Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-31 / 44. szám

I NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. állásra Dr. Sternberg Géza kórházi alorvost helyettesítette, aki a hivatali esküt nyom­ban le is tette. Kugler Lajos és Kugler Juliánná nagy­károlyi lakosoknak a képviselőtestület 121— 1901.' kgy. sz. határozata elleni felebbezése illetve előterjesztése folytán a Berzeviczy- féle, a volt vizutcZúval kiegészített telekrész­leteket most nevezetteknek 6000 korona vételárban s azon kikötéssel, hogy a város ellen semminemű igényeket nem formálhat­nak átadta s a törvényhatósági jóváhagyás leérkezte után az erre vonatkozó adásvevési szerződésnek kiállítására polgármestert uta- j sitotta. I Szabadalmazott önműködő fék készülék t és gépgyár részvénytársaság kérvénye foly- a tán a felállítandó gyártelep részére egy hold a terület átengedését s 10 évi pótadó mentes- é ség megadását elhatározta. n Téger Antal és neje Atilla-utczai la­kosok háza szabályozási vonalba eső részé- v nek lemetszéseért fizetendő kártalanítási j. összeg árát 679 koronában megállapította s | e kifizettetni rendelte. s Róth Jakab kérvényét Rákóczi-utczai n telke elébe felállítandó lámpának a város a által petróleummal eszközlendő ellátása iránt teljesítette. A lövöldékért bérbeadásáról kiállított | szerződést, mely szerint a lövöldékért 800 „ korona évi bérösszegért Frank Lajosnak bérbe- 7 adatott — elfogadta és jóváhagyta. n Goldstein Adolf vásárvámbérlő aziránt ]. kérelmezett, hogy a bérleti szerződésből ki- bocsáttassék s helyette társbérlőül Aján Lu- n kács fogadtassák el. — A közgyűlés a ké- u reimet az esetben, •— ha az összes hátralékos n bérrészleteket az eddigi bérlők november hó p 10-ig kifizetik — beleegyezett abba, hogy j. Goldstein Adolf a bérlet alól feloldassék s helyette Aján Lukács társbérlőül elfogadtas- ^ sék. Ha azonban ezen hátralékos bérösszeg p november 10-ig ki nem fizettetnék, oda v utasította a tanácsot, hogy a bérletbőli ki- 0 mozdítás iránt a pert azonnal tegye folya-; e matba s az ujabbi bérbeadás iránt a szűk- j a séges intézkedéseket tegye meg. ; gi Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- j ^ mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés : v András, Serly Ferencz, Kaufmann Jakab és|tj dr. Adler Adolf képviselőket felkérte s a J c közgyűlést berekesztette. e ■ ,■■■ -----------------------------^ P Az egri hősök szobra. 1 k Aki ma Egerben jár, lát a város kő- s zepén egy romokba sülyedt várhegyet. A z romok faiához lenn házikók támaszkodnak, fenn a romok között itt-ott egy kecske le-, p gél, vagy egy-egy honvéd alszik. Ha a vá- t rosba jött idegen nem ismeri a históriát, a csak omlott bástyákat lát itt, bemohosodott p ' ___ —........_—_____!_______________h Elindítottam Mihályt, én pedig sétál­gattam tovább le s fel a tornáczon. Egyszer ® csak látom, hogy az Árgyilán-utcza felől egy ' asszony czipel egy teli zsákot, a fél kézé- ^ ben a félvékás és a lista. Majd a földig ; görnyedt és ugyancsak lihegett. Amint köze­lebb jött, megismertem, hogy ez Sziics Ste- s fán kollegánknak, a falu csordásának a- fele- s sége. No, ugye, hogy ez is elindult már? c Alig bírja az életet. Meg is áll egy szembe £ jövő asszonynyal, hogy szuszszanjon egyet. § Hallom, amint mondja : £ — így tesznek! ez az élet nem is a r második lyukon folyt a gépbül, hanem a c harmadikon. Hogy a tűz pusztítson el min­den gépet, megöli a szegény embert. • Czipelte továb a zsákot és én is csak i sétálgattam tovább és elgondoltam, hogy ime 1 ma, mintha összebeszéltünk volna mi listá­sok, úgy neki indultunk a falunak, mert ime < Hodorog János társunk, a disznók őrzője is ( éppen most fordult be a kapun egy terével, ki- 1 üríti és megint megyen tovább. Az öreg Máté, az oláh kurátor is jár a köves utón két : tehénnel, a papnak-é, vagy a dászkálnak: 1 nem tudom. Szóval egész erőből ráestünk a falura. Ez is azt mutatja, hogy vége a nyár­nak, itt az ősz, ez a nagy fosztogató. Estére hajlik az idő, látom, hogy Mi­hály az egyházfi is hazafelé tart egy jó te­rével, az öreg Máté is éppen most megyen itt előttem, teli van a szekere. Szűcs Ste- fánné már a harmadik tere alatt görnyed, Filimon a kisbiró, talán már hatodikszor is jön. Hodorog, a kondás sem jön üresen most sem. Mind össze találkoznak itt előttem, mintha ide parancsolta volna őket valaki. Hallom is, amint egy szomszéd gazda ami­kor meglátja őket, átkiáltja a másiknak: — Járnak a varjuk, valami idő lesz! Már aztán, hogy ezekre a listásokra czélzott-é, vagy pedig arra, hogy éppen akkor szállott egy néhány varjú a toronyra, azt az ö jó lelke tudja. ágyuréseket; egy barlangot, amelyben törött orrú márványember fekszik; s az egész vá­rat három kis hitvány bádogtáblára festett felirat magyarázza : Alsó-kapu, Ó-kapu, Setét- kapu. 1902-ben lesz háromszázötven eszten­deje, hogy e három kapu körül egy hónapig nem száradt fel a föld az emberi vértől. 1 Európa leghatalmasabb császárának két hada és minden ágyúja egyesült e kapuk alatt. Magyarország már eltiporva hevert, még csak ez a kis vár volt benne az élet, mint a haldokló mellében a szívnek mind­inkább maradozó mozgása. Ha ez a vár is leomlik, a magyar nemzetet beírhatja a tör­ténelem a holt nemzetek közé, s ma már a Tisza és Duna országában nem a magvar arat, templomainkból idegen ének száll az égbe és Szent István koronája nem egyéb, mint numerussal ellátott múzeumi ritkasága De ezen a kis váron megtört a török világhatalma. Ha mesében olvasnánk, hogy kétezer magyar szembe mert szállni kétszáz­ezer törökkel, és hogy a küzdelem a két­százezer török kudarczával végződött, azt mondanánk rá: Szép mese, de sok benne a tulság. Ha az a kétezer ember átadja a várat küzdelem nélkül^ senki szemükre nem veti. Ha elmenekülnek a földalatti utakon, senki gyávaságnak nem tartja ; s ha"Magyarország élete ebben a várban lehel utolsót, senkise mondja, hogy Dobóéknak harczolniok kellett volna a vár megmaradásáért. De ők nem adták fel a várat; nem menekültek el a mérföldekre nyúló alag­utakon, hanem hogy itt — tudták az egész nemzet sorsát, megesküdtek az ostrom előtt, hogy halálig küzdenek mindnyájan — és küzdöttek is. Nincs mása a históriában ennek a küz­delemnek! Voltak hősök, akik inkább meg­haltak, hogysem falaikat átengedjék ; volt várkapitány, aki egy-maga állott ki a kapuja elé százezer einber ellen; volt vezér, aki elkeseredésében a bizonyos halálba rohant az egész hadával, — de hogy ilyen kis sereg, ilyen nagy had ellen, a bátorságnak és stratégiai leleményességnek ennyi erejé­vel, s utoljára az elszántságnak ilyen mar- tiromságba magasztosuló küzdelmével s a csodák fényében tündöklő sikerével állt volna ellen egy ország-pusztitó veszedelemnek, erre példa nincsen. 1552-ig Eger nevét nem ismeri a világ. 1552-ben egyszerre ragyogó hetükkel emel­kedik Eger neve a világtörténelem horizönjára, s Európa tapsol és ujjong a példátlan győ­zelemnek. Az évszázadok óta növekvő török hold itt sáppadt el először fényében. A török terjeszkedés itt találta az első sziklagátat, amelyen túl már nem csaphatott, s ez idő­től fogva mind máig lassú apadás a török hatalom. Van-e magyar, akinek nem dobban meg a szive, ha Dobóra és az egri népre gondol ? Van-e magyar, aki süket marad, mikor arról zendül a szó, hogy az egri vár ormán ott lássuk örökre Dobó érczalakját! Szobrot akarunk emelni az egri hő­söknek, szépet, nagyot, nevükhöz méltót.; E szoborban benne kell lennie minden magyar család érzésének, minden magyar férfi hála­gondolatának, minden magyar nő büszkesé­gének, benne kell lennie minden magyar gyermek szive dobbanásának. Mert mind­nyájunk büszkeségei, példaképei, díszei, hősei ők ; nemcsak az egrieké — az egész nemzeté. Egy szemernyi érczet kérünk minden magyar családtól, minden magyar férfitól, minden magyar nőtől, minden magyar gyer­mektől. Adjon a szegény rezet, adjon a gazdag ezüstöt, aranyat, de ne legyen olyan magyar ember ebben az országban, akinek egy réz fillérnyi része se lesz a szoborban. Szeretnénk egy szép szobor-csoporto- zatot, amely feltüntetné Dobóban a hazafias elszántságot, Bornemisszában a magyar ész leleményességét, Mekcseyben az erőt, s egy tépett ruháju kibomlott hajú fegyveres ma­gyar női alakban a magyar nőnek azt a kiválóságát, midőn a veszedelem förgetegé­ben a hazaszeretet hősei közé rohan, s velük küzd, velük osztozik a martiromság véres babéraiban. Nem áldozatot kérünk, hanem csak erszény megerőltetés nélkül való adományt. Az özvegyasszony fillére épp úgy fog ra­gyogni a bronzban, mint a jómódúak aranya. Nyolcz millió magyar él ebben az országban ; ha mindegyik csak egy-egy kis adománynyal járul is a szobor költségeihez, olyan emlé­ket állítunk, amely méltó lesz a hősökhöz, s amely előtt az utánunk következő nemzedék fölmelegült szívvel veszi le a kalapját. Az adományokat Egerben elfogadja dr. Hibay György gyógyszerész,, mint a szobor- bizottság pénztárosa. ~ Az ország különböző részeiből azon­ban ily czim alatt is lehet küldeni: Polgár- mesteri hivatalnak Eger. A fővárosi napilapok ' szintén elfogadják az adományokat. Minden adományt nyilvánosan nyug­tázunk. Az adakozók nevét pedig a szobor leleplezése ünnepén megjelenő emlékkönyv­ben fogjuk átadni az utókornak. Kelt Egerben, 1901. évi október hó 18-án, az egri diadal 349-ik évfordulóján. ? . / A Dobó-szobor bizottság vezetősége. Az adományokat lapunk is készséggel ! elfogadja, nyugtázza s illetősége helyére j juttatja. A szerkesztőség. HÍREK. I-— Vármegyei közgyűlés. Ma délelőtt j 11 órakor rendkívüli vármegyei közgyűlés I lesz a vármegyei székház nagytermében, I melynek tárgyai: az 1902. évre összeállított I legtöbb adót fizetők névjegyzékének bemu- | tatása; a megyebizottsági tagok választása iránti ifttézkedés és alispáni előterjesztés, a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút j engedélyezési tárgyalásának kitűzése ügyében. — Ujonczok esküje. Mint minden év­ben, úgy az idén is. az október hó elsején bevonult ujonczok eskütétele ünnepélyesen fog végbemenni. — A kaszárnya udvarán ! egybegyülő legénységhez Tímár Péter róm. i kath. lelkész fog beszédet intézni, mire az ujonczok eskütétele történik meg. — A reformáczió emlekere ma este a protestáns társaskör helyiségében tartandó ünnepélyre felhívjuk a közönség figyelmét. — Hangverseny. Mint lapunk múlt szá­mában említettük, a nagykárolyi vöröskereszt egylet és nőegyesület hangversenyét nov. hó 7-én fogja a vármegyeház nagytermében megtartani. Az érdekesnek Ígérkező mulatság iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul és hisz- szük, hogy jól fog sikerülni. A tombolajegyek árusítását városunk hölgyei vállalták el s bizonyára az ő rábeszélő képességüknek si­kerülni fog a jótékony czélra szép összeget egybegyüjteni. A múlt héten kibocsátott meghívó szövege igy szól: Meghívó. A ma­gyar szent korona országai vörös-kereszt- egyletének szatmármegyei fiókegylete, a nagy­károlyi nőegylettel együttesen, e két egye­sület pénztára javára, Nagykárolyban, a vármegyeháza dísztermében 1901. évi no­vember hó 7-én hangversenynyel és tombo­lával egybekötött tánczestélyt rendez, melyre j czimedet és családját tisztelettel meghívjuk. Gróf Károlyi Istvánná, mindkét egylet elnöke. Dr. Serly Gusztáv, vörös-kereszt-egyleti társ­elnök. Belépti-dijak: oldalszék és számozott ülőhely a két első sorban 3 korona, a többi sorokban 2 korona, karzat-jegy 2 korona. Jegyek előre válthatók: Ferenczy István, Hadnagy Ignácz, Nonn János és Pucser Károly urak üzleteiben. A hangverseny mű­sora a pénztárnál kapható. Kezdete este 8 órakor. Rendező-bizottság : Barkóczy Ferencz, Debreczeni István, Ilosvay Aladár, r. b. elnö­kök. Bay Miklós, Ifj. Bagossy László, Baudisz Jenő, Báthory István pénztáros, Dr. Blum József, Bodnár Károly, Both Gyula, Bubregh Béla, Buday Aladár, Csaszkóczy. Emil, Elbel Béla, Faragó Dezső, Gallasz Ödön, Hetey Zoltán, Ilosvay Gusztáv, Kaufmann Izidor, Kaufmann Jenő, Kemény Emil, Kerekes Zsigmond, B. Kovács László, Dr. Kovács Dezső, Dr. Kőszeghy A. jegyző, Kund József, Marssó Béla, Merk Dezső, Nagy Ákos, Nonn Endre, Pap Kálmán, Papp Gerö, Dr. Péchy Péter, Dr. Roóz Elemér, Róth Lajos István, Sigmond Lázár, Stefezius István, Suránszky János, Dr. Schőnpílug Béla, Dr. N. Szabó Bertalan, N. Szabó István, N. Szabó Tibor, Szkicsák Róbert, Szomor Aurél, ifj. Dr. Vetzák Ede, Wagner István, Ujfalussy György, ürbányi István, rendező-bizottsági tagok. — A helybeli Kölcsey-egyesület folyó hó 27-én délelőtt fél 12 órakor a vármegye- háza kistermében Nagy László elnöklete alatt tartott ülésén az irodalmi szakosztály jegy­zőjévé titkos szavazás utján egyhangúlag Kubinyi Bertalan takarékpénztári főkönyvelő választatott meg. Elhatároztatott továbbá, hogy az első felolvasás november hó 17-ik nap­ján esteli 6 órakor lesz a régi kaszinó nagy­termében. A programm annak idején közzé fog tétetni. — A szatmármegyei tanári-kör 1901. november 3-án fél 10 órakor Szatmáron | rendes gyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki i előterjesztések. 2. Az alelnök megválasztása. 3. Észrevételek a középiskolai nevelés némely kérdéséről, előadja: Orosz Alajos. 4. Indítvá­nyok. Szatmáron, 1901. okt. 29. Ratkovszky Pál. elnök. Orosz Alajos, titkár. — A honvédség koréból. Ö felsége a király a helybeli honvédzászlóaljnál Szomor Aurél hadapród tiszthelyettest hadnagygyá, Papp Gerö próbaszolgálatra bevonult had­nagyot pedig tényleges állományú hadnagygyá nevezte ki. — Eljegyzés. Papp Endre, Komárom szab. kir. városi számvevő, folyó hó 18-án váltott jegyet Morgenthal Henrik, nyugal­mazott kir. adópénztárnok kedves és bájos leányával, Kornéliával. — Gyászosét. Kerekes István, gróf Dégenfeld téglási uradalmának számvevője folyó hó 28-án hirtelen elhunyt. Papp Béla lapunk szerkesztője sógorát veszítette el benne. Nyugodjék békében! — Műkedvelői előadás. Egy műkedvelő­társaság szinielőadás létesítésén fáradozik. „A nagymama“-t, Csiky Gergely kitűnő vig- játékát kívánják előadni. A próbák már kez­detüket vették, Baudisz Jenő árvaszéki h. elnök rendezése mellett. Valószínűleg a jövő hó végén fog az előadás megtörténni. — Szemle. Lencz Győző ezredes és Treiszig István százados folyó hó 22—26-ig vizsgálatot tartottak a helybeli honvédzászló­alj gazdászati kezelése fölött s a tapasztalt rend miatt az ezredes megelégedését fe­jezte ki. —- Kinevezés. A debreczeni kir. tábla elnöke Piskóti Ferencz végzett joghallgatót a nagykárolyi kir. járásbírósághoz joggyakor­noknak nevezte ki. — Dalegyesületünk választmánya múlt pénteken tartott ülésében elfogadta a folyó hó 12-én tartott dalestély jövedelméről elő­terjesztett számadást. Elhatározta, hogy a dalestély sikere érdekében közreműködött Dr. Fechtel János tanárnak és Meder Mi­hálynak jegyzőkönyvi kivonaton szavaz kö­szönetét, a helybeli szereplőkre nézve pedig felkérte Demidor Ignácz elnököt és Gsóti Márk alelnököt, hogy személyesen fejezzék ki az egyesület köszönetét. — A tiszti orvosi vizsgát Dr. Aáron Sándor nagykárolyi körorvos a napokban Budapesten igen jó eredménynyel letette. Gratulálunk ! — Felolvasó-estély A kath. legény­egyesület által november hó 3-ára hirdetett felolvasó-estély — közbejött akadályok miatt — november hó 10-ére haiasztatott el, mi­kor azonban okvetlenül meg fog tartatni, igen érdekes és változatos programmal. — Köszönet. Lamarche Albert helybeli gőzfürész-telepe a vezetésem alatt álló nép­konyha javára 5 méter tűzifát volt szives adományozni, melyért hálás köszönetemet nyilvánítom. Kaufmann Mártonná, a nagy­károlyi izr. nőegylet elnöke. — A közönség köréből. Igazán tarthatat­lan az az állapot, melyben a Nagyhajduváros, Verbőczy-utcza, Nagypiacztér lakói a már elviselhetlen viz-hiány miatt szenvednek. E részen a mint tudjuk a magánkutak vize ihatatlan és a 2—3 közkutra van utalva az egész környék. Csakhogy e közkutak annyi vizet adnak, mint a Sahara homokja; vagyis semmit. Az egyik kút a Nagy-llajduváros és Tompa-utcza sarkán volna; — de egy év óta folyton csinálják — vagy huszadszor — és az eredmény az, hogy rosszabb, mint először volt. A második kút a Verbőczy- utczának a nagy piacztérbe torkolásánál volna. — A harmadik kút Lendek vendég­lője előtt kellene, hogy legyen ; — de hát: „nézzük-nézzük, de hiába nézzük“, mert a csatornázási munkálatok még a nyomát is eltüntették a kútnak. Így történt aztán az az eset, hogy tegnap este vagy 100 főre menő sereg zarándokolt össze-vissza a városban vízért, — de biz mindegyike üresen tért vissza, — mart a negyedik hely — a me­gyeház már zárva volt. Kérünk sürgős in­tézkedést. (Beküldetett.) — Elveszett értéktárgyak. Egy hely­beli urinő sétaközben a nagytemplom körül, a napokban a következő ékszertárgyakat vesztette el, melyek egy füzérben voltak: egy arany pénzt; egy arany inedaillon két- szem gyémánt és egy rubinzott kővel; egy arany illatszert (inedaillon alakút); egy arany malaczot; egy kristály kétfelé nyíló medail- lont; egy jour krajezárt; egy arany tuidot egy türkissel; egy arany horganyt; egy ko­pott krajezárt; egy zöld kétfelé nviló lóherét. Felhivatik a megtaláló, hogy ezen tárgyakat a rendőrkapitányi hivatalnak adja át, hol is 10 korona jutalomban részesülni fog. Nagy­károly, 1901. október hó 30. Demidor Ignácz, ' rendőrkapitány. — Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtes­tülete által 1901. év október hó 27-én tar­tott közgyűlésén az Atilla-utcza rendezése folytán Berzeviczy Istvántól kisajátított nagy- károlyi 974. számú telekjegyzőkönyben fog­lalt beltelek és a régi Vizi-utcza egyrészéböl j alakított 5 telek megvételére a Kugler József j örökösei által benyújtott ajánlatok a 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom