Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-22 / 25. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ.

egészítik egymást és a tanító mint állandó őre a gyermekek testi és lelki jólétének, nagyban járulhat hozzá, a fölemlített három fontos tényezőt kellő arányba és harmóniába hozni. Hogy e czélra az iskolaterem bői soha ne hiányozzék a hőmérő, azt alig kell külön felemlíteni.

HÍREK.

— Városi képviselőtestületi közgyűlés.

A képviselőtestület tagjait a folyó évi junius hó 25-ik napjának délelőtti 10 órájára a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1899. jnnius hó 21. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Elhalálozás folytán üresedésbe jött II. osztályú irnoki állás választás utjáni betöltése. 2. A birtokossági gazdasági utaknak fentartása iránt határozathozatal. 3. Járvány kórház építésére elkészített terv s költségvetés beterjesztése az építkezésnek elrendelése végeit. 4. Az 1896. évi városi pénztári számadások felülvizsgálatára hozott 534—899. sz. vármegyei törvényhatósági határozat bemutatása, Újházi István és Tivadar György biztosité-; kának kiadása iránti intézkedés. 5. Kluger Henrik budapesti lakos honosítás hozzájárulásának feltétele mellett Nagy-Károly város kötelékébe felvéte iránti kérelme.

— A vármegyei központi választmány folyó évi junius hó 15-én Nagy László alispán elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal a nngymélt. in. kir. belügyminiszter urnák a választójogosult adó- hátralékosoknak a folyó évi ideiglenes névjegyzékekbe való felvétele iránti in- tézvényét tárgyalta, a beérkezett választói összeírásokat felülvizsgálta és az ideiglenes névjegyzékeknek betűrendben és két egyenlő példányban leendő elkészítése iránt intézkedett.

— Választmányi ülést tartott e hó

17-én a helybeli Kölcsey-Egyesület Nagy László elnöklete alatt. — Mindenek előtt határozatba ment, hogy az alapszabályokat akként módosítják, hogy a szakosztályok is három évre legyenek megalakítva. Ezután megválasztották a közművelődési szakosztály elnökének N. Szabó Antalt, jegyzőnek Nagy Sándort; az irodalmi szakosztály elnökének, minthogy a volt elnök elfoglaltsága miatt a választást el nem fogadta, Poór János eddigi jegyzőt, jegyzőnek dr. Kováts Dezsőt. Az elnök indítványára Baudisz Jenő volt irodalmi szakosztályi elnöknek működéséért jegyző- könyvi elismerést szavazott a választmány. Az elnök felszólalása folytán Majoros Endre választmányi tag elhunyta felett a társulat részvétét jegyzőkönyvileg megörökíteni rendelték.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Nagy Gábor pénzügyi fogalmazót az aradi kir. pénzügyigazgatósághoz segédtitkárrá nevezte ki.

— Blaháné nem jön. Csóka Sándor színigazgató értesítése szerint a városunkban

Blaháné felléptével tervezett szinelőadások közbejött akadály miatt nem fognak megtartatni.

— Művész-estély. Zilahi Gyula a nemzeti színház művésze f. évi július hó 4-én városunkban az országos Eötvös-alap javára egy művész kaczagó-estélyt fog rendezni. Bővebb felvilágosítás annak idejében köz-, hírré fog tétetni.

— Az ecsedi-láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belvizszabályozó- társulat e hó 20-án közgyűlést tartott a vármegyei székház nagytermében. A közgyűlést, melyen 860-an vettek részt, gróf Károlyi Tibor elnök nyitotta meg. Az elnöki előterjesztés után tudomásul vették az igazgató-főmérnök jelentését és az 1899. évi költségvetésre vonatkozó földművelésügyi miniszteri rendeletet. Majd letárgyalták a többi folyó ügyeket is. Vita csupán az ideiglenes kirovási kulcs módosítására vonatkozó javaslat tárgyalásánál fordult elő, a hol is többek felszóllalása után a közgyűlés — a választmány javaslatának elvetése mellett — gróf Tisza István javaslatát fogadta el, mely a lápi birtokosságot. sokkal magasabb ártéri költséggel terheli meg. Végül a lemondott Galgóczy Zsigmond helyett alelnöknek megválasztották Domahidy Sándort, válaszmányi tagnak pedig 260 szótöbbséggel Balogh Pál j porcsal mai birtokost.

— Dalestély. A Nagykárolyi Dalegye- ' sülét folyó évi július hó 1-én szombaton a Régi kaszinó nyári helyiségében terített asztalok mellett alapi tó és pártoló tagjai részére tagilletményes dalestélyt tart, melyre az egyesület alapitó és pártoló tagjait, valamint Nagy-Károly város és vidéke nagyérdemű közönségét tisztelettel meghívja a rendezőség. Tekintettel az estéin családias jellegére, ez álladómmal a kötött műsor m,öltöztetett, hanem időközönként a legszebb magyar népdalok előadásával fog az egyesület a nagyközönségnek élvezetet nyújtani. Nem egyleti tagok belépő dija 1 korona. Kezdete pontban 8 órakor. Előadás után tán ez.

— Tornaverseny. Főgymnasiumunk e hó 18-án d. u. 4 órakor tartotta meg a gróf Károlyi téren szokásos évi tornaversenyét. Három óra felé kezdtek gyülekezni az ifjú athleták, hogy félnégyre elkészülve indulhassanak a nevezett térre, mikor kelet-északi irányból ijesztő, komor fellegek mutatkoztak. Aggódva vártuk, érinti-e városunkat a vihar. Sajnos, végig vonult felettünk oly erővel, hogy • csaknem le kellett mondanunk a nyilvános verseny megtarthatásáról. Szerencsénkre, a felhőszakadásnak is beillő eső rövid ideig tartott. Félnégykor már újra, derűit volt az ég. ltjaink nem vesztették el jókedvüket. Megtartjuk a versenyt később, volt a jelszó. Magam ki hajtattam a térre szétnézni, nem ázott-e át túlságosan a talaj, meg-t tarthatjuk-e későbben a versenyt. A szomjas föld elitta a vizet s azzal tértem vissza á tanulókhoz, hogy egy óra múlva indulhatunk. Egy órai késéssel meg is indultunk, hogy legalább a szépen betanult szabadgyakorlatokat elvégezhessük. Az idő megbecsülte magát s a futáson kívül elvégezhettük a^ ügyesen összeállított programm minden szá+ mát. Az igazgató jurytagoknak meghívta: Bauer Lajos, honvédőrnagy, Barkóczv Fef

rencz és Makay József honvédszázados urakat ; Debreczeni István Nagy-Károly város polgármesterét, Schönpflug Richárd dr. megyei tiszti főügyészt, mint a nagykárolyi Vívó- és Torna-egyesület elnökét, dr. Jékel László urat, kikhez az intézet részéről az igazgató és a versenytvezető tornatanár csatlakozott. A kijelölt térre zászlók alatt dobpergés és kürtszó mellett érkezett a 7 oszlopra osztott ifjúság, hol unisono elénekelte a Hymnust, melynek elhangzása után a VII. osztály mutatott be egy igen jól sikerűit botgyakorlatot hat részben. Erre a 7 oszlop szabadgyakorlata következett, mely igen kellemesen érintette az esős idő daczára is nagyszámban összejött közönséget. A futóversenyt a kissé nedves talaj miatt kénytelenek voltunk elejteni. De megtartottuk a magas ugrást rúddal, mely fényesen sikerült; három ifjú, névleg Becsky István, Debreczeni István és Bálint Endre VII. o. tanulók 3T5 méterrel kerültek ki a versenyből győztesen. Olyan record, minővel országos versenyeken sem igen találkozunk. Mindhárom ifjú jutalmat nyert és pedig: Becsky István 5 irtot, Debreczeni István 1 drb cs. és kir. aranyat, Bálint Endre 1 drb 10 frankos aranyat. Az őket megközelítő Panovits Jenő VII. o. t. 2 frt jutalmat kapott Telmann Gyula honvéd kezelő főhadnagy úr ajándékából. Magas ugrást két oszlop végzett. Az I. oszlop, győztese Lovas Sándor 135; a II. oszlop, győztese Lőrincz József 142 centerrel, kik könyvjutalomban részesültek. Tovább nem folytathattuk az ugrást a deszka oly csúszós lett, hogy veszély nélkül nem ugorhattak a fiúk. A távugrást mind a hét oszlop elvégezte. Győztesek: az I-ső oszlopból Weisz Béla 330, a II-ból Borbás József 375, a Ill-ból Léhner Richárd 432, a IV-ből Ráp József 346, az V-ből Tóth Kálmán 432, a Vl-ból Medvey Lajos 435, a Vll-ből Becsky István 415 cmeterrel, kik könyvjutalomban részesültek. A súlydobás győztesei: Becsky István 15’50, Bálint Endre 14-10, Debreczeni István VII. o. tanulók; a két első 2.50—2.50 pénzjutalmat kaptak, a harmadik az igazgatótól Vörösmarty költeményeit kapta jutalmul. Mint általában jeles tornászok öt-öt forintot kaptak Pap László VI. és Preisz Miklós IV. o. tanulók. Az év folytán kifejtett ügyes és szorgalmas tor- nászásért könyvjutalomban részesültek: Ilos- vay István, Kuszka Mihály, Patay Béla, Suták József, Sikolya István, Szolomájer Antal I., Bauer Gusztáv, Beluker Tivadar, Borody Dezső, Fonó Imre, Janitzky Gyula, II., Diczig Rudolf, Falusy Alajos, Hornyák Sándor III., Debreczeni Sándor, Kalotay Viktor, Liszer Emil IV., Pap László VI. osztályú tanulók. Hogy ennyi jutalmat tudtunk kiosztani, a szives adományozóknak köszönhető, kik részint pénzzel, részint könyvadomáriy- nyal segítettek. Pénzadományt adtak : ft. Vanke József, t. kormánytanácsos úr két díjra tiz frtot, ft. Tímár Péter úr 1 drb cs. és kir. aranyat, tek. Vetzák Ede úr 1 drb 10 frankos aranyat, tek. Schönpflug Richárd dr. úr öt forintot a Vívó- és Tornaegylet nevében, Tellmann Gyula honv. kezelő főhadnagy úr 2 forintot, ft. Rózsa István úr, tek. Jeney Géza úr 1 frt 50 krt, ft. Poór János és Hollósy Béla tanár urak 1 — 1 forintot. Könyveket adományoztak : ft. Palczer

gazdag? És ha nem volnék is, hiszed-e, hogy egy ily lénynél mint az én Deborahm, a vagyon mindent pótol? oh, egész más férfinak képzeltem azt, ki az én Debornh- mut az élet kanyargó ösvényein átvezesse! Mit tettél I mit tettél ! az én tudtom nélkül! „Egy ember kinek nincs Istene csak bálványa: az arany borjú I Soha sem lesz övé 1“

Sulamit, kit ez a heves és férjénél szokatlan kifakadás, kissé ugyan lehangolt, mégis, anyai szeretete által hatalmasan ösztökélve ellenvetést tett, hogy hátadják oda másnak, bárkinek, csak legyen vége ennek a habozásnak, mig mindnyájukra nézve végzetessé nem válik. És igy egyik szó adta a másikat, mig vénre Juda lelke oly rendkívüli felkerülésbe jutott, hogy a fenntidézett, következményeiben kiszámíthatatlan esküt kiejtette :

..Esküszöm az örökkön élő Isten szent- nevére, hogy a legelső nötelen zsidó férfi, ki hajlékomba lép, Deboraht feleségül kapja /"

Juda magánkívül visszahanyatlott székébe. Sulamit majdnem kővé vált.

Idejük se volt jóformán az első kábultságból, — melyet e nagy horderejű szavak előidéztek, — fölocsudni, midőn kinyílt az ajtó és egy magas, erőteljes férfi lépett be. Körülbelül 30 éves lehetett, ruhája kissé kopott volt, halvány arca némi kimerültség nyomait mutatta.

— „Jó napot!“ — köszöné a jövevény.

— „Salem Aléchom ! (Béke veled — Isten hozott.)“

— „Alechem Salem!“ — A költő helyet mutatott vendégének.

— „Honnan jösz és mi járatban vagy?“ — kérdé aztán.

— „Én messziről jövök, rabbi, itt e városban egészen ismeretlen vagyok, vendégszeretetednek hírét hallván, bátorkodtam hozzád bejönni. Csak egy csekélyke kis helyet kérek „beth hamidrasch“-odban (tanterem — Juda dolgozó szobája) hol egy szögletben moghúzódom, senkit sem háborgatva.“

— „Mi a neved ? és mi késztetett arra, hogy szülőföldedet elhagyjad és idegen emberek szívességére légy ráutalva? mi végre a czélod?

— „Nevem Ábrohám. Hazulról az ellenállhatatlan utazási vágy kergetett el. Tudatlan ember létemre, szeretnék kissé világot látni. Oly helyekre vonulok, a hol egy tudós lakik vagy egy hires rabbi honol; szeretek ilyen emberek körül forgolódni, hát ha rám ragad valami.“

— „Nos élveztél-e már sokat a tudás fájából?“ — kérdé Juda, a legnagyobb kíváncsisággal és aggódva várja a jövevény feleletét.

— „Ez a fa nagyon magas nekem, csak leimt állok a törzsénél és alig érek el valami élvezhetőt.“

— „De mégis már csak tanultál valamit?“

— „Igen. Tudok héberül és arabul olvasni. A Thorának (szontirás) nagy részét is ismerem.“ — Szegény Juda! Hirtelen sötét lett körülötte, a világ forogni kezdett vele. Egy ember, ki még a Thorát sem ismeri egészen! Borzadás futotta végig egész lényét. Egy ilyen jött-ment, semmi ember, vegye el tőle azt, a mi neki a legdrágább ; több mint a vagyona, több mint az élete! Hiába! Hiába!

Mégis a távoli reménynek egy parányi sugara derengett ebben a sötétség

ben, ő maga fog vele tanulni! Hátha ez az ifjú nincs is egészen híján a jó felfogásnak és szorgalmas igyekezet által akarná pótolni az elmulasztottat, a tudomány végtelen mezején kalászt kalász után gyűjtögetni; ha nem is válik belőle nagy tudós, de legalább müveit ember lesz és nem durva „Am haarecz.“ Tudtára adá tehát Abrohámnak, hogy nála maradhat és ha akar, ő tanulni fog véle. Ábrohám édes örömest beleegyezett.

A családtagokon külömbözŐ érze- mények uralkodtak. Sulamit mázsás súlyú nehéz szive folyton szemébe kergette a könyeket. Judában a jövő iránti bizalomnak egy parányi magva vert némi gyökeret. Deborah, ki elejétől fogva tanúja volt az egész jelenetnek és ki igen jól fel bírta érni észszel az Isten szent nevére tett eskü nagy jelentőségéi, midőn az apja ajkairól ellebegett, harmattiszta lelkének és ártatlan szivének egész melegével ég felé emelte tekintetét és halkan, rebegé : „Istenem, te vagy reményem!“ — Ábrohám nem rossz benyomást tett rá. Az a nagy, széles vállu, férfias alak, az ő napbarnitotta orczájával, valami édes sejtelmeket keltett fel benne. — Mintha ama magas, domború homlokra, mely a komoly arezot koronázta, a fennköltség szelleme ütötte volna rá bélyegét. A szilárd és biztos tekintetű, a szív közepéig ható két szem közt levő mély redő, mintha mély gondolkozásnak jele volna. Es miután ezt az idegen férfit valami látnoki tehetséggel, önkénytolenül igen sok előnynyel felru házba, hatalmas rokonszonvet érzett iránta.

(Vége köv.)

Ernő, consultor, házfőnök úr 3 művet, ft. Csóti Márk úr 1, ft. Lőrincz Gábor úr 1, ft. Rózsa István úr 1, ft. Nádor Béla úr 2, a Lampel-czég Budapestről 5, Eignerék 1, az igazgató 2 művet. Ezekhez a múlt évről maradt 11 forintból vettünk 9 frt 80 kr. ára könyvet. Kedves kötelességemnek tartom, bogy úgy az adományozó, mint a jurytag uraknak hálás köszönetét mondjak egyben intézetünket jövőre is szives jóindulatukba ajánljam, az ifjúságot pedig buzdítsam a további kitartásra és nemes versenyre; teszem ezt a régi közmondással : „Ép testben lakik az ép lélek“. A jutalmak kiosztása után a Szózatot énekelte el az ifjúság, mire ugyanazon rendben tért vissza az iskola elé, honnan rövid pihenés után szétoszlott. Igazgató.

— A nagykárolyi ev. ref. elemi iskolákban a folyó évi záró-vizsgák a következő sorrendben fognak megtartatni: Junius 25-én vasárnap délután 3 órától 5-ig a leányok, 27-én délelőtt 9 órától 11-ig a nagyobb, vagyis a 3, 4, 5. és 6. osztályban tanuló fiuk, ugyancsak 27-ikén délután 3 órától 5-ig a kisebb, vagyis az 1-ső és 2-ik osztályban tanuló fiúgyermekek közvizsgája fog megtartatni, melyre a szülők és érdeklődők tisztelettel meghivatnak.

— Vizsga-letétel, ifj. Schnébli Károly szolnoki m. kir. pénzügyi fogalmazó, lapunk munkatársa, ki a múlt évben tette le az államtudományi államvizsgát a debreczeni jogakadémián, f. hó 16-án a jogtudományi államvizsgát is letette jó sikerrel s igy mindkét államvizsga tárgyaiból képesítettnek ítéltetett.

Kinevezés. A nagymélt. igazságügyminiszter Schvanke Jakab helybeli kir. járás- birósági dijnokot a fehérgyarmati kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki.

A nagykárolyi róm. kath. elemi fiúiskolában az évi zárvizsgálatok a következő sorrendben tartatnak meg : Folyó hó 22-én reggel fél 8 órakor „Veni-Sancte“. — 27-én délelőtt 8—11 óráig a IV-ik oszt., 27-én

délután 3—5 óráig a III-ik oszt., 28-án

délelőtt 8—11 óráig a H-ik oszt., 28-án

délután 3—5 óráig az I-ső osztályban. 29-én reggel 8 órakor hálaadó istenitisztelet s utána az érdemsorozatok kiosztása. A zárvizsgálatokra a szülőket és tanügy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság.

— A helybeli kereskedöifjak mozgalmat indítottak aziránt, hogy julius 1-től augusztus 25-ig, szóval mig a holt saison tart, az üzletek reggel 7-től este 8 óráig legyenek nyitva, miáltal az egész évben úgyis elég fáradságot kiálló kereskedői alkalmazottak is naponta 1—2 órai időt pihenésre szánhatnának. Reméljük, hogy a főnökök nem fognak ezen, anyagi érdeküket nem érintő, mozgalommal szemben hidegek maradni s megadják alkalmazottjuknak ezt a csekély engedményt.

— A kereskedő-tanoncziskola I. és II.

osztályú tanulóinak vizsgálata, s az iskolai év berekesztése f. hó 25-én vasárnap délután 2 órakor kezdődőleg lesz ; a mire a t. szülőket, főnököket és érdeklődőket meghívja az igazgató.

— Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisztérium Jugán Gusztáv nagyváradi pénzügyi számellenőrt az itteni pénzügyigazgatósághoz számvizsgálóvá nevezte ki.

— A helybeli mezőgazdasági ismétlőiskolások közvizsgája az A) B) leányosztályoké együtt e hó 24-én délután 4—5 óráig úgy az elméleti valamint a gyakorlati is künn a faiskola telepen fog megtartatni. A fiuk vizsgája ugyan azon napon 5—6 óráig úgy az elméleti valamint gyakorlati is ott fog megtartatni. Felhivatnak a tanügy iránt érdeklődő szülők s a tanügy barátok, hogy személyes megtisztelő megjelenésükkel megtisztelni szíveskedjenek. Tananyagunk az ismétlő népiskolai tantárgyakon felül kiterjesztett. A talaj és alkotó részei, a levegő, nedvesség, melegség, világosság befolyás a növényekre, éghajlat, faiskola. A földnek rigolirozása. Famagvak gyűjtése — vetése. A kikelt csemeték ápolása és kiültetése. A gyümölcsfák nemesítése. Az oltványok állandó helyére való ültetése, azok gondozása, betegsége, ellensége. Kerti munkák. Eleven növények készítése. A földmivelő teendője a ház körül. A kerti föld mivelése, melegágyak, veteményezés, gyökérféle zöldségek, torzsás-zöltségek, saláta, retek, hagyma hüvelyes, kobakos kerti vetemények s egyéb konyhakerti növények. A kerti növények ápolásáról s a vetemény termesztésről. Baromfiak nevelése. Miután iskolánk uj intézmény városunkban s az első évfolyamba már is 245 iratkozott be, a tanügybarátokat, szülőket s a tek. iskolaszéket teljes bizalommal bátorkodom meghívni. Nagy Sándor, igazg tanító.

— Értesítés. Mező terem községben a sertésvész megszűnvén, a község a zár alól feloldatott.

— Sertésvész. A szaniszlói grófi uradalomban a sertésvész szórványosan fellépett, az uradalmi sertésállomány zár alá vétetett.