Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-29 / 13. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ.

jelentése. 2. A nagykárolyi 962. sz. tjkv. 2249. hrsz. a. felvett külső földnek, földhordó helyül megvételére kiállított szerződés jóváhagyása. 3. A nagykárolyi 303. sz. tjkv. 414. hrsz. 348. népsorszámu ház és teleknek özv. Biró Károlyné részére eszközölt eladásáról kiállított szerződés jóváhagyása. 4. A nagykárolyi 467. sz. tjkv. 559. hrsz. 539. népsorszámu háznak Nagy Lajos részére eszközölt eladásáról kiállított szerződés jóváhagyása.

5. A nagykárolyi 2550. sz. tjkvi birtokhoz utczarészletből eladott 164 Q-öl területnek tkvi átírására kiállított szerződés jóváhagyása.

6. A kövezetvám terhére felveendő 300.000 korona kölcsönről kiállított szerződés jóváhagyása. 7. A kövezetvám terhére építendő utak, hidak és átereszek készítésére s földmunka teljesítésére beérkezett ajánlatok tárgyalása. 8. Bunda Miklós nagykárolyi lakossal homok szállításra kötött szerződés jóváhagyása. 9. Városi kezelés alatt levő pénzek elhelyezése iránti határozat. 10. Az 1899. évi házipénztári számadás, kapcsolatosan a városkezelése alatt levő alapok. 11. Az 1899. évi gyámpénztári számadás. 12. Árvaszék jelentése a gyámoltak és gondnokoltak részére 1900. évben adható kamatról. 13. Kovács Józsefné elleni kisajátítási perben hozott jogerős Ítélet s kapcsolatos intézkedések megtétele. 14. A kertészetben építendő lakóház tervének jóváhagyása. 15. Jelinek Rozália által a gymnasium és Aze- génynők részére tett alapítványról kiál litt tt okirat jóváhagyása. 16. Kéményseprési szabályrendelet módosítása. 17. Utadokötelesek összeírása és kötelezettség teljesítésének módozatáról, valamint a katonai szolgálatra használt ebeknek ebadó alóli mentesítésére vonatkozó vármegyei szabályrendelet kihirdetése. 18. Polgármesteri jelentés útépítési ezélokra 10000 frt kölcsönnek, felvételére felhatalmazás. 19. Január havi pénztárvizsgálati jkv. bemutatása. 20. Február havi pénztárvizsgálati jkv. bemutatása. 21. 24 órával előbb netalán beadandó indítványok tárgyalása.

— Szemle. Hadusfalvi Ludmann Gyula ezredes f. hó 27-én délután az állomásra érkezett s a helybeli honvédzászlóalj felett szemlét tartott.

— A „Kölcsey-Egyesület“-nek vasárnap estére hirdetett felolvasó-estélye — közbejött lényeges akadályok miatt — nem lett megtartva. Úgy haljuk, hogy az egyesület az idén már nem is rendez több estélyt és csak évi rendes közgyűlését fogja még valószínűleg virágvasárnapján megtartani.

— Áthelyezés. Stefezius István honvédszázados Mármaros-Szigetrő! az ezred 2. zászlóaljától ide érkezett át s már be is vonult. Isten hozta.

— Hitközségi gyűlés. A helybeli róm. katli. hitközség f. hó 18-án tartotta meg évi rendes közgyűlését Palczer Ernő egyházi elnök, kormánytanácsos, Vetzák Ede világi elnök elnöklése mellett. — Palczer Ernő egyházi elnök ismert ékesszólással vázolta a lefolyt év eseményeit mit a szép számban megjelent közgyűlés feszült figyelemmel hallgatott meg. Kiemelte főbb mozanatként a Winterhalter Antal nagyváradi kanonok 4000 koronás és a Jelinek Rozália által hagyományozott 5000 és 800 koronás alapítványokat. Elhatároztatott a harangozói lakháznak 3000 frt összegig eszközlendő felépítése, megállapittatott az 1900. évi költségvetés és a folyó évi egyházi adó kivetés alapjául szolgáló kivetési kulcs; végre megválasztották az egyházi adó kivetésnél közreműködő bizalmi férfiakat városrészenként. — Balogh Kálmán egyházi alelnök meleg szavakban köszönte Palczer Ernő elnöknek az egyházi és iskolai ügyekben kifejtett odaadó tevékenységét, az administrate és szellemi ügyek intézése körüli fáradozásait, mit a közgyűlés lelkes éljenzés között jegyzőkönyvbe vétetni határozott.

— Sorozás. A nagykárolyi járás területét illetőleg folyó hó 21—24-ig tartatott meg városunkban a sorozás. Előállott összesen 630 hadköteles és pedig I. koroszt. 307,

II. koroszt. 197, III. koroszt. 126, besoroz- tatott összesen 278 és pedig I. koroszt. 184,

II. koroszt. 67, III. koroszt. 27. Az anyag tehát eléggé kielégítő volt.

— Közgyűlés. A nagykárolyi kér. be- tegsegélyző-pénztár folyó hó 25-én tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését csekély érdeklődés mellett. Tudomásul vette a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését. Elfogadta az 1899. évi zárszámadást és mérleget s a felmentvényt úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottság részére megadta. A tartalék alapnak a hátralék terhére eszközlendő 714 frt 74 krral való emelését tudomásul vette. Az igazgatóságba Csókás László munkaadó, Blinder Mihály és Nagy Jenő alkalmazottak — póttagokul; a felügyelő-bizottságba egyévi időtartamra Brichta Miksa, Szeder József munkaadók. Markovits Dániel, Asztalos Ferencz, Fógel Károly és Fokk Jenő alkalmazottak rendes tagokul; a választott bíróságba egy évi időtartamra Némethy Sándor, Rácz János munkaadók,

Czipszer Jenő, Szókán Sándor, Senyei István, Bendli Gyula alkalmazottak rendes, — ifj. Vida Sándor munkaadó, Akkermann Antal és Deutsch Mór alkalmazottak póttagokul megválasztanak. Az alapszabály módosítás tekintetében a közgyűlés akként intézkedett, hogy a módosítás elrendelése végett az illetékes elsőfokú iparhatósághoz kérvény intéz- tessék, ha azonban a módosítás el nem rendeltetnék, akkor az a kereskedelemügyi miniszter úrtól kéretik. Ezzel a közgyűlés véget ért.

— Szoboszlai Papp József a korán elhunyt vármegyei tb. főszámvevő temetése folyó hó 23-án d. u. 4 órakor ment végbe. Daczára a kellemetlen időnek, nagy közönség jelent meg a temetésen. Ott volt grót Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, a megyei tisztikar, a honvédtisztikar, a bíróság tagjai, a kir. pénzügyigazgatóság, stb. A vármegyei hajdúk díszben vonultak ki. A koporsót a kegyelet elhalmozta virágaival, koszorúival. A koszorúk a következő felírást viselték: „Szeretett vejének —idősb. Balika Sándor és neje“. Szeretett jó férjének — Bánatos felesége“. Szatmárvármegye tisztviselői kara — Szeretett tiszttársának“. „Szeretett felügyelő biz. elnökének — A központi Takarékpénztár Részvénytársaság“. „Szeretett öcsémnek, — Sándor“. Szeretett öcscsének — Szoboszlay Imre és fiai“. „Szeretett sógorának — Bernáth István*. „Felejthetetlen sógorának — ifj.. Bálika Sándor és neje“. „Szeretett sógorunknak — Ida, Jolán, Erzsiké, Loli.“ „Szeretett barátjának — Schönpflug Richárd“. „Felejthetetlen barátjának (Wagner) Pista.“ „Felejthetetlen barátunknak — Béla, Dezső, Ödön. (Schönp- flug Béla, Kovács Dezső, Gallasz Ödön.) A temetést Asztalos György helybeli ev. ref. lelkész végezte, meghatója beszédet mondva a háznál. Itt a dalárda is ' közreműködött gyászénekeivel. A megyei tisztikar tagjai tették fel a gyászkocsira és' vitték a sirhoz a koporsót. A temetőben Veres Gusztáv ev. ref. s. lelkész mondott szép 4mát s miután a dalárda ismét gyászdalt '■énekelt volna, lebocsátották á koporsót a sírba. A család a következő gyászjelentést adta ki : Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk úgy a magunk, mint a nagyszámú rokonság nevében a legjobb férj, fiú, testvér, vő, sógor és rokon Szoboszlai Papp József vármegyei tb. főszámvevő, a nagykárolyi Központi Takarékpénztár-Egyesület felügyelő bizottsága elnökének élte 35-ik, boldog házasságánák 8-ik évében folyó hó 21-én este 8 órakor szivszélhüdésben .történt elhunytét. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 23-án délután 4 órakor fognak az ev. ref. vallás szertartásai szerint a helybeli ref. sirkertben örök ^nyugalomra tétetni. Nagy-Károly, 1900. évi márczius hó 22-én. Áldás legyen emlékezetén ! Szoboszlai Papp Józsefné, szül. marosnémethi Balika Etelka, mint neje. özv. Szoboszlai Papp Károlyné szül. nádosi Ná- dossy Teréz édes anyja, marosnémethi Balika Sándor és neje szül. bernátfalvi Bernáth Ilona após és anyósa. Szoboszlai Papp Imre, Szoboszlai Papp Anna férj. Juhász Etelné, Szoboszlai Papp Judit férj. Beniske Imréné, Szoboszlai Papp Sándor, Szoboszlai Papp Ilona férj. Beniske Lajosné testvérei és nagyszámú rokonai.

— Hazafiui kötelesség a magyar ipart támogatni és különösen olyan elsőrangú gyárost, mint Keresztély Sándor, zongora- készítő, ki mintatelepén (Budapest, Váczi- körut 21. iparudvar) raktáron tartja az összes külföldi zongorákat, nemcsak hogy azokat eladja, hanem azért, hogy a vevőknek azonnal be is bizonyíthassa, miszerint saját gyártmányú zongorái ép oly jók és tartósak, mint bármely külföldi gyártmány, Keresztély Sándor rendkívül figyelmesen és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit, zongoráit 10 évi jótállással adja el és ócska zongorákat is becserél. Ha minden gyárosunk a magyar gyártmánynak olyan hírnevet szerez, mint Keresztély, akkor a magyar Ipar föllendülése nemcsak hogy biztos, hanem még a külföldön is előkelő helyet fog kivívni.

— Eljegyzés. Pilcz János, helybeli kereskedő e hó 25-én eljegyezte Pusztay József ujnémeti birtokos kedves leányát, Mariskát.

— Erőszakos haláleset. A Blau és Veisz „Melinda“ nevű gőzmalmának az I-ső számú kő- és szijkorongja Pál János kisegítő gőzmalmi napszámost folyó hó 27-én reggel 7—8 óra közt, midőn arról a szijjat leakarta venni, összezúzta s rögtön meghalt. Az erőszakos halálesetre vonatkozólag a rendőri nyomozat folyamatba tétetett.

— Tűz. Folyó hó 26-án d. u. 743 órakor a nagysomos-utczában Csőkör Ká- rolvnak a háza végében levő színben az ott felhalmozott szalma és széria meggyulladt s a nádasfedelü háznak a vége tüzet fogott, azonban a gyorsan odaérkezett tűzoltóság és lakosság a tüzet localizálta úgy, hogy a ház fedelének csak egy kevés része égett le, a többi részéről a nádfedél lehányattatott. Ez ügyben a rendőri vizsgálat folyamatban van.

— Műkedvelői előadás Mátészalkán.

Mátészalkán egy kis intelligens társaság, mely rögtönösen színtársulattá alakult, igen kellemes estét szerzett a város és vidéke közönségének. A „Mamát“ Szigligeti örökbecsű vigjátékát adták elő, oly jó összevágó és eleven előadásban, mely nemcsak a műkedvelőknek, de hivatásos színészeknek is érdemére vált volna. Komoróczy Jenőné úrnő, mint Mogoryné remek anyós volt. Dienes Erzsiké (Czili) és Ilosvay Blanka (Esztike) bájosan és ügyesen alakították szerepeiket. Az előadás szép sikeréért első sorbán, mindenesetre őket illette meg az a sok taps, mely a hálás közönség soraiból gyakran fölhangzott, de elismerés illeti Vidra István (Berki Ákos), Almer Béla (Szegfű Tivadar), Dr. Fárnek László (Ormi Béla) és Szilágyi Zoltán (Ugri Miska) urakat is, kik az est sikeréből derekasan kivették a maguk részét, különösen az utóbbi, valóságos elemében volt s igen gyakran megnevettette a nagyszámú közönséget. A derék kis társulat intendánsa Béres Gyula ur, a darabot igen ügyesen, s a színpadot finom Ízléssel rendezte. A hálás közönség, a hölgyszereplőket szép virágcsokorral lepte meg. Az előadást, — melynek tiszta jövedelme 400 korona, — reggelig tartó táncz követte.

— Márczius 15-ike Erdődön. Márczius 15-ikét az erdődi társaskör is társasvacsorával egybekötve fényesen megünnepelte, — mely alkalommal tisztelendő Reiter Endre ur igen szép alkalmi beszédet, Gencsy Sárika k. a. szép alkalmi szavallatot mondottak, Reich Gusztáv ur pedig igen szép alkalmi felolvasást tartott.

— Köszönetnyilvánítás. Tekintetes Maj- láth Ferencz urnák az általa az erdődi kórház javára biróilag megállapított s felajánlott 4 korona szakértői dij, — főtisztelendő Hirly József urnák az általa szintén a kórház részére ajándékozott 7 szekér szalmáért, valamint Rozenczveig Adolf ur által szinte felajánlott 2 korona tanudijért fogadják hálás köszönetünk nyilvánítását. Erdőd, 1900. márczius 28. Dr. Róth Sándor, igazgatóorvos. Nits Adolf‘ kórházi gondnok.

— Körrendelet. A „Spitzer-féle arcz- kenőcs“ név alatt forgalomba hozott kendőző szer, az országos bírósági vegyész által megejtett vizsgálat tanúsága szerint amidohigany- clóridot (Hidrargyrium, bichloratum arnmo- niatum, Mercurius praecipitatus albus) tartalmaz. Minthogy ezen vegyület a legerősebb mérgek közzé tartozik s mint ilyen a hivatalos gyógyszerkönyvben kétkereszttel (ff) van megjelölve s igy azt a gyógyszerész csakis elzárt helyen tarthatja és csakis gyógy- gyakorlatra jogosított orvos által szabályszerűen kiállított rendelvényre szolgáltatja ki — a Spitzer-féle arczkenőcsnek forgalomba hozatalát ezennel eltiltom. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy közegeit utasítsa, miszerint nevezett szernek forgalomba hozatalát éber figyelemmel kisérjék és előforduló esetben az illető forgalomba hozó ellen a törvényszerű megtorló eljárás folyamatba tétele iránt intézkedjék. Budapesten, 1900. évi február hó 19-én. A miniszter.

— Tűz Erdődön. E hó 22-én Erdődön tűz ütött ki, mely néhány perez alatt 26 házat s több melléképületet hamvasztott el. A tűz keletkezését gondatlanság okozta, amennyiben a trágyadombra kiöntött tüzes hamutól az tüzet fogott és erről a közvetlen mellette álló lakóház. A kár meghaladja a 20 ezer forintot. Ember-életben nem esett kár.

— Figyelmeztetés. A beállott tavaszi szeles idő következtében, a tűzvész megelőz- hetése czéljából ezennel hatóságilag figyelmeztetem a háztulajdonosokat, bérlőket és lakókat, hogy udvarukon a kutat jókarban tartsák, azt merőkészülékekkel lássák el, szikracsapó, létra és kapitányviz készenlétben legyen. Ezenkívül a kéményeiken észlelt repedéseket javíttassák ki, a könnyen gyulád- ható anyagokat udvarukról távolítsák el, avagy záros helyekre helyezzék el, gyermekeiket pedig hazulról eltávpzáskor gondviselőkre bízzák. Ezen figyelmeztetés után tűzrendészed vizsgálat fog tartatni és azok a kik magukat tűzoltó szerekkel el nem látják, avagy udvarukról a tűzveszélyes anyagokat einem távolitják, szigorúan büntettetni fognak. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. évi márczius hó 28. Demidor Ignácz, rendőrkapitány.

— A fővárosi 1848—49-iki és Kossuth múzeumról. Az 1848—49-iki hős honvédeink, vértanúink és Kossuth Atyánk emléktárgyainak múzeuma, a nemzeti kegyeletnek legszebb temploma és legjobb iskolája a szent hazaszeretetnek. Háromezernél több emléktárgy : sok száz olajfestésü csatakép .és arcz- kép, több ezerre menő nyomtatott képek és proklamácziók, az ellenségtől elvett zászlók, honvédruhák, Kossuthnak csaknem összes torinnói bútorai, a világ minden részéből összegyűjtött ezernél többféle Kossuth képek, kéziratai stb. képezik a budapesti 1848—49. emlékek gazdag múzeumát. Ennek a hazafias intézménynek a pénzügyminisztérium okmánybélyeg mentességet adott és a kereskedelmi minisztérium megengedte a muzeum kiadmányaink szétküldéséhez a hirlapbélyegek használatát. A magyar hazafiság, vitézség és vértanuság valódi templomának, a fővárosi 1848—49-iki múzeumunknak föntartói a múzeum könyv-, hangjegy- és képkiadványainknak állandó vevői. A fővárosi 1848—49-iki múzeumunk megalapítása óta a legbecsesebb és legérdekesebb kiadmánya e múzeumnak most jelenik meg. Az emberiség díszének, a magyar nemzet megváltójának, ami dicső Kossuth Atyánknak 1848—49-iki arczképét adja ki a fővárosi 1848—49-iki muzeum, hazánk jobbjainak ajánlván ezt a remek fényképet, leghívebb életnagy arczképét. Barabás, Marasztoni és több jeles művész- rajzolók litografálták 1849-ben Kossuthnak életnagy képét, azonban ezek, a ma már csak ritkán látható képek nem élethüek. E képekből még halvány fogalmat sem nyerhetünk arról, hogy minő nagyszerű, felséges és rokonszenves arcza volt Kossuthnak. A mi most kiadott képünk Kossuthnak számos egykorú Daguerrotypjei és fényképei nyomán készült, nagy asszonyunk Kossuth nővérének útmutatása és Kossuth Ferencznek, valamint több jeles festőművészeinknek közreműködése mellett. Több évi utánjárás és sok áldozatok árán most kiadott képünk Kossuthnak egyetlen legtökéletesebb életnagy képe. E remek és nagybecsű képnek múzeumunk érdekében való megvételét melegen ajánljuk hazafiság tekintetében legjobb községeink, kaszinóink, olvasóköreink, egyleteink és minden jó magyarnak pártfogásába, 3 frt 40 kr. csekély árért. E képnek bolti ára 5 frt és 50 kr. vagyis 11 korona lesz. Minden igazi jó magyarnak, — ha módjában áll — szent kötelessége támogatni a fővárosi legnagyobb 1848—49-iki múzeumot, midőn a jeles főváros tanácsa múzeumunknak eddig birt helyiségét elvette, mig a német Göthe múzeumnak ingyenes diszhelyiséget adtak a derék fővárosban. Az 1848—49-iki dicső napoknak a most múlt ötvenéves jubileum alkalmából ma nincsen nagyobbszerü emléke, mint az 1848—49-iki és Kossuth muzeum, amelynek hazafias föntartóihoz, kiadványaink vevőihez fordulunk, tudván, hogy a hősök és vértanuk e Pantheonának létezése megszűnnék, ha országunk jobbjai nem támogatják azt. Budapest, 1900. márczius hó. Hazafias tisztelettel gróf Kreith Béla, az 1848—49-iki Kossuth muzeum alapítója. Kri- vácsy József, 1848—49. honvéd tüzérezredes, Komárom várának v. tüzérparancsnoka.

— Az öt koronás ezüst éremek forgalomba hozattak, melyeknek kiadása márcz. 15-én megkezdődött. Az ötkoronás érmek az 1899. XXXIII. t.-cz. 4. §-a értelmében mindazon fizetéseknél a melyek korona értékben teljesitendők, névértékben fogadandók el. Áz érmek már kaphatók s azok ausztriai értékű öt forintos államjegyek beszolgáltatása ellenében adatnak ki a váltó pénztáraknál.

Irodalom.

— „Iróvilág Debreczenben“ czim alatt Janus tollából egy felette érdekes, pompás humorral megirt füzet került ki a napokban szerző kiadásában a sajtó alól, mely Debre- czen irodalmi életét és Íróit kitünően satiri- zálva állítja elénk. A műhöz előszót szellemes tollal és találó ötletekkel Kathánghy Menyhért irt. A füzet a többi között a következő debreczeni — ma már szélesebb körben is ösmerős Írókat mutatja be: K. Tóth Kálmán, Újlaki Antal, Színi Péter, Lovász János, Farkas Imre, S. Szabó József, Kalocsa Róza, Jablonczay K., Mocsáry Miklós stb. A rendkívül elegáns kiállítású, két ivre terjedő mü ára midössze: 15 kr. (30 fillér), a mi nem sok. Megrendelhető László Albert könyv- kereskedésében (Debreczen, főuteza), valamint kapható vidéki összes könyvkereskedésekben.

— Szókimondó újság. Ha minden termelő a saját termését szállította volna; a közvélemény nem méltatlankodott volna any- nyit a zab fölött. A „Magyar Szó“, mely a zabügyet megérlelte az Ítéletre, saját termését kínálja a közönségnek. A közönség már ítélt e termés fölött. Soha magyar lap oly hamar s oly egyenes utón nem jutott a közönség rokonszenvébe, mint a „Magyar Szó“ melyet általánosan magyar szó-kimondó újságnak neveznek. És méltán. Az igazság pallosával áll őrt a magyar közélet kapui előtt, hogy a hipokrita álszenteskedés be ne törhessen oda. Kíméletlen, de őszinte szóval rántja le a leplet a hangzatos jelszavakkal dolgozó alakokról, a kiktől félti a magyarság ügyét. Mert nem csak szavában magyar ez az újság, magyar minden izében, hitvallása a legszélsőbb sovinizmus, a magyarság nemzeti karakterének érvényesülése az egész vonalon. A „Magyar Szó“ minden rovata olyan, hogy gazdagságban, frisseségben és ötletességben egy laptársa sem versenyezhet vele, politikai hírrovata pedig valósággal szenzácziós minden számban. A „Magyar Szó“ esténkint 5 órakor jelenik meg s igy korán reggel már a vidék legtávolabbi részeiben is olvasható.