Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 1 veiknél ezentúl inkább az önállóságra a nemzeti s a magyaros irányra törekedjenek, mint az anyaghalmazra. Á gyengéd figyel­meztetés daczára, a konzekvencziát mindenki erősen levonhatja. E kérdéssel foglalkozva, mi, kinek leg­többször nyílik alkalom, a magyar kereskede­lem irányát figyelemmel kisérni, némi vigasz­ként örömmel tapasztaljuk, hogy egy némely magyar pénzintézetnél a helyes magyaros nyelvezet is több követőre talált. És ezt mi határozottan, az iskolai képzettség mellett, a gyakorlati úgynevezett önképzésnek nyilványitjuk, mely az irodalom kultiválása csakis az olvasottság, a szókincs birtokolásának a folyománya. rosunkban igen nagy érdeklődés nyilvánul. IA próbák már annyira előrehaladtak, hogy az előadást decz. hó 1 én, vasárnap meg fogják tartani. A szinielőadás tánczmulatság- gal lesz egybekötve s a szinlapokat, mely meghívóul szolgál még e hét folyamán szét­hordják. A népnevelési egyesület javára tar­tandó előadást ajánljuk a közönség íigyel- I mébe és reméljük, hogy azon nagy számú közönség fog részt venni. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk I törvényhatósági bizottsága e hó 28-án rend­kívüli közgyűlést fog tartani a vármegyeháza ! nagytermében, melyet ugyanazon nap d. e. | az állandó választmány ülése fog megelőzni. — Leányiskolái ünnepély. Boldog em- | lékü Nagyasszonyunk Erzsébet királyné em- i lékezetére kiváló szépen sikerült ünnepélynek i voltak folyó hó 19-én d. u. 3 órakor a megjelentek, — kiknek soraiban megyénk főis­pánját, szeretetreméltó nejét is ott láttuk a polgári leányiskolában, szemtanúi. — A j növendékek kedves énekével kezdődött a gyászünnepély, mely után Lőrinczy Ida em­lékezett meg egy szívhez szóló, rövid, de annál tömörebb felolvasásban feledhetlen királynénkról. A felolvasást • élénk tapsok köszönték meg. A növendékek ujabbi szép éneke után Gáspár Anna II. o. t. szavalatá­val határozott sikert ért el. Tehetséges, ügyes előadása meglepte a közönséget. Majd Pintér Gabriella km. o. növ. kellemes zongorajáté­kával szórakoztatta a közönséget, mire Stern­berg Anikó ismert, folyton tökéletesbülő zon- gorakisérete mellett Brandsch Berta IV. o. t. szavalta el a „Nagyasszonyunk“ czimü melodrámát. Előadása biztos, átérzett, minden izében sikerült volt. Ezt követte Kacsó Irén III. o. t. zongorajátéka, melynek szépsége, könnyedsége valóban megérdemelte a fel­hangzó tetszésnyilvánításokat. Bakó Zsófi III. o. t. szavalata is hozzájárult az ünne­pély sikeréhez, mire Filep Margit III. és Kudla Mariska km. o. növ. szép duettje hangzott el. — Különösen Filep Margit csengő, soprán hangja osztatlan tetszést keltett. Kudla Mariska alt hangja szépen harmonizált partnere énekével. Péchy Ilona 111. o. t. zongorajátékáról a legmelegebb el- ] ismeréssel kell megemlékeznünk. —- A darab valóban nehéz részeit bámulatos biztonság­gal, felnőtteknek is becsületére váló ügyes­séggel játszotta el. Bornemissza Sarolta énekelt erre Ilosvay Margit ügyes és tempera­mentumos czimbalomjátéka mellett pár szép magyar nótát nagy tetszés kíséretében, me­lyet csengő, mély érzéstől rezgő hangja mél­tán megérdemelt. Utolsó előtti pont kép Nagy Irma ügyes szavalatával aratott tapsokat, mire a növendékek énekelték el Kölcsey „Hymnus“-át. —- A kath. legényegyesület folyó hó 24-én este fél 6 órakor saját helyiségében tartandó felolvasó és szórakoztató estélyét közóhajra táncz fogja követni, melyen valószínűleg Mesz- lényi Gyula megyés püspökünk is részt fog venni, amennyiben a napokban a helybeli kegyesrendi társház látogatására városunkba ! érkezik. A felolvasó-estély műsora a követ­kező: Üdvözlő beszéd, tartja Tietz Sándor egye­sületi elnök. Üdvözlő költemény, irta Fliesz Henrik, szavalja Sallay Lajos. Dialog: elő­! engedhetünk : lehet, és pedig számtalan for­mában, a józan észből is okoskodni, mely | okoskodások mindig oda lyukadnak ki, hogy létezik egy Isten, a ki a világot teremtette | és fönntartja. És ezek oly érvek, melyeket egyetlen egy józanul gondolkozó ember sem vonhat kétségbe. Nem bocsátkozom az ellenfél téves nézeteinek czáfolatába, csak kérdem: Hon­nan kapta az anyag az első lökést, hisz tud­juk, hogy az anyag, mint ilyen tehetetlen ? — Hogyan indult meg az első forgómozgás ? Mert ha csak a nehézségi erő működött, eb­ből forgás nem támadhatott! „Ez pedig azon I mozzanatok egyike, hol a kutató megfog- i hatatlan okra akad, a megismerés határ­körére (?), melynél tovább csak a Teremtőben való hit bátorkodik menni“ mondja Cotta. Vagy honnan keletkezett a gáztömecsek között a vonzódás, szilárd maggá való kép­ződés Isten nélkül, hisz minden természettan | azt tanítja, hogy a gáztömecsek taszítják | egymást, s mentül nagyobb tért igyekeznek elfoglalni ?! . . . Vagy honnan van az az örök-törvény, a melynek az égitestek vakon | hódolnak, s a mely nélkül a világ minden pil­lanatban ki volna téve a fölbomlás és meg­semmisülés roppant katasztrófájának, ha nincs egy Isten, ki tekintélyével azokat en­gedelmességre bírja ?! . . . Tehát a Laplace elméletében föl van tételezve egy isteni hatalom, mely közremű­ködése folytán a teremtett anyagot mozgásba hozta, fejlődésében segédkezett és segédkezik, fönntartotta és fönntartja mindaddig, inig isteni bölcsességének úgy tetszik! ti I R E K. — Gyászmise. Kedden e hó 19-én Erzsébet királyné névnapja alkalmából gyász­mise volt a róm. kath. templomban, melyet Palczer Ernő kormánytanácsos, kegyesrendi házfőnök végzett fényes segédlettel. A misén jelenvoltak gróf Hugonnai Béla főispánnal élén a hivatalok tisztikara, a nőegylet s az iskolák ifjúsága. — Közvilágításunk kérdése halad a megoldás felé. A képviselőtestület által ki­küldött előkészítő-bizottság e hó 20-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Mindenek előtt határozatba ment, hogy a világítási vállalat a-„Magyar Schuckert mű­vek“ részvénytársaságnak adassék át, még pedig tekintettel az árak olcsóságára — min­den nyilvános pályázat mellőzésével. Majd némi módosítással elfogadta a polgármester által ismertetett szerződési feltételeket. ,E szerint a közvilágítás 50 évi időtartamra — azonban a kizárólagossági jog biztosítása nélkül — a Schuckert-czégnek adatik évi 21,200 korona dij fizetése mellett, a mely­nek megfelelő tőkeösszeg községi kötvények­ben fog a vállalkozó-cz égnek átadatni. A vál- lalkozó-czég ezért köteles az egész város utczáit és köztereit —- kivétel nélkül —• villanynyal világítani. E czélra 730 izzólámpa és 6 ivlámpát fog alkalmazni. Az izzó­lámpák 30—40—50 méter távolságra fog­nak az utczák forgalma arányában elhe­lyeztetni. A 6 ivlámpa következő elhelyezést nyer. Egy a Kálmándi-utczán a Pék Mihály telke előtt, egy a nagytemplom, egy a város­háza és egy a Lúcz (Véber Pál) féle telek előtt — kettő a Kölcsey-utczán a Nonn Já­nos és Köszeghy Gyula telke előtt. Magáno­sok részére a fogyasztási árak következőleg szabályoztatnak : Egy 50 vattos, 16 gyertya- fényű lángért óránként 3 fillér, 10 gyertya- fényű lángért óránként 18/10 és 5 gyertya- fényű lángért 12/10 fillér óránként. A bizottság a fenti megállapodását elfogadás czéljából ajánlani fogja a képviselőtestületnek. Hisszük, hogy a képviselőtestület azt el is fogadja s igy nemsokára meg lesz oldva városunkban a közvilágítás kérdése. — Vármegyei küldöttség a miniszter- elnöknél. Folyó hó 14-én délelőtt fél 12 óra­kor fogadta Széli Kálmán miniszterelnök a képviselőházban Szatmár vármegye küldött­ségét Nagy László alispán vezetése alatt; a küldöttség tagjai voltak: dr. Serly Gusztáv. Reök Gyula, Debreczeni István polgármester j és Róth Károly vármegyei bizottsági tagok, a kikhez a megyebeli országgyűlési képvise- ! lök is csatlakoztak. Nagy László, alispán részletesen előadta a vármegye úti ügyeinek állását, kifejezést adván a vármegye közön­sége azon óhajának, hogy az általános úti és közgazdasági érdekeket kielégíteni kívánó úti költségvetés és annak rendezése czéljá­ból egy nagyobb kölcsön fedezetére meg­szavazott pótadó jóváhagyását kérelmezi. — A miniszterelnök szívélyesen fogadta a küldöttséget, ő maga is igen fontosnak is­meri az utak és közlekedésnek nemzetgazda­sági szempontból nagy horderejét, az ügyet magához signáltatja s a törvény keretéa belül megtehető jóakaratu támogatását ígéri. A jelenlevők a miniszterelnököt megéljenez­ték s miután Nagy László a küldöttség tagjait bemutatta, a kihallgatás véget ért. Ugyan­azon küldöttség, megjelent d. u. 2 órakor gróf Apponyi Albert a képviselőház elnöké­nél is, hol Nagy László alispán ékes szavak­ban tolmácsolta első sorban a vármegye üdvözlését és szerencse kivánatát a ház­elnöki méltóságra lépése alkalmából s ezután kifejezést adott annak, hogy Szatmár vár­megye a többi vármegyék között előljárt, mL dőn megalkotta a vármegyei múzeumot s annak könyvtára gyarapításául politikai jelen­tőségben is fontossággal bíró képviselőházi naplójegyzeteket 1896. évig megszerezte. Ezúttal kérelmezi ezen naplójegyzeteknek az 1896. évtől folytatólagos átengedését. A nemes gróf meleg -szavakban köszönte meg a kifejezett jó kivánatot, teljesen'egyetért a kérelem magasztos eszmélyével s Ígérte, hogy a kérelmet a gazdasági bizottság elé pár- tolólag fogja terjeszteni. A bemutatások meg­történte után a házelnök éljenzése között a küldöttség eltávozott. — A Kölcsey-egylet irodalmi szakosz­tálya e hó 24-én vasárnap d. e. fél 12 óra­kor s nyomban utána az egyleti választmány az alispáni kisteremben ülést tart,, melyre á tagok meghivatnak. — Főgimnáziumi ünnepély. Főgimnázi­umunk ifjúsága kegyelettel ünnepelte meg a nagy királyné, a feledhetetlen Erzsébet név­ünnepét. Az istentisztelet befejezte után a városi tornacsarnokba vonult az ifjúság, hol nagy közönség jelenlétében az énekkar éne­kével kezdetét vette az ünnepély, mely Majoros Béla tanár vezetése alatt a Hym- nust adta elő szép sikerrel. Azután Bodnár Lajos VIII. o. t. alkalmi ódáját szavalta el Szintay Lajos VIII. o. t., melyet a fogúim, zenekar játéka követett. Majd ismét az ének­kar énekelt egy gyászdalt, melyre Gzukor István VIII. o. t. és Csilléry Ferencz VII. o. t. által négy kézre igen csinosan előadott zongorajáték következett. Hatodik szám volt Papp György VII. o. tanuló szép szavalata, ki Mészáros Armandnak „Erzsébet napján“ czimü költeményét adta elő hatásosan. Az alkalmi beszédet Hám József, főgimnáziumunk érdemes igazgatója tartotta, ki mint minden­kor, úgy ez alkalommal is hazafias, lelkes beszédben méltatta a nagy királyné hervad- hallan érdemeit, melyeket a magyar nemzet eléggé meghálálni nem képes, intette az if­júságot a nagy királyné emlékének kegyele tes ápolására. Úgy az ifjúság, mint a nagy- közönség mély meghatottsággal hallgatták a nemes szavakat, melyek a közbecsülésben álló, szeretett igazgató ajkairól elhangzottak, Azután az énekkar énekelte el a Szózatot í az ünnepély a zenekar játékával ért véget mely Erkel Ferencznek Hunyadi czimü ope­rájából játszott el egy részletet. — Érdekes felolvasó-estély. Báró Lu zsénszky Félix, a ki a búr háborúról tartotl érdekes felolvasásaival már eddig is nagy összegeket szerzett a Felvidéki Magyar Köz- művelődési Egyesület kulturális alapjának, az ősz folyamán, ugyancsak az egyesüld javára, folytatja felolvasó körútját. Nagy­károlyba deczember 2-án érkezik a bárc s ugyanáz nap este felolvasást tart a város­ház nagytermében. Luzsénszky Félix báró. a ki eleinte, mint