Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-01 / 9. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1900. márczius I. — 9. számához. — Iparosok figyelmébe. Mindazon ipa­rosoknak, kik a párisi kiállítás tanulmányo­zása végett Párisba utazni szándékoznak, most a legjobb alkalom kínálkozik arra, hogy czéljukat megvalósíthassák. A kereske­delemügyi m. kir. miniszter közlése szerint ugyanis a következő budapesti czégek u. m. Mahunkra Imre és Thék Endre műbútor­asztalosok, Steinschneider Jakab berendezési vállalkozó, Gelb M. és fia kárpitos és diszitő, az építő és dekoratió szobrász munkálato­kat végző Langer Ignácz, az installátiónális szobrász munkákat végző Oppenheimer J., a retrospectiv pavilion díszítésén dolgozó Glaser János, valamint ennek diszüvegezését végző Forgó és Társa müintézete, a villamos berendezések egyrészét készítő Ganz és Társa czég, mint az installationális munkálatokkal megbízott vállalkozók ezen munkálatoknál hazai erőket alkalmaznak. Irodalom. — Eltemetett város. Nekizudult a Ve­zúv, forrt, főtt, sustorgott. És lerohanó lá­vája eltemetett 3 várost. Nem most, hanem az ókorban. Nem modern városok voltak, felfedezésük nem most történt, csak a ma­gyar irodalomban. Pompeji házsorait, város­részeit egymásután kutatta ki az archeológia, s az ókori életnek hü képét, az archaikus művészetnek nem egy kincsét hozta napvi­lágra. Gyönyörű freskók rejlettek a láva alatt, most tele van velők a nápolyi mtizeum. A viskók után palotákat fedeztek fel, s lassan kitűnt a láva hamuja közzül egy-egy mű­remek, egy-egy megkövesült hulla. S a mint a hullák lassankint kibontakoztak az alak­talanságból, vonalaik kifejlettek, úgy bon­takozott, úgy fejlett ki lassanként a holtak alakjával együtt életök. S ma élet él e sivár düledékek között ; fényes éjjel kisértetek sora száll át Pompeji üres utczáin. És nappal csendes a világ nagy múzeuma, ez a kihalt, meghalt város, s az utazók kegyelettel, meg- indultan nézik a kétezeréves megkövült hul­lákat az üvegbura alatt: a fiatal leányt, ki talán vőlegényéről álmodott; a péket, kit a dagasztószék mellett ért a halál ; a kutyát, mely kétezredig guggolt gazdája elpusztult házának küszöbén. Ezt a kihalt várost kelti uj életre Geréb József munkája, a Nagy Képes Világtörténet III-ik kötete, melynek immár 56-ik füzete jelent meg. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Geréb József. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Test­vérek, írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. — Huszadik század. A dr. Gratz Gusz­táv szerkesztésében megjelenő „Huszadik Század“ czimü társadalomtudományi szemle második száma a napokban hagyta el a sajtót. Az uj szám megőrzi azt a magas tudományos színvonalat, a melyet már a szemle első száma is elfoglalt. Gazdag tar­talmából különös érdekkel bir most elhalt nagy tudósunknak, dr. Schwarcz Gyulának egy czikke „Svédországi tapasztalataim“ czim alatt, mely csevegés formában több érdekes államtudományi vonatkozású kérdéssel fog­lalkozik. Ez az utolsó munka, mely Schwarcz tollából kikerült; a czikk korrektúráját ha­lála előtti napon nézte át. Simmel György berlini doczens, ki a külföldi filozófusok so­rában elsőrangú tekintély számba megy. „A szocziológia problémája“ czim alatt érdekes filozófiai munkát irt a szemle számára, dr. Hajós Lajos egyetemi tanársegéd „Egyén és társadalom“ czim alatt tesz közzé egy becses tanulmányt, dr. Lessner Richárd pedig ér­dekesen ismerteti a németországi nemzeti szoczializmus programmját. Dr. Gratz Gusz­táv „Világpolitikai fejlemények“ czimü dol­gozatában világos képét nyújtja annak a történeti fejlődésnek, a mely az egyes nem­zetek külpolitikájának irányára befolyással volt s igyekszik a világpolitika mai állapo­tának ugyszólva kulcsát nyújtani. Érdekesen fejtegeti a szemle két újabb regénynek, Zola „Féncondité“-jának és Tolstoi „Feltárna- dóságnak társadalomtudományi jelentőségét is. A „Tudományos Szemlék“ czimü rovat­ban becses közleményeket találunk a ma­gyar magánjog kodifikácziójáról, hitelügyi törvényhozásunk reformjáról, John Ruskin- ről, munkaközvetítésről, több uj könyvről stb. A füzetet a múlt hó politikai esemé­nyeit összefoglaló „Kortörténeti Szemle“ zárja be. A folyóirat előfizetési ára félévre 8 korona, egyes füzetek 1 korona 50 fillérért a nagyobb könyvkereskedésekben kaphatók. — A Dedek féle szentek élete czimü diszmüből megjelent a 3-dik füzet. Öröm­mel jelezhetjük, hogy a Pallas kiadó társu­lat sem fáradtságot, sem költséget nem kiméi, hogy e hézagpótló mű minél