Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-11 / 41. szám

60 fill. Dr. Jászy Ferenez 587 kor. 18 fill. Czukor Márton 578 kor. Báthory István 575 kor. 48 fill. Bagossy Pál 572 kor. 46 fill. Bunda Miklós 558 kor. 56 fill. Péchy László 550 kor. 36 fill. Papp Béla 550 kor. 36 fill. Kaufmann Adolf 532 kor. 43 fill. Kaufmann Márton 523 kor. 60 fill. Bing Mór 522 kor. 32 fill. Dr. Somossy Ignácz 514 kor. 18 fill. Nonn Ferencz 487 kor. 86 fill. Schiff Ábrahám 487 kor. 29 fill. Fitos Ferencz 483 kor. 76 fill. Friedl István 465 kor. 68 fill. Borody György 452 kor. 80 fill, és Sternberg Dénes 446 kor. 47 fillér adóalappal. — A „Nagykárolyi Kör“. A Budapesten időző nagykárolyi egyetemi ifjak köre folyó évi október hó 3-án tartotta meg 5-ik ala­kuló közgyűlését. A tagok szokatlan nagy számban jelentek meg. A gyűlés megnyitása után Csipkés József volt szünidei elnök számol be a nagy szünidő alatt történtekről: a pénztár, könyvtár állapotáról; különösen az augusztus 4-én tartott tánczestély er­kölcsi s anyagi eredményéről szóló beszá­molót a közgyűlés köszönettel vette tudomá­sul. Ezután a tisztviselőválasztás ejtetett meg. Elnökké Schöberl Károly, alelnökké Csipkés József, főjegyzővé Tóth Zoltán egy­hangúlag megválasztattak. Dr. Vetzák Ede, tekintettel arra, hogy a könyvtárosi teendők annyira felszaporodtak, hogy amúgy is sok hivatalos teendőkkel biró főjegyző azt tovább nem végezheti, indítványozza, hogy a könyvtá­rosi tisztség a főjegyzői tiszttől elválasztassék és a könyvtárosi tisztség rendszeresittessék, mely tisztségre ajánlja ifj. Debreczeni Istvánt, kit is az indítvány elfogadása után megválasz­tottak. Pénztárnokká: Schöberl Ferencz, ellen­őrré pedig Boross József választattak meg. Bizottsági tagok: Alliquander Lajos, B. Ko­vács László, Nyusztay Antal, Marsik Jenő, Stróhmayer József és Papp Dezső. A meg­választott tisztviselők nevében Schöberl Ká­roly elnök köszönte meg a beléjük helyezett megtisztelő bizalmat és vállvetett munkára hívta fel a tagokat a kör szép és nagy czéljai megvalósításában. A gyűlés az újonnan megválasztott tisztviselők éltetésével ért Véget. — Eljegyzés. Vida István helybeli jó- nevü fiatal kereskedő múlt hó 22-én jegyet váltott Czeha István mátészalkai pintér-ipa­ros kedves leányával, Erzsikével. Boldog­ság kisérje frigyüket! — Kugliverseny. A „Kereskedő ifjak köre“ szept. 30. és okt. 7-én megtartott verseny- kuglizásán az 1-ső dijat Bokor Ferencz (Buda­pest) 18, a 2-ik dijat Róth Ábrahám 18, a 8-ik dijat Pataki György 17, a 4-ik dijat ifj. Róth Alajos 16, az 5-ik dijat Zicher János 16. sz. nyerték. — Bokor Ferencz ur a nye­reményből 10 koronát adott a kör részére, mit is köszönettel nyugtázok. Nagykároly, 1900. okt. 10. Varga Imre, pénztáros. — A rendőrség figyelmébe. Van egy szabályrendelet a járdák seprése és tisztán­tartására nézve, de ugylátszik, hogy a tisztításra kötelezettek ezt figyelembe nem veszik. Vagy egyáltalán nem takarítják az aszfaltot, vagy pedig reggel 8—9 óra között, akkor, midőn a legtöbb ember jár az utczán, végzik azt, olyan porfelhőt kavarva fel a járó-kelők orra alá, mely nemcsak kellemet­len, de valóságos csirája mindenféle kórnak és betegségnek. Talán közegészségügyi tekin­tetben intézkedhetne a rendőrség e tűrhetet­len állapot megszüntetése a járdáknak oly időben leendő takarítása végett, midőn még az utczai forgalom szünetel. (Beküldetett.) — Az épitő iparosok téli tanfolyama a budapesti m. kir. állami felső (épitő) ipar­iskolában (VII., Damjanich-utcza 28. szám) folyó évi november 3-án nyílik meg. A tan­folyam czélja és feladata a télen szünetelő kőműves-, ács- és kőfaragó-tanonczoknak és segédeknek szakmájukban olyan rendszeres kiképzése, hogy azok idővel mint pallérok, vagy mint önálló kőmives-, ács- és kőfaragó- mesterek működhessenek a gyakorlatban. A tanfolyam négy téli félévre terjed. Rendes tanulóknak felvétetnek: a 15 életévet betöl­tött azon kőmives-, ács- és kőfaragó tanonczok és segédek, a kik folyékonyan olvasni, Írni és számolni tudnak, legalább, egy teljes épít­kezési időszak alatt mesterségükben gyakor­latilag foglalkoztak. Azok, a kik több időt töltöttek a gyakorlatban, a felvételnél előny­ben részesülnek. A beiratások az intézet helyiségében folyó év október hó 15-től október 29-ig a köznapokon este 6 órától 7 óráig, a vasárnapokon és ünnepnapokon délelőtt 10 órától 12-ig tartatnak. A felvé­telnél a következő bizonyítványok szüksé­gesek: 1. Keresztlevél, vagy születési bizo­nyítvány. 2. Erkölcsi bizonyítvány. 3. Az elvégzett iskolai osztályokról szóló bizonyít­ványok. 4. Munkakönyv vagy iparhatóságilag hitelesített munkabizonyitvány. A beiratásidij 4 korona, a tandij 20 korona, szertári biz­tosíték 4 korona. A második, harmadik és negyedik évfolyamra jelentkező tanulók a szükséges bizonyítványok és dijak beküldése mellett levélben is iratkozhatnak. Budapest, 1900. szeptember hó. Az igazgatóság. N A G Y-K ÁROLY és VIDÉKE. az — Szivarozók védelmére. Nagyon ész szerű és egészségügyi szempontból fontos rendeletet bocsátott ki az osztrák pénzügy miniszter. Elrendelte ugyanis, hogy a do hányárusok a vásárlóknak sajátkezüleg adjál át a kivánt szivart vagy czigaretett és ne engedjék meg nekik, hogy ők válogassanak a szivarok közt. Azonkívül felhatalmazza a dohányárusokat, hogy oly egyéneknek, kik­nek külsején is nyoma látszik valamelyes betegségnek, a szivar kiválasztását egyenesen és határozottan megtiltsák. — Adóügy. Az 1900—901. évre szer­kesztett és megye hatósága által megállapí­tott ebadó-lajstrom folyó hó 15-től a városi adóhivatalban 8 napon át közszemlére kité­tetik. miről az ebtartó tulajdonosok azzal értesittetnek, hogy a kivetett ebadót a hiva­talos órák alatt megtekinthetik és a netalán sérelmes kivetés ellen 15 nap alatt felebbe- zéssel élhetnek. Nagy-Károly, 1900. okt. 10. Kirilla, adóügyi tanácsos. — Vásároljon osztálysorsjegyet L u­kács Vilmos bankházában Budapest, V. Fürdő-utcza 10., egy egész 12 kor., egy fél 6 kor., egy negyed 3 kor., egy nyolczad 1 kor. 50 fillér. Irodalom. — Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd-tábornok Levelei és Naplója 1848—49. Fordította és bevezette Marczali Henrik. Leiningen tábornok Leveleit és Naplóját teszi most a jelen nemzedék olvasó-asztalára a Buda­pesti Hirlap Ujságvállalata. A sors különös kedvezése az, hogy ezek az iratok most, félszázaddal a nagy dráma után, napvilágra kerültek. Ötven esztendeig nem tudtunk róla, hogy a szabadságharc egyik legnagyobb vezére és az aradi vértanuk egyik dicső alakja meg­írta tapasztalatait és benyomásait. Ä tizen­három vértanú tábornok a szabadságharc katonai történetének bizonyára a legilletéke­sebb szószólója. A Budapesti Hirlap Ujság­vállalata szolgálatot vél teljesíteni a történet­írásnak, midőn ez iratokat Marczali Henrik­nek, a kitűnő történettudósnak, a levelek és napló fölkutatójának nagyértékü bevezetés­sel és remek fordításában kiadja. A vállalat ezt az ereklye-könyvet fényes kiadásban, a modern teknika minden vívmányának föl- használásával adja ki. Rajta volt, hogy a könyv a kiadás tekintetében is disze legyen minden könyvgyűjteménynek és szalonnak. A külső köntös, a nyomtatás, a berendezés dolgában is arra törekedett, hogy Ízléses, ön­álló nyomon haladó, eredeti legyen. Meg­szerezte Leiningen tábornoknak és nejének eddig ismeretlen és kiadatlan arczképét és — bízvást állíthatjuk — ritka módon sikerült, művészi szinnyomatu sokszorositásban mel­lékelte a könyvhöz, valamint facsimilében közli Kossuth Lajosnak Leiningenhez intézett levelét, a tábornok naplójának két lapját és a pancsovai, cibakházai és szolnoki ütközeteknek a tábornoktól papírra vetett tervrajzát. A könyv negyedrét alakban, az eredetiek után készült következő mellékletek­kel jelenik meg pergamentbe kötve : Leiningen és Leiningenné arczképe szinnyomatban, Kossuth levele Leiningenhez, Leiningen naplójának 9-ik lapja, a pancsovai, cibak­házai és szolnoki ütközetek tervrajzai, az utolsó naplójegyzet facsimiléje. Ára 10 ko­rona és megrendelhető a Budapesti Hirlap kiadóhivatalában (VIII. kér., Rökk Szilárd­utca 4. szám) és általa minden hazai könyv- kereskedésben. — Magyar Lányok. Fontos hivatása van a Magyar Lányok czimü, fiatal leányok­nak való képes hetilapnak úgy nemzeti, mint kulturális szempontból. Mind a kettőt a leány­nevelés terén teljesiti, olyan olvasmányt nyújtva fiatal olvasóinak, mely a hazafias szellemet beléjük oltja, jó ízlésüket feljeszti és a mellett érdekes, változatos és mulattató, szóval eszményi olvasmány serdülő leányok­nak. De nem csak a szórakoztatásban találja ez a lap hivatását, hanem abban is, hogy oktasson, a gyakorlati életre előkészítsen és minden háztartási teendőben útmutatást adjon. Munkatársai a legkiválóbb magyar irók és művészek, kik czikkek és képek dolgában az ifjúságnak a lehető legjobbat nyújtják. A lap előfizetési ára negyedévenként csak 3 korona és elő lehet fizetni a Magyar Lányok kiadóhivatalában Budapesten, VI., Andrássy-út 10. szám. ■ Uj idők. Herczeg Ferencz szépiro­dalmi lapja, az Uj Idők most lép a hatodik évfolyam utolsó negyedébe. Magyar szép- j irodalmi újságnak még nem volt ekkora si­kere, mert ameddig a magyar szó terjed,j mindenütt akad számtalan hive aki gyönyörű-j ségét leli a gazdag tartalomban és a diszes | kiállításban, melyhez úgy a művészi alkotásu eredeti rajzok, mint az aktuális eseményeket1 illusztráló képek hozzá járulnak. A lapnak kiválóan érdekes specialitása Horkayné, kinek j szellemes csevegéseiben minden politikai, művészi és társadalmi esemény tréfás illuszt- j ráczióra talál. Nagy gondot fordít a szerkesz­tőség a szépirodalmi tartalomra és ebben segítségére van a kiváló írók gárdája, melynek zászlója alá minden neves magyar iró sora­kozik. Hasonló súlyt fektetnek a képekre, úgy azokra, melyek a magyar művészetet képviselik, mint az aktuális eseményeket be­mutatókra. A magyar festők és rajzolók leg­java állandó munkatársa az Uj Időknek. Herczeg Ferencz pedig, kinek neve maga egy kész programra, kizárólag az Uj Idők­nek szenteli munkásságát. Nagy érdeme van a lapnak abban is, hogy a magyar érzést és szellemet terjeszti, olyan olvasmányt nyújt­ván, mely hazafias nemzeti irányú és amellett minden izében változatos és érdekes. Január­ban pompás, nagyméretű, keretbe való színes képet ad teljesen díjtalanul előfizetőinek. A magyar háznak magyar művészi dísze lesz ez a gyönyörű reprodukció, mely Valentiny Ábránd czimü nagy festményének legtöké­letesebb színezett sokszorosítása. A lap ki­adói szívesen nyújtanak módot mindenkinek, hogy megismerkedjen az Uj Idők irányával és szellemével. A ki mutatványszámot óhajt, kérjen levelező-lapon a kiadóhivataltól. — (Budapesten, VI., Andrássy-út 10.) Az Uj Idők előfizetési ára félévre 8 korona, negyed­évre 4 korona. — Huszadik Század. Bő és gazdag tartalommal jelent meg a „Huszadik Század“ czimü társadalomtudományi folyóirat tizedik száma. Becses közleményei sorából különösen kiemelendő dr. Balogh Jenő egyetemi tanár kitűnő czikke büntetőtörvénykönyveink mó­dosításáról. Most, hogy mindinkább közele­dünk büntetőtörvénykönyvünk novelláris mó­dosításához, kétségkívül első rangú érdek­kel bir, miként vélekedik első szakemberünk e kérdésről. Fejtegetései a legnagyobb mél­tánylást érdemlik. Nagy érdeklődést fognak kel­teni az uj füzetben közlött szemelvények Nietzsche munkáiból, hisz a hires philosophus munkái eddig —- fájdalom — még egész ter­jedelmükben nincsenek átültetve a magyar nyelvbe. Zigány Zoltán a magyar társadalom egyesületi tevékenységét ismerteti és bírálja egy megszívlelendő czikkben, Wiener Moszkó folytatja értekezését a magyar parasztosztály emelése érdekében tett intézkedésekről, Har­kányi József pedig „munkásvédelem és az ipartörvény revisiója“ czim alatt ir egy tar­talmas s aktuális czikket. Utolsó közleményé­ben a lap megtámadja a Budapesti Egyetem jelenlegi rektorát megnyitó beszéde miatt. A Tudományos Szemlék rovatában közleménye­ket találunk a nemzetközi női kongresszusról, belga agrárszoczializmusról, a társadalmi lélektanról, Illés Károlynak a házassági vagyon­jogról szóló könyvéről s egyéb újabb munkák­ról. A. füzet ára 1 korona 50 fillér, előfizetési ár félévre 8 korona. ! mében egészben 48 kor. kikiáltási árban és I a fényi 25. számú telekjegyzőkönyvben fog­lalt 1821. hr. számú egész ingatlanra az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a értelmében egészben az árverést 11 kor. kikiáltási árban elrendelte, s hogyezen birtok az 1900. évi november 12-én d. e. 9 órakor Fény község­házánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverelni szándékozók a birtokok ki­kiáltási árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban, s a 3333/81. I. M. sz. R. 8. §-ban körülirt papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. szept. 28. A kir. járásbíróság. Jancsó, kir. aljbiró. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. Nagy-Károlyban elhalt Horváth Alexandra özv. Kalós Pálné hagyaté­kához tartozó kínai ezüst evőkészlet és ezüst kanalak, nyakék s több apróságok 1900. évi okt. hó 15-én délelőtt 9 órakor a nagypiacztéren el fognak árvereltetni. Nagykároly, 1900. okt. 10. Papp János, 3—3 aljegyző, mint megbízott. 7305—1900. tkv. sz. ✓ Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzé­teszi, hogy Papp Béla ügyvéd és Brém An­tal mint néhai Fischer József követelései­nek behajtásával megbízott ügygondnok­nak ifj. Martin Pál elleni 79 kor. 50 fillér hátralékos tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. jbiróság) területén lévő Fény községi 25. sz. tjkönyvi A. I. 1—2. alatt foglalt 25. és 2243. hr. számú beltelkes ház és szántóföldnek az iíj. Martin Pál nevén álló felerészére 1604 kor. 50 fillér ki­kiáltási árban a fényi 25. számú tjkönyvben A. -f- 1. alatt foglalt 1355. hr. számú bir­tokra az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a értel­1789—1900. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járás­bíróság 1900 évi Sp. 322/2. és 1037. V. számú végzése következtében Bródy Lajos és Borody György ügyvédek által képviselt Heringer Antal és neje és társ. javára Herin- ger József és neje ellen 123 korona 80 fill, s jár. erejéig 1900. évi szeptember hó 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le­foglalt és 809 koronára becsült következő ingóságok, u. m. : lovak, sertések, szekér, bútor, ruhanemű mindenik végrehajtató ja­vára nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. já­rásbíróság 1900. évi 1030/2. V. számú vég­zése folytán 123 kor. 80 fillér tőkekövetelés és járulékai biróilag már megállapított költ­ségek erejéig Mező-Petriben alperes lakásán leendő eszközlésére 1900. évi október hó 22. napjának délutáni 3 órája határidőül ki- tüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becs­áron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felül foglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. ér­telmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. évi okt. hó 3. napján. Bakó Bálint, kir. bírósági végrehajtó. 2UL E lischer Gyula dr., Budapest egyetemi tanár IX étly Károly dr., Budapest ““ egyetemi tanár T apponi József tnr., Róma -*-4 a pápa ö Szentsége orvosa Jl^ombroso Cesar dr., Turin jelzésű keserüvíz Loser János forrásából. esetben Toiztos liatás-vá., a, xxild-on. Iceser-éivíz lxa,sz;xi.ála,ta, a,já,n.la,t©s. „Mindig enyhe, jó és biztos sikert értem el vele.“ ,Hatása kellemes, enyhe és biztos.“ ,A legjobb keserűvíznek találtam.“ „Hatása enyhe és minden kellemetlen­egyetemi tanár s&& nélküli; hasznos a psychosis 13—40 complicatum eseteiben is“. Hasonlóan nyilatkoznak : Dr. Juan Reyes, Havanna (Guba) ; Dr. Manotta G., Tunis ; Dr. Ahmed Aly, Alexandria (Egyptom); Dr. Barth. Guise, tanár Athen; Dr. Dü­ring E. tanár, Konstántinápoly és számos más orvosi tekintély. Tulajdonos: LOSER JÁNOS, BUDAPEST cs. és kir. udvari szállító.

Next

/
Oldalképek
Tartalom