Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-12 / 15. szám
Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1900. április 12. — 15. számához. — A párisi kiállítás és az ipari tulajdon védelme. A kereskedelmi m. kir. minisztériumnak a fiebreczeni kereskedelmi és iparkamarához érkezett leirata szerint a párisi kiállítás tartamára — az ipari tulajdon védelme czéljából alkotott franczia törvény- javaslat törvényerőre emelkedett, melynek lényegesebb intézkedései a következők: A fennálló törvények szerint a Francziaország- ban szabadalmazott, de külföldön előállított tárgyak bevitele tilos, kivévén, ha erre vonatkozó különös felhatalmazást nyernek. A fennálló szabadalmi törvény értelmében megszűnik a franczia szabadalom, ha a találmány 2 év alatt Francziaországban elő nem állittatik vagy 2 éven keresztül az előállítás szünetel: az uj törvény erre nézve olykép intézkedik, hogy minden ama tárgyak, melyek kiállíttatnak, úgy tekintessenek, mintha azok a kiállítás tartama alatt Francziaországban előállittattak volna. E rendelkezés a rajzokra és mintákra is alkalmazást nyer. A törvény végre kimondja, hogy a kiállított tárgyak tényleg nem, hanem csakis jelképileg foglalhatók le. — Fehér Könyv. írja: Bródy Sándor Budapest. Az iró kiadása. A Fehér Könyv második kötete most jelent meg a könyv- piaczon a következő tartalommal : A császár. Beszélgetés a herczegprimással. Erzsébet el- bocsáj tátik. Egy rósz asszony természetraj- rajza (regény). Művészet. Néhány acképről. Jókai feje. Egy arczképfestő arczképe. A Szilágyi Dezső fejei. Egy asszony. Herczeg Ferencz arczmása. Színházakról. Laburisz- kája filozófiája. Valami a Secesszióról. A szerelem élete. Konferenczia Küry kisasz- szonynyal. Följegyzések különös dolgokról. Hirsch báró halála. Pénz és művészet. Bródy Sándor kiváló írói ereje, szép gyönyörködtető elbeszélő modora ismeretes olvasó közönségünk előtt. Ez a vállalat, melyet az ismert iró maga szerkeszt és ad ki, bizonyára megérdemli az olvasó közönség pártfogását.. A ki a szellemesen megirt tanulságos és változatos olvasmányokat szereti bizonyára élvezettel teszi le Bródy kötetét annak elolvasása után. Kiállítása is díszes s aránylag ára is olcsó kötetenként 1 korona 60 fillér. Minden hó elején egy füzet jelenik meg. Előfizethetni a szerzőnél (Budapest, Lövölde-tér 3. szám) és minden hazai könyvkereskedésben. Közgazdaság. Útmutatás a mezei poczkok és egerek irtására. A mezei poczkok és egerek rendkívüli falánkságuk és nagy szaporaságuk folytán a mezőgazdaságra felette kártékon yak. Nem válogatósak, megeszik szívesen majdnem az összes kultivált növényeink gyümölcseit, valamint kapás növényeink gumóit és gyökereit. Falánkságukhoz hozzájárul még az is, hogy a talajt, melyben élnek, annyira át- lyukgatják és keresztül-kasul fúrják, hogy alig marad talpalatnyi föld, a hol az odalépő ember vagy állat lába, kivált nedves őszi időben, jó mélyen bele nem sülyedne. Kártékonyságuknak másik oka, kedvező szaporodási viszonyaiban van. Az áttelelt állatok egy része már a tavaszi első szép napokban kezd párosodni, márczius közepén azonban már általános a párosodás. És ettől kezdve az anyaállatok, melyek amúgy is mindig többségben vannak, mert 10 egér és poczok közül 7 darab biztosan nőstény szokott lenni, majdnem minden 5 hét múlva újra fiadzanak és minden ivadék pedig két hó elmúlta után szintén párosodik. Ilyen szapora fejlődés folytán egy pár egér után őszszel már kétszáz vagy még ennél is több darab is látható. De az egereknek ez a szaporasága csak feltételes, mert fejlődésüknek nem mindig kedvez a természet. A tavaszi fagyok rendre tizedelik a fiatal nemzedéket, ellenben a korai hideg ősz megöli a még egészen meg nem erősödött fiatal ivadékot; a táplálékhiány, az átnedvesedett talaj és különböző ragályos betegség az egértömeget annyira megtörhetik, hogy a megmaradt szám nem okozhat többé jelentékeny kárt. Ebben rejlik éppen annak oka, hogy az egér miért nem mutatkozik minden évben egyforma nagy mennyiségben. A mezőgazdaságban egyformán kártékony úgy a mezei poczok (Arvicola arvalis L.), mint a mezei egér (Mus agrárius Pali.) is. Előbbinek a "hátát boritó szőre szürke, de sárgás hegyű, úgy hogy az állat e miatt sárgásszürkének látszik, oldalán e szin világosabb, hasán pedig szennyes rozsdaveres. Lába szennyes sárgásfehér. Feje vastag, széles ; félköralaku füle kicsiny, belül csupasz és alig látszik ki az állatot takaró bundából. Farka feltűnő rövid és szőrös. Nagyság dolgában igen változó: erős példányai 10—12 cm. hosszúak, a véznák csak 6—7 czentimé- teresek, de legtöbbje átlag 8—10 cm. hosszú. A mezei egér háta ellenben vörhenyes barna középen egy fekete sávval; hasi oldala fehér; kis füle hátrafelé hajlik; tarka csak valamivel rövidebb a testénél s ezenfelül csupasz és pikkelyes. A mezei egér átlag 10, farka pedig 8 cm. hosszú. Ez az utóbbi is nagy károkat tesz a szántóföldeken, de leginkább csak olyan helyeken, a hol kö- 1 zelben ritkás bokrok vagy cserjék vannak ; télire azonban pajtákba, csűrökbe vagy kaz- ; lakba húzódik. A mezei poczkok és egerek nálunk legjelentékenyebb károkat az őszi vetésekben okoznak, mert kártételeiket nem akasztja meg a téli álom. Igen nagy hidegben a poczok nem hagyja ugyan el a lyukát, hanem abból él, a mit télire összegyűjtött; de enyhébb napokon tovább pusztít és ebben még a földet takaró hótömeg sem akadályozza meg. Lyukat fúr még a keményre fagyott hóban is és azon át igyekszik a vetéshez hozzájutni. Ha pedig a tél száraz és enyhe, akkora poczoklepte vetésből tavaszra rendesen semmi sem szokott maradni. A mezőgazdaságnak ez ellen a csapása ellen a gazda többféleképen védekezhetik. A védekezés azonban legsikeresebb akkor, ha nem várja mig az egér elszaporodik, hanem irtja azt már akkor, a mikor száma kevés ; tehát nemcsak őszszel és télen, hanem ta- vaszszal és nyáron is. (Vége köv.) PIACZI ARAK az 1900. évi hó ápril 9-ik napján tartott országos vásárról. — Közép számítás szerint. — T á, r gr 37Eladó meny-i nyiség hectoliter ! c3 U +* s* ^ a « 'O N N :0 cc W o Kor | fill Tiszta búza............................. 54 8 10 30 Kétszeres.................................. — — — Rozs............................................ 15 6 7 80 Árpa............................................ 77 6 8 0 Kukoricza.................................. 423 7 60 Zab (40 kilós)....................... 14 4 4 20 Köles....................................... — — — Burgonya (zsák) .... 1539 1 40 Száz kilogramm szalonna . 80 — Egy 1 4 „ „ disznóhus . — 96 „ „ marhahús . — 88 „ „ juhhus . . — — Száz jj só ... . 22 — Egy „ só ... . — 24 Száz „ széna 5 60 Száz „ szalma . 3 — Négy köbméter tűzifa kemény, vágással .................................. fe l24 80 Négy köbméter tűzifa puha felvágással .................................................. 16 8 0 Egy liter szesz 36 fokú . . — 80 „ „ köleskása — 30 „ * borsó ....................... — 32 „ „ lencse ....................... — 44 „ „ paszuly .... 1 16 Férfi napszám saját kenyerén 40 „ * gazda kenyerén . 1 — VASÚTI MENETREND. Nagy-Károly állomásra. Érvényes 1899. évi október 1-től. Honnan érkezik ? Debreczen felől reggel este „ (gyors v.) 8 06 * éÍJel Szatmár felől reggel (gyors v.) délután este Zilah felől reggel este Zilah felé indul reggel délután Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. » » » n este Gilvács—N.-Somkut felé reggel este 7 07 —1900. tkvi sz. / Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Reszler Lőrincz alap- végrehajtatónak, a Budapesti Magyar Országos Központi Takarékpénztár és illetve ifj. Müller Mihály csatlakoztatott végrehaj- tatóknak Balog Lajos és társai elleni 340 korona, 4000 kor. és 1125 kor. 44 fillér tőkék és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén lévő, a börvelyi 294. sz. tjkönyvből nyitott 711. sz. tjkvbe átirt A. -J- 4126/139. hr. sz. birtok 48 korona kikiáltási árban, a börvelyi 293. sz. tjkvi A. I. 643/a., 644., 997., 1096., 1235., 1364., 1654, 1734, 2105., 2107., 2988. és 3151. hrsz. birtoknak a B. 337. a. bejegyzés szerint Balog Lajos nevén álló 4/2368-ad része 240 korona kikiáltási árban, a börvelyi 374. sz. tjkvi A. I. 813., 2556., 3912. hrsz. birtok 782 korona kikiáltási árban, a börvelyi 465. sz. tjkvi A. I. 2063- és 3689. hrsz. alatt foglalt ingatlan, ez azonban csakis a C. 1. a. özv. Kiss Sándorné javára bekeblezett életjáradéki jog érintése nélkül és 92 kor. kikiáltási árban, végül a börvelyi 602. sz. tjkvi A. I. 985., 3233., 3791., 3358/6. hr. sz. birtokra 624 korona kikiáltási árban és az ugyanazon 602. sz. tjkvi A. -j- 1544. hr. sz. birtok 54 korona kikiáltási árban a birói árverés elrendeltetett és hogy ezen birtokok az 1900. évi május hó 2-án délelőtt 9 órakor megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozók a birtok kikiáltási árának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. §-ban s a 3333—1881. 1. M. sz. R. 8. §-ban körülirt ért. papírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. évi jan. hó 20-án. — A kir. járásbíróság. Jancsó, kir. aljbiró. am i ;©: o © © o !©. ,o; ,o ,o © © ©: ;o; © © © ,o ©: ©; © © © © o ©; © © © © © ;o; o © ,o o n ;o; o © o ,o o: o © o © ©: o o ;o o o, o :o, o ,o, o ,o n. ;o; o © © o o ;o; o ©, o 8 1 Boreiudüs. Tisztelettel tudatom úgy a helybeli, mint a vidéki nagyérdemű közönséggel, hogy // VENDÉGLŐMBEN valódi érmelléki borokat és többféle tisztán kezelt italokat kicsinyben és nagyban jutányos árak mellett kimérek. Adóval vagy adó nélkül 50 literen felüli vételnél t. vevőimnek árkedvezményt nyújtok. Boraim a következő helyekről lettek termelőktől beszerezve és az alábbi árak mellett árusítom: l liter tasnádi bakator dessert............................................80 kr. I „ régi oportó és burgundi veres ...............................80 „ 1 ér melléki ó-bor, 3 éves ................................50 „ 1 „ 2 éves érmelléki, peéri............................................40 „ 1 l iter uj bor, kitűnő, urasági termés (pestmegyei) . 32 „ Pálinka, rum és édesített italok szintén jutányos árban kaphatók. Házilag főzött égett bor, seprüpálinka, egészen tiszta, 1 liter I frt. 3 éves szilágysági szilvapálinka, 1 liter...................................I frt. A n. é. közönség becses pártfogását kérve tisztelettel Kún István, vendéglős. HKdlaj-uis elsejére keresek eg*37csapost vagy üzletvezetőt 600 korona kauczióval. Megkivántatik a szakértelem, becsületesség, szorgalom és finom bánásmód a vendégekkel. Csakis gyakorlott nős vendéglős vagy pinezér- csaposok pályázzanak — eddigi foglalkozásuk kellő igazolása mellett — mivel oly nős egyén ajánlata vétetik figyelembe, a kinek felesége jól főz. Kik ezen állásra pályáznak, a feltételeket megtudhatják alólirott üzlettulajdonosnál. Nagy-Károly, 1900. ápril hó. Kún István, vendéglős. 2—3 (Gróf Károlyi-tér 223. szám.) \U\ © © © u) :©’ ;©, © © © ,© :oí 8 .©. iO. ©< l©1 © u ©, © © Í8 © 8; ©: 8 8 © ©1 o © 0 ü. © ©: ;©: © © ©. ©, u V ©, ©. .© © © V. 1 © o, © © © © Socccccccccccccccccccccccccccccoccccccccccccccccccccccoccccccofl Tisztelt háziasszony! IKEossa Ön a ruhaneműjét szappan, szóda, hamu stb. használata nélkül csakis a, cii-lortiszta ^ralód.1 i f 8 15 •I. Picot-tól Pariiból. Idő- és munkatakaritás. — Ártalmatlanságról kezeskedve. ILzUind-en tiszta, és JcLÓfeliérré lesz. Egy kísérlet meggyőződő. 2-5 „Lessive Phenix“-gyárnak közp. írod. Budapest, VII., Károly-körut 19. Kapható Nagy-Károlyban: Kaufmann J. és Fia uraknál. Az aláhúzott (_) számok éjjeli időt jelentenek.
