Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-24 / 43. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.Ez a jelszó és maholnap spirituszba téve fogják mutogatni azt a kismestert, aki egy kis vagyonkát tudott összekuporgatni a keresményéből. A segéd végigcsinálja velük e nehéz küzdelmet. Bajjal él, sokszor tengődik munka nélkül és szinte lemond arról, hogy valaha önállósítsa magát. Egyébiránt nem is olyan kecsegtető ez a remény, mert hiszen önállóságra jutván, sorsa tovább is a régi marad, sőt sokszor még rosszabbra válik. Mindezeket a szomorú dolgokat pedig nem azért mondom el, kedvem telik a régi jó magyar szokásban, a panaszkodásban és sopánkodásban. Nem akarom siratni a régi jó időket és nem azért írom le a mai keserves állapotot, hogy az elégedetlenséget fokozzam az iparosok között. Hanem azért, hogy újra meg újra rámutassak a bajok okára és módokat keressünk a bajok orvoslására. A legfőbb baj, hogy a magyar iparosok innen-onnan teljesen fölöslegesekké válnak, mert hazánkat a külföld látja el áruczikkel. Ez ellen bizony csak a külön vámterület használna. De reméljük-e ezt mostanában. A másik baj az, hogy mostanában az idegen verseny inkább elfajul, elaljasodik és a legpiszkosabb, legszemtelenebb módon igyekszik bennünket tönkretenni. Ha ez ellen az egyre fokozódó piszokkonkurrenczia ellen nem teszünk valamit, akkor a magyar elmehet csősznek, a tisztességes kereskedő becsukhatja a boltját. Igazán itt az ideje, hogy az ipartestületek a legerélyesebben foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Mivel a baj országos, országoson kell gondoskodni annak ellenszereiről is. Ha az iparosok országosan szövetkeznének a bajok orvoslására, akkor talán mégis el tudnánk érni valamit. Addig azonban a mesterek és segédek közös nyomorúsága növekedni fog, nem pedig csökkenni. HÍREK. — Meghívás. A képviselő-testület tagjait a folyó évi október hó 27-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1901. október hó 22-én. Debreczeni István s. k. polgármester. Tárgy- sorozat: 1. Manoschek Ferencz ajánlata Nagykároly város köztereinek gázzal eszközlendő' világítására. 2. Gyömörői dr. Áldor Adolf kórházi igazgató elhalálozása folytán a kórházi igazgatói állásnak helyettesítés utjáni betöltése iránti intézkedés. 3. Kugler Lajos és Kugler Juliánná nagykárolyi lakosoknak a képviselőtestület 121—1901. kgy. számú határozata elleni felebbezése, illetve előterjesztése. 4 - Szabadalmazott önműködő fékkészülék és gépgyár részvénytársaság kérvénye a felállítandó gyártelep részére 1 hold terület átengedése s 10 évi pótadómentesség megadása iránt. 5. Téger Antal és neje Atillautczai lakosok házszabályozási vonalba eső részének lemetszéséért fizetendő kártalanítási összeg árának megállapítása. 6. Róth Jakab kérvénye Rákóczi-utczai telke elibe felállítandó lámpának a város által petróleummal eszközlendő ellátása iránt. 7. A Lövöldékért bérbeadásáról kiállított szerződés bemutatása. 8. Goldstein Adolf kérelme a bérletből való kibocsátása iránt. — Képviselőválasztások A nagykárolyi és csengeri választókerületekben szükségessé vált pót válasz tások e hó 18-án zajlottak le. Városunkban korántsem volt oly élénk a választás, mint első ízben, de azért úgy a szabadelvüpárt, mint a néppárt nagy erővel vonult a harczba. A függetlenségi párt teljesen tartózkodott a szavazástól s épen azért j az eredmény előrelátható volt, az, hogy Domahidy Elemér a szabadelvű párt jelöltje fog diadalmasan kikerülni. Este 7 órakor ért véget a választás a mikorra Ilosvay Aladár választási elnök kihirdette-az eredménvt, mely szerint Báthory István néppárti 871, Domahidy Elemér szabadéivüpárti 1217 szavazatot kapott s igy 346 “szótöbbséggel Doma-1 hidy Elemért megválasztott képviselőnek.) jelentette ki. Küldöttség hívta meg a képvi-' selőt, kinek Ilosvay Aladár szép beszéd kíséretében nyújtotta át a mandátumot. Majd Reök Gyula pártelnök intézett pár szót hozzá,! mire Domahidy meghatva mondott köszö-1 netet megválasztásáért s ígéretet tett, hogy i programmbeszédében hangoztatott elveit min- ] denkor hiven és lelkiismeretesen fogja be- j tartani. Csengerben sokkal elkeseredettebb volt a küzdelem, melynek végeredménye i az lett, hogy Luby Béla függetlenségi jelöltet választották meg Nagy Béla szabadelvű párti jelölttel szemben 9 szótöbbséggel. — Ezzel! lezajlottak a választási küzdelmek. Váraié-! gyénkben a választások eredménye a következő. Szabadelvű párti képviselőt választottak : Szatmáron Hieronymi Károly, Nagy-; Bányán Bay Lajos, Nagy-Somkuton Papp! József, Ar.-Megyesen Szentiványi Gyula, Kras-: són Böszörményi Sándor, Nagykárolyban i Domahidy Elemér. Függetlenségieket: Máté- j Szálkán Jékey Zsigmond, Fehér-Gyarmaton Luby Géza, Csengerben Luby Béla, vagyis 6 szabadelvüpárti és 3 függetlenségi.- Hangverseny. A helybeli vöröskereszt- egylet és a nőegyesület egy tombolával egybekötött hangversenyt szándékozik rendezni a jövő hó 7-én. Eredetileg az volt a terv, hogy Fedák Sárikát, a népszínház tagját is felkérik a közreműködésre s e czélból felkérték gróf Hugonnai Bélánét, főispánunk kedves nejét, miszerint járjon közbe, hogy a művésznő fellépjen. A grófné szívesen felelt meg a kérésnek s Fedák Sárika megígérte a főispánná kívánságára a közreműködést de csakis november 15-ike után, mert előbb szerződtetési ügye miatt nem hagyhatja el a fővárost. Minthogy azonban a mulatságot bizonyos körülmények miatt elhalasztani nem lehet, igy a hangversenynek bizonyára egyik nagy vonzerővel biró száma -— sajnála- i tunkra — elmarad. A hangverseny mindaz- j által igen érdekesnek ígérkezik, amennyiben I — hir szerint — Péchy Tibor felolvasást fog tartani a búr háborúról, Kemény Gizella j úrnő és Elbel Béla zongorázni és Kemény Emil hegedülni fog. A programul véglegesen j a napokban fog megállapittatni. | DR. ALDOR ADOLF. | Egy hosszú, áldásdús életnek vetett véget a kérlelhetetlen halál folyó hó 20-án. Dr. gyömörői Aldor Adolf, a nagykárolyi közkórház igazgató- főorvosa, a város volt t. főorvosa hunyt el 70 éves korában. Benne a tudomány egy hivatott, nagyhírű bajnokát, városunk társadalma pedig egy tisztelt, szeretett tagját vesztette el. Győr vármegye Gyömörő községében született 1832-ik év augusztus hó 2-án, hol édes atyja köztiszteletben álló kereskedő volt. Elemi tanulmányait szülőföldjén, középiskolai tanulmányait pedig Győrött kezdette meg, de 1849-ben bekövetkezett betegsége miatt kénytelen volt azt félbeszakítani s fiatal kora daczára pár éven keresztül nevelősködni. De a tudományos pálya iránti ellenállhatatlan vágyától sarkalva, tanulmányait tovább folytatta s 1855. szeptember 27-én Győrött az érettségi vizsgálatot sikerrel állotta ki. Az 1855/6-ik tanévben a budapesti egyetemen az orvosi tudományok hallgatására iratkozott be, s lankadatlanul szorgoskodva, 1860. november 4-én orvostudorrá avattatott s ugyanazon év deczember 12-én sebésztudori oklevelet nyert. A szülészetben és gyermekgyógyászatban is különleges kiképeztetést nyert és szakavatottságá- ról Dr. Balassa János és Dr. Bókái János egyetemi tanárok elismerő szavakban tettek tanúbizonyságot. Dr. Balassa János róla, mint hallgatóinak egyik legjelesebbikéről és férfias jelleme által is kitűnőről igen meieghangon emlékezett meg. Orvosi gyakorlatát városunkban kezdette meg, hol kifogástalan modorával, nagysikerű gyógyeredményeivel csakhamar köztiszteletet és nagykiterjedésü klientúrát szerzett s a lakosság bizalma őt csakhamar városi főorvossá választotta, s 1869-ben a 12 ágygyal berendezett városi kórház igazgatása is reáruháztatott, mely tisztséget élete végéig viselte is. Mindnyájunk előtt tudva vannak azok a nagy érdemek, melyeket a megboldogult különösen a kórház fejlesztése körül szerzett s egyenesen az ő működésének tulajdonítható, hogy 1885-ben — a már ekkor 60 ágygyal rendelkező kórházat — a belügyminiszter közkórházi jelleggel ruházta fel. Kórházi működése alatt különösen a sebészet terén ért el rendkívüli sikereket és szerencsés műtétéivel nagy hírnevet vívott ki magának. Sokoldalú elfoglaltsága mellett a szakirodalom terén is működött. Egyes tudományos értekezései az „Orvosi hetilap“ és „Gyógyászat“ czimü tudományos folyóiratokban láttak napvilágot s melyek tudományos készültségre valló ismereteivel, alapos tudásával a szakirodalom elismerését vívta ki. Mint magánember is résztvett társadalmunk minden mozgalmaiban s vezető, irányitó szerepet vitt. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. a városi képviselőtestületnek, a központi választmánynak, az egészségügyi bizottságnak, a természettudományi társulatnak s nem volt városunkban humánus vagy társadalmi egylet, melynek tagja ne lett volna, melyek- i ben mindenkor előkelő állásokat töltött be. Vármegyei tiszteletbeli főorvossá is kinevez- | tetett. Hosszú életén keresztül igyekezett j embertársai szenvedéseit enyhíteni s a szegények ingyenes gyógykezelése, ezeknek mindenkori háláját biztosította számára. Hazafias {érzésének egyik jele az volt, hogy eredeti j „Adler“ nevét Áldorra magyarosította. Érdemdús működése a felsőbb körök figyelmét is magára vonta. Ö felsége a király kegye is megnyilatkozott irányában, midőn 1899-ik év május hó 22-én kelt legfelsőbb kéziratával őt a magyar nemességre emelte s neki és törvényes leszármazóinak a „gyömörői“ előnevet adományozta. Soha kitüntetés jobban megérdemelve nem volt. 1864-ben nőül vette Rooz Lujzát, Rooz Salamon nagykárolyi birtokos leányát, kivel a legboldogabb és legpéldásabb családi életet élte s házasságából négy leány és egy fiúgyermeke származott, kik mindannyian előkelő társadalmi állást töltenek be. És ennek a tevékeny, áldásdús életnek vetett a halál véget. Már hosz- szabb idő óta betegeskedett, de azért reméltük felgyógyulását, inig a szomorú való bekövetkezett. Halála gyászba borította családján kivül nagy és széleskörű ismeretségét és tisztelőinek sokaságát. Temetése kedden, folyó hó 22*én ment végbe óriási gyászoló közönség jelenlétében. A koporsót a koszorúk egész halmaza borította, melyek szalagjain a következő feliratok voltak : „Nagykároly város közönsége — Kegyelete jeléül dr. Áldor Adolfnak“. „Szatmár vármegye orvosi fiókszövetség — Dr. Áldor Adolf alelnökének“. „Toóth Sándor és családja— Őszinte tisztelete jeléül“. „Gyömörői Dr. Áldor Adolfnak — Blum Testvérek“. „Nagykárolyi nőegylet — tisztelete jeléül“. „Pepi és Emil — A felejthetetlen jó sógornak“. „Őszinte mély részvéttel — Özv. Szat- márinó Jenny“. „A nagykárolyi városi közkórház — Felejthetetlen igazgató-főorvosának“. „Kegyelete jeléül — Berger-család“. „Ifj. Hahn János és neje — Őszinte tisztelete jeléül“. „Wagner Lajos és családja Őszinte tisztelete jeléül“. „A nagykárolyi orvosok — Dr. Áldor Adolf kartársuknak tisztelet és szeretetük jeléül“. „Érdemdús volt elnökének—A nagykárolyi izr. tanulósegélyzö- egylet“. „A legnemesebb embernek — Heidelberg Imre és neje“. „Utolsó üdvözletül — Paula és Samu“. „Szeretett igazgató-tanácsosának — A nagykárolyi takarékpénztáregyesület“. „Barátsága jeléül — A kedves kollegának, Gyurovits“. Számos névtelen. — említhetünk: Fox Kati, Home a legnagyobb és Hade. E médiumok pl. az asztaltánczoltatás titkát sohasem árulják el, sőt a szellemek egyenes beavatkozását hangoztatják. E miatt a tudomány velük, általuk semmire sem mehetett. Dr. Davis Fiilöp, ki 25 évig tanulmányozta a spiritizmust a két világrészben: Európában és Amerikában, hogy természetes nyitját megtalálja, elárulja, megmagyarázza a csodásaknak látszó tüneményeknek, — a szeánszokon, asztaltánczoltatásnál sokszor tapasztalta, észrevette, hogy ő elég jó médium, tehát elhatározta, hogy önmaga kísérletezik és kísérleteiben kitart, a mig eredményhez nem jut. Órákig csinálta a typhologiát, azaz asztaltánczoltatási próbákat; és pedig úgy, hogy hozzáült egy kis asztalhoz, rátette kezét s várakozott a kívánt koppanásokra. Egy esztendeig semmi jelentkezése az állítólagos szellemeknek! Végre egy év után a magános szeánsz közepeLt megérkezett a várva-várt és biztosra vett siker: hirtelen két koppanást hallott, a szellemek e két koppanással jelzik jelenlétüket. Davis öröme leírhatatlan volt, — a haladás most már könnyűnek mutatkozott. Hova-tovább az asztalt 2—3 órán át volt képes íluidikus állapotban, tehát akczióképe- sen megtartani. Két czélja volt: 1. Az okok keresése, hogy biztosan megállapítsa a tünemények létrehozó erejét és 2. az okot ismerve, vizsgálni szigorú következetességgel a tünemények számát, természetét, a melyeket az ismert ok létrehozhat. Az első dolgot magában végezte, a má síkban segítségére volt a világ eddig leg hiresebb médiuma, Home Dániel. Négy órai ülés után az asztalnál tudományos bizonyosságot szerzett magának a szellemek ártatlanságáról a spiritisztikus mutatványokban. Másnapra meghívta magához három barátját, az egyik hitetlen materialista, a másik Home csudálatos mutatványainak hatása alatt döntő ítéletét felfüggesztette, a harmadik hivő, de úgynevezett fanatikus spiritiszta volt. Az első szeánsz. Uraim, — igy szólott Davis, — azért hívtam össze önöket, hogy a psychikai tüneményeket vizsgáló szeánszot végre megtartsuk. Önök velem együtt az asztalhoz ülhetnek, vagy attól távol maradhatnak. Mindenik egy zárt borítékba rejtett Írást kap, tartsa azt magánál. A vendégek nem ültek az asztalhoz. A doktor közülök egyet felkért a jegyzőkönyv vezetésére. E czélra egy üres papírlapot és irónt adott át neki. Most Davis egymaga asztala mellé telepedett s kezeit rátette. Négy perez múlva a koppanááok hallhatókká lettek. — Csend, uraim ! kezdem. Első bizonyság első bizonyíték. — Van itt jelen szellem, ki velem beszélni óhajt'? Éz a kérdés vezeti be a spiritiszta-szeanszokat rendesen. — Igen ! — válaszold az asztal. A válasz felfogása úgy történik, hogy a jelenlevők egyike kezébe vesz egy körbeirt abc-ét és az írásjegyeket egy tűvel pl. sorra veszi, a melyik betűnél koppan az asztal, azt leírja. — Hogy hivják önt? ABCD. Ezután folytonosan kopogott az asztal,- azaz beszélt a szellem. Végül az asztal rövid- zörgést hallatott és többé nem kopogott. Ekkor a jegyzőkönyv lezáratott. — Uraim ! nyissák fel leveleiket, — | szólt Davis. Ezután a jegyző olvasta az asztal szavait és e szavak egyeztek a levelek lezárt tartalmával. Csodálatos !! Általános elámulás! A doktor ismét lezárt leveleket osztott ki a társaság tagjai közt és újból asztalhoz ült. — Van itt szellem? — kezdé a kér-1 déseket. Az asztal feleié: — Itt nincs! sehol sem is létezik, mert az élet után a lélek örök rendeltetését követi s visszatér alkotójához stb. stb. A spiritiszta közbekiált: Hát ki beszél akkor itt ? — Senki. Itt csak a médium gondolatainak íluiduma szűrődött át az asztalba. —• Most nyissa fel levelét, kedves barátom, — szólt Davis a spiritisztához. És talált a levéltartalom áz asztal nyílt válaszával. Tisztelt közönség! Mi a tanulság ebből? Tudományosan be van bizonyítva, hogy a médium befolyásolhatja tetszése szerint az asztalt és azt mondatja vele vagy azt sug- gerálhatja neki, a mit akar, tehát a médiumok egyáltalában nem passzív szenvedő eszközök, hanem nagyon is akaró és cselekvő személyek. A doktor második szeánsza. A négyes társaság ismét együtt volt. | Először is hangsúlyozták az első szeánsz | tapasztalatát, t. i. hogy a médium feltétlen ; um fluidumának és a tárgyaknak, melyek általa impregnálva vannak s igy nemcsak az | asztalt lehet alkalmazni kísérletezésre, hanem | bármely más tárgyat is. E szeánsz eredményei az elsőéhez vol- I tak hasonlók. Csakhogy ezúttal négyen ültek j asztalhoz, mindenik leírta egy levélbe gon- dolatait. Az asztal szépen, pontosan adta vissza mindnyájuk gondolatait. De Davis megakarta mutatni, hogy az ő íluiduma a cselekvő, a döntő, azért itt-ott egy-egy szót vagy mondatot szőtt bele az asztal válaszába, a mi a levelekben nem volt megirva. Ezen a szeánszon a kollektiv összetett fluidum működött. Ha több egyén ül asztalhoz a médiummal, az ő fluidumjuk összeomlik a médiuméval, emeli a nyilatkozások erejét és időtartamát, akár csak egy elektri- kus lánczot több elemmel erősítenénk. A jó médium abszolút ura a kollektiv fluidumnak és ő ennek a hatalomnak hatását azon tag gondolatainak hibátlan visszaadására irányíthatja, a melyikre akarja. . Harmadik szeánsz. É szeánszon azt kellett kutatni: miképen, milyen körben mozog a psychikai erő különböző nyilatkozataiban ? Eredmény: 1. Hogy a nyilatkozatok sohasem emelkednek felül a jelenlévők, médiumok értelmi, tudási színvonalán, sőt esetleg az alatt maradnak. 2. Hogy a spiritiszták bár azt mondják, hogy ismerik a jelent, múltat, jövőt, ezekből semmit sem ismernek. A jövőre nézve mindig ugyanaz a válaszuk: nem szabad felelnünk. A íluidikus erő csak azt mondhatja, a mit tudunk, tudhatunk, egy betűvel sem többet s csak azt, a minek elmondására neki a parancsot adjuk. Az ellenkező állítás, mystifikáczió. A mit ellenőrizni kell a szeánszokon, az nem a tünemények, — mint az eltévedett kutató tudósok tették, — a tünemények szembeszökők, létezők, tagadhatatlanok, — hanem ellenőrizni kell az előidéző erőt, tehát a médiumot. Itt a csalás ! A tömegek hiszékenysége és a csodálatos meglepő ereje, a mi az emberek 3/4-ed Gyomorbélhurut és elhájasodásnál a Ferencz József keserüviz gyógyhatása páratlan. Ajánlatos csakis Ferencz József vizet kérni és nem budai vagy egyéb elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba.
