Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-15 / 7. szám

oly nagy hálára kötelezné a nemzet társadalmát az abban fáradozók iránt, mely elévülhetlen maradna és örök példájaként szolgálna a polgárságnak arra, hogy az ö legértékesebb tőkéje az ö közös erejében rejlik ... ha csak elég erős és jóakarattal bír arra, hogy azt a különben holt tőkét — értéke­sítse is! Az alvezérletekre nemcsak a fo­gyasztók gyűjtése, hanem azoknak a honi termékek forrásai és elárusítói iránt való tájékoztatása czéljából is okvetlenül szükség van. Mert nem elég az, hogy a honi ipar pártolásának a vágya meglegyen és az itt-ott hirtelen lobbot vessen . . . hogy az ép oly hamar ki is aludjék; mert az illetők nem tudják, hogy a szükséges tájéko­zódás végett hova forduljanak, — vagy megcsalódtak.. . Ezen pártolási vágyat azért tudatosan és rendszeresen kell szervezni és ápolni, hogy annak aztán a folytonos növekedésére és állandósá­gára is lehessen számítani. Mert ha a fogyasztókat úgy szolgálják ki, hogy azok vágya teljesül: akkor a pártoló közönség előtt a honi termékek fo- ■ gyasztása mindinkább divattá válik, és pedig annál inkább, mert a fogyasztók látván magok körül ennek a divatnak a jótékony hatását, folyton növekedő : örömöt találnak majd abban, hogy a hazai ipar fejlődésének szolgálván, ök a hazájuk és igy a maguk javát ; és jövőjét is előmozdítják és biztosít­ják. Ez a hazafias divat és önzés pedig '■ minden külföldieskedő nagyzásnál és ' divatnál tiszteletre méltóbb es azért — követendőbb is ! Bárminő alakú legyen különben a mozgalom vezetése, a fö az, hogy a honi ipar pár to ló egyesületek szervezését ; és terjesztését minden késedelem nélkül megkezdjük, hogy azok a mi nemzeti köz- ; érdekeink minél előbb és minél erősebb védváraiul szolgáljanak. Ezen védvárak zászlóira, melyeket párt-, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül mind- . annyian egyenlően leszünk majd érdé- * kelve és hivatva megvédeni, bátran j Írhatjuk aztán mi nagy Széchenyink j hires jelmondatát: »Magyarország nem j volt, hanem lesz“ ... mert ez akkor i valóban teljesülni is fog! L Ha azonban e tekintetben a siker- e rel biztató vezetés hiányozni fog... j és igy tán a legjobb akarat is hiába- \ valónak bizonyul: akkor csakis a magunk j gyámoltalan kiskorúságát okozhatjuk, ( hogy nem boldogulhatunk... és az f ellenségeinknek egygyel több okot szol­gáltatunk arra, hogy rajtunk — neves­senek. Ser/i Sándor tr. Értesítés. Folyó hó 18-án, vasárnap este 8 órakor felolvasó-estélyt tart a Kölcsey-Egyesület a régi kaszinó nagytermében. A már régebben kitűzött jótékony- czél érdekében, ez alkalommal a be­lépődíj egy korona lesz. Nagy-Károly, 1900. február 14. Poór János, az írod. bizottság elnöke. HÍREK. — Városi közgyűlés. Városunk kép­viselőtestülete folyó év február hó 11-ik nap­ján a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgár- mester elnöklete alatt, melynek tárgyát a Kaplony-, Sinór- stb. utczák kövezési mun­kálatainak árlejtés, illetve vállalatba adása s ezzel kapcsolatosan szükséges intézkedések megtétele képezte, mely intézkedések megté­telére, valamint a szükséges költségeknek oly módon való fedezésére, hogy azokra a nagy- kölcsönből visszafizetendőleg a helybeli pénz­intézetekből 10,000 forint felvétessék, a köz­gyűlés a tanácsot felhatalmazta. A nagy­károlyi 303. sz. tjkvben 414. hrsz. a., 301. sz. tjkvben 398. hrsz. a., 2351. sz. tjkvben 399. hrsz. a. és a nagykárolyi 467. sz. tjkvben 559. hrsz. a. ingatlanok eladását elhatározván, azt tárgyalás czéljából a folyó évi ápril 1-én tartandó közgyűlés tárgyául kitűzte. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgármester a közgyűlést berekesztette. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán vasárnap este városunkba érkezett, honnan tegnap visszatért a fővárosba. Pén­teken Bécsbe utazik s a jövő héten ismét visszatér székhelyére. — Jubileumi ünnepély. A nagykárolyi járás jegyzői kara nagyon meleg szívélyes­séggel ünnepelte meg főszolgabirájának Do- mahidy Elemérnek tiz éves szolgálati jubi­leumát folyó hó 5-én. Délelőtt felkeresték hivatalában, hol a jegyzői egylet elnöke Bodoky Béla kismajtényi körjegyző rendkívül meleg hangon üdvözölte a főszolgabírót és átadta a járási jegyzők csoportos arczképét. Az üdvözlő beszédre a főszolgabíró válaszolt és megköszönte a jegyzők szeretetének kife­jezését, melyet hivataloskodása legszebb em­lékének tart. Délben Pék Mihály vendéglő­jében ebédre jöttek össze, hol Domahidy Elemér főszolgabíró is megjelent, kit Ilosvay Gusztáv szolgabiró üdvözölt. Még számos [elköszöntő hangzott el, melyek mindegyike j- kifejezte azt a nagyrabecsülést, melyben a . főszolgabíró a járás közönsége előtt áll. Ré­szünkről is a legszivélyesebben üdvözöljük és kívánjuk, hogy még számos évig álljon a járás élén ! — A Kölcsey-Egyesület felolvasó-esté­lyének programmja. A folyó hó 18-án, vasárnap este 8 órakor tartandó felolvasó­estély programmja a következő: 1. A hely­í beli dalárda megnyitó éneke. 2. Költemény ' Nagy Lászlótól, szavalja Bornemissza Géza. 3. Felolvasás tartja Kummergruber Emil. 4. A dalárda befejező éneke. Belépő-dij 1 korona. ' — Városi képviselő-választás. Említet­tük volt, hogy városunk első választókerüle­) tében megválasztott városi képviselők válasz­tását megsemmisítették. Az uj választást Kalós Pál elnök a mai napra tűzte ki. Két ’ igen erős párt áll egymással szemben és a . választás nagy érdeklődéssel folyik. Mindenik párt bízik a győzelemben és azt hisszük, i hogy ritkán fog még választás oly tömeges részvétel mellett lefolyni. Az eredményt csak az esteli órákban lehet megtudni. — Hivatalvizsgálat. Majos Károly állami anyakönyvi felügyelő, folyó hó 9 —11. napjain megvizsgálta a városi anyakönyvi hivatalt, j melyet dicséretes rendben talált. — A protestáns társaskör bálja. Az idei szezon legsikerültebb mulatsága volt a ■ protestáns társaskör bálja, melyet e hó 10-én • tartottak meg a polgári olvasókör helyiségé­ben. Oly nagyszámú közönség jelent meg, milyent csak kevés alkalommal láthatunk mulatságainkon. A szép leányok és asszonyok egész serege mulatott vidáman, fesztelenül e kedélyes bálon, mely igazi családias jellegű volt és a rendezőség buzgalmának és figyel­mének sikerült oly kedves mulatságot léte­síteni, mely sokáig kellemes emléke lesz a résztvevőknek. A sikert mi sem igazolja fé­nyesebben, mint az, hogy belépőjegyekből mintegy 360 frt folyt be és körülbelül 200 frt marad tisztajövedelem gyanánt az egye­sület czéljaira. Szünóra alatt a vacsora folya­mán Lukács Mihály rendezőbizottsági elnök a jelenvolt nagyközönségért, Kubinyi Bertalan pedig a hölgyekért emeltek poharat. A Jónás Gyuri jó zenéje mellett mulató társaság csak a reggeli órákban oszlott szét. — A kereskedelmi bál iránt, mely szom­baton lesz a polgári olvasókör helyiségében megtartva, igen nagy érdeklődés nyilvánul és azt hisszük, hogy régi hírnevéhez méltóan ez lesz a farsang egyik legszebb és legsike­rültebb bálja. A rendezőség ez utón kéri fel a közönséget, hogy belépő jegyeiket szíves­kedjenek lehetőleg előre megváltani és amennyiben a bálanya pont 9 órakor ér­kezik, ez időre már megjelenni. A rendező­ség fáradtságot nem ismerő buzgalommal igyekezik a bál sikere érdekében, mely bi­zonyára nem is fog elmaradni. — Pályázatok. A múlt évben a Kölcsey- j Egyesület pályakérdéseket tűzött ki, kettőt ! tagjai, egyet a főgymnasiumi tanulók részére. IA tagok részéről egyik eredménytelen ma­radt, a másikra beérkezett két Kölcseyt | dicsőítő költemény. E hó 11-én jött össze az irodalmi bizottság a biráló-bizottság ki­küldése czéljából. Az elnökön kívül, ki hiva­talból tagja a biráló-bizottságnak, Dr. Kovács Dezső és Nagy Sándor választattak meg. ; A főgymnasium tanulói részére kitűzött kér- . désre két pályamű érkezett be, melyeket a szaktanárok bírálnak meg az irodalmi bizott­ság elnökének közbejöttével. A most kikül­dött albizottság fog javaslatot tenni a tekin­tetben is, kinek Ítéltessék oda a téli felolvasó­estélyeken kiváltak közül a kitűzött jutalom. — Búcsúestély. bodoki Henter Zoltán főhadnagy ki ezen állomáson több mint 6 évet töltött tegnap este búcsúzott el baj­társaitól kik nevezett tiszteletére a tiszti étkezdében mindannyian megjelentek. — Közgyűlés. A Nagykárolyi Protes­táns társaskör folyó hó 11-én vasárnap d. u. 3 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlé­sét a kör helyiségében Kubinyi Bertalan elnöklete alatt. A közgyűlés iránt igen nagy volt az érdeklődés, a körnek kibővített szép tágas helyisége zsúfolásig megtelt a kör tag­jaival. Kubinyi Bertalan ismertette szép beszéd kíséretében a kör működését a lefolyt 1899-ik esztendőben s megköszönte azt a nagy buzgólkodást, mit a kör tagjai úgy szellemi, mint anyagi tekintetben kifejtettek a kör felvirágoztatása körül. A szép beszé­| det lelkesen megéljenezték. Majd felolvastatott a választmányi jelentés, valamint a pénztár- ! vizsgáló-bizottság jelentése, a melyekből ki­tűnt, hogy az életrevaló egyesület mily szépen telel meg a hozzája fűzött reményeknek, feladatának. A melyekből kitűnt az is, hogy az ifjú 3 éves egyesület beruházási összes költségei törlesztve vannak s az ingó vagyon értékelés szerint 1200 frtra tehető. Egész évben 24 hírlap és 400 köteten felül lévő könyvtár állott a tagok rendelkezésére. Rende­zett a kör több felolvasó-estélyt, a tagok, vala­mint több vendégszereplők közreműködésével, valamint egy nagyszabású Petőfi-ünnepélytV múlt hó augusztus havában, a legnagyobb magyar népköltő halálának 50-ik évfordu­lója alkalmából. A kör tagjainak szórakoz­tatására 2 billiárd, sakk, domino, kártya, 2 tekepálya is rendelkezésre állott, szigorú tekintettel arra, hogy a hazárdjáték soha meg ne engedtessék. A szépen kidolgozott jelentést a közgyűlés tetszéssel fogadta. A jövő évi költségvetést elfogadta. Ezután rneg- választattak a kör tisztviselői egyhan­gúlag közfelkiáltással és a kör 36 tag­ból álló választmánya szavazás utján. A kör tisztviselői lettek: Elnök: Veress Gusztáv, alelnök: Lukács Mihály, igazgató: Nagy Elek, pénztárnok: Fejes István, fő­jegyző: Kubinyi Bertalan, jegyzők: Nagy Sándor, Balázs Márton, könyvtárnok : Lenkey Lajos, ellenőr: Tömpe Károly, taggyüjtő: elnök: Néma Károly. Választmányi tagok : ] Bekker Orbán, ifj. Buday József,* Bordás Imre, Csőkör Lajos, iíj. Csőkör Sándor, Csőkör István, Debreczeni István, Dienes István, Fonó János, Hancsis Illés, Herman Samu, Juhász Imre, Járay József, Keszy János, Komódy Lajos, Komáromy István, ; ifj. Kovács Lajos, iíj. Kovács József, Kóthy László, Dr. Lúcz Ignácz, Luczay János, ifj. Matolcsy Sándor, Mikó Ferencz, Mészár Bá­lint, Néma Gusztáv, ifj. Nagy Antal, Nagy Gáspár, id. Némethy Sándor, Pénzéi Mihály, Sarkadi N. Zsigmond, Sikolya István, Stroh- májer Ferencz, Sándor György, Szabó János, itj. Varga Imre, Vida István kereskedő. Pót­tagok : Asztalos Ferencz, Besnyő Lajos, Mak- ranczy Ignácz, K. Papp Imre. Majd Kubinyi > Bertalan volt elnök (ki Asztalos Kálmánnak a nagy mesterre, a ki ebben az élvezet­ben engem megelőzött. Nagyot nevetett valaki mellettem és újra megszólalt az ismerős hang: — Naiv ember, mire gondolsz ? hiszen a világ vége még messze van. Háry János odáig tudomásommal nem juthatott. Az egyszerűen magyar huszár tempó baka szájban. — Lásd tehát! Látod ezt a fény- övet amott az égboltozaton ? ti úgy ne­vezitek a földön, hogy a tejút, van egy kis nép ott közöttetek, az azt mondja rá: a hadak útja s képzelődése rohanó alako­kat lát rajta: a Csaba seregeit. — Az a fehér öv azért olyan fényes, mert miriad napokból áll, olyanokból, mint a tietek a földön. És azok a napok, a melyek ott forognak: az Ur haragjá­nak kidobott szilánkjai és arra szolgál­nak, hogy a menyországot izzó tüzten- gerükkel körülvegyék, a hova bejutni ezért nem lehet. Vannak ugyan ott egyes rések hagyva, a melyen át, oda bepillant­hatni és ezeknél az ablakoknál gyakran sunnyog is Sátán, sovárgó szemeivel fel­falva a látományt, a melyből örökre száműzte magát. És az Ur ilyenkor véle is könyörü- letet gyakorol: sugárpalástba burkolózik, elrejtve magát Sátán szemhatára elől. Sátán pedig ilyen titkos útjainak tapasz­talata után, iszonyú dühében mindannyi­szor duflán füttet be a gyehenna alá és az elkározottak kardala, a mely erre ott, lenn keletkezik és az angyalok hangos zokogása, elhallik ilyenkor messze a vi­lágűrbe. Hallható ez a ti földeteken is csendes nyári éjszakákon. Kezdettem halványan visszaemlé­kezni, hogy ifjú koromban egy kritikus alkalommal, az Ur nevét pogány módon káromolta egy elkárhozó. És erre a csen­des éjben végig viharzott felettem a jaj­gatás és zokogás karéneke. Soha sem tudhattam meg mi volt: ezek a hangok voltak azok. A hang újra megszólalt: — A ti kicsiny bolygótok, a föld lakóinak is megvan engedve a meny- ország és a pokol látományaiba mélyed- hetni s a résen át, a mely ezekre nyílik, a bennetek lakozó lélek által, beláthat­játok jövendőtök mindkét végletét. A hang megszűnt beszélni, én pedig gondolataimból felriadva egy mellettünk tova sistergő üstökös érintésétől, — meg szólítottam az ismeretlen beszélőt: Mondd csak jó lélek, akarsz-e segít­ségemre lenni nagy munkámban? Lásd a szatmármegyei hölgyek tűzre tesznek en­gem, ha Ígéretemet be nem váltom és meg nem mondhatom még ma este, hogy ős­anyjuk honnan származott! oh légy se­gélyemre uttalan utamon ! A hang újra megszóllak. Láttam, hogy gavallér mindenütt található, de aztán azt is éreztem ösztönszerüleg, hogy a ki beszél, az házas férfi. Ezt abból kö­vetkeztettem, mert igy szólott: — Jól van collega, értelek és mél­tányolom (más collegialitásra nem is gon­dolhattam ilyen nagy szellemű úrral szem­ben) halgass tehát reám: — Látod, ez itt a Saturnus. Ennek nagy története van, el keli mondanom, mert érdekelni fog; aztán a dologra tar­itozik. — Ezt a szép világtestet, kirendelte az Ur a legkedvezőbb világtájra és fel­ruházta minden kényelemmel és a midőn készen volt, gyönyörűséggel tekintett le müvére. Aztán egy más bolygóról, gon­dolom a ti földetekről, a második világ­részből, seythia országból ide telepitett egy pár embert, lehet annak vagy 3000 éve. Ez a pár ember ma is itt él fiatal­ságban és bár az az almafa a legszebb gyümölcsökkel mosolyg le rájuk, nem törődnek véle, valamint a kígyóval is a legbizalmasabb barátságban élnek család- talanul, szigorú takarékossággal. Cselédet nem tartanak, társaságba nem járnak és még abban is spórolnak, hogy egy szál millygyertán kívül — és az is minden harmadik napon, — más világítást nem használnak, mert hiszen bírnak azzal a nem megvetendő kényelemmel, hogy éj­szakáikat nyolez hold világítja be, a me­lyek három éjen át szüntelen kergetőz- nek az égen. Harmadnapon aztán azok is lepihennek fél napra. — Ur és asszony nem foglalkoznak itt semmivel, hanem hanyatt fekve a fű­ben, a mint most is láthatod, — néze­getik, hogy miként kergetőzik fejeik felett a nyolez hold; hallgatják a kígyó 3000 éves incselkedését; hagyják az almafa gyümölcsét lehullani és nézik, miként virágzik újra. Egy csók nem sok, de annyi sem esett itt meg a fiatal pár nász­ünnepe óta. — Az Ur nemrégiben végre megso- kalta a dolgot és körülkerité ezzel a gyű­rűvel, a melyen ülsz, jelezve, hogy tilal­mazott hely, a hová mindaddig egyik nembéli lénynek sem szabad belépni, a mig a most már vénülésnek alávetett fiatal pár be nem végezte saturnusi pályafutását.^ A hang kissé szünetelt, aztán foly­tatta : — Nézz körül. Amott az Uranus; . Neptun és vagy 300 kisebb-nagyobb bolygó, a melyek mind a ti naprendsze­retekhez tartoznak : mind egytől-egyig meddők; nincs semmi élet rajtuk. És ha túlhaladtunk ezeken, mindenütt csak is­métlődik a mit eddig láttál. — Hiában keresed tehát a nő származását; magadba megtalálni nem fogod soha. Programmodat tehát hajítsd le annak a két embernek s tudatván velük utazásod czélját, talán észre tér a nő és hasznát veszik mind­ketten, aztán a mig valaki észrevenné, jer kapaszkodj most jól belém, mert per- czenkint 1000 millió mértföldet kell halad­nunk, hogy megkerülve a mindenséget, czélhoz érhessünk. — Ne törődj tehát a körülötted végbe­menő dolgokkal; az érzékcsalódás félre ne vezessen, hanem nyugodj meg abban, hogy a mit látni fogsz, az mind üres, élettelen világok körforgása az Ur aka­ratából, az Urnák fényes lakhelye körül. A hang elnémult, a ragyogó szár­nyak szétcsapódtak és röpültünk bele a mindenség végtelenjébe, földi fogalmak szerint olyan gyorsasággal, hogy a mit egy-egy izzó nap mellett tova osontunk, végig simíthattam az izzó tüztengert, a nélkül, hogy ujjaimban kár esett volna. Tessék, igazolom; de tudják önök is, hogy a gyertyaláng felett végig babrál­hatunk minden baj nélkül. (Folyt, köv.) Siculus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom