Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-20 / 25. szám
kell határozni félfogadás előtt a cseléd teendőit, mert az elfogadott pontokon kívül azután semmit sem teljesítenek. Egy nagyhatalom general-konzuljának a felesége elfeledett reggel a szállító kiküldöttjénél, (mert ott mindent a lakásba szállítanak a kereskedők), két ezitromot megrendelni. Kérte szobalányát, hogy legyen szives és menjen el az üzletbe az árukért. A cseléd csodálkozva nézett a „Frau General-Konsul“-ra és azt felelte, hogy nincsen a szerződésben, hogy ő bevásárlási megbízásokat teljesítsen. A szakácsnő és a nevelőnő szintén visszautasították a kívánságot s a szegény jobb sorshoz szokott konzulnénak a migrénjét czitro- mos üdítő ital nélkül kelletett elviselnie. Egész Németországban bámulatos gyor- i sasággal, szakavatottan, igazságosan intézik el, | úgy a rendőrségnél, mint a bíróságnál a cselédügyeket. A czélszerii, életrevaló intézményeknek és törvényeknek az a haszna, hogy nincsen „házi-tolvaj“ cseléd és hogy más részben is szigorú pontossággal igyekszik megtartani az előirt szabályokat. Parisban a nagyuraknak igen jó dolguk | van, tudniillik azoknak, akiknek nem kell; arra a pénzösszegre szigorúan ügyelni, amely kimegy a házból, és melyért megfelelő kényelmet és luxust kellene kapniok. Ott szokásos, hogy a cselédeknek, a gazda kárára is, jövedelmi forrásokat nyissanak. Ott nem lehet firtatni, hogy a komornyik mennyit nyer az asztal és szobák virágdíszén, a borokon, a szivarokon; a szobaasszony mennyit számit a ház fehérneműjének tisztításáért (melyet a városon kívül lakó mosónőkkel ő intéz el), és a szakácsok és szakácsnők mennyi zsebpénzre tesznek szert, nemcsak az élelmiszerek bevásárlásánál, hanem a megmaradt ételek újra eladásánál is. (Parisban ugyanis nagy üzletek vannak, ahol az ilyen megmaradt ételeket potomárért veszik s adják újra el.) E mellett pedig a franczia cselédek pontossága s különösen tisztasága nem megbízható, ellenben udvarias, kellemes kiszolgálók, akik ellesik az ember gondolatát. A franczia kispolgár asszonyt, aki kénytelen egy drága „bonne“-t tartani, ezen megbízhatatlanságuknál fogva sok baj éri s nem találja fel otthonában sem azt a tisztaságot, sem azt a rendet, amelyet pénzéért elvárhatná. Anglia a cselédeknek valóságos Eldo- rádója. Nagy fizetést és kitűnő ellátást kapnak és az angol háziasszony, aki aránylag mindig költségesebben vezeti házát, mint többi nemzetben kollégája, abból az angol találmányból, melyet „komfort“-nak neveznek, a cselédjeinek is kijuttatja a maguk részét. Jói iskolázott az angol nép ama rétege is, mely cselédnek megy és mikor az elemi oktatás alól kikerül, nemcsak vasárnapi és ismétlőiskolákban tanulhat tovább, de önképző körök tagja lehet, sőt specziális kurzusokat végez, mint inas, mosónő, varrónő, fodrász és fodrásznő, ápoló és ápolónő, szakács és szakácsnő és elnyert diplomájának révén azután annál jobban jövedelmez neki az állása. Ottan a pontos és kötelesség- j tudó személyzet elvégezvén a kiszabott teendőjét, délutáni pihenésre visszavonulhat teáját élvezni s a nagyobb házaknál az I asszony — mégis sóhajtott, hogy ennek a gyermeknek jégcsap van a szive helyén, mandulatej foly az ereiben. Annál jobban forr, buzog és pezseg az eleven vérü Miczi. S az érdemes hölgy lassan belenyugszik, hogy hamarább adja férjhez kisebbik leányát. „Ha egyszer az jobban tudja magát kedveltetni. Pedig én Istenem, menynyivel jobb Anna! A kit ő választ, ahoz hű ragaszkodással lesz váltig, mig a léha Miczi. .. félek sok gyöngeséget mutat utóbb. Der hát mind ilyen a férfi ! Épen azokat a tulajdonságokat nem méltányolja a leányban, a melyeket leginkább óhajt a feleségében. Hű nőt kíván s kaczér leány után töri magát; házias nőt s divathölgynek hódol. Óh be ostobák a férfiak“ ! Igaza volt-e a tapasztalt úrnőnek haragosan őszinte kitörésében ? Meglehet! De szerencsére vannak kivételek s talán hajlandó lett volna ezek közé sorozni az ő reménybeli vejét, ha tanúja leend a beszélgetésnek, a melyet az Annával folytatott egy szép májusi délután hajlatán, a mikor véletlenül egyedül találta otthon. Nem esett ott sok szó. De ő kérdezett s a lány felelt. Én nem tudom — de gondolom — hogy kedvezően. Mert utána úgy ment végig az utczán, mintha a sok unalmas ház, a piacztól a nagytemplomig, csupa régi jó barátja volna, a kiket boldog mosolygással biztat; még ma nem közli velük örömét, de már másnap ... ... Másnap, mikor Miczi előre meglátja őt az ablakból (vannak, akik az ablakban laknak) nevetve szól hátra: „Nézd csak milyen ünnepélyes külső: fogadni mernék hogy nyilatkozni akar“ ! És Anna átöleli dévaj kedélyű nővérét, levonja maga mellé, úgy szól hozzá pihegve nagy -károly és vidéke. j „officze parlour“-ban olvas, vendéget fogad, j vagy távozhatik is hazulról. Magától értetődik, hogy Angliában mindenhol egészségesek a cselédhelyiségek ; és fürdőszobájuk van stb. A jól vezetett i házaknál a cselédek nem fogadnak el borravalót, hanem a csarnokban, vagy előszobában elhelyezett perselybe teszik á vendégek a cselédségnek szánt összeget és abból egyenlően osztozkodnak valamennyien. Ha nem szolgál is a cseléd oly háznál, hol penzió várna rá jutalmul, akkor bizonyosan tagjai lehetnek oly biztos tőkéjű segitő-egyesületnek és biztosító-intézeteknek, hogy gondatlan öregség, vagy betegség várván rájuk, kedvvel végezik a kötelességüket a munkára szánt években. A svájczi cselédet a következő kis történet eléggé jellemzi: — Liizern mellett X. ur kastélyába voltam szerencsés meghivatni, — igy beszélte egy barátom, — a házi asszonynyal az emeletről jöttem le, hol, ő gyönyörű képtárát mutatta meg. A csarnokban egy kertész dolgozott. A háziasszonyom megszólította : — Uram! — és valami sürgős rendeletet közölt vele, én-pedig bámultam, hogy a milliókkal rendelkező „Madame“ s a kertésze, a „Monsieur“ között elenyészett a társadalmi külömbség. HÍREK. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium Kardos László zilahi pénzügyi segédtitkárt az itteni pénzügyigazgatósághoz titkárrá nevezte ki. — A honvédség köréből. Rohr Ferencz, vezérkari ezredes, dandárparancsnok, folyó hó 17-én a- helybeli honvédzászlóalj felett szemlét tartott; mely alkalommal úgy a gyakorló, mint a lőtéren tapasztalt sikeres kiképzésért teljes elismerését nyilvánította. — A debreczeni 3-ik honvéd gyalogezred 4-ik zászlóalja, ma délután 2 óra 11 perczkör Nagykárolyba érkezik, és 2 órai pihenés után tovább utazik Debrcczenbe, az ezred összpontosításához. — Tánczmulatság. A „Nagykárolyi vivő- és torna-club“ Dr. Schönpílug Richárd elnöksége alatt saját pénztára javára az úri kaszinó termeiben 1901. évi június hó 30-án vasárnap házi vivó-versenynyel egybekötött tánczmulatságot rendez ; személy-jegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 6 órakor. A rendező-bizottság a meghívókat a napokban szétküldvón, mindent elkövet a siker fokozására. Az előkészületek serényen folynak s részünkről is a legmelegebben ajánljuk a közönség figyelmébe, elsőben is érdekességénél fogva, a mennyiben városunkban eddigelé a közönségnek tudomásunk szerint ily élvezetes látványosságban része nem volt, másodsorban a rendező-bizottság tagjai oly nevek, kik a sikerért s egy élvezetekben gazdag estéért kezeskednek. A kik meghívót tévedésből nem kaptak, ' de arra igényt tartanak forduljanak ifj. Andrássy Jenő rendező-bizottsági tag úrhoz. — Á kibocsátott meghívó igy szól: Meghívó. A Nagykárolyi Vívó- és Torna-Club saját pénzI tára javára az úri kaszinó termeiben 1901. | évi junius hó 30-án, vasárnap, házi vivó-versenynyel egybekötött tánczmulatságot rendez, i melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja | a rendező-bizottság: Dr. Schönpflug Richárd, elnök. Dr. Adler Adolf, ifj. Andrássy Jenő, Bagossy László, Dr. Blum József, Bodnár Károly, Bubregh Béla, Buttyán Ferencz, Csillag j Aladár, Donmhidy Elemér, Elbel Béla, Gallasz ! Ödön, Gózner Elek, ifj. Hahn János, Holéczy Gyula, Illés József, Ilosvay Aladár, Ilosvay 1 Gusztáv, Kacsó Károly, Dr. Kovács Dezső,] Kovács László, Dr. Kőszeghy Andor, Maresch ] j Emil, Nagy László, Nonn Ferencz, Nonn| Gyula, Péchy István, Péchy László, Dr. Péchy' Péter, Dr. Roóz Elemér, Dr. Schönpílug Béla, Dr. N. Szabó Albert, N. Szabó Antal, N. Szabó István, N. Szabó Pál, N. Szabó Tibor, Szegő Ödön, Tóth Zoltán, Vagács János, ifj. Dr. Vetzák Ede, Vagner István, rendezőbizottsági tagok. — Belépti-dij: Személy-jegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. Kezdete este 6 órakor. — Választási mozgalmak. Múlt számunkban már hirt adtunk a néppárt moz! galmáról, mely a vasárnap Mező-Teremen | és Csanáloson tartandó népgyülésekben nyilatkozik meg. A hét folyamán ismét két I értekezlet volt a választási mozgalmak tárgyában. E hó 14-én a helybeli függetlenségi j párt tartott a polgári olvasókörben értekez- : letet Papp Béla pártelnök elnöklete alatt. I Az értekezlet oly megállapodásra jutott, hogy az esetben, ha a szabadelvű párt je- ; löltje Vörösmarti Béla államtitkár lesz, a maga részéről nem állít jelöltet, ha azonban I a szabadelvű pártnak más jelöltje lesz, a ! párt is résztvesz a választási kampányban s jelöltet állít. E hó 15-én pedig Nagy László alispán elnöklete alatt pártkülönbség nélküli értekezlet volt, melyen a város részéről Vö- •rösmarti Béla, a vidék részéről Domahidy Elemér jelöltségét hangoztatták. Sem a szabadelvű, sem a függetlenségi párt részéről jelölés még1 nem történt s tekintettel á választási idő messzeségére az eddigi jelölt emlegetések a befejezett tény jellegével nem bírnak. A néppárt részéről Báthory István eddig a jelölt, de vannak, a kik a jelöltségre másokat is emlegetnek. így szól a hir arról is, hogy a néppárt gróf Zichy Jánost, esetleg báró Kaas Ivort léptetné fel. Hogy mi lesz a végleges megállapodás a különböző pártok részéről, azt csak a jövő mutatja meg. — Érettségesek bankettje. A helybeli főgymnasiumban érettségi vizsgát tett ifjak, mint minden évben, úgy az idén is bankettel ünnepelik meg a hosszú középiskolai tanfolyam sikeres befejezésének örömünnepét. A tánczmulatsággal egybekötött bankettre a következő szövegű meghívókat bocsátották ki: Meghívó. A nagykárolyi róm. kath. főgym- nasium 1901. évben érettségizett ifjúsága folyó évi junius hó 25-én, kedden, a régi kaszinó nyári helyiségében tánczmulatsággal egybekötött bankettet rendez, melyre t. Czi- inet és családját tisztelettel meghívja az ifjúság. Vacsora kezdete este 8 órakor. Vacsorajegy 3 korona. — Záró-ünnepély. Az állami polgári leányiskola f. hó 24-én délelőtt 10 órakor és szorongva, pirulva és rebegve: „Már nyilatkozott... Édes Miczi, haragudnál-é ha. . ? Óh ne haragudj!... “ Nem bir többet szólani, de néma ajkán, könnyes szemén, a homlokán, az arczán minden vonás, minden haj 1 ás beszél. Megérti azt társa s elképed fölötte. Nem fáj neki, hiszen ő nem szeret, de sértő élességgel nyilall hiúságán át a gondolat, hogy le van győzve. S e belátással egy pillanatban meg van a határozata is, hogy be nem vallja vereségét soha. Nyájasan és derülten fordul nővéréhez : Örvendek és szerencsét kivánok ; miért haragudnám ? .Én nem mentem volna hozzá úgyse ; nagyobb igényeim vannak“, i A szelíd Anna boldog örömében nem érzi a szerető szavak élét s magába merül ten hagyja némán tépelődni amazt a kérdéssel: „Hogyan történhetett ez?“ Ugyanezt kérdi oda benn a mama, fölindultán és kételkedve: „Igen örvendek, kedves Gábor, de hogy lehet ez? Hiszen en azt hittem hogy Miczi?...“ „Hogy ő? feleli a boldog ember mosolyogva, óh nem! Miczi igen kedves, szép lány, az ilyenekkel szoktunk tánczolni és mulatni. De nőül venni az olyanokat, mint az én drága Annám!_“ * * * És a fiatal hölgyek végig olvassák a tárczát s nyomban adják a bírálatot. „Csinos mese: kár hogy nem igaz. Az igazság az, hogy igenis csak előzékeny pajtáskodással, ügyességgel, flirttel lehet már ma férjhez menni. A szerény, tartózkodó házias lány bizony otthon vénül, vagy elmehet pos- ! tás-kisasszonynak. Somossyné nagy idealista, de tudnia kellene, hogy az ilyen romanticus história nem divatos többé. A költői igazságszolgáltatás úgy követeli, hogy a szerény Hamupipőke diadalmaskodjék, de az élet nem nyújt költői igazságszolgáltatást s a reális gondolkodású ember olvasmányaiban is reális valóságot keres.“ Igaza van a nagyon okos fiatal hölgynek A világ csúnya, az ember rossz. De hol van az megírva, hogy már mostan az iro- j dalom se legyen szebb, se jobb. A posvány mélyén gyönge csira fakad, felnő, dalmaho- dik betakargatja fényes zöld levéllel az undok foltot s felékesiti hófehér virággal. Az ember gyöngéd elragadtatással bámulja a szeplőtlen szép nimphát, örül a bársonysima, porczel- lán fehér szirmoknak, gyönyörködik a dús porodákban s ha mindezt leírja, tévedett-e azért ? meghamisitotta-e azért az élet valóságát, mert tud a virágban gyönyörködni a nélkül, hogy föltárná a csúnya talajt, melyből fakadt ? S a szépirodalomnak nem lehet-e vájjon más hivatása is, mint csupán a fönnálló dolgokat és viszonyokat festeni ? Nem kisért- heti-e meg irányt adni és nem követni? Hiábavaló erőlködés bizonynyal egy szerény vidéki lap még szerényebb Írójától. De volt egyszer egy classicus nép, a melynek emelkedett lelkű bölcse kimondotta, hogy nagy dolgot akarni is már érdem. Az a kis bogárka a mely saját magánál tizszerte súlyosabb terhet mozgat, hiszi, hogy sikerül avval czélhoz érnie. Vannak divattól elmaradt Ízlésű j emberek is, a kik remélik, hogy egyszer még újra kedves lesz az élet kemény fáradalmaiban eltikkadt embernek, a madár-dal, a rózsa illat s a poezis. Vannak az Istennek ilyen lelkes bogarai. Vannak! Somossy Miklósné. következő műsorral záróünnepélyt rendez: 1. Kardal, éneklik az intézet növendékei. 2. Győry Mariska és barika. Szavalja Kimer Margit I. o. t. 3. Kovács. Mazurka. Zongorán előadja Kacsó Irén II. o. t. 4. Vachot. A gyermek álmai. Szavalja Bakó Zsófia II. o. t. 5. Ketterer. Románcz. Zongorán előadja Péchy Ilona II. o. t. 6. Spindler. Szimfónia gyermekhangszerekre. 7. Lévay. Mikes. Szavalja Andrássy Irén IV. o. t. 8. Smith. La harpe eolinne. Zongorán előadja Adler Margit III. o. t. 9. Tompa. A madár fiaihoz. Szavalja Vechsler Antónia III. o. t. 10. Mihályi. Magyar ábránd. Zongorán előadja Sternberg Anikó km. tanf. tanuló. 11. Kardal. Éneklik az intézet növendékei. — A szülőket és a tanügy barátokat tisztelettel meghívja az igaz- gatóság. — Tornaverseny. Főgymnasiumunk jun. hó 16-án d. u. 5 órakor tartotta meg egy' futó-zápor által csaknem elvert idei tornaversenyét, ez évben először saját területén... a játéktéren. Három óra után kezdett gyülekezni az ifjúság, hogy adott jelre induljon a versenytérre. Hü kísérőnk, az eső, most sem tagadta meg magát. Az indulásra kijelölt pillanatban oly erővel tört ki, hogy csaknem lefúvattunk. Szerencsénkre csak átmeneti volt az eső. Öt óra felé annyira felszikkadt, hogy nyugodt lélekkel megtarthattuk a versenyt. A fővédőséget mélt. gróf Hugonnai Béla, Szatmármegve főispánja volt kegyes elvállalni. Jurytagoknak Barkóczy Ferencz, zászlóaljparancsnok, Makay József, honvédszázados, Ilosvay Aladár, vármegyei főjegyző, dr. Schönpílug Richárd, vármegyei tiszti főügyész, Debreczeni István, polgármester, Demidor Ignácz főkapitány urakat hívta meg az igazgató, kikhez a tanár-testületből Rózsa és Csóti tanárok, az igazgató és a vezetőtornatanár járult. Az orvosi tisztet dr. Jókel László és dr. Schönpílug Béla, városi főorvos akadályoztatása miatt dr. Blum József látta el. A versenytérre zászlók alatt, dobpergés és kürtszó mellett öt óra után érkezett meg az ifjúság, hol zászló meghajtással vonult el a jury előtt s oszlopokba állva unisono elénekelte a Hymnust, mely után szépen sikerűit szabadgyakorlatait mutatta be, a kellemetlen idő daczára ezerszámra összegyűlt nagy közönségnek, melynek soraiban ott láttuk városunk szinét-javát. A szabad- gyakorlatok után a verseny vette kezdetét. A futásban győztek: Diczig Géza és Hetey Miklós I., Pilcz Sándor II., Fejes István és Hirt Gyula III., Hajdú Endre IV., Balogh István V., Ráp József és Kemény Alajos VI., Kovács Miklós VII. o. tanulók. Az elsőnek érkezők 4—4 korona díjat nyertek, Ráp József VI. o. tanuló kivételével, akit tek. Ilosvay Aladár úr 5 koronával, mint kitűzött díjjal jutalmazott. A másodiknak beérkezők 2—2 koronát nyertek ; ezek között van Hetey Miklós is, ki Bodnár Pál úr 2 koronáját kapta meg. A rúdugrás egyike volt a programúi legszebben sikerült számainak. Az első díjat Gőnyei István és Almássy Ignácz 20 koronás aranyát elnyerte Tóth Kálmán VII. o. tanuló, aki 3 metert és 7 czmt. ugrott. Ugyancsak 3 m. és 7 cm.-rel vitte el Kovács József VII. o. t. Kacsó Károly főmérnök úr tíz koronáját. Dicsérettel tüntette ki a jury Bodnár Lajos VII., Medvéssy Árpád VI., Papp János VI. oszt. tanulókat, kik 3 métert könnyedén átugrottak. A súlydobásban győztes lett Tóth Kálmán VII. o. t. 17 meterrel, aki az igazgatótól Vörösmarty összes költeményeit kapta jutalmul. Dicséretet nyert Bodnár Lajos VII. o. t. 15 meterrel. A magasugrásért jutalmat nyertek: Mák János I. o. t. Ilosvay Aladár úrtól 5 koronát; Madák Jenő II., Szabó Béla III., Janitzky Lajos IV., Falusy Alajos V., Kereszt- szeghy Gusztáv VI., Kovács József VII. o. tanulók, kik egyenkint 4—4 koronát kaptak. Távolság ugrást csak az I., II. és VII. oszlop végezhetett a kellemetlenre fordult idő miatt. Könyvjutalmat nyertek: Szimon Andor L, Marssó Pál II. és Bodnár Lajos VII. o. tanulók. Még nehány tanuló mutatott be a nyújtón egypár gyakorlatot. Nonn Ferencz úr 5 koronás jutalmát megnyerte Sikolya István III. o. t. A labda-hajszolásban a III. osztályból az egyesek verték meg a ketteseket, akik könyvjutalmat kaptak; névleg: Jeney Viktor, Schmiedt Ferencz, Fejes István, Szolomajer Antal, Mándy Elemér, Suták József, Patay Béla és Gentz Dezső.-A Programm több számát abban kellett hagynunk a hirtelen feltámadt szél miatt. A Szózat eléneklése után nyomban következett a felvonulás s igy a jury is csak másnap állapította meg a jutalmakat, melyeknek ünnepélyes kiosztása a Te Deum után fog megtörténni. A jury junius 17-én ült össze a főgymnasium tanácskozó termében, a mikor még jutalomban részesítette Lehner Richard V. o. tanulót, mint az intézet egyik jeles tornászát, aki Vetzák Ede úr 10 márkás aranyát kapta meg; azután Bodnár Lajos VII. o. tanulót, mint előtornászt ft. Palczer Ernő, kegyes-tanítórendi assistens úr cs. és kir. aranyával tüntette ki. Egész évi szorgalmukért könyvjutalmat nyertek: Filep Imre I., Diczig Béla és Bornemissza Sándor II.. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a valamennyi hasonló vizet, testi hashajtó hatása és említésre méltó kellemes ízénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet.
