Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

eseti segélyeket is igényelhesse. Ha meghal a tag s halálát nem baleset okozta: ha legalább 5 évig volt tag, 200 korona; ha legalább 10 évig volt tag, 250 korona; ha legalább 15 évig volt tag, 270 korona segélyt, család nem maradása esetében temetésre 100 korona segélyt ad a pénztár.

A második csoportbeli rendes tagok a balesetből származó munkaképtelenségben vagy halál után ugyanazon segélyben részesülnek, más esetben a fentebbi segélynek felére van igényük.

A rendkívüli tagnak balesetben, baleset miatti rokkantság vagy halál esetén olyan segélyre van joga, mint a rendes tagnak. Mindazon gazdasági cselédek, kik nem tagjai ugyan a pénztárnak, de akiknek munkaadója a törvény szerint évente 120 füléres hozzájárulásra köteles, segélyezés tekintetében a j rendkívüli tagokhoz tartoznak. A tényleges szolgálatra behívott katona szolgálata alatt a dijakat nem fizeti, de azért tagsági jogát nem veszti el, csak a szolgálatra bevonulás és onnan való elbocsátás alkalmával jelent- < kezzék tagsági és katonakönyvével az elül- j áróságnál.

A tagsági könyvre hitelezni és bármely követelés fejében visszatartani szigorú büntetés terhe alatt tilos. A családnak járó segélyt lefoglalni, másra bármi czimen átruházni nem lehet.

A törvény, illetve ministeri rendelet igen fontos utasításokat, rendelkezéseket tartalmaz a segélyezés keresztülvitelére, a pénz- j tár igazgatására vonatkozólag. Ezeket bármely községi, elülj áróságnál szívesen bocsátják az érdeklődők rendelkezésére.

Vajha minél többen lennének, kik megértenék a törvény szellemét, hogy igy minél népesebb lehetne az a tábor, mely a huma- j nus önvédelem zászlója alá sorakozik!

Lapunk január 1 -én XVIII-ik évfolyamába lép.

Eddigi működését teljes bizalommal adjuk át a nagy közönség bírálatának, mert megvagyunk győződve, hogy feladatának mindig megfelelni törekedett.

Nagy-Károly város és vidékének érdekeit képviselte mindig, hiven, önzetlenül, legjobb meggyőződése szerint.

Ugyanezen érdekeket fogja képviselni a jövőben is s teljesíteni mindama feladatokat, melyeknek betöltése a köz- és magán élet terén reá vár.

Szépirodalmi közleményeiben ugyanolyan színvonalon fog állani, mint eddig.

Iránya, béltartalma nem fog válés a keresztények fogadták el, mint akik a szentirás alapján elhiszik, hogy a világot Isten teremtette. E szerint pedig midőn Mózes Ábrahám származását az első embertől lehozza, felemlíti mindazon pátriarchákat név- és életkor szerint, a kiktől Ábrahám genealógiája megállapítható. Ha ezeket az éveket összeadjuk, úgy a zsidó szöveg szerint 1656, a szamaritanus fordítás szerint 2262, a görög szerint meg pláne 5508. év jön ki Ábrahámig. Az újabb zsidók 3765. évet számítanak a világteremtése óta Krisztusig. És minthogy'ez az egyetlen nép a világon, mely nem hiszi el, hogy Krisztusban megjött az Ígért Mesiás, ejzzel a világteremtése óta való ! számítással él ma is Írván a saját külön | egyházi naptárában 1900. helyett 5661-et. Igv még az orthodox, vagy nem egyesült görögök, kik az Antóchiai aera szerint, melyet Gannodorus szerzetes talált fel Aegyptusban, a világ kezdetétől Krisztusig számlálnak 5493 évet.

Az ókor klaszszikus népei a görögök és rómaiak nem igen törték magukat azon, hogy a világteremtését évszámmal is megjelöljék. Ami náluk az értelem körét meghaladja, egyszerűen az istenség fogalmával kötik össze. A világ keletkezésére nézve is minden fejtörés és utógondolat nélkül elfogadták, amit Hesiodos és a jó Homeros megállapít számukra, hogy: Kezdetben vala Chaos, mely önmagából létet adüranos- nak (az ég) és Géának (a föld). Ezek aztán részben maguk, részben utódaik által úgy intézik a világ sorját, hogy minden úgy legyen, amint legjobban lennie kell. A rómaiak meg pláne még könnyebb oldaláról fogták fel a dolgot. Egyszerűen átvették,! amit erre vonatkozólag a görögöknél készen j •találtak.

Mindkét nemzet különböző időben alakul ki. Előbb a görög, s belőle jóval később a római. Majd egy darabig egymás mellett haladnak, mig végre a világhódító római lesz; az ur a görög felett is. De annyira nem törődtek azzal, hogy a nemzet életének fontosabb eseményeit utókor számára is

főzni s megfelel ama követelményeknek, melyek a t. olvasóközönség bizalmát és pártfogását részére eddig is biztosították.

Kérjük ezen bizalmat és pártfogást a jövőre nézve is.

Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva vagy vidékre postai küldéssel

Egész évre ... 8 korona.

Félévre .... 4 „

Negyedévre ... 2 „

A Nagy-Károly és Vidéke

szerkesztőségé és kiadóhivatala.

______________N AG Y - KÁ R O L

HÍREK.

— Lapunk t. olvasóinak, munkatársainak és barátainak boldog újévet kívánunk !

— Városi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete 1900. évi deczember 30-án rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. Elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, annak első tárgyaként az 1900. évi költségvetés keretén belől hitelátruházás engedélyeztetett a tanács részére oly formán, hogy az egyes czimek- nél elért megtakarításokból a más czimeknél felmerült többlet kiadást fedezhesse. Az 1901. évi költségvetés jóváhagyására vonatkozó megyei közgyűlési határozat kihirdettetett s a költségvetés végrehajtása tárgyában a városi tanácsnak a felhatalmazás megadatott. A tisztviselői nyugdijszabálvrendelet jóváhagyására vonatkozó megyéi közgyűlési határozat kihirdettetvén, a nyugdijválasztmányba tagokul a képviselőtestület részéről Dr. Adíer Adolf, Bródy Lajos, Csipkés András és Serly Ferencz megválasztattak. Végül a városi állatorvosnak állami állatorvossá kineveztetése folytán az állatorvosi teendőknek mikénti elvégeztetéséről intézkedés tárgyaltatván, Debreczeni István polgármester indítványára a Fehér-Gyarmatra állami állatorvosnak kinevezett; Czilli Györgynek a város tisztikarában teljesített hasznos szolgálatai feletti elismerését a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatui határozta. Egyben elrendelte, hogy a városi állatorvosi állás betöltése czéljából pályázat hirdettessék, addig a husszemlét Frits Nándor vágóhídi biztos fogja teljesíteni. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a képviselet tagjainak boldog újévet kívánt s a közgyűlést berekesztette.

Újévi tisztelgések. Az újév alkalmából a vármegyei tisztikar testületileg tisztelgett szeretett főnökénél, Nagy László alispánnál. A tisztikar érzelmeit Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző, átgondolt és átérzett szép beszédben tolmácsolta. Beszédében felemlítette, hogy a jelenlegi tisztikar ez alkaérthetőleg számokhoz kössék, hogy daczára a nagy időkülönbségnek, mely kialakulásuk közé esik, alig pár év különbség jeleli a két nagy nemzet történelmileg feljegyzett számításának kezdetét.

Mindketten csak királyaik, tisztviselőik hivatalbalépésével számítanak kezdetben mindaddig mig görög részről Polybius, Diodorus Siculus és Halicarnassusi Dionysius történetírók veszik fel végre műveikben az Olympias-okkal való időszámítást azon játékok után nevezve ezt igy el, melyet El is tartomány Olympia városában állítólag Hérak- lész (Herkules) alapított 776-ban Kr. e. Kómában is az irók kezdték meg, de elég későn, a város alapítása évétől való számítást. Kezdetben vagy 20-féle variatióval, mig végül a Varró-féle számítást fogadták el a 754-et Kr. e. (A Krisztus utánni időkben is keletkezik egy uj a mahomedi időszámítás, meiy- lyel a mohamedán népek élnek Mohamed futása (Hegira, vagy Hedschra) emlékére; úgy hogy a törökök s a többi mohamedánok most csak 1319-et írnak.

