Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-16 / 20. szám
NAGY - K ÁROLY és VIDÉKE. ságát az ö nagyuriasan könynyelmü tétlenségéből felrázni és annyira áthatni, hogy ezt a szerencsétlen hazát, melyben nemcsak a külső és belső ellenségeskedés, hanem a szolgalelkfisé g és nembánomság is annyira pusztított már, valahára a külföld nyomasztó és szégyenteljes anyagi hűbérisége a 1 u 1 f e 1 s za- fa a d i t a n i s az igazi önállóság ésfüggetlenségalapját lerakni igyekeznék! Ma már — igazi, öntudatos és hazafias érzület, mellett — egy falunak sem szabadna lenni, mely egy körülötte működő „honi ipar pártoló szövetkezetébe ne tartoznék, s mely ne biztosítaná e boldogtalan hazát arról, hogy itt oly nép lakik, mely végre öntudatra ébredvén, tényleg is független és önálló akar lenni, hogy igy aztán annál erősebb, egységesebbés boldogabb nemzet is lehessen!!! Fájdalom, hogy ez még ma sincs igy! De hogy nincs igy és hogy a mi hazafiságunk még most is inkább csak] a szónoklatokban, az öndicsöitésben és nem a gyakorlatban s nem az öntudatos és hasznos munkálkodásban nyilvánul: az bizonyos ! És ennek a nagybajnak az oka a mi kiskorúságunkban rejlik, melyen csakis az erőteljesebb közművelődés: az iskola segíthet, mely az önrendelkezési jog és hazafiasság értékét annak az öntudatos s helyes felhasználására és a gyakorlati irányra f e k- teti... mely tényekben nyilvánul s a haza jólétére és felvirágzására vezet... Hiszen mi, az önrendelkezési és szabadságjoggal élni még ma sem tudó, oly élet- és léleknélküli polgárok vagyunk, hogy még most is mindent felülről várunk!... A lefolyt 3 évtized alatt sokat fejlődött ugyan nálunk az iskola; hogy az azonban a helyes gondolkozás és hazafiasság tekintetében még sem szántott elég mélyen: ezt a mi köz- szellemünk alantas járásából és tespedéséböl Szomorúan tapasztalhatjuk. Pedig a mint minden egyéb jó : úgy a közszellem javulásának a kiindulását is leginkább az iskolától várhatjuk, a hol a szép és különösen a polgári önérzet és hazafiság iránt fogékony lelkek a legkönnyebben megnyerhetök... Itt kellene tehát az igazi: a tényleges hazafiság magvait elvetni és kicsiráztatni, hogy az már a gyermek és ifjúkorban minél inkább meggyökereztetvén és elterjesztetvén, sőt többé- kevésbbé még a szülőkre is átszármáz- ; tatván, ez által a közgondolkozás és a közügyek iránti érdeklődés is mindinkább emelkedjék és izmosodjék. Ha pld. a tanítók és tanárok az ö tanítványaik értelmének megfelelöleg alkalmilag behatóan megmagyarázgat- ják, hogy a polgárok legelső és legszebb feladata az, hogy az ö szorosan vett magán érdekük mellett a községük és hazájuk általános közös érdekeit is szeretettel gondozzák és ápolják... és felvilágosítják őket a többi közt pld. arról, hogy a mi honi iparunk pártolása a mi hazánk jóléte és felvirágzása szempontjából mily nagy fontosággal bir... és azért azt nekik a lelkűkre kötik... sőt őket annak a gyakorlásába (az ö iskolai szükségleteik beszerzésénél) a körülményekhez képest be is vezetik: lehetetlen, hogy ennek a legszebb és legbiztosabb eredménye is ne legyen! És pedig annál inkább, minthogy a gyermekek — mikép ez általánosan ismeretes — a szerető szülőkre annyi befolyással vannak, hogy— ha ezek látják, az ö gyermekeik az iskolában ily komoly és hazafias tárgy- gyal is foglalkoznak, ők is elkezdenek gondolkodni és már csak azoknak a kedvéért is megteszik azt, a mire kérik, ügy, hogy egyszerre előttünk áll az a legbiztosabb út és mód, mely szerint a gyermek- és ifjuságnevelés nyomában a folyton erösbödö hazafias közszellem foglalja el azon tért, melyen vezetnie kell, s melynek törekvő és hasznos munkálkodása mellett lehetetlen, hogy e sokat szenvedett haza ügye a legjobbra ne forduljon. Ha mi tehát a hazafiság fogalmát nem üres szólamként, hanem az ö igaz értelmében vesszük: akkor az ifjúságot a falusi népiskolától kezdve az egyetemig, sőt az önképző- és minden más ifjúsági körökben is úgy kell nevelni és képezni, hogy az azt a szót tem őszinte hibájának tulajdonítom, hogy magamba nem fojthatom, miként én ugyan ebből ítéletnapig sem okoskodtam volna ki a legátió mibenállását. De hiszen ez nem tartozik ide. A fő az, hogy a kikkel meg akarom ismertetni: azok értsék. Alig várja a debreezeni diák a légútiéba indulás napját. Pláne, hogyha hosszú utat sem kell tennie az apostolok lován; de meg főleg akkor, ha olyan helyet választott el az election, a hol szép pap-kisasszony, vagy rektor-kisasszony van. Különben - erre mindegyiknek van gondja az ünnepkövétség- választásnál. Inkább kész gyalogolni az is, a ki egyébként nem valami fényes hajlandóságot érez magában a városok és falvak egymástól való távolságának lépéssel kimutatható hosszúságára ; sőt azon sem búslakodik, ha 10—12 koronával több legátumot biztositó egyházat választhatott volna és mégsem választotta el. Tulipiros jókedvvel indul útnak ünnepszombatján az egész legátus-gárda. Ki korán reggel, ki csak úgy alkonyat felé, a szerint, a hogyan a hely távolsága vagy közelsége követeli, hogy ünnepszombatjának estéjére a tetthelyre érjen. Azonban nagyon csalódik, a ki abban a hiedelemben ringatja képzeletének napsugaras világát (ezt a szép jelzőt azért tartom szükségesnek, mert hallottam emlegetni „pókhálósat is), hogy a legátusdiák minden előkészület nélkül veszi nyakába az utat. A biz’ a! Magával czipeli valamennyi a li- bellusát, predikátióit és „ Megértettük “ -jét, azaz, hogy ma már a „Békesség az olvasónak !“ feliratú, a nagytiszteletü, illetőleg tisz- teletes urnák szóló beköszöntőlevelet s mindezeken kívül pátenset. Hogy régi jószokásomhoz hű és következetes maradjak (t. i. szeretek olykor-olykor az egyenes útról letérni!), ezúttal is hozzá kell folyamodnom az agártól hajszolt nyul- koma módszeréhez. Libellus! — Mi az a libellus,? Bizony az nem ördöngős valami. Félivpapirt vesz elő a diák, összehajtogatja nyolczadrét alakban s belevarrja a már előre elkészített, hasonló terjedelmű, mindkét oldalán fényesfekete vékony papirfedélbe. Hanem ehhez a varráshoz különös szakértelem kell! A baglyok ököllel sem tudják felfogni mindaddig, hogy miként lehessen úgy elkészíteni, a mint azt az ősi szokásból eredő gyakorlat szentesítette, a mig szakoktatásban nem részesülnek az öregektől. Ezt a meste- ries varrást pedig azért kell cselekedni, minthogy a czérnát a libellus első lapjára rápecsételi a tiszteletes széniori hivatal az anyaiskola díszes sigillumával. Notabene, a libellus ezzel van hitelesítve. E felett a pecsét felett és alatt díszeleg azután az illető, leendő „legátus ur“-nak, saját becses kezeivel oda- pingált (hogy némelyiké a kis czicza pingá- lásával szemben sem vinné el a pálmaágat: minek szellőztessem?!), eme felírása, teszem fel, a börvelyi karácsonyi legátuséban: ,, A börvelyi ev. ref. anyaszentegyházba a karácsonyi szent ünnepekre kiküldött ünnepkövet Bor-Nem-Iszsza Péter, 4-ed éves theologus, libellusa. Kiadta Debreczenben . . ,-ik évi ......................hó . . .-ik napján Váró Lázár, fő iskolai szénior“. — Megjegyzem, hogy a szénior neve sajátkezüleg van aláírva. A libellusnak, vagy magyarul ejtve, jegyzőkönyvecskének egyesegyedül az a rendeltetése, hogy türelmesen magába zárja a nagytiszteletü és tiszteletes lelkipásztor urak ama feljegyzéseit, hogy az egyház hány koronát küld a szénior meg a szegény tanulók részére. A mi ugyan nem igen hányja egymást; de ez rendén van igy, mert csak a szegény legátus zsebe keseregne az esetleges nagy hány kódás miatt. (Vége köv.) Tóth Lajos. ne hiába vegye az ajkaira; hanem hogy annak minden téren buzgó s tevékeny harczosa és követője is legyen. Mert csakis akkor fog a mi nagy S z é c h e n y i n k hires jóslata: (Magyarország nem volt, hanem lesz) igazán beteljesedni, ha azt a gyakorlatilag alkalmazott haza fi s á g megteremteni igyekezik! Serli Sándor tr. HÍREK. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését kedden, folyó hó 14-én tartotta meg gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett folyt le az 500 tételt meghaladó tárgysorozat. Mintegy 250 bizottsági tag jelent meg, kiket különösen az úthálózati terv létesítése s ennek kapcsán 3% pótadó megszavazása bírt a megjelenésre. Az alispáni jelentés tudomásulvétele után a tárgysorozat pontjai közül csakis az úti kérdés okozott vitát, melynek sorsa végül névszerinti szavazás utján dűlt el, s az alispán által előterjesztett terv 203 szavazattal 24 ellenében elfogadtatott. Az egész tárgysorozat a délután 4 órakor folytatott gyűlésen letárgyaltat© tt: Városunkat érdeklő ügyek közül a következők nyertek jóváhagyást: a Nagykároly—mátészalka—csapi vasút segélyezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat, a képviselőtestületnek az értékpapírok eladása tárgyában kelt határozata ; az 1898—99. évi számadások, a Rákóczy-uteza szabályozása ügyében kötött adás-vételi és kisajátítási szerződés, a város képviselőtestületének az Atilla-utcza vámos közuttá tétele tárgyában kelt határozata, a nagyutczai zsellérrész közös legeltetésre vonatkozó határozata, a hegyközség kérelme a hegyőrök részére lőfegyver használatának engedélyezése iránt. Végül kihirdettetett Lobi Jakab városi állatorvos oklevele. — Főgimnáziumi ünnepély. Ma délután a városi tornacsarnokban tartandó főgimnáziumi ünnepélyre ismételten felhívjuk a közönség figyelmét és reméljük, hogy az oly tömeges látogatásnak fog örvendeni, mint a j milyent a két nemes jótékony czél s az ifjak buzgalma megérdemel. — Bizalmi nyilatkozat. Mint ismeretes, a belügyminiszter által megejtett vizsgálatból kifolyólag elrendelt fegyelmi vizsgálatok közül Nagy László alispán ellen indított ügy az által nyert befejezést, miszerint daczára annak, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság egyhangúlag felmentette, a miniszter 1000 korona pénzbírságban marasztalta el. A vármegye közszeretében és becsülésében részesülő alispánt ért s a bizottsági tagok által méltatlannak talált eljárás feletti sajnálkozásának s az alispánnal szembeni bizalom és szeretetnek akart a megye közgyűlése kifejezést adni akkor, midőn a délelőtti közgyűlés befejezése után a székház kis termében egybegyülve, Izsák Dezső volt orsz. képviselő vezetése alatt 'meleg érzelemtől áthatott szavakban adta tudtára az alispánnak, hogy mennyi szeretettel és bizalommal viseltetik iránta s mennyire fájlalja a megtörtént és meg nem változtatható tényt. Zúgó éljenzések között fejezte be szép beszédét a szónok, mire az alispán láthatólag meghatva rövid szavakban annak adott kifejezést, hogy ő a vármegye alispánja akar továbbra is maradni és habár nem keresi és nem kereste a kitüntetéseket, ez a kitüntetés életének legszebb emlékét képezi. — Szinügyr hir. ügy értesültünk, hogy Somogyi Károly nagyváradi színigazgató, kinek a szinügyi bizottság folyó évre a játI szási engedélyt megadta, átiratot intézett a bizottsághoz, melyben bejelenti, miszerint nem fog városunkba jönni. Hát ez minden- I esetre felültetés és jó lesz jövőre gondos- | kodni, hogy ilyenek többé elő ne forduljanak. A szinügyi-bizottság legközelebb tartandó ; ülésén fog a szini-idény betöltésére nézve határozni s felhívjuk a figyelmét arra, hogy Somogyi eljárása miatt a kellő megtorló lépéseket' tegye meg. — Majális. A nagykárolyi prot. Társaskör folyó-hó 27-én Pünkösd másodnapján este 8 órakor nagyobbszabásu majálist rendez a polgári olvasókör nyári helyiségében. ; A nagyszámú rendezőség és a körmulatságainak jó hire teljes garantiát nyújt arra í nékve> hogy ezen majális lesz az első és j legsikerültebb tavaszi mulatság városunkban. —- A meghívók 1—2 nap alatt küldetnek szét, a mely a következő : Meghívó. A Nagy- ; károlyi Protestáns Társaskör saját pénztára javára 1901. évi május hó 27-én, Pünkösd másodnapján a Polgári Olvasókör nyári helyi- i ségében zártkörű majálist rendez, melyre kívül czimzettet és becses családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság. Belépődíj : Személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. A nemes czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Kovács György, Pucser Károly, Vida István, ifjabb Matolcsi Sándor, Bikfalvy testvérek és Ferenczi István urak üzletében. E meghívó kívánatra a pénztárnál előmutatandó. — Néppárti értekezlet. A kerületbeli néppárt e hó 11-én délelőtt értekezletet tarott a „Magyar király“-szállodában. Az értekezleten Molnár János apát, orsz. gyűlési képviselő elnökölt. Jelen volt a szomszédos községekből öt plébános és nehány hallgató. Molnár János apát azzal nyitotta meg az értekezletet, hogy miután gróf Károlyi István a kerület eddigi orsz. képviselője mandátumot nem hajlandó vállalni, a néppárt állítson a kerületben jelöltet. Nyomban felis léptettették néppárti programmal Báthory István helybeli gyógyszerészt. Egyidejűleg elhatározták, hogy a nyár folyamán Gsanáloson és Mező-Teremen néppárti gyűléseket fognak tartani. A függetlenségi párt szervezkedése. A függetlenségi párt e hó 13-án a közgyűlést megelőző tanácskozást tartott a polgári olvasókörben Luby Géza orsz. gyűlési képviselő, megyei pártelnök elnöklete alatt. A közgyűlési tárgyak elintézése után a nagykárolyi kerületben lett a párt szervezve. Megválasztották elnöknek : Papp Béla ügyvédet, álelnököknek : Janitzky Albertet, Serly Feren- czet, Csóti Márkot és Kubinyi Bertalant; jegyzőknek: Veress Gusztávot és Rózsa Istvánt.; pénztárnoknak: Stróhmájer Ferenczet. Egyidejűleg elhatározta a párt, hogy a közelgő választásra maga részéről is állít jelöltet. A jelölt személyében később fog a párt megállapodni. — Jótékonyság. Nem nagy szavakat akarunk hangoztatni, csak felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét városunk egy szerény és önzetlen maecenására, a ki városunk tanügyi és közművelődési előmozdítására és a vallásos érzés emelésére a következő alapítványokat és adományokat tette: 1. Egyezer (1000) koronás alapítványt, hogy ennek kamataiból egy főgymnasiumi ifjú segélyeztessék. 2. Egyezer (1000) koronás alapítványt, hogy ennek kamatait a róm. kath. íiunépiskola egy-két tanulója élvezze. 3. Egyezer (1000) koronás alapítványt, hogy kamataiból egy-két róm. kath. leányiskolái növendék segittessék. 4. Egyszáz (100) koronás alapítványt nyert a katholikus legényegyesület. 5. Egyszáz (100) koronás alapítványt kapott a nagykárolyi dalegyesület. 6. Egyszáz (100) koronás alapítványban részesült a Melinda-árvaház. 7. Ötven (50) koronás alapítványt tett le a szegények szt. Antal perselye javára. 8. Négyszáz (400) koronás alapitványnyal gondoskodott a családért mondandó szentmisékről. 9. Egyezer (1000) koronás adományt ajánlott fel a helybeli róm. kath. templom orgonájának megjavítására. 10. Egyezerkétszáz (1200) koronás adományával a kegyes-tanitórendiek sírboltját díszes vasrácscsal kerittette be. 11. Végül vegyes czélokra kisebb részletekben (340) háromszáznegyven koronát tett le. Ezen tettek hangosabban beszélnek, hogysem dicsérő szavakat kellene keresnünk. Mi csak azt óhajtjuk, hogy a nagyközönség vegye tudomásul egy, a becsületes munka után csak pihenőre városunkba tért, széplelkü, nemesen érző és fenkölten gondolkodó szerzetes papnak: főt. Vanke József nyugalmazott főgymnasiumi tanárnak és tiszteleti kormánytanácsosnak nemes cselekedeteit, s buzduljunk követésre a szép példán. Szivünk hő óhaja, hogy a tanuló-ifjuság vésse jól emlékezetébe Vanke ur nevét, s őrizze meg mindenkor hálásan és kegyelettel emlékét. Lapunk részéröl a legmelegebben üdvözöljük a nemesen cselekvő szerzetes-lelkiatyát, s azon hő fohászszal zárjuk tudósításunkat, hogy a jóságos Isten áldja meg főt. Vanke József urat még az évek hosszú során át állandó egészséggel és zavartalan boldogsággal. Ad multos annos! — Nagy tűz Kaplonyban. Nagy tűzvész pusztitott Kaplonyban hétfőn, folyó hó 14-én. Riasztó hírek járták be városunkat, hogy az egész virágzó község lángokban áll, szerencsére a hir ez alakjában nem felelt meg a valóságnak, de igy is szomorú valónak bií zonyult, Hogy 31 telek, mintegy 50 épület lett a lángok martalékává. Délelőtt fél tiz órakor ütött ki a tűzvész s élesztve az erős széltől csakhamar elterjedt, úgy, hogy a község lakossága nem bírta megfékezni. A vész hírére a szomszédos Kálmánd és Bör- vely községek tűzoltósága s városunk derék tűzoltói is Debreezeni István polgármesterrel együtt megjelentek a yészhelyén s különösen a mi tűzoltóink derék és önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy a tűz déli 12 órára lokalizálva lett. A tűz két hét éves gyermeknek gyufával való játszásából keletkezett. Szerencsére az elégett épületek nagy része bizGyomorbélhurut és elhájasodásnál a József keseriiviz gyógyhatása páratlan. Ajánlatos csakis Ferencz József vizet kérni és nem budai vagy egyéb elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. V
