Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-21 / 47. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 1 veiknél ezentúl inkább az önállóságra a nemzeti s a magyaros irányra törekedjenek, mint az anyaghalmazra. Á gyengéd figyelmeztetés daczára, a konzekvencziát mindenki erősen levonhatja. E kérdéssel foglalkozva, mi, kinek legtöbbször nyílik alkalom, a magyar kereskedelem irányát figyelemmel kisérni, némi vigaszként örömmel tapasztaljuk, hogy egy némely magyar pénzintézetnél a helyes magyaros nyelvezet is több követőre talált. És ezt mi határozottan, az iskolai képzettség mellett, a gyakorlati úgynevezett önképzésnek nyilványitjuk, mely az irodalom kultiválása csakis az olvasottság, a szókincs birtokolásának a folyománya. rosunkban igen nagy érdeklődés nyilvánul. IA próbák már annyira előrehaladtak, hogy az előadást decz. hó 1 én, vasárnap meg fogják tartani. A szinielőadás tánczmulatság- gal lesz egybekötve s a szinlapokat, mely meghívóul szolgál még e hét folyamán széthordják. A népnevelési egyesület javára tartandó előadást ajánljuk a közönség íigyel- I mébe és reméljük, hogy azon nagy számú közönség fog részt venni. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk I törvényhatósági bizottsága e hó 28-án rendkívüli közgyűlést fog tartani a vármegyeháza ! nagytermében, melyet ugyanazon nap d. e. | az állandó választmány ülése fog megelőzni. — Leányiskolái ünnepély. Boldog em- | lékü Nagyasszonyunk Erzsébet királyné em- i lékezetére kiváló szépen sikerült ünnepélynek i voltak folyó hó 19-én d. u. 3 órakor a megjelentek, — kiknek soraiban megyénk főispánját, szeretetreméltó nejét is ott láttuk a polgári leányiskolában, szemtanúi. — A j növendékek kedves énekével kezdődött a gyászünnepély, mely után Lőrinczy Ida emlékezett meg egy szívhez szóló, rövid, de annál tömörebb felolvasásban feledhetlen királynénkról. A felolvasást • élénk tapsok köszönték meg. A növendékek ujabbi szép éneke után Gáspár Anna II. o. t. szavalatával határozott sikert ért el. Tehetséges, ügyes előadása meglepte a közönséget. Majd Pintér Gabriella km. o. növ. kellemes zongorajátékával szórakoztatta a közönséget, mire Sternberg Anikó ismert, folyton tökéletesbülő zon- gorakisérete mellett Brandsch Berta IV. o. t. szavalta el a „Nagyasszonyunk“ czimü melodrámát. Előadása biztos, átérzett, minden izében sikerült volt. Ezt követte Kacsó Irén III. o. t. zongorajátéka, melynek szépsége, könnyedsége valóban megérdemelte a felhangzó tetszésnyilvánításokat. Bakó Zsófi III. o. t. szavalata is hozzájárult az ünnepély sikeréhez, mire Filep Margit III. és Kudla Mariska km. o. növ. szép duettje hangzott el. — Különösen Filep Margit csengő, soprán hangja osztatlan tetszést keltett. Kudla Mariska alt hangja szépen harmonizált partnere énekével. Péchy Ilona 111. o. t. zongorajátékáról a legmelegebb el- ] ismeréssel kell megemlékeznünk. —- A darab valóban nehéz részeit bámulatos biztonsággal, felnőtteknek is becsületére váló ügyességgel játszotta el. Bornemissza Sarolta énekelt erre Ilosvay Margit ügyes és temperamentumos czimbalomjátéka mellett pár szép magyar nótát nagy tetszés kíséretében, melyet csengő, mély érzéstől rezgő hangja méltán megérdemelt. Utolsó előtti pont kép Nagy Irma ügyes szavalatával aratott tapsokat, mire a növendékek énekelték el Kölcsey „Hymnus“-át. —- A kath. legényegyesület folyó hó 24-én este fél 6 órakor saját helyiségében tartandó felolvasó és szórakoztató estélyét közóhajra táncz fogja követni, melyen valószínűleg Mesz- lényi Gyula megyés püspökünk is részt fog venni, amennyiben a napokban a helybeli kegyesrendi társház látogatására városunkba ! érkezik. A felolvasó-estély műsora a következő: Üdvözlő beszéd, tartja Tietz Sándor egyesületi elnök. Üdvözlő költemény, irta Fliesz Henrik, szavalja Sallay Lajos. Dialog: elő! engedhetünk : lehet, és pedig számtalan formában, a józan észből is okoskodni, mely | okoskodások mindig oda lyukadnak ki, hogy létezik egy Isten, a ki a világot teremtette | és fönntartja. És ezek oly érvek, melyeket egyetlen egy józanul gondolkozó ember sem vonhat kétségbe. Nem bocsátkozom az ellenfél téves nézeteinek czáfolatába, csak kérdem: Honnan kapta az anyag az első lökést, hisz tudjuk, hogy az anyag, mint ilyen tehetetlen ? — Hogyan indult meg az első forgómozgás ? Mert ha csak a nehézségi erő működött, ebből forgás nem támadhatott! „Ez pedig azon I mozzanatok egyike, hol a kutató megfog- i hatatlan okra akad, a megismerés határkörére (?), melynél tovább csak a Teremtőben való hit bátorkodik menni“ mondja Cotta. Vagy honnan keletkezett a gáztömecsek között a vonzódás, szilárd maggá való képződés Isten nélkül, hisz minden természettan | azt tanítja, hogy a gáztömecsek taszítják | egymást, s mentül nagyobb tért igyekeznek elfoglalni ?! . . . Vagy honnan van az az örök-törvény, a melynek az égitestek vakon | hódolnak, s a mely nélkül a világ minden pillanatban ki volna téve a fölbomlás és megsemmisülés roppant katasztrófájának, ha nincs egy Isten, ki tekintélyével azokat engedelmességre bírja ?! . . . Tehát a Laplace elméletében föl van tételezve egy isteni hatalom, mely közreműködése folytán a teremtett anyagot mozgásba hozta, fejlődésében segédkezett és segédkezik, fönntartotta és fönntartja mindaddig, inig isteni bölcsességének úgy tetszik! ti I R E K. — Gyászmise. Kedden e hó 19-én Erzsébet királyné névnapja alkalmából gyászmise volt a róm. kath. templomban, melyet Palczer Ernő kormánytanácsos, kegyesrendi házfőnök végzett fényes segédlettel. A misén jelenvoltak gróf Hugonnai Béla főispánnal élén a hivatalok tisztikara, a nőegylet s az iskolák ifjúsága. — Közvilágításunk kérdése halad a megoldás felé. A képviselőtestület által kiküldött előkészítő-bizottság e hó 20-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Mindenek előtt határozatba ment, hogy a világítási vállalat a-„Magyar Schuckert művek“ részvénytársaságnak adassék át, még pedig tekintettel az árak olcsóságára — minden nyilvános pályázat mellőzésével. Majd némi módosítással elfogadta a polgármester által ismertetett szerződési feltételeket. ,E szerint a közvilágítás 50 évi időtartamra — azonban a kizárólagossági jog biztosítása nélkül — a Schuckert-czégnek adatik évi 21,200 korona dij fizetése mellett, a melynek megfelelő tőkeösszeg községi kötvényekben fog a vállalkozó-cz égnek átadatni. A vál- lalkozó-czég ezért köteles az egész város utczáit és köztereit —- kivétel nélkül —• villanynyal világítani. E czélra 730 izzólámpa és 6 ivlámpát fog alkalmazni. Az izzólámpák 30—40—50 méter távolságra fognak az utczák forgalma arányában elhelyeztetni. A 6 ivlámpa következő elhelyezést nyer. Egy a Kálmándi-utczán a Pék Mihály telke előtt, egy a nagytemplom, egy a városháza és egy a Lúcz (Véber Pál) féle telek előtt — kettő a Kölcsey-utczán a Nonn János és Köszeghy Gyula telke előtt. Magánosok részére a fogyasztási árak következőleg szabályoztatnak : Egy 50 vattos, 16 gyertya- fényű lángért óránként 3 fillér, 10 gyertya- fényű lángért óránként 18/10 és 5 gyertya- fényű lángért 12/10 fillér óránként. A bizottság a fenti megállapodását elfogadás czéljából ajánlani fogja a képviselőtestületnek. Hisszük, hogy a képviselőtestület azt el is fogadja s igy nemsokára meg lesz oldva városunkban a közvilágítás kérdése. — Vármegyei küldöttség a miniszter- elnöknél. Folyó hó 14-én délelőtt fél 12 órakor fogadta Széli Kálmán miniszterelnök a képviselőházban Szatmár vármegye küldöttségét Nagy László alispán vezetése alatt; a küldöttség tagjai voltak: dr. Serly Gusztáv. Reök Gyula, Debreczeni István polgármester j és Róth Károly vármegyei bizottsági tagok, a kikhez a megyebeli országgyűlési képvise- ! lök is csatlakoztak. Nagy László, alispán részletesen előadta a vármegye úti ügyeinek állását, kifejezést adván a vármegye közönsége azon óhajának, hogy az általános úti és közgazdasági érdekeket kielégíteni kívánó úti költségvetés és annak rendezése czéljából egy nagyobb kölcsön fedezetére megszavazott pótadó jóváhagyását kérelmezi. — A miniszterelnök szívélyesen fogadta a küldöttséget, ő maga is igen fontosnak ismeri az utak és közlekedésnek nemzetgazdasági szempontból nagy horderejét, az ügyet magához signáltatja s a törvény keretéa belül megtehető jóakaratu támogatását ígéri. A jelenlevők a miniszterelnököt megéljenezték s miután Nagy László a küldöttség tagjait bemutatta, a kihallgatás véget ért. Ugyanazon küldöttség, megjelent d. u. 2 órakor gróf Apponyi Albert a képviselőház elnökénél is, hol Nagy László alispán ékes szavakban tolmácsolta első sorban a vármegye üdvözlését és szerencse kivánatát a házelnöki méltóságra lépése alkalmából s ezután kifejezést adott annak, hogy Szatmár vármegye a többi vármegyék között előljárt, mL dőn megalkotta a vármegyei múzeumot s annak könyvtára gyarapításául politikai jelentőségben is fontossággal bíró képviselőházi naplójegyzeteket 1896. évig megszerezte. Ezúttal kérelmezi ezen naplójegyzeteknek az 1896. évtől folytatólagos átengedését. A nemes gróf meleg -szavakban köszönte meg a kifejezett jó kivánatot, teljesen'egyetért a kérelem magasztos eszmélyével s Ígérte, hogy a kérelmet a gazdasági bizottság elé pár- tolólag fogja terjeszteni. A bemutatások megtörténte után a házelnök éljenzése között a küldöttség eltávozott. — A Kölcsey-egylet irodalmi szakosztálya e hó 24-én vasárnap d. e. fél 12 órakor s nyomban utána az egyleti választmány az alispáni kisteremben ülést tart,, melyre á tagok meghivatnak. — Főgimnáziumi ünnepély. Főgimnáziumunk ifjúsága kegyelettel ünnepelte meg a nagy királyné, a feledhetetlen Erzsébet névünnepét. Az istentisztelet befejezte után a városi tornacsarnokba vonult az ifjúság, hol nagy közönség jelenlétében az énekkar énekével kezdetét vette az ünnepély, mely Majoros Béla tanár vezetése alatt a Hym- nust adta elő szép sikerrel. Azután Bodnár Lajos VIII. o. t. alkalmi ódáját szavalta el Szintay Lajos VIII. o. t., melyet a fogúim, zenekar játéka követett. Majd ismét az énekkar énekelt egy gyászdalt, melyre Gzukor István VIII. o. t. és Csilléry Ferencz VII. o. t. által négy kézre igen csinosan előadott zongorajáték következett. Hatodik szám volt Papp György VII. o. tanuló szép szavalata, ki Mészáros Armandnak „Erzsébet napján“ czimü költeményét adta elő hatásosan. Az alkalmi beszédet Hám József, főgimnáziumunk érdemes igazgatója tartotta, ki mint mindenkor, úgy ez alkalommal is hazafias, lelkes beszédben méltatta a nagy királyné hervad- hallan érdemeit, melyeket a magyar nemzet eléggé meghálálni nem képes, intette az ifjúságot a nagy királyné emlékének kegyele tes ápolására. Úgy az ifjúság, mint a nagy- közönség mély meghatottsággal hallgatták a nemes szavakat, melyek a közbecsülésben álló, szeretett igazgató ajkairól elhangzottak, Azután az énekkar énekelte el a Szózatot í az ünnepély a zenekar játékával ért véget mely Erkel Ferencznek Hunyadi czimü operájából játszott el egy részletet. — Érdekes felolvasó-estély. Báró Lu zsénszky Félix, a ki a búr háborúról tartotl érdekes felolvasásaival már eddig is nagy összegeket szerzett a Felvidéki Magyar Köz- művelődési Egyesület kulturális alapjának, az ősz folyamán, ugyancsak az egyesüld javára, folytatja felolvasó körútját. Nagykárolyba deczember 2-án érkezik a bárc s ugyanáz nap este felolvasást tart a városház