Az időnek évekkel való számítása csakúgy nagyjában felsorolva is, ennyiféle különbözőséget mutat. E mellett nem csekély ingadozások vannak magának az évnek tartama és beosztásában is. Minket főleg a római év beosztása érdekel közelebbről, amennyiben abból vezetődik le a mai naptári számítás is.

A római naptári év Romulus, az alapitó idejében csak 10 hónapból álló hold év volt 304 nappal. A 10 < hónap neve: 1. Már- tius-a fő nemzeti isten M árs tiszteletére igy nevezve. 2. Április származtatva aper — vaddisznó, vagy hihetőbben a p e r i r e = megnyílni (a tavasz) igétől. 3. Május Merkúr isten anyja, Mája nimfa tiszteletére. 4. Junius Jupiter felesége Juno istenasszony tiszteletére. 5. Quintílis az 5-ik, Sextilis a 6-ik, September a 7-ik, Október a 8-ik. Nőve m bér a 9-ik, Deczember a 10-ik hónap a megfelelő számnevekből alakítva.

De már 'Róma második királya Nuina

lommal utoljára jött tisztelegni szeretett alispánjához, mert a folyó évben megtartandó tisztujitás, lehet, hogy a jelenlegi tagok közül többeket ld fog hagyni. A vármegyei rozoga rendszer átjött az uj századba is. A mai kor követelményeinek már nem felel meg, lehet, hogy sok rosszat mondanak majd a vármegyei rendszerről, de egyet el nem lehet tagadni, azt, hogy az alkotmánynak, a hazafias érzésnek védbástyája, meleg ápolója volt. Most egy átmeneti korszakot élünk, melynek bűnbakja a jelenlegi tisztikar. De, habár érzi is ezt, azért igyekezett, hogy kötelességének lelkiismeretesen megfeleljen, joggal mondhatja mindenki, hogy dolgozott. Az alispán iránti meleg szeretet, őszinte ragaszkodás hozta őket ide, hogy a legtisztább érzelemmel kívánjanak boldog újévet. A lelkes éljenzésekkel kisért szép beszédre az alispán válaszolt. A tisztujitásra azzal reflektált, hogy felemlítette a választási rendszer egyetlen előnyét, azt, hogy a választott tisztviselők és a közönség közt melegebb érintkezés áll ; fenn. Mert épen a választott tisztviselő ! igyekszik a közönség kívánalmait jobban ki- I elégíteni. De a közösség tudata a tisztviselők között is melegebb és szorosabb barátságot hoz létre. Óhajtja, ha a bekövetkezendő tisztujitás után, ha ismét eljön a tisztikar őt j üdvözölni, minél több ismerős arczot lásson maga körül. A tisztikar őszinte jó kívánságait nem viszonozhatja méltóbban mással, i mint azzal, hogy elismeri az igyekezetét és szorgalmat, melyet a lefolyt évben kifejtett.

! Zúgó éljenzés kisérte a szeretett főnök érzelemtől áthatott válaszát, inelylyel a tisztelgés véget ért. ■—- A városi tisztikar is Debreczeni István polgármester vezetése alatt tisztelgett az alispánnál.

— Újévi tisztelgés a városházán. A városi tisztikar is tisztelgett főnökénél Debreczeni István polgármesternél az újév alkalmából. A tisztikar jó kivánatainak tolmácsolója Hetey Ábrahám főjegyző volt, ki szép szavakban fejezte ki azon érzelmeket, melyekkel a tisztikar viseltetik polgármestere iránt. Debreczeni polgármester meghatottan mondott köszönetét kifejezett jókivánatokért.

— A Köícsey-egylet Szilveszteri-estélye nagy és díszes közönséget vonzott a vármegyeház nagytermébe s kitünően sikerült, ügy az egyes szereplőket, mint a nem szereplő szerzőket Somossy Miklósné úrnőt és Balogh Terka kisasszonyt zajos ovácziókban részesítette s élénken megtapsolta a hálás

j közönség. Az estélyt a dalárda fellépte nyi- | tolta meg. Bródy Miklós „Virág énekek“ ez. müvét adták elő a tőllük megszokott pre- czizitással. Azután Papp Béláné úrnő adta elő temperamentumosán Lázár Béla „Bál ' előtt“ ez. monológját. Majd Somossy Miklósné úrnő szellemes értekezését olvasta fel Dr. Kovács Dezső „A felolvasásról", mely után Láng Margit kisasszony bravúros zongora játéka gyönyörködtette a közönséget. Magyar népdalokat adott elő művészi virtuozitással. Ezután Balogh Terka kisasszony „Karácsonyi

Y é s VIDÉK E.

________________

j Pompilius 12 hónapra (= hold nap) osztja fel ■ a hold évet, a két uj hónapnak Jánus két- arczu isten tiszteletére Januarius, és j Plútó isten tiszteletére, kinek neve a rómaiaknál Februus (a tisztitó) is volt, Fe brua- rius neveket adva a napok száma lett 355.

Julius Caesar volt a harmadik naptár- ! javító, kinek idejében már oly feltűnő volt ; a hiba a hold évek szerint való nem pontos számítás miatt, hogy például az őszi ünnepek ! tavaszra estek. Ö tehát behozza az egypto- j miaknái már divó napév számítást 365 V4 ! nappal, a hiba pótlására betold 67 napot, a Q u i n t i 1 i s hónapot pedig a saját nevéről elnevezi Juli us-nak. Nem sokkal később aztán a S e x t i 1 i s-böl Augusztus császár tiszteletére Augusztus hónap lett.

De még a j üli an i naptár sem volt tökéletes. 1582-ben XIII. Gergely pápa veszi kezébe az ügyet és elrendeli, hogy a már ekkor 10 napra felszaporodott felesleg kihagyatván, október 4-ike után mindjárt 15-ike 1 irassék; hogy minden negyedik év szökő legyen, de minden négyszáz év alatt a szökő nap háromszor kimaradjon, úgy szintén minden 400. évben is. Ezt a naptárt aztán az ő érdeméért Gregorian-féle naptárnak nevezték el, melyet az olaszok és francziák mindjárt, a magyarok 1599-ben, a németek 1700- ban, a hollandok, dánok és Schweicz 1705- ben, az angolok 1752-ben, a svédek 1777-ben i fogadták el. Még csak az oroszok és a gö- j rögök élnek a j u 1 i a n i naptárral, kik e miatt most már 13 nappal vannak hátrább, mint mi. Az egységesítés iránt való mozgalom azonban már folyamatban van. A keleti mohamedán vallásu népek pedig, mint említve volt, a mohamed-féle naptárral élnek.

Az eddig felsoroltak alapján elképzelheti mindenki, hogy az év kezdete vagyis az újév napja sem esett ám mindig és minden népnél január elsejére! így az egyiptomiak, persák, francziák stb. a nyári napéj- egyentől, június 21-től számították az év kezdetét. Á zsidóknál az egyházi újév nap- | ját szeptember és október közepe közt tar- ; tották és tartják még ma is. A görögöknél

harang“ czirnü alkalmi költeményét szavalta el Kerekes Margit kisasszony igen kedvesen í s kellőleg érvényre juttatva annak poetikus szépségeit. Nemestóthi Szabó Hedvig kisasz- szony pedig egy igazán bájos kis elmefut- tatást olvasott fel „A rózsák között“ czimen a kedvencz virágokról a rózsákról. Végül ismét a dalárda fellépte fejezte be az estélyt Huppe Rezső „Magyar népdalok“ czirnü darabjával. Ez estély ismét beigazolta a Kölcsey-egylet létjogosultságát, melynek irodalmi szakosztálya nemcsak a közönségnek szerez élvezetes estéket, de alkalmat nyújt az irodalommal és művészettel foglalkozó helybelieknek, hogy tehetségükben a nagy közönség is gyönyörködjék. Előadás után a j Kaszinóba vonult a közönség egy része s kedélyes társas vacsora után Fátyol Józsi | zenéje mellett tánezra perdült a fiatalság,

1 melynek csak a kora hajnali órák vetettek véget.

— Eljegyzés. Ifj. Luby Gyula v.-oroszi földbirtokos eljegyezte Ujfalussy Zulima kisasszonyt, néh. Ujfalussy Sándor vármegyénk volt főispánja és neje Uray Leona bárónő.

[ leányát.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó évi január hó 10-én délelőtt fél 11 órakor fogja első negyedévi rendes közgyűlését megtartani, melyet megelőzőleg január 9-én délelőtt 9 órakor a vármegyei székház kis termében állandó választmányi ülés fog tartatni.

— Szylveszter estelyen a róni. kath. templomban tartott istentiszteleten mint minden évben, — úgy ez alkalommal is nagy közönség vett részt, hogy az ó-év utolsó estéjén, az isteni gondviselésnek hálát adjon. Az ünnepi szent beszédet Tímár Péter kegyesrendi tanár tartotta, ki igen szép beszéddel búcsúztatta el az ó-évet.

— Az ujev alkalmából az Ecsedi-láp lecsapoló-társulat tisztikara testületileg tisztelgett Péchy László igazgató-főmérnöknél, mely alkalommal a tisztikar érzelmeit Aigner Imre társ. titkár meleg szavakban tolmácsolta.

— Esküvő. Nagy Gusztáv,' honvéd-százados, ki hosszabb ideig állomásozott városunkban, tegnap esküdött örök hűséget Fábián Gizella kisasszonynak, néhai Fábián István abaujtornamegyei alispán bájos leányának.

— Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület pályadijat tiiz ki a követ{kező irodalmi munkákra : 1. „Kölcsey működésének hatása Szatmárvármegyére.“ A legjobb mű 20 drb. 10 koronás aranynyal fog jutalmaztatni. 2. Révay Miklós — a nagy nyelvtudós piarista — emlékére,a nagy- károlyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történő j leleplezése alkalmára iranaó alkalmi óda. A I legjobb mii 5 drb 10 koronás aranynyal fog j jutalmaztatni. Mindkét jutalomra pályázhat- ! nak az egyesületen kívül állók is; azonban a jutalom csak irodalmi színvonalon álló mű Írójának adható ki. A jeligés levéllel ellátandó pályamunka 1901. év márczius

j Thales és Szóionig június 21. Szólón után : deczember 20 volt az év kezdete a mi számításunkhoz viszonyítva. A rómaiaknál egész Julius Gaesárig Martins lévén a hóna- I pok elseje, annak Calendáján, (ebből csinálta a magyar a Koleda, Koledálni szókat) vagyis 1-én volt az újév napja. Julius Caesar aztán a hónapoknak a mai sorrendjét megadván, Januárius 1-jét vette az év első napjává.

A kereszténység első századaiban álta- j lánosan deczember 25-ike, azaz Krisztus | születése volt az év kiinduló pontja. Idők folytával ettől eltérőleg — de csak rövid időre — egyéb ünnepekhez is kötötték. így | pl. Flórencz a 10. században, az angolok a | 13-ban, a német tartományok és mi magyarok 10-ben márczius 25-én, Gyümölcsoltó J Boldogasszony napján ülték az újévet; Francziaországban pedig egy ideig Husvét napján. Mig végre itt is, habár különböző időben, meglett az egyöntetűség s ma január az újév napja mindazon országokban, melyekben a Gregorián naptárt befogadták.

Magyarország járt ilt elől, mert Turóczi krónikája szerint Albert királyt és nejét Erzsébetet 1437-ben újév napján, január 1-én koronázták meg. Francziaországban IX. Károlyrendelte el 1563-ban. Az olaszok 1746-ban, az angolok 1752., valamint a német tartományok is a XVII. század óta kezdik az évet január elsejével.

A római katholikusok a polgári évtől eltérőleg az egyházi évet advent első vasárnapjával kezdik, mely rendesen Karácsony előtt a negyedik. Ez idő arra való, hogy a hívek lelkileg kellően előkészülhessenek arra | a nagy eseményre, midőn a vihg Megvál- í tója emberi testet öltve megjelenik, hogy j végig szenvedje a Golgotáig mindazokat a szenvedéseket, melyeket az ermeriség megváltása czéljából magára vállalt. Január elseje mint egyházi ünnep Urunk körülmetél- tetésének ünnepe, latinul eircumásio Domini, melynek utolsó három szótagjáiól cisio csinálta a magyar ember a Csízió naptár szót.

Holczinier Imre.

Előfizetési íelüivás!