Esküvő. Nők Ferencz vállaji fiatal kereskedő folyó hó 9-én tartotta esküvőjét Feifer Veronka kisasszonynyal Csanáloson, mely alkalommal Kovács Lajos csanálosi plébános lélekemelő szentbeszéd kíséretében részesítette az egybekelőket egyházi áldásban. — Közgyűlés. A „Nagy-Károly városi temetkezési társulat“ folyó hó 10-én délelőtt, a városháza tanácstermében tartotta meg rendes évi s egyúttal a 3 évenként megejtetni szokott tisztújító közgyűlését a tagok nagyszámú jelenlétében. Az id. Zanathy Mihály elnök elhunytával megüresedett tisztségen kívül, újabb 3 évi időtartamra az eddigi tisztviselők választattak meg az új elnökkel együtt egyhangúlag. Ezek szerint elnök: Tömpe Bertalan, Nagy-Károly város községi bírája ; alelnök és ellenőr : Kun István, jegyző : Bába Ferencz, pénztárnok: id. KeresztszeghyMihály, bemondó: Tóth Lajos. Ezzel egyidejűleg választatott meg az igazgató-választmányba ugyancsak 3 évre 15 rendes- és 3 póttag. — Eljegyzés. Fodor Gyula inki (somogy- ' megyei) tanító tegnapi napon tartotta eljegyzését Szentgyörgyi Rózával, Szentgyörgyi Antal vármegyei Írnok kedves leányával. :— Czipesz-bál. A nagykárolyi czipész- iparosok által elaggott és keresetképtelen társaik felsegélyezési alapjuk javára a polgári olvasókör nagytermében folyó hó 10-én megtartott tánczmulatság igen jól sikerült, mely I nemcsak szép anyagi haszonnal növelte a nemes czélu alapot, de a rendezőség buzgól- kodását is fényes erkölcsi sikerrel honorálta. szállott fel Párizsban Charles is, a Montgolfier testvérekénél tökéletesebb, de attól lényegileg semmiben sem különböző léggömbjén. Leírhatatlan az a lelkesedés, a melyet felszállása alkalmával tanúsítottak. Egész Párizs talpon volt, az utczákon, tereken, sőt még a háztetőkön is ember ember hátán tolongott, várva a pillanatot, a mikor ágyuszó jelzi a léggömb felszállását. De hogy is ne, hiszen a leghálásabb publicum, az utcza népe, mely j már a kengyelfutó - mutatványait is lelkes j tapssal fogadja, e felszállásban valami boszorkányságot, vagy megvalósult álmot látott. A várva-várt pillanat végre elérkezett, az ágyuszó elhangzott, a léggömb méltóságteljes nyugalommal felszállott és mint valami csodálatra méltó üstökös lebegett végtelennek látszó magasságban. A Párizsban történtek egész Európát bámulatba ejtették. A Montgolfier testvérek találmányának szükek voltak Francziaország határai s igy nem is csoda, hogy mindenütt, a hol némi kis érdeklődést tanúsítottak a természettudományok iránt, az uj találmányt a közönségnek bemutatták. PíS uj találmányt hazánkban is nagy lelkesedéssel fogadták, a miről a Magyar Hírmondó 1784. évfolyamának következő sorai tanúskodnak: „1784. augusztus 22-én estvéli 7 órakor, T. Szabiik István ur piarista és a természeti tudomány tanítója Pesten egy ökörhójagokból készült, veres festékkel meg- czifrázott és gyantával békent repülő gollyó- bist felbocsátott. Az erő, melylyel a levegőbe felragadtatott, bírt 1773 árpaszemet. Megtelvén gyulladó levegővel felbocsájtatött és sok nézők nagy tapsolásai közt mindeneknek szeme elől láthatatlan magasságba menék. Ezzel fentnevezett ur megmutatta azt, hogy valami a Francziák és más idegeny Nemzetek közt lehetséges, az Magyarok közt sem lehetetlen az.“ Hogy mily nagy fontosságot tulajdonítottak eme játékszernek, melylyel manapság a népünnepélyeken a kevésbé müveit néposztályt mulattatják, a fennebbi sorokból eléggé világos. Mennyi hiú ábránd, mennyi be nem teljesedett remény ! Azt hitte már mindenki, hogy elérkezett az az idő, a mikór megengedte az isteni Gondviselés az embernek: „bejárni a madarak irigyelt utait, felemelkedni a felhők közé, a kék égboltozat alá, a hol ember fia sohasem volt. Az ember úgy érezte, hogy most már nincs a föld felületéhez tapadva, a léghajó meghódította, az ő számára a nagy teret a föld rögétől a felhőkig“. S mindezen ábrándok, remények mivé lettek? Mint gyenge kártyavárak romba- dőltek. A tapasztalás igazat adott Blaserná- nak, a ki a gömbös léghajóra a következő lesújtó Ítéletet mondta: „A léghajózás léggömbökkel sohasem lesz a gyakorlati szállítás eszköze.“ Megcsendült tehát a lélekharang, jelezvén a gömbös léghajó közeledő végét, mely csakhamar be is következett: Mert mióta Nadar „Óriás“ nevű léghajója teher emelésére alkalmatlannak bizonyult és a szél martalékává lett, azóta a gömbös léghajó -eszméjét elejtették. Ugyanis az Óriás, ez a 4000 köbméternyi léggömb 8 métermázsánál, vagyis saját személyzeténél többet szállítani | képtelen volt; és ez a bizonytalan alapokon álló, ingó alkotmány 100,000 koronába került. Ha ehhez az összeghez hozzá vesszük még azt az ezer meg ezer veszedelmet, a melylyel a léghajósnak le kell számolnia s a mely az Óriás utasait tényleg utói is érte, nagyon könnyen érthető, hogy az efféle kétes kimenetelű kísérletekkel felhagytak. Miután a gömbös léghajó czélszerütlen- nek és kivihetetlennek bizonyult, felhangzott a jelszó: „vissza a természethez“; azaz, tanulmányozzuk a madarak szárnymozgatását, mert csakis ez lehet a jövő léghajójának biztos alapja. Megismerni a természet titkait és felhasználni rejtett erőit saját czéljainkra, ez a természettudományok feladata. Művészi, isteni kéz rendezett, el a természetben mindent s ezt az isteni művészetet megismerni és utánozni, ez az ember egyik leghőbb vágya. Ilyen művészi alkotás az állati szervezet is, és ezt akarja a gyarló ember utánozni, helyettesíteni akarja a mozgató idegeket és inakat aczélrudakkal, az egyszerűségűkben is oly művészi szárny- toliakat fémlemezekkel. Vájjon sikerülni fog-e ez, erre a kérdésre a feleletet a jövő van hivatva megadni, mert az eddig tett kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy vagy óriási terjedelemmel bíró szárnyakat kellene alkalmazni, vagy a szárnyakat igen nagy gyorsasággal mozgatni. Olyan gépet pedig, mely akkora erőt képes volna kifejteni, még eddigelé nem sikerült összeállítani. Ezekhez járul még a bajok legnagyobbika, a repülőgép súlya, a mely a felszállást az ilyen fajta gépekkel eddigelé lehetetlenné tette. Tehát csakis akkor lehet szó repülésről, ha „képesek leszünk egy mechanicus géppel előállítani azon mozgást, a melyet a repülő állatoknál találunk és képesek leszünk ezen gépnek oly erőt adni, a mely oly arányban áll súlyával, mint a hogy a természet a repülő állatoknál kimérte.“ A legújabb kor léghajósai a kettő egybe- j kapcsolása folytán nyert léghajót tekintik a I jövő léghajójának, kivált mióta Zeppelin gróf j ilyen szerkezettel végzett kísérletei némileg j sikerültek. Sokan csudálkoznak azon, hogy a 120 j éves léghajó még csak gyermekkorát éli, inig sokkal fiatalabb testvérei a vasút és a I gőzhajó, már úgyszólván az egész világot meghódították. 1825-ben tehát 42 évvel a léghajó születése után, tette meg a Stephenson Györgytől szerkesztett gőzkocsi első útját Stocktontól Darlingtonig a bányamunkások szidalmai és gunykaczaja közt. Tökéletlen volt az első vasút is, hiszen a 12‘3 km.-nyi utat alig tudta megtenni 65 perez alatt és azért mégis megkezdte hóditó útját. Honnan van az, hogy a 70 évvel ezelőtt kigunyolt gőzkocsik ezrei szelik már keresztül-kasul a müveit országokat, a léghajó pedig még mindég csak a népünnepélyek programmján szerepel ? Oka nagyon egyszerű. A léghajó személy- és teherszállításra alkalmatlan s igy nem is kecsegteti a vállalkozót anyagi haszonnal. A vasúti és gőzhajózási részvények emelkednek, de — hogy csak egyet említsek — a Zeppelin-féle léghajó kísérletének előmozdítására alakult társaság feloszlott és. felszámolásba lépett. íme ideális dolognak ez a prózai vége. Ideális czélt akar szolgálni a léghajó és nem prózait, „mert nem lehet a léghajónak czélja a vasutat és gőzhajót nélkülözhetővé tenni, hanem csak azoknak hiányait pótolni.“ Ilyen ideális czélokra pedig a pénz embere nem áldoz semmit. Legnagyobb hasznot a tudománynak hajtana a léghajó, hiszen, a mit a földgömbünket környező légburokról tudunk, azt leginkább bátor léghajósok, úgy mint Gay Lussac, Biot, Glaisher s mások feljegyzéseiből tudjuk, a kik közül az utóbbi érte el eddig a legnagyobb magasságot, 11,913 metert. S most már csak az volna a kérdés vájjon, ez az álomkép, mely eleinte talán csak a tulcsigázott képzeletnek volt a szüleménye, közel van e már a megvalósuláshoz 7 Erre a kérdésre Franklin azt feleli: „A léghajózás még gyermekkorát éli s igy igen korai volna felette ítéletet koczkáztatni.“ Niklos János. A modern therapiában az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, ezek között különösen a maga nemében páratlan keseriivizet ajánlják. A Ferencz József keserüviz már több mint húsz év óta van használatban s egy családban sem szabadna annak hiányoznia.
