Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-12 / 41. szám
Jöjj el Szent Lélek Isten! s terjeszd ki ez uj iskolai esztendőben a nemes küzdelem és komoly munka szeretetét iskolákra és családokra egyaránt ! II. P. Felhívás olvasóinkhoz a „Petőfi-ház“ létesítése érdekében. A nemzeti kegyelet, mely Petőfi Sándor dicsteljes halála 50-ik évfordulóján az országos ünneplésekben oly fényesen nyilatkozott meg, most törekszik megmutatni mély és szilárd jellemét az által, hogy legnagyobb magyar költőnk nevének, ereklyéinek, művei dicsőségének, eszméi világgá terjesztésének egy diszes csarnokot kíván emelni, díszéül a főváros- és az egész országnak : a „Petőfi- Ház“-at. Tudvalévő már igen tisztelt olvasóink előtt is, hogy a kormányzat, ép úgy mint a főváros, egyként sietett magáévá tenni a „Petőfi-Ház“ eszméjét, mert a nemzeti élet e kiváló zászlóvivői azonnal átlátták, hogy ennek megvalósítása nem puszta kegyeleti tény, hanem a mily fenn- költ, szintoly gyakorlati becsű cuiturpo litikai követelmény is, a nemzeti közművelődés erőteljes fejlesztésére. Pantheont emelni egy világhódító magyar költői alak és irodalmi eszméi propagálására: ez a leggyőzelmesebb hóditó politika, mely csakis elismerést és barátokat szerez nekünk az egész müveit Nyugaton, de gáncsot vagy ellenségeskedést nem szülhet sehol. Ehhez a kultúrpolitikához — a magyar kormány és Budapest székesfőváros után — hozzá csatlakozni a magyar nemzeti társadalomnak is elengedhetetlen erkölcsi kötelessége. Hisz Petőfi az ő fényes költői szellemének örökbecsű kincseivel a magyar nemzet összeségét ajándékozta meg, illő hogy e nemzeti közkincsek és az Ő ke- gyeletes emlékezete, a magyar nemzet együttes áldozatkészségéből létesülő „Pe- tőfi-Ház“-ban leljenek örök otthont! Egy magyar szivü, bár még német ajkú község hazafias vezérembere, a „Pe- tőfi-Ház“ alapjához pénzadományával ekként járul: „A Petőfi-Ház létesítésével a magyar nemzet önmagát becsüli meg!“ Bár jól tudjuk mi, hogy a magyar társadalom hazafias áldozatkészsége sok oldalról van igénybe véve, de számíthatunk ezúttal is tisztelt olvasóinknak nemes ügyek iránt mindig megnyilatkozó áldozatkészségére. Nem kívánjuk mi, hogy ki-ki erején felül áldozzon, de kérjük, hogy mindenki erejéhoz mérten hozza meg ez alkalommal, ha mindjárt fillérekben is, igaz hazafiui áldozatát, hogy majd a „PetŐfi-Ház“ alapkőletételénél elmondhassuk : Építette az egész magyar nemzet! Mai nappal tehát rendszeresen bevezetjük a gyűjtéseket a „Petőfi-Ház“ javára olykép, hogy a befolyt hazafias pénzadományokat lapunkban nyilvánosan és névreszólóan nyugtázzuk és azokat Az okos asszony hajlott a szép szóra. — Eltávozott. Vecsernyére elsőt harangoztak, délután egy óra lehetett. Én is haza vettem utamat. A forróság — mint előbb — ép oly elviselhetetlen volt. Talpam alatt csak úgy sistergett a fü az izzó melegtől. Bánatos arczom mindenkinek feltűnt a faluban, de okát hasztalan kérdezték tőlem. Harmadnapra a Julcsa anyjával találkoztam. Az öreg asszony megtörtnek látszott: Kérdeztem tőle: hova ballag? — A szomszédos székvárosba orvosságért? — Istenem, hát mi baja van? — Hm! nagy csapás. Julcsa három napja fekszik, szünet nélkül félrebeszél. Az orvos ur azt mondja, hogy meghibbant az elméje. Meglátogattam . . . Julcsa többé nem ösmert reám. Férje hűtlenségén hosszasan tépelő- dött s aztan igy szólt: — Ugy-ugy fodros habok, simuljatok tükörré, hadd szedem rendbe fekete hajamat... már megfontam fejemre a lombos tölgykoszorut ... itt maradok a parton . . . majd meglát ha kijő az erdőre . . . hisz mindig mondogatta, hogy elvesz, ha Janitól elválok. Szivem elszorult. — Nem hallgathattam a boldogtalant s mélyen megindulva hagytam el a szomorú helyet. NAGY-KÁROLY minden hó vegével a kezeléssel végleg megbízott „Pesti hazai első takarékpénztárihoz szolgáltatjuk be. Ismételjük Jókai Mór és Bartók Lajosnak ez ügyben nem régen a magyar j nemzethez intézet lelkes szózata e jellemző szavait: „Nem egy-egy nagy erszény ezrei, hanem ezrek fillérei segítsék felépíteni a Petőfi-Házat!“ hírek. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait folyó évi október hó 15-ik napjának délelőtti 10 órájára a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. október 11. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 22,015/1. 899. szám alatt kelt leirata a kövezetvám szedésijog engedélyezése iránt beadott kérvényre ennek alapján a vámtárgyak megjelölése, azokra szükséges költségek megállapítása, a 150,000 forintos költsön felvételének elhatározása, — végre a vámdijtételek megállapítása. — Személyi hir. Gróf Károlyi István képviselőnk szombaton, reggel, gróf Károlyi György pedig özv. gróf Gsekonics Jánosné- val együtt múlt hét csütörtökén városunkba érkeztek. — Október 6. Az aradi vértanuk gyászos halálának évfordulója alkalmából gyászmise volt a helybeli róm. kath. templomban, melyen Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök, kormánytanácsos czelebrált fényes segédlettel. A gyászmisén megjelentek: Gróf Hugon- nai Béla főispán és Nagy László alispán vezetése alatt a vármegyei tisztikar, a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara, a városi tisztikar Debreczeni István polgármesterrel, a kir. járásbíróság, az összes iskolák ifjúsága és nagyszámú közönség. Mise alatt Demidor Ignácz rendőrkapitány énekelt. A gyász jeléül több köz- és magánépületre kitűzték a gyászlobogót. — Főgimnáziumunk önképzőköre is kegyelettel ünnepelte meg az aradi vértanuk halálának 50 éves évfordulóját. Szombaton délután diszgyülést tartottak. Először a férfikar énekelte el Kölcsey „Hymnus“-át, azután Altmann Miksa VIII. o. t. elnök tartott megnyitó beszédet. Makoldy Sándor VIII. o. t. Várady Antal „A tizenhárom“ czimü költeményét szavalta, mely után Debreczeni István Vili. o. t. tartott október 6-ik napjának jelentőségéről és történetéről felolvasást, Szintay Lajos VI. o. t. Gottlieb Ferencz VIII. o. t. „Ötven év után“ czimü alkalmi költeményét szavalta el, mely után a férfikar a „Szózat“-ot énekelte. Végül Gsóti Márk tanár az önképzőkör vezetője tartott beszédet az ifjúsághoz, melyben igen szépen kifejtette, hogy a vallásosság és hazaszeretet milyen szépen összeegyeztethetők s a vértanuk életéből következtette le annak tanúságát. A minden tekintetben szépen sikerült ünnepély bizonysága ifjúságunk hazafias szellemű neveltetésének ! — Kimutatás a boldogult Erzsébet Királynénk emlékére Budapesten építendő „Örök-imádás“ templomra Szatmármegyében a róm. kath. templomokban folyó év szeptember hó 10-én és 11-én befolyt összegekről: Fény 10 frt — kr. Jánk 10 „ - „ Nántü 13 „ 17 „ Csomaköz 13 „ - „ Nagy-Majtény 15 , - „ Szatmár 376 „ 73 „ Szatmár 10 „ — „ Józsefháza 10 „ 42 „ Zajta 15 „ — „ Felső-Bánya 22 „ 61 „ Kálmánd 10 „ - „ Szaniszló 8 „ — „ Fehér-Gyarmat 5 * — „ Kaplony 6 „ 47 „ Nagy-Károly 272 „ 65 „ Cseke 24 „ 89 „ Vállaj 23 „ - „ Máté-Szalka 69 „ 61 „ Szinfalu 6 „ 37 „ Lápos-Bánya 20 „ 70 „ Kraszna-Béltek 17 „ 10 „ Mérk 6 „ 30 „ Vitka 18 „ — „ Madarász 5 „ — „ Erdőd 13 „ 26 „ Gsanálos 12 „ 25 „ Sándorfalu 4 „ - „ Nagy-Somkut 42 „ - „ Lénárdfalva 2 „ 40 „ Szakasz 5 , 68 „ Nyir-Gsaholy 7 „ 33 „ Dara 2 — Alsó-Homoród 2 „ — „ Nagy-Dobos 1° » - „ Nagy-Bánya 21 „ 50 „ Tőke-Terebes 7 » — „ Papos 2 _ Al só-Fernezely 22 „ 00 „ és VIDÉKÉ. Lázári 20 frt — kr. Barlafalu 4 — Fehér-Gyarmat 34 51 25 » Mező-Petri 20 — Felső-Bánya 58 74 V Nagy károlyi esp. kér. 136 89 J1 Erdőd 3 — » Sándorfalu 9 n — 51 Nagy-Bánya 102 » — » Sárköz 33 51 — W Mező-Terem 14 V 11 V Mező-Csenger 2 n 62 51 Felső-Bánya Szatmári róm. kath. 7 — tanitó- és tanitónőképezdék 54 „ — „ Összesen : 1641 frt 65 kr. Ehhez jönnek a szatmári egyházmegyéből a templom gyűjtés előtt befolyt összegek u. m: : Visk 8 frt 42 kr. Akna-Sugatag — 50 Nagy-Bocskó 11 46 Técső 17 40 Huszt 7 20 Tiba 8 85 Szerednye 14 V — Jenke 6 51 — Vagyis összesen befolyt: 1715 frt 48 kr. Ebből levonva a fölmerült kiadásokat, u. m.: Többrendbeli nyomdai költségért 14 frt 70 kr. Postabélyegekért 21 „ 30 „ Összesen: 36 „ — „ Végeredmény tehát 1679 frt 48 kr., mely összeg az országos központi gyűjtő- bizottság által kijelölt helyre, a Magyar Általános Hitelbank“-hoz általam beküldetett. Midőn fölemlítem, hogy a Szatmári Egyházmegyéből a templomgyüjtés előtt nagyobb összegek küldettek be már közvetlen a központnak, nem mulaszthatom el, sőt hálás érzettől áthatva legmelegebb köszönetemet nyilvánítom első sorban Meszlényi Gyula Szatmár egyházmegyei püspök ur ő Méltóságának, hogy kegyes volt a gyűjtést megengedni, a kegyeletes ügyet annyira fölkarolni, továbbá a jószivü adakozóknak, kik egy magasztos czél elérését mozdították elő adományaikkal, nemkülönben a gyűjtésben résztvett hölgyeknek, kiknek buzgalma és fáradtsága nagyban közbenjárt a fényes eredményhez, végre főtisztelendő Palczer Ernő kegyesrendi áldozár, nagykárolyi házfőnök urnák, ki szives volt elvállalni, hogy az adományok hozzá küldessenek, ki ezáltal sok fáradságot igénylő munkát volt kénytelen teljesíteni. Nagy-Károly, 1899. október 6. Gróf Hugonnai Béláné. — A szatmár vármegyei függetlenségi párt Luby Géza elnök elnöklete alatt értekezletet tartott tegnap este a polgári olvasókör helyiségében, melyen a tagok elég szép számban jelentek meg. Mindenek előtt megválasztották a nagykárolyi függetlenségi párt elnökének Balázsy József földbirtokost. Szóba került azután a LIentzi-ügyben teendő lépés, melyre nézve az értekezlet elhatározta, hogy a Luby Géza által a mai vármegyei közgyűléshez beadott indítványt, mely szerint a vármegye fejezze ki megbotránkozását a felett, hogy a magyar nemzeti zászlót a Hentzi- szobra előtt meghajtották — pártolni fogja. Az augusztus hó 29-én tartott nagykárolyi függetlenségi gyűlés azon határozatát, mely- lyel Luby Géza elnöknek az országos függetlenségi pártkörbe leendő visszalépése végett a vármegyei függetlenségi párt határozatát kéri ki, erre nézve teljesen az ő belátására bízza, hogy mikor térjen vissza a pártkörbe. Végre Bródy Lajos szóba hozta a nemzetiségi vidékeken a magyar nyelv terjesztése érdekében szükséges lépések megtételét, melyre nézve az értekezlet elhatározta, hogy a közművelődési pótadó tételénél felszólal s ezzel Bródy Lajost bízta meg. Ezek után más tárgy nem lévén, az értekezlet véget ért. — A kath. legényegyesület új elnökévé Meszlényi Gyula szatmári püspök T i e t z Sándor kegyesrendi áldozárt, helybeli segédlelkészt nevezte ki. Az új elnök rövid ittléte alatt is már számos jelét adta a közügyek iránt való érdeklődésének s reméljük, hogy a legényegyesület sorsa igen jó kezekbe lett letéve s az új elnök minden tekintetben meg fog felelni a működéséhez fűződő várakozásoknak. — A polgári leányiskolába a beiratások már folynak. Folyó hó 15., 16. és 17-én lesznek a pótbeirások, az előadások pedig 16 án veszik kezdetüket. Az újonnan épült és minden tekintetben megfelelő helyiség már készen várja az ifjúságot. — Ellenőrzési szemle. A népfelkelők ellenőrzési szemléje folyó hó 23. és 24-ik napjain fog megtartatni ; még pedig: a nagykárolyi illetőségűek részére 23-án, az idegen illetőségűek részére 24-én. Az ellenőrzési szemle a városház udvarán mindkét nap reggeli 9 órakor veszi kezdetét. — Gyászeset. Ősz Mihály lakatos iparos folyó hó 10-én életének 37-ik évében elhunyt. Temetése ma délután fél 4 órakor lesz. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Ősz Mihályné szül. Liebhauzer Terézia és gyermekei: Emma és György; továbbá Ősz György ; Ősz Erzsébet és férje Harász Pál s gyermekeik: István és János; Ősz János és neje Klie Mária s gyermekeik: János, György és István ; Gindele Ilona és Emma, úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj, szerető apa, testvér, sógor, nagybátyja és rokon Ősz Mihálynak, élte 37-ik, boldog házasságának 5-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi október hó 10-én történt gyászos elhunyták A megboldogult földi maradványa folyó hó 12-én délután fél 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a Rozália-sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 13-án reggeli 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1899. október 11. A béke angyala virrasszon álmai fölött! — A daruvári magyar nyelvű iskolára adakoztak: Debreczeni István polgármester 1 frtot, Koricsánszky, Kaufmann Ignácz 50— 50 krt, Miklósi Márton és neje 2 frtot, mely szives adományokért ez utón mondok hálás köszönetét. A további szives adakozások továbbítás végett a szerkesztőségnél elfogadtatnak s köszönettel nyilvánosan hirlapilag nyugtáztatnak. Földváry Jenő, daruvári ev. ref. lelkész. — Országos vásár. Ugocsa vármegye Nagy-Szőllős városában a legközelebbi úgynevezett Simon Juda-napi országos vásár f. évi október hó 23. és 24-ik napjain fog megtartatni. — Halálozás. Takács Antal uradalmi gépész folyó hó 6-án életének 51-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 8-án ment végbe nagy részvét mellett. — Házasság. E hét folyamán házasságot kötöttek: Borbási Géza kéményseprő nagykárolyi lakos özv. Nagy Mihályné szül. Matucza Borbála mérki lakossal. — Gzupra Károly helybeli csizmadia iparos Rencz Terézia helybeli lakossal. — László Lajos kap- lonyi lakos özv. Székely Józsefné szül. Kis Orosz Mária helybeli lakossal. — Hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 44297. számú rendelete alapján a „Kőrling“ rendszerű gőzgépek bármely helyiségben felállíthatok, hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem esnek. Nagy-Károly, 1899. október 6. Debreczeni István, polgármester. — Kimutatás. A gencsi ev. ref. egyház által múlt hó 10-én tánczmulatsággal egybekötött gombfeltételi ünnepélye alkalmával felülfizetésekből befolyt 168 frt. Tiszta jövedelem 320 frt 80 kr. Felülfizetni szívesek voltak: M. J. (N.-Károly) 1 frtot, Odor Gábor (Érkávás) 2 frtot, Kovács Imre (Érkávás) 3 frtot, Kávási Sándor (Érkávás) 48 frtot, Kovács István (Érkávás) 7 frtot, özv. Kisded Jánosné (N.-Károly) 5 frtot, Kovács Endre (Érkávás), Takács József (Tasnád) 1—1 frtot, Vida Ferencz (Mezőterem), Nagy Elek (Nagy- Károly), Markovszky Jenő (N.-Károly) 1—1 frtot, Szentkirályi László (Szakácsi) 3 frtot, Farkas Katicza (Szakácsi), Szalay Mihály (N.-Károly) 1—1 frtot, Szeremi András (Kis- Majtény) 5 frtot, Makódi Samu (Érkávás) 1 frtot, Nagy Zsigmond (N.-Károly) 50 krt, Sándor György (Nagy-Károly) 1 frtot, Balázsy Károly (Ér-Szent-Király) 1 frt 50 krt, Lugossy Dezső, Dr. Csomay Gáspár (Budapest) 2—2 frtot, Matolcsy Sándor (N.-Károly), Grehl Jóska 1—1 frtot, Kindris József (N.- Károly), Riskó György (N.-Károly) 50—50 krt, Varga Imre (N.-Károly), Pénzéi Mihály (N.-Károly) 1 — 1 frtot, Tóth Endre és Gusztáv 9 frtot, itj. Tóth Mihály (N.-Károly) 3 frtot, Drágus István (N.-Károly) 3 frt 50 krt, Sebestyén Vincze 2 frtot, Veres Károly (Ér- szodoró), Varga Elek (Érszodoró) 1 — 1 frtot, Szilágyi Lajos Ákos 50 krt, özv. Bereczky Györgyné 4 frtot, Somogyi Sándor (Érmind- szent) 1 frtot, Krémer Jenő, Balogh Sándor (Szakácsi) 2—2 frtot, Bikfalvi Zsigmond (Szakácsi), Bikfalvi Ferencz (Szakácsi), Grosz Ida 1 — 1 frtot, Fitos Ferencz (N.-Károly) 3 frtot, Veres Ferencz (Domahida) 33 frtot, Janitzky Albert (N.-Károly) 3 frtot, Bartha Károly tanitó 1 frtot, Sarkadi N. Zsigmond (N.-Károly) 2 frtot. Összesen 168 frt. Úgy a szives felülfizetők, mint az ünnepélyen megjelentek fogadják egyházam nevében hálás köszönetemet. Kelt Genesen, 1899. okt. 10-én. Kalmár Ferencz, ev. ref. lelkész. — Fortuna otthona. Az osztálysorsjáték utolsó húzásán a 600,000 koronás jutalomnyeremény a rendkívül szerencsés és hírneves Gaedicke A. főgyüjtődéjében (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 17.) vásárolt 62,551. számú sorsjegyre esett. Ézen íőelárusitó kifizetett már vevőinek egy 400,000 koronás főnyereményt, háromszor 60,000 koronás főnyereményt. I. osztályú sorsjegyek ezen szerencsés főelárusitónál már most kaphatók. 1 Mii 4
