Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-14 / 37. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

Nem kívánom ezt a szövetkezeti eszme iránti érdeklődés hiányának tulajdonítani, mert az arra illetékes faktorok már régebben tanujelét adták annak, hogy a szövetkezetek jelentőségét kellőleg méltányolják, a mennyiben több törvényhatóság területén intensiv mozgalom indult meg szövetkezeti hálózat létesítése érdekében.

A csekély eredmény egyedül annak lehetett következése, hogy múlt évi 720. elnöki szánni felhívásomban a kormány rendeleté folytán igen rövid — négy napi — időközt határoztam meg a jegyzésre, amely rövid idő nem elegendő arra, hogy az ügy kellőképen mérlegeltessék.

Remélni bátorkodom, hogy a hivatott tényezők az együttműködésre az eddiginél nagyobb mérvben lesznek megnyerhetők, ha az elhatározásra több idő áll rendelkezésre s ezért ezúttal becses elhatározásának közlését deczember 15-ére kérem.

Az aláírásra vonatkozólag tájékozásul a következőket kívánom tudomására juttatni:

Egy alapítványi üzletrész a törvényben megállapított legkisebb összegre 1000 koronára szól.

Az alapitótagok jogviszonyaira vonatkozó rendelkezésekből a következőket emelem ki 1

1. az alapitó tagok a központi hitel- szövetkezet kötelezettségeiért csak alapítványi üzletrészeik erejéig felelősek; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visszafizetését s a nyereségből legfeljebb négy százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik.

2. A szavazási jog gyakorlásának módját az alapszabályok határozzák meg.

3. A jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetésénél a tagság megszűnik.

4. A központi hitelszövetkezet tiszta nyereségéből első sorban tiz százalék a tartalékalapra, további tiz százaléka kötvények külön biztosítéki alapjára, a fentmaradó összeg az üzletrészek osztalékára í'ordittatik.

5. A központi hitelszövetkezet tizenkét tagból álló igazgatóságába az alapítók négyet választanak.

6. Aláíráskor 20 °/0 a legközelebbi adóhivatalban fizetendő, a további fizetéseket a Budapesten (IV. kér. Kaplony-utcza 9.) székelő igazgatóság állapítja meg.

Az igazgatóság közelebbi felvilágosításokkal szívesen szolgál.

Ezeket becses figyelmébe ajánlva számitok hazafiui buzgalmára s reményiem, hogy a folyamatba tett actió eredményes leend.

Nagy-Károly, 1899. szept. 7.

Gróf Hugonnai Béla,

főispán.

e g'Do.i-sr ó.

A helybeli nöegylet folyó évi szeptember hó 25-én délután 3 órakor a

városháza nagytermében

rendes évi közgyűlést

tart, melyre az egyesület tisztelt tagjait van szerencsém meghivni.

A közgyűlés tárgyai:

1. Jegyzőválasztás.

2. Elnöki jelentés.

Hazafelé térőben a szép Erdélyben egy kis bányavárosban töltöttem egy hetet. Még ez a rövid idő sem volt gyü- mölcstelen, mert emlékeim itt is szaporodtak egygyel. A kincstár bőkezűségéből restaurált r. kath. templomka tornyára ugyanis nagy ünnepélyességgel tették fel a keresztet. A városka lelkésze, az arany- szájú prédikátor, a délutáni vecsernye alatt nagy olvasottság és szónoki jártasságra vallott igen szép beszéd kíséretében áldotta meg a szent jelvényt. A kiindulás összehasonlítása volt a tornyokon ékeskedő jelvényeknek, mely után a keresztről mondott hosszabb beszédet, mint a mely egykoron a gyalázat fája volt, majd a dicsőség, a sirontuli boldogság hirdetője lett. Ne szégyeneljük tehát — rnondá — a keresztet. Jusson eszünkbe az Üdvözítő, ki kereszttel vállain ment a Golgothára, azért, hogy azt a mi válla- inkról leemelje. Kimondhatatlan szenvedések osztályosa lett, azért, hogy nekünk enyhet és nyugalmat biztosítson. — Méltán mondhatom ezek után, hogy az eltöltött hetek megannyi édes emlékeivel versenyeznek.

Nádor Béla.

3. A megvizsgált pénztárnoki számadások bemutatása s a pénztárnoknak a felmentés megadása.

4. Uj aláírási ivek kibocsátása.

5. Esetleges indítványok. Nagy-Károlyban, 1899. szept. 14.

Gróf Károlyi Istvánná,

elnök.

hírek.

— Gyásznap. E hó 11-én volt egy éve, hogy Magyarország védasszonyát, Erzsébet királynét egy orgyilkos tőre megölte. Országszerte gyász ünnep volt e napon s a gyászból kivette részét városunk közönsége is. A hivatalos helyiségeken gyászlobogók hirdették a nemzetet ért veszteséget a város összes templomaiban pedig gyászisteni tiszteletet tartottak a boldogult királyné emlékére.

— Gyűjtés az örök imádás templomára. Szept. 10-én az Erzsébet áldott emlékű királynénk emlékének megörökítésére alakult bizottság megkezdte az Ö r ö k i m á d á s templomára való gyűjtést a helybeli római kath. templomban. Ez alkalommal igen szép műélvezetben részesült a templom látogató közönség. A bizottság felkérése folytán Huckstedt Irén és Rátonyi Stefiké a helybeli színtársulat énekesnői, Demidor Ignácz rendőrkapitány és Letlinger Béla takarékpénztári könyvelő a 11 órai misén gyönyörű egyházi énekeket adtak elő. Az ájtatoskodók között a patronus számára fentartott padban ott láttuk Károlyi István grófot és nejét Csekonics Margit grófnőt. Hétfőn tartatott az ünnepélyes gyász isteni tisztelet, melyen is az ifjúság és az összes hivatalok megjelentek, mikor is folytatták a gyűjtést, melynek eredménye nincs ugyan még összeszámolva, azonban mindenesetre tekintélyes összeg lesz. A méltóságos grófné azon benső, igaz kegyeleténél fogva, melylyel a boldogult királyné emlékezete iránt viseltetik, bizonyára hétfőn is részt vett volna a gyászmisén, ha elodázhatlan, záros napi ügy elutazásra nem készteti.

— Országos ünnep városunkban. A Petőfi-ünnepély, mely f. hó 24-én fog városunkban megtartatni igen nagyszabásúnak ígérkezik, a mennyiben az „Otthonba „Kis- faludy-társaság“, a Magyar tudományos akadémia, az ujságirók-egyesülete, az összes honvédegyesületek is meglesznek hiva az ünnepélyre és ezen egyletek valószínűleg képviseltetni fogják magukat. Meghivatnak ezenfelül az összes országos képviselők, az összes törvényhatóságok, a felekezetek, az egyetem, a műegyetem, az egyleteknek ifjúsága és szó van arról is, hogy koszorús regényírónk Jókai Mór is kiránduljon az ünnepélyre s ha erre kilátás lesz, akkor egy női küldöttség menne fel városunkból Jókait az ünnepélyre meghivni. Nagy László alispán a Kölcsey-Egyesület elnöke a napokban Budapesten lévén, Bartók Lajossal a Petőfi-egyesü- let alelnökével az ünnepély minden részére vonatkozólag megállapodásra jutott. Dr. Mezőssy Béla országgyűlési képviselő lejöve- telét megígérte s valószínű, hogy Rátkai László országgyűlési képviselő is részt vesz a Petőfi-ünnepélyen. Ezen felül már előbb meghívták az ünnepélyre a szatmári Kölcsey- Kört, a szatmári Széchenyi-Társulatot, az aradi Kölcsey-Egyesületet, zilahi Wesse- lényi-Egyletet, a máramarosi közművelődési egyletet, a debreczeni Csokonai-Kört, a be- regvármegyei közművelődési egyletet, a nyíregyházai Bessenyey-Kört. A vendégek egy része f. hó 23-án este, a másik része 24-én reggel érkezik. A vendégek fogadásáról és elszállásolásáról gondoskodva lesz, miért is megalakították a bizottságokat u. m.: A vendég fogadó és elszállásoló-bizottságot. Elnöke: Debreczeni István, tagjai: Demidor Ignácz, Domahidy Elemér, Hetey Ábrahám, Nonn Gyula, Gzukor Márton, Papp Béla, Kacsó Károly, Rótli Károly és Vaday Menyhért; a bankettet rendező bizottságot: elnök: Hős- vay Aladár, tagok : Baudisz Jenő, Gőnyei István, Nagy Sándor, Nonn János, Mangu Béla, Nonn Ferencz, Szoboszlay József, Kozma Gerő, Kovássy Iliés, Gáspár Pál, Mező Károly és Jenser Mihály; az emléktábla előkészítő bizottságot: elnök: Kacsó Károly, tagok: Debreczeni István, Demidor Ignácz, Baudisz Jenő, Nagy Sándor, Poór János, Papp Béla és Holléczy Gyula; a kirándulást rendező bizottságot: elnök : dr. Schönpflug Richárd, tagok : Bornemissza Géza, Poór János, Szoboszlay József, Andrássy Jenő, Holléczy Gyula, Lichtschein Lajos, Brandsch Mihály, Tóth Kálmán, Szentand- rássy Antal és Nagy Gábor. Az ünnepélyre vonatkozólag a Kölcsey-egylet elnöke a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívás. A Petőfi-Társaság a nagykárolyi Kölcsey- Egyesületet a szeptember hó folyamán Szat- már vármegyében tartandó Petőfi-ünnepély rendezése végett keresvén meg, mely Petőfit,

a szerelem dalnokát, lenne hivatva ünnepelni ; ez ünnepély a Petőfi-Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület közös megállapodása szerint Nagy-Károlyban folyó évi i szeptember hó 24-én fog megtartatni, mely ünnepélyre a vármegye közönségét és az ünnepély iránt érdeklődőket a Petőfi-Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület nevében ezennel meghívjuk. Abból a fényözön- ből, mely Petőfi költeményeiben az egész országot beragyogja, Szatmár vármegyének is jutott egy kis fénysugár, s bizony a miénk nem volt az utolsó. Legmagasabban szárnyaló szerelmi dalai itt születtek meg vármegyénkben. Erdőd, Koltó, Szatmár, Nagybánya, Nagy-Károly, Cseke, Nagy-Ar, Berencze, Sáros-Magyar-Berkesz, Nagy-Peleske és Nagy- Majtény időtlen-időkig összefortak a költő dicsőségével. E dicsőség emlékét akarjuk ün- 1 nepeini meg mi is, midőn a Petőfi-Társaság által rendezett szatmárvármegyei ünnepség alkalmából a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elhatározta, hogy azokat a helyeket, melyek Nagy-Károly városban Petőfire nézve emlékezetesek, emléktáblákkal jelöljük meg. A vármegye említett többi helyein elhelyezendő emléktáblák felállítása pedig a jövendő feladatát képezendi. Reméljük, hogy akkor, midőn oly nagy irodalmi nevű emberek, mint Jókai, Bartók, Pósa, Ábrányi Emil, Bársony István, Bodnár Zsigmond, Rákossy Viktor stb., ünnepük a nagy szellemet vármegyénkben, az egész vármegye velünk fog érezni e napon! — Jöjjenek azért minél nagyobb számban, hogy a vármegye ünnepe méltó legyen a költőkirályhoz! Mikor őt ünnepeljük, magunkat tiszteljük meg ! Hazafias üdvözlettel Nagy-Károly, 1899. szept. 8. A Petőfi-Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület nevében: Nagy László, a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnöke. Az ünnepély végleg megállapított programmja a következő : I. Nagy-Károlyban : A) A Petőfi-Társaság tagjainak megérkezése szept. 23-án az esteli 8 órai gyorsvonattal. B) Ünnepi közgyűlés (szeptember 24-én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében). Az ünnepély műsora a következő: 1. Hymnus. Énekli a nagykárolyi dalárda. 2. Nagy László, a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnökének megnyitó beszédje. 3. Bartók Lajos, a Petőfi- Társaság alelnökének válasza Nagy László megnyitó beszédjére. 4. Petőfi „Szeptember végén“ czimü költeményét szavalja Ráthonyi Ákosné szül. Maróthy Margit úrnő, a Nemzeti Színház tagja. 5. Petőfi és Kölcsey. Irodalmi tanulmány Bodnár Zsigmontól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 6. Költemény Pósa Lajostól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 7. A szatmári Kölcsey-kör kiküldendő tagja részére fentartott felolvasás. 8. Prózai felolvasás Jókai Mórtól, a Petőfi-Társaság elnökétől. 9. Költemény Ábrányi Emiltől, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 10. Felolvasás Rákosi Viktortól, a Petőfi-Társaság rendes tagjától. 11. Szózat, énekli a nagykárolyi dalárda. G) A Petőfi-Társaság megkoszorúzza a Kölcsey-szobrot. D) Emléktáblák leleplezése : a) Ä városháza (régen Arany Szarvas fogadó) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi a szatmári Kölcsey-kör kiküldendő tagja, b) Az állami polgári leányiskola (régen uradalmi inspektori lakás) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi a Petőfi-Társaság kiküldendő tagja, c) A nagykárolyi Régi Kaszinó (régen Arany Csillag vendéglő) falaiba elhelyezett emléktáblát leleplezi Baudisz Jenő, a Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület tagja. E) Délután 1 órakor közebéd a vármegyeház nagytermében. Egy teríték ára 2 frt 50 kr. A közebéden való megjelenésre a hölgyek is felkéretnek. F) Este 7 órakor színházi díszelőadás a Régi Kaszinó nyári színkörében. Tartja: Csóka Sándor színtársulata. A műsor később fog megállapittatni. G) Este 9 órakor tánczestély a vármegyeház nagytermében. E tánczestélyre a meghívók már külön kiadattak. II. Erdődön : 1. Szeptember

25-én indulás Nagy-Károlyból a reggel 8 óra 30 perczkor- induló vonattal s megérkezés Erdődre fél 11 órakor külön vonaton. 2. Ünnepély Erdődön 11 órakor a várudvaron. Itt Lauka Gusztáv és Bársony István a Petőfi-Társaság rendes tagjai fognak felolvasásokat tartani. 3. 1 órakor közebéd. 4. Délután fél 5 órakor indulás Nagy-Károlyba.

— Felhívás a nőkhöz. A nagykárolyi Petőfi ünnep sikere érdekében, megválasztott hölgybizottsághoz Nagy László, mint a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület elnöke a következő Éelhivást intézte: Mélyen tisztelt Nagysád ! A Petőfi-Társulat elhatározta, hogy Szatmár vármegyében, a hol Petőfi életének nevezetes eseményei folytak le, egy ünnepélyes diszgyülésen rója le a megemlékezés kegyeletes adóját iránta. Egyszerűen, minden jelző nélkül irtuk le Petőfi nevét, mert szinte sértésnek tekintenők a vármegye hölgyeire s általában közönségére, ha ilyet használnánk, egyszerűen és szinte ridegen hozzuk a diszgyülést is tudomására a vármegye hölgyeinek, mert sértenők ha magyarázatot adnánk. Ha a lelkesedést a mi gyenge szavunkkal akarnók belopni sziveikbe. A kinek magyarázni kell, hogy ki volt Petőfi, a kivel megértetni kell, hogy mi a kötelességünk az ő emléke iránt, mi a teendőnk egy országos irodalmi kör első megjelenésekor köztünk, annak lelke nem magyar, annál a szívnek érzelmei megszűntek még csak a múltakra is emlékezni vissza. Hiszen lehetetlen, hogy midőn a Petőfi-Társaság Petőfiben e vármegye területén a tiszta, igaz, mindent áldozó szerelem költőjét akarja ünnepelni, ne mozdulna meg a nőben a jelen öröme, vagy bánata, a múlt édes vagy szomorú emléke, vagy, a jövő titkos sejtelme. Nem tudakoltuk, nem kutattuk előre a hangulatot, bíztunk, hogy midőn ez ünnepély megtartására közreműködtünk, a nők támogatását, lelkesedését megnyerjük, és szent lelkesedéssel sietnek ez ünnepélyes megemlékezésen részt véve, Petőfi emlékezetét nemzeti ünneppé tenni. Midőn jelen felhívásunk kezeikbe jut, érezzenek velünk s hatva úgy, amint csak nő hatni tud, tegyék fényessé megjelenésükkel ezen ünnepélyt, toborza- nak minél többet, hiszen mindez az ő hatalmukban áll. Méltó csak akkor lesz ez emlékünnep a költő emlékéhez, ha a nők megteszik azt, amit Petőfi emlékével szemben kötelességük megtenni. Fogadják üdvözletünket, Nagy-Károly, 1899. szept. 8. A Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület nevében: Nagy László, elnök.

— Uj apát. Ő felsége Jordán Károly pápai kamarás, szaniszlói plébánosnak az apori czimzetes apádságot adományozta. Úgy irodalmi munkássága, mint buzgó lelkipásztori működése mindenki előtt ismeretes vármegyénkben, miért is a nyert kitüntetéssel a valódi érdem vette jutalmát. Gratulálunk az apát urnák.

— A Petőfi ünnepély sikerének előmozdítása érdekében a Kölcsey-Egyesület a vármegyei hölgyekből alakított női bizottságot választott, melynek tagjai a következők: Dr. Adler Adolfné, Aigner Imréné, Dr. Aá- ron Sándorné, Báthory Istvánná, Barkóczy Ferenczné, Boér Endréné, Balási Józsefné, Ifj. Böszörményi Sándorné, Böszörményi Zsiginondné, Boross Zoltánná, Bay Lajosné, Bay Mihályné, Balika Miklósné, Bródy Lajosné, Bakó Bálintné, Császy Bálintné, Csipkés Andrásné, Domahidy Élemérné, Debreczeni Istvánná, Dienes Lajosné, Domahidy Sándorné, Dezső Kálmánné, Daróczy Erdréné, Domahidy Viktorné, Dienes Dezsőné, Ember Elekné, Dr. Ecsedy Gedeonná, Farkas Re- zsőné, Fógel Kálmánné, Ferenczy Béláné, Farkas Jenőné, Fényes Béláné, Gőnyei Istvánná, Gyene Károlyné, Gyene Zsigmondné, Özv. Galgóczy Jenőné, Galba Lajosné, Gr. Hugonnai Béláné, Ifj. Hahn Jánosné, Hel- meczy Józsefné, Dr. Halász Jenőné, ílosvay Aladárné, ílosvay Endréné, ílosvay Ferenczné, Dr. Jászy Ferenczné, Jékey Sándorné, Jäger Károlyné, Jakó Kálmánné, Jékey Zsigmondné, Kállay Istvánné, Kőszeghy Gyuláné, Kacsó Károlyné, Kemény A lajosné, Kende Zsigmondné, Kende Béláné, Kende Elemérné, Kölcsey Zoltánné, Dr. Kölcsey Ferenczné, Kováts Gyuláné, B. Kováts Gézáné, B. Ko- váts Jenőné, Kölcsey Gáborné, Kölcsey Miklósné, Kossuth Istvánné, Komoróczy Jenőné, Dr. Komoróczy Iván né, Luby Zsigmondné, Luby Lajosné, Luby Béláné, Moson Györgyné, Makay Józsefné, Majláth Ferenczné, Mis- kolczy Sándorné, Mándy Zoltánné, Majos Károlyné, Mándy Gézáné, Molcsány Gáborné, Nagy Lászlóné, Nonn Ferenczné, Nagy Béláné, Nagy Imréné, Neupauer Jánosné, Nonn Gyuláné, Nonn Jánosné, Papp Béláné, Papp Béláné, Papolczy Béláné, Papp Jánosné, Papp Gyuláné, Pálos Konrádné, Ifj. Péchy Istvánné, Pika Miklósné, Péchy Margit, Ifj. Péchy Lászlóné, Rótli Károlyné, Rába Lászlóné, Dr. Serly Gusztáváé, Dr. Sternberg Gézáné, Sternberg Sándorné, Szoboszlay Józsefné, Szentand- rássy Antalné, Szányi Árpádné, Stróbencz Péterné, Schick Emilné, Szeőke Sándorné, Szuhányi Ferenczné, Szuhányi Gézáné Szilágyi Dénesné, Szuhányi Ödönné, Stoll Béláné, Stoll Gáborné, Schifbeck Mátyásné, Schifbeck Károlyné, Toóth Sándorné, Thoma Lászlóné, gróf Teleki Jánosné, Toóth Mó- riczné, Újhelyi Mihályné, Uray Bertalanné, Ujfalussy Sándorné, Wagner Lajosné, Wolkenberg Károlyné, Vetzák Edéné, Zoltán Lászlóné.

— Gyászeset. Plorváth József nyugalmazott megyei levéltárnok e hó 9-én vég- elgyengülésben elhunyt. Városszerte ismerték a kedélyes öreg urat a régi jó idők tipikus alakját. Több mint 50 évig állott közszolgálatban, ugyanannyi idő óta vett részt társadalmi életünkben s kaszinónknak még a nagy Kölcsey életében tagja volt. Valóságos élő krónika volt a jó öreg ur, a ki kedélyesen előadott emlékezéseivel visszavarázsolta elénk a régi idők emlékeit. A szabadságharczban is tevékeny részt vett s legszebb emlékei közzé tartozott, hogy egyidőben mint őrmester Kossuth Lajos személyének őrizetére volt kivezényelve. Majdnem haláláig megőrizte fiatalos kedélyét és rugékonyságát, pár hó óta azonban hanyatlani kezdett s utolérte őt is az emberiség kikerülhetetlen sorsa — a