Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-29 / 48. szám
NAGY KÁROLY és VIDÉKE. hogy sem földet, sem a többi Ígért kedvezményt egyáltalán nem kapják meg, hanem legfeljebb, mint napszámosoknak kell a kávéültetvényeken dolgozniok, de még ilyen napszámhoz sem igen tudnak jutni, — látva csalódásokat a szerencsétlen kivándorlottak, azonnal haza kívántak térni és összetett kézzel kérték a konzult, hogy azonnal szállíttassa őket haza. A konzulnak ezen kérelem teljesítése azonban módjában nem állván, egy részök kénytelen volt napszámba állani. — A szokatlan életmód és éghajlat mellett azonban, mihez még nyelvbeli nehézségek járulnak, azt eredményezte, hogy ezen be- vándorlottak teljesen elzüllöttek, mindenükből kifosztva, éhezve és rongyosan kisebb- nagyobb csapatokban kóborolnak az ország belsejében, a nők erkölcstelen életmódra adják magokat, gyermekeiket elhagyják, kiket azután az ültetvényesek vesznek magukhoz, hogy belőlük olcsó munkaerőt nyerjenek. Ily körülmények között az állam-kormányra és a hatóságokra azon feladat hárul, hogy a magyar állam polgárokat, kik minden felvilágosítás és lebeszélés daczára a csalfa ígéretektől elvakitva Braziliába, vagy más délamerikai államba, melyben .a viszonyok vett értesülés szerint szintén ilyen kedvezőtlenek, kivándorolni készülnek s igy előreláthatólag biztos romlásnak néznek eléje, ettől minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel visszatartsák. Felkérem ennélfogva, hogy intézkedni szíveskedjék az iránt, hogy a fenti szomorú adatok minden alkalmas módon a legkiter- jedettebben és ismételve nyilvánosságra hozassanak. Utasítom, hogy a kivándorlási mozgalmakat különös figyelemmel kisérje, a kivándorlásra csábitó nyomtatványok, különösen pedig a „Ligure Americana“ nevű vállalat hirdetményeinek terjesztését s a kivándorlási ügynököket nyomoztassa s ezekkel szemben gyorsan és szigorúan járjon el; a Dél-Amerikába kivándorolni akarókat pedig felvilágosítva szándékukról beszélje le s részökre az útlevelek kiadását ajánlatba ne hozza. Végül felkérem, hogy a kivándorlási mozgalmak indító okait puhatolja ki s azokról jelentest tegyen. Nagy-Károly, 1900. november 23. Gróf Hugonnai Béla, főispán. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait — a folyó év deczember hó 2-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó képviselőtestületi rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1900. év november hó 27-én. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Szemétlerakóhely vétele tárgyában kiállított szerződés jóváhagyása. 2. A (Rákóczy) ref. temp- lom-utcza rendezése folytán, a) Csőkör Lajos, b) Herman Samu, c) Riesenbach Mór és d) Schvarcz Sámuel telkéhez csatolandó utcza- terület eladására, — továbbá e) Riesenbach Mór, f) Schvarcz Sámuel és g) özv. Biró Károlyné telkéhez csatolandó — kisajátított telekrészletböl fenmaradt részlet eladása tárgyában, — továbbá: h) Schvarcz Sámuel telkéből utczateriilethez csatolása tárgyában kiállított szerződéseknek, — végre i) kisajátított telekrészletből fenmaradt résznek árverésem eladása folytán kiállított szerződés jóváhagyása. 3. A lovarda-földből Kaufmann testvérek és társának 864ö/j0, Q-öl terület eladása tárgyában kiállított szerződés jóváhagyása. 4. Kaufmann Ignácz és fia s társai, továbbá id. Turóczy Károly kérelme a köve- zetvámdijszabályzat módosítása tárgyában. 5. A nagvméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 3326—1900. sz. leirata a Nagykároly—Csapi h. é. vasút segélyezése tárgyában. 6. A jóváhagyott kéményseprési szabályrendelet kihirdetése. 7. A szervezeti szabályrendeletnek az orvosokra vonatkozó * része módosítása tárgyában az orvos-egye- i sülét átirata. 8. A hegyközségi 1901. évi költségvetés felülvizsgálata. 9. Demidor íg- nácz rendőrkapitány kérelme az 1900. évre 100 korona fizetés kiutalása iránt. 10. A színész-egyesület kérelme nyugdíj intézete czéljaira a mutatványok megadóztatása tárgyában. 11. Weisz Izsák körtefa-utczai lakos telkéhez csatolt 3*96 Q méter terület árának megállapítása. 12. Mihálka Miklós kis- hajduváros-utczai telkéből utczateriilethez csatolt 16*63 Q méter terület árának megállapítása. 13. Kádár Lajos városi hajdú kérelme a sokszorosító gép kezeléséért, jutalomban részesítése iránt. 14. A Vörösmarty szobor-bizottság kérelme a Vörösmarty szoborra adomány felajánlása iránt. 15. Vármegyei alispán ur 30971—900. sz. rendelete a népszámlálási biztosok dijainak megállapítása tárgyában. 16. A 4 év óta Nagykárolyban lakó és adózó lakosoknak a város kötelekébe felvétele s a telepedési-dij kiszabása. 19. A közgyűlés előtt 24 órával előbb netalán beadandó indítványok tárgyalása. —- Személyi hír. Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja ma reggel Budapestre utazott, honnan holnap délután az országos Vörösmarty-ünnepélyen leendő részvétel ózdijából Székesfehérvárra megy. Kedden, jövő hó 4-én ismét visszatér városunkba. — A „Kölcsey-egyesiilet“ választmánya vasárnap, f. hó 25-én ülést tartott, melynek tárgyát a pályakérdések kitűzése képezte. Az e czélból kiküldött bizottság indítványa elfogadtatott és elhatározták, hogy két pálya- kérdést tűz ki az egyesület. Az egyik prózai mű „Kölcsey működésének hatása Szatmár vármegyére“, jutalma 20 drb 10 koronás arany. A második pályadij költeményre lett kitűzve, mely Révay Miklósnak, a nagy piarista nyelvtudósnak emlékére a nagykárolyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történendő leleplezésekor mint alkalmi óda szerepelend, jutalma 5 drb 10 koronás arany. Mindkét műnek irodalmi színvonalon állónak kell lennie s pályázhatnak az egyesület körén kívül állók is. A pályaművek 1901. év márczius 15-ig adhatók be. — Főgimnáziumi ünnepély. A főgimnáziumi ifjúság által deczember hó 1-én szombaton délután fél 4 órakor a városi tornacsarnokban tartandó Vörösmarty-ünne- pélyre ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét azon reményben, hogy az ifjúságnak nemes irányú buzgalmát, minél tömegesebb számban leendő megjelenésével fogja méltányolni. — A Kölcsey-Egylet Vörösmarty ünnepélye. A nagykárolyi Kölcsey-egyesület Vörösenyészik jól tudjuk, kétkedés tárgyát nem is' képezheti eme körülmény, gondolatmenetünk létrájának hágcsóin csak az a kérdés akadozik meg, hogy ha talán még sem tisztán, csak fizikai lánczszem az ember s úgynevezett halhatatlan lélekkel megáldott lény, hová lesz hát a halál után az a lélek"? A november hangulati bölcselkedés azonban nem annyira a lélelekkel való bibelődésre ösztökél, mint inkább szegény testünk prózai sorsán való szomorkodásra. A csúnya, nedves föld látása akaratlanul is minduntalan a koporsók titkaira tereli gondolatainkat, analytikus eszünk a sírok mélyébe mártogatjabonczkését a sötétség és férgek honát kutatja, ahova még a forró nyári napsugár sem hatolhatott be soha. De hova is lett az az édes-bűvös nyári napsugár, mely a tova tűnt hónapokat annyi melegséggel árasztotta el, pazar színeket égetve a viruló természet köntösére"? Elköltözött messzire, ahol narancsfák, myrtusok illatoznak, ahol alóek, kaktuszok tapadnak a kemény szirtekhez. Ott pihen most valahol, valami ódon márványpalota repkénynyel befuttatott balconján, avagy enveleg az Adria hullámaival és a siroccó- val ölelkezve, szerelmet, szenvedélyű gerjeszt az örök tavasz honában s könnyedén csapóiig a sötét lombzatu kaméliák, sima levelű fikuszok között. Gsapodár módon jól éli világát, de itt szomorúságot hagyott hátra, mert hát a novemberi napfény, még ha olykor biztató, tiszta ragyogásu is, erőtlen s gyönge! már, legfeljebb csak hosszabbítja az őszi haldoklást. Mikor a jó meleg nyári napsugár szívtelenül elosont, a természet még küzdött a' halál kaszájával, azt hitte, hogy Persephone tavaszi csókja, jó talizmán ellene, de hiába vergődött, kínlódott, a hervadás erőt vett rajta és kénytelen volt megadni magát sorsának. • A leselkedő hideg téli szél könyörtelenül rálehelt mindenre, lekopasztotta a fák vérvörös lombjait, csak egy néhány rozsda- szinti levél révedez még, a puszta ágakon. A mezőkön egy-egy árva napraforgó is mered még az égnek, megfosztva ékességétől, aranysárga virágától. Imitt-amott egy leveleden kökénybokor is búslakodik a bozótos árakparton, messze kéklő gyümölcseire, hamvat csípett a dér, gyökereire ránőtt a tolakodó szerbtövis. A lápi táj is siralmas képet nyújt. A levagdalt nádas fekete vizének partján egy- egy didergő madár gubbaszt, a gágogó vad- kacsa-hadat már elriasztotta nyári fészkéből a zord idő és a lápi tó sötét tükrén csak félénk apró szárnyasak bukdácsolnak, mohón kapkodva a megbámult levelii kolokányon meghúzódó bogarak után. Titokzatosan suttogó sás alján nem mosolyg már felénk a kékszemü nefelejts, nem hajlong a büszke sárga liliom, nem hullámzik szelíden, napsütötte tengerként a nád, fehér vizi rózsa nem úszkál, fényes, lapos levelek között, egy dérütötte, rothadó növényszerü mocsár áll előttünk, mely egészségtelen miazmákat gőzölög ki. Bár merre tekint a szem, komor képeket lát, — tél apó pusztító fuvalma sir le már az egész természetről, a szomorú, vigasztalan novemberben. ! marty Mihály születésének 100 éves évfordulója alkalmából 1900. évi deczember 2-án délután 6 órakor a régi kaszinó nagytermében ünnepélyt rendez, melyre Nagy-Károly ; város és vidéke t. közönségét meghívja. Műsor: 1. Szózat. Előadja a dalárda. 2. Elnöki ; megnyitó. Tartja Nagy László. 3. Szép Ilonka. Vörösmartytól. Szavalja Vukovics Mártha kisasszony. 4. Vörösmartyról. Irta és felolvassa Dr. Kováts Dezső. 5. Dalünnepen. Kern Károlytól. Előadja a dalárda. Belépődíj nincs. — A kereszténység 900 éves fennállásának megünneplése. A róm. kath. elemi j fiúiskola tanulói, kegyelettel ünnepelte meg í f. hó 25-én a magyar kereszténység kilencz- százados jubileumát. Reggel 8 órakor ünnepélyes szentmise volt, mely után a tanulók a róm. kath. iskola földiszitett nagytermébe vonultak. Itt főt. Palczer Ernő igazgató ur a nála már ismeretes ékes szavakkal méltatta az ünnepélyt, a tanulókat vallásosságra és hazaszeretetre intve. Az ünnepély a következő sorrendben folyt le. 1. Pápai hymnus, énekelte a tanuló-ifjuság. 2. Hunyadi, szavalta Nonn Gábor IV. o. t. 3. A magyar kereszténység jubileumáról, felolvasás, tartotta Kruppa Mihály IV. o. tanító. 4. Magyarok nagyasszonya, szavalta Leitni Ferencz IV. o. t. 5. Alkalmi beszéd, Magyarország térképe előtt, tartotta Szolomájer István IV. o. tanuló. 6. A hazaszeretet, szavalta Tóth László IV. o. t. 7. Kölcsey-Hymnusz, énekelte a tanuló-ifjuság. Végezetül főt. Tímár Péter hitoktató szólt a tanulókhoz, leikökre kötve, hogy az Istent féljék a hazát és koronás királyát szeressék. — Esküvő. Vida Elek helybeli kir. telekkönyvvezető kedves leányát Vida Czellát szombaton vezette oltárhoz városunkban Nagy- bölöni Bakó Adorján nagykükíillőmegyei közigazgatási tisztviselő Segesvárról. Násznagyok voltak Fógel Kálmán nejével és Bakó Bálint, a vőlegény nagybátyja nejével. A polgári házasságkötés után az egyházi es- ketést Szabó Norbert szatmáregyházmegyei kanonok a menyasszony nagybátyja óhajtotta végezni, de közbejött betegsége miatt Hollóssy Béla főgimn. tanár adta az egyházi áldást az ifjú párra, megható szép beszédet intézve hozzájuk. Este a menyasszonyos háznál nagy lakoma volt számos pohárköszöntővel, melyek az uj párt és örömszülőket éltették. Állandó boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez! — Kinevezés. Főispán ur ő méltósága Papp Kálmánt, ki régebben szinérváraljai járási főszolgabíró volt, megyei várnagygyá nevezte ki. — Ünnepély. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló „Margit“ leánynevelő-intézet igen kedves ünnepélyt rendezett e hó 25-én, délelőtt a magyar kereszténység kilenczszáza- dos jubileumának megünneplésére. Az ünnepély nagy közönség jelenlétében folyt le. Lefolyásáról röviden a következőkben számolunk be. Az ünnepélyt főt. Palczer Ernő igazgató nyitotta meg, ki valóban ékes szavakkal tolmácsolta az ünnepély czélját, hogy t. i. az ártatlan kis növendékek is részt vegyenek az országos jubileumi ünnepségekben, hogy kevésbbé átértő elmével, de ártatlan szivük kedves melegével adjanak örömüknek kifejezést a magyar kereszténység 900 éves honfenntartó munkájáért. A szívhez szóló szép megnyitó beszéd után e kisded növendékek ajakán felhangzott az „Ajkainkról zeng az ének“ örömdal, majd Győrffy Erzsiké csinos, értelmes beszédben szólt a magyar kereszténység jubileumáról. Kedves volt Juhász Mariska „Hazánk Nagyasszonyához“ czimü szavalata is, a mely után a pápai hymnust énekelték szépen a növendékek. Táby Magda zsengekorát felülhaladó ritka értelmes szép alkalmi beszé- decskéje után egy igen kedves dal, Ave Mária következett. U-tánna Győrffy Irma szavalta szépen a „Magyar leány imáját“, majd Borody Jozefa tartott Magyarország leiró és politikai földrajzáról egy igen kedves kis előadást. Friedl Annuska „A honleányt“ szavalta még, mire a növendékek énekelte Hymnus következett. Az énekszámok mind gondos betanításról tanúskodtak. Végül az igazgató köszönő szavai zárták be méltóan a hallgatóknak bizonyára sokáig emlékezetes kedves ünnepélyt. — Gyászeset. Nagy csapás érte Spitz Dezső nagvecsedi földbirtokost. Áldott emlékű neje 41 éves korában hirtelen bekövetkezett halálozás folytán elköltözött az élők sorából. A megboldogult úri asszony, mint példás nő, mint önfeláldozó anya általános közszeretetnek örvendett, s ha valakit Nagy- Eesedre vezette sorsa, sohasem mulasztották > el a legjobb háziasszony vendégszerető házát felkeresni. Tegnap helyezték a megboldogul- : tat a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra, a kiterjedt rokonság és a család nagyszámú barátainak jelenlétében. Dr. Fürth Ferencz főrabbi megható gyászbeszéde után a sírnál Berey József nagyecsedi ev. ref. lelkész vett megható búcsút a drága halottól. Szerető férje és 7 gyermekének pútolhatlán veszteségét a vidék intelligentiájának őszinte részvéte enyhítse. Áldás poraira! — Dohánybeváltási határidők. A folyó évre a dohánybeváltó határidőket a miniszter a következőleg állapította meg. A nagykárolyi beváltási állomáson deczember 17-től február 19-ig, az érmihályfalvai beváltási állomáson január 2-től február 28-ig, a nyírbátori állomáson január 2-től február 26-ig és a vásárosnaményi beváltási állomáson deczember 10-től február 28-ig. A nagykárolyi beváltó állomásra az alispán politikai biztosnak Rácz Miklós nagykárolyi lakost nevezte ki. — Eljegyzés. Heizler Antal gróf Károlyi uradalmi ispán vasárnap, folyó hó 25-én tartotta eljegyzését Fábry Mariskával, Fábry Endre polgártársunk kedves leányával. Gratulálunk ! — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Bányai Endre mátészalkai, Uray Károly szatmárnémeti járásbirósági albirákat jelenlegi bírósági székhelyükön járásbirókká nevezte ki. Mindkét uj biró rokonszenves alakja nemcsak a helyi, hanem a megyei társadalomnak is és nagyszámú ismerőseik tömegesen üdvözölték őket a megérdemelt előléptetés alkalmával, melyhez mi is őszintén csatlakozunk. — Tűz. Tegnap délelőtt 10 órakor Bálint Bertalan nagyutczai lakosnak istállóteteje kigyulladt, de szerencsére, az idejekorán érkezett segélynek, nagyobb kárt nem okozott. A tűz keletkezésének oka valószínűleg az istálló mellett levő konyhának kéményéből kipattanrt szikra volt. — Eljegyzés. Szilágyi Sándor távirda- kézbesitő e hó 24-én jegyet váltót Nagy Zsigmond kovács-iparos leányával, Terikével. — Népkonyha megnyitás. Az izr. nő- egylet által fentartott városi népkonyha ez- idei működését uj helyiségében (régi kaszinó udvari épületében) jövő decz'. hó 9-én d. e. fél 12 órakor fogja megkezdeni. Akik a népkonyha jótéteményét igénybe akarják venni, mindennap jelentkezhetnek az elnökségnél (Kaufmann Mártonné és ifj. Sternberg Sán- dorné úrnőknél.) Az érdeklődőket, különösen az igen tisztelt hölgyközönséget úgy a megnyitás alkalmával, mint az egész idény alatt szívesen látja az egyesület. —- Esküvő. Gellért Endre Nagy-Bánya szab. kir. város polgármestere, ma esküszik örök hűséget M.-Szálkán Ilosvay Blanka kisasszonynak, Ilosvay Endre főszolgabíró és neje Jeszenszky Erzsébet kedves és szép leányának. — Házfelavatási ünnepély. Emlékezetes ünnepély folyt le folyó hó 25-én a nagykárolyi kath. legényegyesületben. Ekkor avatták fel ugyanis az átalakított helyiséget, Isten áldását kérve a hajlékra, mely alatt szerényen bár, de serényen folyik a nemes munka, mely hivatva van hazánk iparos ifjúságát vallás-erkölcsös alapon, a mai kor haladó igényeinek megfelelőleg oktatni és nevelni. A felavató-ünnepély azzal kezdődött, hogy a tagok az egyleti zászlók clővitele mellett részt vettek az isteni tiszteleteken. I). u. 4 órakor megjelent az egylet helyiségében főt. Palczer Ernő, k. r. kormánysegéd ur, az egylet védnöke és teljes egyházi orna- tusban sorra megáldotta a termeket, majd ünnepi beszédet tartott. A kenetteljes és lelkes-szavakat, melyekkel a nap jelentőségét méltatta és az egyesület tagjait buzgó együttműködésre és a vallásos érzés fejlesztésére buzdította, a szép számmal egybe- gyült közönség ájtatos figyelemmel hallgatta. Á valóban megható egyházi szertartás után a felolvasó-ünnepély következett. Elsőnek Sállay Lajos lépett az emelvényre és a nála már annyiszor tapasztalt rátermettséggel adta elő Fliesz Henriknek ez alkalomra irt vallásos és hazafias eszmékben gazdag ódáját. Szűnni nem akaró tapsvihar jutalmazta úgy az ügyes előadót, mint a költeménynek az irodalom terén jónevü szerzőjét, Fliesz Henriket. Ezután az egylet vezetésében nagy tevékenységet és szorgalmat kifejtő elnök Tietz Sándor tartotta m^g az alkalmi beszédét, mely úgy formára, mint tartalomra nézve igen szépen sikerült s nagy hatást ért el. Különösen mély ben j- 1 mást gyakorolt az ifjúságra, kiknek lelkesebb, odaadóbb vezetője sohasem volt Tietz Sándornál. Lelkes éljenzés kisérte a szeretett | elnök elhangzó beszédét. Ezután Matesz Mariska elszavalta Nádor Béla főgymn. tanárnak „A mi házunk“ ez. alkalmi költeményét. Helyesen felfogott és lelkesen előadott szavalata találja jutalmát abban a lelkesedésben, mely szavalatát követte. Igen sikerült volt a felolvasás is, melyet Ilolczin- ger István elemi isk. tanító tartott; humoros tárgya nagy derültségben tartotta a közönséget, mely tapsával jutalmazta meg a rokonszenves felolvasót. Méltó befejezést nyert az ünnepély Böhm Irina remek szavalatával, ki Latkóczy Mihálynak „Házfelavatáskor“ czimü költeményét, műkedvelőt felülhaladó átérzéssel adta elő. Este 8 órakor közvacsorára gyűltek össze az egylet tagjai s az érdeklődő közönség. Mintegy lO-en vettek részt a vacsorán, mely mindvégig a legkedélyesebb hangulatban s az ünnepélyes napihoz méltóan folyt le. Természetes, hogy