Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-07 / 6. szám
.CV/?L XVIII. évfolyam. Nagy-Káról y, 1901. február 7. Táxs&a.s,lxxa.i, szépirodalmi és ismeretterjesztő Ixetila/p. NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre . . 4 kor. |j Egyes szám 20 üli. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. * 92 Közvilágításunk. Lapunk múlt számában egész terjedelmében közöltük városunk polgár- mesterének a közvilágitás kérdésében tett tanulmányairól szóló jelentését. A jelentés szerint közvilágításunk kérdése akként nyer megoldást, hogy a városban 580 lámpa alkalmaztatnék, melyeknek fele esti 10 óráig, másik fele pedig reggelig égne, ezek a holdjárásnak megfelelöleg borulatkor azonban szintén felgyujtatnának. Világítási anyagul a köves úttal ellátott 16 km. hosszúságú utczákon gázláng Auer-égökkel, a köves úttal el nem látott 14 km. hosszú, jelentéktelenebb forgalmú utczákon petroleum alkalmaztatnék. A közvilágitás kérdésének ily módom megvalósitása költségvetésünkben 13,565 kor. 43 fillér emelkedést eredményez, melynek fedezése a pótadónak 9 %-ali emelését vonja maga után. A közvilágitás kérdésében tehát a legkisebb részletekig kidolgozott tiszta kép áll előttünk. Azzal tisztában vagyunk, hogy az esetben, ha városunk hozzá hasonló más városokkal a haladás terén felakarja venni a versenyt, másrészről, ha saját jólfelfogott érdekünkben némi kis kényelmet akarunk biztosítani városunk lakosságának — a közvilágitás kérdése elöl kitérnünk nein lehet. Igaz, hogy ennek rendezése pótadónk jelentékeny emelkedését vonja maga után, de botrányos közvilágításunkat feltétlenül el kell távolítani s megfelelő modern alapon berendezett világítással helyettesíteni. S bár részünkről a gázvilágitásnak barátai nem vagyunk, szemben azon körülménynyel, hogy költségvetésünk a villanyvilágítás terhét meg nem bírja s tekintettel arra, hogy a gázvilágitás a közvilágitás czéljaira más városokban, mint például Debreczenben is — eléggé megfelelőnek mutatkozik s közveszé- lyessége is a legritkább esetekre szorítkozik, a gázvilágitás alkalmazása ellen alapos kifogást nem tehetünk. Részünkről azonban határozottan kijelentjük, miszerint a pályázók közzül csak annak ajánlatát vennénk figyelembe, a mely ajánlat a közvilágításnak gázzal leendő ellátása mellett, a magánosok részére a villanyvilágítást is berendezni kötelezi magát. A jelentésből azt is megtudjak, hogy ez csak az esetben lehetséges, ha a vállalkozó részére 2000 láng a magánfogyasztók részéröl is biztosítva lesz. Távolról sem ringatjuk magunkat azon hitben, hogy ez a menyiség most rögtön biztosítva lesz, de nincs kétségünk aziránt sem, hogy az esetben, ha közönségünk a villanyvilágításnak előnyeiről a gázvilágitással szemben tapasztalatból meggyőződik, nem sok idő fog betelni, hogy a szükséges menyiség biztosítva lesz s a gázvilágitás csupán a közvilágitás czéljaira fog szolgálni. De hát minden haladáshoz idő kell s ezúttal elég vívmánynak kell tartanunk azt, hogy közvilágításunk kérdése, —- mely nemcsak az egyéni kényelemmel, de a közbiztonsági követelményekkel is szerves összefüggésben áll, — ily módon is rendezve lesz, s városunk külső jellege is nagyobb városias színezetet mutat. Hisszük, hogy városunk képviselőtestülete, melynek városunk fejlődése iránt mindig kellő érzéke volt, készséggel fogja polgármesterünknek a közvilágitás rendezésére vonatkozó terveit támogatni. —tóvárosi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 3-án tartotta j'évnegyedes rendes közgyűlését Deb- reczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester előadta, hogy a közgyűlést a városi szabályrendelet értelmében, de m felszaporodott tárgyak elintézése czéljából is össze kellett hívnia. Majd a tárgysorozat vétetvén elintézés alá, olvastatott a m. kir. honvédelmi miniszter rendelete 1901-től 1910-ig megállapított katonai lakbérszabás tárgyában, melylyel városunkat a VII. lakbérosztályból a VI. bérosztályba helyezte át. A leiratot a közgyűlés tudomásul vette. A m. kir. 12. honvéd-gyalogezred 3. zászlóalj parancsnokságának megkeresését a gróf Károlyi Tibor korparéti tagjából 2500 0-öl területnek lóvéidéi czélokra eszközlendő kisajátítása tárgyában — akként intézte el, hogy a kisajátítás engedélyezését a honvédelmi minisztertől kérelmezni fogja. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratát a Szatmár vármegyei nőiparegye- süiettői átvett vagyonból 6380 koronának iskola épitési czélokra felhasználhatása tárgyában, melylyel a felhasználást a belügyminiszterrel egyetértőleg engedélyezte, tudomásul vette. Atilla-utcza és Hunyady-utcza egy részének kövezésére elkészített költségvetés tárgyalását s illetve ezen utczáknak a vámos közutak közzé felvételét a mai közgyűlés napirendjéről levette. A városi szervezési szabályrendelet 25. §-ának módosítása tárgyában kelt 63—901. bjkv. sz. törvényhatósági határozat, mely szerint a jövőre nézve a városi orvosok tiszti orvosi czimet viselnek (a Il-od orvosnak azonban tiszti orvosi vizsga nem kell) tudomásul vette. E tételnél Rooz Samu szófiait fel s utalva arra, hogy a városban csupán egy orvos bir tiszti orvosi minősítéssel, a febr. 16-ára tűzött választást a helybeli orvosi kar érdekében elhalasztani kérte. Debreczeni István polgármester megnyugtató felvilágosítása után a közgyűlés a választást nem halasztotta el. A népszámlálásnál alkalmazott városi alkalmazottak dijait az eredetileg 6 fillérben megállapított dijj helyett 4 fillérben állapította meg számláló laponként. Bunda Miklós építőmester kérvénye folytán a polgári leányiskola épitési ügyéből kifolyólag nevezett építőmester részére a felhasznált vassínek és pótépitések dijjában 493 korona 10 fillért kiutalványozott. Weinberger Ferencz ajánlatát a rendőri személyzetnek baleset elleni biztosítására vonatkozólag elfogadván, elhatározta, hogy a rendőri tisztviselői és legénységi személyzetet 92 korona 96 fillér évi dij fizetése ellenében 15,400 korona erejéig baleset ellen biztosítja. Mihálka József Kenderes-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 11‘9 m2 terület árát 0 méterenként 1 koronában, — az orth. izr. hitközség Honvéd-utczai telkéből utczarészlethez csatolandó 108‘28 m2 terület árát 0 méterenként 2 koronában megállapította. Bogdán György városi hajdú kérvénye folytán végkielégítésül nevezettnek 360 koronát megszavazott s kifizettetni rendelt. TARCZ A. Mária. Néhány ügyetlen bók, nehány szó, Nehány dal: ennyi az egész, Én lassan a sírom megásom, Te csak tovább is menybe élsz. Kaczagva mondod, hogy ha kérdik, Ki volt az á halvány gyerek, Nekem a könny szökik szemembe, Ha még találkozom veled. Azt a pár nótát elfelejted. S nem is törödöl majd velem: S mire egészen elfelejtesz, Kilobban árva életem. S ha egykor egy csalóka álom Megsebzi tiszta lelkedet. Elgondolod, az első mégis Nagyon igazán szeretett! Fliesz Henrik. H óesésIrta: Domahidy- Üjfalussy Amadil. A havazás a természet lüktető életének egyik legbájosabb jelensége, mi sem poetikusabb a könnyed pihék zajtalan keringésénél. Valami különös delejesség van a hóhullásban, vonzza a szemet, lelket. — Szives-örömest el-elrévedez tekintetein a fehér végtelenségbe — leírhatatlan varázs- zsal bir ream az a liliomszinü mozgolódás, mely olyan csudásan benépesíti a levegőt. — Sokszor úgy vélem, milliárd meg milliárd, megpihenni vágyó lélek röpköd körülöttem, vad bajszában mentül előbb levezekelni igyekezvén bűneiket, hogy aztán megtisztulva, magába fogadhassa őket az Atma, a. világszellem, mely egybeolvadás a nirvánával, az örök megsemmisüléssel azonos. Olykor úgy látszik, mintha hamvas fátyolok lengenének keresztül a nagy, fehér hulláson — a földről felkavarja a havat a szél és ködszerüen gomolyogtatja. Közbe- közbe kövér, duzzadó pelyhek szállingóznak, egyik-másik egyenesen halad utján lefele, az apróbbak lázas idegességgel kavarognak, sürgölődnek s úgy forognak körbe-körbe, mint habzó viz örvénykarikái, mialatt az erősebb elállja a gyöngébb útját. Zsémbeskednek,! dulakodnak, de lent aztán békésen egymásra borulnak mindannyian, s hozzá simulnak a rögökhöz, fehér díszbe öltöztetik a cserjéket, j fákat, melyek lágyan zokognak, zörögnek, midőn jártában-keltében elsurran mellettük a téli szél, fájdalmas zizergéssel emlegetik! az édes nyári szellőt, amely hizelgő Don Juan módjára incselkedett velük, forró szerelmi vallomásokat suttogva. Nem úgy az éjszaki fuvalom, mely noha eleinte csak halk kaczagással settenkedik körülöttük, végre is feldühödik a természet tétlenségén, nem-1 bánoinságán, mérgesen szitálni kezdi a havat, méregeti a beállott tavak mesgyétlen tükrét, morajló szitkozódással tördeli a vékony fatörzseket, kérlelhetetlenül megtépegeti a száraz galyakat, megvetőleg inogtatva azt a néhány beteg, penészes levelet, mely még elhervadva sem vált meg szárától, görcsösen ragaszkodva hozzá s szembe szállva támadójával. De az csak nem hagyja nyugton, addig hajtogatja, csipkedi, inig a szegény levél végre is megadja magát. Sóhajtva pereg le a hóba, mely maga alá temeti, ha pedig sikerül felszínen maradnia, fekete bundájával hivalkodó hollócsapat ront neki. Élénk tere-fere közben megéhezik a rabló had s mindent zsákmányul ejt, ami csak elpusztítható. A hulló hó elolvad fényes szárnyukon és rezgő vizcsep- pekben gördül le róla — nem fog ki rajtuk se hideg, se hó, daczos vigsággal élvezik életüket. Neirfigy a szegény verebek! Búsan üldögélnek a bokrok alján vagy a házereszek alatt s félig behunyt, félig nyitott szemmel dideregve bóbiskolnak, mialatt hol az egyik, hol a másik lábukra állanak, bosszúsan rá- zogatva le magukról még a tollúk alá is tolakodó hópelyheket. Egyikük-másikuk rep- desni igyekszik, de legott felhagy a fárasztó kísérletezéssel, megdermedt tagjainak jobban esik a nyugalom. A tél a pihenés ideje. Olyan csendesnek, élettelennek látszik a táj, különösen ha javában esik a hó, mintha soha sem virradna rá többé kikelet! Virág nincs a mezőn, elölte a fagy, fonnyadt szárát maga alá forgatta az eke vasa. A szegfüvirágos, árvaláriybajas legelőt vastag lepel borítja, egyszínű a föld, mi sem tarkítja, de egyhangú az ég is. Hóhulláskor nem élinkitik bibor és arany sávok, olyan színtelen s komor, mintha mindörökre szürkére vált volna azuros kékje. Az egyhangúságot még növeli a tompa csönd, mely az egész mindenségét megüti — a hóesés nem jár zajjal. Nesztelenül szál- longanak a liliomszinü pihék s hangtalan szerelemmel simulnak egymáshoz itt lent. Ha nyomasztó érzés vesz erőt az ember szivén, lelkén, menjen ki a havazás kellő közepébe és megkönnyebbül. Eleinte talán kissé még idegesebb lesz, bántólag hat rá a sebesen mozgó hóraj, megannyi összezavart, zilált gondolatot lát bennük, melyek mind mintha egyenesen az ő agyát ostromolnák, de hova-tovább keringenek körülötte, annál inkább megnyugodnak felzaklatott idegei, s csökken a tompultság, mely mázsányi teherként nehezedett reá. Az a súlyos „én“ érzet, mely a leggyötrőbben támadja meg olykor az embert, kezd kevésbbé kellemetlen lenni s csakhamar úgy érzi, mintha saját kinzó gondolatai szökdöstek volna el, mire aztán nyugalom szállja meg egész lényét. Lelki egyensúlyát visszanyerve minden egyes pehelynek örvendeni tud s mentül tovább barátkozik velük, annál inkább megkedveli őket. Ha szempilláira hullanak, úgy érzi, mintha seraph-ujjak törülgetnék könnyeit, ha arczát érintik, úgy véli, incselkedő virágszirmok csókolják. Olyan is a lágy hóesés, mintha puha fehér jázmin levelek röpködnének a levegőben, de mihelyest közibük csap Le^olciolili liciikárláii forrás farsangi idényre!!! Ezennel tudat juk a n. é. közönséggel, hogy a farsangi czikkek megérkeztek, u. m.: fehér női és férfi keztyük, fehér nyakkendők, toll- és selyem csipkelegyezők, virágok, csipkék, szalagok, fűzök, menyasszonyi koszorúk és fátyolok, parfüm, pipereszappanok stb. Az előre haladott idény miatt a téli árat rendkívül leszállított árért árusítjuk. Fegyházban kötött harisnyák főraktára. Ezeken kívül nagy választékban vannak u. m. férfi- és fiusapkák és kalapok, fehér és színes ingek, gallérok, kézelők; óriási választék legújabb nyakkendőkben, gyermekkocsik, selymek, pamutok, czérnák, női fehérnemüek, kosarak, pénzerszény, dohány-, szivar- és szivarkatárczák, kézimunkák, hímzett alsó fehér szoknyák és még sok itt fel nem sorolható czikkekbén. — A nagyrabecsült közönség szives pártfogását kérjük annál is inkább, Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Maradtunk kiváló tisztelettel mert nálunk olcsóbb, mint bárhol ! FRIEDMANN és POEITXER. ("Ö'izletii.elyiség^ : ZEIG-iNT-SE^-féle lxá.z.) (14-52)
