Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-07 / 23. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

tók? Az első helyesebbnek látszik. Elégne mindenesetre elegendő. De az sem épen bat ha az előhaladottabbak egészen kész mun kával lépnek fel. Az eddigi kiállításokon leg inkább az utóbbiak szerepeltek, megszabot árakkal. Csakhogy a félre nem vezethet« közönség azokat nem igen veszi meg, mer nem hajlandó inasi munkákért még ha ázol jóknak látszanak is, csak azért, mert k vannak állítva, többet fizetni, mint magúknál a mestereknek munkáiért. Ezen a bajon i: segíteni kell, s ha a kiállításból mindjár vásárt is akarunk csinálni, ezt megtehetjül eredményesen, de akkor legyenek a tárgyal árai a legmérsékeltebbek.

Egyáltalában az egész ünnepség és í kiállítások az elfogulatlan szemlélőre azt a benyomást tették, hogy az ipari oktatás nálunk is a modern követelmények utain halad de egyszersmint azt is, hogy az összes tényezők közreműködésével erélyesen tovább fejlesztendő, ha azt akarjuk, hogy a leendc iparos nemzedék az élet nagy küzdelméber helyt álljon s másokkal — akár a külfölddel is sikerrel versenyezhessen.

HÍREK.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait az 1900. évi junius hó 10-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1900. évi junius hó 5-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságu kereskedelemügyi miniszter ur 32351—1900. szám alatt kiadott vámszedési engedély okiratának kihirdetése. 2. A csúcsa—nagykárolyi állami ut 118‘944—119‘612 km. szakasza közt levő kálmándi útszakaszának városi kezelésbe leendő átvételéről felvett jegyzőkönyv jóváhagyása. 3. A nagykárolyi 301. sz. tjkvben 398. hr. sz. alatt; — továbbá a 2351. sz. tjkvben 399. hr. sz. alatt felvett kisajátitás utján utépitési czélokra megszerzett özv. Szilágyi Tamásné és Szilágyi Vilma tulajdonát képezett ingatlan vételárának megállapítása. 4. Lúcz György kérvénye, melyben telkéből kisajátítandó terület árának kifizetését kéri. 5. A városi hatóság kezelése alatt levő pénzek mikénti elhelyezése iránti határozat.

6. Kovács György és társai kérvénye a telkükön keresztülvezető vízfolyásnak a Nagy- utczára eszközlendő átvezetése iránt. 7. űarida Sándor és neje kérvénye a mezőterem-utczai telkükhöz csatolandó terület árának mérséklése iránt. 8. A hegyközség 1900. évi költség- előirányzatának jóváhagyása. 9. A hegyközség 1899. évi számadása. 10. Márczius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 11. Április havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 12. Május havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása.

— Kölcsey-majális. A Nagykárolyi Köl- csey-Egyesület, mely már megalakulásakor egyik czéljául tűzte ki, hogy a társadalmi élet fellendítését összejövetelek, társas kirándulások által is előmozdítja, folyó hó 13-án, szerdán a helybeli Lövölde helyiségében batyu-majálist rendez. Az ételeket az Egyesület nőtagjai, illetve az egyes családok hozzák, jóminőségü italok pedig a vendéglősnél lesznek kaphatók. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megtartatik a Lövölde fedett helyiségében. Kezdete délután 6 órakor. Felesleges külön hangsúlyozni, miszerint

a Kölcsey-Egvesület összes tagjai, s az ál talok hozandó vendégek is szívesen láttatnak Külön meghívót senki sem kap. Nagy-Károly 1900. junius 6-án. Nagy Lászlóegyesület elnök. — Mint értesülünk, e kedélyesnél ígérkező nyári mulatságra már igen sok csa Iád bejelentette megjelenését. Ajánljuk a rész vételt közönségünk b. figyelmébe, annyival is inkább, mert a Kölcsey-Egyesület megérdemli hogy működését városunk közönsége miné hathatósabban elősegítse.

— Templomszentelés Nagy-Ecseden

A magyarság ezen ősi és meleg fészkéber j felépült a szép nagy ev. ref. templom ét felavatási ünnepélye f. hó 17-én lesz. Eg^ emberöltő idő kellett hozzá, mig a hívek és társadalom áldozatkészsége a régi ecsedi vái helyén újból felépíteni volt képes az istenházát. Hisszük azért, hogy ezen szép ünnepélyen képviselve lesz nemcsak a közeli vidék, de vármegyénk társadalma is, annyival inkább, mert a jó ecsediek, hogy minél nagyobb fényt adjanak templomavatási ünnepélyüknek, Kiss Áron püspököt kérték fel a felszentelési aktusra. A püspök ur junius 16-án d. u. 6 óra 3 perczkor érkezik a nagykárolyi állomásra. Kíséretében lesznek: Balogh Ferencz, Dr. Erdős József, Erőss Lajos theologiai tanárok, Hajdú Zsigmond püspöki titkár, Bélteki Lajos püspöki káplán. Nagy-Károlyban ünnepélyes fogadtatás lesz s az egyházmegye és egyház élén Debreczeni István polgármester üdvözli a püspököt, Mérken bandérium fogadja s a felállítandó diadalkapunál Tukacs Albert mérki lelkész üdvözli. Fábiánházán is diadalkapu ünnepélyes fogadtatás és bandérium várja a község és egyház jelenlétében; a határszélen várja ezután az ecsedi bandérium s diadalkapun keresztül vonul be Nagy-Ecsedre. A községek zászló díszben lesznek s mindenütt harangzúgás kiséri átvonulása idejében. Visszatérése Mátészalka irányában lesz hasonló ünnepélyesség között junius 18-án. Mátészalkáról ünnepélyes fogadtatás után visszautazik Debreczenbe. Óriási a készülődés a templom avatásra, főleg a hölgyek lesznek sokan úgy a közebéden, mint az esteli tánczmulatságon, hol azonban az ügyes férfi- tánczosok sem fognak hiányozni. A tánczmulatságon Fátyol Józsi működik. Ételek, italok, czukrász stb. mérsékelt árak mellett kapható. Különben a kiadott méghivó szerint, a melyet egész terjedelmében közlünk, az ünnepély sorrendje a következő : Meghívó. A nagyecsedi ev. ref. egyház uj templomának Főtiszteletü és mél- tóságos Kiss Áron püspök ur és Méltóságos gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnok ur jelenlétében 1900. évi junius hó 17-én tartandó felavatási ünnepélyére a n. é. közönséget van szerencsénk tisztelettel meghívni. Nagy-Ecsed, 1900. május 25-én. Az egyháztanács nevében: Berey József, lelkész. Nyíri Lajos, gondnok. Az ünnepély prog- ramtnja. 1. Templomavatási egyházi szertartás. Kezdődik d. e. 9 órakor. Ennek sorrendje az istenitisztelet előtt fog szétosztatni. 2. Közebéd, d. u. 2 órakor, melyen nők is részt vehetnek, egy teríték ára 4 korona. 3. Táncz- mulatság, d. u. 3 órától beléptidij nélkül, a községben két tágas helyiségben, czigány és fúvó-zenekar mellett. 4. Zártkörű tánczmu- latság, az orgona alap javára. — Kezdete este 8 órakor. — Személy-jegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kérelem. A közebéden

régi, leigéző, elrejthetetlen. És a pápai udvarban egy Rafaello nevű művész egy ilyen tarkaruhás Italianát másol le, mikor Madonnát akar festeni. A Vatikán udvarán látja meg őt, a mint gyermekét magához szorítja; hirtelen levázolja egy hordóra, s nemsokára a Madonna della sedia nemes lelke ragyog a vásznon. Feléled a régi építészet is, csakhogy boltozatossá fejük; de a gyönyörű oszlopsorok megmaradnak, s Bramante olyan két oszlopsort épit a San Pietro elé, a milyennél különbet Trajanus fóruma sem látott. És felébred a legklasszikusabb művészet is, a szobrászat, s az uj anyagba a régi forma ömlik. Michel Angelo Krisztust gladiátornak faragja, a Végítéleten Caesar-typusnak festi. Az erő leghatalmasabb kifejezője a nagyságot az erő ősi képeivel fejezi ki.

Ehhez a fényes korhoz egy sötétebb, homályosabb, zavarosabb vezetett, a népvándorlás kora. Ennek a nagy művelődéstörténeti útnak a történetét irta meg Borovszky Samu, az erős itéletü, finom tollú, ismert történetíró. Régebb idő óta úgyszólván egész munkásságát ennek a kornak s a hazánk földjén átvándorló népáradatok tanulmányozásának szenteli. E munkásságáért választotta öt levelező taggá az Akadémia. Mostani kötetében mintegy összefoglalta eddigi munkásságának eredményeit, ily hatalmas kötet (580 oldal) igy megírva csakis alapos, régi munkálkodás eredménye lehet. Különösen becsessé teszi a kötetet az, hogy a magyar- országi viszonyokat örökösen szem előtt tartja; s nagy gonddal és igen érdekesen foglalkozik azokkal a népekkel, a melyek

hazánk földjén jártak és telepedtek meg. Az illusztrácziók közt is sok a magyar vonatkozású, majdnem minden ott van ebben a kötetben, a mit az idők vihara megkímélt számunkra. Külön is ki kell emelnünk két gyönyörű színes képet, Lehel vezér kürtjét, és a pécsi ó-keresztyén cubiculum (sírkamra) kopottságában gyönyörűen reprodukált falfestményét. Borovszky e könyvével bebizonyította, hogy tudós volta mellett művészi érzékű ember is, s bebizonyította, hogy komoly könyvet is lehet élvezetesen Írni, magyarul is. A vaskos kötetben ezenfelül Goldziher Ignácztól, a világhírű orientalistától van egy hosszabb tanulmány az ő főtárgyáról, az iszlámról. Fölösleges emlegetnünk, hogy a mi irodalmunkban mily nagy hézagot pótol ez a jeles essay, melynek Íróját világszerte a legjelesebb orientalistának tartják. A keleti tudományok nagy lexikonának is ő a megválasztott szerkesztője.

A kötetet tömérdek szöv'egkép disziti s nagyszámú szép melléklet (vagy 90 drb); s azonfelül 12 színes, amelyek közül kettő az iszfaháni és az Omár mecsetét mutatja. A többiek az európai történetet illusztrálják. Ez a Nagy Képes Világtörténetnek IV. kötete, melylyel a 12 kötetre tervezett nagy miinek második része, a középkor kezdődik. Az első három az ókor keleti népeivel, Görögországgal és a rómaiakkal foglalkozik. (Egy kötet ára diszkötésben 8 írt. Kapható minden hazai könyvkereskedőnél. A kiadóknál Révai Testvérek írod. Int. Budapest, Vili., Üllői-ut 18. részletfizetésre is).

! résztvenni szándékozók legyenek szívesek ebbeli óhajukat a nagyecsedi ev. ref. lel- készi hivatallal (u. p. Fábiánháza) legkésőbb junius hó 12-ig tudatni, hogy a kijövő jóhirü | vendéglőst idejében tájékoztatni lehessen. Vendégek, fogatok elhelyezéséről, fedett ebédlő | s tánczteremről, valamint kitűnő konyháról és zenéről gondoskodva leend.

— Esküdtszéki tárgyalás. E hó 2-án volt az utolsó eszkíidtszéki tárgyalás a szatmári kir. törvényszéknél a második évnegyedben. Gyilkossággal vádolt Bese László és neje érendrédi lakosok ügye volt kitűzve tárgyalásra. A törvényszék Dr. Dezső Kálmán elnöklete alatt Szabó József és Szoboszlay Sándor birákból alakult meg. A vádat Orosz Sándor kir. alügyész képviselte. Bese Lászlót Papp Béla, — Bese Lászlónét Dr. Adler Adolf nagykárolyi ügyvédek védték. A bizonyítási eljárás befejezése után, miután a törvény- széki orvos véleménye kizárta a gyilkosság büntetésének fennforgását — a kir. ügyész a vádat elejtetette, minek folytán az eljárást vádlottak ellen a törvényszék is beszüntette. A tárgyalás előtt Galba Lajos kir. törvényszéki elnök is megjelent az ülésteremben, a szokásos törvény által előírt teendők elvégzése czéljából és az esküdtek, kik az elsők voltak az uj intézmény életbeléptetésnél, az ünnepélyes megnyitás után mintegy szükségét érezték annak, hogy habár utólag is, kifejezést adjanak érzelmeiknek és e tárgyalást, mint utolsó alkalmat használták fel e czélra s ezáltal az ünnepélyesen megnyitott cziklust ünnepélyesen fejezték be. Az esküdtek szónoka Isaák Dezső földbirtokos volt, a ki reflektálva a megnyitás alkalmával elmondottakra kiemeli, hogy a törvény szép joggal ruházta fel a polgárokat, de e jog gyakorlása nagy terhekkel is jár, mindamellett ő és társai meggyőződve annak szép és üdvös voltáról szívesen hozták meg az áldozatot, különös segítségükre lévén az elnök, a ki szakavatott és tapintatos vezetésével lehetővé tette, hogy az esküdtek nehéz kötele- zettségöknek megfeleltek. Élteti az elnököt. Galba Lajos elnök megköszönve a szives elismerést, dicsérőleg emlékszik meg az esküdtek eddigi működéséről, melyben tanu- jelét adták, hogy a törvényt és annak szellemét megértették, további kitartásra buzdítja őket s beszédét a király és a haza éltetésével fejezte be.

— Kinevezések. Főispán ur Öméltósága, az elhalálozás folytán megüresedett alszám- vevői állásra Márton Elek alszámvevőt léptette elő és helyére alszámvevőnek Gallasz Ödön másodellenőrt nevezte ki. Ugyancsak kinevezte Kölcsey Miklóst várnagynak és j Egenberger Alajos dijnokot szatmári járási i írnoknak.

— A Prot. Társaskör műkedvelői szini- előadása. A Prot. Társaskör folyó hó 4-én rendezett műkedvelői szinielőadás a nagy- közönség részéről oly támogatásban részesült, minőben egyhamar vidéki város színpadának alig volt része. Az összes helyek már jóelőre elkeltek. De mégis érdemelték a pártfogást. Abonyi Lajosnak színre került hatásos népszínművét: „A betyár kendőjé“-t műkedvelőknél soha jobb kezekben még nem láttuk. Az előfordult drámai jeleneteket oly hatalmasan kidomborítani, valóban nemcsak dilletánsok- nak, hanem proffessionistáknak is becsületére válnék. Az összhangzatos játék, a lelkiismeretes készültség, a szabatos előadás, a legkényesebb müizlést is kielégíthette. A bájos megjelenésű hölgyszereplők, az Ízléses toilettek és csinos dekoráczió pedig csak fokozták a külső hatást. A szereplők egyenként oly sikerrel oldották meg szerepeiket s oly tökéletes precisitással és élethüséggel jutatták érvényre az általuk képviselt alakokat igaz voltukban, a maguk természetességében, hogy szinte bámulatos. Amidőn elismeréssel adó-, zunk az előadás főrendezőjének Luczay Jánosnak, a darab betanításáért és szabatos előadásáért, nem mulaszthatjuk el különösen kiemelni a Dienes pár, Bamberg Etelka k. a., elsősorban pedig Kiss Emma k. a. művészi játékát. Dienes Ilonka k. a. legbájosabb Örzsi volt, Bamberg Etelka k. a.-nál Zsófi a maga vad természetességében láttuk a pusztai rózsát, aki szerelmével gyilkol. Egyébként pedig fülbemászó hangjával, szabatos énekével díszére válna egy valódi színpadnak is. A darab lelke mindazonáltal Kiss Emma k. a. volt Kulcsárné szerepében. Az ő tempera-; mentumos előadását, routinos játékát, játszi modorával megtekinteni valódi műélvezet. Valóben tökéletesebben alakítani Kulcsárnét nem is lehet, övé a főérdem a páratlan sikerért. Pompásan állta meg helyét Csókás Lászlóné úrnő is Boris személyesitésében, mit határozottan tragikai képességgel oldott meg. Koszorús Berta k. a. Buzinét adta vissza a maga kedves szögletes modorában, különös hatást érve el találó jelmezével. Ez egyszer az urak sem maradtak messze a hölgyek mögött. Minden tekintetben osztoztak velük a dicsőségben. Különösen kivált Dienes István Bandijával. A legkényesebb igényeket kielégítő játéka komoly lélektani tanulmányra vall, jól megdolgozta, megértette szerepét és azt kellő drámai készültséggel juttatta érvényre. Teleki Antal (Andó) egyike vott a legsikerültebb alakoknak, jel- lemzetes játékával, ügyes mimikával és ges- ticulátiójával élénk derültségben tartotta a közönséget. Vetekedik vele Kerezsi György (Nagy Ferencz) ügyes alakításában, Róth Dezső, Balogh Gyula jó aszfaltbetyárokat mutattak be, Sass Lajos (Nagy András), Kodácsi Miklós (Buzi), Kolozsvári Miklós (Ragyás), Papp Dezső (szolgabiró) mindnyájan beleélték magukat szerepükbe és részt kérnek a sikerből. Általában hízelgés nélkül mondhatjuk, hogy az egész előadás nemkülönben a következett tánczmulatság elsőhelyet foglal el az idei rendezések között. A közönség alig unatkozott, mert még 7 órakor is húzta Jónás bandája a talp alá valót. (Cs. A.)

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Obholczer Gyula helybeli számvizsgálót és számvevőségi főnököt állomáshelyének meghagyása mellett számtanácsossá nevezte ki.

— Megismételt műkedvelői előadás. A nagykárolyi Prot. Társaskör folyó hó 4-én szerepelt műkedvelői engedve a kör óhajának — junius 10-én vasárnap — Abonyi „Betyár kendője“ czimü népszinmü- vét ismételten előadják. Külön meghívók nem fognak kiadatni, hanem a közönség szinlapok utján fog meghivatni. A jegyek elárusitását a kisasszonyok voltak szívesek elfogadni e mellett Eigner Simon könyvkereskedésében is kaphatók és az előadás estéjén a pénztárnál. A jegyek leszállított kedvezményes áron fognak a közönség rendelkezésére bocsáttatni. Az előadás az előbbinél érdekesebb is lesz, amennyiben szünet alatt Bamberg Etelka k. a. czimbalom-tanitó magyar dalokat fog czimbalmon játszani.

— Előléptetés. A pénzügyminisztérium Barta Antal itteni irodavezetőt magasabb fizetési fokozatba léptette elő.

— Az állami polgári leányiskola folyó évi junius hó 8-án, pénteken délután fél 5 órakor Ő felsége koronázásának és Magyar- ország ezer éves fennállásának emlékére ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Király Hymnus, kardal Erdődy Ernőtől, éneklik az intézet növendékei. 2. Mi a haza ? költemény Majthényi Flórától, szavalja Wechsler Antónia III. o. t. 3. Az ünnep jelentőségéről felolvasást tart Schvartzleitner Karolina polg. isk. tanítónő. 4. Magyar dalok, czimbalmon előadja Sternberg Anna II. o. t. 5. Ezer év, költemény lnczédy Lászlótól, szavalja Bornemissza Malvin 111. o. t. 6. Éji látogatás, melodráma Gyulay-Kálditól, előadja Janitzky Margit III. o. t., zongorán kiséri Liszer Gizella IV. o. t. 7. Üdvözlet, dal Mendelsohntól, két szólamra éneklik Gaál Berta és Jancsó Jolán IV. o. t., zongorán kíséri Zanathy Leona V. o. t. 8. Nemzeti ünnep, költemény Rudnyánszky Gyulától, szavalja Irsik Margit IV. o. t. 9. Angelika, zongorán előadja Kacsó Erzsi V. o. t. 10. 1867. pünkösdjén, költemény Szász Károly- tól, szavalja Schvartz Róza V. o. t. 11. Szózat Vörösmartytól, éneklik az intézet növendékei.

— Közgyűlés. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat folyó hó 2-án tartotta meg tavaszi közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A gyűlést megelőzőleg tartott választmányi ülésen gátbiztosokká Zoltán László és Bokor Gyula választattak meg. A gyűlés tárgyai közül legnagyobb érdéklődést a 11-od rendű belvizcsatornák kiépítésének ügye keltette, ugyanis a földm. miniszter ezen belvízcsatornák kiépítését társulati feladatnak nyilvánította. — Igazgatófőmérnök elkészítette és bemutatta a terveket az érdekeltségnek melyek alapján az összes belvizek levezetésével a mentesített területek kiszáritási problémája teljes megoldást nyer. Többek hozzászólása mellett a közgyűlés a választmány javaslatát fogadta el s ki mondta, hogy a 11-od rendű belvizcsatornák kiépítését társulati költségen fogják keresztül vinni, a terveket lehetőleg sürgősen engedélyezési eljárás alá bocsátják, mely alkalommal módjában fog állani az érdekelteknek a hatóság előtt is óhajtásukat az építendő csatorna irányára vonatkozólag kifejezni s a tervek megállapításába befolyni. A csatornák építési költsége 500,000 koronában lett előirányozva, melynek fedezetére a közgyűlés kölcsön felvételét határozta el. S ennek törlesztéseid az államtól nyert adó- visszatéritési összegből szabad rendelkezésre álló 29500 frt egy részét jelölte ki oly kikötéssel, hogy ezen uj kölcsön az érdekeltek által a most fizetett hozzájárulási arány emelése nélkül a fentebb jelzett adóvissza- téritési többlet bevételből nyeri fedezetét.

— Vizsgálatok sorrendje a helybeli róm. kath. főgymnasiumban. Junius 12-én az I—VII. osztályok vizsgája a vallástanból;

13-án vizsgálat a VIL, VI. és V-ik osztályokban ; 14-én délelőtt urnapi körmenet, délután tornavizsgálat a píacztéren; 15-én a

IV., IIL, 11. és I-ső osztályban; 16-án a VIL, VI. és V-ik osztályban ; 17-én vizsgálat a rendkívüli tantárgyakból; 18-án vizsgálat a IV., III., II. és I-sö osztályokban; 19., 20.

«