Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-18 / 29. szám

tott szabályrendelet és az azt elfogadó 326—1901. bjkv. szám alatt hozott törvény- hatósági közgyűlési határozat a szatmár- megyei hivatalos közlöny legközelebbi szá­mában közzététetett és az a közhirrétételtöl számított 30 napon belül megfelebbezhetö. Nagykároly. 1901. julius 8. Debreczeni Ist­ván, polgármester. — Kérelem. Fii esz Henrik, lapunk munkatársa, ezúton is felkéri a t. közönsé­get, hogy a kötetére vonatkozó előfizetési iveket f. hó 20-ig beküldeni szíveskedjék. — Sugár Emil, Magyar Király-szállodás, újabban igyekszik a helybeli közönségnek egy nehány élvezetes estét szerezni, a meny­nyiben legközelebb péntek, szombat és vasár­nap estékre a hires nyíregyházai Benczy Gyula 16 tagból álló czigányzenekarát szer­ződtette, mely alkalommal Buray Mihály tárogató-mester közönkint kurucz é s régi Rákóczi-nótákkal fog kedveskedni a közönségnek. Igazán megérdemelné a közön­ség érdeklődését. — Meghívó. A mezőpetri-i felsőbb iskolai tanuló-ifjuság 1901. évi julius hó 21-én, vasárnap, műkedvelői előadással egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Színre kerül Csiky Gergely „Anna“ czimü egy felvonásos drámája. Személyek: Anna — Kelemen Ma­riska k. a. Tornay — Horn Antal ur. Tor- uayné — Sághy Szerénke k. a. Péter bácsi — Bart István ur. Vacskó Julia, szobaleány — Sághy R. k. a. Zeréndi Jenő — Tóth Imre ur. Kezdete fél 7 órakor. Belépődíj szemé- lyenkint 2 korona, családjegy 4 korona. Jó zenéről és ételekről gondoskodva van. — Felhívás. Van szerencsém azon tisz­telt csizmadia-mester társaimat a szükebb- körü bizottság megbízásából felszólítani, hogy a kik az 1870-ik évben az inasi keserves éveket betöltöttük és mint czéhális legények fölszabadultunk, a kik még életben vagyunk, jelenjünk meg augusztus 15-én, délután 4 órakor, Szalóki József vendéglőjében és onnan testületileg induljunk a lövölde kerti helyisé­gébe az ott tartandó társasvacsorára, mely személyenként 2 kor. 40 fillér. Módosabb mestertársaim, kiknek körülményök megen­gedi, legyenek szívesek családjaikkal meg­jelenni, hogy minél impozánsaid) legyen megjelenésünk. Morgó Gábor, bizotts. elnök. — Nyilvános nyugta. A helybeli iparos­segédek által ez év június hó 29-én — az elaggott iparosok segélyezési alaptőkéje gya­rapítására rendezett nyári tánczmulatság jövedelmét 106 kor. 70 fillért átvettem, mely összeget gyümölcsözés végett a helybeli Népbankba elhelyeztem. A rendezőségnek szives fáradozásáért ezúton mondok köszö­netét az ipartestülel nevében. Lukdcsovics János, pénztárnok. — Lótenyésztési jutalom-dijosztás. A Szatmárvármegyei lótenyésztés emelésére a nagymélt. földmivelésügyi magy. kir. minisz­ter ur által folyó évi 43,903. szám alatt a földmivelésügyi miniszteri tárcza javadalmának terhére engedélyezett lótenyésztési jutalom- dijosztás folyó évi julius hó 21-én d. e. 10 órakor Máté-Szalkán a „Sarkadi-féle ven­déglő“ előtti téren fog megtartatni, mely alkalommal a következő államdijak lesznek kitűzve: 1. Sikerült, ez évben ellett csikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban van­nak, öröklő hibáktól mentek, s jó tenyész- kanczák kellékeivel bírnak: Első dij 80 kor. Második dij 60 kor. Harmadik dij 40 kor. Negyedik dij 20 kor. Ötödik dij 18 kor. Ha­todik dij 16 kor. Hetedik dij 14 kor. Nyol- czadik dij 12 korona. II. Négy éves, egész­séges, jól táplált és ápolt, öröklő hibáktól ment kanczacsikók számára, melyeket a tulaj­donos gazda maga nevelt és állami vagy fedeztetési igazolványnyal ellátott mén által folyó évben fedeztetett és három éves kancza­csikók számára, melyek kitűnő tenyészképes- séget Ígérnek: Négy évesnek első dij 50 kor. Négy évesnek második dij 40 korona. Három évesnek harmadik dij 30 kor. Három évesnek negyedik dij 10 korona. Három évesnek ötödik dij 10 korona. Pályázhat minden Szatmár vármegyei tenyésztő, ha község- elöljárói bizonyitványnyal igazolni tudja azt, hogy az ez évben ellett csikóval bemutatott anyakancza már az ellés előtt sajátja volt vagy pedig, hogy a kiállított négy és három éves kanczacsikó egy az ellés idejekor birtoká­ban volt anyaállattól származik és általa nevel­tetett, a négy éveseknél a fedeztetési-jegy is előmutatandő. Megjegyeztetik azonban, hogy pénzjutalomdijban csak földmives te­nyésztők (kisgazdák) részesülhetnek. A pá­lyázatból csak angol telivér lovak vannak kizárva. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó-bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén, Mátészalkán a községi elöljáróságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Nagykárolyban, 1901. év julius 3-án. Nagy László, alispán. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. Svaiczer Gábor, vármegyei lótenyésztési bi­zottsági elnök. — Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselő­testülete által 1901. év julius hó 14-ik napján tartott közgyűlésén az Atilla-uteza mindkét oldalán, továbbá a Hunyady-utcza baloldalán, a Kaplony-utcza jobboldalán, a Weselényi- utcza baloldalán, a Rákóczy-utcza baloldalán, a gróf Károlyi István-utcza jobboldalán, s végre a Jókay-utcza jobboldalán aszphalt- gyalogjárónak — a telektulajdonosok költsé­i gére — leendő készítése elrendelésére vonat­kozólag hozott 92—1901. kgy. számú hatá- i rozata a városházánál a közigazgatási kiadói j hivatalban a mai naptól számítandó 15 napon | át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1901. évi julius hó j 30-ik napjáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1901. julius 15. Debreczeni, polgármester. — Figyelmeztetés. A szárazabb és me­legebb időjárás bekövetkeztével, mielőtt a takarmányfélék összehordása megkezdetnék, figyelmeztetem a város közönségét, hogy a tüzrendészeti szabályrendelet értelmében ud­varán mindenki könnyen hozzáférhető helyen egy olyan hosszúságú létrát, a mely a ház ereszén felül érjen, egy hosszú nyéllel ellátva tüzhorgot, egy vedret, egy szikracsapót és legalább 2 hektoliter űrtartalom hordóban vizet készletben tartani köteles, ezenkívül szigorúan ügyeljen fel arra, hogy a gyujtószerek olyan helyen tartassanak, a hol ahoz a gyermekek egyátalában hozzá ne férhessenek. Figyelmez­tetem továbbá a város közönségét, hogy a városi tüzrendészeti szabályrendelet 3. §-ának második bekezdése szerint a takarmány és termesztmények a város területén nyílt he­lyen csak minden épületektől 20 méter távol­ságra rakhatók le. Kelt Nagykárolyban, 1901. évi julius hó 15. Demidor, rendőrkapitány. — Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselő­testülete által 1901. év julius hó 14-ik nap­ján tartott közgyűlésén a husvágatási szabály- rendelet módosítására vonatkozólag hpzott 100—1901. kgy. számú határozata a város­házánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 30 napon át közszem­lére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s az ellen netaláni felebbezés 1901. évi augusztus hó 14-ik napjáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1901. julius hó 15-én. Debreczeni István, polgármester. Teendőink a tarlószabaduláskor. Nem Írunk uj dolgot, csak ismételjük azt, a melyet e lapok hasábjain már oly sokszor, de miként a gyakorlati élet számtalan pél­dája mutatja még nem elégszer hangsúlyoz­tunk. Hazánkban mint ismeretes, többnyire szárazság uralkodik a tarlószabaduláskor; épen ezért minden rendelkezésünkre álló eszközt és módot fel kell használnunk arra, hogy a tarló teljes kiszáradását megakadá­lyozzuk. S ha kérdi valaki, hogy mi legyen hát ama eszköz, mely czélra vezet, válaszul mást nem adhatunk, mint tanácsot a tarló minél koraibb feltörésére. Várni addig, inig a kereszteket lehordva, tarlónk teljesen fel­szabadul, hiba lenne ; a kereszteket a lehető legszélesebb kettős sorokba kell állítani s a sorközöket hármas szántó ekékkel leszántani. Sohse felejtsük el, hogy a kaszát nyomon kövesse az eke, még pedig úgy, hogy az ' 7—8 czentiméternél mélyebb barázdát ne húzzon. Hogy miért ? azt elmondjuk a követ­kezőkben : sietni kell a szántással azért, mert a felszabadulás utáni rögtöni szántás­sal megakadályozzuk a föld gyors kiszára­dását, előmozdítjuk a gyomok kikelését és megnehezítvén az alsóbb rétegek viztartal- ‘ mának elpárolgását, könyebben eszközölhetjük a későbbi szántásokat is. Ha a tarló hosszú ideig van kitéve a szélnek s a nap hevének, a talajok — különösen a kötöttebbek — az j esőzések beállta előtt egyáltalán nem szánt­hatok. Hét-nyolcz czentiméternél mélyebben pedig azért nem szabad dolgoznunk, mert akkor veszélyeztetve lenne ama szándék, mely a gyomok tökéletes kiirtására irányul ugyanis a tarlón igen sok gyommag hever, s ha az idejekorán sekélyen a talajba fordit- tatik, már az első eső után csírázásnak indul s a fejlődő gyomok vagy egy boroná­val, vagy a következő szántással tönkre te­hetők, ellenben ha mélyen borítanánk alá, akkor a gyom csak tavaszszal lát napvilágot a tavaszi vetés fejlődésével egyidejűleg. A szántást nyomon kövesse a gyűrűs henger, mert a sekélyen lefordított tarló nagyon üregessé teszi a földet s az ilyen üreges, laza és később erősen ülepedő talajban a fejlődő növények nem jól érzik magukat. A i gyűrűs henger összenyomván a földet, fokozza j annak vizfelszivó képességét s előmozdítja a ; gyomok gyorsabb kikelését. Ha a tarló mü-! trágyával kapcsolatos zöldtrágyázás czéljából csillag-fürttel, ősziborsóval, őszi bükkönynyel vagy más zöldtrágya növénynyel vettetnék be, úgy a szántás és hcngerezéssel lépést tart a vetés is, melyet újból a gyűrűs hen­ger munkája követ. Szerkesztői üzenetek. T. L. urnák. Komárom. A lap betörde- lése után érkezvén, csak jövő számunkban hozhatjuk. S. I. czime : Budapest, IV., Váczi- utcza 51. szám. Nem közölhetők a következő beküldött versek: Az erdőben. Zúg a vihar a szivem­ben. Jelenkor. NYÍLT-TÉR. Kérdezzük meg a háziorvost! 4557—1901. K. sz. Hirdetmény. Nagykároly város határán gyakorolható vadászati jognak ! 6 évre leendő bérbeadása elrendeltetvén, felhivatnak mindazok, kik az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §. 2. és 3. pontja szerinti területü­kön a vadászatot magok gyakorolni, illetve ezen területöket a közös bérletből kivonni óhajtják —- s ez iránti szándékukat még nem jelentették volna be, — hogy ez iránti szán­dékukat alantirt polgármesternél folyó év julius hó 26-ik napjának délutáni 4 órájáig annyival inkább írásban jelentsék be, mivel a később beadandó bejelentések figyelembe vehetők nem lesznek. A bejelentéssel egyidejűleg kimutatandó azon terület, melyre nézve a közös bérbe­adás alóli kivétel igényeltetik. Nagykároly, 1901. julius 16. KÖHÖGÉSNÉL, REKEDTSEG­NEL, TÜDOHURUTNÁL stb. 1—2 Debreczeni István, polgármester. 4557—1901. k. sz. Árverési hirdetmény. legjobb gyógysikerrel ajánltatik. NEHÉZ EMÉSZTŐ, GY0M0RHURUTNÁL kitűnő hatása van. n—so Iv/fin-d-eriiö-tt Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. Tanulóul fel-srétetils: egy jó családból való 2—3 gymn. oszt. végzett ifjú 2012 — 1901. árv. sz. Hirdetmény. Nagykároly város árvaszéke a néhai Torna Jakab hagyatékához tartozó s fele­részben már kiskorú gyermekei nevén álló nagykárolyi 1799. szánni telekkönyvi házasbelsőségre ! az önkéntes árverést elrendelte. Felhivatnak ennélfogva a venni szándékozók, hogy 1901. évi julius hó 31-én délelőtt 9 órakor a hely­színén megtartandó árverésen 220 korona bánatpénzzel jelenjenek meg. Nagykároly város árvaszékének 1901. évi julius hó 13-ik napján tartott üléséből. Nagykároly város határán az 1883. évi XX. t.-cz. alapján gyakorolható vadászati jog két részletben — az árverés eredménye alapján megkötendő szerződés jóváhagyásától kezdődőleg 1907. óv julius hó 31-ig terjedő 6 évi időtartamra, a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hiva­talos helyiségében 1901. évi julius Kő 31-én délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árveré­sen az alábbi feltételek alapján bérbe fog adatni. Felhivatnak mindazok, kik ezen jogot bérbe venni óhajtják, hogy az árverésen a feltételekben meg­határozott bánatpénzzel ellátva jelenjenek meg. ÁRVERÉSI FELTÉTELEK: 1. Bórbeadatik Nagykároly város határán a város tulajdonát képoző földeken, — valamint — az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §. 1., 2. és 3. pontjában felsorolt földek kivételővol — a többi határbeli földeken ; a) a Szatmár-debreczeni úttól jobbra (a vasúti állomás felé) eső területen, — b) a Szatmár—debreczeni úttól balra (Genes község felé) eső területon gyakorolható vadászati jog az árverés alapján megkötendő szerződés jóváhagyásától kezdődőleg 1907. óv julius hó 31-ig terjedő 6 évre. A szerződés jóváhagyásától 1902. óv julius hó 3l-ig terjedő idő a bérletre vonat­kozólag egy teljes óvnok számittatik. 2. Bérlő a vadászati jogot a bérelt területen a törvény korlátái közt szabadon gyakorolhatja, kivóvón azon területeket, melyeknek tulajdonosai az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-a értelmében saját területűken önálló vadászati joggal bírnak. Azon tilalom mindazonáltal kiköttotik, hogy tengeriben a vadászás tongoritörés előtt tilos. 3. Kikiáltási ár ogy évi bérösszegre nézve : a) az 1. pont a) alatti területűt illetőleg 100 kor. b) az 1. pont b) alatti területet illetőleg 100 korona, ezen összegnek 20%-át, tehát 20—20 ko­ronát köteles minden árverezni kívánó az árverést vezető tisztviselő- kezéhez bánatpénzül előzotoseu letenni. 4. Bérlő köteles az évi bért két egyenlő részletben, előlegesen minden év augusztus és február hónap 1-én a városi pénztárba befizetni. A első félévi bérösszeg a szerződés jóvá­hagyása után 8 nap alatt fizetendő. 5. Bérlő viseli ezen feltételek, árverési jegyző­könyv és kiállítandó szerződés bólyegköltségeit. 6.. Az árverés eredményének elfogadása a városi képviselőtestület, illetve a bórszerződés jóváhagyása vármegyei alispán ur jóváhagyásától tétetik függővé. Kelt Nagykároly város tanácsának 1901. évi julius hó 16-án tartott ülésén. 1—2 Debreczeni István, árvaszéki elnök. 1—2 Debreczeni István, polgármester. Millenniumi kiállítás 1896. Nagy millenniumi érem. “SS? Stahel és Lenner Budapest, Triemr- és leixxezl^io.i^eisztó-g'zrár- Gyár; Katona József-utcza 8. sz., Margilhid és nyugoti pályaudvar közt. . Ajánljuk az általunk gyártott legjobb minőségű : Trieurök : a konkoly és bükkönynek a búza, árpa vagy rozs közüli kiválasztására. Trieurök: a zabnak vagy árpának a búza kö­züli és a gömbölyű magvak kiválasztására. Lencsetisztitó és osztályozó trieurök : az árpa kiválasztására és a lencse osztá­lyozására. Qsztályozó-Trieurök. Szabadalmazott Trieur és osztályozó­gépek minden gabonafaj tisztítására és tetszósszorinti osztályozására. — Elválla­lunk Gutjahr és Müller, illetve Mayer- rendszerü trieurök csekély költséggel a trieur beküldése mellett ezon szabadalma­zott trieurökké átalakítását. Malom-Trieurhengerek vagy burkolatai. 4—10 Lyukasztott vagy hasított lemezek tetszósszorinti nagyságban ipari vagy gaz­dasági ezélök ra. SS* Árjegyzékek vagy mintakönyvek ingyen és bérmentve küldetnek. í>2' m

Next

/
Oldalképek
Tartalom