Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-05 / 49. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE A hegyközség 1902. évi költségelőirány­zatát — mely szerint minden 9 Q-öl terület után 6 fillér közköltség vettetett ki — jóvá­hagyta. A polgári leányiskolánál újabban esz­közölt padozati költségek czimén 210 korona 10 fillért kiutalt s kifizettetni rendelt. Az 1901. évi házipénztári költségvetés keretén belül, az egyes czimeknél elért meg­takarítások és más czimeknél mutatkozó tulkiadások kiegyenlítésére hitelátruházást en­gedélyezett. Az izr. nőegylet kérelmére az általa fenntartott népkonyha czéljaira a szokásos feltételek mellett a szegényintézeti pénztár­ból 300 koronát kiutalt és kifizettetni rendelt. A nagykárolyi kereskedő ifjaknak a szaktanfolyam segélyezése iránti kérelmét — miután jóváhagyott alapszabályaik nin­csenek, de mert az . 1902. évi költségvetés már megállapítva lévén, erre alappal sem rendelkezik, —■ nem teljesítette, a polgár- mester azon intézkedését azonban, hogy a szaktanfolyam részére helyiséget, fűtést és világítást engedélyezett — helybenhagyólag tudomásul vette. Kaufmann Jenő és társai kérelmére a Melinda-utczának aszphalt-gyalogjáróval ellá­tását a szokásos módozatok és feltételek mellett elrendelte. Nyusztay Lajos és özv. Asztay Antalné Petőfi-utczai lakosok kérelmét a Petőfi-utcza újabb szabályozási vonalának szabályozása iránt elutasította. Kotier Ignácz kérelmét községi köte­lékbe leendő felvétele iránt — honosítás esetén — megadhatónak kimondta. Heim Ferencz és neje kérelmét az Atilla-utcza rendezése folytán szenvedett káraik megállapítása iránt, további eljárás és annak idején jelentés tétel czéljából pol­gármesternek kiadta. A Mildóssy Márton telkéből kisajátított terület árát Q méterenkint 4 koronában, a Raáp János telkéből kisajátított terület árát 64 korona 80 fillérben megállapította s az illetőknek kifizettetni rendelte. Jónucz Mihály fényi-utczai telkéhez csatolt 2'7 m2 Q-öl terület, valamint Sóvágó Antal Tompa-utczai lakos telkéhez csatolt 3'67 m2 terület árát Q méterenkint 1 ko­ronában megállapította. Kádár Lajosnak a sokszorosítógép keze­léséért a jutalmi alapból 33 koronát meg­szavazott és kifizettetni rendelt, Az augusztus, szeptember és okt. havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyveket — miután rendkívüli intézkedést igénylő körülmények fel nem merültek — tudomásul vette és irattárba tétetni rendelte. Szirmai János kézbesítőt, ki 19 évig a város szolgálatában állott, agg korára (79 éves) tekintettel, 1902. évi január 1-től a szolgálattól saját kérelmére felmentette s ré­szére végkielégítés czimén egy évi fizetésé­nek megfelelő összeget — 440 koronát — ki­fizettetni rendelt. A nagykárolyi 45. számú telekjegyző­könyvben 580. h. r. szám alatt felvett Mur- vay Sándor és Dán Erzsébet tulajdonát képező ingatlannak a közkórház részére leendő megvétele tárgyában a határozat hoza­talát az 1902. január 5-én tartandó közgyű­lés napirendjére kitűzte. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Vida Sándor, Róth Mátyás, Kuszka Mihály és Schiff József képviselőket felkérte és a köz­gyűlést berekesztette. HÍREK. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt fél tizenegy órakor a vármegyei székház nagy­termében ismét rendkívüli közgyűlést tart, melyet 9 órakor az állandó választmány ülése fog megelőzni. •— Városunkat érdeklő következő ügyek kerülnek tárgyalás alá : a város képviselőtestületének a 974. számú telekkönyvi ingatlan eladására vonatkozó szer­ződése ügyében hozott határozata Kugler Lajos és Juliánná felebbezése kapcsán. Nagy­károly város képviselőtestületének a Kálmánd- utcza szabályozásához szükséges terület ki­sajátítása tárgyában hozott határozata. — Pártgyütes. A nagykárolyi választó kerület függetlenségi pártja ma délután 5 órakor Friedl Istyán vendéglőjében tisztújító közgyűlést tart, melyre a párttagokat ezúton is meghívja az elnökség. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége nov. hó 28-án rend­kívüli közgyűlést tartott gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A belügyminiszter le­iratának felolvasása után az általános tiszt- ujitás tárgyában elhatározta a közgyűlés, hogy a tisztújító közgyűlést decz. 19-én és a következő napokon fogja megtartani. Az al­ispán indítványa folytán az is határozatba ment, hogy egy nappal előbb decz. 18-án. az 1902. évre jogosultsággal biró bizottsági tagokkal rendkívüli közgyűlést tartanak a kandidáló bizottság megválasztása végett, hogy ennek elég ideje legyen a szükséges kijelölések megtételére. — A csengeri választó kerületben a képviselő választás alkalmával felmerült költségek megtérítése iránt felírnak a belügyminiszterhez. — Király-Darócz köz­ség képviselőtestületének kérvényét, a király- darócz—gílvácsi, esetleg kismajtényi egyes- vágánya lóvonatu vasút létesítése ügyében kiadták előkészítés végett az alispánnak. —-i Felső-Bánya város képviselőtestületének hatá­rozatát a tisztviselők fizetés emelése tárgyá­ban jóváhagyták. —- A gebei választó-kerü­letben a bizottsági tag választás meg nem történvén az általános választásnál, a tisza- becsi, ombódi, avasujfalusi és zsarolyáni választó-kerületekben pedig lemondások tör­ténvén, ezen kerületekben a választás határ­idejéül a közgyűlés* decz. hó 12, 13 és 14-ik napjait tűzte ki. A gebeibe Ilosvay Endrét, a t.-becsibe Sántha Kálmánt és az ombódi választó-kerületbe Csaba Adorjánt küldték ki választási elnöknek. Az avasujfalusi választó-kerületben elnök lett Nagy Imre, a zsarolyániban pedig ifj. Péchy László. — Műkedvelői szinielöadas. Fényesen sikerült estélye volt folyó hó 1-én annak a kis műkedvelő-társaságnak, mely vállalkozott arra, hogy előadja Csiky Gergely örökszép i vigjátékát, a „Nagymama“-t. Tizenöt év óta nem volt városunkban oly műkedvelői elő­adás, mely egy egész estét betöltő darabot I adott volna elő és bizony nagyon érezzük hiányát egy műkedvelő-társaságnak. Pedig, . hogy városunk közönsége, mennyire tudja j méltányolni az ilyen vállalkozást megmutatta I a múlt vasárnap, mert elmondhatjuk, hogy városunk egész intelligencziája teljes száin- j ban részt vett azon, s ily fényes társaságot igen régen nem láttunk együtt. Igaz, hogy i a műkedvelő-társaság oly fényes név véd- ; nöksége alatt rendezte előadását, mint gróf | Hugonnai Béláné, vármegyénk kedves, szere­tetreméltó nejéé, kinek már magában a neve elég biztosíték arra, hogy valami sike­rüljön. De városunk közönsége is megmutatta, hogy mennyire szereti föispánnéját, s az a kis társaság pedig valóságos rajongással vette körül védnöknőjét, ki semmi fáradtságot sem kiméit, hogy az előadás sikerét biztosítsa, s a kis .csapatot igazi lelkesedéssel vezette győzelemre. Mert győzelemnek nevezhetjük a lefolyt estét, s azt az egyhangú elismerést, melyet az előadás aratott. S az örökifjú rendező, Baudisz Jenő, vármegyei helyettes árvaszéki elnök, büszkén mondhatja el ma­gáról, hogy nem veszett kárba fáradtsága, s az a lelkesedés, fáradtság, melyet a szerep­lők betanítására fordított, hálásan jutal­mazta meg magát az előadáskor. És a ma­gunk részéről is örömmel járulunk ahhoz a zugó tapsviharhoz, melyben a közönség őt az előadás végeztével részesítette a lámpák elé hiva a közszeretetnek örvendő, kellemes embert. De a gárda tagjai is igazi ainbiczió- val, nemes lelkesültséggel vették kezükbe az előadás ügyét, s rüindenik emberül megállta helyét. Bizonyítja ezt az a sok taps, mit a közönség részéről nyertek. Dr. Cservényük Kárólynó úrnőt a kedves szeretetreméltó 'nagymamát említjük első helyen közülök, ki Szerémi grófné szerepét oly kiváló sikerrel adta elő, hogy egészen meglepte a közön­séget. A kedves, hálás szerep oly kezekbe volt letéve, mely magának vindikálja a fé­nyes siker nagy részét. Zugó tapsok jutal­mazták meg nagyszerű játékát s különösen az első felvonásbeli vigjelenetnél, melyet Márthával együtt játszottak, tört ki az igazi lel­kesedés. Mártha szerepét Ujfalussy Gita kis­asszony játszotta, ki a jótékonvczél érdekében Debreczenböl jött s a heteken keresztül tartó próbákon fáradtságot nem ismerő buzgalom­mal vett részt. Mártha szerepét pedig, mely a darabnak egyik legnehezebb szerepe, oly élethűen, annyi kedvességgel, természetesség­gél játszotta meg, melyet műkedvelőtől alig lehetne várni. Az érzelem hullámzásokat, melyeket nehéz szerepe megkívánt, oly siker­rel érvényesítette, hogy egészen elragadta a közönséget, mely jól megérdemelt tapsaiban részesítette a kedves művésznőt. Langó Seraphin szerepét Ilosvay Bella kisasszony személyesítette. Valóban nem tudunk elég dicsérő szót találni a kisasszony játékának méltatására. Hiszen e komikus szerep elő­adása valóságos művésznőt állított elénk, ki még hivatásos színésznőnek is igen fénye­sen bevált volna. Nyílt színen is többször megtapsolták a kisasszonyt.' ki igazán reá­szolgált az elismerésre. Kedves, s szerepébe magát igen jól feltaláló. Galambosné volt Jenser Mihályrié úrnő, ki az öreg gazdasszony szerepét oly természetességgel játszotta meg, hogy e szerepet jobban adni, mint ö adta, már nem is lehet. Nem is maradt el az el­ismerés, mert tapsok jutalmazták meg ala­kítását. Ujfalussy Jolán kisasszony, mint igazgatónő (Tímár Karolin) mutatta be meg­lepő tehetségét, melyet még eddig nem is volt alkalmunk ismerni, s kifogástalan játékával igazolta be, hogy megérdemelte az elisme­rést. Különben is mint az előadásnak egyik rendezője is osztozik a fényes sikerben. Igen kellemes kis Örkényi Piroska volt Tóth Erzsiké kisasszony, ki bizonyára a következő műkedvelői előadásoknak állandó szereplője lesz. Szerepét ügyesen, kedvesen játszotta meg, s a közönség meleg elismerését nyerte jutalmául szép játékáért. A növendékek sze­repét Andrássy Anna, Sternberg Anikó, Hetey Vilma, Penyigei Ilonka és Ilosvay Margit kisasszonyok játszották élénken, kedvesen, igazi növendék leányok temperamentumával. A férfiszereplők közül az első hely Ke­mény Emilt illeti meg, ki kettős szerepet játszott. Mint Szerémi Ernő csinos, fess ga­vallér volt, ki minden tekintetben kitünően állotta meg helyét, mint pinczér pedig oly kiváló kabinetalakitást mutatóit be, melyet a közönség szűnni nem akaró tapsai jutal­maztak meg. Fliesz Henrik Tódorka Szilárd, tanár szerepét oly híven játszotta meg, mely méltó partnere volt Ilosvay Bella kisasszony­nak. Jóleső, kaczagtató, mégis finom humorú játéka teljes tetszést aratott, nyílt szilien is többször megtapsolták. Hasonló sikerről számolhatunk bo Herman Venczel játékáról, Bámulatos az : mennyit dolgozott Pista ! Délelőtt diplomatiai értekezéseket hall­gatott, délután utasításokat nem hallgatott, este sürgönyöket várt, éjjel sürgönyöket akart küldeni s azután jelentéseket mondott tollba. Például: Excellcntiádnak február 30-iki sürgönyére jelentem ......................a többi ne m lényeges, azt maga is megcsinálhatja Miska. Miska aztán megcsinálta. Ennyi érdem nem maradhatott észre­vétlenül. Pista rendjelekben egy egész inena- zsériát hozott magával; ellenben Miska csak egy chrysantemumot kapott valami szép kis gésától, a kit a szerelmes musmék istene Ama-Terace-Ami-Kami nem akart tisztára mosni a Miskával való házasságtól. Aranyos kimónát öltött magára pille kisasszony s bánatában a szent Kámó fo­lyóba ölte magát. Itthon aztán megnősült Pista is. Miska is. Hamis asszony lett mindkettőnek a felesége. Gyermekeik is lettek. A papák!? Ki törődnék a papákkal? Én nem tudom : komolyabb oka volt-e. vagy a dzsinek.............................Van még tovább: mondjam még? Trnbfi. A mi miivészeink. Édes, aranyos bohémélet! Édes, j< Bohémia! Te vagy a legigazibb, legboldogabl ország. Csupa kaczagás, dévajság, egy ki léhaság, határa közepe és kezdete ennek a országnak, melynek a mi poros és sáro Károlyunkban már pár polgára van. Vasárna este 8—11-ig tették le a honpolgári eskü Szivvel-lélekkel sorakoztak a zászló alá, melye a tiszta idealizmus s talán a vér, az ifji tüzes, czigányvér bontott ki. Tizenhatan vo tak. Férfiak, asszonyok, ifjak, lányok. Csup testvér. Egyik szivéből a másikba szűrődő át a melegség, a szeretet, mint amikor ki Örkényi Vilmos báró, az ezredes ur roppant goromba a színpadon, nagyon szelíd az életben, amint hírlik, papucs alatt van. Mellékfoglalkozása a riporterkedés, szenve­déllyel tanitgatja kis fiát a lányszöktetésre. Kár, hogy a kis .ezredesi! még csak 212 éves, különben, fényes eredménynyel lephetné meg az ezredes urat. Kálmán csöndes, jó fiú, nem szól tiz szót tiz óra alatt. Szerelmes lesz a szegény diplomás, bajusztalan gentlemen. Kötendő esküvőjére a művészgárda előre is köszöni a meghívást. Piroska ... Azt mondják, sokan szerel­mesek belé. A poéták is megénekelik. Amilyen herzig baba, olyan félelmes Xantippe lesz belőle. Hogy beszél, milyen erélyesen, és milyen fehér, puha kacsója van, hej, az a kéz" egyszer áldásokat osztogat és megbér­málja a már megbérmáltakat is. Csak túl­ságos prózainak vallja magát. Pedig dehogy az, a legnagyobb idealista. Tiniár Karolin komoly gondolkozást! a színpadon, csupa kedély, kaczagás az életben, ami nem is csoda, az előadás sikerének ő örült legjobban. Mártha . . . igazi kis vilii, törékeny filigran, de azért nem kell félni, erősebb egy hadseregnél, ő tör össze másokat inkább. Tódorka tanár ur legbensöbb ismerősöm. Sokat nem tudok róla. A színpadon 25 éve, hogy szerelmes, az életben lévén még csak 20 éves, amennyire nekem elárulta, szerelmes évei a 14-ik kezdetére nyúlnak vissza. Azóta állandóan szerelmes, az is marad, megéri a 25 éves jubileumot és mint szerelmes agg­legény vándorol ama szebb hazába. Különbén jelenleg is szerelmes, kár, hogy még csak egyszer volt sor alatt. Mintaférjnek kitűnő volna. Ideálján kívül Bachust is szörnyen imádja. Lángo Szeraphin: a hölgyek közt a legtehetségesebb. Irtózatos féltékeny szegény, Tódorkának lesz- haddel-hadd. — Komolyan szólva, gyönyörű alakítást produkált s a kulisz­szák mögött szegény Tódorkája meghatva szemlélte a keserves vívódást. Koszta, a flegmatikus Koszta ideálisán rút a színpadon ; a nagytiszteletü ur az élet­ben sneidig fiatalember s nagy nöcsóbitó hírében áll. Van egy sereg képes kártya gyűj­teménye. A számlákról csitt . . . csitt . . . csitt . . . nem súgok semmit. Szép fekete ; bajuszára roppant féltékeny, 65-ször gyönyör­ködik napjában egy zsebtükör közvetítésével a I fekete bajuszban. Isten növeszsze nagyobbra. A növendékek olyan hamisak a nagy­világban iS, mint a szinpadon. — .Csupa gyilkos amorett kegyetlen Loreley valamennyi. Azok a szelíd tavaszi napsugarak nagyon is megégetik az embert, azért fogyott el annyi j sok hűsítő a próbák alatt. Galambosnéban nagyszerű paraszt asz- I szony veszett el. A hangjától a legmerevebb katona megsiketülhetne; farkasból bárányt I tud csinálni. Szerémi grófnénak lelke is, teste is. Hatásosan játszott. Az életben enni­való, vig kis asszonyka. A leghatalmasabb Jupiter ebben az olimpusi társaságban Lipi . . . Rosenblatt, a rózsale vei ü Lipi. Ennek a Viktória regiánál elbüvölőbb személyiségnek az egész művész­gárda „legalázatosabb szolgája és szolgálója“. A fő-fő kulisszamester, kortinahúzó, a sziné- \ szét himnemü múzsája stb. íme pár felvétel. Hogy nem sikerült jól, i az nem az én, hanem Jenö bácsi és Ernő, Koszta hibája. Mámoros agygyal nem lehet ! fényképezni és — szörnyű ég. a tiszteletes ( ur, meg a tanár ur, no meg Ernő — iszo- ! nyatosan berúgtak utánna. Csudálom, hogy most tényleg be nem dutyizták. Jenő bácsi az előadás után tiz perczenttel jobban néz ki, meghízott, megszépült. És bizony-bizony az égi ital, a nektár után szomjas torokkal Noé apánk bűnét is­mételte meg a gárda, a művész-gárda. Károly város szobrot a bohémeknek! — No meg, ha még egyszer lesz valami ilyes forma, ingyen vacsorát és pezsgőt sem utasít vissza Fliesz Henrik. ___Hallatlan olcsó Icarácsonyi árak! _ _ A karácsonyi játékok, úgyszintén a teli idénynek megfelelő ezikkek nagy választékban megérkeztek. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, vagyok mindenkor kiváló tisztelettel 2F>olÍ‘t'Z,<3X ’X.g'Zl.ójGZt, Üzlethelyiség Kaufmann Jakab ur házában. >8-20 féríi'’ nöidivat‘: és rövidáru-kereskedő. napsugár egybetapad s nyomán a kétszeres fény felcsillan. Édes, aranyos bohémélet. Köszöntelek, köszöntünk, mint gyermek édesanyját. Itt piroslik előttem a szinlap. Mintha rózsasziromból volna egybelehclve s a szirmok közziil megannyi angyalfő kukucskálna elő. Itt Piroska, ott Mártha, itt Vilma, amarra ; meg Flórának hamis szemei gúnyolódnak, pajzánkodnak. No de lássunk sort. Egy hó j előtt született meg az eszme: Legyünk komé- ■ diások. Jókedvű, kaczagó komédiások. És í lettünk is. Az a torzonborz bajuszu, jó Jénő bácsi, húszéves ifjúnál is hiányzó élénkség­gel, rendületlen buzgalommal és nagyfokú idegességével, no meg egy kis szórakozott­ságával felvette a „rendező“ nevet és ren­dezett. Izgett, mozgott, kiabált, szitkozódott, könyörgött. A lányoknak udvarolt, az arany- I : ifjúságnak hizelgett és rendületlen tárczával j fizetett sört, bort, virslit, ami csak egy művész- gyomor inyenezségének hizeleg. Nagy feladat is valamit rendezni. A rendező félig-meddig ' az a tyúkszem, melyre boldog-boldogtalan ráléphet. S neki még sziszszenni sem szabad. Azt hiszem, Jenő bácsi legsiralmasabb átko- zódásai közzé beilleszti a legujabbat: Légy te Nagykárolyban rendező, különösen ha a ! független paedagogus Márk kritikai bonczkése izenkint csipegeti ki legnemesebb részeidet. Itt fekszik a szinlap. Lássuk csak a művész­gárdát sor szerint : Szerémy grófné: Igen aranyos nagy- i mama, csak fiatal még a valóságban, hogy i nagymama lehessen. ; Nunc venio ad fortissimum Ernő 1 Ha­: tározottan csókolni való szeleburdi, szinész- ; képű bohémgyerek. Ha jelenlegi nememhez ) nem tartoznék, megkérném, Isten bizony meg- . kérném, Hogyne! az özönvíz kisebb veszély, t mint Ernő. — Oh ! papucshösök és ti bársonv- , i karú, tüzes csóku, forróvérű asszonyok. Pa"r- - dón! Párbaj lehet belőle. Indiscretióból elég a ennyi. Csak kár érte. hogy inkább meghal a t pezsgőért, mint a doctorátusért és szerelmes t nem tud lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom