Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-02 / 9. szám
NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. tottak magok kebeléből fognak választani. Miről a hitközségi t. ez. tagok tanácskozási és választási joguknak gyakorolhatása végett ezennel értesittetnek. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. febr. hó 25-én. Az egyháztanács és iskolaszék elnöksége. — Hirdetmény. Alantirott városi hatóság közhírré teszi, hogy a nagyméltósága m. kir. honvédelmi miniszter urnák 1387—899. ein. sz. a. kiadott rendeletével a folyó évi ujon- ezozás bizonytalan időre elhalasztatott. Az idegen illetőségű s Nagy-Károlyban lakó azon hadkötelesek, kik sorozási idézésüket már által vették, figyelmeztetnek, hogy a fősorozáson további rendelkezésig megjelenni nem tartoznak.. Nagy-Károly, 1899. február 23. Debreczeni István, polgármester. — Köszönetnyilvánítás. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank múlt évi tiszta jövedelméből 10 frtot adományozott a nagykárolyi protestáns társaskörnek. Ezen szives adományért hálás köszönetét nyilvánítja ez utón is az elnökség. — Hirdetmény. Az 1899. évre kivetett földadó, házbér és házosztályadó lajstromok, valamint az I. és II. oszt. kereseti adólajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által meg- állapittatván f. évi márczius 1-től kezdve 8 napon át a városi adóhivatalban közszemlére kitétetik, miről az érdekelt adózók azzal értesittetnek, hogy ezt a hivatalos órákban megtekinthetik és a netaláni sérelmes kivetés ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek. — Mindazon haddijkötelesek, kik 1888-tól 1898-ik év végéig a hadkötelezettség alul felmentettek és hadmentességi dij bevallásukat a mai napig be nem adták, figyelmeztetnek, hogy haddijbevallásukat márczius hó 10-ig beadni el ne mulasszák, minthogy különben hadi adójuk 3 —6-szoros összegben fog kirovatni. Nagy-Károly, 1899. február 27. Kirilla, a. ü. tanácsos. — Nyilvános köszönet. A nagykárolyi izr. tanulósegélyző-egylet vezetősége hálás köszönettel adózik ez utón úgy a Kereskedelmi és Iparbank 10 frtos, mint a Központi Takarékpénztár 5 frtos adományaikért, mely összegekkel ezen egylet pénztárát gyarapítani kegyesek voltak. — Hirdetmény. 271 — 1899. Á.'sz. NagyKároly város árvaszéke közhírré teszi, hogy gyámpénztári kölcsönöket ötezer forint erejéig biztos fedezet és telekkönyvi bekebelezés 7°/0-os kamat fizetése s húsz év alatti törlesztés feltétele mellett gyorsan lebonyolít. Felhívja ennélfogva a kölcsönt igénybevenni szándékozókat, hogy birtokuk telekkönyvi másolatával s a mennyiben a jelzálogbelsőségekre is bekebelezendő lenne — ezen belsőség s felépítményének okleveles építőmester által történt felbecsléséről kiállított becsülevéllel felszerelt kérvényeiket, a kölcsön venni szándékolt összeg s visszafizetés idejének s módozatainak megjelölésével Nagy- Károly város árvaszékéhez nyújtsák be. — Nagy-Károly, 1899. február 28. Debreczeni, árvaszéki elnök. 1—3 — Körözvóny. Szabó Sándor szaniszlói lakos neje,' szül. Szabó Terézia, kinek személy leírása a következő: kora 40 éves, termete közép, arcza kerek, kissé himlőhelyes, haja és szemöldöke szőke, szemei sárgásak, orra, szája szabályos, ismertető jele: nyakán sebforradás, folyó hó 3-án este mintegy 130 forint pénzzel, sötét veres vékony fehér csikós posztó rekli, kék földü fehér csikós fejkendő öltözetben eltűnt s azóta feltalálható nem volt. Nagy-Károly, 1899. február 28. Rendőrség. — Hirdetmény. 8416—1899. sz. Földművelésügyi m. kir. miniszter. Az 1898. évi deczember hó 14-én 85,933. sz. a. kelt leiratom hatályon kívül helyezése mellett közlöm, hogy a cs. és kir. osztr. belügyminiszter ur f. évi január hó 27-én 3345. sz. a. és f. évi február hó 4-én kezdődő érvényességgel a kővetkező intézkedéseket léptette életbe : Magyarországot illetőleg. I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvény- hatóságainak területéről tilos: Vármegyék : Árva, Liptó, Nyitra és Trencsén. Ezen törvényhatóságok területéről a szarvasmarhák mindazonáltal a bécs—szt.-marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra azonnali levágás czéljából bevihetők. II. Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságának területéről tilos: Vármegye: Maros-Torda. A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegye járványmentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs—szt.-marxi vesztegvásárokra az 1896. évi augusztus hó 5-én 48,644. sz. a. kelt itteni körrendelet szerint bevihetők : III. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő törvényhatóságok területéről tilos: a) Vármegyék : Abauj, Torna, Alsó-Fehér, Arad, Bereg, Bihar, Borsod, Gömör, Kis-Hont, Komárom, Maros-Torda, N.-Küküllő, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Szabolcs, Szatmár, stb. b) Városok : Debreczen, Kolozsvár, Komárom, Maros- Vásárhely, Szabadka, Szatmárnémeti. Az ausztriai szabad sertésforgalomból sertésvész miatt vagy ragadós száj- és körömfájás miatt kitiltott magyarországi törvényhatóságok területéről, úgy járványmentes, valamint fertőzött községeiből, de ily községekben lévő járványmentes udvarokból azonnali levágásra szánt sertéseknek minden külön engedély kikérése nélkül a „Prodnefivgesellschaít der Viener Fleischselcher“ czímü szövetkezet, valamint Zeigler József, Karlik Alajos, Ditt- májer Károly, Hölbing József, Halzinger Engelbert, Halzinger Lipót és Wibiczky József bécsi hentesek vágóhidjára továbbra is megvan engedve. Budapesten, 1899. évi jan. hó 30-án. A miniszter megbízásából: N. N. Nagy-Károly, 1899. febr. 23. Kisfaludy, rendőrkapitány. KÜLÖNFÉLÉK. * Mibe kerül egy asszony ? Egy különcz angol, ki nemrég aranylakodalmát ülte, ez alkalommal kiszámította, hogy menyibe került felesége félszázados házassága alatt. Az ánglius előrelátó volt és nem nősült könyelmüen, vagyis 6000 frt évi jövedelemmel rendelkezett már akkor amikor az asszonyt nyakába vette. A házaspár tehát nem volt ráutalva a krajezároskodásra, de azért túlságosan se költekeztek és igy a számítás körülbelül megfelel a közepes jó módban élő házaspárok átlagos viszonyainak. Mr. Jones költségvetését azzal az ösz- szeggel vezeti be, melyet mint udvarló és vőlegény virágokra és egyébb ajándékokra költött. Ide tartozik a jegygyűrű ára és azok a különös kiadások, melyeket ebben a boldog időben a maga személyének csinosítására fordított. Összesen 1200 frt. A háztartás minden évben 3000 forintba került, ezt az ánglius egyszerűen megfelezi 1500 forint X 50=75,000 forint. Toalettekre és fehérneműkre az asszony évenkint átlag 600 frtot költött, a születésnapig karácsonyi és egyéb alkalmi ajándékok átlag 300 frtba kerültek és minthogy ritkán voltak betegek, az orvos, patika évenkint az asszony részéről nem került többe, mint átlag 15 frtba. Színházra, hangversenyekre a házasfelek minden évben átlag 360 frtot adtak ki, ennek a fele 180 frt, fürdőzésre 1200 frtot; a fele 600 frt. Összegezés : 600 -}- 300 -f15 + 180 4- 600 = 1695 X 50 = 84,750 -f 76,000 = 159,750 frt. A derék angliusnak tehát kedves élete párja kikere- kitve körülbelül 160,000 forintba került, tehát igazán nem ok nélkül czimezte úgy levelei élén vagy egyéb alkalmakkor drága nőcském, vagy drága feleségem ! Mr. Jones különben úgy látszik, a gyöngéd férjek közül való, mert a mikor megkérdezték tőle, hogy megért-e ennyit az asszony, tapintatosan hallgatott. * A házasodás statisztikája. Régente úgy volt, hogy iíjan eveztek a házasság révébe az emberek. Fiatal volt a lány és fiatal volt a férfi, a kik az egész hosszú életre szövetséget kötöttek egymással. A statisztika, mely számokba szedi a legpoétikusabb dolgokat is, most azt bizonyítgatja, hogy a házasodó kedv, csaknem minden országban lelohadt és ma már nem adják oda a tizenöt éves bakfist a tizennyolez éves legénykének; sőt ma már a huszonötéves és a harmincz éves ember is kevesebb hajlandóságot érez a megházasodásra. Azt hihetné az ember, hogy a tizenöt és húsz év közötti leányok kapnak •leghamarabb férjet. A statisztika nem ezt bizonyítja. Párisban pl. száz leány közül csak tizenhárom megy tizenöt-husz éves kora között férjhez. A következő öt évben, busz- huszonöt között már kedvezőbbek a szép nem kilátásai: száz közül 36 megy férjhez. Harmincz éves korig száz leány közül huszonkettő megy férjhez, de ezentúl apad a férjhez menők száma. Harmincz-harminczöt év között száz közül tizenkettő, 35—40 év között 6, 40—45 között öt megy férjhez. Hogy még a 60 éves leányok is főkötő alá juthatnak, kimutatja a statisztika azzal, hogy 365 60—65 éves tisztes korú leány közül egy még férjet kap. A leányoknak veszedelmes versenytársai az özvegyek. Ezek köny- nyebben és hamarább szereznek férjet, mint a leányok, valószínűleg azért, mert már tapasztalatuk van ezen a téren. * Meddig élnek az emberek. Erről a kérdésről a nemzetközi statisztikai hivatal érdekes adatokat gyűjtött össze. Az 1881—91. népszámlálás idején konstatált halandóság szerint a középéletkor Olaszországban 37 év és két hónap, Francziaországban 43 év és kilencz hónap, Angliában 45 év és három hónap, Ausztriában 33 év és nvolcz hónap, Spanyolországban pedig csak 32 év és négy hónap. Ebből a rövid kimutatásból az látszik ki, hogy az angol nép a legerőteljesebb nemzet, mig mi magyarok, a kiket ugyan közvetlen nem emel ki ez a statisztikai kimutatás, de Ausztriához ért, — aránylag gyönge szervezetű emberek vagyunk. Az angol és franczia nemzet életereje, szívóssága egyúttal magyarázatát adja annak is, hogy miért viszi ez a két nemzet a művelt világban a vezér szerepet. * Statisztika az aszonyokról. A nőemancipácó Amerikában már túl van az akadémikus fejtegetésen. Ott napról napra mindenféle hivatásban több tért hódítanak meg maguknak az asszonyok és rövid idő alatt minden foglalkozásban hatalmas versenytársai lettek a férfiaknak, íme a következő statisztika megmutatja az asszonyok munkáját. Amerikában 1870-ben mindössze egy mérnöknő volt, ma már 53 van; festőnő abban az időben 412 volt, ma már nem kevesebb a számuk, mint 16000; Írónő 156 volt, ma 3161 van; az ujságirónők száma 35-ről 471-re emelkedett; orvosnő volt 517, ma 6882 a számuk; a papnők száma 67-ről 1522-re, a fogorvosnők száma 24-ről 417-re emelkedett. Szerkesztői üzenetek. H. E. urnák Nagy-Várad. Legközelebb jönni fog. Piczula — Budapest. Lapunk budget- jének szűk kerete — sajnos — nem engedi meg, hogy a tiszteletpéldányon kívül másként is jutalmazhassuk munkatársainkat. CSARNOK. Natália királynő aforizmáiból. Ne higyjétek el, ha kiről roszat beszél- : nek; csak a dicséretről tudjuk, hogy azt nem szokás koholni. Aki sokat szenved, önző lesz. Aki a szenvedés által nem vált jobbá, okvetetlen roszabb emberré válik. A társaságba két dolgot kell hoznunk : vidám kedélyt és szép arezot — ha tudunk. A baráti érzület, ha nem izmosodik, akkor elhidegül. A gondatlan szülő olyan, mint a pillangó, amely megpörköli szárnyát a lángon. Az odaadó hűség nem elég; érteni kell annak a nyilvánításához is. „A nő olyan, mint az árnyék : ha utána mégy, fut előled ; ha futsz előle, utánad jön“. Aki ezt mondta, az není*ismerte a büszke asszonyt. A nő csak azt a férfit fogja szeretni, aki tud felette uralkodni. | A szenvedélyes nő nagy dolgot tud l végezni akár egy nagy eszme érdekében, j akár azért, mert valakinek tetszeni akar. Képzeljétek el már most, hogy mire képes, ha mindkét ok lelkesítené. J ' _ A szív, mely sokat szenvedett, sohasem j lesz többé képes magát boldognak érezni. A leány angyal, de vigyázzatok, hogy I férjhezmenetele napján ördöggé ne váljék. Kiadó lakás. A volt Stern Zsigmondiéi ház kiadó, esetleg ela«ló s értekezhetni Blau Sámuel tulajdonossal. 3-3 Felelős szerkesztő : Papp Béla. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. rrrrrrrrrrcrcclCCCCCCCCCCCCGCCCC 3421—1898. tkv. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd nagykárolyi lakos végre- hajtatónak kisk. Mezey István és kisk. Mezey Kálmán érendrédi lakosok végrehajtást, szenvedők elleni 71 frt 40 kr. tőke- követelés és járulékai, továbbá csatlako- zottnak kimondott Csanálos község árvapénztára 400 frt tőke s jár.; úgy Papp Béla nagy károlyi lakos ügyvéd 26 frt 25 kr. tőke s jár. s végre Gorgán László érendrédi lakos 93 frt 24 kr. tőke s járulékai kielégítése iránti végrehajtási ügyében a szatrnárnémeti-i kir. törvényszék a (nagykárolyi kir. járásbíróság) területén lévő, Érendréd község határában fekvő, az érendrédi 400. sz. tjkvben irt I. 1—3. sor 604/a., 682—683/a., 913/a. hrszámu nemesi birtokra az árverést 2035 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi május hó 24-ik napján délelőtti 10 órakor Érendréd község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 203 frt 50 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. törvényezikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. évi febr. hó 3-ik napján. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóság. Szabó, kir. járásbiró. pusztateremiV adaskertben 30-10 ezer hasított tölgy-szőllőkaró kisebb mennyiségben is eladó. Értekezhetni a helyszínén HOFMANN ADOLF erdö- kezelövel, valamint alantirt gyárkezelöségnél. Lamarche Albertért, a nagykárolyi fürészgyár kezelösége 1—2 Hofmann H.