nagytermében. Luzsénszky Félix báró. a ki eleinte, mint közlegény küzdött a búr hadseregben, luzsinai és reglicei Luzsénszky József 1848 “49. évi honvéd huszárszázados és Szirmay Alojzia grófnő fia. Eredetileg a katona pályára készült és 1877-ben a cs és kir. 4-ik ulánus-ezredben, majd 1878-tól Boszniában, a 7-ik huszárezredben szolgált, Részt vett az okkupáczióban, de megbetegedvén, a katonai szolgálatból kilépett. Utóbb a képviselőház tisztviselője lett, s ezen állásáról azért mondott le, hogy a harcztérre mehessen, a hol azután vitézségével kivívta, hogy külön csapatot bíztak reá, mely mindenütt derekasan állta meg a helyét. Egy tekintélyes világlap, a Neue Freie Presse délafrikai harcztéri tudósítója, nagy elismeréssel emlékezett meg annak idején a búrok magyar bárójáról. „Watervalanderből Novit- gedachtba való visszatérésem közben, Írja többek közt a tudósitó, egy búr liarczos haladt ml mellettem, aki már megjelenésével is megragadta figyelmemet. Nem fiatal ember már, de azért a harczokban viseletes ruhájában is, egyenes, büszke magatartásával és sajátosan előkelő köszöntésével mindjárt a magyar mágnásra emlékeztetett. Később tudtam meg, hogy Luzsénszky Félix báró volt. Bajtársai egész legendákat beszéltek róla. Kitűnő czéllövő, az elhatározásban gyors, bátor és vitéz a harczban, a veszélyben nyugodt és rettenthetetlen. Mint közember állt be a búrok soraiba s rövidesen fejdcornetté (századossá), majd komman dánssá (ezredessé) küzdötte fel magát.. Feljebbvalóinak teljes bizalmát s alárendeltjeinek föltétien ragaszkodását bírta. Golyói ritkán tévesztettek czélt s az angolok százat terítették le véres harczokban, a melyek rei nézve Dalmanuthánál végződtek. Kommandó ját az angol túlerő később Portugál területre szorította s a honnan többé lehetetlen volt visszatérnie a harcztérre“. Nagykárolyból másnap Szatmárra megy a báró s ott is felolvasást tart. A felolvasó-estélyre jegyek előre válthatók Baudisz Jenő vármegyei helybeli árvaszéki ülnöknél. Helyárak a következők : ülőhely I—IV. sor 3 K, a többi sor 2 K. Állóhely 1 K, karzat- és diákjegy 60 fillér. Az érdekes felolvasó-estélyre felhívjuk a közönség figyelmét. — Műkedvelői szinielőadás. A gróf Hugonnai Béláné, főispánné védnöksége alatt előadandó műkedvelői szinielőadás iránt vásödés, s az előbb izzó gáztömeg cseppfolyósodon; ; ez pedig főkép a középpontban történt nagyobb gyorsassággal, mint j a hol legnagyobb volt a nyomás; (nyomás nagyobbodtával pedig a sűrűsödés gyor-! sabban megy végbe); — az izzó gázré-! teg, mint ritkább, mindig a felszínre törekedett ; — idömultával itt is beállott a sűrűsödés és ez a rész is átment cseppfolyós állapotba; — majd a föld körül levő roppant nagy hideg tér annyira kihütötte a felsörétegeket, hogy megszilárdultak; — a roppant hőség miatt kivált vízgőzök és párák a beállott hideg következtében lecsapódtak s elöntötték a föld egész felületét. — A lehűlés most már annál nagyobb erővel folyt;j — a szilárd kéreg mind jobban és jobban vastagodott; — a gömb belsejében levő cseppfolyós izzó tömeg mind összébb és összébb szorult, miért is teljes erejével kifelé törekedett, s mivelhogy még mindig voltak a föld belsejében gázok és gőzök, ezeknek a feszitő ereje pedig roppant nagy, feltörték a gömb kemény kérgét, s roppant erővel ömlött ki a belső izzó anyag, vulkánikus hegyek képződtek, melyekről később leszorult a viz s szigetek, világrészek alakultak. Végre a kihűlés elérte azt a fokot, hogy a „kérget nyert égitest“ alkalmas lett a szerves lények fenntartására. És ekkor fellép a növényvilág, majd az állatország, s végre jóval utóbb a mindezt betetőző és kiegészítő eszes lény, az ember . . . Még ekkor sem szűnt meg fejlődni, mert fejlődése még mindig tart. Fejlődött napjainkig, fejlődni fog a jövőben