Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-25 / 4. szám
XVII. évfolyam. Nagy-Károly, 1900. január 25. 4-ik száni-vi 'Táxsa.d.silxxxi, szépixoc3.a,lxxxi és isxxxexettexjeszt© hetilap. NAGYKÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Rendőrségünk. ii. Lapunk múlt számában arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendőrséget reorganizálni, személyzetét szaporítani elkerülhetetlenül szükséges — s e kérdés elöl kitérnünk nem lehet. Ha pedig a személyzet szaporítását elhatározzuk, ezt oly arányban kell tennünk, hogy a rendőrség feladatának mindenekben megfelelhessen és úgy a közrendészet, mint a közbiztonság tekintetében mintaszerű intézmény legyen. E czélt pedig félrendszabályokkal elérni nem lehet, — mert a félrendszabály egyenlő a semmivel. Nézetünk szerint tehát a rendőr- legénység létszáma — legkisebb számítás szerint — a jelenlegi létszám kétszeresében, vagyis 30 főben állapítandó meg. E létszámból a főbb utczákon és pedig a Kölcsey-utczán, a posta, megyeház előtt, a föutczán, a nagytemplom, az elemi iskola, piacz torkolat előtt és a piacztéren állandó rendőr- posztok (őrszemek) állíthatók fel, melyek a nap és éj egész folyamában ott lennének s megfelelő jelző készülékkel ellátva lánczszem gyanánt állandó összeköttetést tarhatnak fenn, a rendőrségnél készenlétben lévő őrséggel. S miután a rendőri őrjáratokra legalább 12 egyén szükséges, — a város nagy területére tekintettel — s állandó őrségnek is kell legalább 4 rendőr, kitűnik, hogy e létszám nemcsak nem nagy, de még igy is terhes és megfeszített munkával felelhet meg a rendőrség e létszám mellett feladatának, mert hiszen éjjeli pihenés a 30 főből csupán nyolcznak jut naponként. A mi a tisztviselő személyzet beosztását illeti, már lapunk múlt számában oda konkludáltunk, hogy a rendőrkapitány és alkapitányt a közrendészeti teendők kihágási ügyekben való bíráskodás és folyó ügyek ellátása teljesen elfoglalja s igy nézetünk szerint ezen két tisztviselőt, jelenlegi munkakörében feltétlenül meghagyni kell. Minthogy azonban az uj büntető perrendtartás a bűncselekmények nyomozását a város területén kizárólag a rendőrség hatáskörébe utalja, ezen teendők ellátására uj állást kell a rendőrségnél szervezni. És minthogy ezen teendők ellátása egy tisztviselőt teljesen elfoglal, mert hiszen a hivatalból üldözendő bűncselekményeket önállókig, a magánvádra üldözendöket pedig feljelentés esetén ezen tisztviselőnek kell nyomoznia és kiderítenie és minthogy a választandó tisztviselő teendői nemcsak jogi jártasságot, de éles ítélő tehetséget és lelkiismeretes munkát igényelnek a választandó tisztviselőnek nézetünk szerint nemcsak jogilag képzettnek, de olyannak is kell lennie, a ki garan- cziát nyújtson arra nézve, hogy a város polgárainak személyes szabadsága jó kezekbe van letéve. Hiszen a mellett a tág hatáskör mellett, mit a törvény részére engedélyez és az esetben, ha ez állást avatatlan egyénnel töltjük be, megtörténhetik, hogy egy tisztességes városi polgárt, — legyen az bár iparos, kereskedő vagy honoratior, — felületes vád esetén is letartóztatnak, fogságba visznek s ezzel annak úgy erkölcsileg, mint sok esetben vagyonilag is kiszámíthatatlan kárt okoznak. Ha az uj törvény rendelkezéseit helyesen akarjuk alkalmaztatni, erre oly egyént kell választanunk, a ki a törvény helyes alkalmazására képességgel is bir. Ezt pedig akként érhetjük el, ha a választandó uj tisztviselőnek oly rangot és dotácziót adunk, a melyért arra megfelelő egyén is reflectálni fog. Leghelyesebb lenne tehát, — ugv miként az más városokban is van, — ha a rendőrség kebelében külön bűnügyi osztály szerveztetnék s annak vezetése rendörtanácsosi czimmel ellátott tisztviselőre bízatnék. A rendörtanáesos — teljesen függetlenül a rendőrség többi személyzetétől — önállóan vezetné a bűnügyi nyomozásokat s feladatát kizárólag az elkövetett bűncselekmények kiderítése képezné. E czélból a rendőrbiztos s egy pár a nyomozásban jártas altiszt vagy rendőr lenne hozzá beosztandó. S ha a rendörtanácsosnak dota- cziója is oly összegben állapittatik meg, mely az ifjabb jogi generacziót a pályázatra ösztönzi, — hisszük, hogy a büntető osztály vezetésére megfelelő egyént kapni fogunk. Ezek azok, miket a rendőrség újjászervezésére vonatkozólag elmondani szükségesnek tartottunk. ügy tudjuk, a kérdés nemsokára napirendre kerül s akkor alkalmunk lesz azzal bővebben foglalkozni. Olcsóbb a pénz. A pénzszűke kinos kérdése rég megszűnt kizárólag közgazdasági közöket érdekelni. Az iránta való érdeklődés mesz- szire kilépett a közgazdasági körök keretéből s ma már alig van valaki, aki nem várta volna epedve, hogy a pénzhiány mielőb megszűnjék. Hogy is nel Hiszen a pénzhiány káros hatását egyaránt megérezte a tőkepénzes, a kereskedő, a gazda, az iparos, a tisztviselő, szóval mindenki, még olyanok is, kiknek soha egy felesleges fillé- rök sincsen. A baj általánossá lett. A kereskedelmi és ipari tevékenység elé a legnagyobb akadályokat gördítette. A vállálkozási kedv a fagypont alá szállott, mert senki sem bízott a vállalatok jövedelmezőségében, minthogy alig képzelhető manapság vállalat, mely hitelre ne szorulna. A megnehezített hitelnyújtás megnehezíti az üzletvezetését is, ami természetesen jövedelmezőségének rovására történik. Képzelhető tehát, hogy most, midőn végre javulás: a pénzpiaczon hirtelen könyités állott be, mindenki örömmel fogadja azt. A gazdasági helyzet ennek következtében jobbra fordult, mert a pénz olcsóbbodásához nagy reményeket fűznek. Élénkült a forgalom s annyi sok bajlódás után végre egy reménysugár 1 A pangás helyébe ismét élénk életet várunk. A közélet minden ágában az TARCZ A. Betegemnek. Nem tudja senki — senki sem, Milyen beteg a kedvesem. Hervad, lassan fonnyad szegény. Azt mondják, nincsen is remény, Úgy fáj a szivem, emberek ! O nagy beteg. A hajnal éri ablakát, A nap beküldi sugarát, Búsan kiszáll a játszi fény, Sugára reszket: nincs remény, Csak csendesen, jó emberek : O nagy beteg. Az este jő . . . kis ablakán Az éjbe néz ki a leány. Könny búsong lázas nagy szemén, falán már érzi: nincs remény, Úgy fáj a szivem, emberek : Ő nagy beteg. Borús, bideg, fagyos az éj, Felzúg, sóhajt a téli szél, Egy angyal száll a légen át . . . Már nyitják a menny ajtaját, Oh ! sírjatok jó emberek : Már nem beteg! Fásultan. Fásultan nézem a világot, Keblem többé már nem hévül, Pedig egykoron álmodoztam Boldogság, napsugár felül. A gúny labdája lett a lelkem, Mindenki durván megtipor, Lelkem fényét homályba mártja A földi sár, a földi por ! Kifáradtam, pihenni vágyom, Mi élni késztne: nincs varázs, Napfénytelen a lelkem sorsa: Enyészet, lassú hervadás. Bálban. Virágos, fényes bálteremben Mindenki gondja messze rebben, Előttem lejtnek el a párok, S én oly mogorván nézek rájok. Boldogság, mámor szerteszéjjel. Gyönyörbe vész a tiszta éjjel ! v • egy könny csillan meg a pillámon, En életemet evvel járom ! Fliesz Henrik. Téli sportokról. Irta: Domahidy Ujfalussy Amadil. Ha nem betegeskedik tél apó s kellő eiovel érezteti szigorát, fagybilincseibe verve a földet, hónak fehér leplét borítva reá, különböző élvezetek kínálkoznak azoknak, kik nem tartanak a hidegtől és szívesen időznek a szabadban. Elsőben is a korcsolyázást említem, ezt az általánosan elterjedt skandináv kedvtelést, melynek eredete a múltnak messze homályába vész el. A számokkal köny- nyen dobálódzó krónikások 3000 évről beszélnek, tehát túlságosan is réginek mondják e sportot, melynek védő istene — az Edda szerint — Uller-ase vala. A korcsolya eredetileg nagyon kezdetleges szerszám volt, lócsontból készült. Néhány évtizeddel ezelőtt különben még nálunk is használták, Norvégiában és Islandban pedig manapság is láthatni még ilyen furcsa korcsolyát, mely szijjal erősittetik a lábhoz. Ősrégi neve majd „Skidi“, majd „Öndrun“ volt Thialf művészetét eddigelé New-York- ban vitték a legnagyobb tökélyre — Haynes volt leghíresebb bajnoka, de a gyorsaság tekintetében a hollandi Jaap Eden-t tartották legyőzhetetlennek. Fényes recordjait számos érem bizonyítja s a „Mjöson“-tavon híressé vált versenyek legérdekesebb diját, a király ajándékozta ezüst serleget is ő nyerte el, pár évvel ezelőtt. A tavalyi világbajnoksági versenyzők Naes Alfréd és Oestlimd Péter voltak. Versenyfutásra a frieslandi korcsolya a legalkalmasabb, mely bámulatos vékony és könnyű s melynek mintájára készülnek a mükorcsolyázáshoz használt, tökéletesített amerikai gyártmányok. Madárszárnyak sebességével határos az a gyorsaság, a mit a hátra alkalmazott vitorlával korcsolyázva, elérni lehet. Canadában és a dán szigeteken gyakran korcsolyáznak igy, sőt a tandemkorcsolyázás sem megy épen ritkaság számba. Körülbelül 10 láb hosszú és 6 láb magas, kettős vitorlát ráfoszitenek egy vastag bambusznádra — ezt megfogja két sportoló s kedvező szél mellett, széditő gyorsasággal siklanak vele tova a jégén. De kissé veszélyes is ez a mulatság, sok elővigyázatot és figyelmet igényel. Folyton résen kell lenni, mert a váratlan akadály bajt okozhat. Széles medrü folyók nagyon alkalmasak e sportra, csak az alacsony hidak kellemetlenek. Szerencsétlenség azonban soha sem történhetik, ha a tandemezők idejében leszerelnek, azaz idejében felgöngyölítik a vitorlákat a rúdra, melyet karjuk alá kapva, sikeresen eszközölhetik a hid alatt való átkelést, vagy nyugodtan kikerülhetnek mindennemű akadályt. Angliában és Skócziában különben játékok rendezése is divatos a jégen. Nevezetes ezek közül a „Bandy“ és a „Curling“. Előbbi valami labdajáték-féle, mely nagy térséget kiván, s mely arra volna hivatva, hogy a nyári „football matchu-eket helyettesítse. Utóbbit kövekkel játszák, melyeket bizonyos szabályok szerint ide- oda dobálnak a jég sima felületén. A rendes korcsolyázásnál sokkal érdekesebb azonban a ski-ezés. A ski, azaz hóczipő rendesen két egyenlő és 8—9 láb hosszú, elől hajlított fatalpból áll, de Finnország és Norvégia egyes vidékein egyik rövidebb, mint a másik. Éjszakon nemcsak szórakozásul, hanem kényelmes közlekedési eszközül is I (A római kath. elemi iskolával szemben.) i v __________\ Bé lyegdij minden beiktatásért 30 kr. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. | Negyedévre I frt. Félévre . . 2 frt. |j Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt.
