Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-05 / 27. szám

inig az irodalmi válfajok közt az olvasmány foglalkozás, munka: addig a dal szórakozás, pihenő. Ami ott képzelet, az itt valóság. A dal kedélyünk világába hatol, mozgásba hozza szivünk húrjait, öröm, bánat, vigság és szo­morúság emeltyűje, szóval közvetlen hatásá­val egyéniségünk átalakitója és ami fö, a kulturális emelkedésnek egyik nagy tényezője. A dal ritmusai a nemzetek sajátságait, szokásait, felfogásait és , lelkiállapotait tük­rözik vissza; ezt látjuk minden nemzetnél. A nemzetek dalai azok jellegét és egyedi­ségét csodaszerüen visszaadják, ezt látjuk legpregnánsabban hazánk nagy lantosai, Balassa Bálint és Tinódi Sebestyén dalai­ban. Hogy ezen nagy lantosainknak dalai mily óriási befolyást gyakoroltak a hazafiság előmozdítására és hogy mily hatással voltak a nemzetre, azt különösen itt, a dalárok körében fölemlitenem fölösleges. Ép úgy fölösleges fölemlitenem a hires Biharit és a nemzet jelenlegi csalogányát, Blaha Luizát. De ezenkívül a bizalom, a rokonérzés, az együvétartozás, a kölcsönös vonzalom és tisztelet előmozditója a dal, mely utób­biakban nyilvánuló hatását tekintve, a dal itt, hazánk északkeleti részén még nagy nemzeti missziót is van hivatva teljesíteni. Tekintve egyéni hajlamomat, de mint lelkes hazafi is, szívből óhajtom tehát, hogy a „Szatmár-Németi Dalegyesület“ az évek végtelen határáig fönnáljon és egyre gyara­podjék és izmosodjék. Üdvözölve a megjelen­teket mindannyiukat, de különösen üdvö­zölve a messze vidékekről idefáradt dalár- egyesületeket úgy együttesen, mint egyen- kirit a magukkal hozott családtagokkal együtt, akik az ünnepély fényét megjelenésükkel emelték, van szerencsém a díszközgyűlést megnyitni“. Az éljenzés és tapssal fogadott szép beszédre Hér mán Mihály polgár- mester felelt nagy hatással, mire J a s k o- vics Ferencz a szatmári dalegylet alel- nöke olvasott fel szemelvényeket az egylet történetéből és fölolvasta az érkezett üdvöz­léseket. Az egyes dalegyesületek előadása június 30-án este 7 órakor történt meg a városi színházban. A régi u. n. dalverse­nyeknek az volt a hátránya, hogy a dijakért való versenyzéssel a féltékenység, irigykedés magvát hintette el a dalosok között, alkal­mat adott a pártoskodásra s a zsűrinek nem egy igazságtalan ítéletére a dijat nem nyert dalárda bizonyos szégyenérzettel vonult haza szülőhelyére. Igen helyesnek és üdvösnek bizonyult a dunántúli szövetségtől már meg­kezdett rendszer, hogy a dalegyesületek nem dijakért harczolnak, hanem önzetlenül, biza­lommal önmagukhoz és daltestvéreikhez lép­nek fel, hogy kiki bemutassa tudását, mint törekvésének eredményét, jutalmul nem várva mást, mint a tetszésben nyilvánuló elismerést. Ez alkalommal 9 vendég dalegyesület műkö­dött közre, a szatmári jubiláns dalárda, mint házigazda a működés terét teljesen átengedte a vendégeknek. Mindegyik dalárda zászlója alatt jelent meg s félkörben foglalt helyet, a mihez gyönyörű keretet adott az a 18 szemen-szedett szép leány, akik aztán ket­tesével megkoszorúzták a darabjukat eléne­kelt dalárdák zászlóit. A közreműködő da­lárdák sorát a debreczenvárosi dalegylet nyitotta meg, darabjuk Székács Gyula „Ku- rucz nóták“ ez. műve volt. A debreczeni „Egyetértés“ dalárda Huber Károly „Győ­zelmi dal“-át énekelte. A hajdu-nánási da­lárda Méder Mihálynak „Zug az erdő“ kezdetű népdal egyvelegét adta elő. A „Hajdu-Szobosz- lói Dalegyesület“ darabja Fortuner E. „Mi volt nekem a szerelem“ ez. szerzeménye volt. A „M.-Szigeti Dalkör“ Lányi Ernő „Régi nóta“ ez. dalcsokrát adta elő. A „Nagykárolyi Dalegylet“ Kun Miksa karmes­ter vezetése alatt Gaál Ferencznek „Nyisd ki anyáin“ kezdetű dalával lépett elő. Műkö­désükről a „Szatmár és Vidéke“ igy emlé­kezik meg: nagy szorgalmáról, nemes törek­véséről ismerjük már régóta e dalárdát, ma is a darab helyes megválasztása, átértése és — érzése és szép előadása jól megérdemelt tapsokat, Bikv Kornélka és Nagy Leonka kezéből pedig koszorút juttattak neki. A két kisasszony szívességét dalegyesületünk sze­renáddal viszonozta, azonkívül Demi dór Ig- nácz elnök még külön szavakkal is megkö­szönte az egylet zászlójának megkoszorúzását. A „Nagyszalontai Dalárda“ ugyanazt a da­rabot adta elő, mint a „M.-Szigeti Dalkör.“ A „Nyíregyházai Dalegylet“ Huber fohászát énekelte. A „Szatmár-Németi Iparos Dalkör“ darabja a „Vadászok búcsúja“ volt. Mendel- sohntól. Ezen énekelőadásokat Hodossy La­jos ref. s. lelkész szavalata előzte meg, aki szép kidolgozásban, megkapó mély érzésű hangjával adta elő Szabados Edének alkalmi szép ódáját. Az egész hangversenyt pedig a honvédzenekar előadása nyitotta meg és fe­jezte be a Nyáry József művészi dirigálása mellett. — Vasárnap Meszlényi Gyula megyés püspök fényes ebédet adott, melyen világhírű zeneművészünk és költőnk gróf Zichy Géza, főispánunk és kedves neje, gróf Károlyi Ist- vánnén kívül 35-en vettek részt, melyen dal­egyletünk elnöke Demidor Ignácz is részt vett. A megyés püspök gróf Zichy Gézára, NAGY-KÁROLY és VIDÉKÉ. I a főispáni párra és gróf Károlyi Istvánnéra ! emelte poharát. Estve a színházban fényes hangverseny volt, melynek lefolyásáról a Szatmár és Vidéke igy emlékezik meg: Az I egyesült dalosok óriási félkörben vették közre a honvéd-zenekart s festői képet nyújtó cso- j portozatokkal a meglepetés és tetszés mora­ját csalták ki a közönség ajkairól mindjárt a függöny fellebbenése után. Majd elhangoz­ván a Hymnusz fenséges akkordjai megje­lent a pódiumon gróf Zichy Géza, a szatmári dalegyesület diszelnöke, hogy eldirigálja saját szerzeményű bájos szerenádját. Ennek az édes-bús éneknek minden hangja elbűvölő csodás hatással zsongott a 400 dalos ajkai­ról a szerző varázspálezájának intéseire; a művész mintha saját lelkét öntötte volna át a dalosokba úgy tudta kicsalni szivük érzel­meit ajkaikon. A hatás leírhatatlan volt. Óriási tapsvihar rengette meg a színház fa­lait s a mágnás művésznek mintegy 10-szer kellett megjelennie a közönség előtt, mig bent a függöny mögött a lelkes dalosok fo­gadták zajos óváczióval. Még nagyobb hatást ért el a nemes gróf „Alár“ czimü ballettjé­nek egyik remek részletével, melyet ugyan­csak az ő páratlanul ízléses, elegáns és a legcsekélyebb részletekre is figyelmet fordító vezetése mellett a honvéd-zenekar adott elő. A művész meg is volt elégedve a zenészek­kel, kiket a nehéz darabra Nyáry J„ a zene­kar kitűnő karmestere tanított be. Szűnni nem akaró tapsvihar és egy hatalmas babér­koszorú, melyet két bájos kisasszony nyújtott át, lön a művész jutalma. És ő hálából meg­ismétlő darabjának egyik legkedvesebb rész­letét. A művész sikeréhez méltó keretül szol­gált az a siker, amelylyel a dalosok óriási kara darabjait előadta. Összesen 7 karéneket adtak elő, melyeket részben zenekisérettel, részben a nélkül Mácsay, Nyáry és Méder karmesterek vezettek. Ez első összelőadás arról győzte meg a rengeteg nagyszámú, fényes közönséget, hogy a tiszavidéki szö- ! vétségnek meg van a létjoga, mert életképes és már első fellépése alkalmával is a művé­szetnek nem közönséges fokát érte el bemu­tatott énekeiben. A debreczeni dalárda egye­sület a nagykárolyi dalegylet tagjaival sze­renáddal lepte meg hangverseny után főis­pánunk kedves nejét, kinek a szives figyelem rendkívül kellemesen esett. Hazatérő dalá­raink a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg a szatmári ünnepélyről és szives fogad­tatásról, melyért mi szives köszönetét mondunk. — A régi kaszinó közgyűlése. A hely­beli régi kaszinó e hó 1-én népes közgyűlést tartott Papp Béla igazgató elnöklete alatt, melyen az egyleti tagok 40-en felüli szám­ban vettek részt. Elnöklő igazgató előadta, hogy a rendkívüli közgyűlést a választmány határozata folytán a kaszinó rendezetlen anyagi ügyeinek orvoslása czéljából hívta össze. A kaszinót a telek vételárán s a pénz­intézeti kölcsönökön kívül G500 frt függő adósság terheli, melyért már több oldalról szorgalmaztatik. A választmány megtette a kellő lépéseket a baj szanálására, de hogy kellő eredményt érjen el, szükséges, hogy a tagok is némi áldozattal siessenek a kaszinó megmentésére. A választmány javaslata az, hogy minden egyes egyleti tag 15 frt segélyt nyújtson az egyletnek. Minthogy azonban ezen segély részletekben könnyebben fizethető, de másrészről a kaszinó saját tagjaitól segélyt más czimen is kérhet, indítványa az, hogy a 15 frt segély folyó évi julius 1-től 1901. végéig félévenkénti 5 frtos részletekben a tagdíjjal együttesen fizettessék, illetve a segélyösszeg betudása mellett a tagdíj ezen másfél évre félévenként 5 írttal emeltessék. A közgyűlés — többek hozzászólása után — a választmány javaslatát egyhangúlag hatá­rozattá emelte. Több tárgy nem lévén, el­nöklő igazgató a közgyűlést berekesztette. — Negyvenevi tanári és lelkészi ju­bileum. Folyó év augusztus havában a tisza­vidéki ágost. hitv. ev. egyházmegye közgyű­lését városunkban fogja megtartani, mely I alkalommal városunk munkás ev. lelkésze negyven évi tanári és papi s városunkban való működésének 25 éves jubileumát fogja ünnepelni. E szép ünnepélyre egy kedves és előkelő vendég, a lelkész ur régi barátja Zelenka Pál püspök is kilátásba helyezte el­jövetelét. A lelkész ur nem egy rossz utón lévő fiút adott vissza paedagogiai tapintatá­val hazájának, s nem egy szülőnek okozott örömet, itt az ideje, hogy végre ő is ör­vendjen. — Gyászeset. Súlyos csapás érte Róth Károlyt, laptársunk a „ Szatmármegyei Köz­löny“ kiadóját. Édes anyja, özv. 'id. Róth Károlyné junius 30-án elhunyt. Az agg úrnő temetése a nagyszámú rokonok, tisztelők és ismerősök részvétele mellett folyó hó 2-án délután ment végbe. Gyászoló családja elhunytáról a következő jelentést adta ki: Alólirottak úgy maguk, mint a nagy számú rokonság nevében is fájdalomtelt szív­vel tudatják a felejthetetlen jó édesanya, forrón szeretett nagyanya, dédanya, anyós és rokonnak, özv. id. Róth Károlyné szül. Rehcz Máriának élte 70-ik, özvegysége 5-ik évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után folyó évi junius hó 30-án esti 10 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi része folyó hó 2-án dél­után 5 órakor fog a róm. kath. egyházi szertartás szerint a helybeli mesterrészi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni; lelki­üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 3-án reggeli 8 órakor fog a helybeli róm. kath. székesegyházban az Egek Urának be- mutattatni. Nagy-Károly, 1900. julius 1. Béke legyen porai felett! Róth Mária özv. Makoldy Gyuláné és fia, Róth Ilona férj. Letlinger Béláné és gyermekei, Róth Károly, Róth László, Róth Gyula és gyermekei, gyermekei. Letlinger Béla, Schifbeck Katalin férjezett Róth Károlyné, Biró Stefánia Klára férj. Róth Lászlóné, Serly Ilona férjezett Róth Gyuláné veje és menyei. — Nyilvános köszönet. Mindazok, kik megboldogult édes anyánk elhalálozása al­kalmából annak végtisztességtételén meg­jelentek, úgy kik levélben adtak kifejezést részvétüknek, enyhítést nyújtván a veszteség fájdalmára, fogadják ez utón úgy magam, mint a család nevében is hálás köszönetíin- ket. Nagy-Károly, 1900. évi julius hó 3-án. Róth Károly. — Nyári tánczmulatság. Már említettük volt, hogy a kereskedő-ifjak köre szombaton, e hó 7-én a régi kaszinó helyiségében nyári tánczmulatságot rendez. A még ifjú egyesü­let máris igen jóhirü mulatságai kellemes emlékeket hagytak s meg vagyunk arról győ­ződve, hogy e mulatság is méltó lesz a töb­biekhez és reméljük, hogy közönségünknek ismét egy kedves estélyben lesz része. A kibocsátott meghívó igy szól: Meghívó. A nagykárolyi kereskedő ifjak köre saját pénz­tára javára a régi kaszinó kerti helyiségében 1900. évi julius hó 7-én, szombaton nyári j tánczmulatságot rendez, melyre kívül czim- zettet és családját tisztelettel meghívja a rendezőség : Janitzky Albert, elnök. Brichta Miksa, alelnök. Sternberg Jenő, titkár. Pucser Károly, v. b. elnök, Varga Imre, pénztárnok. Ferenczy István, jegyző. Balogh Gyula, Gsép József, Fógel Károly, Fetser József, Fok Jenő, Heinrich János, Májer Miksa, Pichel- mayer Ferencz, Rubletzky Miklós, Singer Lipót, Stern József, Sternberg Márkus, Teleky Antal. Belépő-dij : Személy-jegy 2 korona. Család-jegy 5 korona. Kezdete este 9 órakor. Felülfizetéseket köszönettel veszünk és hírla­pi lag nyugtázni fogjuk. Jegyek a meghívó előmutatása mellett előre válthatók: Brichta Miksa, Pucser Károly és Rubletzky Miklós uraknál. — Névnap. Péter Pál napján tartotta névünnepét Tímár Péter kegyesrendi tanár, városunknak közszeretet és tiszteletben álló plébános-helyettese. Társadalmi életünk min­den köréből számosán siettek üdvözölni az érdemes férfiút, ki 23 évi itt működése ideje alatt csak tiszteletet és szeretetet tudott ma­gának kivívni. Lapunk részéről szintén őszinte szívből csatlakozunk a jókivánók seregéhez. ( — Kinevezés. Főispán ur ő méltósága Kovács Dezső gyámpénztári könyvelőt pénz­tári másodellenőrré nevezte ki. — Párisi kirándulás. Nonn Gyula és neje, Róth Károly és neje, Schilfbeck Mátyás és neje folyó hó 3-án indultak el a párisi j kiállítás megtekintésére. A kiránduló társaság a kiállítás megtekintése után Schweiczot, Olaszországot és esetleg Angliát tervezi be- j utazni s úgy fognak ismét visszatérni. — Népies hangverseny. Dalegyesületünk folyó hó 15-én a Lövöldékért helyiségében, dallal, tűzijátékkal és tánczczal egybekötött | népies hangversenyt fog rendezni, felnőttek részére 30 kr„ gyermekek részére 10 kr. belépő-dij mellett. Az ilyen népies mulatsá­gok rendesen igen jól szoktak sikerülni és ; reméljük, hogy a dalegyesület vállalkozását j is siker fogja kisérni. A hangverseny prog- rammját falragaszok fogják a közönségnek tudtára adni. — Pályázat. Vármegyénk főispánja a : a Kovács Dezső előléptetésével megüresedett gyámpénztári könyvelői állásra pályázatot S hirdet, mely állás 1500 korona fizetés és I 200 korona lakbér illetménynyel van egybe­kötve. Pályázati kérvények e hó 15-ig ad­hatók be. — Dr. Bródy Miklós városunk fiát, ki oly sok ízben szerzett már babért különösen a sakkjáték és zeneművészet terén kiváló tehetségével, igen szép kitüntetés érte. Ugyanis a Tiszavidéki Dalszövetkezet 100—100 ko­rona dijat tűzött ki egy mű- és egy népdal megzenésítésére. A beérkezett pályaműveket a szatmári dalünnepélyek alkalmából össze­hívott jury bírálta el s mindkét pályadijat egyhangúlag Bródynak Ítélte oda. Pályadíj­nyertest erről táviratilag értesítették Szat- márról s számosán gratuláltak. Örömmel gratulálunk! — Búcsú. Nagy-Károlyból való távo­zásom folytán mindazon jó barátoknak és ismerősöknek —■ kiktől személyesen búcsút nem vehettem — ez utón mondok Isten hozzádot. Áldja meg a jó Isten úgy a városi, — Talált méhmagzat. Folyó hó 2-án a rendőrség a Nagy-utczában az 555-ik népsorszámu ház előtt a gyalogjárdán rongyba göngyölve egy méhmagzatot talált. — Állító­lag a méhmagzatot egy helybeli főzőné ej­tette el, ki épen a szülésznőhöz akart menni. — Ez ügyben a rendőri nyomozat folyamat­ban van. — Gondatlanság áldozata. Lieb Ignácz kálmándi községi rendőr folyó hó 2-án haj­nalban találkozott Lakatos György leányával a 15 éves Julcsával, a mint ez a községbe indult. A rendőr mivel az aratás javában folyik s a községben nincs senki, a leányt attól félve, hogy a czigányok ősi szokása szerint lopni fog, a községbe beengedni nem akarta s visszatérésre hívta fel. Ez nem ment s Liebbel feleselni kezdett, mire ez azért, hogy megijessze, a nála levő puskát lekapta válláról, s ez ugyanazon pillanatban elsült s a czigányleányt söréttöltése halán­tékon találva, halálra sebezte. Lieb Ignáczot a csendőrség még a tett elkövetése napján letartóztatta. — Iparosok figyelmébe. A m. kir. állam­vasutak aradi üzletvezetősége a hivatalnoki egyenruhák szállítására folyó hó 10-iki lejá­rattal nyilvános árlejtést hirdet. — A szol­noki kir. törvényszék és járásbíróság a cserép­kályhákat átrakatni kívánván, ezen munká­latokat folyó hó 14-én a törvényszék 33. sz. helyiségében nyilvános árlejtésen adja ki. — A m. kir. államvasutak Budapest-balparti üzletvezetősége a vonalain szükséges hiva­talnoki egyenruha darabok beszerzésére folyó hó 14-én nyilvános árlejtést tart. — A cs. és kir. 7-ik hadtest intendánssága Temesvárott az alább megnevezett állomásokon elhelye­zett cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok élelem szükségleteinek bérlet utján való biz­tosítása tekintetéből nyilvános árlejtést tart, még pedig: folyó hó 16-án Temesvártt, Fe­hértemplomban, Karánsebesen, Nagybecske- reken, Pancsován, Lúgoson, Nagy-Kikindán, — Folyó hó 19-én Aradon, Kis-Sz.-Miklóson, Békés-Csabán, Szegeden. Folyó hó 16-án Nagy-Váradon és Debreczenben. — A m. kir. államvasutak szegedi üzletvezetősége a hiva­talnokok és gyakornokok egyenruháinak szál­lítása czéljából 1900. év julius 17-iki lejárat­tal nyilvános árlejtést tart. — Mindazok, kik szállítással foglalkoznak a pályázati hirdet­mények teljes szövegét és a feltételeket ka­maránknál megtekinthetik. Debreczen, 1900. julius 4. Kereskedelmi és iparkamara. — Országos vásár. Városunkban az úgynevezett aratási országos vásár e hó 9-én hétfőn fog megtartatni. — Á Debreczeni Kereskedelmi Aka­démia női tanfolyamára oly leánynövendékek iratkozhatnak be, kik a felsőbb leányiskola vagy polgári-iskola IV. osztályát, illetve a felső népiskolát elvégezték, esetleg ilyen bi­zonyítvány hiányában a fölvételi vizsgálatot sikeresen megállják. Egész évi tandíj 100 K„ beiratási dij 6 korona. Az iskolai bizonyít­vány és beiratási dij beküldése mellett elő- leges jelentkezéseket elfogad julius hó 15-ig az igazgatóság. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk azon megjegyzéssel, hogy a szep­tember elsején kezdődő tanfolyamra csak korlátolt számmal (30) vesznek fel növen­déket. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. Qj zsáficsizl-iolM. Van szerencsém a n. é. gazda­közönség szives tudomására hozni, hogy Nagy-Károlyban Kaszárnya-ut- czában, saját házamban nyitottam, hol is uj terményzsákokat a legmérsékeltebb kölcsöndij felszámi- tása mellett bocsátók a t. gazdaközön­ség rendelkezésére. Tisztelettel 1—3 Rozenberg Zsigmond. ISlZgjgl iGiigiy tpil liüi/ivnal i i lini^fral hülyéd nii'it a vidéki összes lakosságot Nagy-Károly, 1900. jul. 4. Kontsanszky László. 1 T í T T T I T ! T T I 1 T T í T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom