Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-18 / 3. szám

helyettes birák Szoboszlay Sándor, dr. Matolay Gábor. Jegyzők Szabó József és Oláh Miklós. VII. Büntető felebbe- zési tanács. Ülésezik kedden d. e. 9 órakor. Elnök Galba Lajos, helyettese Papp László, előadó Toperczer Kálmán, szavazóbirák fel­váltva Szabó József és Labek Kálmán, jegyző Egry István. VIII. Jövedéki ügyeket intéző tanács. Ülésezik csütörtökön d. e. 9 órakor. Elnök Galba Lajos, birák Krasznay István szavazó, Nuszer Dezső előadó, jegyző Oláh Miklós. — Gazdasági előadás. A szatmármegyei gazdasági egyesület folyó hó 14-én délután 3—4 óráig ismét tartott népies gazdasági felolvasást. Nagy Sándor mezőgazdasági is­métlő iskola igazgató: „Kártékony rovarok és férgekről a mezőgazdaságban“ czimen igen érdekes előadásban ismertette a rovarok egyes részeit, (fej, tor, potroh), különösen foglalkozott a szájrészek átalakulásával. Be­hatóan fejtegette a rovarok fejlődéseit s azok átalakulásait, továbbá az azok ellen való védekezéseket; leirta, bogy a már működő kár­tékony rovarok után, hogy néz ki a megrongált s pusztított vetés. Ezek után hosszabban érte­kezett mindegyik felsorolt kártékony rovarról a cserebogárról, a vetési hernyóról, a vetés fehérítőről, a hesszeni légyről, a gabna futrinkáról, a szalma-darázsról, a répa or­mányosról, hatpötíibödéről, a honvéd-bogár­ról, a repczefény bogárról, a vándor sáskáról, a magtári zsuzsokról s a gabona molyról. A felsorolt rovarok azok, melyek gyakran tönkre teszik a gazda reményteljes jövőjét, jóllehet sokszor a gazda az időjárást okozza. Felemlítette, sőt oltalmába ajánlotta a gaz­dának mindazon állatok, madarak sőt rova­rokat is, melyek a gazdának segédkezet nyújtanak a kártékony rovarok pusztításában. Kár, hogy ezen tanulságos előadást a gazda­közönség nem hallgatta meg nagyobb szám­ban, holott épen őt érdekelhetné legjobban — hiszen sokszor mily aggodalommal nézi s belátja, hogy terményei pusztulásának csak puszta szemlélője lehet. Városunk gazda­közönségének részvétlen s érdeklődtelen kö­zönyösségét csak sajnálni lehet. Felkérjük a rész elnököket, hogy ezentúl oda hassanak, hogy a népies gazdasági előadásokat minél számosabban látogassák. A felolvasó urat ellismerés illeti meg ezen tanulságos s népies nyelven előadott értekezéséért. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen nőm elhunyta alkalmából rész­vétüket nyilvánították s temetésén megjelen­tek, ezáltal fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, fogadják ez utón is hálás köszönetemet. Nagy- Károly, 1900. január 15. Vida Gyula. — A kaplonyi római kath. fiatalság az iskola javára folyó hó 28-án tánczvigalmat rendez. Belépődíj: személyenkint 1 korona. Családjegy 3 korona. Kezdete délután 4 órakor. — Köszönetnyilvánítás. Latzkó P. és Popper A. urak Budapestről; Heidelberg W. Lipót ur Budapestről a helybeli népkonyha javára 10—10 koronát1, Feuvel Lipót ur Budapestről az izr. nőegylet részére 10 ko­ronát voltak szívesek adományozni; úgyszin­tén 2 lakodalmi gyűjtésből a nőegylet javára 8 korona 14 fillért küldtek be az elnökség­hez, mely kegyes adományokért hálás köszö­netét mond Kaufmann Mártonná, elnök. — Meghívó. Nagy-Károly város iparosai 1900. évi február hó 4-én, vasárnap, az ev. ref. segélyegylet pénztára javára a polgári kaszinó dísztermében zártkörű tánczestélyt rendeznek. A rendezőség: Kuszka Mihály, rb. elnök. Soós Zsigmond, rb. pénztárnok. Je'zsik György, rb. ellenőr. Magyar Károly, rb. jegyző. Beléptidij személyenkint: férfiak részéről 4 korona, nők részéről 3 korona, Ez összegért a karzat is a közönség rendel­kezésére áll. A t. vendégek étellel és itallal a rendezőség által láttatnak el. Jegyek előre válthatók Strohmájer Ferencz, Janitzky Al­bert és Kuszka Mihály urak üzletében. Kez­dete este tél 8 órakor. A nemes czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hir- lapilag nyugtáztatnak.-— A rendezőség min­dent elkövet, hogy a közönségnek egy kel­lemes estét szerezzen. A meghívók szétkül­dése most van folyamatban. — Felhívás. A közelmúltban Szatmáron elhalt Jandrisics János apátplebános, nyug. főgymn. tanár díszes síremlékére 1000-nél í több élő tanítványa a társadalom minden körében gyűjtést indított. A gyűjtő bizott­ság ez ügyben szétküldötte felhívásait, mivel azonban sokan vannak a tanítványok közül, kiknek tartózkodási helyét nem sikerült meg­tudni. ez utón is kéri mély tisztelettel az érdeklődőket, hogy aki a kegyeletes emlék­hez az ünnepelt jeles tanár s apátplebános iránt való tiszteletből hozzájárulni óhajt, küldje szives adományát a gyűjtő bizottság pénztárosáhos a következő czimre: Unger István. Szatmár, Eötvös-utcza 5. — Adóperselyt rendezett be a szatmár- németi-i ipari hitelszövetkezet a tagjai szá­mára. Gzélja ennek az, hogy a tagok aprán- kint, akár heti, akár havi részletekben gyűjtögethessék össze az adójukat, s igy az évnegyedi adófizetés sokszor nyomasztó gond­N A G Y-K ÁROLY és VIDÉKE. jától menekülhessenek. Ki-ki maga határoz­hatja meg, hogy mennyit akar hetenkínt vagy havonkint ekként félretenni, a szövetkezet bármi csekély részletért elküldi a pénz­beszedőjét. Az adófizetés idejében azután a szövetkezet szívesen be is fizeti az adót tagjai helyett s ezzel sok időveszteségtől és fáradt­ságtól kíméli meg a tagokat is, az adóhiva­talt is. Később természetesen ez intézmény előreláthatólag oda fejlődhetik, hogy a szö­vetkezet ilyen adóperselyes tagjainak összes adóügyeit, u. m. a kivetés figyelemmel ki­sérését, a fölszólalásokat stb. is el fogja látni. — Legjobb orvosság. Mindazok, kik gyomorbaj, étvágyhiány, rossz emésztés, máj­fájdalmak, kólika, vérszegénység, ideges fej­fájásban szenvednek, használják a világhírű Pserhofer vértisztitó labdacsokat, melyek I teljesen ártalmatlanok, gyorsan és biztosan hatnak és a legelsőrendü orvosok által ajánl- tatnak. Hasznos szolgálatot vélünk tenni t. olvasóinknak, ha e kitűnő gyógyszert b. figyelmükbe ajánljuk. 1 tekercs, mely 6 do­boz á 15 labdacs 1.05 frt. A pénz előzetes beküldése után 1 tekercset 1’25 frtért, 2 tekercset 2'30 frtért, 3 tekercset 3 35 frtért küld bérmentve Pserhofer J. gyógyszertára, Bécs, I Singer-strasse 15. 1—6 — Hirdetmény. A szamosvölgyi vasut- részvénytársaság folyó hó 2-án 10921. sz. alatt kelt jelentésében közölte, hogy az ál­lami alkalmazottak és azoknak családtagjai és pedig nejei, szülői, ellátás alatt álló, de önálló keresettel még nem biró gyermekei és a családdal vagy a család valamely tag­jával együtt utazó cselédjei részére, kizárólag magánczélu utazásokra eddig is adott azon kedvezmény, melyszerint az I. és II. kocsi- osztály használatára közvetlen alsóbb osz­tályú egész a III-ik kocsiosztály használatára pedig féláru Ií-od osztályú jegyek szolgál­tatnak ki, az 1900. január 1-től kezdve az állami alkalmazottak által arczképes igazol­ványok alapján is igénybe vehetők lesznek. Az arczképes igazolványok kiállításáért 1 frt az érvényességi tartam meghosszabbításáért szintén 1 frt lesz az illető által fizetendő, megjegyeztetvén, hogy az említett arczképes igazolványok kérését és meghosszabbítását illetőleg ugyanazon eljárás lesz követendő mint a m. kir. államvasutaknál és hogy az állami tisztviselőknek szabad tetszésökre bi- zatik a nekik biztosított menetdijkedvezményt arczképes igazolványok alapján avagy eddig- elé követett eljárás szerint igénybe venni. Hasonló kedvezményben részesittetnek az állami alkalmazottak és azoknak fentebb közelebbről megnevezett családtagjai és cse­lédjei áthelyezések esetén, de csak akkor, ha az átköltözési költségek az állam kincstár által sem egészben sem részben megtérítve nem lesznek vagy pedig az áthelyezés bün­tetésből nem történt, mely körülmények az illető folyamodó felsőbbsége által igazolva kell lennie. Ily esetekben az átköltözési in­góságok szállítására 50°/0-nyi díjmérséklésre jogosító szállítási utalványok is kiszolgáltat­nak. Budapest, 1899. deczember 9. A mi­niszter helyett: Jakabffy s. k. államtitkár. — A „Zenélő Magyarország“ zongora- és hegedüzenemű folyóirat deczemberi XXIII-dik füzete érdekes tartalommal jelent meg. Tartalmazza ezen füzet: I. Zsadányi Ármánd „Tizenhárom fodor van a szoknyá­mon“ magyar dalt. II. Huber Sándor „Vis á vis“ franczianégyes a legújabb most diva­tos tréfás dalok és chansonokból összeállítva. III. Starck Henrik „A manó vigye a zenét“ tréfás dalt. Minden füzete ily gazdag tarta­lommal jelenik meg e közkedvelt zenemű­folyóiratnak. Egy-egy fűzet mindenkor 10 oldalon a legszebb s legsikerültebb zene- ujdonságokat hozza — negyedévben 6 füzet 60 oldal zenemüvet ad 1 frt előfizetésért. Előfizethetni csakis a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalában Buda­pest, VI. Csengery-utcza 62a., honnan ár­jegyzéket és az egyes évnegyedek tartalmát mutató jegyzékek ingyen és bérmentve kül­detnek. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy Gorzó Bertalan vármegyei levéltárnok által kiadandó „Szatmárvármegye nemesi családjai“ czimü munkájának kiad- liatása czéljából a vármegyei közművelődési pótadó terhére 150 frt segély kiutalása tár­gyában hozott 1084. bjkv. számú törvény-! hatósági közgyűlési határozat a Szatmár-1 megyei hivatalos Közlöny ez évi 2-ik szá-1 mában közzététetett. Nagy-Károly, 1900. január 11. Debreczeni István, polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. A csipke legendája. Flandriában, ai csipkeverés hazájában kedves legendát me­sélnek a csipke eredetéről. Jacqueline flan-! driai grófnő, a ki nagyon féltékeny volt az j urára, gyanakodott, hogy komornáját, a cso­dálatos szépségű Szerénát szereti. Boszuból ! a leányt a kastélynak egy félreeső szobájába vitette s ott fogolyként bezárta. Szobájából középnagyságú czukorsüveg. A középafrikai négerek csontokat szúrnak ajkaikba, hogy ezek minél jobban felduzzadjanak. A grön­landiak füleiket szabdalják meg. Néhány indián törzsnél a tetovált testet tartják a szépség ideáljának és a testnek még te­nyérnyi részét sem hagyják e nagy fájdal­mat okozó díszítés nélkül. Malabarban és Santa-Cruzban a fülcsonkitás van divatban. Anamban és Ceylon szigetén a fogakat fes­tik feketére, vörösre; Törökországban pedig csak az elhízott nőt tartják igazán szépnek. Ennekelőtte a müveit Európában sem bír­tak mindig tisztult fogalmakkal a női szép­ségről. A XVIII. században a hölgyek a karcsúságban akarták egymást felülmúlni. E czélból valóságos tortúrának vetették ma­gukat alá és megrontották belső szerveiket a kegyetlen fűzéssel. Volt idő, amidőn az egészséges piros szint „parasztosnak“ tar­tották az előkelő társaságban és a hölgyek különféle ártalmas szereket vettek be, csak­hogy „érdekes“ halvány külsővel jelenhesse­nek meg a társaságban. PBACZI ARAK az 1900. évi jan. hó 15-ik napján tartott heti vásárról. — Közép számítás szerint. — T á, x g- y Eladó meny- nyiség hectoliter 3. Középárai Tiszta búza .......................... 13 2 I 9 80 Kétszeres............................... 20 8 40 R ozs.......................................... 44 8 — Á rpa........................................... 2 6 50 Kukoricza............................... 23 4 6 80 Zab (40 kilós)..................... 47 3 6 0 Köles..................................... — — — Burgonya (zsák) .... 319 1 50 Száz kilogramm szalonna . 80 — Egy 1 52 „ disznóhus . 22 48 „ „ marhahús . — 44 „ „ juhhus . . 5 32 Száz „ só ... , 3 — Egy só ... . — 12 Száz „ széna . . 2 60 Száz „ szalma . , 1 50 Négy köbméter tűzifa kemény, fel­vágással ............................... 12 40 Négy köbméter tűzifa puha felvá­gással ..................................... 8 40 Egy liter szesz 36 fokú . . — 90 „ „ köleskása . . . — 15 „ „ borsó ..................... — 16 „ „ lencse ..................... — 20 „ „ paszuly .... ~ 8 Férfi napszám saját kenyerén 70 » „ gazda kenyerén . 50 88—900. tkv. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzé teszi, hogy Popenmájer Mihály s nejének, úgy Beck Józsefnek Popenmájer Józsefné el­leni 97 korona 70 fillér és illetve 62 korona kétrendü tőke és járul, iránti végrehaj­tási ügyében a szatmárnémeti! kir. tör­vényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén lévő Mérk községi 513. számú tjkönyvi A. -f- 226. hrsz. birtokra a C. 2. a. Popomájer József javára bekebelezett szolgalmi jog érintése nélkül az árverést 1688 korona kikiáltási árban elrendelte, s hogy ezen birtok az 1900. évi február hó 26-án délelőtt 9 órakor megtartandó nyil­vános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozók a birtok kikiáltási árának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban s a 3333—81. I. M. sz. r. 8. §-ában körülírt ért. papírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. január hó 7-én. A kir. járásbíróság. Jancsó Gyula, kir. aljbiró. a szegény Szeréna csak egy kis kertecskébe mehetett s ott töltötte az egész napot. Ked­vesére gondolt ilyenkor, Luitpoldra, a k istállómester volt a király udvarában. Eg) napon, a mikor a szép lányka sápadtan, kisirt szemmel ismét elfoglalta helyét a kert­ben, eszébe jutott, hogy isten anyjához kö­nyörögjön, hogy valami csodával szabadítsa ki szomorú rabságából. Ájtatosan imádkozva töltötte el az egész napot s a mikor nap­nyugta előtt még egyszer az ég felé fordí­totta tekintetét, a levegőben ragyogón fehér szálakat látott, a melyek tündéries mintába voltak szőve. Szeréna egész éjszaka azon gondolkozott, hogy mért küldötte az ég e pompás látományt. Végre azt hitte, hogy megtalálta a titok megoldását. Másnap reg­gel elővette munkakosarából a legfinomabb selyemszálakat s megpróbálta emlékezetből utánozni a szövés mintáját. Végre hetekig és hónapokig tartó nehéz munka után kész volt a négyszög alakú finom csipke, amelyet a grófnénak is megmutattak, a kinek any- nyira megtetszett, hogy majdnem elfelejtett komornáját magához hivatta. Hogy hibáját jóvá tegye, oly nagy összeget fizetett a leány csipkéjéért, hogy férjhez mehetett Luitpold- hoz s csodálatos módon szerzett ügyességét tovább fejleszthette. — Eső és napfény. Spanyolországot borítja egész Európában a legtöbbször de­rült égbolt. Évenkint 3000 órán át süt a verőfényes nap tiszta felhőtlen időben, mig Olaszország, az örök tavasz tartománya, csak 2700 órával dicsekedhetik. Mihozzánk csak 1800, Németországban 1700 órán át jön zavartalanul az életosztó sugár. A ködös Albionnak csak 1400 órányi jut ki belőle egy esztendőben. — A legnagyobb temető. A világ leg­nagyobb temetője Rómában van. Körülbelül hat millió ember csontjai porladoznak ott. Ezzel ellentétben a legtöbb színház — a la­kossághoz arányitva — Olaszországban van és magában Rómában 32 színház áll a közönség rendelkezésére. — A nők izomereje. Ferrari olasz tudós tanulmánya tárgyává tette a nők izomerejét s egy milánói újságban megírja most a ta­pasztalatait. Szerinte a nőknek a balkezük­ben több erő van, mint a jobban; mig a férfiak balkeze hamar elfárad, addig a nőké hosszabb ideig bírja a munkát. Ezt a jelen­séget a nők agyrendszerének a férfiakétól ellenkező módon való fejlődésével magya­rázza meg. A nők a balkezüket sűrűbben használják emiatt s ruhájukat és keztyüjöket is ezzel szokták begombolni, mig a férfiak ilyenkor mindig a jobbkezüket használják. Az olasz tudós szerint egy férfiruhába öl­tözött nőt balkezének mozgásáról lehet leg­hamarabb felismerni. — Ahol a nőknek választójoguk van. A Svájcz németnyelvű kantonjaiban sok száz év óta megvan az a szokás, hogy a nők megválasztanak egy olyan nyilvános és hi­vatalos közeget, kinek működése egészen rájuk tartozik. Ez a hivatalnok a bába. Min­den ilyen választás nagy ünnepséggel megy végbe. A község nagyharangja hívja őket össze a templom előtti térre, ahol kézföl­emeléssel választják meg jelöltjüket. A fér­fiaknak nincs semmi beleszólásuk, de annál jobban korteskednek. Minden választás után hatalmas áldomást csapnak, melynek csak J az éjféli óra vet véget, mikor a korcsmákat be kell zárni. Azokon a napokon, mikor a svájczi nők választói jogukat gyakorolják, nem törődnek a háztartással és a férfiak dolga, hogy a konyhát ellássák és a gyer­mekeket öltöztessék. Megjegyzendő, hogy a választás színhelyén minden ilyen alkalom­mal egy zászló van kitűzve, melyen egy ha- ! talmas gólya képmása látható. — Pókhálóból készülő ruha. A párisi világkiállításon akarják bemutatni az első példányt, csak az a kérdés, hogy elkészül- nek-e addig vele. Nem is az első eset, hogy a pókhálót felhasználják ilyen czélra. A XVIII. század elején Le Bou Dél-Franczia- ország több pókfajának szálaival tett kísér­letet, hogy 1710-ben XIV. Lajosnak pók­selyemből készült ruhát ajándékozott. Ké­szített azonkívül ugyancsak pókselyemből egypár harisnyát és egypár kezlyüt is, mit a párisi tudományos akadémiának mutatott be. Persze nagy feltűnést keltett a hir s mind többen próbálkoztak meg vele. Ha­nem úgy látszik, hogy a drága külföldi se­lyem mégis csak olcsóbb volt, mert a to­vábbi kísérletek abban maradtak. Nem lehe­tetlen azonban, hogy éppen drágasága miatt fog most hódítani, s a jövő divathölgyei pókháló-kosztümben fognak sétálni az utczán. — A szépség változatai. A föld népei­nek nagyon eltérő fogalmaik vannak az em­beri szépségről. A kínaiaknál megnyomorít­ják a leánygyermekek lábát, mert a természe­tesen fejlődött lábat csúnyának tartják. A brazíliai és perui indiánok az ujdonszülöttek fejét úgy összenyomják, hogy olyan lapos lesz, mint a sajt, a középamerikaiak pedig úgy bepólyázzák, hogy mire a gyermek megnő, feje olyan hosszú lesz, mint valami

Next

/
Oldalképek
Tartalom