Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-31 / 5. szám

XVIII. évfolyam. Nagy-Kár oly, 1901. január 31. 5-ik szánio m ü TsurssLdLSülDMLl, szépirodalmi és isrrr.eretterjeszto [h_etila/p_ NAGY-KÁROLY város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 8 kor. !| Negyedévre 2 kor. Félévre . . 4 kor. Egyes szám 20 fill. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 30 fillér. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Közvilágításunk. Közvilágításunk ügye ismét előbbre haladt. Y árosunk polgármestere ugyanis nem kiméivé időt fáradságot, lanka- dást nemismerö ügybuzgalommal össze­állította a kérdésre vonatkozó adatokat s társai nevében is az alább szó- szerint közölt jelentésben számol be arról a kiküldött bizottságnak. A jelentés kimerítő tájékoztatást nyújt a közvilágítás kérdésében, s a tárgynak városunk fejlődésére messze kiható fontosságánál fogva közöljük azt egész terjedelmében, hogy közönségünk teljesen ismerje annak módozatait. Észrevételeinket majd utóbb tesz- szük meg, de ezúttal is jelezzük, hogy a tárgy közérdekű voltánál fogva szíve­sen vesszük ha ahhoz minél többen hozzászólnak. A jelentés maga így hangzik: Tekintetes Bizottság ! Múlt év november hó 23-ilc napján tartott pénzügyi és jogügyi bizottsági ülésen előterjesztés tétetvén a város világítási kér­désének megoldására; alantirottak oly őzéi­ből lettünk kiküldve, hogy a lakosság és lakóházak száma szerint városunkkal egyen­lőnek mondható Nyitra r. t. várost, mint a hol gázvilágitás van bevezetve, szemléljük meg, s szerzett tapasztalatainkról jelentésün­ket terjeszszük be. Megbízatásunk volt azon kívül, hogy lehetőleg oly várost is szemlél­jünk meg, a hol gáz és villanyvilágítás ve­gyesen használtatik. Ezen megbízatás folytán megszemléltük Nyitra város világítását, a hol egy részvény- társaság tulajdonát képező gázgyár van fel­állítva. Világítási testekül úgy utczán, mint magán házaknál Auer-égö van használatban. Sem a köz, sem a magánvilágitás kívánni valót nem hagy fenn. A város 14 év óta van világítva, említésre méltó rendellenesség nem fordult elő. A város területileg kisebb, 234 kát. hold talajon fekszik, nagyobb emelkedéssel biró, dombos, a beltelkek kicsinyek, házak teljesen összeépültek, igy a világítási fény visszaverésére igen alkalmasak. Nyitrán nyert értesülésünk szerint Nagy­szombat városa múlt év folyamán saját költ­ségére állíttatta fel a gázgyárat, üzeme házi kezelésben van. Ezen, csak augusztus 18-ika óta működő vállalattól biztos adatokat meg­tudni nem lehetett, mert a magánfogyasztók száma tulajdonképen az év végén eszközölt leszámolás alkalmával állapíttatott meg. Nagyszombat város aránylag nagyobb területre van épitve, mint Nyitra, azonban talaja kevésbé dombos, mint Nyitráé. Házak itt is teljesen összeépültek, sőt az emeletes házak száma több, igy a fény visszaverését még jobban elősegítik, ügy a közvilágítás, mint a magánvilágitás teljesen kielégítő, mit okoz azon körülmény is, hogy újabb berendezés lévén, a fényt tökéletesen árasztó lámpák alkalmaztattak. A város concessió melletti világítására ajánlatot tett Mano- schek Ferencz bécsi czég, hivatkozott arra, hogy Sopron városát úgy gáz, mint villany- világításra ő rendezte be. Ezen város vilá­gítását is szemlélet alá vettük. Közvetlen utunkba esvén azonban Pozsony, ezen a ma­gyarországi városok között legjobban világi- tottnak elösmert várost egyidejűleg szintén megszemléltük. Mindkét városban gázvilágitás mellett vülanyvilágitás is áll rendelkezésre; a köz- j világítás azonban kizárólag gázzal eszközöl­tetik. Különösen Pozsonyban fel kellett állí­tani a villanyvilágitási telepet azon okból, hogy a jelentkező magánfogyasztókat a gázgyár kielégíteni már nem képes, mert telepe házsorok közzé beépítve lévén, tovább terjeszkedni nem tud; mindkét városban városi villamos vasúti közlekedés szüksége állván be, villanytelep felállítása tulajdonképen ezen indokból is szükséges volt. Ezen két város lakosainak nagyobb száma és gyári iparának fejlettsége a mi viszonyainkat összehasonlíthatatlanul felül­múlván, itt szerzett tapasztalatainkból váro­sunk javára értékesithetőt nem ajánlhatunk. Megemlítjük azonban, hogy a Pozsonyi gázmű a városnak igen nagy jövedelmet biztosit. Mint az alábbiakban számadatokkal is igazolhatjuk, már most kimondhatjuk, hogy városunkat oly cornbinált világítási teleppel ellátni, hogy a közterek gázzal világíttassa­nak,. magánosok pedig esetleg villanynyal világíthassanak, városi költségen ellátni ki­vihetetlennek tartjuk. Ily telepnek városi költségem felállítását helyesnek nem tartjuk, mert ez legnagyobb pénzügyi zavarokat idézne elő. Szerzett tapasztalatok alapján a gázvi­lágitás úgy közvilágításra, mint magánvilági­tás czéljaira fény tekintetében a villany­világitási felülmúlja, a mióta a gáznál az Auer-égők használtatnak. Pénzügyi tekintetben gazdaságosabb, mert Ugyan olyan fény villanyból feltétlen még egyszer, ha nem kétszer akkora össze­get igényel.. A gáz kezelése egyszerű lévén, kevesebb díjazással ellátott alkalmazott által kezelhető. A magánvilágitás — ha a petro­leum lámpáknál szükséges óvatosságot egye­sek szemelöl nem tévesztik, — veszélyessége egyenlőnek tekinthető a petroleum lámpa veszélyével. Még mielőtt a világítási költségek szám­szerű kimutatását megkezdenék, -sziikséges- nek tartjuk inegem iteni, hogy ott, a hol közvilágításnál újabban intézkedés történik, a hold járása teljesen figyelmen kívül ha- gyatik. Különösen Nyitra városának szerzett azon tapasztalatai, hogy ha természetszerű­leg holdfényes estéknek kellene lenni, de- borulat következik be, az utczai setétség eloszlatására felgyujtást kellett eszközölni, az ilyen rendkívüli felgyujtások oly költség­gel járnak, a mely nem áll arányban azzal, j ha a város minden nap egyenlően világított. Ebből kifolyólag kettős számítást fogunk ki-1 mutatni, alapul véve először azt, hogy haj a világítás a jelenben alkalmazott petroleum j lámpákkal eszközöltetnének, mily összeget igényelne a város világítása a hold figyelembe j vétele mellett és a hold figyelembe vétele I nélkül. A városi utczák hossza 30 km., ha minden 50 m. távolban lámpa alkalmaztatnék, I szükséges volna 580 lámpa. Már pedig petro-1 leum-világitásnál ennél távolabb nem lehetne a lámpákat elhelyezni, mert a világítás ez esetben is teljesen kielégítő alig lenne. I. Ha az 580 lámpa a holdjárat szerint j gyujtatnék fel, éjjeli 12 óráig hagyatnék égve, felerésze akkor eloltatván, napfeljöttig, illetve reggeli szürkületig csak minden második, vagyis összesen 290 lámpa hagyatnék égve, egy lámpára jutna évenként 1084 égési óra j s az összes lámpák 916,720 órán keresztül égnének, a petroleum árát a 3 évi fogyasz- j tásnak megfelelően számítva, egy órai petro-j leum-égés 2 fillérbe kerülvén, kerülne a petro- j leum-világitás, a lámpagyujtók fizetését és I lámpák jókarban tartását is hozzászámítva 19,534 kor. 40 f.-be. II. Ha este 10 óráig, tekintet nélkül, a hold járására, mind az 580 lámpa felgyujtat- nék, 10 órától napfeljöttig minden második lámpa, vagyis 290 lámpa hagyatnék égve, egy lámpa égési órája 2173, az összes égési órák száma pedig 1.260,340 órát tenne ki, ezt 2 fillérrel számítva, évenként 25,206 kor. 80 fill. III. Ha mind az 580 lámpa a hold járá­sának megfelelően gyujtatnék fel, 10 óráig égettetnék, 10 órától napfeljöttéig pedig min­den második, vagyis 290 lámpa hagyatnék égve, egy lámpa 1476 égési órát adna ki, az összes égési órák pedig 856,080 égési órát tennének ki, ez 2 fillérjével számítva 17,121 kor. 60 fill. IV. Ha a holdjárat szerinti világításhoz este 10 óráig terjedő teljes világításhoz a borúlátók idején szükséges felgyujtást számí­tásba vesszük olyformán, hogy a naptár szerinti minden negyedik holdvilágos estén fel kellene gyújtani, ezen pótvilágitás lámpán­ként 35 órai több égést, vagyis összesen 101,085 égési órát tehetne ki, ez 2 fillérjével számítva 2021 kor. 30 fill, kiadást igényelne, vagyis a III. és IV. rendszer szerinti világítás, mint a mely igényeinket kielégíthetné, kerülne évenként 19,142 kor. 90 fillérbe. Ez idő szerint a város világítása 320 lámpa által eszközöltetik, az összes lámpák égési ideje legfeljebb 11 óráig terjed, attól kezdve napfeljötteig közvilágítás épen nem eszközöltetik. Kivéve a Kálmánd-utczát, ahol a lámpák 75 m. keresztező távolban vannak elhelyezve, igy egyik lámpa a másikhoz át- ellenben 35 méter távolra van; a többi lám­pák elhelyezésénél semmi rendszer sincsen követve. Ezen világítás a városház helyiségé­nek belső világításával évenként 8000 kor.-ba kerül. Ha most már a 30 km. utczahosszból 14'5 km. nagyobb forgalmú utczákat gázzal akarnék világítani, kellene 290 gázlámpa, a többi utczák petroleum-világitásárá 290 petró­leum-lámpa. Ha a gázvilágitást is a petró­leum-világításnak megfelelő I-ső sz. rendszer szerint eszközölnénk, egy gázlámpa égve évenként 1684 órán keresztül, vagyis az összes gázlámpák 488,360 égési órán keresz­tül egy órai Auer-égő melletti 50 gyertya­fénynek megfelelő gázfogyasztást óránként 2‘6 fillérrel számítva, a gázvilágitás kerülne j 12,697 kor. 36 fill. ugyanennyi petróleum­lámpának az I-ső rend­f szer szerinti égetése 9767 kor-. 20 fill. vagyis a kettő együtt 22,464 kor. 56 fill. A II. rendszer szerinti világításnak meg­felelően a 290 gázlámpa 630,170 égési órán kei’esztül ..................... 16,384 kor. 42 fill. eh hez ugyanennyi petró­leum-lámpának a vilá­gítása .......................... 12,603 kor. 40 fill. vagyis a kettő együtt . . 28,987 kor. 82 fill. A III. rendszer szerinti világításnál a 290 gázlámpa 428,040 égési órán keresztül . . 11,129 kor. 04 fill. ehhez hozzáadva a 290 petr.-lámpa szükségletet 8560 kor. 80 fill. a kettő együtt................. 19,689 kor. 84 fill. Eh hez azonban hozzáadandó lenne a borúlátók idején a gázfogyasztás 50,532 égési órán keresztül.................1313 kor. 84 fill. a pe tr.-lámpáknak ugyan­ja .ezen idő alatti égetése 1010 kor. 65 fill. összesen a kettő .... 22,014 kor. 33 fill. Ehhez hozzáadandó a városház belső világítására szükséges 71 gázláng lámpánként évi 400 égési órát számítva 2840 má gáz- fogyasztással a gáz m*-ét 26 fillérrel szá­mítva .............................. 738 kor. 40 fill. . 22,752 kor. 73 fill. Ezen III. és IV. pont alatti világítás igényeinket kielégíthetné, viszonyítva azon­ban a f. évi világítási költségvetésünkhöz, melyben világítási czélra 9187 kor. 50 f. van felvéve, a jövő évi költségvetés tehát világí­tás czimén 13,565 kor. 43 f. emelkedést ered­ményezne, amely összeg a 151,000 korona adóalapot figyelembe véve, a községi pótadó 9”/0-ali emelését vonná maga után. A gázvilágitásra felállítandó lámpák égési óráját lejebb szállítani nem lehet, mert egy közvilágításra felhasználandó lámpánál hogy az üzemköltség is biztosítva legyen, a számításba vett 1476 óránál kevesebb ideig égni nem lehet; lehetne a 290 petró­leumlámpa égési órájából megtakarítást esz­közölni olyformán, hogy ázok este 11 órán túl kioltatnának, azonban a napfeljötteig, illetve virradatig tartó világításra számításba vett 145 lámpa fogyasztása már nem kép­visel oly nagy összeget, a melyet megtaka­rítani a helyes világítás szempontjából czél- szerü volna, mert a közbiztonsági állapotok épen úgy igénylik, hogy a városnak azon részeiben is, ahol a petroleum világi tás fogna alkalmaztatni, a sötét éjjeleken legalább út­mutató világítás hozassák be. A gázvilágitási telep felállítása Nagy­szombat városában eszközölt építkezést véve számítási alapul, kerülne: 1. Lakóház és gépek alapozása 41,000 kor. 2. Gyári berendezés gáztartálylyal 75,000 kor. 3. 14,503 m. h. 50—200 mm. átmérőjű csővezeték . . . 132,400 kor. 4. Közlángokhoz vezeték . . . 14,000 kor. 5. Magánfogyasztókhoz csövez. 20,000 kor. 6. 291 drb légszeszmérő 3 láng­tól 80 lángig terjedő műkö­dési képességgel.................. 17,500 kor. 7. Különfélék.............................. 300 kor. Összesen: 300,200 kor. Az üzemből bevétel lehetne: 1. Utczai világításra felhasználandó 47,857 m3 gázért msenként 26 fill, számítva a világítási rendszer III. és IV. tételének, megfelelő......................... 12,442 kor. 88 fill. 2. Magánosoknál elhelyez­hető 1000 láng után lán­gonként 800 égési órát számítva 80,000 ms gá­zért msenként 30 fill. 24,060 „ — „ 3. 156,000 kgr. pfrszénért 100 kg.-ként 3.20 k. számítva ..................... 4992 „ — „ 4. 20,800 kgr. kátrányért 100 kgr.-ként 6 k.-val számítva..................... 1248 „ —- „ 5. Órák használatáért . . 400 „ — „ Összes bevétel: 43,082 kor. 88 fitt. Ezzel szemben évi szükséglet, miután a 300,000 koronás befektetést egy hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsönből lehetne esz­közölni s ezen kölcsön beszerzése folytán előálló papirveszteségek miatt 360,000 kor. kölcsön felvétele volna szükséges, ennek 5'o"°/0 évi kamata 19,800 kor. Kezelési költség: 1. Üzemvezető 1600 kor., természetbeni la­kás, fűtés, világítás, a városi 'mérnöknek főfelügyeletért évenként 400 kor., lámpa- gyújtóknak 2000 kor., gyári munkásoknak 4000 kor., összes kezelés: 8000 kor. — fill. 2. 290 utczai lámpa, jókar­ban tartása évenként 2900 - „ — ,, 3. 130,000 m3 gáz előál­lításához 5200 mm. dombrádi kőszén mim­ként 3 k. 50 f. . . . 18,200 „ — „ 4. Gáztisztitó anyag . . 400 „ összesen Ezennel tudatjuk a n. é. közönséggel, hogy a farsangi czikkek megérkeztek, u. m.: fehér női és férfi keztyük, fehér nyakkendők, toll- és selv szalagok, IUZOk »«w»¥Mi»cdwolMH no fát-rnlnl- -----------------------, ,1 . > r’Jm. i- . ------ - ----- - J F új abb Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Maradtunk kiváló tisztelettel ntlKIMI AV\ és POLITZER. (TÜTzletiLelyiség- : IBIGrllTlEIR-féle b.áz.) (,13—52)

Next

/
Oldalképek
Tartalom