közlegény küzdött a búr hadseregben, luzsinai és reglicei Luzsénszky József 1848 “49. évi honvéd huszárszázados és Szirmay Alojzia grófnő fia. Eredetileg a katona pályára készült és 1877-ben a cs és kir. 4-ik ulánus-ezredben, majd 1878-tól Boszniában, a 7-ik huszárezredben szolgált, Részt vett az okkupáczióban, de megbete­gedvén, a katonai szolgálatból kilépett. Utóbb a képviselőház tisztviselője lett, s ezen állá­sáról azért mondott le, hogy a harcztérre mehessen, a hol azután vitézségével kivívta, hogy külön csapatot bíztak reá, mely min­denütt derekasan állta meg a helyét. Egy tekintélyes világlap, a Neue Freie Presse délafrikai harcztéri tudósítója, nagy elisme­réssel emlékezett meg annak idején a búrok magyar bárójáról. „Watervalanderből Novit- gedachtba való visszatérésem közben, Írja többek közt a tudósitó, egy búr liarczos haladt ml mellettem, aki már megjelenésével is megragadta figyelmemet. Nem fiatal ember már, de azért a harczokban viseletes ruhá­jában is, egyenes, büszke magatartásával és sajátosan előkelő köszöntésével mind­járt a magyar mágnásra emlékeztetett. Ké­sőbb tudtam meg, hogy Luzsénszky Félix báró volt. Bajtársai egész legendákat beszél­tek róla. Kitűnő czéllövő, az elhatározásban gyors, bátor és vitéz a harczban, a veszély­ben nyugodt és rettenthetetlen. Mint köz­ember állt be a búrok soraiba s rövidesen fejdcornetté (századossá), majd komman dánssá (ezredessé) küzdötte fel magát.. Fel­jebbvalóinak teljes bizalmát s alárendeltjei­nek föltétien ragaszkodását bírta. Golyói rit­kán tévesztettek czélt s az angolok százat terítették le véres harczokban, a melyek rei nézve Dalmanuthánál végződtek. Kommandó ját az angol túlerő később Portugál területre szorította s a honnan többé lehetetlen volt visszatérnie a harcztérre“. Nagykárolyból másnap Szatmárra megy a báró s ott is felolvasást tart. A felolvasó-estélyre jegyek előre válthatók Baudisz Jenő vármegyei helybeli árvaszéki ülnöknél. Helyárak a kö­vetkezők : ülőhely I—IV. sor 3 K, a többi sor 2 K. Állóhely 1 K, karzat- és diákjegy 60 fillér. Az érdekes felolvasó-estélyre felhív­juk a közönség figyelmét. — Műkedvelői szinielőadás. A gróf Hugonnai Béláné, főispánné védnöksége alatt előadandó műkedvelői szinielőadás iránt vá­södés, s az előbb izzó gáztömeg csepp­folyósodon; ; ez pedig főkép a középpont­ban történt nagyobb gyorsassággal, mint j a hol legnagyobb volt a nyomás; (nyomás nagyobbodtával pedig a sűrűsödés gyor-! sabban megy végbe); — az izzó gázré-! teg, mint ritkább, mindig a felszínre töreke­dett ; — idömultával itt is beállott a sűrű­södés és ez a rész is átment cseppfolyós állapotba; — majd a föld körül levő rop­pant nagy hideg tér annyira kihütötte a felsörétegeket, hogy megszilárdultak; — a roppant hőség miatt kivált vízgőzök és párák a beállott hideg következtében lecsapódtak s elöntötték a föld egész felületét. — A le­hűlés most már annál nagyobb erővel folyt;j — a szilárd kéreg mind jobban és jobban vastagodott; — a gömb belsejében levő cseppfolyós izzó tömeg mind összébb és összébb szorult, miért is teljes erejével ki­felé törekedett, s mivelhogy még mindig voltak a föld belsejében gázok és gőzök, ezeknek a feszitő ereje pedig roppant nagy, feltörték a gömb kemény kérgét, s roppant erővel ömlött ki a belső izzó anyag, vulká­nikus hegyek képződtek, melyekről később leszorult a viz s szigetek, világrészek ala­kultak. Végre a kihűlés elérte azt a fokot, hogy a „kérget nyert égitest“ alkalmas lett a szerves lények fenntartására. És ekkor fel­lép a növényvilág, majd az állatország, s végre jóval utóbb a mindezt betetőző és ki­egészítő eszes lény, az ember . . . Még ekkor sem szűnt meg fejlődni, mert fejlődése még mindig tart. Fejlődött napjainkig, fejlődni fog a jövőben is mind­addig, inig el nem éri fejlődésének tetőpont­ját. Hült eddig, és hülni fog fokozatosan ezentúl is, inig beáll az az időpont, hogy többé nem lesz alkalmas a szerves lények fentartására, mint a hogy nem alkalmas a hold és sok más apróbb csillag. — Fejlődik tehát a föld és pedig csöndesen, észrevétle­nül és fejlődni fog, inig a Teremtő által elébe szabott feladatát be nem fejezi. Igy magyarázhatjuk meg Laplace-szal földünk, és veleegyütt az egész világegyetem keletkezését. Most már azt a kérdést vethetné fel valaki: vájjon nem ellenkezik ez a magya­rázat a Szentirás elbeszélésével? A Szentirás szerint eleinte a kosmicus ; -anyag, vagy a sötét - chaos (tenebrae) és a „Spiritus Dei“, vagy az ös-erö létezett. A már eléggé összesürüsödött ködtömegek phos- phorescálni kezdenek, meg nem különböz­tetett, de valóságos világosság, bizonytalan, de igazi fény (lux) mutatkozik, mielőtt a j világitó középpontok teljesen kifejlődtek volna; — végre a földgömb lassanként le­hűlt, tengerek, felhők, a legelső hegyek (arida) keletkeztek; — a lehűlt,., megkemé­nyedett kérget légkör veszi körül s a föld alkalmassá lesz az élőlények fenntartására .. . Föllép az ember! Nemde csodálatosan összeillik a Laplace elméletével? A mi a chaotikus köd-tömeget illeti, nem feltünö-e, hogy a Szentirás magya­rázók a legrégibb időtől fogva állandóan ama merész s a világi tudományok előtt ismeretlen felfogáshoz ragaszkodnak és igy kezet nyújtanak Laplacenak, ki midőn tudo­mányos rendszerét megalkotta, bizonyára nem gondolt arra, hogy e tekintetben" „a régi hagyományos Szentirás-magyarázók foly­tatója.“ S ha még hozzávesszük, hogy Mó­zesnek az ő könyvében esze-ágában sem volt 24 órás napokról írni, a mint manap is igen sokan akarják, de amit maga Mózes czáfol meg ugyanazon könyv, második feje­zetének 4-ik versében (in die), elképzelhetjük, hogy mennyire igaza van Laplacenak, midőn a föld keletkezését igy magyarázza, s fejlő­dését nem szorítja a hat 24 órás nap kere­tébe, hanem egész fejlődési korokat tételez fel. Mindezek után befejezésül még ezt a kérdést vetem fel: Vájjon ez a fejlődés köz­vetlenül csak az anyagban rejlő erőknek és törvényeknek tulajdonitandó-e,. vagy talán szükséges föltennünk egy, az anyagtól füg­getlen oly princípiumot, melynek az anyag is hódol ? vagyis: megállhat-e a Laplace el­mélete Isten nélkül? A materialisták és atheisták ezt a fej­lődést egyedül a természeti erőknek tulaj­donítják ; — a hylosoisták a világi dolgok mindenikébe egy szellemet képzeltek, mely azoknak összes működését intézi; — Plato és Aristoteles a világegyetem működésének észleléséből egy tiszta szellem létezésére következtet; — ugyanezt, csakhogy sokkal világosabban, sokkal határozottabban tanítja a keresztény philosophia is. Szerinte a világ- ! fejlődés, a rendezettség, mely úgy a földi, mint az összes világi dolgokban észlelhető, Istennek, mint a mozgás első okának, a leg- i bölcsebb kormányzónak, a föltétien Urnák tulajdonittatik. És ez nem csak puszta föl- | tevés, nem vakmerő állítás, mert ha fölteszük I is, hogy a Szentirás, melyből a keresztények ezt a dogmát vették, nem csalhatlan, tehát nem bizonyító érv. a mit különben meg sem Értesítem a n. é. közönséget, hogy az-őszi és téli idényre férfi- és noidivataru czikkeim óriási választékban megérkeztek. u. m.: férfi-ingek, gallérok, kézelők, meleg alsóruhák felnőttek és gyermekek részére, keztyük, fegyházbau kötött harisnyák, sapkák, kalapok, nyakkendők, övék, utiböröndök, nöiszabó kellékek és még ezer és ezerféle e szakmába vágó czikkek. Mivel a legelső gyárakból szereztem be áruimat, abban a hely­zetben vagyok, hogy igen jutányos árak mellett árusíthatom. A rp é. közönség szives pártfogását kérve, maradtam Üzlethelvisén Kaufmann Jakab ur házáb an. ÜMOisMeleUeL-^OlitzST'

Next

/
Oldalképek
Tartalom