Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-29 / 13. szám
Társad.al:nn.i- szépixo<3.alxxLi és isxxxexettexjesztő 3n.etila.pNAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjeleli minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre . . 2 frt. Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bórmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Városunk világítási ügye. I. Lázas igyekezet tapasztalható a városok fejlődése terén. Ma már minden város rendezni igyekszik a közegészség követelte viszonyait, rendezi járdaügyét, és különösen világítási ügyét. Városunknál sokkal kisebb városok már régen belátták azt, hogy a petroleum világítás többé nem felel meg a czélnak és hogy egyebet ne említsünk, itt van vármegyénknek egy kis, de a haladás terén jó előre haladt városkája Mátészalka, melynek utczáit már villamos lámpák fénye világítja meg. A mai időben, a villám, telephon és egyéb korszakos találmányok korában szinte roszul esik az embernek, ha kénytelen összehasonlítást tenni városunk és a többi városok között. Nálunk az egész város területét összesen 310 petroleum lámpa fénye világítja, azaz csak világítaná, ha véletlenül a naptárban mindig holdfogyatkozás lenne; mert ilyenkor mégis csak eszükbe jut a lámpagyujtogatók- nak meggyujtani a lámpásokat; de ha véletlenül holdtölte idején is borult az idő és sötét van, a lámpákat felgyújtani nem tartja kötelességének a gyújtogató, úgy gondolkozván, hogy ilyenkor a hold követ el kötelességmulasztást és nem ö. Szóval világítási ügyünk bizony elég mizerabilis. Ezen az állapoton segíteni kell. Ha a jövőnek élünk, ha városunk érdekeit szivünkön viseljük, akkor e kérdés megoldását tovább halasztani nem lehet. Debreczeni István városunk polgármestere már régen foglalkozik a világítási ügy kérdésével és valóban elismerésre méltó buzgól- kodással gyűjtötte az adatokat, inig végre egy határozott terv fekszik előttünk, mely hivatva lesz a világítási ügy kérdését sikeresen megoldani a nélkül, hogy ez által a városnak költségtöbblet okoztatnék. Egy vizlégszesz társulat konkrét ajánlatot tett a városnak világítására I nézve. A társulat egészen díjtalanul I vezetné be a világítást és a város csak használati dijat fizetne. Csak telket kér a várostól, a hol a telepet felállíthassa s ezért 50 évre magának kívánja a jogot, egy gázgyár felállítására s a városnak s közönségének fűtés, világítás és mozgó erővel való ellátására, 50 év eltelte után az egész vállalat a város tulajdonába megyen át. Ez az ajánlat. A vizgáz még alig ismert világitó és fütö gáz, habár Onaglió hires tudós a „jövö világító gázá“-nak nevezi. Mielőtt polgármesterünk a világítás bevezetése tárgyában bármiféle előterjesztést tett volna a képviselötéstületnek, czélszerünek látta egy szakférfiúnak véleményét kikérni s e czélból felkérte főgimnáziumunk szaktanárát Priváry József urat, miszerint a kérdést tanulmányozni, a vizgázra nézve szakszerű véleményt adni s az ajánlatot finán- cziális szempontból is elbírálni szíveskedjék. A tanár ur készséggel tett eleget a felkérésnek s az általa elkészített és nagy szakértelemmel* szerkesztett véleményből merítjük alábbi adatainkat, melyeknek megismertetését városunk polgáraira nézve rendkívül fontosnak tartjuk. A tanár ur mindenek előtt ösz- szehasonlitást tesz a villamos világítás, az acetylén, köszéngáz és vizgáz világítás között, mint a melyek jelenleg a modern világítás eszközeiül szolgálnak. A villanyvilágítást határozottan drágának és kezelését nehézkesnek tartja. Példákkal igazolja, hogy azon városokban, melyek a villamvilágitást bevezették, a magánfogyasztók mindinkább visszatérnek a gázfogyasztáshoz, mert ezt sokkal olcsóbbnak és sokkal megfelelőbbnek tartják. Sőt a villanyvilágítás bevezetését a város tetemesebb anyagi hozzájárulása nélkül nem is tartja lehetségesnek, már pedig a mi nehéz anyagi viszonyaink mellett épen arra kell törekednünk, hogy a világítás is meglegyen és a város lakosainak a nélkül is eléggé terhes helyzetét ne tegyük súlyosabbá! A gázvilágitások közül az acety- lént drágának tartja, a mi egyébiránt be is igazolódott a helybeli régi kaszinónál is és azonkívül igen gyakran megtörtént, hogy a közönség legnagyobb boszúságára a lámpák vagy roszul vagy egyáltalán nem égtek. A köszéngáz a legelterjedtebb és a legtöbb helyen van alkalmazva. A tanár ur igen jó világitó eszköznek tartja, de vele szemben az elsőbbséget mégis a vizgáznak adja. A vizgáz úgy állítható elő, ha vízgőzt izzó szénen vezetünk keresztül, midőn is a viz alkotó elemeire bomlik, az oxigén egyesül a szénnel, : vagyis a vizgáz nem egyéb, mint szén- oxid és hidrogén keveréke. A vizgáz előállításának olcsóságát szemben a köszéngázzal a tanár ur a következő okokkal támogatja: 1. a vizgáznál lehetővé válik, hogy az összes égő anyag éghető gáz állapotba jut, mig a köszéngáznál az égő- anyagnak csak egy harmadrésze, a másik kétharmadrésze hasznavehetetlen gázalakot ölt; 2. a köszéngáz előállításánál a legfinomabb kőszenet, az úgynevezett anthracytot használják, mert más égő anyaggal nem tudják a kívánt hőfokot elérni. A vizgáznál uj apparátusok alkalmazásával sikerült elérni, hogy közönséges, sőt barna szenet is lehet használni. A vizgáz előállításának módját a tanár ur következőleg Írja le: „A tüzelő anyagot meggy ujtják tűzálló anyaggal körülvett akname- denczében, az úgynevezett generátorban és izzásig hevítik a fölötte ventillátor segélyével átvezetett légárammal, a mit ezen kifejezéssel „melegre fuvás“ jeleznek. A lehuzódó gázok egy göz- áthevitöt (Regenerátor) fütenek, a mely hasonlóképen chainotte-val körülfalazott hengerszerü pléhköpenyböl áll és esetleg még úgynevezett „Windenhit- zer“-ben alkalmaztatnak, a hol melegségük maradékát azon levegőnek átadják, a mely a fentemlitett generátorba vezettetik, miáltal a melegség újonnan a generátorba lesz visszavezetve. MiTÁRCZ A. „Titkolt dalok“-ból. I. El-elmegyek kapud előtt Néha szomoruan, Köszöntelek, hogy ha látlak Csöndes hangon búsan. Elfogadod — vig mosolylyal — S tovább megyek szófián, Elszorul a szivem s szemem Könybe borúi jobban. II. Jobb volna tán ha rád se’ gondolnék, Hogyha lányka a rabod nem volnék, Nyílna tán úgy egy-egy virág nékem S szabad volna gyönyörrel letépnem. De hiába ! megbúvóit egy rózsa, S álmodni sem szabad nékem róla, Szívem csak a tövis nyomát érzi S nem én leszek a ki majd letépi. III. Fakad-é szebb rózsa Rózsabokor ágán, Mint szőke galambom Tejfehér orczáján ? Ragyog-é szebb csillag Fönt a magas égen, Mint szőke galambom Kéklő szép szemében ? Rózsa is fakadhat Lombos, árnyas bokrán, Csillag is ragyoghat A magas ég boltján, Soha meg nem látom Csak azt látom egyre, Mely arczodon feslik S ott ragyog szemedbe’. IV. Meddig kell még fájó szívvel Járnom a világot, Meddig kell még üldöznöm egy Bűvös tűnő álmot; Tűnő álom a szerelmed Szőke kis lány nékem, Egyre űzöm, egyre hajtom: Soha el nem érem. Meddig kell még fájó szívvel Örök-lázban égni, Elérhetlen bálványképre Áhítattal nézni ? Áhittattal tűzbe’ — lázba’ Epekedve, vágyva . . . Vége lesz már, érzi szivem, Vége nemsokára. Vári Olvaszthó Ferencz. Előszó.*) Tisztelt barátom! Múlt éjjel igen kellemetlen álmom volt. Pichler a mellemen térdelt és úgy szorongatott; Thaly Kálmán meg a bal- vállamat fogta és onnan kiabált az ő rekedtes hangján : — Hova tetted te az én íróimat? — Segítség! Ne bolondoz Kali, engedj legalább beszélni! Elbocsátott. Igen jól esett felléleg- zenem. — Mit is akarsz te tőlem. — Interpellálok; képzeld csak, elsikkasztották az én kedvencz Íróimat. — Talán a kurucz poétákat? — szóltam, visszaemlékezve Thaly kedvencz témájára. — Dehogy 1 Azok már rég meghaltak és hálistennek nem zaklatnak, több bajom van az élőkkel... — Akkor minek fordulsz hozzám? — Úgy esett a dolog, hogy ma a hajdumegyeiek küldöttségét vezettem a kultuszminiszter elé. Volt közöttük az intelligentia minden osztályából vegyesen. Mikor a miniszter elé érünk és kezdetét veszi a bemutatkozás, látom, hogy Wlassics bajusza többször gyanúsan megrándul. Mivel tanárok is voltak a depu- táczióban, azt hittem, hogy a kilátásba helyezett fizetés felemelés előre is gondot okoz neki. *) „Iróvilág Debreczenben“, irta: Janus. Budapest, 1900. Szerző kiadása. Ára 30 fillér. Alig vezettem el a küldöttséget biztos helyre, (a Hungáriába mentünk), nemsokára rá a t. ház folyosóján találkozom a miniszterrel: — Ha szabad lesz kérdenem, mi nyugtalanított ma délelőtt téged, Kegyelmes Uram. A miniszter egy perczig gondolkozott és azután igy szólt: — A küldöttségben három urat megszólítottam és kérdésemre mindegyik azt felelte, hogy: iró! Hát hol vesz Debreczen városa annyi Írót, hogy még a küldöttségekbe is fölös számmal telik belőlük ? Te Debreczen városának egyik képviselője vagy, jobban fel tudsz világosítani e felől. Elbizakodott mosolylyal válaszoltam: — Van pedig Írónk Kegyelmes Uram elég sok. Merem állítani, hogy van. Ha tetszik, estére összeállítom a listáját azoknak, kiket személyesen, vagy csak hírből Debreczen Íróinak ösmerek. — Jó lesz, nagyon is kiváncsi vagyok már a nagy alföldi metropolis irodalmi életére. Ha úgy van, mint te állítod, annak csak örülni lehet. Ezzel eltávozott! Bementem az olvasószobába és egy iv papirt féloldalra hajtva emlékezet után kezdtem felírni azokat, kik Debreczen irói közé számíthatók lennének. És csodálatos, ez cseppet sem ment könyven- Félóráig jegyezgettem, törölgettem és végeredményképen alig került együvé 8 név, ezek közül is Könyves Tóth Kálmán vagy S. Szabó József, Színi Péter régi ösmert alakok, Szabolcska Mihály, Ady Endre és a Vértesi fiuk pedig már nem debreczeniek. Egyszóval nehéz és fáJacobovics Jósef férfi- és nőidivat-iizletében már megérkeztek a tavaszi czikkek, hol is dús választékban meglepő olcsó áron és kJ.t.lln? minőségben kaphatók férfi-ingek, kalapok, nyakkendők, harisnyák, keztyük, sétabotok, tajtékpipák és szipkák, utiborondok és kosarak, női napernyők, ingblousok, hozzávaló divatos övék, toilette és pipereczikkek és számos itt mind lel nem sorolható hasznos és divatos tárgyak, miért is ezen e vidéken legjobban berendezett üzletet a nagyérdemű közönség becses figyelmébe ajánljuk.
