Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-07 / 6. szám

.CV/?L XVIII. évfolyam. Nagy-Káról y, 1901. február 7. Táxs&a.s,lxxa.i, szépirodalmi és ismeretterjesztő Ixetila/p. NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre . . 4 kor. |j Egyes szám 20 üli. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. * 92 Közvilágításunk. Lapunk múlt számában egész ter­jedelmében közöltük városunk polgár- mesterének a közvilágitás kérdésében tett tanulmányairól szóló jelentését. A jelentés szerint közvilágításunk kérdése akként nyer megoldást, hogy a városban 580 lámpa alkalmaztatnék, melyeknek fele esti 10 óráig, másik fele pedig reggelig égne, ezek a holdjárás­nak megfelelöleg borulatkor azonban szintén felgyujtatnának. Világítási anyagul a köves úttal ellátott 16 km. hosszúságú utczákon gázláng Auer-égökkel, a köves úttal el nem látott 14 km. hosszú, jelenték­telenebb forgalmú utczákon petroleum alkalmaztatnék. A közvilágitás kérdésének ily mó­dom megvalósitása költségvetésünkben 13,565 kor. 43 fillér emelkedést ered­ményez, melynek fedezése a pótadónak 9 %-ali emelését vonja maga után. A közvilágitás kérdésében tehát a legkisebb részletekig kidolgozott tiszta kép áll előttünk. Azzal tisztában vagyunk, hogy az esetben, ha városunk hozzá hasonló más városokkal a haladás terén fel­akarja venni a versenyt, másrészről, ha saját jólfelfogott érdekünkben némi kis kényelmet akarunk biztosítani vá­rosunk lakosságának — a közvilágitás kérdése elöl kitérnünk nein lehet. Igaz, hogy ennek rendezése pót­adónk jelentékeny emelkedését vonja maga után, de botrányos közvilágítá­sunkat feltétlenül el kell távolítani s megfelelő modern alapon berendezett világítással helyettesíteni. S bár részünkről a gázvilágitásnak barátai nem vagyunk, szemben azon körülménynyel, hogy költségvetésünk a villanyvilágítás terhét meg nem bírja s tekintettel arra, hogy a gázvilágitás a közvilágitás czéljaira más városokban, mint például Debreczenben is — eléggé megfelelőnek mutatkozik s közveszé- lyessége is a legritkább esetekre szo­rítkozik, a gázvilágitás alkalmazása ellen alapos kifogást nem tehetünk. Részünkről azonban határozottan kijelentjük, miszerint a pályázók közzül csak annak ajánlatát vennénk figye­lembe, a mely ajánlat a közvilágítás­nak gázzal leendő ellátása mellett, a magánosok részére a villanyvilágítást is berendezni kötelezi magát. A jelentésből azt is megtudjak, hogy ez csak az esetben lehetséges, ha a vállalkozó részére 2000 láng a magánfogyasztók részéröl is biztosítva lesz. Távolról sem ringatjuk magunkat azon hitben, hogy ez a menyiség most rögtön biztosítva lesz, de nincs kétsé­günk aziránt sem, hogy az esetben, ha közönségünk a villanyvilágításnak előnyeiről a gázvilágitással szemben tapasztalatból meggyőződik, nem sok idő fog betelni, hogy a szükséges menyiség biztosítva lesz s a gázvilági­tás csupán a közvilágitás czéljaira fog szolgálni. De hát minden haladáshoz idő kell s ezúttal elég vívmánynak kell tartanunk azt, hogy közvilágításunk kérdése, —- mely nemcsak az egyéni kényelemmel, de a közbiztonsági köve­telményekkel is szerves összefüggésben áll, — ily módon is rendezve lesz, s városunk külső jellege is nagyobb városias színezetet mutat. Hisszük, hogy városunk képviselő­testülete, melynek városunk fejlődése iránt mindig kellő érzéke volt, kész­séggel fogja polgármesterünknek a köz­világitás rendezésére vonatkozó terveit támogatni. —tó­városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 3-án tartotta j'évnegyedes rendes közgyűlését Deb- reczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester előadta, hogy a közgyűlést a városi szabályrendelet értelmé­ben, de m felszaporodott tárgyak elintézése czéljából is össze kellett hívnia. Majd a tárgysorozat vétetvén elintézés alá, olvastatott a m. kir. honvédelmi minisz­ter rendelete 1901-től 1910-ig megállapított katonai lakbérszabás tárgyában, melylyel városunkat a VII. lakbérosztályból a VI. bérosztályba helyezte át. A leiratot a köz­gyűlés tudomásul vette. A m. kir. 12. honvéd-gyalogezred 3. zászlóalj parancsnokságának megkeresését a gróf Károlyi Tibor korparéti tagjából 2500 0-öl területnek lóvéidéi czélokra eszközlendő kisajátítása tárgyában — akként intézte el, hogy a kisajátítás engedélyezését a honvé­delmi minisztertől kérelmezni fogja. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratát a Szatmár vármegyei nőiparegye- süiettői átvett vagyonból 6380 koronának iskola épitési czélokra felhasználhatása tár­gyában, melylyel a felhasználást a belügy­miniszterrel egyetértőleg engedélyezte, tudo­másul vette. Atilla-utcza és Hunyady-utcza egy ré­szének kövezésére elkészített költségvetés tárgyalását s illetve ezen utczáknak a vámos közutak közzé felvételét a mai közgyűlés napirendjéről levette. A városi szervezési szabályrendelet 25. §-ának módosítása tárgyában kelt 63—901. bjkv. sz. törvényhatósági határozat, mely szerint a jövőre nézve a városi orvosok tiszti orvosi czimet viselnek (a Il-od orvosnak azonban tiszti orvosi vizsga nem kell) tudo­másul vette. E tételnél Rooz Samu szófiait fel s utalva arra, hogy a városban csupán egy orvos bir tiszti orvosi minősítéssel, a febr. 16-ára tűzött választást a helybeli orvosi kar érdekében elhalasztani kérte. Debreczeni István polgármester megnyugtató felvilágosí­tása után a közgyűlés a választást nem ha­lasztotta el. A népszámlálásnál alkalmazott városi alkalmazottak dijait az eredetileg 6 fillérben megállapított dijj helyett 4 fillérben állapította meg számláló laponként. Bunda Miklós építőmester kérvénye folytán a polgári leányiskola épitési ügyéből kifolyólag nevezett építőmester részére a felhasznált vassínek és pótépitések dijjában 493 korona 10 fillért kiutalványozott. Weinberger Ferencz ajánlatát a rendőri személyzetnek baleset elleni biztosítására vonatkozólag elfogadván, elhatározta, hogy a rendőri tisztviselői és legénységi személyzetet 92 korona 96 fillér évi dij fizetése ellenében 15,400 korona erejéig baleset ellen biztosítja. Mihálka József Kenderes-utczai telké­ből utczaterülethez csatolt 11‘9 m2 terület árát 0 méterenként 1 koronában, — az orth. izr. hitközség Honvéd-utczai telkéből utczarészlethez csatolandó 108‘28 m2 terület árát 0 méterenként 2 koronában megálla­pította. Bogdán György városi hajdú kérvénye folytán végkielégítésül nevezettnek 360 ko­ronát megszavazott s kifizettetni rendelt. TARCZ A. Mária. Néhány ügyetlen bók, nehány szó, Nehány dal: ennyi az egész, Én lassan a sírom megásom, Te csak tovább is menybe élsz. Kaczagva mondod, hogy ha kérdik, Ki volt az á halvány gyerek, Nekem a könny szökik szemembe, Ha még találkozom veled. Azt a pár nótát elfelejted. S nem is törödöl majd velem: S mire egészen elfelejtesz, Kilobban árva életem. S ha egykor egy csalóka álom Megsebzi tiszta lelkedet. Elgondolod, az első mégis Nagyon igazán szeretett! Fliesz Henrik. H óesés­Irta: Domahidy- Üjfalussy Amadil. A havazás a természet lüktető életé­nek egyik legbájosabb jelensége, mi sem poetikusabb a könnyed pihék zajtalan kerin­gésénél. Valami különös delejesség van a hóhullásban, vonzza a szemet, lelket. — Szives-örömest el-elrévedez tekintetein a fehér végtelenségbe — leírhatatlan varázs- zsal bir ream az a liliomszinü mozgoló­dás, mely olyan csudásan benépesíti a levegőt. — Sokszor úgy vélem, milliárd meg milliárd, megpihenni vágyó lélek röpköd körülöttem, vad bajszában mentül előbb le­vezekelni igyekezvén bűneiket, hogy aztán megtisztulva, magába fogadhassa őket az Atma, a. világszellem, mely egybeolvadás a nirvánával, az örök megsemmisüléssel azonos. Olykor úgy látszik, mintha hamvas fá­tyolok lengenének keresztül a nagy, fehér hulláson — a földről felkavarja a havat a szél és ködszerüen gomolyogtatja. Közbe- közbe kövér, duzzadó pelyhek szállingóznak, egyik-másik egyenesen halad utján lefele, az apróbbak lázas idegességgel kavarognak, sür­gölődnek s úgy forognak körbe-körbe, mint habzó viz örvénykarikái, mialatt az erősebb elállja a gyöngébb útját. Zsémbeskednek,! dulakodnak, de lent aztán békésen egymásra borulnak mindannyian, s hozzá simulnak a rögökhöz, fehér díszbe öltöztetik a cserjéket, j fákat, melyek lágyan zokognak, zörögnek, midőn jártában-keltében elsurran mellettük a téli szél, fájdalmas zizergéssel emlegetik! az édes nyári szellőt, amely hizelgő Don Juan módjára incselkedett velük, forró sze­relmi vallomásokat suttogva. Nem úgy az éjszaki fuvalom, mely noha eleinte csak halk kaczagással settenkedik körülöttük, végre is feldühödik a természet tétlenségén, nem-1 bánoinságán, mérgesen szitálni kezdi a havat, méregeti a beállott tavak mesgyétlen tükrét, morajló szitkozódással tördeli a vékony fa­törzseket, kérlelhetetlenül megtépegeti a szá­raz galyakat, megvetőleg inogtatva azt a néhány beteg, penészes levelet, mely még elhervadva sem vált meg szárától, görcsösen ragaszkodva hozzá s szembe szállva támadó­jával. De az csak nem hagyja nyugton, addig hajtogatja, csipkedi, inig a szegény levél végre is megadja magát. Sóhajtva pereg le a hóba, mely maga alá temeti, ha pedig sikerül fel­színen maradnia, fekete bundájával hivalkodó hollócsapat ront neki. Élénk tere-fere közben megéhezik a rabló had s mindent zsákmányul ejt, ami csak elpusztítható. A hulló hó el­olvad fényes szárnyukon és rezgő vizcsep- pekben gördül le róla — nem fog ki rajtuk se hideg, se hó, daczos vigsággal élvezik életüket. Neirfigy a szegény verebek! Búsan üldögélnek a bokrok alján vagy a házereszek alatt s félig behunyt, félig nyitott szemmel dideregve bóbiskolnak, mialatt hol az egyik, hol a másik lábukra állanak, bosszúsan rá- zogatva le magukról még a tollúk alá is tolakodó hópelyheket. Egyikük-másikuk rep- desni igyekszik, de legott felhagy a fárasztó kísérletezéssel, megdermedt tagjainak jobban esik a nyugalom. A tél a pihenés ideje. Olyan csendes­nek, élettelennek látszik a táj, különösen ha javában esik a hó, mintha soha sem virradna rá többé kikelet! Virág nincs a mezőn, elölte a fagy, fonnyadt szárát maga alá forgatta az eke vasa. A szegfüvirágos, árvaláriybajas legelőt vastag lepel borítja, egyszínű a föld, mi sem tarkítja, de egyhangú az ég is. Hóhulláskor nem élinkitik bibor és arany sávok, olyan színtelen s komor, mintha mindörökre szürkére vált volna azuros kékje. Az egyhangúságot még növeli a tompa csönd, mely az egész mindenségét megüti — a hóesés nem jár zajjal. Nesztelenül szál- longanak a liliomszinü pihék s hangtalan szerelemmel simulnak egymáshoz itt lent. Ha nyomasztó érzés vesz erőt az em­ber szivén, lelkén, menjen ki a havazás kellő közepébe és megkönnyebbül. Eleinte talán kissé még idegesebb lesz, bántólag hat rá a sebesen mozgó hóraj, megannyi össze­zavart, zilált gondolatot lát bennük, melyek mind mintha egyenesen az ő agyát ostro­molnák, de hova-tovább keringenek körülötte, annál inkább megnyugodnak felzaklatott ide­gei, s csökken a tompultság, mely mázsányi teherként nehezedett reá. Az a súlyos „én“ érzet, mely a leggyötrőbben támadja meg olykor az embert, kezd kevésbbé kellemetlen lenni s csakhamar úgy érzi, mintha saját kinzó gondolatai szökdöstek volna el, mire aztán nyugalom szállja meg egész lényét. Lelki egyensúlyát visszanyerve minden egyes pehelynek örvendeni tud s mentül tovább barátkozik velük, annál inkább megkedveli őket. Ha szempilláira hullanak, úgy érzi, mintha seraph-ujjak törülgetnék könnyeit, ha arczát érintik, úgy véli, incselkedő virág­szirmok csókolják. Olyan is a lágy hóesés, mintha puha fehér jázmin levelek röpködné­nek a levegőben, de mihelyest közibük csap Le^olciolili liciikárláii forrás farsangi idényre!!! Ezennel tudat juk a n. é. közönséggel, hogy a farsangi czikkek megérkeztek, u. m.: fehér női és férfi keztyük, fehér nyakkendők, toll- és selyem csipkelegyezők, virágok, csipkék, szalagok, fűzök, menyasszonyi koszorúk és fátyolok, parfüm, pipereszappanok stb. Az előre haladott idény miatt a téli árat rendkívül leszállított árért árusítjuk. Fegyházban kötött harisnyák főraktára. Ezeken kívül nagy választékban vannak u. m. férfi- és fiusapkák és kalapok, fehér és színes ingek, gallérok, kézelők; óriási választék leg­újabb nyakkendőkben, gyermekkocsik, selymek, pamutok, czérnák, női fehérnemüek, kosarak, pénzerszény, dohány-, szivar- és szivarkatárczák, kézimunkák, hímzett alsó fehér szok­nyák és még sok itt fel nem sorolható czikkekbén. — A nagyrabecsült közönség szives pártfogását kérjük annál is inkább, Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Maradtunk kiváló tisztelettel mert nálunk olcsóbb, mint bárhol ! FRIEDMANN és POEITXER. ("Ö'izletii.elyiség^ : ZEIG-iNT-SE^-féle lxá.z.) (14-52)

Next

/
Oldalképek
Tartalom