Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

eseti segélyeket is igényelhesse. Ha meghal a tag s halálát nem baleset okozta: ha leg­alább 5 évig volt tag, 200 korona; ha leg­alább 10 évig volt tag, 250 korona; ha leg­alább 15 évig volt tag, 270 korona segélyt, család nem maradása esetében temetésre 100 korona segélyt ad a pénztár. A második csoportbeli rendes tagok a balesetből származó munkaképtelenségben vagy halál után ugyanazon segélyben része­sülnek, más esetben a fentebbi segélynek felére van igényük. A rendkívüli tagnak balesetben, baleset miatti rokkantság vagy halál esetén olyan segélyre van joga, mint a rendes tagnak. Mindazon gazdasági cselédek, kik nem tagjai ugyan a pénztárnak, de akiknek munkaadója a törvény szerint évente 120 füléres hozzá­járulásra köteles, segélyezés tekintetében a j rendkívüli tagokhoz tartoznak. A tényleges szolgálatra behívott katona szolgálata alatt a dijakat nem fizeti, de azért tagsági jogát nem veszti el, csak a szolgálatra bevonulás és onnan való elbocsátás alkalmával jelent- < kezzék tagsági és katonakönyvével az elül- j áróságnál. A tagsági könyvre hitelezni és bármely követelés fejében visszatartani szigorú bünte­tés terhe alatt tilos. A családnak járó segélyt lefoglalni, másra bármi czimen átruházni nem lehet. A törvény, illetve ministeri rendelet igen fontos utasításokat, rendelkezéseket tar­talmaz a segélyezés keresztülvitelére, a pénz- j tár igazgatására vonatkozólag. Ezeket bár­mely községi, elülj áróságnál szívesen bocsát­ják az érdeklődők rendelkezésére. Vajha minél többen lennének, kik megér­tenék a törvény szellemét, hogy igy minél népesebb lehetne az a tábor, mely a huma- j nus önvédelem zászlója alá sorakozik! Lapunk január 1 -én XVIII-ik év­folyamába lép. Eddigi működését teljes bizalom­mal adjuk át a nagy közönség bírá­latának, mert megvagyunk győződve, hogy feladatának mindig megfelelni törekedett. Nagy-Károly város és vidékének érdekeit képviselte mindig, hiven, ön­zetlenül, legjobb meggyőződése szerint. Ugyanezen érdekeket fogja képvi­selni a jövőben is s teljesíteni mind­ama feladatokat, melyeknek betöltése a köz- és magán élet terén reá vár. Szépirodalmi közleményeiben ugyan­olyan színvonalon fog állani, mint eddig. Iránya, béltartalma nem fog vál­és a keresztények fogadták el, mint akik a szentirás alapján elhiszik, hogy a világot Isten teremtette. E szerint pedig midőn Mó­zes Ábrahám származását az első embertől lehozza, felemlíti mindazon pátriarchákat név- és életkor szerint, a kiktől Ábrahám genealógiája megállapítható. Ha ezeket az éveket összeadjuk, úgy a zsidó szöveg szerint 1656, a szamaritanus fordítás szerint 2262, a görög szerint meg pláne 5508. év jön ki Ábrahámig. Az újabb zsidók 3765. évet szá­mítanak a világteremtése óta Krisztusig. És minthogy'ez az egyetlen nép a világon, mely nem hiszi el, hogy Krisztusban megjött az Ígért Mesiás, ejzzel a világteremtése óta való ! számítással él ma is Írván a saját külön | egyházi naptárában 1900. helyett 5661-et. Igv még az orthodox, vagy nem egyesült görögök, kik az Antóchiai aera szerint, me­lyet Gannodorus szerzetes talált fel Aegyptusban, a világ kezdetétől Krisztusig számlálnak 5493 évet. Az ókor klaszszikus népei a görö­gök és rómaiak nem igen törték magukat azon, hogy a világteremtését évszámmal is megjelöljék. Ami náluk az értelem körét meghaladja, egyszerűen az istenség fogalmá­val kötik össze. A világ keletkezésére nézve is minden fejtörés és utógondolat nélkül elfogadták, amit Hesiodos és a jó Homeros megállapít számukra, hogy: Kezdetben vala Chaos, mely önmagából létet adüranos- nak (az ég) és Géának (a föld). Ezek aztán részben maguk, részben utódaik által úgy intézik a világ sorját, hogy minden úgy legyen, amint legjobban lennie kell. A ró­maiak meg pláne még könnyebb oldaláról fogták fel a dolgot. Egyszerűen átvették,! amit erre vonatkozólag a görögöknél készen j •találtak. Mindkét nemzet különböző időben alakul ki. Előbb a görög, s belőle jóval később a római. Majd egy darabig egymás mellett ha­ladnak, mig végre a világhódító római lesz; az ur a görög felett is. De annyira nem törődtek azzal, hogy a nemzet életének fon­tosabb eseményeit utókor számára is főzni s megfelel ama követelményeknek, melyek a t. olvasóközönség bizalmát és pártfogását részére eddig is bizto­sították. Kérjük ezen bizalmat és pártfo­gást a jövőre nézve is. Lapunk előfizetési ára helyben ház­hoz hordva vagy vidékre postai küldéssel Egész évre ... 8 korona. Félévre .... 4 „ Negyedévre ... 2 „ A Nagy-Károly és Vidéke szerkesztőségé és kiadóhivatala. ______________N AG Y - KÁ R O L HÍREK. — Lapunk t. olvasóinak, munka­társainak és barátainak boldog új­évet kívánunk ! — Városi közgyűlés. Városunk képvi­selőtestülete 1900. évi deczember 30-án rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgár­mester a közgyűlést megnyitván, annak első tárgyaként az 1900. évi költségvetés keretén belől hitelátruházás engedélyeztetett a tanács részére oly formán, hogy az egyes czimek- nél elért megtakarításokból a más czimeknél felmerült többlet kiadást fedezhesse. Az 1901. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó megyei közgyűlési határozat kihirdettetett s a költségvetés végrehajtása tárgyában a városi tanácsnak a felhatalmazás megadatott. A tisztviselői nyugdijszabálvrendelet jóváhagyá­sára vonatkozó megyéi közgyűlési határozat kihirdettetvén, a nyugdijválasztmányba tago­kul a képviselőtestület részéről Dr. Adíer Adolf, Bródy Lajos, Csipkés András és Serly Ferencz megválasztattak. Végül a városi állatorvosnak állami állatorvossá kineveztetése folytán az állatorvosi teendőknek mikénti elvé­geztetéséről intézkedés tárgyaltatván, Debre­czeni István polgármester indítványára a Fehér-Gyarmatra állami állatorvosnak kine­vezett; Czilli Györgynek a város tisztikarában teljesített hasznos szolgálatai feletti elisme­rését a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatui ha­tározta. Egyben elrendelte, hogy a városi állatorvosi állás betöltése czéljából pályázat hirdettessék, addig a husszemlét Frits Nándor vágóhídi biztos fogja teljesíteni. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a képviselet tagjainak boldog újévet kívánt s a közgyű­lést berekesztette. Újévi tisztelgések. Az újév alkalmá­ból a vármegyei tisztikar testületileg tisztel­gett szeretett főnökénél, Nagy László alispán­nál. A tisztikar érzelmeit Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző, átgondolt és átérzett szép beszédben tolmácsolta. Beszédében fel­említette, hogy a jelenlegi tisztikar ez alka­érthetőleg számokhoz kössék, hogy daczára a nagy időkülönbségnek, mely kialakulásuk közé esik, alig pár év különbség jeleli a két nagy nemzet történelmileg feljegyzett szá­mításának kezdetét. Mindketten csak királyaik, tisztvise­lőik hivatalbalépésével számítanak kezdetben mindaddig mig görög részről Polybius, Dio­dorus Siculus és Halicarnassusi Dionysius történetírók veszik fel végre műveikben az Olympias-okkal való időszámítást azon játé­kok után nevezve ezt igy el, melyet El is tartomány Olympia városában állítólag Hérak- lész (Herkules) alapított 776-ban Kr. e. Kó­mában is az irók kezdték meg, de elég ké­sőn, a város alapítása évétől való számítást. Kezdetben vagy 20-féle variatióval, mig