is mindaddig, inig el nem éri fejlődésének tetőpontját. Hült eddig, és hülni fog fokozatosan ezentúl is, inig beáll az az időpont, hogy többé nem lesz alkalmas a szerves lények fentartására, mint a hogy nem alkalmas a hold és sok más apróbb csillag. — Fejlődik tehát a föld és pedig csöndesen, észrevétlenül és fejlődni fog, inig a Teremtő által elébe szabott feladatát be nem fejezi. Igy magyarázhatjuk meg Laplace-szal földünk, és veleegyütt az egész világegyetem keletkezését. Most már azt a kérdést vethetné fel valaki: vájjon nem ellenkezik ez a magyarázat a Szentirás elbeszélésével? A Szentirás szerint eleinte a kosmicus ; -anyag, vagy a sötét - chaos (tenebrae) és a „Spiritus Dei“, vagy az ös-erö létezett. A már eléggé összesürüsödött ködtömegek phos- phorescálni kezdenek, meg nem különböztetett, de valóságos világosság, bizonytalan, de igazi fény (lux) mutatkozik, mielőtt a j világitó középpontok teljesen kifejlődtek volna; — végre a földgömb lassanként lehűlt, tengerek, felhők, a legelső hegyek (arida) keletkeztek; — a lehűlt,., megkeményedett kérget légkör veszi körül s a föld alkalmassá lesz az élőlények fenntartására .. . Föllép az ember! Nemde csodálatosan összeillik a Laplace elméletével? A mi a chaotikus köd-tömeget illeti, nem feltünö-e, hogy a Szentirás magyarázók a legrégibb időtől fogva állandóan ama merész s a világi tudományok előtt ismeretlen felfogáshoz ragaszkodnak és igy kezet nyújtanak Laplacenak, ki midőn tudományos rendszerét megalkotta, bizonyára nem gondolt arra, hogy e tekintetben" „a régi hagyományos Szentirás-magyarázók folytatója.“ S ha még hozzávesszük, hogy Mózesnek az ő könyvében esze-ágában sem volt 24 órás napokról írni, a mint manap is igen sokan akarják, de amit maga Mózes czáfol meg ugyanazon könyv, második fejezetének 4-ik versében (in die), elképzelhetjük, hogy mennyire igaza van Laplacenak, midőn a föld keletkezését igy magyarázza, s fejlődését nem szorítja a hat 24 órás nap keretébe, hanem egész fejlődési korokat tételez fel. Mindezek után befejezésül még ezt a kérdést vetem fel: Vájjon ez a fejlődés közvetlenül csak az anyagban rejlő erőknek és törvényeknek tulajdonitandó-e,. vagy talán szükséges föltennünk egy, az anyagtól független oly princípiumot, melynek az anyag is hódol ? vagyis: megállhat-e a Laplace elmélete Isten nélkül? A materialisták és atheisták ezt a fejlődést egyedül a természeti erőknek tulajdonítják ; — a hylosoisták a világi dolgok mindenikébe egy szellemet képzeltek, mely azoknak összes működését intézi; — Plato és Aristoteles a világegyetem működésének észleléséből egy tiszta szellem létezésére következtet; — ugyanezt, csakhogy sokkal világosabban, sokkal határozottabban tanítja a keresztény philosophia is. Szerinte a világ- ! fejlődés, a rendezettség, mely úgy a földi, mint az összes világi dolgokban észlelhető, Istennek, mint a mozgás első okának, a leg- i bölcsebb kormányzónak, a föltétien Urnák tulajdonittatik. És ez nem csak puszta föl- | tevés, nem vakmerő állítás, mert ha fölteszük I is, hogy a Szentirás, melyből a keresztények ezt a dogmát vették, nem csalhatlan, tehát nem bizonyító érv. a mit különben meg sem Értesítem a n. é. közönséget, hogy az-őszi és téli idényre férfi- és noidivataru czikkeim óriási választékban megérkeztek. u. m.: férfi-ingek, gallérok, kézelők, meleg alsóruhák felnőttek és gyermekek részére, keztyük, fegyházbau kötött harisnyák, sapkák, kalapok, nyakkendők, övék, utiböröndök, nöiszabó kellékek és még ezer és ezerféle e szakmába vágó czikkek. Mivel a legelső gyárakból szereztem be áruimat, abban a helyzetben vagyok, hogy igen jutányos árak mellett árusíthatom. A rp é. közönség szives pártfogását kérve, maradtam Üzlethelvisén Kaufmann Jakab ur házáb an. ÜMOisMeleUeL-^OlitzST'
