Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-13 / 28. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. ha nemcsak a hivatalos ünnepeket ülnék meg, de szentelnének egy kis emléket márczius 15. és október 6-ának is. Hogy pedig az ünnepélyek a nagyobb nyilvá­nosság kizárásával történtek, azt eléggé indokolja a helyiség szűk és kényelmet­len volta, de reméljük, hogy az uj helyi­ségben ez is másképen lesz. A jótékonyság — melynek kultivá­lása oly szép vonása az intézetnek, — a lefolyt tanévben is a tanítótestület és a növendékek buzgólkodása folytán igen szép eredményt mutat fel. Az „Erzsébet alapira 202 frt 27 krt gyűjtöttek, segéd­keztek a Mária Dorothea-egyesület által rendezett jótékonysági egyesület sors­jegyeinek elárusitásában. Egyesek segéd­keztek a helybeli népkonyhában az ebéd kiosztásában s tanították az éhező sze­gény gyermekeket illedelmes és szerény magatartásra az étkezési idő alatt. Azon növendékek neveit, kik e tekintetben különösen kitűntek, a jelentés egyénen­ként felsorolja. A tanítótestületben a következő vál­tozások történtok: Rondszeresittetett egy hatodik tanító­női állás, melyre Jánossy Jolán nevez­tetett ki. Harsányi Mária tanítónő Kör­mendre helyeztetett át s helyette Schwarcz- leitner Kornélia lett kinevezve. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 26,555. számú rendeletével kilátásba helyezte a kétévi női kézimunka tanfolyam engedélye­zését, ha arra alkalmas helyiség lesz. S mint­hogy az épülő uj épületben megfelelő helyiségről gondoskodva van, a tanfolyam első osztálya a jövő tanév kezdetén okvetlenül megnyílik. Anyagi segélyezésképen a város 441 frtot, a minisztérium 5410 frtot áldo­zott az iskola czéljaira. A vizsgálatok május 31-én vették kezdetüket és junius 12-én záródtak be ünnepélyes Te Deummal. A gondnokság többféle jutalmakat osztott ki. A testület 20 koronás aranyát, mint az intézet legjobb magaviseletü szor­galmas tanulója Mangu Erzsébet IV. o. t. nyerte el. A II. fejezetben az iskola gondnok­ság, a III. fejezetben a tanítótestület neve van felsorolva. A IV. fejezetet az elvégzett tanítási anyag felsorolása foglalja el, az V. fejezet pedig az állami polgári leányiskolával egybekapcsolt női kézimunkatanfolyain szervezetére nézve a vallás- és közokta­tásügyi minisztérium által kiadott utasí­tást tartalmazza. A VI. fejezet a használt tankönyvek jegyzékét, a VII. fejezet pedig a tanulók név- és érdemsorozatát tünteti fel. Feltűnő, hogy minden tárgyból ki­tűnő tanuló az intézetben egyetlen cgy sem volt. A VIII. fejezetet a statisztikai ki mutatások foglalják cl. Eszerint rendes tanuló volt 131, rendkívüli 3, a tanév vége előtt kimaradt 2, nem tett vizsgála­tot 6, sikerrel vizsgázott 91, javító vizsgá­latot tehet 12, osztályismétlésre utasit- tatott 9. Vallás szerint ev. ref. 40, izraelita 40, róm. kath. 39, gör. kath. 9, ág. ev. 3. Illetőség szerint: helybeli volt 106, vidéki 25. A IX. fejezet az ifjúsági könyvtár gyarapodását, a X. fejezet az Erzsébet alapra adakozók nevét mutatja ki. Végül a XI. fejezet a jövő tanévre szóló figyelmeztetést, a magánvizsgálatokra vonatkozó utasításokat, s kedvezményeket sorolja fel. Az igazgató felkéri a szülőket, hogy tudakozódásaikkal a szünidő folyamán Debreczeni István polgármester úrhoz forduljanak. HÍREK. — Petőfi ünnep. E hó 30-án lesz 50 éve, hogy a lánglelkü költő és szabadsághős Petőfi Sándor kozák fegyvertől találva az élők közzül a halhatatlanok sorába jutott. Lapunk élén foglalkozunk e kérdéssel, de itt sem mulaszthatjuk el felhívni a helybeli Kölcsey-egylet figyelmét ama magasztos feladatra, mely ez ünnep szervezése s ren­dezése körül reá hárul. Hisszük, hogy az ünnep méltó lesz a nagy költő emlékéhez. — Személyi hir. Főispán ur ő méltó­sága kedden folyó hó 11-én a reggeli gyorsvonattal hosszabb tartózkodásra Köm- lődre komárommegyei birtokára utazott. — Választmányi ülés. Dr. Schönpflug Béla a Kölcsey-egyesület titkára az elnök megbízásából felkéri az egyesület választ­mányi tagjait, hogy holnap azaz pénteken délelőtt fél 12 órakor a vármegyeház kis­termében tartandó választmányi ülésen meg­jelenni szíveskedjenek. Tárgy: az erdődi Petőfi ünnep. — A rendőrkapitányi állásra a tegnapi napig összesen öten adták be pályázati kér­vényüket és pedig Mihellyes Károly nyug. csendőrhadnagy brádi lakos, Horváth János nyug. honvédfőhadnagy ugornyai (Bereg- megye) lakos, Hübner Kálmán budapesti rendőrségi Írnok (ki azonban pályázati kér­vényét viszavonta), Bakó Bálint kir. járás- birósági végrehajtó és De m i do r Ign á cz városi számvevő helybeli lakosok. — Orvos választás. A helybeli kerületi betegsegélyző-pénztár folyó hó 11-én havi rendes ülést tartott, melyen a lemondás folytán megüresedett s az újonnan rendsze­resített pénztári orvosi állásokat választás utján töltötte be. Pénztári orvosokká meg­választattak dr. Blum József és dr. Schön- pfiug Béla orvostudorok helybeli lakosok. — Gyászeset. Súlyos családi csapás érte F. Varga Lajos majtisi ev. ref. lelkészt, lapunk jeles tollú munkatársát. Neje szül. Karácsony Ágnes e hó 10-én elhunyt. Halá­láról mélyen sújtott családja a következő gyászjelentést adta ki : Mély fájdalommal tudatjuk rokonainkkal, ismerőseinkkel s mind­azokkal, kik bánatunknak osztályosai, hogy a szerető hitves, a legjobb anya, a hű meny, a gyöngéd testvér és szives rokon F. Varga Lajosné Karácsony Ágnes folyó hó 10-én d. e. 11 órakor, életének 40-ik, boldog háza­ságának 15-ik évében, nehéz szenvedés után, ama nagy álomra szenderült. Kedves halot­tunk hűlt tetemeit folyó hó 12-én, szerdán d. u. 2 órakor a háznál tartandó gyászszer­tartás után helyezzük a boldog feltámadás reménye alatt földi végnyugalomra. Majtis, 1899. július hó 10. Férje: F. Varga Lajos, gyermekei: Csongor, Tünde és Zilta. Anyósa: Özv. Varga Lajosné sz. Bakoss Erzsébet. Testvérei: Karácsony Eszter, férjével, gyer­mekével ; Karácsony Juliánná férjével, Kará­csony Lajos nejével, Karácsony Zsigmond nejével és gyermekeivel. Sógornője: Özv. Karácsony Sándorné gyermekeivel. Sógora: Kürthy János gyermekével. A nagyszámú rokonok nevében is. — A kath. legényegyesület tagjai mű­kedvelői szinielőadásra készülnek. Elő akarják adni a „Tót leány“-t. Az előadást augusz­tus elejére tervezik. — Az uj posta és távirda épületre nézve folyó hó 24-ére lett az építési árlej­szivünk, vagy mi a csuda?! — szól oda a diákos. Peti borzadva néz körül... Az ám ... Temetőben vannak . . Nézi a fejfát. A hold éppen oda világított... valahogyan kibetüzi a fölirást... Csak­ugyan az apja sírja. Ebben botlott meg, a fej fában meg­kapaszkodott ... Mintha apja a sírból kinyújtott kar­ral tartóztatta volna vissza ez újabb bűntől... E közben a harangok mind meg­szólaltak... Olyan furcsán érezte Peti magát... Már az orgona, ének is hallatszik.. Nem mehet most rabolni... Ölni.. Úgy sincs otthon sem a plébános, sem a kántor. Aztán meg most az egész falu ébren van ... Majd talán holnap ... Vagy sémikor sem... Nem vétett neki egyikök som. Neki nem vétettek, ő sem vét nekik. Sem most, sem máskor. Nem, nos nem ! Nem bántják őket... Ezek a gondolatok kavarogtak Peti agyában és ezek olyan hatással voltak lelkére, hogy megszólalt: — Czimborák, nem lesz semmi do­log, visszamegyünk. Nem bántjuk őket. Nem engedem. Keressetek más helyet. Akárhová, nem bánom, de ide nem me­gyünk... Eltemették apámat... Nem megyek többet sehova sem. Gondolja utána. — Micsoda?! Hogy a kész prédát elszalaszszuk ? ... Vagy talán magad aka­rod megkeriteni ? .. Jó lenne ugy-e? De abból sem lesz ám egyéb paszulynál! Nekünk is van ám eszünk! Nem enged­jük magunkat becsapni! — felelt a diákos. — Csend legyen! Én vagyok még a vezér, én parancsolok, — harsogja Peti. — Csak voltál vezérünk! kiáltja amaz, a ki maga szeretett volna vezér lenni és Petire sütötte puskáját, mire ez egy hang nélkül rogyott atyja sírjára. Estében önkénytelenül is átölelte a fejfát. A mint teste a sirhalomra zuhant, ez hirtelen megsüppedt alatta. Peti atyja sírjába fordult. Mintha atyja a lelki megjavulásért megbocsátott volna. Sírjában adott a megtörtnek helyet.. Magához fogadta ... MMorráfit János* tés kitűzve. A posta- és távirda addig, mig az épület felépül a vármegyeház nyugoti szárnyába költözik át oda, hol jelenleg a vármegyei számvevőség helyisége van. Az átköltözés augusztus hó 1 -ével fog megtör­ténni. — Erzsébet fák. A földművelésügyi miniszter intézkedése folytán vármegyénk főispánja gróf Hugonnai Béla mozgalmat indított meg, hogy a megyeterületén boldo­gult Erzsébet királyné emlékére fákat ültesse­nek. A mozgalmat szép eredmény kisérte, a mennyiben a megye majd minden részé­ben lettek ily kegyeletes emlékfák ültetve Nálunk a róm. katholikus templom előtt levő sétatéren 11 darab fát ültetett el a város és pedig két sofora pendulát, két ul- mus pendulát, két mohrus pendulát, két caragana pendulát, egy frascinus pendulát s két szomorú nyárfát. A nagykárolyi járásban. Vállaj, Kis-Majtény, Börvely, Szaniszló, Doma- hida, Nagy-Majtény, Gilvács, Szent Miklós, Esztró, Genes és Érendréd községekben van­nak emlékfák ültetve. — Hivatalos órák változása. Folyó hó 1-től a pénzügyigazgatóság hivatalos órái következőleg tartatnak : köznap délelőtt 7 órától délután 1 óráig, vasárnap és ünnep­napokon pedig délelőtt 9 órától 11 óráig. Beadványok köznapokon délelőtt 8 órától déli 12 óráig fogadtatnak el. Az adóhiva­talnál azonban az eddigi hivatalos órák ma­radnak meg továbbra is. — Halálozás. Súlyos csapás érte Gzim- bolinecz Jánost, a helybeli gör. kath. orosz egyház kántor-tanitóját. 8 hetes kis leány­kája Erzsiké folyó hó 7-én meghalt. Teme­tése másnap délután ment végbe. Könnyű legyen a föld a kis halottnak ! — Helyreigazítás. Lapunk múlt számá­ban megemlékeztünk Rohay Margit k. a. eljegyzéséről. Hírünkbe sajtóhiba csúszott be a mit ezennel kiigazítunk. Rohay Margit kisasszonyt Ihrig Vilmos hátmegi lakos ura­dalmi fő erdész jegyezte el. — Eljegyzés. Stofán János vállaji róm. kath. kántor-tanitó e hó 9-én eljegyezte Baumann Rózát, Baumann József ottani közgyám leányát. — Czirkusz. A nagypiacztéren pár nap óta a Martiny fivérek igazgatása alatt álló gymnastikai czirkusz működik nem valami nagy pártfogás mellett. Pedig van egy pár ügyes mutatványuk. így Walles ur lábjáték mutatványai és Miss Áuetta erőmutatványai érdemesek a megnézésre. — Meghívó. A csanálosi ifjúság folyó évi julius hó 30-án, vasárnap jótékonyczélu tánczvigalmat rendez. Belépődíj: Személyjegy 80 kr. Családjegy 2 frt. Kezdete este 8 órakor. — Számadás. A nagykárolyi dalegylet által 1899. évi julius hó 1-én a régi kaszinó kerthelyiségében tartott tagilletményes dal­estély jövedelméről. Bevétel beléptijegyek eladásából 42 frt 50 kr, felülfizetésekből 12 frt, összesen 54 frt 50 kr. Levonva a felmerült kiadást: 10 frt 36 krt, maradvány mint tiszta jövedelem 43 frt 14 kr. — Fe­lülfizettek a következő urak : Debreczeni Ist­ván l frtot, Nagy Sándor 50 krt, Főtiszt. Hám József, Dr. Adler Adolf l — 1 frtot, Főtiszt. Orosz Alajos (Szatmár) 50 krt, Nonn Gyula, Ilosvay Aladár 1 — 1 frtot, Kőszeghy Gyula, Gyarmathyné úrnő (Bpest) 50—50 krt, Friedl János 1 frtot, Vagács János, Nagy B. őrmester 50—50 krt, Varga Imre, Singer Lipót, Sarkadi N. Zsigmond 1 — 1 frtot, összesen 12 frtot. Úgy a szives felülfizetők, mint a dalestélyen jelenvoltak fogadják az egyesület nevében hálás köszö- netünket. Nagy-Károly, 1899. julius 8. Feifer Ede egyl. pénztáros. Vaday Menyhért ellenőr. — Ebadó. Az 1890. évi vármegyei ebtartási szabályrendelet 3. §. értelmében felhivatik a város közönsége, hogy az 1899—1900. ebadó évre összeállított ebadó összeírást f. julius hó 14., 15. és 16-ik napjain a rendőrkapitányi hivatalban eset­leges felszólamlások czéljából anyival is in­kább tekintse meg, mivel a későbbi felszó­lamlások figyelembe vehetők nem lesznek. Rendőrkapitány. — Sertésorbáncz. Csanáios község ser- tésorbáncz miatt zár alá helyeztetett. — Értesítés. Kaplony községben a sertésvész megszűnvén, a község sertés-állo­mánya a zár alól feloldatott. — Nyári mulatság. A Protestáns Tár­saskör által augusztus 6-án a Polgári Ol­vasókör nyári helyiségében tartandó táncz- mulatságra az előkészületek folyamatban vannak. A meghívók e napokban küldetnek szét. Az estélyre Jónás György zenekara lett j szerződtetve. — Figyelmeztetés. E hét folyamán a rendőrök által bejelentett és orvosilag meg­vizsgált hét cseléd közül öt bujakórosnak találtatván — kórházba utasittatott; ebből következtethető, hogy a cselédek erköcstelen életmódja folytán a bujakór nagy mérvben terjed. — Figyelmeztetnek ennélfogva a cselédtartó gazdák, miszerint azon esetre, ha cselédjeik erkölcsi viselete ellen gyanu- jok támadna, a szükséges óvintézkedések megtétethetése czéljából a rendőrséget érte­síteni szíveskedjenek. Rendőrkapitány. — Hirdetmény. Földművelésügyi m. kir. miniszter 39137—III. 899. sz. 1897. évi junius hó 22-én 3491. ein. sz. rendeletem hatályon kívül helyezése mellett közlöm, hogy az angol kir. földművelésügyi miniszter 1899. évi február hó 1-én A. 78. alatt sz. a kiadott hirdetménye szerint a veszettség behurczolásának megakadályozása czéljából a külföldről származó kutyáknak Nagy-Bri- tániába az angol kir. földművelésügyi minisz­ter előzőleg külön Írásbeli engedelme nél­kül való bevitele 20 font Sterling büntetés és a kutya elkobzásának terhe alatt tilos. — A beviteli engedelmek iránti kérvényeket az említett minisztériumhoz kell intézni hol egyúttal a folyamodás és az előírandó felté­telek pontos betartására vonatkozó és a ké­relmező által aláírandó kötelezvény mintája valamint a fent idézett rendelet másolatai is beszerezhetők. Budapest, 1899. évi junius hó 12. A miniszter megbízásából : Tre- csánszky, s. k. Nagy-Károly, 1899. julius 5. Csorba, rendőralkapitany. — Értesítés. Értesittetnek azon szülők, (gyámok), kiknek polgári leányiskolába járó leánygyermekeik vannak, hogy a nagykárolyi állami polgári leányiskolában az 1899—1900. iskolai évben a tanév október 15-én veszi kezdetét. Beiratások szept. 1., 2. és 3. nap­ján délelőtt 10 tői 12 óráig a városháza nagytermében. Október 15., 16. és 17. nap­ján pedig az állami polgári leányiskola helyi­ségében fognak eszközöltetni. Értesittetnek továbbá, hogy az 1899—1900. iskolai évtől kezdődőleg a kézimunkatanfolyam is meg- nyittatik, melyben, mint a polgári leány­iskola kiegészítő 5-ik és 6-ik osztályában főkép a kézimunka fog taníttatni. Nagy- Károly, 1899. junius hó 23. Debreczeni István, polgármester. — Hirdetmény. A Szatmár vármegyé­hez tartozó nagykárolyi I., mátészalkai II., fehérgyarmati III., csengőn IV., krassói V., aranyosmegyesi VI., nagybányai VII. és nagysoinkuti Vili. választókerületek valamennyi összeirási szakaszában összeírt országgyűlési képviselő választóknak egy- egy kerülethez tartozó városok és közsé­gekre vonatkozólagösszeállitott ez évi ideig­lenes névjegyzékei, az illető kerület minden városának, nagyközségének és körjegyző­ségének külön egy befoglalva, a központi választmány mai alólirt napon tartott üléséből — az 1876. XVIII. t.-cz. 2-ik § a értelmében — kiküldetvén, közhírré téte­tik: 1-ször. Hogy az érintett névjegyzékek, a kerületbeli minden városban, nagyköz­ségben és körjegyzőségek székhelyein folyó 1899. évi julius 5-étői kezdve ugyan­azon hó 25-éig közszemlére kitéve lesznek. 2-szor felszólarnlási határidőül a szintén folyó évi julius 5-étői ugyanazon hó 15-éig egymást követő napok szolgálandnak; mely napokon a névjegyzékek ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat s ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választó-kerületben, melyhez tartozó vala­mely község névjegyzékébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt is felszólalni. 3-szor. A felszólam­lások elleni észrevételek beadásának ideje folyó évi julius 16-ától julius 25-éig tar­taná, mely napokon mindenki, — kinek a 2-ik pont szerint felszólalni joga van, — a felszólamlásokra észrevételeket nyújt­hat be. 4-szer. Mind a névjegyzékek, mind a netaláni felszólalások, a kitűzött napokon reggeli 8 órától déli 12 óráig városokban és nagyközségekben a város, illetve község házánál, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén lesznek kitéve, mely idő alatt azok a városi ille­tőleg községi elöljáróság egy tagjának jelenlétében ott mindenki által megnéz­hetők s délután 2 órától 6 óráig lemásol­hatok. 5-ször. A felszólamlások, valamint az azokra teendő észrevételek is a szük­séges okiratokkal felszerelve, Írásban adandók be s egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható, a fel­szólalásra teendő észrevétel pedig minden beadványhoz külön terjesztendő be. 6-szor. Mind a felszólamlások, mind az azokra tett észrevételek a központi választmány­hoz intézve, az okiratokkal együtt bélyeg- telenül, azon város, vagy nagyközség elöl­járóságánál, -r melynek névjegyzéke ellen a felszólamlás történt, — kisközségekben pedig az illető körjegyzőnél adandók be; kik azokat külön sorrendben beiktatni, róluk — ha kívántatik — téritményt adni, s folyó évi julius 26-án az iktató­könyvvel és a közszemlére kiadott név­jegyzékkel együtt a központi választ­mánynak múlhatatlanul — és pedig 10 frt rendbírság terhe alatt — beküldeni, vagy ha felszólalás nem adatott be, azt is jelenteni kötelesek. — Végre: 7-szer. Hogy a névjegyzék egyik teljes példánya Nagy-Károlyban a vármegyei közigazga­tási iktató hivatalban lesz közszemlére kitéve. Mely hirdetményt — a választási

Next

/
Oldalképek
Tartalom