Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-06 / 23. szám

— Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi nőegylet felügyelete alatt álló Melinda árva­házban egy alapítványi hely üresedvén meg, annak betöltése czéljából pályázatot hirdetek. A pályázati kérvények, melyek helyhatósági, orvosi és szegénységi bizonyitványnyal, vala­mint az illető árva gyermek keresztlevelével szerelendők fel, hozzám folyó évi junius hó 19-ig küldendők be. Nagykároly, 1901. jun. 5. Dr. Serly Gusztáváé egyleti I alelnök. — Eljegyzés. Valuka Antal helybeli fiatal borbély és fodrász, folyó hó 2-án váltott jegyet Péter Mihály polgártársunk kedves leányával, Annuskával. — Szeless Mihály kataszteri mérnök, a telekkönyvi betétszerkesztés előkészítése czéljából a tegnapi napon városunkba érkezett. — Heti betétosztály. A nagykárolyi kereskedelmi és iparbank r. t. értesíti a heti betétosztály tagjait, hogy a heti befizetések f. hó 5-én szerdán délután megkezdődtek és azontúl, minden hét szerda napján délután 2-töl 5 óráig teljesitendők. — Igen szükséges újítást hozott be Sugár Emil a Magyar király szállodához czimzett vendéglősünk. Ugyanis a mai naptól kezdve beszüntette a vendéglői helyiség kóser­konyháját és egy minden kívánalomnak meg­felelő magyar konyhát rendezett be, hol naponként friss villásreggeli és kőbányai Dréher-féle korona sört szolgálnak fel. Nagy hiányt pótolt az által Sugár Emil, mivel ez ideig úgyszólván el volt zárva az általános étkezhetés elől a Magyar király szálloda, hol igen kellemes szórakozást találhat a közönség. Mint halljuk, jövő vasárnap nagyobb szabású ünnepélylyel lesz az újonnan berendezett kerthelyiség megnyitva. — Esküvő. Sándorfi István pályafelvi­gyázó-gyakornok e hó 5-én tartotta esküvőjét Korompay Margittal, Korompay Gyula állo­más-felvigyázó kedves leányával. — Nyilvános számadás. A Nagykárolyi Protestáns Társaskör május 27-én tartott majálisán a bevétel 156 korona, kiadás 103 korona 28 fillér volt. A tiszta jövedelem 52 korona 72 fillér. Felülfizetni szívesek vol­tak : Balogh Teruska, Asztalos György 4—4 k, Sass Lajos, Csillag Aladár, Domahidy Ele­mér, Kerekes Ödön, Jeney Géza, Janitzky Albert, Varga Imre, Kovács György ifj., Sar- kadi Nagy Zsigmond 2—-2 k., ft. Tímár Péter, Veres Gusztáv, Budai József, Fitos Ferencz, Pucser Károly, Szobonya Antal, Vida Sándor ifj., Vanger Pál, Dienes István, Tivadar Jó­zsef, Gyurcsik János 1—1 koronát, ügy a felülfizetőbnek, mint a jelenvoltaknak hálás köszönetét mond a kör elnöksége. Az Ecsedi-láp lecsapoló társulat köz­gyűlése. Az Ecsedi-láp lecsapoló-társulat tiszt­újító közgyűlést tartott május hó 31-én a vár­megyei székház nagy termében. A közgyelésen Domahidy Sándor alelnök elnökösködött, a ki elnöki előterjesztésekkel kezdte. így be­jelentette, hogy gróf Károlyi Tibor, a társulat nagyérdemű elnökének betegsége miatt reá hárult az elnökség tiszte; hogy a múlt köz­gyűlés óta a pénztárt többször megvizsgálták ; a Tiszavölgyi Központi Társulat közgyűlésén a társulatot az alelnök, gróf Tisza István és Péchy László igazgató-főmérnök képviselte. Végül konstatálta a közgyűlés határozatképes­ségét. Ezután a társulat ügyeiről szóló igaz­gató-főmérnöki jelentést tudomásul vette a közgyűlés. Majd a Il-od rendű belvízcsator­nák építésére vonatkozó módosított terv és hatósági engedély bemutatása következett. Erre nézve a választmány a következő javas­latokat tette: 1. A társulata bemutatott és hatóságilag jóváhagyott 1—57-ig terjedő bel­vízcsatornák építését társulati feladatnak tekinti s felkéri a minisztert, hogy a költség- többletet involváló csatorna mélyítésektől tekintsen el. 2. A csatornákat házi kezelés­ben készíti el, ellenben a hidakat vállalat ut­ján és pedig oly sorrendben, hogy először a társulati csatornák által elvágott vizek leve­zetésére szolgáló csatornákat készítik el. A sorrend megállapítására az elnökből, alelnök- ből és igazgató-főmérnökből álló bizottságot küldenek ki. 3. Nem kívánja a társulat a belvízcsatornákhoz szükséges területet kisajátí­tás utján megszerezni. 4. A csatornák épí­tési költségeit 350.000 koronában állapítja meg s ezt az adóvisszatéritésekböl befolyó 59,032 koronára felveendő kölcsönből fedezi és pedig tekintettel a rossz pénzügyi viszo­nyokra, ez idő szerint ideiglenes kölcsönnel. A kölcsön beszerzésével megbízza az elnököt, gróf Tisza Istvánt és az igazgató-főmérnököt. A közgyűlés a választmány javaslatát minden vita nélkül elfogadta. Ezután a földmivelési miniszter leiratát vették tárgyalás alá. A tár­sulat ugyanis az érvényben levő ideiglenes kirovási kulcsot megváltoztatta, ellenben a miniszter ezen határozattól megvonta jóvá­hagyását, mivel az érvényben levő kivetési j kulcsot nem kívánja megváltoztatni a haszon- [ arány kulcs megállapításáig. Erre vonatkozó-j lag elfogadták Domahidy Elemér az iránti indítványát, hogy az érdekeltség szerint való osztályozás megkezdése végett 5 tagú bizott­ságot küldjenek ki. Tudmásul vette a köz­j gyűlés, hogy a miniszter jóváhagyta az 1901. | évi költségvetést. A miniszter azon felhivá- | sára, hogy fontolja meg a társulat az öntöző ! csatornák létesítését, kimondták, hogy ezen kérdés megvalósítása még idő előtti. Ezután következett a közgyűlés legérdekesebb pontja, a választás. Előbb a választmány gróf Tisza István indítványára azon előterjesztést tette, hogy a közgyűlés az elnök távozása felett sajnálatát fejezze ki s válassza meg a tár­sulat örökös disz-elnökének. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Végül Domahidy Sándor megköszönve az eddigi bizalmat, tiszttársai nevében is leköszönt állá­sáról. Az elnökre és a választmányra együt­tesen történvén a szavazás, az élénk érdek­lődéssel végbe ment választás eredménye a következő volt. Beadatott az elnökségre össze­sen 1144 szavazat, ebből gróf Károlyi Gyulára 743 és Domahidy Sándorra 401 szavazat esvén, elnök lett gróf Károlyi Gyula. Alelnöknek meg­választották 565 szavazattal Domahidy Sán­dort. Választmányi tagok lettek : Gr. Dégenfeld József, Gróf. dr. Tisza István, Báró Uray Kál­mán, Gróf Tisza Lajos, Jékey Zsigmond, Luby Lajos, Balogh Pál, Domahidy István, Bodoky Gyula, Szálkái Sándor, Uray Lajos, Dienes Lajos, Debreczeni István, Domahidy Elemér, Hérmán Mihály, Szarka Andor, Csaba Adorján, Dr. Keresztszeghy Lajos, Papp Lajos, Hadady József, Rébay Dezső. Az uj elnök gróf Károlyi Gyula, a volt elnök fia, éljenzé­sek között elfoglalva az elnöki széket, rövid, de azért csinos beszédben megköszönte a bizalmat s azon reménynek adott kifejezést, hogy az érdekeltségi tagok támogatásával sikerülni fog neki megfelelni feladatának. Ez­után megválasztotta a közgyűlés az árvédelmi bizottság tagjait, valamint a számvizsgáló bizottságot, amelynek elnöke dr. Schönflug Richárd, tagjai: Tóth Sándor és Komoróczy Jenő lettek. Miután az elnök felhatalmazást kért a közgyűléstől arra nézve, hogy a volt elnökkel táviratilag közölhesse örökös disz- elnökké történt megválasztását, a közgyűlés véget ért. — Kereskedelmi és iparkamarai kül­tagok választása. A nagyméltóságu miniszter urnák rendelete folytán közhírré teszem, hogy a debreczeni kereskedelmi és ipar­kamarai kültagoknak megválasztására a sza­vazás Szátmár városház közgyűlési termében fog megtartatni és pedig a kereskedők sza­vazására folyó évi junius hó 22-ik napjának délelőtti 9—12 és délutáni 3—5 órája, az iparosoknak szavazására pedig folyó évi junius hó 23-ik napjának délelőtti 9—12 és délutáni 3 5 órája tűzetett ki határnapul. Miről érdekelt feleket tudomásvótel végett értesítem. Nagykároly, 1901. junius 4. Kirítta, Tivadar a. ü. tanácsos, mint albizottsági elnök. — Dr. Spitzer Mór, Zomborban, megyei főorvos. „A Ferencz József keserüviz ivásra sokkal kellemesebb és sokkal hatékonyabb mint minden egyéb keserüviz, és annak hosszabb használata után sem támad bármi­nemű káros utóhatás.“ — Meleg van, izzadunk! ez mostanában az általános panasz. Ez elleni védekezés a pehelykönnyű bur-kalap, férfiak és úrnők számára. Gyermekek részére pedig czélszerü viselet a torna- és turista-ing, de csakis a könnyű és színtartó fajta, mert a vastag szí­nét hagyja és esetleg bőrbetegséget okozhat. A tornaingekhez alkalmazandó a turista-öv is, mert ez nem gátolja a test fejlődését, mint a vállat lehúzó nadrágtartó (Hosenträ­ger). Praktikus viselet a turista-czipő is, víz­hatlan anyagból készülvék, erős bőrtalppal és sarokkal, már 70 krtól kezdve kapható, a fiit turista-öv 18 kr. Mindezen czikkek beszer­zésére ajánljuk a Jacobovics Jósef férfi és női divatkereskedését, hol az áruk legmeg­bízhatóbb minőségűek. — Majális. Egy élvezetes mulatsággal lepte meg a nagykárolyi statusquo izraelita iskola tanítótestülete a közönséget múlt hó 29-én. Gyermekek mulattatták a szépszámú, intelligens publikumot, mely önzetlenül áldo­zott a nemes czélnak. — Szemkápráztató látványt nyújtott a színre hozott tündé- ries színdarab előadása, a bátor, ügyes szereplők phantastikus jelmezeikkel. — Mintha egypár amorett lopózkodott volna le az Olympusról. A programm minden számát felnőtteknek is becsületére váló komolyság­gal, szorgalommal adták a kis szereplők elő, a közönség gyönyörűségére s a jelen­voltak gyakrabban fejezték ki elismerésüket a tanítói karnak, hogy a fejlődő ifjú lelkeket a szép és magasztos honja felé terelik s szeretik, vezetik őket, nem érdekből, hanem azért a pályáért, melyen járni nehéz. Az ünnepség után a felnőtték táncza következett. — Jótekonyczélu államsorsjáték. Mint az előző években, ez idén is nagy jótékony- czélu államsorsjáték tartatik. Ezen sorsjáték tiszta nyereményeiben következő jótékony- czélu intézmények részesednek: 1. a vagyon­talan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap, 2. a budapesti VIII. kér. általános jótékonysági egyesület (Buda­pest, Baross-utcza 67.), 3. a Nyitra és vidéki szegénysegélyző keresztény nőegylet, 4. a pozsonyi „Stephánia“ árvaház, 5. az általános (budapesti) egyetemi segély-egylet, 6. a katho- likus munkásnőket védő egyesület, 7. a buda­pesti tanítók segély-egylete, 8. a Sz. Vitusról nevezett horvát vakok iutézete, 9. a budapesti önkéntes mentő-egyesület, 10. a budapesti ..Frőbel“ nőegyesület a jövedelem egy-egy tized részében. A játékterv nagyon kedvező esélyekkel kecsegtet, a főnyeremény 150.000 kor., az összes nyeremények 365,000 koronára rúgnak. Sorsjegyek á 2 fiiért kaphatók minden só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatal és dohánytözsdében. A húzás már folyó évi junius hó 28-án történik. — Statisztika a nőkről. Egy statiszti­kus érdekes statisztikát állított össze arról, hogy a külörnböző államokban hogyan viszony- ük a nők száma a férfiakéhoz. E szerint ezer férfire esik Ausztria-Magyarországon 1034, Por­tugáliában 1991, Svédországban és Norvégiá­ban 1061, Angolországban 1058, Spanyol- országban 1054, Finnországban 1044, Svájcz- ban 1041, Németországban 1039, Dániában 1026, Hollandiában 1023, Francziaországban 1025, Belgiumban 1001, Olaszországban 995, Szerbiában 988, Bulgáriában 952; Románi­ában 944, E statisztikából kitűnik, hogy egész európában két millióval több az asszonyok száma, mint a férfiaké. Hét millió vén leány volna tehát Európában még akkor is, ha minden férfi megházasodnék. —- Öreg fák. A páduai botanikus kert­ben, melyet 1545-ben alapítottak, unikum­számba menő fák találhatók. Van ott a többi közt egy Witex agnus castus nevű fa, mely 340-esztendős, egy Chamaerops humilis nevű, mely 315 esztendős, és egy Platanus orientalis nevű, mely 220 esztendős. Látható több fa­példány, főleg a XVIII. század ültetvényei közt, melyek ősszülei a inai ritkább és ismertebb fáknak. Aránylag fiatal-számba megy a 149 éves Gingko biloba, mely kétségkívül a leg­öregebb példány Európában. Lapunk mai számához félív melléklet van csatolva. Irodalom. — A régi magyar történet, — kivált az Árpádok korában — egészen népmeséi voná­sokat mutat. A téritő szent, a hóditó hős és a koronás apácza képein az az arany fonál csitlog, a mely kiragyog a népmesék gazdag szövetéből. Mindannyiok közzül legmelegeb­ben fordult a nép képzelete Lászlóhoz, a ki az újonnan elfogadott kereszténység erényeit a régi hősiességgel egyesítette magában. Bonne is, mint igaz lovagban, összeolvadt a vallásosság a nő tiszteletével, de ez a tiszte­let nála ott mutatkozott, a hol a magyarság legjobban látta: a csatamezőn. Szent István a királyi ház csöndjében ajánlotta fel koro­náját Szűz Máriának, László az életbe vitte át a nő tiszteletét, midőn a keresztény leányt megmentette az őt elrabló kun kezéből. Az­óta sok magyar intézmény elporladt, újabbak is, nemcsak László törvényei, elpusztultak és feledésbe merültek. Ennek a kornak a képét alig is tudjuk világosan visszaképzelni, de a magyar történet véresen nagyszerű esemé­nyei közzül mindig fényesen, tavaszszerüen ragyog ki László királynak nemes alakja e kis idyll keretében. Erről zengtek a poéták, ezt festették templomok falára, klastromok keresztfolyosóira régi képirómesterek és az Árpádok egész történetéből e kép szól leg­jobban a szivünkhöz ma is. Szent László egész történetét híven és pontosan megtalálni a Nagy Képes Világtörténet V-ik kötetben, melynek szerkesztője dr. Mika Sándor. Az egész 12 kötetes nagy munka szerzője dr. Marczali Henrik, egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára disz félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen hetenként egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. — Huszadik század, a Dr. Gratz Gusz­táv szerkesztésében megjelenő „Huszadik Szá­zad“ czimű társadalomtudományi szemle 5. száma most hagyta el a sajtót. Gazdag tar­talmából különösen kiemeljük Sergi Giovanni hírneves római egyetemi tanárnak egy becses czikkét az állami és társadalmi életben mű­j ködő antomatismus czim alatt, Pildner Ferencz országgyűlési képviselő tartalmas, hazafias szellemű czikkét az „erdélyi szászok-ról“ és j egy névtelenül megjelent dolgozatot, mely II. Vilmos német császár jellemét és jellemé­nek kialakulását tárgyalja. Ezenkívül dr. Frank Miksa folytatja a vagyontalanok szempont­jából eszközölt vizsgálódásait az uj polgári j törvénykönyv tervezetéről s ezúttal a dologi jog és kötelmi jogra vonatkozó részekkel foglalkozik. A Tudományos szemlék rovatá­ban közleményeket találunk a mármaros- szigeti sociologiai tanfolyamról, melyet Dr. Papp Tibor alapított meg és a Pikier Gyula elleni hajszáról; továbbá ismertetéseket Fell­ner Frigyes dr.-nak a járadékbirtokról irt NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. ! munkájáról és Jancsó házassági jogáról: A i füzet ára 1 korona 60 fillér, előfizetési ára ; 8 korona. Megrendelhető a kiadónál, Politzer Zsigmond és fiánál. Közgazdaság. A szőlő peronosporája. A legjobb eljárás a betegség ellen való védekezésre.­A magyar-óvári m. kir. gazdasági aka­démiával egybekötött növényélet és növény- kórtani állomás tudós tanárainak vezetése alatt már három éve kísérleteket folytat a peronospora ellen való védekezés terén, az ajánlott különféle védekezési anyagokkal. Az eredményt a „ Kisérletügyi Közlemények“ czimü hivatalos folyóirat tette közzé. Az eddigi kísérletek az általánosan hasz­nált rézgálicz és égetett 'mészkeverékkel szemben előnyösnek mutatták be a már hazai gyártású ■ dr. Aschenbrandt-féle „hordói port“. A kísérletek hosszú leírása után a dr. j Aschenbrandt-féle ,,bordói por“ előnyeit a hivatalos kiadvány a következőkben összesíti: Lássunk egy kis párhuzamot a házilag készült rézgálicz-keverék és a dr. Aschenbrandt- féle „bordói porból“ készült permetező anyag között, csak a tulajdonságokat véve figyelembe. Á házilag készült rézgálicz-keverék ké- j szitése határozott ügyességet és szakismeretet igényel s csekély hibával, melyet a permetező anyag elkészítésénél elkövetünk, igen érzékeny károkat okozhatunk. A készítés körülményessége hátráltatja a munkát, sok időt vesz igénybe s ha meg­marad, használhatatlanná válik. Az ajánlott lemérési módszerek szerint elkészített oldat sohasem megfelelő s különösen ha nagyobb mennyiségűt készítünk, a leg­nagyobb valószínűség szerint maró hatású lesz. Minden kg. rézgáliczra 1 kg. égetett mész van számítva! Vájjon lemérik-e a szükséges mennyiséget ? A legtöbb gazda nem! De tegyük fel, hogy pontosan lemértük. A jól kiégetett mész könnyebb s belőle több megy 1 kg. súlyra, mint ha vannak közte félig kiégetett vagy egyáltalán ki nem égetett darabok, amelyek a vízben nem oldódnak. A mész kiégetési fokát úgy ránézve nem. lehet, meghatározni s így a gazda nem képes megítélni, vájjon adta-e a szükséges mennyi­séget az. oldathoz. Nagyobb mennyiségű oldat készítésénél, ahol 50—100 kg. meszet hasz- 1 nálunk fel, a legjobban kiégetett mésznél is í marad, oldhatatlan mészkő vissza. A legtöbb gazda, különösen a kis­birtokosok, nem is használ égetett meszet, hanem oltott meszet. bemérésről szó sincsen, csak úgy tesz bele egy pár kanállal s az oldat színéről határozza meg ennek jóságát. Hogy milyen permetező oldatok kerülnek igy ki, arról eléggé meggyőz bárkit egy séta vala­melyik nagyobb község szőlőskertjében, a per­metezés után 7—8 nap múlva. A mi a hatást illeti, azt őszszel látjuk a szegény tőkéken, a melyeket nemcsak a peronospora, de a permetezés is alaposan megdézsmált. Vájjon vizsgálják-e az oldatot kénhatá­sára nézve ? A kisgazda egyáltalán nem s nagyobi) szőlősgazdaságokban is csak itt-ott. A legtöbb helyen lemérik az anyagot s minden további nélkül permeteznek vele, vagy szemmértékre határozzák meg az oldat jóságát. Ilyenformán különösen az első perme­tezés után a gyönge lomb és hajtásvégek leper zselése napirenden van. A „bordóipor“-ból készült oldatnál mind­ezek elesnek\. Az oldat elkészítése kevés időt vesz igénybe, ügyességet és szakismeretet nem kíván s maró hatása nincsen, igy a lombperzselésről szó sem lehet. A permetezésnél esetleg kimaradt oldatot jól bedugaszolt hordóban a másik permetezésig eltarthatjuk anélkül, hogy az megromlana! A permetező készülék porlasztó makk­ját sohasem dugaszolja el, ami pedig házilag készült rézgálicz-keveréknél igen gyak­ran megtörténik. A szőlő zöld részeire határozottan jobban tapad, mint a rézgálicz-keverék és még nagyobb mennyiségű csapadék (eső) sem képes lemosni. Ezen előnye különösen figyelembe veendő. Ennyit óhajtottunk az uj anyagról el­mondani három évi kísérlet eredménye alapján, összehasonlítva a házilag készült rézgálicz- keverékkel. * A fent ismertetett előnyökkel biró dr. Aschenbrandt-féle „hordói por“A a német- országi szabadalom szerint, már hazánkban gyártják. Egy kát. hold szőlő évi 3-szori perme­tezéséhez kell belőle: az első permetezéshez 1u/0-os oldat (3 hl. oldat = 4V2 kg. por), 2-ik permetezéshez 2ü/0-os oldat (5 hl. oldat = 10 kg. por), a 3-ik permetezéshez 11/2 °j(ros

Next

/
Oldalképek
Tartalom