Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-13 / 37. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

— Tanítónő-választás. A nagykárolyi I ev. ref. újból szervezett leány-tanitói hivatalra hirdetett pályázók kérvényei folyó év szept. hó 1-én bontatván fel, mennyiben a beérkezett hét pályázó közt egy, mindenből kitűnő, három pedig általános jeles osztályzata találtatott: s négy pályázó közt kettő volt különösebben kiemelendő. Mindenből kitűnő bizonyitványt mutatott fel Nagv- Váradról Homolya Etelka kisasszony, de kinek csak félévi magángyakorlati bizonyítványa volt, ezzel szemben, mindenből jeles bizonyitványt mutatott fel, két évi tanítási gyakorlattal, nagykárolyi születés Szabó Ma- tild kisasszony s igy egyhangúlag az elemi leányiskola III-ik és IV-ik osztályainak vezetésére Szabó Matild kisasszony választatott meg. Reméljük, hogy ez előlegezett szép bizalmat a kisasszony, úgy az elméleti, mint a női kézimunkák szorgalmas tanitása, ref. szellem s hazafias irányban vezetése s a leánygyermekekhez illő tapintatos és szelíd bánásmódja által fogja viszonozni. A két tanteremmel ellátott, díszesen felépült uj iskola, folyó hó 16-án vasárnap délelőtt tartandó istenitisztelet alkalmával, Istenhez emelt hálaadó ima mellett fog felavattatni s rendeltetésének átadatni.

— Ösztöndíj. Nyusztay Antal városunk fia, főgymnasiumunknak volt jeles növendéke, ki jelenleg a budapesti tudományegyetem bölcsészeti tanfolyamán III-ad éves hallgató, az egyetemi tanárképző-intézetnél évi 1000 koronás ösztöndíjat nyert.

— Vonatösszeütközés. F. évi augusztus 31-én a Nagysomkutról Gilvácsra menő 43. számú személyszállító tehervonat hátsó kocsijába beleütközött egy utána jövő kavicsvonat. A kavicsvonat kocsija kisiklott, több kavicskocsi lényegesebben, 3 személykocsi és a kalauzkocsi kisebb mértékben megsérültek. Személyek sérülése nem történt, mert az utasok még idejekorán ki lettek szállítva. A baleset okának kiderítése érdekében a vizsgálat folyamatban van.

— Honvédeink őszi gyakorlata. Örömmel értesülünk, hogy fegyvergyakorlaton lévő honvédeink az idő viszontagságaitól még eddig nem sokat szenvedtek. A hűvös őszi napok hírnökeiként majd nem évente, épen a fegyvergyakorlatok 2/*-ad része alatt jelentkező esőzések elmaradván, megkönnyítették az utat Gácsország felé. — A mi zászlóaljunk, — ezrede kötelékében, — folyó hó

10-én ért a határszélre, 11-én át lépte a határszélt s ma már meglehetősen túl lehet hazánk határaitól. A zárógyakorlatok Gácsországban fognak végrehajtatni és pedig Jaszló környékén. Visszafelé már azt hisszük könnyebb lesz az utazás, mert az első sorban haza, másodsorban vasúton fog történni. A. mi zászlóaljunk folyó hó 17-én, valószínűleg este ér haza. A tartalékos legénység 18-án fog leszerelni, s ismét letudván véradójából 3gy gyakorlatot, kiki siet haza a csendes családi körbe, hol azt hisszük erősen számolgatják a még hátralevő napokat.

Ösztöndíj adományozás. Gróf Hu- *onnai Béla vármegyénk főispánja, a nőipar- skolai 240—240 korona ösztöndíjat Szabó Irén és Szoboszlay Piroska állami polgári eányiskolai növendékeknek adományozta.

— Beiratkozások. A nagykárolyi róni. íath. elemi fiúiskolába az 1900—1901. iskolai ívre szeptember 12-ig beiratkozott 341 ta- íuló és pedig az I-ső osztályba 108, Il-od osztályba 86, III-ad osztályba 76, IV-ed osztályba 66, V-öd osztályba 5 tanuló. — A nagykárolyi róm. kath. elemi leányiskolába íz 1900—1901. iskolaévre szeptember 12-ig leiratkozott 336 tanuló és pedig az I-sö isztályba 95, Il-od osztályba 81, III-ad osztályba 69, IV-ed osztályba 55, V-öd osztályba 18, Vl-od osztályba 18 tanuló.

— Választmányi ülés. A nagykárolyi tath. legényegyesület választmánya ma este I órakor saját helyiségében választmányi ilést tart, melyre a tagok ez utón is meg- livatnak. Az ülés tárgya a szüreti mulatság rendezésének megbeszélése lesz.

— A testvérgyilkossági bünper, mely lónapokon át oly lázas izgalomban tartotta az igész országot, sőt hire még a külföldre is 4jütött, közeledik a végkifejlés felé. A sem- niségi panasz benyújtása folytán újra kez- lödik annak tárgyalása. A semmiségi panasz árgyalása a mai napra van kitűzve s megemlékeztünk már arról, hogy az elitéit büdösök védői kik lesznek. Megemlítjük itt, íogy a gyilkosok védői közül Dr. Kelemen Samu, ki az esküdtszéki tárgyaláson Papp Bélát védelmezte, nemkülönben Dr. Herman Lipót Zsoldics juhász védője szintén jelen esznek a tárgyaláson. Nagy az érdeklődés, hogy i párját ritkító bünper miként nyer befejezést. A bűnösök közül Papp Béla és Zsoldics nagyban remélik, hogy a halálbüntetést elkerülik.

— A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület 1900. évi szeptember hó 18-án délelőtt 10 órakor Szatmáron a barom vásártéren :enyész-kancza díjazást rendez, melyen ok- evelek és pénzdijak fognak kiosztatni. A utalmak a következők: 1. 80 korona pénzdíj és elismerő oklevél mezőgazda tulajdonát képező csikós kancza után. 2. 60 korona pénzdij és elismerő oklevél mezőgazda tulajdonát képező csikós kancza után. 3. 40 korona pénzdij és elismerő oklevél mezőgazda tulajdonát képező csikós kancza után.

4. 20 korona pénzdij oklevél nélkül mezőgazda tulajdonát képező csikós kancza után.

5. Első díszoklevél közép, vagy nagy birtokos tulajdonát képező csikós kancza után.

6. Második díszoklevél közép, vagy nagy birtokos tulajdonát képező csikós kancza után. 7. Elismerő oklevél közép, vagy nagy birtokos tulajdonát képező csikós kancza után. 8. Díszoklevél 3 éves kancza csikó után. 9. Díszoklevél 2 éves kancza csikó után. 10. Díszoklevél 1 éves kancza csikó után. 11. Elismerő oklevél 3 éves kancza csikó után. 12. Elismerő oklevél 1 vagy 2 éves kancza csikó után. Általános szabályok : 1. A díjazásban résztvehetnek szatmármegyei és szatmárnémeti szab. kir. városi birtokos szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok saját tenyésztésű lovaikkal. 2. Díjazásra csakis a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Szatmár, Rákóczy-utcza 33.) szóval, vagy írásban előre bejelentett lovak bocsájtatnak. 3. Saját tenyésztés kívánatra hatósági bizonyitványnyal igazolandó. Pénzdij csakis ily igazolvány mellett fog kiadatni. 4. Az állatok összeírás végett a

! helyszínére már d. e. 9 órakor kivezetendők. 5. ügy a dijak, mint az oklevelek a helyszínén fognak kiosztatni. 6. Bíráló bizottság a helyszínén fog megalakittatni. 7. Az 1. és 5. sz. a. díjazott csikós kanczák le fognak fényképeztetni. Szatmár, 1900. augusztus 15. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Báró Véesey József, egyl. elnök. Poszvék Nándor, egyl. titkár.

— A népünnepélyt rendező-bizottság

részéről ismételten felkéretik a nagyérdemű közönség, hogy a folyó év aug. hó 20-án megtartott sorsolás alkalmával kihúzott nyeremény tárgyait e hó 15-ik napjáig annyival is inkább átvenni szíveskedjenek, mert a ki ezen határ ideig azt átvenni elmulasztja, az átnem vett nyereménytárgyak a gyors árverés alkalmával visszamaradt tárgyakkal a népnevelésiegylet javára ugyancsak e hó 16-án d. e. 10 órakor a Lendek Pál vendéglő helyiségében nyilvánosan el fog árve- reztetni. Egyidejűleg ezen kedvező alkalomra a nagyérdemű közönség fölkéretik, hogy a kitűzött időre megjelenni szíveskedjék. Előre láthatólag még igen sok és értékes tárgy fog eladásra bocsájtatni, s igy mindenkinek alkalma nyílik egy-egy tárgyhoz olcsón jutni. Nagy-Károly, 1900. szept. hó 12. A rendez ő-b i z o 11 s á g.

— Hogyan ünnepeljük meg Kossuth születése napját? A fővárosi 1848—49-iki és Kossuth múzeum a szeptember 19-én ünnepelendő Kossuth születésnapról a következőket Írja: Hazánk nagyasszonya Ruttkayné, Kossuth Lajos nővére elbeszélte, hogy Amerikában többször vett részt a nagy Washington születése napjának megünneplésében. Egész Amerika hálát imádkozik, ünnepel és mulat Washington születése napján. Minden üzlet zárva, csak a vendéglők és mulatóhelyek telvék e nagy napon. A leggazdagabb és legfinyásabb uracsok a nép közé vegyülnek; pénzt, ruhát osztogatnak a szegényeknek, a kiket ez alkalommal mindenütt megvendégelnek, hogy e legnagyobb örömünnepen ne lásson szükséget senki Amerikában. Lnne- peljük mi is igy Kossuth Lajosnak az emberiség díszének, a valóban legnagyobb magyarnak, nemzetünk örök büszkeségének születése napját! Szeptember 19-ike legyen nemzetünk legnagyobb ünnepe mindörökké. Nem magyar az, korcsfajzat az, a ki nem tiszteli az ő szent emlékezetét. Születése napján díszítsük föl házainkat nemzeti öröm lobogókkal. Imádkozzunk, adjunk hálát a Magyarok Istenének a mi második megváltónkért. Minden városban, de még a legutolsó községben is vendégeljük meg a még élő 1848—49-iki hős honvédeket. Helyzetünkhöz mérten gyakoroljuk a jótékonyságot e nagy napon. A kitől telik, tegyen alapítványt e nap emlékezetére a Kossuth kultusz ápolására. Végre mulassunk és csupa szabadság-, harczi-dalokat, Kossuth-Indulót és a Kossuth- nótákat daloljunk és húzassunk a nagy örömünnepnapon. E nap emlékezetére az ország mindama iskoláinak, a kik még Kos- •suth képét nem bírják, megkeresésükre ingyen tiszteletpéldányt küld a fővárosi 1848—49-iki muzeum alapitója, gróf Kreith Béla.

— A gencsi besorozott ifjúság, eltávozásuk előtt, 1900. szeptember hó 16-án, vasárnap, Récsey Sándor házánál zártkörű tánczvigalmat rendez. A rendezőség: Simái Miklós, Makari Sándor, Madácsi Ignácz, Papp Gábor, Kondor György, Vadon Imre. Belépődíj: Férfiak részére 80 fillér. Nők részére 60 fillér. Kezdete este 7 órakor.

Hirdetmény. Felhivatik a város közönsége, miszerint a folyó évben foganatosítandó népszámlálást megelőzőleg, mindenki lakóházát könnyen látható helyen a folyó

Látni kell Párist, élni kell benne ! Élni úgy, hogy mindent tapasztaljunk, mindent lássunk s akkor ismerhetjük meg Párist a maga költőies, képzeletet túlszárnyaló valóságában.

Leborulunk nagyságod előtt, Páris, és csodálunk téged, te a világvárosok metro- politása.

Színészet.

A szinielőadások a közönség egyforma érdeklődése mellett folynak s elmondhatjuk, hogy igen jó színi szezonunk van, melyen j csak örvendeni tudunk.

Az egyes előadásokról a következőkben számolunk be:

Csütörtökön, szeptember 6-án Sidney John kellemes zenéjü operettéje „A gésák“ elég szép számú közönséget vonzott a színházba, mely élvezettel nézte végig Szalóczy Irén szép játékát, ki „Molly“ szerepében számtalan tapsokat aratott. Szegedy Zelma „Mimósa“ szerepében elég jó volt, Hetényi „Vunchi“-ja inkább a karzatnak volt szánva, de azért sok derültséget idézett elé, Sze- pessy és Jászay megfelelőleg játszottak. i

Pénteken a „Görög rabszolga“-t ismé-' telték meg, fél ház előtt. Az előadás sokkal j jobb volt, mint az első s a közönség Szalóczy Irént és Szegedy Zelmát több ízben megtapsolta ügyes játékukért.

Szombaton egy újdonság, „Rabbi Josel- mann“ került színre. A darab a zsidóság szenvedéseit akarja feltüntetni, hogy ez a nép mindenütt és mindenki által üldöztetik. Erejét, szilárdságát és kitartását azonban, mély vallásosságából meríti s vallása mindig az emberszeretetet tanítja s igyekszik a más vallásuak baján és nyomorán segíteni. Rabbi Joselmann, ki a mellett, hogy ékesszólásával s mély meggyőződésű vallásosságával hitsor- sosainak az üldöztetések közepette valóságos nemtője, a mellett más vallásu üldözőivel szemben is ékesszólásával s határtalan igazságszeretetével és “mély vallásosságával azokat is bámulatra és csodálatra ragadja s meghajolnak igazságszeretete előtt. A darab egyébként csupa képtelen fordulatokból áll, mert a legmegkapóbb drámai részleteket nyomon követik a kupiék és tánczok, a melyek egyáltalán nem illenek a keretbe. Zenéje szép és egyes helyeken megkapó.

A szereplők elég ügyesen megállották helyüket. Szegedy Zelma elég szépen énekelt, habár a színpadon kissé félszegen érezte magát, Jászay Mariska játéka megfelelő volt. Kemény Alajos Rabbi Joselmann szerepét szépen érvényre juttatta s különösen a drámai részekben volt játéka hatásos. Énekrészeit is kifogástalanul adta elő. Hetényi és Virág Ferencz jók voltak.

Vasárnap, szept. 9-én délutáni előadá- ; sül „Csipke Rózsi“ tündérrege került színre. , Az elég szép számban megjelent gyermek- ] sereg igen jól mulatott a Csipke Rózsi ( (Holéczy Ilona) históriáján, a kit a gonosz , Csalán tündér (Mérey Iza) ármányosságai : ellen Csipkerózsa tündér (Pálfy Mariska) vé- ] delmezett. — Este Szigligeti régi népszin- ( müve: „

Nagyapó“ adatott közepes számú közönség előtt, közepes eredménynyel. Mert ; bárha Szepesi Gusztáv (Peterdi) igen jó ala- ; kitást mutatott is be, a többi szereplők nem ; igen emelkedtek felül a középszerűség mér- ; tékén. Kivételt csupán Virágh Ferencz (Violin zongoramester) képez, a ki kis epizód szerepét valóban művészileg játszta meg.

üsmerve atyai jóindulatát, nemes szivét, tudom, hogy nagyobb örömet nem is szerezhettem volna önnek."

Jérési uram meg volt hatva, de kissé kellemetlenül érintette az „atyai“ jóindulatára való hivatkozás.

„íme itt jő !“ folytatá Mimiké. Engedje, hogy bemutassam vőlegényemet, dr. Telkei Károly ügyvéd urat. Jeresi Jeresi Jeremiás ur, kiről annyi szépet beszéltem neked.“ Az ügyvéd meghajolt.

„Fogadja részemről is a hála őszinte kifejezését. Egyúttal átadok önnek kétezer- háromszáznegyvenöt koronát, mely összeget ön menyasszonyom kiképeztetésére fordított. Ezzel hálámat leróttnak nem tekintem, ső- ellenkezöleg mindenkor kötelességemnek tart tóm, szolgálatára lenni.

Jeresi halálsápadt lett, nehány szót rebegett s távozni készült.

Mimiké visszaakarta tartani: „Hát a vacsora ? A Magyar koronában ? Hát nem jő el?“

Jeresi uram már kocsijában ült, mely gyorsan tova robogott.

Fenyő Márton

i Hétfőn, szept. 10-én zónaelőadásban t zsúfolt ház előtt harmadszor adták az „Asz- i szonyregiment“-et, melyben Szalóczy írén - kedves, temperamentumos játéka, Szalkay és Hetényi vidám, mégis diszkrét tréfái megtet- ; ték hatásukat, számtalan tapsot nyerve a nagyon is hálás publikum részéről.

Kedden, szeptember 11-én Feudeau Gusztáv bohózata, a vígszínház müsordarabja: I „A férj vadászni jár“ tartotta élénk derültségben a közönséget. Mert eltekintve a darab túlságos frivolitásaitól, mulattató jelenetekben gazdag s folyton lekötve tartja a közönség : figyelmét. Az előadás is sikerült volt. Kalmár | Gyula (Duchotel), Holéczy Ilona (Leontin), Virágh Ferencz (Gontrán), Hetényi Elemér (Dr. Morizett) és Mérey Iza (Latour grófné) egyaránt közreműködtek abban, hogy kellőleg érvényre juttassák a darab mulattató bonyodalmait. Közönség közép számban.

Szerdán, szeptember 12. „A kis szökevény“ operettet ismételték másodszor épp oly jó előadásban, mint első ízben, de nem I nagy közönség előtt.

! .

HÍREK.

— Gyászmise. Folyó hó 10-én boldo- j gult Erzsébet királyné gyászos halálának í évfordulóján a helybeli róni. kath. templomban gyászistentisztelet tartatott, melyen az összes hatóságok tisztviselői részt vettek. A gyászmisén Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök czelebrált fényes segédlettel.

— Arczkép leleplezés. A vármegye közönsége által a székház nagyterme részére megfestett Erzsébet királyné arczképét az októberi közgyűlésen fogják leleplezni. A folyó hó 7-iki közgyűlés után e tárgyban értekezletet tartottak a bizottsági tagok s az ' emlékbeszéd tartására Böszörményi Sándor biz. tagot kérték fel. Szó volt ezen értekezleten az uj kép elhelyezéséről is, amely nagy nehézségekkel jár, amennyiben a terem főhomlokzatán már nincs hely s igy a képeket újból be kell osztani. Az értekezlet végre is abban állapodott meg, hogy a kényes és nehéz kérdés megoldását az alispánra bízza.

— Dalárhir. A dalegyesület választmánya folyó évi szeptember hó 7-én Demi- dor Ignácz elnök vezetésével ülést tartott, melyen egyleti elnök egy igen szép és terjedelmes jelentéssel számolt be a választmánynak a Szatmári és Zilahi daiünnepsé- gekről, jelezve abban a dalegyesület által az ünnepélyeken előadott egyes darabok kifogástalan előadásával elért szép sikert és a nagy közönségnek a dalárok iránt tanúsított rokonszenvét és érdeklődését. Bemutatta továbbá a szatmári dalegyesület elnöksége által megküldött s a 25 éves jubiláris ünnepségen történt megjelenés és közreműködésért köszönetét mondó igen meleg hangú átiratot, mely átirat tartalma az egész választmányra igen jó hatással volt és a mely örvendetes tudomásul vétetett. Bejelentette elnök azon körülményt, miszerint Makay József választmányi tag egy igen szép és értékes nemzetiszinü szalagot ajándékozott a dalegyesületnek azon czélból, hogy az a megfelelő felirattal a zilahi dalegyesület zászlójára, mint az egyesület ajándéka tűzessék fel; mely bejelentést a választmány a midőn örvendetes tudomásul vett, egyben ajándékozó választmányi tagnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Végül elhatározta a választmány, hogy folyó évi november hó 3-án a polgári olvasókör nagytermében egy korona belépődíjjal terített asztalok mellett dalestélyt tart, s a műsor összeállításával a rendező-bizottságot bízta meg.

— Érettségi vizsgálat. Folyó hó 10-én tartatott meg főgimnáziumunkban a javító érettségi vizsgálat, mely alkalommal három ifjú lett képesítve. A vizsgálatok Géresi Kálmán tankerületi főigazgató elnöklete alatt folytak le, ki 10-én érkezett városunkba. Másnap megtekintette a Lövölde-kertben kijelölt ifjúsági játszótér helyiségét, melyet a miniszter ideiglenesen elfogadott. A főigazgató még aznap este elutazott.

— Eljegyzés. Vaday Károly király- daróczi kereskedő, Vaday Menyhért városgazda fia, eljegyezte Rachler Józsa kisasz- szonyt, Rózsa Károlynak a szatmárhegyi vasút üzletkezelő igazgatójának húgát.

— Hivatalos látogatás. Wéber Tibor pénzügyminiszteri fogalmazó, az italmérési ügyek előadója a helybeli pénzügyigazgatóságnál pár nap óta hivatalos látogatást végez.

— Búcsú. Folyó hó 7-én indultak el a róm. kath. hívek a Mária-napi búcsúra Pócsra. Városunkból mintegy 700 hivő tette meg a zarándok-utat, kiknek Tietz Sándor kegyes- rendi tanár volt a vezetőjük. Útközben még mintegy 200-an csatlakoztak hozzájuk. A visszatérő búcsúsokat utjokban a faluk népe ünnepélyesen fogadta, a vezető lelkészt üdvözlő beszédekkel és virágcsokrokkal lepték meg. Hétfőn este városunkból is nagy néptömeg vonult ki a fényi-utra a búcsúsok elé s a több ezer főre menő tömeg harangzúgás között tért vissza a városba.