Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-06 / 49. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

telekrészletböl fenmaradt résznek árverésem eladása folytán kiállított szerződés, valamint a lovarda-földből Kaufmann testvérek és társának 864Yu, □ öl terület eladása tárgyában kiállított szerződés tárgyalását az 1901. január 13-iki közgyűlés napirendjére tűzte ki.

Kaufmann Ignácz és fia s társai, továbbá id. Turóczy Károly kérelmét a kövezetvám- dijszabályzat módosítása tárgyában teljesíthetőnek nem találta.

A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 3326—1900. sz. leirata folytán a nagykároly—csapi helyiérdekű vasút segélyezése tárgyában a fedezet mikénti beszerzése feletti tárgyalásra 1901. január 13-át tűzte ki.

A jóváhagyott kéményseprési szabály- rendelet kihirdettetett.

A szervezeti szabályrendeletnek az or-; vosokra vonatkozó része módosítása tárgyában az orvos-egyesület átirata folytán a szabályrendelet akként módosíttatott, hogy városi tisztiorvos és tisztiorvosi minősítéssel bíró városi orvosok lesznek alkalmazva.

A hegyközségi 1901. évi költségvetés felülvizsgáltatván, jóváhagyatott.

Demidor Ignácz rendőrkapitány kérelmére az 1900. évre 100 korona fizetés kiutaltatott.

A színész-egyesület kérelme nyugdíjintézete czéljaira a mutatványok megadóztatása tárgyában teljesíthetőnek nem találtatott.

Weisz Izsák körtefa-utczai lakos telkéhez csatolt 3‘96 Q méter terület ára □ méterenkint 1 koronában; Mihálka Miklós kishajduváros-utczai telkéből utczaterülethez csatolt 16*63 □ méter terület ára Q méterenkint 2 koronában megállapittatott.

Kádár Lajos városi hajdú kérelmére a sokszorositó-gép kezeléséért 50 korona jutalom kiutaltatott.

A Vörösmarty szobor-bizottság kérelme folytán, a Vörösmarty-szoborra 20 korona adomány adatott.

Vármegyei alispán ur 30971—900. sz. rendeletére a népszámlálási biztosok dijai 4 koronában megállapittattak.

A 4 év óta Nagy-Károlyban lakó és adózó lakosok a város kötelékébe felvétettek s a telepedési-dij 24 koronában kiszabatott.

Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Bródy Lajos, Lucz György, Kaufmann Márton és Csőkör Ferencz képviselőket felkérte és a közgyűlést berekesztette.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja kedden az esteli vonattal székhelyére érkezett s pár napig itt fog tartózkodni.

— Szemle. Lenz Győző ezredes, a szatmári 12. honv. gyalogezred uj parancsnoka, tegnap reggel az állomásra érkezett, a gazI

dászat kezelési szemle megtartása végett Treiszig István százados kezelőtiszt is vele érkezett.

— A Kölcsey-Eyylet Vörösmarty ünnepélye. A mi szépen fejlődő Kölcsey-Egyletünk deczember 2-án egy kiválóan sikerült Vörösmarty emlékének hódoló ünnepélylyel nyitotta meg felolvasó-estélyeinek sorát. Annak a művelődési és szellemi munkának, melyet az egylet kitűzött, eleven prológusa volt ez az este, mely tapsokat hozott a szereplőknek, elismerést a vezetőknek és élvezetet a hallgató, díszes és előkelő közönségnek. A dalárda kezdte meg az ünnepélyt a „Szózattal, Kun Miksa karnagy vezetése mellett. A magyar hitvallásnak még el nem halt akkordjai közt jelent meg az emelvényen a Kölcsey- egylet nagytudásu elnöke, vármegyénk szeretett alispánja, ki zugó tapsok kíséretében kezdte meg genialis felolvasását, zengzetes nyelven, azokkal a csengő-zengő szavakkal, melyek a nagy nyelvmester Vörösmarty na k szereztek diadalt, dicsőséget. Phylosoph eszmék ölelkőztek benne a magasztossal, az ideálissal és a felolvasás minden sora a „Nyelvében él a nemzetinek hódolt. A kitűnő felolvasás, mely számtalan tapssal ért végett, nagy hatással adózott az elnök kitűnő tollának, melylyel az egyletet nagygyá teremti. Utánna Vukovics Mártha kisasszony adta elő Vörösmarty örökszép „Szép Ilonká“- ját; csengő hangjával, szegény szép Ilonka bánatát átérezve megható kedvesen tüntette ki a költemény szépségeit. Élénk tapsok jutalmazták a szép szavallatot. Majd boldogult Poór János utódja, Dr. Kovács Dezső tartotta úgyszólván székfoglalóját. Igazi székfoglaló volt. Vörösmartyt támasztotta fel, azt a bűvös szellemet, ki a nyelv fényében még most is ragyog ránk. És leírta felolvasásában a költő születését, művészetét, ismertette műveit. Mindenki figyelemmel hallgatta, csaknem áhitatosan. Az egyesületben kevés ilyen tanulmány emelte a felolvasó-estélyek értékét. A Kölcsey-egylet irodalmi épületének gondozása jó kezekre bízatott s az ő vezetése alatt csak előre fog haladni! A tapsok elcsendesülése után a dalárda énekelte el még Kern „Dalünnepen“ czimü szép és érzelmes darabját, melylyel a Kölcsey-egyesület magasztos ünnepélye véget ért. Evvel a Vörös- marty-ünnepélylyel is beigazolta, hogy az egyletnek létjogosultsága van, kitűnő erőkkel élén még számtalan éven részesítheti a zimankós téli estéken a közönséget igaz és nemes műélvezetben.

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz folyó hó 13-án csütörtökön.

— Fögimnáziumi ünnepély. Vörösmarty Mihály születésnapjának 100-ik évfordulóján a mi főgimnáziumunk ifjúsága is tartott ünnepélyt, mely minden tekintetben fényes sikert aratott. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes isten- tisztelet volt a róni. kath. templomban, hol Hám József főgimn. igazgató végezte a szentmisét fényes segédlettel. Az ifjúsági ünnepély délután fél négy órakor vette kezdetét a városi tornacsarnok helyiségében, hol ekkorra már nagy és intelligens közönség gyűlt össze, mely mindvégig érdeklődéssel és figyelemmel kisérte a válogatott számokból álló prog- rammot. A terem főhomlokzatán az ifjúság által megkoszorúzott Vörösmarty kép függött. Első szám gyanánt a zenekar adta elő George Asch „Angol őrjárat“ czimü müvét, szép sikerrel. Ezután Csóti Márk tanár, az önképzőkör vezetője lépett az emelvényre, hogy megtartsa megnyitó beszédét. Szónoki lendülettel fejtegette, hogy miért használnak fel minden alkalmat arra, hogy az ifjúsággal megünnepeltessék a nemzet nagyjainak emlékét, mert kötelességüknek ismerik az ifjúságnak szivébe csepegtetni a nagyok iránti megemlékezés kötelességét. Szűnni nem akaró éljenzés kisérte a közkedveltségnek örvendő tanár megnyitóját. Harmadik szám gyanánt Csilléry Ferencz VI. o. t. zongorajátéka következett, ki Székely J. „La Sirene“ czimü művét igazán szép törekvésre és tehetségre valló preczizitással adta elő. Ezt követte Gönczy Pál VIII. o. t. szavallata, ki Medvey Lajos VIII. o. t. pályanyertes ódáját szavalta el. A hazafias szellemben irt költemény szerzőjét és előadóját a lelkes közönség megéljenezte. Most az énekkar énekelt Hollóssy Béla tanár vezetése alatt. Schubert „Hársfa“ czimü művét énekelték, feltűnő sikerrel, mely méltán érdemül róható fel a lelkes vezető tanárnak. Adler Ernő és Schik Emil V. o. tanulók zongorajátéka volt a 6-ik szám. Mindketten igen ügyesen játszottak s megérdemelték a felhangzó tapsokat. Csinosan szavalta el Sikolya István III. o. t. Vörösmarty „A szegény asszony könyve“ czimü költeményét, melyet a zenekar által előadott népdalegyveleg követett, oly ügyes előadásban, hogy a közönség kivánatára ismételniük kellett. Most felolvasás következett. Papp György

VI. o. t. olvasta fel Szintay Lajos VII. o. t. pályanyertes értekezését: „Vörösmarty Mihály emlékezete“ czimén. A költő működését és életrajzát tárgyazó értekezés méltóan vázolta a költőkirály irodalmi pályáját, elismerést nyerve jutalmul. Az énekkar éneke után Czukor István VII. o. t. zongorajátéka következett, mely szintén tetszést aratott. Csilléry András Vili. o. t. „Zalán futásáéból adott elő ezután egy részletet. Nagyon szépen és értelmesen szavalt, hálás témájának gyönyörű részleteit sikerültén juttatta érvényre. Egy melodráma követte a szavalatot Vörösmarty „Hontalan“-ját adták elő Szintay Lajos VII. és Adler Ernő V. o. t. Kaufman Sándor

VII. o. t. zongorakisérete mellett, ügy a szavalok, mint a kisérő gondos betanulásról és élvezetes előadásról tettek bizonyságot. Az énekkar által elénekelt „Szózat“ után Hám József főgimn. igazgató tartotta meg a záróbeszédet. Megszoktuk tőle, hogy mindenkor a legnagyobb gonddal és körültekintéssel készített beszéddel lép a közönség

csak árnyékai bizonyos ismerőseinknek, a kikkel először még abban az időben találkoztunk, mikor szellemesek és egészségesek voltak, most már paralysis progressivába estek és csodálatos módon magyar álnév alatt itt - a magyar falvakban csatangolnak, udvarolván magyar vezetéknevü Nanetteknek és Szónyácskáknak.

Csak az idegen levegőért esem kétségbe, de följ aj dúlhatnám a szeczessziós themák miatt is. Oh jaj, hiszen ezek az alakok mind a St.-Sulpice kórházból kerülnek ki. Egy-egy excentrikus betegség, valami öröklött perver- sitás és a schwengalismus különféle változatai. Még jó, a ki csak Bourget-ista és lélektani bonczolást végez — persze konyhakéssel, de hajh, a ki Dosztojevszkyig ágaskodik s a bűnt akarja rokonszenvessé tenni. Mintha egyéb se volna Raszkolnyikovban, csak épen ez. Oh kis oktondik! Nem a bűnt; tette Dosztojevszky széppé, hanem hatalmas j szivével és lángeszével az olvasók lelkét tette jóvá és ragadta oly magasra, a honnan a bűn nem olyan nagyon rut, csak nagyon szánálomraméltó.

E kozmopoliták idegen levegője csak az egyik baj — a másik a tulnépies irány, mely átcsap a póriasba. Nem szükség annak a kimutatása, hogy a magyar nyelvet, hogy akarják elcsavarni az együgyű parasztok. Épen olyan hiba ez, mint a hírlapokban az a szomorú látvány, hogyan csavarják el viszont a nyelvet azok, a kik németül gondolkoznak. A néptől tanulja a nyelvet az iró kétségkívül. mint ahogy a szamóczát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva, a rothadtat, satnyát, éretlent kidobálva kell azt feltálalni. Az aroma rajta legyen, de a rög, penész és békanyál nem.

Némely íróink valóságosan összegyűjtik a nép száján forgó, szemenszedett karakán kiszólásokat és furcsaságokat, úgy hogy ez a nyelv, ez az észjárás és előadási forma szinte bőg a ködmönszagtól. Mintha erővel le akarnák huzni az előadási hangot, a nyelv

hajlékonyságát, finomságát arról-a magaslatról, a hová azt Vörösmarty, Arany, Petőfi, Jókay, Gyulay és velők két nemzedék emelte. Minden kell nekik, a mi a paraszt elmékben megfogant, ha szép, ha nem szép, de legjobban az olyan, a mit még ők se hallottak, a mit egy-egy mókás paraszt kigondolt és semmi se kell, a mi már megnemesedett és tör vény nyé vált akár a gramatikában, akár az irodalomban. Boldogok, ha valami olyat találnak, a mi különös és szokatlan, ha paripatiknak nevezhetik a kappant, mert a göcseji paraszt igy mondja, vagy kelempász madárnak a mókust, mert a félkegyelmű Bölöndér Jóska, látván a mókust kalimpálni a fán, ekképen körösztelte el.

No hát barátom ez nem jól van igy. Ez ellen kellene, hogy segítsetek. Mert e két ellentétes tábor kezd egymással farkasszemet nézni az irodalomban ... és a te Almana- chodban is folyik a csendes háború a két irányzat közt.

Erről irj az idén előszót amícé" de keményen kell a tollat megnyomni, mert nekem nagy aggodalmaim vannak, hogv ha a tulnépies irány talál terjeszkedni, akkor a magasabb Ízlés pusztul el, ha pedig az idegen levegő igy ömlik be ezentúl is, akkor a nemzeti lélek marad halva.

Sapienti pauca. Dixi et salvavi animam meam. Anonymus.

Kedves öreg Anonymus!

Nem haragszom rád csípősségedért. Csak korholj engem, a mikor jónak látod, meglehet, hasznát látom. Hanem ebben az egy esetben erről a két felhozott bajról fölös- : legesek, vagy legalább túlzottak az aggodalmaid. — Hiszen némileg igaz, a mit Írsz, csakugyan vannak Íróink és az Almanachban is vannak a kik idegen levegőt mozgatnak munkáiban s viszont vannak olyanok, a kik érezve a magyartalan áramot, mintegy ösztün- szeriileg a magyar néphez menekülnek, mint a megrezzent gyermekek az anyjuk ölébe. A

franczia marquist ellensúlyozzák a kifordított gubán heverésző paraszt gazdával, de mihánts az idegön ájer kiszelölne az nyomatott írásokba, ők is rögvest mögcsavarának elméjükön a finumabb csapot, a honnat a paraszti ízös böffenetek helyütt tyükörből fésülködő kaputrákos embörök koponyáján már körösz- tülszaladt és megmángorolt magyarság gyünne ki.

Ezért aztán nincs igazad öreg. Két bajt kiáltasz, de csak egy van. Mert a másik baj attól az egyiktől származik. Az idegen levegőtől való a túlzott népiesség.

A mi már most az idegen levegőt illeti, épen nem kell tőle megijedni és nincsen szükség a vészharangra.

Mikor Ferencz császár ezelőtt vagy kilenczven évvel az ischli fürdőt alapította, a hyperloyalis bandák annyira divatba hozták azt, hogy az ischli levegőt palaczkok- ban hermeticze elzárva árulták Ausztriában és Magyarországon a patikákban.

Fia valaki megbetegedett, az orvosok egyéb szerek mellett ezt se restelték praes- 1 cribálni.

— A beteg szobájában egy palaczk | ischli levegőt kell kibocsátani éjszakára.

Másnap panaszkodott a beteg, hogy ! még mindég nem érzi magát könnyebben.

— Hm — szólt a doktor. — Ismételni kell a dózist. A következő éjjel két palaczk levegőt ereszszenek ki.

Mindegy. Azért az ischli importált levegőiül még sem gyógyult meg senki.

Ne busulj hát jó Anonymus, mert nagyobb jelentősége, hidd meg, nincs anfiak | a franczia vagy orosz levegőnek sem, a mit a lelkűket a külföldi irodalmakon felejtett irók eresztenek ki az ö kisded irodalmi j palaczkjaikból.

Föl se kell venni. Ha attól akkor nem gyógyult meg senki — hidd meg, ettől se hal meg senki.

Mikszáth Kálmán.

elé. Mindenkor az ifjúság lelkes vezetője, atyja nyilatkozik meg beszédeiben, mely a mellett, hogy oktató, mindenkor élvezetes is. Jelen alkalommal is végig tekintve, a nagy költő életpályáján az erkölcsi tanúságot állította a közönség és ifjúság elé, hogy miként kell egy igazi hazafinak a nemzet jólétét előmozdítani, miként lehet annak fényét emelni, s miként kell és lehet a körülményeket összeegyeztetni a haza boldogitására. Beszéde vegén köszönetét mondott Dr. Adler Adolf és Nonn Gyula uraknak, a pályadijak kitűzőinek és a közönségnek a megjelenésért. Zugó tapsvihar kisérte az igazgató szónoki hévvel előadott szép beszédét, mely után a zenekar által eljátszott „Parade-induló“-val véget ért a sikerült ünnepély.

— Felhívás. Az 1901. évi január 1-én kezdetét veendő általános népszámlálás foganatosításához 6—8 népszámláló ügynökre szükség lévén, kik ezen napi 4 korona díjazással ellátandó állást elnyerni akarják — jól és gyorsan írni tudnak — a főjegyzői hivatalban azonnal jelentkezzenek. Nagy- Károly, 1900. deczember 5. Debreczeni István, polgármester.

— Érettségi vizsgálat. Folyó hó 10—15-ig a helybeli róm. kath. főgymnasiumban érettségi vizsgálat lesz ; még pedig 10., 11., 12. és 13-án írásbeli, 15-én pedig szóbeli érettségi. Ez utóbbin Géresi Kálmán kir. tank. főigazgató fog elnökölni. Jelentkezett 3 ifjú, a kik közül 1 teljes, 2 pedig javító érettségit tesz.

— Felolvasó-estély. A Nagykárolyi Prot. Társaskör folyó hó 9-én vasárnap este 6 órakor saját helyiségében felolvasó-estélyt tart a következő programmal: 1. Kubinyi Bertalan szaval. 2. Asztalos László szaval.

3. Berey József nagyecsedi lelkész felolvas.

4. Dienes Ilonka k. a. szaval. 5. Veres Gusztáv szaval. E felolvasó-estélyre a kör tagjait és a mélyen tisztelt közönséget tisztelettel meghívja Nagy-Ivároly, 1900. deczember. 5. Az elnökség.

— A Kölcsey-egyesület“ legközelebbi felolvasó-estélyét folyó hó 16-án fogja megtartani, melynek programmját jövő számunkban közölni fogjuk.

— Helyszíni szemle Vállaj község közbirtokosságának legelőelkülönitési ügyében a földmivelésügyi miniszter helyszíni szemle tartását rendelte el. Ennek foganatosítása végett Németh József miniszteri titkár tegnap reggel városunkba érkezett s még délelőtt kiutazott Vállajra.

— Megszűnt sertesvesz. Ezennel tudatom a város közönségével, miszerint a város területén a sertésvész megszűnt; — egyben pedig elrendelem, hogy a mai naptól kezdve a sertés-ólakat kivül-belől minden háztulajdonos és lakó kimeszeltesse, hogy igy a további fertőzés megakadályoztassék. Egyben pedig figyelmeztetem a lakosságot, hogy a ki jelen rendeletnek azonnal eleget nem tesz, szigorúan hüntettetni fog. Nagy-Károly, 1900. deczember 1-én. Demidor Ignácz, rendőr- kapitány.

— iacobovics Jósef előnyösen ismert helybeli norinbergi- és díszműáru-kereskedő lapunk mai számában foglalt hirdetésére felhívjuk t. olvasóink figyelmét.

— Esküvő. Kiss Albert mészáros-iparos múlt hó 29-én esküdött hűséget Czeglédi József leányának, Ilonkának.

— Ebzárlat-feloldás. Nagy-Károly város területén folyó évi október hó 28-án elrendelt veszettségi zárlatot mai napön feloldottam. Nagy-Károly, 1900. november 28-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány.

— A nagybányai on- es ólombányatársaság összes kuxjai, melyek Weber Rudolf ezég birtokát képezték, a felsősziléziai ólombánya r. t. birtokába mentek át. Az uj tulajdonos a bányaművek jelentékeny kibővítését tervezi.

— Nyilvános nyugtázás. A fögymn. ifjúság Vörösmarty-ünnepélyén az összes bevétel 302 korona volt; még pedig jegyekből: 217 kor., felülfizetésekből: 85 kor. A rendezéssel járó költség : 34 kor.; igy tehát a jelzett jótékonyczélra 268 kor. maradt, a mely összegnek felét, azaz 134 koronát már el is küldöttünk a szobor-alapra. A 85 kor. felülfizetést a következők adták: V anke József 10 kor.; Hám József és Palczer Ernő 4—4 kor.; Berger Ármin, Kaufmann Adolf, Kaufmann Izidor és Dr. Láng György (Szaniszlóról) 3—3 koronát; Almássy Ignáczné, Baudisz Janka, Huszty Zoltánné, Jacobovits Józsefné, Singer Lipótné, Dr. Adler Adolf, Bérezik Bertalan, Ifj. Friedl István, Serb István, Vagner Istvnn és lvováts Nándor (Szaniszlóról) 2—2 kcr.; Dr. Cservenyák Károlyné, Csilléry András, Gönczy Pál, Blau M. László, Lovass Sándor, Gyurovits Gyula, Maresch Emil, Toóth Sándor, Friedl Ernő, Pap László, Schiff József, Schusteritsch Ferencz, Szintay István, Gencsy Zsigmond, Berger József, Demel Hugó, Weinberger Hugó, Lovass Endre, Demidor Ignácz, Tietz Sándor, Simkó Géza, Orel Géza, Zsig-