végül a Varró-féle számítást fogadták el a 754-et Kr. e. (A Krisztus utánni időkben is kelet­kezik egy uj a mahomedi időszámítás, meiy- lyel a mohamedán népek élnek Mohamed futása (Hegira, vagy Hedschra) emlékére; úgy hogy a törökök s a többi mohamedánok most csak 1319-et írnak. Az időnek évekkel való számítása csak­úgy nagyjában felsorolva is, ennyiféle külön­bözőséget mutat. E mellett nem csekély inga­dozások vannak magának az évnek tartama és beosztásában is. Minket főleg a római év beosztása érdekel közelebbről, amennyi­ben abból vezetődik le a mai naptári szá­mítás is. A római naptári év Romulus, az alapitó idejében csak 10 hónapból álló hold év volt 304 nappal. A 10 < hónap neve: 1. Már- tius-a fő nemzeti isten M árs tiszteletére igy nevezve. 2. Április származtatva aper — vaddisznó, vagy hihetőbben a p e r i r e = megnyílni (a tavasz) igétől. 3. Május Merkúr isten anyja, Mája nimfa tiszteletére. 4. Junius Jupiter felesége Juno istenasszony tiszteletére. 5. Quintílis az 5-ik, Sextilis a 6-ik, September a 7-ik, Október a 8-ik. Nőve m bér a 9-ik, Deczember a 10-ik hónap a megfelelő számnevekből alakítva. De már 'Róma második királya Nuina lommal utoljára jött tisztelegni szeretett al­ispánjához, mert a folyó évben megtartandó tisztujitás, lehet, hogy a jelenlegi tagok közül többeket ld fog hagyni. A vármegyei rozoga rendszer átjött az uj századba is. A mai kor követelményeinek már nem felel meg, lehet, hogy sok rosszat mondanak majd a vár­megyei rendszerről, de egyet el nem lehet tagadni, azt, hogy az alkotmánynak, a haza­fias érzésnek védbástyája, meleg ápolója volt. Most egy átmeneti korszakot élünk, melynek bűnbakja a jelenlegi tisztikar. De, habár érzi is ezt, azért igyekezett, hogy kötelességének lelkiismeretesen megfeleljen, joggal mond­hatja mindenki, hogy dolgozott. Az alispán iránti meleg szeretet, őszinte ragaszkodás hozta őket ide, hogy a legtisztább érzelem­mel kívánjanak boldog újévet. A lelkes éljen­zésekkel kisért szép beszédre az alispán válaszolt. A tisztujitásra azzal reflektált, hogy felemlítette a választási rendszer egyetlen előnyét, azt, hogy a választott tisztviselők és a közönség közt melegebb érintkezés áll ; fenn. Mert épen a választott tisztviselő ! igyekszik a közönség kívánalmait jobban ki- I elégíteni. De a közösség tudata a tisztviselők között is melegebb és szorosabb barátságot hoz létre. Óhajtja, ha a bekövetkezendő tiszt­ujitás után, ha ismét eljön a tisztikar őt j üdvözölni, minél több ismerős arczot lásson maga körül. A tisztikar őszinte jó kívánsá­gait nem viszonozhatja méltóbban mással, i mint azzal, hogy elismeri az igyekezetét és szorgalmat, melyet a lefolyt évben kifejtett. ! Zúgó éljenzés kisérte a szeretett főnök ér­zelemtől áthatott válaszát, inelylyel a tisz­telgés véget ért. ■—- A városi tisztikar is Debreczeni István polgármester vezetése alatt tisztelgett az alispánnál. — Újévi tisztelgés a városházán. A vá­rosi tisztikar is tisztelgett főnökénél Debreczeni István polgármesternél az újév alkalmából. A tisztikar jó kivánatainak tolmácsolója Hetey Ábrahám főjegyző volt, ki szép szavakban fejezte ki azon érzelmeket, melyekkel a tiszti­kar viseltetik polgármestere iránt. Debreczeni polgármester meghatottan mondott köszöne­tét kifejezett jókivánatokért. — A Köícsey-egylet Szilveszteri-estélye nagy és díszes közönséget vonzott a vár­megyeház nagytermébe s kitünően sikerült, ügy az egyes szereplőket, mint a nem sze­replő szerzőket Somossy Miklósné úrnőt és Balogh Terka kisasszonyt zajos ovácziókban részesítette s élénken megtapsolta a hálás j közönség. Az estélyt a dalárda fellépte nyi- | tolta meg. Bródy Miklós „Virág énekek“ ez. müvét adták elő a tőllük megszokott pre- czizitással. Azután Papp Béláné úrnő adta elő temperamentumosán Lázár Béla „Bál ' előtt“ ez. monológját. Majd Somossy Miklósné úrnő szellemes értekezését olvasta fel Dr. Kovács Dezső „A felolvasásról", mely után Láng Margit kisasszony bravúros zongora játéka gyönyörködtette a közönséget. Magyar népdalokat adott elő művészi virtuozitással. Ezután Balogh Terka kisasszony „Karácsonyi Y é s VIDÉK E. ________________ j Pompilius 12 hónapra (= hold nap) osztja fel ■ a hold évet, a két uj hónapnak Jánus két- arczu isten tiszteletére Januarius, és j Plútó isten tiszteletére, kinek neve a rómaiak­nál Februus (a tisztitó) is volt, Fe brua- rius neveket adva a napok száma lett 355. Julius Caesar volt a harmadik naptár- ! javító, kinek idejében már oly feltűnő volt ; a hiba a hold évek szerint való nem pontos számítás miatt, hogy például az őszi ünnepek ! tavaszra estek. Ö tehát behozza az egypto- j miaknái már divó napév számítást 365 V4 ! nappal, a hiba pótlására betold 67 napot, a Q u i n t i 1 i s hónapot pedig a saját nevé­ről elnevezi Juli us-nak. Nem sokkal később aztán a S e x t i 1 i s-böl Augusztus császár tiszteletére Augusztus hónap lett. De még a j üli an i naptár sem volt tökéletes. 1582-ben XIII. Gergely pápa veszi kezébe az ügyet és elrendeli, hogy a már ekkor 10 napra felszaporodott felesleg kiha­gyatván, október 4-ike után mindjárt 15-ike 1 irassék; hogy minden negyedik év szökő legyen, de minden négyszáz év alatt a szökő nap háromszor kimaradjon, úgy szintén min­den 400. évben is. Ezt a naptárt aztán az ő érdeméért Gregorian-féle naptárnak nevez­ték el, melyet az olaszok és francziák mind­járt, a magyarok 1599-ben, a németek 1700- ban, a hollandok, dánok és Schweicz 1705- ben, az angolok 1752-ben, a svédek 1777-ben i fogadták el. Még csak az oroszok és a gö- j rögök élnek a j u 1 i a n i naptárral, kik e miatt most már 13 nappal vannak hátrább, mint mi. Az egységesítés iránt való mozgalom azonban már folyamatban van. A keleti mo­hamedán vallásu népek pedig, mint említve volt, a mohamed-féle naptárral élnek. Az eddig felsoroltak alapján elképzel­heti mindenki, hogy az év kezdete vagyis az újév napja sem esett ám mindig és min­den népnél január elsejére! így az egyip­tomiak, persák, francziák stb. a nyári napéj- egyentől, június 21-től számították az év kezdetét. Á zsidóknál az egyházi újév nap- | ját szeptember és október közepe közt tar- ; tották és tartják még ma is. A görögöknél harang“ czirnü alkalmi költeményét szavalta el Kerekes Margit kisasszony igen kedvesen í s kellőleg érvényre juttatva annak poetikus szépségeit. Nemestóthi Szabó Hedvig kisasz- szony pedig egy igazán bájos kis elmefut- tatást olvasott fel „A rózsák között“ czimen a kedvencz virágokról a rózsákról. Végül ismét a dalárda fellépte fejezte be az estélyt Huppe Rezső „Magyar népdalok“ czirnü darabjával. Ez estély ismét beigazolta a Kölcsey-egylet létjogosultságát, melynek iro­dalmi szakosztálya nemcsak a közönségnek szerez élvezetes estéket, de alkalmat nyújt az irodalommal és művészettel foglalkozó helybelieknek, hogy tehetségükben a nagy közönség is gyönyörködjék. Előadás után a j Kaszinóba vonult a közönség egy része s kedélyes társas vacsora után Fátyol Józsi | zenéje mellett tánezra perdült a fiatalság, 1 melynek csak a kora hajnali órák vetettek véget. — Eljegyzés. Ifj. Luby Gyula v.-oroszi földbirtokos eljegyezte Ujfalussy Zulima kis­asszonyt, néh. Ujfalussy Sándor vármegyénk volt főispánja és neje Uray Leona bárónő. [ leányát. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó évi január hó 10-én délelőtt fél 11 órakor fogja első negyedévi rendes közgyűlését megtartani, melyet megelőzőleg január 9-én délelőtt 9 órakor a vármegyei székház kis termében állandó választmányi ülés fog tartatni. — Szylveszter estelyen a róni. kath. templomban tartott istentiszteleten mint min­den évben, — úgy ez alkalommal is nagy közönség vett részt, hogy az ó-év utolsó estéjén, az isteni gondviselésnek hálát adjon. Az ünnepi szent beszédet Tímár Péter kegyes­rendi tanár tartotta, ki igen szép beszéddel búcsúztatta el az ó-évet. — Az ujev alkalmából az Ecsedi-láp lecsapoló-társulat tisztikara testületileg tisz­telgett Péchy László igazgató-főmérnöknél, mely alkalommal a tisztikar érzelmeit Aigner Imre társ. titkár meleg szavakban tolmácsolta. — Esküvő. Nagy Gusztáv,' honvéd-szá­zados, ki hosszabb ideig állomásozott váro­sunkban, tegnap esküdött örök hűséget Fábián Gizella kisasszonynak, néhai Fábián István abaujtornamegyei alispán bájos leányának. — Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület pályadijat tiiz ki a követ­{kező irodalmi munkákra : 1. „Kölcsey mű­ködésének hatása Szatmárvármegyére.“ A legjobb mű 20 drb. 10 koronás aranynyal fog jutalmaztatni. 2. Révay Miklós — a nagy nyelvtudós piarista — emlékére,a nagy- károlyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történő j leleplezése alkalmára iranaó alkalmi óda. A I legjobb mii 5 drb 10 koronás aranynyal fog j jutalmaztatni. Mindkét jutalomra pályázhat- ! nak az egyesületen kívül állók is; azonban a jutalom csak irodalmi színvonalon álló mű Írójának adható ki. A jeligés levéllel ellátandó pályamunka 1901. év márczius j Thales és Szóionig június 21. Szólón után : deczember 20 volt az év kezdete a mi számításunkhoz viszonyítva. A rómaiaknál egész Julius Gaesárig Martins lévén a hóna- I pok elseje, annak Calendáján, (ebből csinálta a magyar a Koleda, Koledálni szókat) vagyis 1-én volt az újév napja. Julius Caesar aztán a hónapoknak a mai sorrendjét meg­adván, Januárius 1-jét vette az év első napjává. A kereszténység első századaiban álta- j lánosan deczember 25-ike, azaz Krisztus | születése volt az év kiinduló pontja. Idők folytával ettől eltérőleg — de csak rövid időre — egyéb ünnepekhez is kötötték. így | pl. Flórencz a 10. században, az angolok a | 13-ban, a német tartományok és mi magya­rok 10-ben márczius 25-én, Gyümölcsoltó J Boldogasszony napján ülték az újévet; Francziaországban pedig egy ideig Husvét napján. Mig végre itt is, habár különböző időben, meglett az egyöntetűség s ma január az újév napja mindazon országokban, me­lyekben a Gregorián naptárt befogadták. Magyarország járt ilt elől, mert Turóczi krónikája szerint Albert királyt és nejét Erzsébetet 1437-ben újév napján, január 1-én koronázták meg. Francziaországban IX. Ká­rolyrendelte el 1563-ban. Az olaszok 1746-ban, az angolok 1752., valamint a német tartomá­nyok is a XVII. század óta kezdik az évet január elsejével. A római katholikusok a polgári évtől eltérőleg az egyházi évet advent első va­sárnapjával kezdik, mely rendesen Karácsony előtt a negyedik. Ez idő arra való, hogy a hívek lelkileg kellően előkészülhessenek arra | a nagy eseményre, midőn a vihg Megvál- í tója emberi testet öltve megjelenik, hogy j végig szenvedje a Golgotáig mindazokat a szenvedéseket, melyeket az ermeriség meg­váltása czéljából magára vállalt. Január el­seje mint egyházi ünnep Urunk körülmetél- tetésének ünnepe, latinul eircumásio Domini, melynek utolsó három szótagjáiól cisio csi­nálta a magyar ember a Csízió naptár szót. Holczinier Imre. Előfizetési íelüivás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom