Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-05 / 14. szám
XVII. évfolyam. Nagy-Károly, 1900. április 5. *1 'v ':-í 2»' -s •"> i 9 AT M8 i I ■. • * Táisadalm.i szépirod-a-lxxxi és isxxxerertexjeszt© Da.etila.pN AGY-KÁR OLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre 4 frt. Félévre . . 2 frt. Negyedévre I frt. Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Városunk világítási ügye s II. Daczára a vizgáz ezen egyszerű elöállitási módjának, mégis csak ritkán és leginkább ipari czélokra használták. Csekély elterjedésének okai voltak: hogy a vizgázt csak kokszból, vagy a még drágább anthracitból tudták előállítani; hogy a vizgázt szagtalan volta miatt nem lehetett megérezni, s igy a gázkiömlés nem volt megérezhető ; hogy a vizgázt nem lehetett világításra használni, mert kékes, nem világitó lánggal ég; A vizgázt csakhamar sikerült világításra alkalmassá tenni az által, hogy szént-tartalmazó olajokon, petroleum gőzén vitték keresztül s az igy carbu- rizált vizgáz az újvilágban csakhamar oly elterjedésnek örvendett, hogy rövid egy évtized alatt 400 gyár fejlesztette s világította Amerika városait. Nálunk azonban ezen eljárás a petroleum és olaj drágasága miatt nem alkalmazható. Kerestek és találtak végre oly módot, melylyel a vizgáznak fentebb ismertetett hátrányait megszüntették. Dr. Straché-nak — kinek rendszere szerint készülne városunkban is a világítás — sikerült: bizonyos készülékkel a vizgáznak olcsóbb kőszénből való előállítását eszközölni; a vizgáznak carbylamin által való parfümirozásával annak oly átható szagot kölcsönözni, hogy az igen kis mértékben is könyen felismerhető; alkalmas égőnek az Auer-féle izzótesteknek alkalmazásával a világitó képességet fokozni s különös előnye, hogy a vizgáz tisztasága folytán az izzótestek nem piszkolódnak, mely pedig a gáznemü világitó anyagoknál épen a legnagyobb hátrány és gyakori tisztogatás válik szükségessé. A tanár ur szakvéleményében a fenti javítások folytán a vizgázt gazdasági szempontból a legelőnyösebb és egészségi szempontból a legjobb gáz- világitásnak tartja s véleményét a következő okokkal támogatja: 100Ü gyertyafény erősségű világításnál óránként: a kőszén 30 kg. acethylén 23 „ villamos izzó lámpa 11 „ köszéngáz Auer-fénynyel 7 „ villamos ivlámpa 3 „ addig a vizgáz csupán 1*075 krg. kö- szénfogyasztást igényel. Óránként 1000 köbméter vizgáz fejlesztő kezeléséhez egy ember szükséges s ép azért a munkabér a lehető legcsekélyebbre redukálódik. Minthogy a vizgázgeneratorok fél óra alatt munkaképesek, a vizgázégök csekély gázfogyasztása miatt nincsen szükség nagy gázkészletre miért is a telepek kis gáztartókat igényelnek. A telepek egyszerűbbek és például a köszéngáz telephez szükséges térnek csak egyharmadára van szükség. Például szolgál erre a gázberendezés Bécsben a cs. és kir. közkórházban, hol 120 négyzetmeter területen épült és abban évente több mint 300,000 köbméter gáz állittatik elő. Ezen okoknál fogva a berendezési költségek sokkal kisebbek s igy a világítás is jóval olcsóbb a köszéngázénál. A vizgáz további előnyeire nézve még felemlíti a tanár ur: „hogy a vizgáz Auerfény minden más ismeretes gázvilágitási módhoz képest legcsekélyebb mennyiségű szénsavat és meleget terjeszt a bevilágított térben és pedig egyenlő fényerőt véve alapul a vizgáz széusavmennyisége csak hetedrészét teszi a közönséges köszéngáz szénsavmennyiségének és a fejlődött meleg mennyisége annak csak tized részét képezi; a vizgáz majdnem oly meleget fejleszt, mint a villamos izzólámpa. A vizgáz Auerfény színe tiszta fehér és nem megy át zöldes színbe, mint ez a köszéngáz lángjánál tapasztalható. , Az Auerféle izzótestek a vizgáz lángjában megkeményednek, s ez által kevésbbé törékenyek, tehát tartósabbak mint a köszéngáznál való alkalmaztatásuknál. Minthogy a vizgáz lángja épen úgy, mint a tiszta hydrogéné, teljesen füst és korommentes, a levegőnek a gázhoz vitele felesleges és azáltal elmellözhetö ama alkalmatlan visszaverődés, mely a köszéngáz Auerfény meggyújtásánál oly sűrűn előfordul. Épugy feleslegessé válik a Bunsen égők mellőzése miatt az üvegczilinde- reknek alkalmazása a légvonat emelése czéljából.“ „Végre felemlíthető azon előnye is, hogy a levegő és vizgáz keveréke csak akkor gyulád meg, tehát robbanhat fel, ha 11 % vizgáz van a keverékben, mig ellenben a levegő és köszéngáz keveréke már 6 °/o gáztartalom mellett felrobban.“ „A vizgáz továbbá igen alkalmas főzésre, termek fűtésére és ipari czélokra. Már régóta ismeretesek a vizgáz előnyei gyógyítási czélokra is. így például Dr. Kahlbaum ideggyógyintézete Görlitzben teljesen vizgázzal van fütve.“ Egybefoglalva tehát a vizgáz előnyeit Priváry tanár ur a következőket állítja: 1. Általában füst és koromnélküli láng. 2. Sokkal nagyobb világítási erő csekélyebb gázfogyasztás mellett. 3. A fényerőnek tetszés szerinti szabályozhatósága, valamint a gázfogyasztásnak. 4. Tiszta fehér láng. 5. A világítási test tovább tart, mint a köszéngáznál. 6. Használat alatt a fényerő nem kisebbedik. 7. Cylinder nem szükséges. 8. Minden eddig ismert gázvilá- gitások között legkevésbé melegíti be a zárt termet. 9. Legkevésbé rontja a levegőt a szobában. 10. Legkisebb robbanó képességgel bir. 11. Nincs a vezető csövekben sűrűsödés. TARCZ A. A serleg. (HéToer leg'end.a.) Dörög az ég, villám czikázik, Az ősdicsőség leomolva: Legyőzve Izrael hős népe, A „Bes hamigdos“ lerombolva. Az Isten sírt, s elfödé arczát, A pusztulást hogy ne tekintse . . . Egy pillanat és mind zsákmány lett A szentély milliárdnyi kincse. A kincsek közt legszebb egy serleg, Szinaranyból, smaragddal ékes, A melyet Áron főpap használt Az ünnepnapi könyörgéshez. A győztes császár rátekintett S szemfényét majd elveszté tőle. Megremegett és megfogadta, Hogy soha nem iszik belőle. S ha jöttek később udvarába Szomszéd vagy rokon fejedelmek, Asztal középen, tüzes borral Színig megtöltve állt a serleg. De ajka soha nem érinté Megtartá a tett fogadalmat, És holta előtt, a fiának Örökül hagyta a tilalmat. Alig zárult a kripta ajtó Lakmára gyűlnek fenn a várban, Az ifjú császárt koronázták A nép úszik az örömárban. És éljenzik az ifjú császárt Kinek a gőgtől forr a vére : „Elő azzal a szent serleggel! Hadd iszom atyám emlékére.“ „Csak balga tartja fogadalmát, No meg az asszonyszivü vének . . .“ S a serleget a mig megtöltik Pendül a lant és zeng az ének. Mohón iszik az ifjú császár, Majd felkaczag; az arcza kékül, S a serleget eldobva messze, Holtan bukik le a trónszékbül . . . Rózenfe/d Zsigmond.-*38£*A legboldogabb... Irta: *Váxi Olvasztlió Ferencz. Rósz csillag alatt születtek a Csathó lányok, szépek, kedvesek voltak és mégis olyan szerencsétlenek — csak a legkisebbre a kékszemü Piroskára mondták az ismerősök, hogy az legboldogabb lesz köztük, boldogabb mindnél, de hiszen azoknál lehetett is. A nagyobbikat esküvő előtt két nappal hagyta cserben a vőlegénye, aztán sietve rávarták valami részeges Írnokra, hogy miért siettek oly nagyon, arról sokat beszéltek akkor tájba azok a „jó emberek“ talán a gólya nein akarta megvárni a „márcziust“ és haza akart jönni, — egyszóval volt valami oka annak a nagy sietségnek, de hát a második vőlegény nem kutatta indító okát annak, hogy miért hajlott felé a szép Erzsiké szive, örvendett a pár ezer forint hozománynak, ráadásul jó a szép feleség, no meg aztán üsse kő azt a gólyát, ha épen jön, ki tehet róla. A középső, az Ilonka rajongott a színészekért 1 Legfőbb vágya a világot jelentő deszkák felé vezette, de hát az útra odáig sok pénz kellett volna, a mi nem telt a papa csekély fizetéséből, a romlatlan tiszta kedélyű lányka pedig nem tudta, hogy más utón is ellehet jutni abba a festett világba, hogy a szinész- akadémán keresztül segíti valami nagylelkű pártfogó, selyem ruhát, ékszert is kap, kényelmes lakást, kocsit tarthat s j ha végez, már első fellépte alkalmával tapsvihar, virágzápor fogadja s a lapok i „uj csillagról,“ „nagy tehetségről“ tárczá- kat írnak, s mindez neki ugyszóllván semmibe sem kerül, csak okosnak, ügyesnek kell lenni, — hogy is mondjam csak, — nem holmi ostoba falusi libának, mely gágog ha ennivalót szórnak elébe. De hát ő mindezeket nem tudta. A vágy elhalványította üde arczu rózsáit s végre is egy oda tévedt vándor színész társasággal megszökött; beleszeretett egy elzülött jogászba, ki a társulat „nagy tehetségű drámai színésze“ volt, aztán eltűnt a világban, csak néha szól lőtt rólla a fáma, majd itt, majd ott látták, hol egyik, hol másik kóbor társulatnál, sápadtan, rongyosan, — a jó ég tudná mi lett belőle. A harmadik Piroska, oly üde mosolygó rózsa, oly ártatlan arczu baba volt, hogy a ki ismerte, nem hitte volna, hogy nővérei sorsa jusson neki is osztályrészül, a ki ránézett, önkénytelenül gondolta, hogy ez lesz a legboldogabb. Neki nem is voltak fellengős vágyai, egyszerű falusi lány volt, ép egészséges gondolkozással, szerette a csöndes falut nem vágyott ki belőle soha s ha hibája volt, az csak olyan volt, mi talán erénynek is nevezhető : hitt és szeretett. Úgy történt a dolog, hogy Sőregh Bélának sehogy sem ment a munka a földmérésnél, a mérnöki asztalka meg- meg billent, a forró napsugár is egyre oda tűzött, hiába állitgatta, igazgatta a nagy ernyőt; sőt magát is többször rajta érte, hogy már megint nem a papirt nézi, hanem a ligetes part felé tekinget, hol a zöld bokrok közül ki-ki villant egy sugár lány kék ruhája, talán dalolt; is legalább Sőregh Bélának fülébe hozta a virágporos, illatos nyári szellő kedvencz nótáját, hogy : „Megöleled kapum fáját, úgy siratod a gazdáját!“ A bokrok közül újra kivillant a kék ruha és Sőregh Béla szemei ismét nem a háromszögeket nézték, bosszús hangon adta ki a parancsot: „Holnap ünnep lesz, a munkások mehetnek haza.“ Néhány perez múlva már ketten riogatták a virágos part zöld bokrairól a madarakat. * *