fényesebb ki­állításban jelenjen meg. Már az első két füzet képei lekötötték a szemlélő figyelmét. A most megjelent füzet nagyban növeli a páratlan díszmunkához kötött várakozásokat. A füzet élén, mint önnálló műlap, Velas­quez-nek vilghirü festménye: sz. Antal lá­togatása sz. Pálnál látható, kitünően sikerült reprodukczi([jan. A két szent életű remete markáns voíásokkal megfestett alakja, hatal­mas sziklacoportozat alján egy pálmafa ár­nyékában, üő helyzetben van feltüntetve. A magasból e^ holló száll alá, csőrében hoz­ván a napi íledelt, melyet Isten sz. Pálnak szokott volti küldeni. A távol síkon a két szent találkozásának egy másik epizódja lát­ható. Az ugyanis a mikor sz. Antal elhalt barátjának jz utolsó szolgálatot adja meg s tetemét elteneti. A szöveg-képek közül ki­emelendők :a Gorreggio-féle sz. Hilár kép; a Saderer-f le sz. Pál •, az Effigies Rom. Pontif.-ból ett sz. Marczell pápa; sz. An­talnak egy nodern képe és az 1819-iki pá­risi Salonbai nagy feltűnést keltett szent Péter római széke czimü festmény kitűnő másolata. A szöveg a január 12. és 18. közé eső szentek életét Írja le. Csak ismételten és ismételten ajánlhatjuk e kiválóan irt, gyönyörűen illusztrált díszmunkát a magyar közönség szves figyelmébe. Megrendelhető minden házi könyvkereskedésben. 6910—1899 tkv. szám. Árverési hirdetmény. A tasrkdi kir. jbiróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank végrehaj- tatónak Nagy Róza és Sziki Károly végre­hajtást szenvedők elleni ügyében 3000 frt tőke, ennek 1899. évi márczius 8-tól járó 6% kamata,3 frt 10 kr. óvási, x/3°/0 váltó- dij, 52 frt 2jT kr. költség és ezennel meg­állapított 15 frt 95 kr. árveréskérési költ­ség, továbbáezennel csatlakoztatott Freund Julia férj. Fisch Bernáthné végrehajtatónak 168 frt 98 kr. tőke, ennek 6°/0 kamata, 27 frt 19 kr. költség követelése, valamint a még felmerülendő költségek behajtása végett az árverést elrendelte. A zilahi kir. törvényszék területén fekvő és az érhatvani 120. sz. tjkvben A. I. 144., 234., 323., 410, 141a/2., 142., 143., 231 a/2., 232., 233., 320a/3,321., 322. hrsz. ingatlanok 1692 frt, a 144., 234., 323., 410. hrsz. ingatlanok után járó 140. sz. tkvi közös legelőilletőség 132 frt, az A. II. 141/b., 231/b., 320/b., 409/a. hrsz. ingatlanok 48 frt kikiáltási árban 1900. évi április hó 2-ik napjának délelőtti 9 órája Ér-Hatvan községi előljárósági irodában megtartandó nyilvános árverésen az alábbi feltételek alatt fog eladás alá kerülni. Végrehajtató Nernestóthi Szabó An­tal ügyvéd utján utasittatik, hogy az ár­verési hirdetményt szabályszerűen tétesse közzé s az azt tartalmazó hirlappéldányt mutassa be. Az érhatvani 11. sz. tjkvben 599. hrsz. ingatlan végrehajtató nyilatkozata alapján a 13—1898. tkvsz. végzés folytán tehermentesen átjegyeztetvén a 272. sz. tkvbe Kattra Zsuzsánna özv. Sziky Osánné javára, erre az árverés elrendelhető nem volt, úgyszintén az ezen tkvben lévő legelőilletőségre, miután erre vonatkozó­lag értékbizonyitvány csatolva nem lett. Árverési feltételek. 1. Ha a megállapított kikiáltási áron felüli Ígéretet senki sem tenne, az árve­résre kitűzött ingatlan a kikiáltási áron alul is eladatni fog. 2. Árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°/e-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a bírósági ki­küldött kezéhez bánatpénzül előre letenni, avagy annak előzetes letétbe helyezéséről nyert elismervényt átadni. 3. Vevő köteles a vételárat az árve­rés jogerőre emelkedése után járó 30 és 60 napi időközökben két részletben az árverés napjától járó 6°/0 kamattal együtt a tasnádi kir. adóhivatal mint bí­rói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe számittatik be. 4. Vevő tartozik az árveréstől kezdve a birtokkal járó minden közterhet viselni s a vétel tárgya után kiszabandó kincs­tári illetéket viselni, illetve fizetni. 5. A mennyiben magasabb Ígéret utólagosan nem tétetnék, jogosítva lesz vevő az árverés jogerejüvé váltával innen nyerendő vételi bizonyítvány mellett a megvett ingatlant tényleges birtok- és használatába átvenni, de a tulajdonjog csak a vételár teljes lefizetése után fog részére hivatalból bekebeleztetni. 6. Ha árverési vásárló az Ígért vétel­árat és járulékait a kitűzött időben be nem fizetné, ellene bármelyik érdekelt fél kérelmére az 1881. évi LX. t. ez. 185. § a alapján ujabbi árverés fog elrendel­tetni. A királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. Tasnád, 1899. deczeraber hó 22-én. Gyöngyössy, kir. aljbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom