Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-12 / 41. szám

Jöjj el Szent Lélek Isten! s ter­jeszd ki ez uj iskolai esztendőben a nemes küzdelem és komoly munka szeretetét iskolákra és családokra egy­aránt ! II. P. Felhívás olvasóinkhoz a „Petőfi-ház“ létesítése érdekében. A nemzeti kegyelet, mely Petőfi Sándor dicsteljes halála 50-ik évforduló­ján az országos ünneplésekben oly fé­nyesen nyilatkozott meg, most törekszik megmutatni mély és szilárd jellemét az által, hogy legnagyobb magyar költőnk nevének, ereklyéinek, művei dicsőségének, eszméi világgá terjesztésének egy diszes csarnokot kíván emelni, díszéül a fővá­ros- és az egész országnak : a „Petőfi- Ház“-at. Tudvalévő már igen tisztelt olva­sóink előtt is, hogy a kormányzat, ép úgy mint a főváros, egyként sietett magáévá tenni a „Petőfi-Ház“ eszméjét, mert a nemzeti élet e kiváló zászlóvivői azonnal átlátták, hogy ennek megvalósítása nem puszta kegyeleti tény, hanem a mily fenn- költ, szintoly gyakorlati becsű cuiturpo litikai követelmény is, a nemzeti közmű­velődés erőteljes fejlesztésére. Pantheont emelni egy világhódító magyar költői alak és irodalmi eszméi propagálására: ez a leggyőzelmesebb hó­ditó politika, mely csakis elismerést és ba­rátokat szerez nekünk az egész müveit Nyugaton, de gáncsot vagy ellenséges­kedést nem szülhet sehol. Ehhez a kultúrpolitikához — a ma­gyar kormány és Budapest székesfőváros után — hozzá csatlakozni a magyar nem­zeti társadalomnak is elengedhetetlen er­kölcsi kötelessége. Hisz Petőfi az ő fényes költői szel­lemének örökbecsű kincseivel a magyar nemzet összeségét ajándékozta meg, illő hogy e nemzeti közkincsek és az Ő ke- gyeletes emlékezete, a magyar nemzet együttes áldozatkészségéből létesülő „Pe- tőfi-Ház“-ban leljenek örök otthont! Egy magyar szivü, bár még német ajkú község hazafias vezérembere, a „Pe- tőfi-Ház“ alapjához pénzadományával ek­ként járul: „A Petőfi-Ház létesítésével a magyar nemzet önmagát becsüli meg!“ Bár jól tudjuk mi, hogy a magyar társadalom hazafias áldozatkészsége sok oldalról van igénybe véve, de számítha­tunk ezúttal is tisztelt olvasóinknak nemes ügyek iránt mindig megnyilatkozó áldozatkészségére. Nem kívánjuk mi, hogy ki-ki erején felül áldozzon, de kérjük, hogy mindenki erejéhoz mérten hozza meg ez alkalommal, ha mindjárt fillérek­ben is, igaz hazafiui áldozatát, hogy majd a „PetŐfi-Ház“ alapkőletételénél elmond­hassuk : Építette az egész magyar nemzet! Mai nappal tehát rendszeresen be­vezetjük a gyűjtéseket a „Petőfi-Ház“ javára olykép, hogy a befolyt hazafias pénzadományokat lapunkban nyilvánosan és névreszólóan nyugtázzuk és azokat Az okos asszony hajlott a szép szóra. — Eltávozott. Vecsernyére elsőt harangoztak, dél­után egy óra lehetett. Én is haza vettem utamat. A forróság — mint előbb — ép oly elviselhetetlen volt. Talpam alatt csak úgy sistergett a fü az izzó melegtől. Bánatos arczom mindenkinek feltűnt a faluban, de okát hasztalan kérdezték tőlem. Harmadnapra a Julcsa anyjával ta­lálkoztam. Az öreg asszony megtörtnek látszott: Kérdeztem tőle: hova ballag? — A szomszédos székvárosba orvosságért? — Istenem, hát mi baja van? — Hm! nagy csapás. Julcsa három napja fekszik, szünet nélkül félrebeszél. Az orvos ur azt mondja, hogy meghib­bant az elméje. Meglátogattam . . . Julcsa többé nem ösmert reám. Férje hűtlenségén hosszasan tépelő- dött s aztan igy szólt: — Ugy-ugy fodros habok, simulja­tok tükörré, hadd szedem rendbe fekete hajamat... már megfontam fejemre a lombos tölgykoszorut ... itt maradok a parton . . . majd meglát ha kijő az er­dőre . . . hisz mindig mondogatta, hogy elvesz, ha Janitól elválok. Szivem elszorult. — Nem hallgat­hattam a boldogtalant s mélyen megin­dulva hagytam el a szomorú helyet. NAGY-KÁROLY minden hó vegével a kezeléssel végleg megbízott „Pesti hazai első takarékpénz­tárihoz szolgáltatjuk be. Ismételjük Jókai Mór és Bartók Lajosnak ez ügyben nem régen a magyar j nemzethez intézet lelkes szózata e jel­lemző szavait: „Nem egy-egy nagy er­szény ezrei, hanem ezrek fillérei segítsék felépíteni a Petőfi-Házat!“ hírek. — Meghívás. A képviselőtestület tagjait folyó évi október hó 15-ik napjának dél­előtti 10 órájára a városháza tanácstermé­ben tartandó rendkívüli gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1899. október 11. Debreczeni István, polgármester. — Tárgy- sorozat: A nagyméltóságu m. kir. kereske­delemügyi miniszter ur 22,015/1. 899. szám alatt kelt leirata a kövezetvám szedésijog engedélyezése iránt beadott kérvényre ennek alapján a vámtárgyak megjelölése, azokra szükséges költségek megállapítása, a 150,000 forintos költsön felvételének elhatározása, — végre a vámdijtételek megállapítása. — Személyi hir. Gróf Károlyi István képviselőnk szombaton, reggel, gróf Károlyi György pedig özv. gróf Gsekonics Jánosné- val együtt múlt hét csütörtökén városunkba érkeztek. — Október 6. Az aradi vértanuk gyá­szos halálának évfordulója alkalmából gyász­mise volt a helybeli róm. kath. templomban, melyen Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök, kormánytanácsos czelebrált fényes segédlet­tel. A gyászmisén megjelentek: Gróf Hugon- nai Béla főispán és Nagy László alispán vezetése alatt a vármegyei tisztikar, a kir. pénzügyigazgatóság tisztikara, a városi tisz­tikar Debreczeni István polgármesterrel, a kir. járásbíróság, az összes iskolák ifjúsága és nagyszámú közönség. Mise alatt Demidor Ignácz rendőrkapitány énekelt. A gyász jeléül több köz- és magánépületre kitűzték a gyászlobogót. — Főgimnáziumunk önképzőköre is ke­gyelettel ünnepelte meg az aradi vértanuk halálának 50 éves évfordulóját. Szombaton délután diszgyülést tartottak. Először a férfi­kar énekelte el Kölcsey „Hymnus“-át, azu­tán Altmann Miksa VIII. o. t. elnök tartott megnyitó beszédet. Makoldy Sándor VIII. o. t. Várady Antal „A tizenhárom“ czimü költe­ményét szavalta, mely után Debreczeni Ist­ván Vili. o. t. tartott október 6-ik napjának jelentőségéről és történetéről felolvasást, Szintay Lajos VI. o. t. Gottlieb Ferencz VIII. o. t. „Ötven év után“ czimü alkalmi költeményét szavalta el, mely után a férfi­kar a „Szózat“-ot énekelte. Végül Gsóti Márk tanár az önképzőkör vezetője tartott beszé­det az ifjúsághoz, melyben igen szépen ki­fejtette, hogy a vallásosság és hazaszeretet milyen szépen összeegyeztethetők s a vérta­nuk életéből következtette le annak tanúsá­gát. A minden tekintetben szépen sikerült ünnepély bizonysága ifjúságunk hazafias szellemű neveltetésének ! — Kimutatás a boldogult Erzsébet Királynénk emlékére Budapesten építendő „Örök-imádás“ templomra Szatmármegyében a róm. kath. templomokban folyó év szep­tember hó 10-én és 11-én befolyt összegekről: Fény 10 frt — kr. Jánk 10 „ - „ Nántü 13 „ 17 „ Csomaköz 13 „ - „ Nagy-Majtény 15 , - „ Szatmár 376 „ 73 „ Szatmár 10 „ — „ Józsefháza 10 „ 42 „ Zajta 15 „ — „ Felső-Bánya 22 „ 61 „ Kálmánd 10 „ - „ Szaniszló 8 „ — „ Fehér-Gyarmat 5 * — „ Kaplony 6 „ 47 „ Nagy-Károly 272 „ 65 „ Cseke 24 „ 89 „ Vállaj 23 „ - „ Máté-Szalka 69 „ 61 „ Szinfalu 6 „ 37 „ Lápos-Bánya 20 „ 70 „ Kraszna-Béltek 17 „ 10 „ Mérk 6 „ 30 „ Vitka 18 „ — „ Madarász 5 „ — „ Erdőd 13 „ 26 „ Gsanálos 12 „ 25 „ Sándorfalu 4 „ - „ Nagy-Somkut 42 „ - „ Lénárdfalva 2 „ 40 „ Szakasz 5 , 68 „ Nyir-Gsaholy 7 „ 33 „ Dara 2 — Alsó-Homoród 2 „ — „ Nagy-Dobos 1° » - „ Nagy-Bánya 21 „ 50 „ Tőke-Terebes 7 » — „ Papos 2 _ Al só-Fernezely 22 „ 00 „ és VIDÉKÉ. Lázári 20 frt — kr. Barlafalu 4 — Fehér-Gyarmat 34 51 25 » Mező-Petri 20 — Felső-Bánya 58 74 V Nagy károlyi esp. kér. 136 89 J1 Erdőd 3 — » Sándorfalu 9 n — 51 Nagy-Bánya 102 » — » Sárköz 33 51 — W Mező-Terem 14 V 11 V Mező-Csenger 2 n 62 51 Felső-Bánya Szatmári róm. kath. 7 — tanitó- és tanitónőképezdék 54 „ — „ Összesen : 1641 frt 65 kr. Ehhez jönnek a szatmári egyházme­gyéből a templom gyűjtés előtt befolyt össze­gek u. m: : Visk 8 frt 42 kr. Akna-Sugatag — 50 Nagy-Bocskó 11 46 Técső 17 40 Huszt 7 20 Tiba 8 85 Szerednye 14 V — Jenke 6 51 — Vagyis összesen befolyt: 1715 frt 48 kr. Ebből levonva a föl­merült kiadásokat, u. m.: Többrendbeli nyomdai költ­ségért 14 frt 70 kr. Postabélyegekért 21 „ 30 „ Összesen: 36 „ — „ Végeredmény tehát 1679 frt 48 kr., mely összeg az országos központi gyűjtő- bizottság által kijelölt helyre, a Magyar Álta­lános Hitelbank“-hoz általam beküldetett. Midőn fölemlítem, hogy a Szatmári Egyház­megyéből a templomgyüjtés előtt nagyobb összegek küldettek be már közvetlen a köz­pontnak, nem mulaszthatom el, sőt hálás érzettől áthatva legmelegebb köszönetemet nyilvánítom első sorban Meszlényi Gyula Szatmár egyházmegyei püspök ur ő Méltó­ságának, hogy kegyes volt a gyűjtést meg­engedni, a kegyeletes ügyet annyira fölkarolni, továbbá a jószivü adakozóknak, kik egy magasztos czél elérését mozdították elő ado­mányaikkal, nemkülönben a gyűjtésben résztvett hölgyeknek, kiknek buzgalma és fáradtsága nagyban közbenjárt a fényes eredményhez, végre főtisztelendő Palczer Ernő kegyesrendi áldozár, nagykárolyi ház­főnök urnák, ki szives volt elvállalni, hogy az adományok hozzá küldessenek, ki ezáltal sok fáradságot igénylő munkát volt kényte­len teljesíteni. Nagy-Károly, 1899. október 6. Gróf Hugonnai Béláné. — A szatmár vármegyei függetlenségi párt Luby Géza elnök elnöklete alatt érte­kezletet tartott tegnap este a polgári olvasó­kör helyiségében, melyen a tagok elég szép számban jelentek meg. Mindenek előtt meg­választották a nagykárolyi függetlenségi párt elnökének Balázsy József földbirtokost. Szóba került azután a LIentzi-ügyben teendő lépés, melyre nézve az értekezlet elhatározta, hogy a Luby Géza által a mai vármegyei köz­gyűléshez beadott indítványt, mely szerint a vármegye fejezze ki megbotránkozását a felett, hogy a magyar nemzeti zászlót a Hentzi- szobra előtt meghajtották — pártolni fogja. Az augusztus hó 29-én tartott nagykárolyi függetlenségi gyűlés azon határozatát, mely- lyel Luby Géza elnöknek az országos füg­getlenségi pártkörbe leendő visszalépése végett a vármegyei függetlenségi párt hatá­rozatát kéri ki, erre nézve teljesen az ő be­látására bízza, hogy mikor térjen vissza a pártkörbe. Végre Bródy Lajos szóba hozta a nemzetiségi vidékeken a magyar nyelv terjesztése érdekében szükséges lépések meg­tételét, melyre nézve az értekezlet elhatá­rozta, hogy a közművelődési pótadó tételénél felszólal s ezzel Bródy Lajost bízta meg. Ezek után más tárgy nem lévén, az értekezlet véget ért. — A kath. legényegyesület új elnökévé Meszlényi Gyula szatmári püspök T i e t z Sándor kegyesrendi áldozárt, helybeli segéd­lelkészt nevezte ki. Az új elnök rövid ittléte alatt is már számos jelét adta a közügyek iránt való érdeklődésének s reméljük, hogy a legényegyesület sorsa igen jó kezekbe lett letéve s az új elnök minden tekintetben meg fog felelni a működéséhez fűződő várako­zásoknak. — A polgári leányiskolába a beiratá­sok már folynak. Folyó hó 15., 16. és 17-én lesznek a pótbeirások, az előadások pedig 16 án veszik kezdetüket. Az újonnan épült és minden tekintetben megfelelő helyiség már készen várja az ifjúságot. — Ellenőrzési szemle. A népfelkelők ellenőrzési szemléje folyó hó 23. és 24-ik napjain fog megtartatni ; még pedig: a nagykárolyi illetőségűek részére 23-án, az idegen illetőségűek részére 24-én. Az ellen­őrzési szemle a városház udvarán mindkét nap reggeli 9 órakor veszi kezdetét. — Gyászeset. Ősz Mihály lakatos ipa­ros folyó hó 10-én életének 37-ik évében elhunyt. Temetése ma délután fél 4 óra­kor lesz. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Ősz Mihályné szül. Liebhauzer Terézia és gyermekei: Emma és György; továbbá Ősz György ; Ősz Erzsébet és férje Harász Pál s gyermekeik: István és János; Ősz János és neje Klie Mária s gyermekeik: János, György és István ; Gindele Ilona és Emma, úgy a maguk, mint az összes rokon­ság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legjobb férj, szerető apa, testvér, sógor, nagybátyja és rokon Ősz Mihálynak, élte 37-ik, boldog házasságának 5-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi október hó 10-én történt gyászos elhunyták A megbol­dogult földi maradványa folyó hó 12-én délután fél 4 órakor fog a róm. kath. egy­ház szertartásai szerint a Rozália-sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 13-án reggeli 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1899. október 11. A béke an­gyala virrasszon álmai fölött! — A daruvári magyar nyelvű iskolára adakoztak: Debreczeni István polgármester 1 frtot, Koricsánszky, Kaufmann Ignácz 50— 50 krt, Miklósi Márton és neje 2 frtot, mely szives adományokért ez utón mondok hálás köszönetét. A további szives adakozások továbbítás végett a szerkesztőségnél elfogad­tatnak s köszönettel nyilvánosan hirlapilag nyugtáztatnak. Földváry Jenő, daruvári ev. ref. lelkész. — Országos vásár. Ugocsa vármegye Nagy-Szőllős városában a legközelebbi úgy­nevezett Simon Juda-napi országos vásár f. évi október hó 23. és 24-ik napjain fog megtartatni. — Halálozás. Takács Antal uradalmi gépész folyó hó 6-án életének 51-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 8-án ment végbe nagy részvét mellett. — Házasság. E hét folyamán házas­ságot kötöttek: Borbási Géza kéményseprő nagykárolyi lakos özv. Nagy Mihályné szül. Matucza Borbála mérki lakossal. — Gzupra Károly helybeli csizmadia iparos Rencz Te­rézia helybeli lakossal. — László Lajos kap- lonyi lakos özv. Székely Józsefné szül. Kis Orosz Mária helybeli lakossal. — Hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 44297. számú rendelete alapján a „Kőrling“ rend­szerű gőzgépek bármely helyiségben felállít­hatok, hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem esnek. Nagy-Károly, 1899. október 6. Debreczeni István, polgármester. — Kimutatás. A gencsi ev. ref. egyház által múlt hó 10-én tánczmulatsággal egy­bekötött gombfeltételi ünnepélye alkalmával felülfizetésekből befolyt 168 frt. Tiszta jöve­delem 320 frt 80 kr. Felülfizetni szívesek voltak: M. J. (N.-Károly) 1 frtot, Odor Gá­bor (Érkávás) 2 frtot, Kovács Imre (Érkávás) 3 frtot, Kávási Sándor (Érkávás) 48 frtot, Kovács István (Érkávás) 7 frtot, özv. Kisded Jánosné (N.-Károly) 5 frtot, Kovács Endre (Érkávás), Takács József (Tasnád) 1—1 frtot, Vida Ferencz (Mezőterem), Nagy Elek (Nagy- Károly), Markovszky Jenő (N.-Károly) 1—1 frtot, Szentkirályi László (Szakácsi) 3 frtot, Farkas Katicza (Szakácsi), Szalay Mihály (N.-Károly) 1—1 frtot, Szeremi András (Kis- Majtény) 5 frtot, Makódi Samu (Érkávás) 1 frtot, Nagy Zsigmond (N.-Károly) 50 krt, Sándor György (Nagy-Károly) 1 frtot, Ba­lázsy Károly (Ér-Szent-Király) 1 frt 50 krt, Lugossy Dezső, Dr. Csomay Gáspár (Buda­pest) 2—2 frtot, Matolcsy Sándor (N.-Károly), Grehl Jóska 1—1 frtot, Kindris József (N.- Károly), Riskó György (N.-Károly) 50—50 krt, Varga Imre (N.-Károly), Pénzéi Mihály (N.-Károly) 1 — 1 frtot, Tóth Endre és Gusz­táv 9 frtot, itj. Tóth Mihály (N.-Károly) 3 frtot, Drágus István (N.-Károly) 3 frt 50 krt, Sebestyén Vincze 2 frtot, Veres Károly (Ér- szodoró), Varga Elek (Érszodoró) 1 — 1 frtot, Szilágyi Lajos Ákos 50 krt, özv. Bereczky Györgyné 4 frtot, Somogyi Sándor (Érmind- szent) 1 frtot, Krémer Jenő, Balogh Sándor (Szakácsi) 2—2 frtot, Bikfalvi Zsigmond (Szakácsi), Bikfalvi Ferencz (Szakácsi), Grosz Ida 1 — 1 frtot, Fitos Ferencz (N.-Károly) 3 frtot, Veres Ferencz (Domahida) 33 frtot, Janitzky Albert (N.-Károly) 3 frtot, Bartha Károly tanitó 1 frtot, Sarkadi N. Zsigmond (N.-Károly) 2 frtot. Összesen 168 frt. Úgy a szives felülfizetők, mint az ünnepélyen megjelentek fogadják egyházam nevében há­lás köszönetemet. Kelt Genesen, 1899. okt. 10-én. Kalmár Ferencz, ev. ref. lelkész. — Fortuna otthona. Az osztálysorsjáték utolsó húzásán a 600,000 koronás jutalom­nyeremény a rendkívül szerencsés és hírne­ves Gaedicke A. főgyüjtődéjében (Budapest, Kossuth Lajos-utcza 17.) vásárolt 62,551. számú sorsjegyre esett. Ézen íőelárusitó ki­fizetett már vevőinek egy 400,000 koronás főnyereményt, háromszor 60,000 koronás főnyereményt. I. osztályú sorsjegyek ezen szerencsés főelárusitónál már most kaphatók. 1 Mii 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom