Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-25 / 43. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

Ma Szatmárra megy és holnap ismét visszatér székhelyére.

— Hivatalvizsgálat. Galba Lajos a szatmári kir. törvényszék elnöke a múlt szombaton kezdette meg a helybeli kir. járás bíróságnál a hivatalvizsgálatot s azt valószínűleg e héten be is fejezi.

— Búcsú-bankett. Hadusfalvi Ludmann Gyula ezredes, ki 6 évig volt ezen ezred parancsnoka, búcsú-bankettjét f. hó 29-én tartja Szatmáron a honvéd-tiszti étkezdében, a hol a külállomások (Nagy-Károly, M.-Sziget) is — a tisztikar nagyobbrésze által — képviselve lesznek.

— A Kölcsey-egyesület választmánya folyó hó 28-án vasárnap délután 4 órakor" a vármegyei székház kistermében ülést tart, melynek tárgyát az irodalmi szakosztály elnökének megválasztása képezi. Minthogy pedig ez ülés e tárgyban már másodszor lett egybehiva, az egylet elnöke Nagy László figyelmezteti a tagokat, hogy a megjelentek — számukra való tekintet nélkül —- választani fognak.

— Dal estély. Dalegyesületünk november hó 3-án a Polgári Olvasókör nagytermében igen érdekes műsorral dalestélyt tart, terített asztalok mellett. Az egyesület megnyerte Pintér Hedvig és Bamberg Etelka k. a., valamint Pintér Ödön urat közreműködésre s igy az estély igen szép sikernek néz elé, Reméljük, hogy közönségünk törekvő dalárainkat pártfogásával fogja megörvendeztetni Külön meghívók nem bocsáttatnak ki, a közönség falragasz utján lesz meghiva, melynek szövege a következő: A Nagykárolyi Dalegyesület 1900. évi november hó 3-án szombaton a Polgári Olvasókör nagytermében terített asztalok mellett Pintér Hedvig és Bamberg Etelka kisasszonyok, valamiül Pintér Ödön ur szives közreműködésével jótékonyczélu dalestélyt tart, melyre Nagy- Károly város és vidéke nagyérdemű közönségét tisztelettel meghívja a rendezőség, Műsor: 1. „Magyar népdalok“, Hoppe Dezsőtől, előadja : a dalegyesület. 2. „Vallomás“, monológ, Cyprián A. Józseftől, előadja: Pintér Hedvig kisasszony. 3. „Népdalegyveleg“, czimbalmon előadja: Bamberg Etelka kisasszony. 4. „Balatoni dalok“ Gaál Fe- rencztől, előadja: a dalegyesület. 5. „Felolvasás“, (részlet az „Elhagyatva“, ez. regényből) tartja: Pintér Ödönur.6. „Virágénekei“. Dr. Bródy Miklóstól, előadja: a dalegyesület. Belépő-dij 1 korona. Előadás után táncíz. Kezdete fél 8 órakor.

— Felsőbb tisztitanfolyamba vezénylés. Hadusfalvi Spillenberg Gábor főhadnagy zászlóaljunktól a m. kir. honvéd felsőbb tisztitanfolyam hallgatására Budapestre Levezényeltetek.

— Eljegyzés. Blum József helybeli fiatal mészáros, e hó 18-án váltott jegyet Serly József polgártársunk kedves leányával, Mariskával. Boldogság kisérje frigyüket!

— Szinikerület aiakitása. Gróf Festetich Andor a vidéki színészet országos felügyelője elkészítette már a tervezetet, mely több nagyobb városban a színészet állandósítását, továbbá két vagy több város egyesítésével állandó szinkerületek létesítését czélozza. Városunk a tervezet szerint Szatmár, Nagybánya, Zilah és Szilágysomlyóval képezne egy kerületet. Mi teljes megelégedéssel vesz- szük a tervezetet, mely megfelel a már általunk több ízben hangoztatott óhajnak s hisszük, hogy a többi városok is örömmel látnák, ha sikerülne a terv megvalósítása.

— Templom-építés. A helybeli izr. orth. hitközség — mint értesülünk — templom- építését határozta el; már meg is történt a helyszíni tárgyalás a telek kijelölése czéljából.

— Városi telefon-hálózat. Üdvös és következményeiben eléggé nem méltányolható mozgalom foglalkoztatja intézőköreinket. Dr. Adler Adolf ügyvéd, kezdeményezésére városunk tekintélyes polgárai feliratot intéztek a kereskedelemügyi minisztériumhoz, városi telefonfelállitás és az országos telefon- hálózatba leendő beillesztése iránt. Nem tudjuk ellégé méltányolni e terv létrejöttével annak beláthatatlan horderejűt városunk fejlődésére, mely hivatva lesz keresk. és ipar érdekeinknek és egész gazdasági tevékenységünknek uj irányt adni. A kereskedelemügyi miniszter szeretett főispánunk személyes interventiója és utánajárása folytán méltányolta ama fontos érdekeket, melyek piaciunknak — mint az alföld egyik mezőgazdaság góczpontjának az általános forgalomba leendc bevonásával istápolást nyernek — legnagyobl készséggel tette az ügyet magáévá és hozzá járulásáról az érdekelteket a nagyvárad posta- és távirda-igazgatóság utján értesítette Egyúttal elrendelte, hogy az építendő posta ház tervébe egy központi telefonállomás he íyisége is beillesztessék. Már most polgárain kon áll, hogy régi óhajunk a megvalósuld: stádiumába lépjen és városunk — interur bán utján Szatmár— Debreczen—Budapestté direct összeköttetésbe jutván — megilleti helyét elfoglalja a gazdasági téren is. A:

I előfizetésre vonatkozó nyilatkozat a Nagy I károlvi keresk. és marhánknál letett i vm

HÍREK.

— Meghívás. A képviselőtestület t. tagjait folyó év október hó 28-ik napján délelőtt 10 órakor a városház tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1900. okt. 23. Deb- reczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. Dr. Áldor Adolf városi főorvos lemondásának bejelentése. 2. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentése. 3. Szervezeti szabályrendelet módosítása. 4. Tisztviselői nyugdíj szabály- rendelet megállapítása. 5. Tűzrendészed szabályrendelet változtatása. 6. A lövölde-kert bérbeadása tárgyában megtartott árverésen felvett jegyzőkönyv bemutatása. 7. Az izr. nőegylet kérelme a népkonyha segélyezése iránt. 8. A zsidótemplom-uteza szabályozási vonalának megállapítása. 9. Az utczák uj házszámozása és az utczák nevének megállapítása. 10. A ref. templom utczai szabályozás tervének megállapítása s egyes telkekhez csatolandó utczarészlet árának megállapítása. 11. Kaufmann testvérek és társa kérelme a város tulajdonát képező ingatlanból eladás iránt. 12. Szeptember havi pénztár- vizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 13. Októ-1 bér havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv be- j mutatása. 14. Az árvapénztár kezelési sza- i bályrendelet módosítása.

— Személyi hír. Gróf Hugonnai Béla főispán vasárnap este városunkba érkezett, honnan kedden visszautazott Budapestre.

liléikből az álmot, mikor már a Rákóczy messze vidékre elbugó harangja is elsiratta valamelyik hosszuesápú, nagyliasu cívisnek ez árnyékvilágból kimúlását.

így tart ez pár hétig, mig a vésztjósló fellegeket hordó választási izgalmak le nem csüapulnak. De ha vége a választásoknak, ha van segélyegyleti, irodalmi stb. elnök, meg ha a sok port felverő könyvtárnoki állás szintén be van töltve: kezdődnek a komoly munkálkodás napjai. A coetus képe egészén megváltozik. Hanem a jókedv, derült világnézet, az soha sem szűnik meg létezni benne.

* * *

*

A mindennapi, komoly munkával összeférhető vidám hangulatot egyedül a kápsálás (őszi segélygyiijtés), az electiók (legátióválasz- tások) zökkentik vissza az imént vázolt tul- csapongó helyzetbe.

Ezeknek érdekességeiről, valamint az egyes, különleges elnevezésű coetusok évtizedekre visszanyúló múltjának nevezetei eseményeiről, azok keletkezéséről, alakulásáról, fennállásáról, az illető coetusok lakó: által vezetett coetus-könyv hiteles adatainal alapján, más alkalommal óhajtok egyet-másl , elmondani.

(Debreczen). Tóth LüJOS.

I eszközölhető és ha legalább 30 előfizető egy évre összegyűl, úgy a városi telefonhálózat már 1901. márczius havában megnyílik. Elő- ! fizetési dij havonta hivataloknak 5 korona, j magánosoknak 10 korona; ha azonban az előfizetők száma 60-ra emelkedik, úgy a dij , is felére redukálódik. Felhívjuk városunk I polgárságát, hogy úgy saját, mint városi érdekből mennél többen jelentkezzenek a te- i lefon előfizetőiül, mely arányban az elöfize- i tési dij is természetesen csökkenik. Eddig az I ivet következők Írták alá: dr. Adler Adolf, dr. Czukor Lajos, Czukor Márton, Első nagykárolyi mügőzmalom, Kaufmann Adolf, Nagykárolyi kereskedelmi és iparbank, Kaufmann Ignácz és fia, Nagykárolyi önsegélyző-népbank, Stern Emil (kávéház), Kerekes Bertalan, Weinberger Ferencz, Nonn Gyula, Bing Mór és társa, Központi takarékpénztár Nagy- Károlyban, Nagykárolyi takarékpénztár egyesület, Lamarche Albert (fürészgyár), Wagner Lajos, dr. Serly Gusztáv, dr. Aldor Adolf (közkórház), Pazuchanics Ignácz. Ismételve felhívjuk olvasóink figyelmét e közérdekű intézmény támogatására.

— Esküvő. Kirilla Zachar helybeli fiatal czipész-iparos műit vasárnap esküdött örök hűséget Rencz Teréznek, Rencz János polgártársunk kedves leányának.

— Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó 18-án közgyűlést tartott városunkban Domahidy Sándor alelnök elnöklete alatt. Elfogadta a közgyűlés az elnöki előterjesztést, hogy a társulat gróf Károlyi Tibort, a társulat nagyérdemű elnökét kitüntetése alkalmából üdvözli. Tudomásul vették az igazgató-főmérnök jelentését a munkálatokról. A földmivelési miniszter leirt a társulathoz, s megígérte, hogy az átmetszés baloldalán a védtöltéseket még ez évben kiépítteti, de ezzel szemben arra kötelezte a társulatot, hogy a régi Szamos baloldali védtöltését mindaddig, mig az átmetszés meg nem nyitható, a lehető legjobb karban tartsa fenn, a mely kötelezettség ellenőrzését a miniszteri biztosi teendőkkel felruházott szatmári folyam mérnöki hivatal főnökére bízta, aki ha szükségét látja a saját hatáskörében megteheti a szükséges intézkedéseket a társulat költségére. A közgyűlés ezen kötelezettséget elvállalta. A számvizsgáló-bizottság jelentését az 1899. évi számadásokra vonatkozólag elfogadták és számadóknak a felmentvényt megadták. Az 1901. évi költségvetést minden vita nélkül elfogadta a közgyűlés. Bejelentették, hogy a másodrendű belvízcsatornák terveit engedélyezés végett beterjesztették az alispánhoz. A közgyűlés ezúttal is kimondta azt, hogy a másodrendű belvízcsatornák közzül azokat csináltatják meg első sorban, amelyekre nézve az érdekeltek a szükséges földterületre nézve kártalanítást nem igényelnek. A választmányt egy taggal kellett kiegészíteni. Szavazásra került a sor és gróf Tisza Lajos, Madarassy Dezső és Rébay Dezső közül gróf Tisza Lajost választották meg. Számvizsgálóknak ismét megválasztották ; Schik Emilt, dr. Schönpflug Richárdot és Komoróczy Jenőt. A társulatot a Tisza-völgyi társulat közgyűlésén ugyanazok fogják képviselni, a kik a múlt évben képviselték. A közgyűlés előtt választmányi ülés volt, a melyen részt vett gróf Tisza István is.

— Esküvő. Ifj. Vaday Károly király- daróczi kereskedő, f. hó 23-án d. e. 11 órakor esküdött örök hűséget Rózsa Károly — a szat- márhegyi h. é. vasút üzletvezető-igazgatója — bugának Jozefának, a szatmári ev. ref. templomban ; az esketést Rácz István szatmári ev. ref. lelkész végezte. Tanuk voltak: a vőlegény részéről Papp Ambrus gör. kath. esperes ; a menyasszony részéről Szlávy Géza gőzmalmi levelező. Esküvő után Rózsa Károly vendégszerető házigazda ebédet adott az uj pár tiszteletére, melyen a szatmári előkelőségek közzül is többen vettek részt. Az első felköszöntőt Papp Ambrus király- daróczi gör. kath. esperes, mint a házasság megkötésénél jelen volt tanú, — ki jó hazafi- ságáról széles körben ismeretes — mondotta az uj párra; pohárköszöntőjében igen szépen jellemezte a rokonérzelmü szivekben levő érzelmeknek egymás iránti megnyilatkozását. Ezután Rácz István szatmári ev.

I ref. lelkész, mint aki egyházi áldásban részesítette az uj párt, emelkedett fel szólásra, lendületes beszédben fejezte ki, hogy csak két érzelem van, ami az ember szemébe könyet csalhat, az öröm és a fájdalom, végül az uj párnak áldásteljes hosszú életet kíván, azon kikötéssel, hogy soha ne legyen okuk arra, hogy a fájdalom csaljon könveket szemökbe. Erre ismét Papp Ambrus gör. kath. esperes lelkész válaszolt ezen három papi felszóllalás után Vaday Lajos a vőlegény öcscse mondott talpra esett s nagyderültséget okozott pohárköszöntőt, a házigazda nagyobbik fiára Zoltánra, kinek szintén születésnapja ünnepeltetett s egyszersmint az uj párra is; beszédét azon derültséget keltő kijelentéssel kezdette meg, hogy mivel Magyarország alkotmányosan kormányoztatik, aminek a szólásszabadság sarkalatos tényezője, ennélfogva nemcsak a papoknak van megengedve a szó, hanem a szólóhoz hasonló egyszerű honpolgároknak is, amit ez alkalommal már azért is igénybe vesz, mert erre nézve a szoros rokoni kötelékből kifolyó jó érzelmei késztetik s kéri a Mindenhatót, nyújtson segédkezet az uj párnak egy hosszú és boldog családi élethez. Majd a házigazda mondott rövid, de annál szellemesebb pohárköszöntőt, melyben kifejezte, hogy neki, mint vasutasnak, mielőtt felülne a vasútra, tudnia kell azt is, hol kell leszállnia, igy van jelenlegi beszédével is, miért untassa tehát a társaságot a közbeeső állomásokkal, mikor előre tudja, hogy a végállomás, ahol ki kell szállnia, az lesz, hogy: éljen az uj pár! Ezekután megindult a pohárköszöntők egész sorozata. Vásárhelyi Miklós a hölgyekért, aztán Papp Ambrusért, majd Vaday Menyhért örömapáért és Rózsa Károly, mint örömapa helyettesért; a házigazda kedves vendégeiért és azokért, kik a különböző vallás és nemzetiségűek között a jó hazafiasság és egyetértés megvalósításán fáradoznak (köztük Papp Ambrusért). A pohárköszöntés csillapultával Szlávy Gézáné gyönyörű czimbalom- játékával a jókedv általánossá lett, a dalkedvelők meglepetve és gyönyörrel hallgatták líubányi szatmári állomásfőnök igazi élvezetet nyújtó kellemes tenor-hangját; a kedélyes társaság késő este az uj pár elutazásával oszlott szét.

— Vonatelgázolás. A múlt szombaton reggel öt órakor, mikor a szatmári személy- vonat a pályaudvarra berobogott, Várady Mihály és Pál Lajos hordárok az érkező vonat előtt átakartak futni a szintén akkor érkezett debreczeni vonathoz, hogy a pod- gyászokat az utazóktól átvehessék. De a vonat mind a kettőt elütötte és Várady Mihályt teljesen összezúzta, úgy, hogy azonnal szörnyet halt. Ellenben Pál Lajos csak könnyű sérülést szenvedett. A gyászos végett ért Várady Mihályt özvegye és hat kis gyermeke siratja. A szerencsétlen ember saját vigyázatlanságának köszönheti halálát, mert az állomásfőnök már előzetesen szigorúan megtiltotta a hordároknak, hogy az érkező vonatok előtt menjenek át a másik vonathoz. Pál Lajost a kórházban ápolják.

— Újítás a postánál. Nagy-Károly város területére szóló postautalványokat folyó évi november hó 1-től kezdve a kézbesítő közegek a czimzettek lakásán, illetőleg üzlet- helyiségében fogják kifizetni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltóságának 1900. évi junius hó 28-án kelt 15285. számú rendelete alapján ezért az összegre való tekintet nélkül utalványonként 4 fillér kézbesítő dij lesz fizetendő, de ha ugyanazon czimzettnek egyszerre 5-nél több utalványt fizetnek ki, darabonként csak 2 fillér kézbesitő-dij jár, ez esetben azonban csoportos átadó vevényenkint legalább 20 fillér. Ha egy és ugyanazon kézbesítés alkalmával ugyanazon czimzett számára több csoportos átadóvevényt kell készíteni, azok a kézbesítési dijakra nézve csak egy consignatiónak tekintetnek. — Czimzettnek a kézbesítési dijat a pénzösszeg átvétele előtt kell lefizetnie. Express és távirati utalványokért e dijak nem járnak. Azon magánfelek, kik a házhoz-kézbesitést nem kívánják, hanem utalványaikat (pénzeiket) a posta- és távirda- hivatalnál akarják átvenni, utalványaiknak külön kezeléséért havonként 4 korona raktárdíjat tartoznak fizetni, melynek ellenében kézbesítő dijat nem szednek. Amennyiben ily felek levelezésüket is a posta- és távirda- hivatalban kívánják átvenni, ezért külön ha- vonkint és előre 2 korona fiókdijat fizetnek. A raktáros feleknek utalványaik átvételére naponta a posta- és távirdahivatal főnöke által a posták érkezésére és a szolgálat követelményeire való tekintettel kijelölt két órai időtartam áll rendelkezésre. Azon raktáros felek, kik postautalványaikat nem személyesen veszik át, az átvétellel megbízottjaik számára szabályszerű meghatalmazást tartoznak kiállítani és ezt a posta- és távirdahivatal főnökének átadni. Rendszerint csakis magának a czimzettnek, illetőleg törvényes képviselőjének és meghatalmazottjának fizetik ki az utalványozott összegeket, kivételesen azonban és ha czimzett a személyes átvételt a posta- és távirdahivatalhoz intézett Írásbeli értesítéssel magának fenn nem tartotta, a 40 koronát meg nem haladó utalványösszegeket családja valamely felnőtt tagjának is kellő aláírásra kifizetik. Az időleges nagyobb vállalatoknál alkalmazott munkásoknak, továbbá szállókba, vendéglőkbe, kávéházakba szóló postautalványokat 40 korona összegeTi felül a személyazonosság kellő igazolása után mindig a czimzettnek magának, ellenben 40 korona összegig — Postai Tarifák és Postaüzleti Szabályzat I. része 19. §-ának f) pontjában leirt és az ebben idézett szabályrendelet föltételei esetén — vállalkozónak, illetőleg a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának is kifizetik. Mind ez eltérő eljárás helyes kézbesítésnek tekintendő. Ha az utalványozott összeget nem maga a czimzett veszi fel, az aláírásnak a következőgazdaságtannal foglalkozó tudósok véleménye.

• hogy mig a férfi extensiv működik és pénzt keres, az asszony intensiv működjék s a befektetést és tőkét kezelje, vagy a hogy tudományosan mondják: egyik legyen a termelő, másik a fogyasztó és igy mindenik a szükséges, megfelelő munkát adja. A férfi kiterjeszti munkásságát, tetterejét a külvilágra : ott az pénzzé válik, az asszony ugyanolyan mennyiségű munkájával befelé, — a házitüzhelynél őrködik, hogy a pénz megfelelően változzék át fogyasztássá, t. i. lakásra, élelemre, szórakozásra, egészségére, gyermeknevelésre stb. Tudva való, hogy mind á két ága a gazdaságtannak egyforma fontos a boldogulás terén, mert mindkettő tulajdonképen tőke. Ha a nő tudása, takarékossága, Ízlése és figyelme folytán a család (mindig a jövedelméhez képest) a lehető legjobb táplálékot, ruházatot, egész- j séget élvezi, ha ért a nő a főzéshez, bevásárlási forrásokhoz, ha ösmeri a dolgok értékét, képzett a betegápolásban és gyermek- ápolásban, valamint a gyermeknevelésben : akkor már magára vállalta a családfentar- tásának felét, a nélkül, hogy összeütközésbe! jönne akár a természet törvényeivel, akár hajlamaival, mely őt a legnehezebb földi misszióra predesztinálta. Nálunk persze a nőnevelés még nem érte el az ilyen ideált, de már az északnémet, a holland, az angol, de még a könnyelműséggel vádolt franczia középosztályi! női is szakavatottan ösmerik a gazda- : sági értékét egy megfoltozott ingnek, vagy | egy friss és kitűnő élelmiszernek, valamint a gyógymódokkal és pedagógiával is tisztá- : ban vannak. Azonban nem csalódom, ha azt állítom, hogy öntudatlanul és csupán veleszületettségöknél fogva, tiz perczentje a magyar nőknek is ilyen. A többi idővel megfogja és meg kell, hogy tanulja, mi a nő munkásságának czélja. (Vége küv.)