Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-23 / 8. szám

NAGY KÁROLY és VIDÉKE. és 20 évesektől számítva 56—59 és ettől egyenlőtlenül feljebb. Sajnos, hogy életünk ártalmai és a föltűnő rövid, általános öregségnek okai, nyilvánosan nem ismeretesek és nem tárvák ki előttünk ; különben a találé­kony emberi elme már rég megküzdött volna életének ellenségeivel. Igen meg­nehezíti e kérdés megoldását az is, hogy nagyon sok tényezővel kell számot vet­nünk. Mindenek előtt a szívósságát, az el lent álló képess égét kell néznünk az egyes embereknek, melytől az előha­ladott orvosi tudomány még mindig függ. A legszivósabbaknak tartják, a közép­magas, a vaskos zömök alakokat, mind­járt emellett áll a vidám kedély hangulata és nyugodt sziyverrésü. Nagy szerepe van azonban a hosszú vagy rövid életnél az öröklésnek, melynek a tudomány nem állhat útjába. Azonban van tudomása, az emberi életre rövidítő befolyással bíró öröklési bajokról. Az első helyen áll ezek közzött, a Tuberkolózis, aztán az ideg és elme betegségek. Egy szerfölött szo­morú prognózist mutat az iszákos szülők ivadéka. Mig a mértékletes szülőktől származott 61 gyermek közül 50—52 normálisan fejlődött van, addig iszákos szülőktől származott 57 gyermek közzül csak 10—17 van. így boszulja meg a szülők bűne azok gyermekeiben magát. Az öröklési bajokat mutatja nekünk a prophilare, különösen a házasságkötések­nél. Igen sok nyomorúság volna elkerül­hető, ha a házasságkötéseknél figyelembe vennék az egészségi szabályokat. Az ellentálló képesség megvizsgá­lásánál a jobb eredmény a női nem felé hajlik, kik természetüknél és mérsékle- tesebb életmódjuknál fogva, el lentáló képessebbek, mint a férfi nem. Az életkor is nagy szerepet játszik az ellentáló ké­pességben. Az újszülöttek ellentálló ké­pessége igen gyönge, mely azonban nő egész 40 évig, honnan ismét csökken. Az ellentálló képesség emeléséhez ésj fejlesztéséhez, mely a természet táma­dásai ellen kell hogy megvédelmezzen, j mindenek fölött szabad levegő szükséges. A szabadlevegő jótékony befolyása az egész emberi szervezetre igen szembe­szökő, de nem azonnal érezhető. Világos­ság, légáramlat és kiima változás kelle­mesen hat az idegekre, ezek ismét az élet belső organizmusára. Azért tegyünk nngyT sétákat a sza­badban és a gyermekeket se felejtsük otthon. Városainkat ne csináljuk nagy kőkoloszusokká, hanem gondoskodjunk ! zöld parkokról és szabad terekről is. Ezen intelem figyelembe nem vétele, j megboszulja magát biztosan az élő és jövendő nemzedéken. Lakásainkat építsük megkivántató tágasra. A házépitészeti rendszabályok előírják, hogy a folyosók szabadvilágos­ságra vezessenek. A sötét zugok minden betegségnek a neveidéi. A lakásokba minden oldalról beáramló viliágosság, minden baczilusnak a legel- keseredettebb ellensége. A ruházat ne legyen tulmeleg és tartsuk szemelőtt e két szabályt „fejet hűvösen, lábat melegen“. A ruházat — hűvös, de nem tulhideg, mosásai a testnek, megedzik azt és emelik a ter­mészetes ellentálló képességet, különösen, kik szabad levegőn keveset vannak szük­ségeiül reggelenkint e hideg lemosásokat. Igen nagy visszahatással van a hosz- szu életre a lakások tultömöttsége. A sta­tisztikai kimutatások itta diferencziát 11.6 túl 35 °/0-ig állapítják meg. A szűk helyen együtt lakóknál a kölcsönös infektio ha­talmasabb, de arai még rosszabb a halott környezetét is megfertőzteti. Ezt élénken illusztrálja München. A canalizatio fontos faktum volt Münchenben, azonban még fontosabb volt a 800 vágóhelynek be­szüntetése vágóhíd fölállítása által és a vízvezeték kiépítése. 1880-ig mig e két I utóbb említettek hatályukba léptek, 10,000 ember közzül 130 halt meg typhuszban, addig 1880 tói ugyanannyi közzül csak 9, daczára annak, hogy a canalizatio csak helyenkint volt még kiépítve. A táplálkozás a makrobiotikában főszerepet játszik. Rossz táplálkozás gyen­gíti az ellentálló képességet;, és különösen előálló betegségeknél van romboló követ­kezménye. Gyermekek a táplálkozás iránt roppant érzékenyek, gyönge szervezetük nem bírja elviselni a tésztanemü pépet, melyei különösen Münchenben táplálják a gyermekeket, innen a nagy ujszöllött halandóság Felső-, Alsó-Bajorországban és a bajor Pfalzban. Hála a söreidet appa­rátusnak, mely a helyzeten javított Oly ártalmas mint a rossz táplálkozás, éppen a túl jó is: a nagy étvágy, mely csak rossz megszokottság. Ide tartozik még az alkohol élvezet, — melyet elég gyakran soha nem emlegethetünk — ez volt és marad kultúránk rákbetegsége, ennek ártalmas következményei ismeretesek. Tény az, hogy a Münchenben foglalkozó munkásnép 7 °/o_ja (Bierherz) sörszivben hal meg. (Sörsziv egy betegség, melyet úgyszólván csak München mutat fel). És egyáltalán az elme betegeknek 70 %-ja az egész világon, iszákos ember. Nagy befolyással van még a mak- robiotikára a testi és szellemi munka. Mialatt az elsőnél csak évek lefolyása után és egyidejűleg rossz táplálkozás mellett ölt komoly alakot, addig a szel­lemi képesség tulfárasztása sokkal ha­marabb és veszélyesebb, azért ettől két­szeresen óvakodjunk. A testi megerőlte­téseknél első helyen áll a kerékpározás. Nem mindenkinek tesz az jót és különö­sen nem szívbajosoknak és vérszegények nek. Ennél a tulfáradást nem könnyen lehet észre venni és közönséges túroknál mindig jobban belemelegedik. Azért le­gyünk minden sportban mértékletesek, de főképpen a kerékpározásban. A spor­tot kenyérkereset gyanánt űzőknél, kik­kel ez óriási testi megerőltetések legszo­rosabban össze függnek, nem marad el a visszahatás az életidő tartamára. És legyen itt megemlítve, hogy a „tanult pályák“ mutatják fel a legmaga sabb életkorátalányt. A statisztika az általános életkor határát szellemi munkával foglalkozók­nál 65'9 év, tanítóknál 56‘8 év, és igy foko zatosan lefele egész a szabó és kőfara­góig, melyeknél 43*8 évben állapítja meg. Mindezek együtt véve nem sok ujjat tartalmaznak, de okosan felhasználva bennfoglaltatik a hosszú élet művészete. Sok történhetik még az élet meghosszab­bítására észszerű és mérsékletes életmód­dal, sokat tehetünk a városok tisztítása rendezésével mint ezt tények bizonyít­ják. Nekem nincs italom, nincs élet olixi- rem, fejtegető fölolvasó, de van egy appelatiom, melyet mint mestert állítok mindenek elé „Jugend hat keine Tugend“. De ti szülők és nevelők folyton figyel­meztessétek gyermekeiteket és a rátok bízott fiatalságot, akik az életerő gazdag kincsének kímélésére nincsenek szokva, hogy az egészségnek becsét méltányolják az ő gazdag erőforrásukkal már fiatal korukban takarékoskodjanak. A gyerme­kek makrobiotikája a szülők és nevelők kezébe van letéve. Közli: Pucser István. HÍREK. — Meghívás. A képviselőtestület tag­jait a folyó hó 24-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkí­vüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Deb- reczeni István, polgármester. Tárgysoro­zat: A jégszükségletnek Kolozsvárról leendő beszerzése tekintetében intézkedés minthogy az helyben be nem szerezhető. — Városunk magas vendége Meszlényi Gyula megyés püspök ur hétfőn székhelyére utazott. Öt teljes napot töltött körünkben s kegyes leereszkedésével és szeretetteljes mo­dorával ismét emlékezetes napokat szerzett nekünk. Megérkezése után nehány órával már látogatást tett szeretett főispánunknál. Megyénk egyházi és világi legmagasabb ha­tóságának ily békés egyetértése és barátsága nagy épülésére szolgál a népnek. Csütörtö­kön Serly főorvos urnái volt ebéden a püs­pök. A többi napokon délelőtt és délután nagyobb sétát tett és többeket kitüntetett látogatásával. Ezek között Schusterits Ignácz a kath. hitközség világi elnökét, Báthory Já­nos, Horváth József, Mórent Györgyöt. A Melinda árvaházat és Margit leány iskolát. Isten hozza minél gyakrabban a püspök urat városunkba, melynek lakói kegyeletes tisz­telettel, a piaristák őszinte vendégszeretettel fogadják őt. — Clair Gyula altábornagy, a III-ik honvéd-kerület parancsnoka, Schuller Jenő őrnagy kerületi segédtiszt kíséretében, ma este városunkba érkezik s a helybeli honv. zászlóalj felett szemlét tart. — Felolvasó-estély. A Nagykárolyi Kölcsey-Egyesüiet folyó hó 26-án vagyis va­sárnap felolvasó-estélyt tart a régi kaszinó nagytermében a következő programmal: 1. A magány, irta: Domahidy Ujfalussy Ama- dil; felolvassa : Baudisz Jenő. 2. Jogi prob­lémák a háztartásban, irta és felolvassa: dr. Kovács Dezső. Az estély kezdete este 6 órakor. — Szemle. Hadusfalvi Ludmann Gyula ezredes, folyó hó 20-án reggel városunkba érkezett, s két napon át a zászlóalj felett szemlét tartott. — Meghívás. A Magyar Szentkorona Országai Vöröskereszt-egyletének szatmárme- gyei választmánya által a folyó évi február 26-án délelőtt fél 11 órakor Nagy-Károlyban, a városházánál polgármester ur hivatali szo­bájában tartandó zárülésre, az egylet tagjai meghivatnak. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. február 19-én. Az elnökség. — Felolvasás. A legényegylet február 26-ikán vasárnap este fél 6 órakor tartja 51 -ik felolvasó estélyét a következő program­mal: 1. A gyermek és a szivárvány, Árany Jánostól, szavalja: Klincsák János egyl. tag. 2. Felolvasás „Az isteni világ kormányzás czélja“, tartja: Guba Pál egyl. elnök. 3. Az együgyü paraszt, szentjóbi Szabó Lászlótól, szavalja: Péter Annuska. 4. A halál, költe­mény, irta Tóth Kálmán, szavalja: Sallay Lajos egyl. tag. Estélyünkre egyletünk min­den rendű tagjait és az érdeklődő közönsé­get tisztelettel meghívjuk. Rendezők. — Vendégszereplés. Jászai Mari asszony a „Nemzeti színház“ első művésznője, hazai szinművészetünk büszkesége, két estén Szat- máron vendégszerepeit. Kedden, február 21-én: Otthon. Szerdán, február 22-én: Borgia Lukrétia színmüvekben lépett fel. — A szatmármegyei gazdasági egye­sület 6-ik felolvasását e hó 26-án délután fél 3 órakor tartatja a városháza nagyter­mében Sebes Arthur felügyelő ur által Bu­dapestről. Az előadás tárgya a műtrágyák ismertetése a mezőgazdaságban, rét javítás­ban s a legelő buja előállításában s végre a műtrágya értékesítve a szőlőtrágyázásánál is. Tekintve az egyesület nemes áldozatkészsé­gét, — tekintve az előadó ur szakszerű kép­zettségét s odaadó fáradságát, felhívom s felkérem a városi összes gazda — legeltető rész tulajdonosokat s szőlős gazdákat, hogy ezen előadásra minél számosabban megje­lenni szíveskedjenek a tárgy fontos s érde­kes volta miatt is. Nagy Sándor, a községi mezőgazdasági ismétlőiskola igazgatója. — Álarczos purim-estély. A „Magyar király szálloda“ kávéházi helyiségében folyó hó 25-én, szombaton este Fátyol Józsi zene­kara közreműködésével álarczos purim-estély tartatik, mely alkalomra az álarezban járók szívesen láttatnak. — Meghívó. Van szerencsénk a nagy­károlyi izr. tanulósegélyző- és önképző- egylet t. tagjait az izr. szentegylet helyisé­gében 1899. évi febr. hó 26-án este 6 órakor tartandó évi tisztújító közgyűlésre oly hozzáadással meghívni, hogy alapsza­bályaink értelmében ezen másodszor össze­hívott közgyűlésen megjelenő tagok, számra való tekintet nélkül határozni fognak. Nagy- Károly 1899. február 22. Kaufmann Jenő, elnök. Riesenbach Mór, jegyző. — Purim-tánczestély. A nagykárolyi izr. ifjúság folyó évi febr. hó 25-én szom­baton a Hungária-kávéház nagytermében a helybeli népkonyha javára zártkörű purim- tánczestélyt tart. Beléptidij : Személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Az estélyen úgy nők mint férfiak, jelmezben is résztvehetnek. — Az órendrédi ifjúság a nagy vendég­lőben folyó hó 11-én igen sikerült táncz- mulatságot rendezett. Jelen voltak : Ilosvay Aladárné, Domahidy Elemérné, Ujfalussy Zulima, Solymossy Istvánná, (Nagy-Károly- ból), Péchy Imréné (Zsibó), Sántha Dezsőné, Sántha Evelin (Tasnád), Draveczky Mariska (G.-Petri), Tauber Józsefné, Tauber Erzsiké (Piskolt), Lovas Sándorné (Er-Mihályfalva), Gozner Antalné (Iriny), Becsky Gézáné (Denge- leg), Strobentz Péterné, Strobentz Dizuta, Szintay Istvánná, Szintay Tériké, Geszterédy Ferenczné, Búzás Lajosné és leánya, Veres Györgyné és Lajosné, özv. Csidey Jánosné, Kántor Piroska, Roemisz Marie (Bécs), stb. Igen sok tánezos, különösen Nagy-Károly- ból. A vidékiek zömét a Strobentz család hagyományos vendégszeretete vonzotta, a hol is a bál előtt és után lucullusi lakomá­ban részesültek. — Adomány a népkonyhának. Győrffy Józsefné úrnő 50 krt volt szives a helybeli népkonyhának adományozni, melyért kö­szönetét mond az elnökség. — A királydaróczi izr. hitközség nyo­morban sínylődő szegényeinek segélyezése czéljából a királydaróczi kaszinó nagytermé­ben folyó 1899. év február hó 26-án, va­sárnap jótékonyczélu zártkörű tánczvigalmat rendez. A rendező-bizottság: Klein Kálmán, elnök. Fischer Dániel, pénztárnok. Braun Vil­mos, ellenőr. Izsák Mór, háznagy. Dr. Bartha Gyula, Deutsch Mór, Fischer JÁnás, Frank Mór, Jeremiás Gyula, Klein Simon, Mosko- vits Lajos, Rozenberg Sámuel, Szép József, Vigdorovits Izidor rendező-bizottsági tagok. Belépődíj : Személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Kezdete 7 órakor. Felülfizetések — a nemes czél iránti tekintetből — kö­szönettel fegadtatnak s hirlapilag nyugtáz­tatnak. — Az egyedül kellemes izü, természe­tes hashajtószer a Fér en ez József ke- serüviz, miért is általánosan kedveltté és népszerűvé vált. A biztos és tartós hatású Ferencz József vizet 10 világkiállításon tün­tették ki aranyéremmel és egy háztartásban sem szabadna hiányoznia. — Esküvő. Csőkör Antal ma tartja esküvőjét Barta István kedves leányával, Juliskával, Szaniszlón. — Halálozás. Súlyos csapás érte Luká­csovits János polgártársunkat. Édes anyja, Özv. Lukácsovits Józsefné szül. Libhauzer Terézia életének 64-ik évében folyó hó 17-én elhunyt. Temetése folyó bó 18-án délután 4 órakor nagy részvét mellett ment végbe. — A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak a legmélyebb fájdalommal | tudatják a felejthetetlen jó édes anya, nagy- I anya, testvér, sógor és rokonnak, özv. Lukácsovits Józsefné szül. Libhauzer Teré­ziának folyó hó 17-ikén, reggeli 7 órakor, életének 64-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemei f. hó 18-án délután 4 órakor fognak a római kath. egyház szertartása szerint a mesterrészi sirkertben örök nyu­galomra tétetni. Az engesztelő szent-mise- áldozat f. hó 20-án reggel 7 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1899. febr. 17. A béke angyala őrködjék drága hamvai felett! Gyermekei: Teréz férj. Schuber Józsefné, János neje Serly Mariska, István neje Fink Katalin, József neje Jászay Veronka, Mariska férj. Papp Endréné. Uno­kái : Schuber Etelka: Papp Hona, Kálmán és Endre; Lukácsovits Józsika, Berta, Mariska és Annuska; Lukácsovits Tériké és Gyula; Lukácsovits Józsika. Testvérei : Libhauzer Ferencz neje Biderman Mária; Libhauzer Veronka férj. Merkli Alajos. — Felhívás. Nagy-Károly város képe­sítéshez kötött kézmü iparosaihoz! Az 1899. évi február hó 18-án tartott ipartestületi előljárósági gyűlés határozata folytán folyó évi május havában tanoncz munkakiállitás rendeztetik ; tisztelettel kérjük tanoneztartó iparosainkat, hogy ezen munkakiállitásra tanonczaikat figyelmeztetni és hogy tanoncz az általa készített művével ezen munkakiálli- táson résztvehessen, őt anyagilag támogassák. Nagy-Károlyban, 1899. évi február hó 19. Serly Ferencz, ipartestületi elnök. .Járay József, ipartestületi jegyző. — A nagykárolyi ág. hitv. ev. csiz­madia iparosok folyó hó 14-én saját isko­lájuk felszerelésének alapjára a csizmadia árucsarnok emeleti termében házias jellegű tánczvigalmat rendeztek, tekintve úgy az élvezetet melyet nyújtott, valamint az anyagi sikert is, jól sikerültnek nevezhető az. A megjelent fiatalságot Jónás Gyuiá népszerű bandája mulattatta kivilágos kivirradtig. A rendezőséget csak dicséret illeti meg azon fáradhatatlan szorgalmatosságáért, hogy mig a jókedvű fiatalság tánczolt, addig is az azokat kisérő szülőket pompás jóizü hegyiborral s jó sörrel vendégelték meg. Éjfélkor meg az egész vendégség kifogástalan ételekkel s italokkal láttatott el. A házias jellegű bál tiszta jö­vedelme a felülfizetőkkel s beküldésekkel kitett 41 frt 10 krt. Ezen jövedelemből 36 frt 10 kr. az ág. hitv. ev. iskola felszerelési alap javára, 5 frt pedig az ev. ref. segély­egylet alaptőkéjének gyarapítására adatott át. Felülfizetni szívesek voltak: Dr. Lúcz Ignácz, Pénzéi Mihály, Csőkör Károly, Ifj. Matolcsy Sándor 1.80—1.80 krt, Özv. Mé­száros Györgyné 1.50 krt, Tömpe Antal, Szilágyi József, Bakkos Sándor, Lőrincz Sándor, Kovács Juliánná 1 — 1 frtot, Ifj. Ma­gyar Károly, Solcz Lajos (Ér-Mihályf’alva), Tóth Sándor, Hadadi József, Jakab József, Járai József 80—80 krt, Pénzéi Pál, Dara­bos János, Nagy Gusztáv, Tóth Sándor ven­déglős, Kóti László 60—60 krt, Matesz Mi- hályné, Asztai István, Kigyósi Lajos 50—50 krt, Baráth István, Limberger Rudolf, Re- géczi László, Zágonyi Károly, Túri Bálint, Nagy Pál, Asztalos Ferencz, Somrák János, Makranczi Ignácz, Idősb Matolcsy Sándor 30—30 krt, Kocsis István 20 krt, Nagy Ist­vánná 10 krt. Beküldött: Matolcsy Dávid 2 frtot. A megjelenteknek, valamint a felülfi­zető s beküldő urnák is köszönetét mond a rendezőség. — Nyilvános nyugta. A helybeli ág. ev. csizmadia szakosztály f. hó 14-én egy­házuk iskolája javára rendezett tánczmulat- ság jövedelméből 5 frtot volt szives az ev. ref. segélyegylet javára adományozni. Fo­gadja a nevezett szakosztály a segélyegylet nevében hálás köszönetemet. Nagy-Károly, 1899. február 21. Kiss József, ev. ref. se­| gélyegyleti pénztárnok. — A tanítók figyelmébe. Azon czélból, hogy a szőlőművelés terén szükséges szakisme­retek bárki által olvasás utján is elsajátíthatók legyenek, továbbá, hogy azoknak, kik szőlőfel­I újítási kölcsönben részesültek, vezérfonal le­gyen kezükben, a kölcsön feltételei szerint őket kötelező művelési terv végrehajtására, a nm. földművelésügyi miniszter ur ezekre vonatkozó „utasítást“ dolgoztatott ki, mely hasznos könyvet azon feltétellel, hogy a néptanítók az abban foglaltakat okkal-móddal a néppel, s különösen az ismétlő tanköteleseikkel kö­zölni fogják, s szakszerű tanácsaikkal a népet mindenkor támogatják a szőlő műve­lési teendőkben, a nagy méltóságú földmi ve- lésügyi minisztérium ezen igen értékes mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom