Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-03 / 40. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Farkas Sándorka, Farkas Irénke, Farkas Annuska, unokái. Az ügyvédi kamara a követ­kező külön gyászjelentéssel tudatta vesztesé­gét: A Szatmárnémeti Ügyvédi Kamara a leg­mélyebb fájdalommal s a pótolhatlan veszte­ség fájó érzetével tudatja, hogy érdemekben gazdag s a kamara minden tagja által sze­retve tisztelt elnöke id. dr. Farkas Antal az alólirt napon elhunyt. A megboldogult, amellett, hogy a közélet minden ágában fáradhatlan tevékenységet fejtett ki, az ügy­védi kamarának is évtizedek óta élén álott, példányképe volt az ügyvédnek, disze az ügyvédi kamarának. Emlékét kegyelettel fog­juk megőrizni. Szatmár, 1901. szeptember hó 28-án. — Nyilvános számadás és köszönet. A nagykárolyi kath. legényegyesületnek szept. 29-én, vasárnap tartott szüreti mulatságán befolyt összegekről a következőkben számo­lunk be: A belépő-dijakból, bírságokból, felülfizetésekböl, világpostából befolyt összes bevétel: 482 K 44 f. Összes kiadás: 236 K 90 f. Pénzmaradvány a ház felépítése javára: 245 K 54 f. Felülfizetni kegyesek voltak: Mélt. gróf Hugonnai Béla főispán ur 10 K, Ngs. Gyapay Pál ur 8 K 80 f, Papp István 5 K, ft. Palczer Ernő 4 K, N. N. 15 K, N. N. 2 K 80 f, Balogh Kálmán, Friedl János, Kínál János, Lendek Pál, Dr. Lúcz Ignácz, Sarkadi N. Zsigmond, Tajerling János, ft. Vanke József 2—2 K, Serly Fe- rencz, Schusteritsch Ferencz, Strohmájer Ferencz 1 K 80 f, Hoffmann József, Lieb- hauser Lajos 1 K 60 f, Hancsis Illés, Rész Márton, Riskó György, Zinner István, 1—1 K, Dürschinger Károly, Csókás László, Haun- städter József, Rózsa István, Serly Béla, Szabó Ignácz, Zaják Antal 80—80 f, Bole- man Lajosné, Görög József, ifj. Guffart An­tal, Katona Sándor, Kerekes Bertalan, Man­gold István 60—60 f, Incze Sándor 50 f, Bálintfy József, Heim Sándor, N. N., Rencz József, Stier Ignácz, Tischler József, Tóth Ferencz 40—40 f, Letlinger Béla, Rupiczky Ödön 20—20 fillért. Fogadják úgy azok, kik megjelenésükkel mulatságunk fényét emelni, valamint azok, kik adományaikkal annak anyagi sikerét előmozdítani kegyeskedtek, az egyesület nevében leghálásabban érzett kö- szönetünket. Az elöljáróság. — Esküvő. Szimon Béla gróf Károly uradalmi főerdész múlt hó 28-án vezette oltár­hoz Huzli Gizella kiasszonyt, Baumeisztei Ernő magánzó nevelt leányát Nagy-Váradon — Hegyközségi gyűlés. A nagykároly hegyközség folyó hó 6-án vasárnap délutár a városháza nagytermében gyűlést tart s szüret napjának megállapítása végett. — Az 5 és 50 forintos államjegyek bevonása. Értesittetik a közönség, hogy az eddig forgalomban volt 5 forintos és 50 forin­tos államjegyeknek a közforgalomból folyó évi szeptember 1-töl kezdve bevonása elren­deltetett a nagymélt. m. kir. pénzügyminisz­térium 58,136—1901. számú rendeletével Ezen államjegyek a közforgalomban csak az 1903. év február hó 28-ig fogadhatók el, a2 állami pénztárak és hivatalok azonban köte­lesek azokat az 1903. év augusztus hó 31-ig fizetésként vagy beváltásra elfogadni. Ezen államjegyeket az 1903. év szeptember 1-tői kezdve az 1907. év augusztus 31-ig már ki­zárólag az osztrák-magyar bank budapesti főintézeténél vagy annak a magyar korona országai területén működő fiókintézeteiné’ lehet csak beváltani. Az 1907. évi augusztus 31-ike után az államnak azon államjegyet beváltására vonatkozó minden kötélezettségc megszűnvén, azok többé már egyáltalán nen: váltatnak be. Nagykároly, 1901. szept. hó 27 Debreczeni, István polgármester. — A kismajtényi ev. ref. ifjúság 1901 okt. 6-án, vasárnap, zártkörű tánczvigalmal rendez. Belépő-dij: Személyenkint 1 korona családjegy 3 korona. Kezdete délután 4 órakor. . — Értesittetik a város közönsége, hogj ' a nagymélt. belügyminiszter ur a vármegye muzeum és könyvtár szervezése ügyéber alkotott 326—1901. Bjkv. számú vármegye szabályrendeletet folyó évi szeptember 9-ér 98,655. szám alatt jóváhagyta s hogy ezer a Szatmármegyei Közlöny legközelebbi szá mában kihirdetendő szabályrendelet a folyt 1901. évi november 1-én életbe lép. Nagy károly, 1901. szeptember 30-án. Debreczen István, polgármester. — Meghívó. A domahidai gör. kath. egy ház újonnan épült temploma javára 1901 évi október hó 13-án, vasárnap, zárköri tánczvigalmat rendez. A rendezőség: Szu hányi János, g. k. tanító. Gárdus György főgondnok, ifj. Halász László, rendező. Be lépő-dij Szemelvenkint 1 korona, családjeg; 4 korona. Kezdete délután 4 órakor. Te kiütve a jótékonyczélt, felülfizetések köszö nettel fogadtatnak. — Szállítás a közöshadsereg részére A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium f évi 53,442. sz. leiratával megküldte az alul S irt kamarának a cs. és kir. közös hadsereg a főispáni pár is nagy érdeklődéssel nézett meg. Eközben jelent meg Gyapay Pál, a függetlenségi jelölt is a mulatságon, kit tün­tető éljenzéssel fogadtak. Természetes, hogy í a szőlölopás szép anyagi sikert hozott az egylet pénztárának s a világposta élelmes bajnokai is temérdek levelező-lapot hordottak szét. Mozgalmas, vidám kép, tánczoló, nyüzsgő j sokaság, mely kedélyesen engedte át magát; az igazán sikerült mulatság élvének, ez jel­lemezte a szüreti mulatságot. A főispáni j pár, kiknek lekötelező, nyájas, leereszkedő modora mindenkinek szeretetét nyerte meg, 10 óra tájban távozott, hatalmas éljenzések között. Vacsora közben Simkó Géza köszön­tötte fel a megjelent illusztris vendégeket s a mulatság sikerét biztositó csőszöket és csősznőket. Azután a közönség kívánságára Gyapay Pál emelt poharat s éltette Nagy­károly város hölgyeit. Csóti Márk az egye­sület tagjaiért s az elnökért ivott. Végül Tietz Sándor elnök lelkes szavakkal mondott ismételten köszönetét a megjelent közönség­nek. Vacsorá után ismét kezdetét vette a táncz, mely a legvidámabb hangulatban a reggeli órákig tartott. Mindenesetre elismerés illeti meg úgy az elnököt, mint a vezetősé- gek mely fáradságot nem ismerő buzgalom­mal törekszik az egyesületet minden tekin­tetben előre vinni, melynek bizonysága volt a kedves kedélyes mulatság. — Kinevezés. Gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja Kerekes Zsigmond mármarosszigeti joggyakornokot, közigazga­tási gyakornokká nevezte ki. — Gyászeset. Id. Farkas Antal dr., Szatmár város egyik legtekintélyesebb pol­gára, ügyvéd s az ügyvédi kamara elnöke, múlt hó 28-án elhunyt. Benne Szatmár város társadalma egyik nehezen pótolható tagját vesztette el. Elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: Alul­írottak mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj, apa és nagyapa Dr. Farkas Antal ügyvéd, egyházkerületi tanácsbiró, a szatmári ev. ref. főgymnasium igazgató taná­csának elnöke, a Szatmárnémeti ügyvédi kamara elnöke, a szatmári takarékpénztár­egyesület és a szatmári gőzmalom-társulat igazgatóságának elnöke, városi bizottsági tag, stb. a közjónak, egyházának és családjának szentelt munkás élete 76-ik, boldog házas­ságának 38-ik évében folyó évi szeptember hó 28-án délután 1 órakor rövid betegség után váratlanul elhunyt. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 30-án délután fél 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1901. szept. 28. Áldás és béke lengjen porai felett! Özv. Dr. Farkas Antalné Korányi Fanny neje. Antal, Sándor, Gábor, Gizella, Ida, Ilonka, gyermekei. Ifj. Losonczy József veje. Ifj. Dr. Farkas Antalné Gőnyey Erzsébet, Farkas Sándorné Martin Valeria, Farkas Gáborné Losonczi Irén menyei. Losonczi Giziké, Far­kas Antika, Farkas Gáborka, Farkas Valérka, bőrből készítendő ruházati és felszerelési 1902. évi szükségletének szállítására vonat­kozó hirdetményt, melyből a következőket hozzuk az érdekeltek tudomására: A szál­lításban csak a magyar korona országainak területén lakó és az illető ipar gyakorlására iparhatósági igazol ványnyal jogosított meste­rek vehetnek részt akár önállóan, akár mint valamely kisiparos szövetkezet tagjai. Azon kisiparosok, kik a szállításban való részvétel czóljából szövetkezetét alkotnak, kötelesek egy meghatalmazottat választani, ki az aján­latot aláírja. A szövetkezet tagjainak, vala­mint az általuk választott meghatalmazott­nak egy és ugyanazon kereskedelmi és ipar­kamara területén kell lakniok. Az ajánlat­hoz, illetőleg a szállításban résztvevő ipa­rosok névjegyzékéhez melléklendő az illető iparág önálló gyakorlására való jogosultsá­got tanúsító igazolvány, melyet oly helyeken, hol iparhatóság van, e hatóságnál, más helye­ken pedig a községi elöljáróságnál kell be­szerezni. Az ajánlati minta és a névjegyzék mintája a tájékozás és használat végett hirdetményben foglaltatik. Az egy koronás bélyeggel ellátott ajánlat alulirt kamará­hoz folyó évi október hó 31-én déli 12 óráig mulhatlanul beküldendő, mert a ké­sőbb beérkezendő ajánlatok visszautasit- tatnak. Próbaminták felmutatása és óvadék letétele nem kívántatik. A szállítandó mennyi­ség az ajánlatot tett iparosok közt lehetőleg 1902. évi január hóban fog szétosztatni s a megrendelt czikkek beszállítási helye és a beszállítás határideje ugyanez alkalommal fog közöltetni. A szállítandó czikkek összmeny- nyiségére és méretszerinti árára nézve a hirdetmény tüzetes felvilágosítást nyújt. — Könnyű czipők szállítása csak oly ajánlat­tevőknek fog odaitéltetni, kik ajánlatukban külön kijelentik, hogy ilynemű lábbelit szállí­tani akarnak. Az odaítélt szállítást más sze­mélynek átengedni akár díjért, akár díjtalanul tilos s ha megtörténnék, úgy az illető czikkek nem fognak átvétetni. Debreczen, 1901. évi szept. hó 14. A Kereskedelmi és Iparkamara. — A 10 forintos bankjegyek bevonása. Az osztrák-magyar bank 1880. évi május hó 1-röl keltezett o. é. 10 forintos bankjegyeinek bevonása tárgyában a jelenleg forgalomban j levő 1880. év május 1-ről keltezett ausztriai értékű 10 forintos bankjegyek behivatnak és bevonatnak. E tekintetben a magyar királyi kormány és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok császári és királyi kormánya az osztrák-magyar bank főtanácsá­val egyetértőleg a következőket állapították meg: í. A jelenleg forgalomban levő 1880. évi május hó 1-ről keltezett ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket az osztrák-magyar bank fő- és fiókintézetei 1903. évi február 28-ig fizetéskép és átváltás végett fogadják el. 2. 1903. év márczius hó 1-től augusztus hó 31-ig ezeket a bankjegyeket az osztrák-magyar bank budapesti és bécsi főintézetei ugyan még fizetéskép és átváltás végett, a többi bank­intézetek azonban már csak átváltás végett fogadják el. 3. 1903. év szeptember hó 1-től kezdve a behívott 1880. május hó 1-ről kel­tezett ausztriai értékű 10 forintos bankjegye­ket az osztrák-magyar bank fizetésképen többé nem fogadja el, úgy, hogy 1903. évi aug. hó 31-én a bankjegyek bevonásának utolsó határ­ideje lejár. Éttől az időponttól kezdve a be­hívott bankjegyeket már csak az osztrák­magyar bank budapesti és bécsi főintézetei átváltás végett fogadják el. A fiókintézetek 1903. évi szeptember 1-től kezdve ily bank­jegyeket csakis külön kérelemre az osztrák- magyar bank főtanácsának engedélye folytán válthatják be. Ezen engedély kieszközlése vé­gett a megtérítendő jegyek a fiókintézeteknél jegyzékkel nyújtandók be. 1909. augusztus hó 31-ike után az osztrák-magyar bank többé nem köteles (alapszabályok 89. czikke) a be­hívott 1880. évi május hó 1-éről keltezett ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket be­váltani vagy felcserélni. Nagykároly, 1901. szeptember 27-én. Debreczeni István, polgár­mester. — A szatmári lóverseny. A szatmári lóversenyt, nagy közönség érdeklődése mellett a múlt vasárnap tartották meg a következő eredménynyel: I. Mezőgazdák versenye. Első- I nek érkezett Darabánt S., másodiknak Barazsu j J,, harmadiknak Laki Lajos, mindannyian j mezőgazdák. II. Szatmárnémeti szab. kir. i város dija. Első Liptai Béla Pattogó-ja (lova- I golta Szemere Kálmán százados), második i Donmhidy István Mvllerjung-ja (lovagolta | Ónody tiszthelyettes), harmadik Mérveid Max j gróf Vezérje (lov. Markovich főhadnagy). III. Tenyészverseny. Első Szeőke Ödön | Babámja (lov. Kállay Szabolcs), második* 1 * * * ! Buday József Kati-ja, (lov. Ujfalusi G.) IV. i Akadályverseny. Első lett Liptay Béla „Artat-. jlan“-ja, (lov. Szemere Kálmán százados), második Mérveid Max gróf Teretvár-ja, (lov. Markovits főhadnagy. V. Hölgyek dija. I Ez volt az utolsó, de egyszersmind a leg- i szebb futam. Első Kovács Jenő Vihar-ja, I (lovagolta Kovács Sándor), második Nagy [Lajos Vilmá-ja (lov. Szemere százados), har- i madik Szeőke Ödön Babám-ja, (lovagolta5 Kállay Szabolcs.) Este a Kossuth-kerti ki­oszkban tánczmulatság volt, melyen a vidám hangulat a reggeli órákig tartott. * Spanyolország mindig a romantika hazája volt. Már a rómaiak előtt meseország­nak tűnt fel a dúsgazdag Hispánia. Később a mórok emberi kéz munkájával is feldíszí­tették a magas hegyek, kék folyók gyönyörű országát. Csodálatos, álomszerű, pilléres, oszlopos, színes, dúsgazdag épületekkel rak­ták tele a gyönyörű lejtőket, óriási oszlop­sorokkal, melyek fején a Korán aranyos, szent betűi csillogtak, melyek mindegyike a drága­kövek valóságos ligete volt. — Itt van az Alhambrában a 12 stilizált oroszlán mesés kútja, melyeknek fejére örökösen hull a kris- tálycsöppekké tört viz és eszünkbe jut az északi költő szonettje; mikor a forrás a romok közül odasó.hajt a nézőhöz, hogy „Csalárdnak mondják a futó habot Hová lett rang, hír, szerelem, dicsőség — Lám, minden eltűnt és én itt vagyok. A sötét, tarka ablakos folyosókon a múltak árnyai suhognak s a szél elsóhajt az .ablak üvegén és végigsuhog az oszlopsorok közt, hol az utolsó Abencerages vére festette pirosra a padló fehér márványkoczkáját. És azután egy kihalt világ romjain elmúlt idők borulatából megint végigragyog az arany nap­sugár. — Spanyolország hegyormain újra csodálatos, kőcsipkéből épült fehér paloták, a spanyol renaissance kővirágos csodái tá­madnak a pineák és cziprusok árnyán. A spanyol hatalom meghódítja a szomszédokat, azután elnyúl Amerikába is, hogy azután egy dicsőséges fellobbanással hamvába roskadjon és egy gyermekkirály kezén tengődjék az egykori világbirodalom. Erről az országról szól a Nagy Képes Világtörténet 135. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 16 K ; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. NYÍLT-TÉR. Kérdezzük meg a háziorvost! KÖHÖGÉSNÉL, REKEDTSÉG­NÉL, TÜDÖHURUTNAL stb. legjobb gyógysikerrel ajánltatik. NEHÉZ EMÉSZTŐ, GYOMORHURUTNÁL kitűnő hatása van. 20—50 ZMIlzcLd-exihÁtt Isaplxa/tó I PIACZI ARAK az 1901. évi szeptember 30-ik napján tartott hetivásárról. — Közép számítás szerint. — Száz kilogramm szalonna Egy „ „ disznóhus „ „ marhahús „ „ juhhus . Száz „ só Egy „ só Száz „ széna Száz „ szalma Négy köbméter tűzifa kemény, fel­vágással ........................................... Né gy köbméter tűzifa puha felvá­gással Egy liter szesz 36 fokú „ „ köleskása „ „ borsó „ „ lencse . „ „ paszuly Férfi napszám saját kenyerén . „ ., gazda kenyerén vesz be. Tápanyagok beszerzésére és az azokhoz tartozó másnemű kiadásokra az 1 1900—1901.-ik iskolai évre 44,000 korona volt előirányozva. A convictus feletti közvetlen felügye­letet a tápintézeti bizottság teljesiti, mely áll az elnökből (mindig főiskolai tanár), a fő­iskolai háznagyból, a főiskolai orvosból és és a kollégiumi gazdából. A nyári két havi szünidőben a convic­tus működése szünetel. Egyedül az úgyneve­zett remanesek számára főznek. De nekik is - csak ebédet. — A megérthetés kedvéért megjegyzem, hogy remanesek alatt a nagy­szünidőben teljesítendő istentiszteletek vége- zésére visszamaradt néhány theologust és az ugyan-e czélra s a temetési functiók ének­lési részének teljesítésére szükségelt praepa- randistákat kell érteni. Mikor aztán bezárulnak a jóságos vén kollégium csikorgó vaskapui, mikor ismét a múlt feneketlen tengerébe hanyatlott egy tanév: a régóta nem látott drága otthonba való visszatérésnek édes gondolatától átha- tottan, örömrivalogva ujjongó muzsahad lel­két bizonyos keserű zsibongás borzongatja meg. Az utolsó együttétkezés nyomasztó egy­hangúságban, szokatlan csendességben folyik le. Mindegyiknek fáj az egymástól megválás. Nem ritka eset, hogy azoknak szeméiből, kik örökre odahagyják az áldott „alma mater“ tápláló emlőjének ezt a megtestesítő helyét, kiket nem vigasztalhat az a jól eső tudat sem, hogy „szeptemberbenmajd találkozunk!“ a hála vissza nem fojtható könyüje is ki­csordul. S ez a hálaérzelem nem pillanatnyi! Sok-sok gyermeke áldozott már annak az áldásos működő vén iskolának ezen az oltá­rán. Áldozik ma is és én hiszem, hogy fog is áldozni, a mig nagy időket, nehéz időket átélt, átszenvedett ólomszürke falai a tudo­mányok felszentelt csarnokait alkotják. Tóth Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom