Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-01 / 31. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

eke járja, rajta kell lenni, hogy az ekétől felvetett poczkot agyonveressük. Ez a poezok- irtás a legolcsóbb és a legjobb.

A poezokirtást ngy is lehet végrehaj- ; tani, hogy a poczoklepte területnek eleinte csak s/4-ed részét szántjuk fel és a negyedik | negyedet, vagy esetleg még az ennél is | kisebb részt (legjobban a felszántás alá kerülő terület közepe táján), vagy egy hétig | felszántatlanul hagyjuk, hogy a poezok a I szántásról a fel nem szántott területre húzódjék, a hol aztán a szántáskor szintén agyonveretjük.

Poczokirtás a cséplés bevégeztével. Ha a cséplés bevégződött és a tarlót feltörték, a poezok nagy része a cséplőhelyeken maradó szalma- és törekkazalba szorul, a hol kitelelve, tavaszszal megint szanaszét vándorol. A poezoknak ezt a természetes össze- verődését szintén föl kell használni az irtásra. Az ilyen szalmakazlak helyét 25—30 czentiméter mély és ugyan olyan széles árokkal úgy zárjuk körül, hogy a kazalból kifelé igyekvő poezok okvetetlenül az árokba hulljon. Ez utóbbi oknál fogva szükséges, hogy a körülzáró árok fala igen meredek és egészen sima legyen. Az ilyen árok ásása lehetséges, mert tudjuk, hogy a poczkok csak kötött földön garázdálkodnak. Az ebbe az árokba hullott poczkot azután agyon kell veretni, vagy a hol ezt elmulasztják, ott az árok talpára 2—3 ölnyi távolságra valami hegyes karóval egymás mellett 2—3 lyukat fúrnak, hogy e lyukak az árok egész szélességét elfoglalják és hogy az ide-oda futkosó poezok közöttük el ne haladhasson, hanem beléjük hulljon. Az igy behullott poezok azután éhen vesz. Az elhullott poczkokat, ha az árok lyukai velők megteltek, azután időről-időre eltávolítják, vagy helyökön betemetik és mellettök, ismét az árok fenekén, újabb lyukat fúrnak.

A hol a nyári poczokirtás elmaradt és ősz elején sok a poezok, ott az őszi vetés a herések tábláit szintén a fönnebb.i módon kell körülárkolni, hogy a poezok e táblákba be ne huzódhassék.

Ezzel a háromféle irtó eljárással (a fogóval a szántáskor való agyonveretéssel és az árkolással), ha mindegyiket idejében és alaposan végrehatjuk, sikerül a poczkot annyira kiirtani, hogy az nemcsak már a nyár derekán nem, hanem őszszel sem tesz kárt és megóvhatjuk tőle nemcsak az őszi vetéseket, hanem a jövő évi takarmányt adó heréseket is.

Persze a siker teljessége nem egy gazdán, hanem az összes szomszédok, vagy legtöbbször a község összes lakosságának jóakaratán múlik : mert a poczokjárással szemben a kisebb gazda magára hagyatva semmit sem tehet. Itt csak a gazdák együttesen való működése biztosítja a sikert s e siker annál nagyobb, mennél őszintébb és mennél jobb akaratú ez az egyesülés.

M. kir. áll. Rovartani Állomás.

tipratni, még pedig legjobban a déli órákban. Ez a betiprás azért szükséges, hogy megtudják,' vájjon melyik lyukban él a po- czok ? Mert a mely lyuk másnap, a lógás idején, nyitva lesz, abban bizonyára van poezok. Az egérlyukak ezen betiprása felette gyorsítja a fogást, mert a fogót azután csak abban a lyukban alkalmazzuk, a melyben tényleg van poezok. A poezok bejáróiból egyszerre csak annyit tiprassunk be, hogy az másnap a délelőtti munkához elég legyen; másnap reggel, a fogás közben, a délutáni munkához tipratunk. Gondoskodjunk, hogy az irtandó területen a poezoklyukak legalább félnappal korábban betiprassanak.

A mely poezokbejárót a munkás másnap kinyitva találja, abba mindegyikbe egy- egy megvetett fogót úgy illeszt be, hogy egyrészt a fogó karikáját a lyuk fala ne szorítsa, másrészt, hogy a poezok a fogó csöve mellett könnyű szerrel el ne osonjon, hanem kénytelen legyen a fogóba bele menni, a kötőfonalat elrágni, hogy aztán valóban hurokra kerülve, megfogódjék. Mikor a munkás valamennyi fogóját elhelyezte, vagy az összes nyitott poezokbejárót fogóval felszerelte, akkor félóráig bántatlanul hagyja fogóit. Ezt az idejét arra használja fel, hogy betiporja azokat az egérlyukakat, a melyekre délután kerül a fogás sora.

Ha a fél óra elmúlt, akkor a munkás az elhelyezett fogókat elejétől végig megvizsgálja, hogy vájjon melyikben van már fogott poezok? Hogy melyik fogó fogott már, azt, ha a munkás a fogót jól illesztette be a fogónak érintése nélkül is könnyen meglehet látni. Amely fogóban van poezok, annak fogókarikája kifelé áll. Az ilyen fogót a munkás kiszedi, a poczkot belőle óvatosan kidobja és ha még élne, megöli farkát pedig levágja, hogy vele a fogás befejeztével gazdájának beszámoljon. Ha valamennyi fogóját végig nézte, akkor, a felszabadult fogóit ismét felszereli, megveti, azaz a kiszabadult fogókarikát a csőbe szorítja s azt a eső oldalrésén át megköti, s azután a soron levő poczoklikba beilleszti. Ha csak kis területen vagy csak kevés számú fogóval dolgozik. (pl 50—60 darabbal), akkor e fogók elhelyezése után megint vár, s azonküzben folytatja a délután irtandó terület betiprását. De ha 120—150 fogóval dolgozik (és ügyes, betanult munkás pedig többel is bánhatik el), akkor rendesen úgy lesz a dolog, hogy mindig csak a fogóit kell bejárnia, mert olyan gyorsan halad a fogás.

így eljárva, a területhez mért számú munkás addig folytatja a fogást, mig a poczkot ki nem irtja. Ha az egyik poczoktanyál val kész, akkor hozzáfog a másikhoz.

Ezt a hohenheimi fogót azonban nem* csak a nyáron, hanem pl. a herésokben, á luezernásokban és az őszi vetésekben bármikor is használhatjuk.

Védekezés az aratás után. Ha a poezok nyáron a gabonába húzódott, onnan csak a tarló feltörésekor irtható ki. A poezok nein mélyen fészkel, hanem csak 18—25 czenlire a föld színe alatt. Azért tehát a poczoklepte tarlón nem szabad beérnünk az egyszerű tarlóhántással, hanem fel is kell azt szántani, hogy az eke a poczkokat mind felvesse, s hogy azokat az ekét követő munkás ujjnyi vastag vesszőből kötött egérverő-nyalábbal agyonverhesse. Ha a tarlóhántás a gyom miatt el nem maradhat, akkor a poezok irtása miatt úgy kell segíteni a bajon, hogy az elébb sekélyen lebuktatott tarló kizöldülése után felszántjuk s a poczkokat agyon verjük. Általában valahányszor a földet az

elmondta, s a mit nemcsak maga szerzett össze, de a mit később kérésünkre ott a tornácz karfáján emlékezetből mindjárt le is irt, még pedig olyan kevés helyesirási hibával, a mint sok városi ember nem tudná. Az igazat megvallva, mi ezt az egész tudósítást csak ennek a rimes üdvözlő beszédnek kedvéért, s annak mintegy keretéül közöljük. Nincsen abban semmi különös, habár népünk értelmességének erős bizonyitéka is ; azonban a helyzet, a környezet, a körülmények any- nyira emelték hatását, hogy szemeinkbe könnyek tolultak. S a meghatottság még csak növekedett, mikor aztán a földbirtokos lépett közéjök, S egyszerű szavakkal megköszönve fáradozásaikat, a férfiakkal kezet szorított, atyai jó tanácsokat adott nekik, bátorította őket szegénységükben, s munkára, kitartásra biztatta.

Aztán letelepedtek az árnyékban enni, inni kaptak, még egy-két dalt énekeltek, s estére hajolván az idő, szépen csendesen hazatértek.

Az egész tulajdonképen nem is volt ünnepség. Operetteszerü semmi esetre sem. Egyszerű, őszinte áldomásnak mondható inkább. Rendezhető könynyen, csak fogékonyság s jó akarat kell hozzá. Hanem a miniszternek feltétlenül igaza van, mikor azt mondja, hogy az ilyen érintkezés munkaadó és munkás között, mindkettőnek javára és becsületére válik.

íme a Székely Gerzson beszéde:

Istenünknek jóvoltából elvégzők az aratást,

A mit adott, betakartuk az esztendei áldást, lm e koszorú belőle fáradságunk gyümölcse, Hálás szivvel adjuk át a munkaadó kezébe.

E koszorút munka közben durva kezünk kötötte, Oh de azért tiszta ez, mert nincs szúró tövis benne. Szép, tiszta és ilyen legyen a mi urunk élete,

Ne vegyüljön soha közzé mostoha sors tövise ;

Sőt jólétben, boldogságban érjen még sok aratást, Munkát adván, boldogítsa ezt a sok szegény

[munkást.

Istenünk segedelmével, melyet nekünk megadott, Bevégeztük az aratást, mit kegyesen megáldott, Fogadd e koszorút, melyet aranykalászból fontunk, Elvégezve nagy munkánkat ime elődbe hoztunk, Kívánjuk, hogy a hány kalász dísziti e koszorút, Annyi áldás szálljon reád, élted ne lásson borút. Mi kérjük jó Istenünket, hogy tartson meg tégedet, Kedves nőd és gyermekeid fűszerezzék éltedet.

Érje is meg még sokszor, hanem hát úgy érje meg, Hogy jó kívánságai is teljesítve legyenek. Szeresse az Isten, áldást hintve rája,

Tele legyen mindig éielemtárháza,

Legyen egészsége, legyen békessége,

Boldog életének soh’se legyen vége,

Mert ha elvégezi, kezdje újra mennyben,

Adja Isten, hogy ez mind úgy legyen. Ámen.

HÍREK.

— Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete julius hó 28-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát a m. kir. belügyminiszter leiratával jóváhagyott Nagykároly rend. tan. város területén fogyasztott égetett szeszes italok után fizetendő városi szeszfogyasztási adópótlék kivetése, beszedése, ellenőrzése és kezelése tárgyában alkotott szabályrendelet kihirdetése s az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele képezte. A közgyűlésen a szabályrendelet ki- hirdettetvén, kimondatott, miszerint az augusztus 1-én életbe lép, az adószedés házilag kezeltetik s a befolyandó jövedelem felett a képviselőtestület annak idején intézkedni fog.

— Színészet. Deák Péter, a soproni szinház igazgatója, eredeti tervétől eltéröleg nem 1-én, hanem folyó hó 3-án kezdi meg szinielőadásait a régi kaszinó helyiségében levő nyári színkörben. A társulat titkára Leövey József múlt hó 26-án érkezett városunkba bérletek szerzése czéljából. Mint hírlik a társulat jó erőkből áll, habár még városunkban alig ismerünk közülük egy-kettőt. A társulat megnyitó előadásuk eredetileg a „Parasztbecsület“ czimü operát szándékozta előadni, de a primadonna Pálffi Nina gyengélkedése miatt az elmarad s Herczeg Ferencz 5 felvonásos, nagyhirre vergődött színmüvében „Ocskay brigadéros“-ban fog a társulat bemutatkozni, őszintén örvendenénk, ha a társulat megnyerve a közönséget, úgy anyagilag, mint erkölcsileg sikert aratna városunkban.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége aug. 9-én d. e. 10 és fél órakor rendes közgyűlést tart. Ugyan e nap d. u. fél 3 órakor veszi kezdetét a közigazgatási bizottsági ülés is.

— A nagykárolyi vöröskereszt-egylet

augusztus hó 4-én vasárnap d. u. 5 órakor a városháza kistermében közgyűlést tart. A gyűlés tárgyai: Múlt évi számadás beterjesztése. A kiosztandó segély iránti határozat.

A tagokat felkéri az elnökség, hogy ezen gyűlésre megjelenni szíveskedjenek.

— A nagykárolyi nöegylet folyó évi augusztus hó 4-én d. u. 4 órakor a városháza kistermében választmányi gyűlést tart, melyre a választmány tagjait ezúton hívja meg az elnökség.

—- Dalegyesületünk választmánya múlt hó 27-én tartott ülésében elfogadta a julius 7-iki dalestély jövedelméről készített számadást. Majd határozatba ment, hogy vasárnap Szatmáron a szatmári iparos énekegyesület zászlószentelési ünnepélyén, a dalegylet részére küldött zászlószöget az egyesület képviseletében Gsóti Márk alelnök fogja a felavatandó zászlóba beverni. A város részére küldött zászlószög beverésével a tanács Demidor Ignácz rendőrkapitányt bízta meg.

— Gyászeset. Súlyos családi gyász érte Csilléry Dávid kir. járásbirót. Anyósa özv. Stadler Ferenczné szül. Kelemen Katalin életének 80-ik évében múlt hó 30-án meghalt. Temetése tegnap délután 5 órakor ment végbe az egész város osztatlan részvétele mellett. Elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: Csilléry Dávidné szül. Stadler Gizella a maga és férje; Csilléry Dávid s gyermekeik: András, Ferencz, Margit és Gabriella; úgyszintén a számos rokonok nevében is fájdalomtól megtört szivvel tudatja a legjobb édesanya, anyós, nagyanya és rokonnak özv. Stadler Ferenczné szül. Kelemen Katalinnak életének 80-ik évében folyó évi julius hó 30-án reggel 6 órakor végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytat. A megboldogult hült teteme folyó évi julius hó 31-én d. u. 5 órakor fog róm. kath. egyházi szertartás szerint a helybeli mesterrészi temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. — Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó évi augusztus hó 1-én reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutat- tatni. Nagykároly, 1901. julius 30. Béke legyen porai felett!

— A honvédek itthon. A városunkban állomásozó honvédzászlóalj holnap délután 3 órakor fog különvonaton megérkezni a Mármaros-Sziget és vidékén tartott gyakorlatoktól. Egész aug. hó 23-ig itthon maradnak s azután ismét elmennek a Gömörmegyében tartandó nagy hadgyakorlatokra.

— Nyári tánczmulatság. A nagykárolyi kereskedő ifjak köre folyó hó 3-án szombaton a polgári olvasókör kerthelyiségében fogja megtartani mindenkor jóhirü nyári tánczmulatságát. Az idén úgyis kevés a tánczmulatság és azt hisszük, hogy a tánczolni vágyó ifjúság minél nagyobb számban fogja felkeresni e kitűnőnek Ígérkező mulatságot. A kibocsátott meghívó igy szól: A Nagy- káfolyi Kereskedő ifjak Köre 1901. év aug. hó 3-án, szombaton a polgári olvasókör kerti helyiségében saját pénztára javára nyári tánezmulatságot rendez. Pucser Károly, vig. biz. elnök. Varga Imre, pénztárnok. Kováts György, ellenőr. Ferenczy István, jegyző. Bikfalvy Károly, Csipkés Jenő, Fried Jenő, Fetser József, Kováts Mihály, Ludescher János, Lészay Gusztáv, Matolcsy Sándor, Pigay János, Rozner Dezső, Singer Márton,

I Somlyay Elemér, Szabó György, Szteriady i Sándor, Vida Lajos rendező-bizottsági tagok. Belépő-dij: Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Felülfizetéseket köszönettel | fogadunk és a helyi hírlapokban nyugtázzuk. I Kezdete este fél 8 órakor.

— A népnevelési egylet múlt hó 27-én, az ovodák növendékei részére tánczmulat- ságot rendezett a régi kaszinó színkör helyiségében. Az apró népség zászlókkal, zenével vonult be a helyiségbe s azután vidáman tipegett a zene hangjai mellett. A mulatságon megjelent gróf Károlyi Istvánné is, ki mintegy félóráig gyönyörködött a vidám gyermeksereg mulatságában.

— A nagykárolyi kör folyó évi aug. hó 10-én Nagykárolyban a polgári olvasókör kerthelyiségében saját pénztára javára tartandó zártkörű nyári tánczmulatságöt rendez. Belépődíj: Családjegy 5 korona. Személyjegy 2 korona. Kezdete este 8 és fél órakor.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Pintér Mihály pénzügyőri biztost, Nagykárolyba pénzügyőri főbiztossá nevezte ki.

— Esküvő. Blum Lajos pécsi kereskedő múlt hó 30-án tartotta esküvőjét Fried Rezsinkével, Fried Vilmos helybeli termény- kereskedő leányával.

— Névváltoztatás. Steiner Ármin telekkönyvi betétszerkesztő írnok, helybeli lakos, vezetéknevének Ságira kért átváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte.

— Meghívó. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 141. §-a értelmében Nagykároly városban alkalmazásban álló összes képesítéshez kötött iparos-segédeket a f. évi augusztus hó 25-ik napjának d. u. 2 órájára a városháza tanácstermében tartandó békéltető-bizottsági segédtag választó közgyűlésre meghívjuk, egyszersmind értesítjük, hogy a választásra jogosult segédek névjegyzéke folyó évi augusztus hó

A tanoncziskolai bizottság és a tantestület névsora után az órarendet közli az értesítő, mit a tanterv előadása követ. Majd a tanulók név- és érdemsorozata van feltüntetve.

A statisztikai adatok szerint beiratkozott 358, évközben felszabadult és kimaradt 62, maradt az év végén 296 növendék. Jeles előmenetelt ért el 27, jót 99, elégségest 161, elégtelent 71. Hitfelekezet szerint: róm. kath. 137, gör. kath. 67, ev. ref. 69, ág. ev. 1, izr. 22. Helybeli 161, vidéki 135. Az összes elmulasztott tanórák száma 4307, melyből az igazolatlan 351.

Az iskolai ünnepélyek felsorolása után a rajz- és munkakiállitáson részt vett tanon- ezok névsora van kimutatva s azután az évzáró-vizsgák és jutalmazásokat tünteti fel az értesítő.

A jövő tanévre a beiratások szeptember 10—15-íg naponként 5—6- óra között az ev. ref. fiúiskolában eszközöltetnek, a tanítás

15-én a rajzzal veszi kezdetét.-ó.—

Rövid útmutatás a mezei egerek irtására.

A m. kir. földmivelésügyi minister kiadványa.

A mezei egerek, helyesebben mondva a földi poczkok okozta károk meggátlása végett szükséges, hogy e kártevő állatok irtását ne csak akkor (őszszel) kezdjük, a mikor kártételük már megkezdődött, vagy a mikor már annyira elszaporodtak, hogy irtásuk a nagy költség és a szükséges munka miatt igen drága volna, hanem, hogy már akkor fogjunk hozzá, a mikor a fenyegető bajt csekély költséggel és kevés munkával még csirájában elfojthatjuk.

E végből a poezokirtó munkálatot a következőképen kell beosztani. Tavasz végén az aratásig azokon a helyeken irtjuk a poczkot, a mely helyek szántás alá nem kerülnek. Ilyen helyek a legelők, a kaszálók, a herések, a mindig fölszántatlanul maradó partok, töltések és az utmeneti részek. Nyáron aratás után az irtást a szántás alá kerülő helyeken folytatjuk, tehát a feltört tarlóban; a cséplés után pedig a kazlak és a nyomtató, vagy cséplő szérűk helyein.

Védekezés a föl nem szántott területen. Ez a védekezés mai nap csak a hohenheimi egérfogókkal történhetik, mert a mérgek alkalmazása egyrészt nehézkes, másrészt költséges. A hohenheimi fogó olcsó; száza tiz koronába kerül és kis gondozással, ha a fogó drótszerkezetét gyakrabban megolajozzuk, hogy a rozsda tönkre ne tegye, eltart évekig. (E fogó több nagyobb budapesti vasáruüzletben kapható. A pontos czimet felkérésre a Rovartani Állomás közli). A sikeres védekezéshez kívánatos, hogy e fogóból a szükséges mennyiség minden perezben rendelkezésünkre álljon. Kisebb gazdának elég 50—60 darab belőle ; 500—600 holdra már 300—400 darab kell; ellenben 1000 holdon felül legalább 1000 fogó szükséges. De jó beosztással elég lehet az 8000—10000 holdra is.

A hol a tavasz végén a lerágott fűről észreveszszük, hogy a poezok letelepedett és már néhány szökőlyukat is túrt, ott azt azonnal ki kell irtani. Ez oknál fogva meg kell hagyni a mezőőröknek és a gazdasági cselédségnek, hogy a poczkokat mindig szemmel tartsák és mozgolódásukat a gazdájuknak bejelentsék.

A poezokfogás pedig a következőképen történik. A poezokjárta hely valamennyi szökőlyukát és bejáróját be kell előzetesen