Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-08-10 / 32. szám
NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. és ez által a proletariátusnak is mindinkább terjesztőivé válnak !! A kívánatos tehát épen az lenne, hogy a mi kormányférfiaink az iparunk erőteljesebb fejlesztése és versenyképessé tétele czéljából a mi leendő iparosaink minél alaposabb kiképzéséről godoskodnék; és hogy a hazafias polgárság öntudatra ébredve az eddig túlságosan dédelgetett középiskolák helyett a polgáriskolák terjesztésére és felvirágoztatására törekednék! Serif Sándor tr. \--------------------------------------------------------| E. Kovács Gyula. Gyászba borult a nemzeti géniusz. Elvesztettük ismét egyikét legjobbjainknak. E. Kovács Gyula, a hírneves költő-művész, vármegyénk szülötte, nincs többé. A segesvári Petőfi-ünnepen érte utói a halál. A fehéregyházi csatatéren a honvéd-emléknél Jókai Apotheozisát szavalta. Szavalatába beleöntötte lelkének egész hevét, bámulva hallgatta őt az ünneplők sokasága, s mikor lelépett a szószékről összerogyott. Napszurást kapott. Az éltető napsugár ezúttal gyászt hozott a nemzetre. Nem tért többé öntudatához s rövid szenvedés után kilehelte nemes lelkét. A napi lapok hasábokat szenteltek a megboldogult emlékének, mi e néhány sorban rójjuk le a kegyelet adóját hírneves munkatársunk iránt. Örök búcsút veszünk tolled vármegyénk ideális lelkű szülötte. Legyen nyugalmad csendes. Nemes lelked elköltözött, de emléked örökké feledhetetlen marad. A megboldogult családja a következő gyászjelentést adta ki: Már, özvegy E. Kovács Gyuláné, szül. Tóth Pataky Rózsa úgy a maga, valamint leányai Ilona és Etelka ; és fiai: dr. Esterházy Sándor kassai kir. jogakadémiai ny: r. tanár és dr. Esterházy László Kolozsvár sz. kir. város főjegyzője és ennek neje szül. Soós Gizi; édes testvérei: Béla, Géza, Irma és Kálmán ; unokatestvére : Pótol* Dezső és ezeknek családjai; továbbá a közeli és távoli rokonok nevében megtört szívvel tudatja, hogy a forrón szeretett férj, édes atya, mostoha atya, édes testvér és rokon E. Kovács Gyula a Kolozsvári orsz. nemzeti színház tagja, a Petőfi-társaság, az erdélyi irodalmitársaság, a Gsokonay-kör, a szigligeti-társaság stb. tagja, élete 61-ik évében, rövid szenvedés után, 1899. évi augusztus hó 2-án, este fél nyolcz órakor, Segesvárt meghalt. Földi maradványai e hó 5-én, szombaton, délután három órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a Kolozsvári Nemzeti Színháztól a köztemetőbe kikisértetni. Legyen emléke áldott! Nyugalma csendes! Emlékezzünk régiekről. A nagykárolyi r. k. plébánia-templom fölszentelésének 121-ik évfordulója alkalmából. Ez halálának rövid története, mely azonban örökké emlékezetes marad. A nemzet a nagy költő-király emlékét ünnepli, az ünnepen részt vesz E. Kovács Gyula, a költőművész, lelkének egész hevét, hazafias ambicziójának egész erejét szenteli e feladatnak s ez lesz halála. Talán Petőfi szelleme szállt le hozzá, hogy elragadja őt, oda abba a szebb hazába a hol vagy nincs semmi, vagy van örök idealizmus. Kiváló művészt vesztett benne a nemzet, egyikét legnagyobb tragikusunknak, ideális lelkű költőt, nemes ambiczióval telt embert, páratlan hazafit, egyik hőkeblü munkását nemzeti kultúránknak. A megboldogult 1839-ben született Gebén. Gyermekéveit Nagy- Ecseden töltötte el, hol atyja ref. lelkész volt. Iskoláit előbb Szatmáron utóbb Debre- czenben végezte. Itt látott először szinielő- adást. Ekkor ébredt benne a döntő elhatározás és szinészszé lett. Szüleinek mit sem szólva, megszökött a kollégiumból s beállt Láng Boldizsár színtársulatába. Majd innen is eltávozva vándorszínész lett s ily minőségben bejárta az országot. Tehetsége utóvégre is utat tört számára. 1862-ben a budapesti nemzeti színház tagja, 1865-ben a kolozsvári nemzeti színház tagja, majd művezetője lett haláláig. Ismertté tette nevét irodalmi működésével is. Már a 60-as években jelentek meg feltűnő versei az akkori „Hölgyfutárban. Majd két verskötete jelent meg egyik 1869-ben, a másik 1892. évben. Eredeti költeményein kívül sikerült műfordításokkal is gazdagította irodalmunkat. Irodalmi érdemei elismeréséül 1876-ban a Petőfi-társaság majd az Erdélyi irodalmi társaság tagjai sorába választotta. S ez a fényesen befutott életpálya sok gondot okozott szüleinek. Apja, a puritán jellemű pap, hallani sem akart róla, hogy szinészszé legyen. Kétszer akarta visszavinni a kollégiumba de ő eltűnt az apai szemek elől. (Városunkban a Szarvas vendéglőben rejtőzött el zárt ajtók megett egész nap.) Végre belenyugodott a megmásithatatlanba, de megszakított vele minden érintkezést s hallani sem akart komédiás fiáról. Midőn azonban hírneve szerte szárnyalt a hazában, kibékült ő is fiával. Határtalan örömmel lépte át ekkor a szülői küszöböt; s az öreg papi pár is szívesen fogadta a hírneves fiút. Ezelőtt 11 évvel Máté-Szalkán vendégszerepeit s az egész „Nyír“ egybe sereglett, hogy viszont lássa hírneves szülöttjét s elragadtatással élvezze művészetét. Ő maga gyermeki rajongással szerette szüleit, szerette szülőföldét, vármegyéjét s boldog volt ha itthon tölthetett pár napot. Lapunk is egyik lelkes barátját, régi munkatársát veszté el az elhunytban kinek szép verseivel többször találkozott olvasó- közönségünk. Midőn lapunk szerkesztője 1889. évben házassági frigyre lépett megírta a mai tár- czánkban közlött költeményét s azt szives üzvözlő sorok kíséretében küldte meg szerkesztőnknek. „Az ecsedi temetőben“ czimü szép költeményét is bemutatjuk lapunk mai tárcza- rovatában bizonyságául szerető fiúi szivének I. Hogy Nagy-Károlyban a legrégibb időkben is volt kath. templom, kitűnik egy 1346. évi okmányból mely szerint az akkori városi plébános Stephanus (István) vala. Az 1414. évben a templomnak, mely „Minden- Szentekéről neveztetett el, plébánosa és káplánja volt. Az 1510. évben Péter plébános lajstromozza a Károlyi családbeli uraknak és hölgyeknek, valamint más jámbor híveknek a templom javára tett kegyadományait. A reformátió elhatalmasodása idején a templom a refomátusok birtokába került ; de Gróf Károlyi Sándor azt 1723-ban tőlük ismét a katholikus istenitisztelet számára visszaszerezte. A szerény épületnek hossza volt 11 Va-öl, szélessége i^-öl. Állott pedig a mostani kegyesrendi-társház homlokzata helyén, tornyával kapcsolatban a társház délnyugoti emeletes sarkával. A kollégium főrésze szintén emeletes volt és éjszaki irányban terjedt a most is meglevő ebédlő és konyha és kamarák fölött. A templom tornyában 4 harang függött, volt orgonája és számos képe, fölszerelése megfelelő volt a kegyúri család vallásos kegyességéből, mely minduntalan alkalmat talált jótékonyságának tanúsítására különféle egyházi szereknek, ruháknak adományozására, a mit a levéltári följegyzések a legbensőbb hálaérzettel örökítenek meg. Kriptája 4 volt ; a grófi elhunytak számára kettő, a kegyesrendiek és egyes előkelőbb jámbor hívek részére egy-egy. Az aránylag parányi Minden-Szentek temploma a reformátiónak majdnem kizárólagos idejében szinte elégségesnek tűnt föl a kath. hívek lelki szükségleteire, hiszen Gróf Károlyi Sándor Providentia czimü kéziratában azt mondja, hogy Ecsed és Szatmár kivételével e vidéken Pestig kath. lelkész nem is volt található; saját udvarában is csak 12 kath. egyén létezett. 1748-ban is a Visitatió Canonica szerint összesen csak 641 katholikus volt a lélekszám itt. Azonban a hívek egyre növekedő száma, kivált pedig a régi templom mindinkább jelentkező romlása szükségessé tette egy uj nagyobb méretű egyháznak létesítését, a mit a buzgó kegyurak is szivükön hordtak. |A jámbor óhajtást és törekvéseket végre is ! az ép oly mély vallásosság!! mint nagy képességű és munkásságu Gróf Károlyi Antal valósította meg. Az ő buzgólkodásából indult meg a jelenlegi templomnak építése, a mire őt különösen serkentette mérhetetlen hálája Isten iránt azon kegyelemért, hogy tiz évi magtalan házassága után végre 1768. okt. 7-én nejétől báró Harruckern Josephától József nevű fia született Bécsben. Ezen esa- | ládi örömtől lelkesedve sietett nemes eltö- kéllését végrehajtani. A közeledő boldogító eseménynek Hőérzetében már az 1768-ik évi márezius elején sürgeti Bécsből nagykárolyi praefectusát. Mlinaricz Antalt, hogy a templom építésére tegye meg a kellő előkészületeket; mindenek előtt készíttessen tervet Sieber Ferencz- ' czel, helybeli építőmesterrel, mire a praefec- tus márezius 31-én azt jelenti a grófnak, hogy Sieber azt legközelebb beterjeszti, de betegeskedése miatt azt csak ápril 19-én tehette meg, Gróf Antal Pestről május 20-án felszólítja Sváb Kristóf praefektust, terjessze föl a nagykárolyi piarista Collégiumnak és a régi templomnak helyrajzát, hogy ekként biztosabban lehessen elkészíteni az uj templom tervrajzát. Szeptember 30-án sürgeti Bécsből a kőhordást, téglaégetést, favágást, hogy a jövő évben az építés gyorsabban haladhasson. November 1-én Bécsből ismét szivére köti a praefectusnak a kívánatos előkészületeket. Ä praefectus gondosan teljesiti a grófnak megbízását, értesíti is, hogy nagymennyiségű követ hordát Dédáról, Kegyéről, Erdődről, az ecsedi vár és a szent- mártoni templom romjaiból, hogy 100,000- rével égeti a téglát és sommásan vágatja az erdőben az épületfát. A gróf e híradást elismerésével jutalmazza 1769. február 16-án Pestről küldött levelében. Junius 6-án ismét buzdítja praefektusát, hogy siettesse az alapfalaknak a föld színéig való emelkedését, junius 4-én is lankadatlan munkásságot ajánl. Ezen szakadatlan, lelkes érdeklődésnek és buzdításnak meg is volt a kívánt sikere, mert május 11-én ünnepélyesen történt meg az alapkőnek elhelyezése. Hiteles följegyzésekből. A. Csóka Sándor szintársulata, kinek részére a szinügyi-bizottság folyó évre a játszási engedélyt megadta, folyó hó 15-én kedden kezdi meg mintegy négy hétre terjedő előadásait. Csóka színigazgató már ismert ember városunk közönsége előtt, s nekünk annyival könnyebb Nagy-Károly város és vidéke tisztelt közönségének pártfogásába ajánlani, mert Ígéretét bírjuk, hogy mindent el fog követni, hogy uj és változatos müsoru előadásaival a szezonon keresztül valódi műélvezetet szerezzen, — de másrészről fentartottuk magunknak a jogot a műsor megállapításába befolyni s igy a nagyközönség érdekeit kellőleg megóvni. De egy színtársulat megélhetésének első alapfeltétele, hogy az kellő anyagi biztosítékokkal rendelkezhessék, mert csak igy láthatja fentarthatását biztosítva, miért is azon kéréssel fordulunk Nagy-Károly város és vidéke t. közönségéhez, hogy a már városunkban időző Vibary Elemér társulati titkárt a bérletek megkötésében támogatni és előmozdítani szíveskedjék, hogy a mig egyrészről kellemes szórakozást nyújtó szinielöadások látogatása által a társulatot pártoljuk, másrészről hazafias kötelességünket teljesítjük akkor, midőn a magyar kultúrának otthont nyújtunk városunk falai között! A nagykárolyi „Kölcsey-egyesület“ szinügyi bizottsága nevében : iWatß fß Mjász ló. elnök. hírek. — Személyi hirek. Főispán ur ő méltósága folyó hó lt-én pénteken egy napi tartózkodásra városunkba érkezik. — Dr. El bel Károly m. kir. honvéd-főtörzsor- vos, a pozsonyi katonai kórház igazgatója, rokonai látogatása czéljából városunkban időzik. Szabadság idejét Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvosnál tölti. — Előléptetés. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter Madzsar Béla posta- és távirda-fel ügy élőt, a helybeli m. kir. posta- és távirdahivatal köztiszteletben álló főnökét, a VIII. fizetési osztály első fokozatába léptette elő. Gratulálunk ! — Változások a főgymnasiumi tanári karban. A Kegyes-tanitórend kormánya, a következő áthelyezéseket eszközölte. Dr. Gzir- busz Géza áthelyeztetett Nagy-Kanizsárn, helyébejön Vittkó József Veszprémből, Guba Pál Privigyére, helyébe jön Tietz Sándor Trencsénből. A múlt évben elhalt Majoros Endre helyébe Priváry József Nagy-Becskerek- ről. Trencsénbe áthelyezett Hatala József helyébe pedig Szabó Alajos jön Kolozsvárról. — A szinügyi bizottság kedden, folyó hó 8-án Nagy László elnöklete alatt ülést tartott, melyen Gsóka színtársulatának városunkban időző titkára Vibary Elemér is megjelent. A bizottság mint az előző évben, úgy az idén is igyekezett mindent elkövetni, hogy a közönség érdekei kielégittessenek. Biztosította befolyását a heti műsor megállapításánál, a bérleti árak méltányos megszabása körül s egyáltalán a színi szezont a közönségre nézve minél kellemesebbé igyekszik tenni. Reméljük, hogy közönségünk is méltányolva a szinügyi bizottság fáradozásait, tömeges bérletek kötése által igyekezni fog a színtársulat megélhetését elősegíteni. — Kinevezés. Nagy Tamás pénzügyi segédtitkárt, a pénzügyminisztérium a már- marosszigeti pénzügyigazgatósághoz titkárrá kinevezte. Nagy Gábor pénzügyi segédtitkárt pedig, helyébe rangjának megtartása mellett, a helybeli pénzügyigazgatóságnál meghagyta. — Műkedvelői szinielöadás. A kath. legényegyesület által a polgári olvasókör helyiségében vasárnap tartandó műkedvelői szinielőadásra ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét. A derék műkedvelők, kik fáradtságot nem ismerő buzgalommal igyekeznek azon, hogy az előadás minél fényesebben sikerüljön — méltán megérdemlik a pártfogást! — Előléptetés. A kir. pénzügyminisztérium Vanyek József és Varga Kornél számtiszteket, továbbá Varga Pál irodatisztet magasabb fizetési fokozatba előléptette. — Elöleges színházi jelentés. Tisztelettel jelentem Nagy-Károly város és vidéke nagyérdemű közönségének, miszerint az elmúlt télen a „kecskeméti“ s a jövő téltől kezdve újból megválasztatván, a „miskolezi“ színház részére szervezett színtársulatommal becses körébe jövök s rövid időre tervezett idényünket a Gasinó helyiségében lévő páholyokkal ellátott színkörben kedden, 1899. augusztus 15-én fogom megkezdeni. Az első bemutató- előadás alkalmával, bérlet első számban, a budapesti Nemzeti Színház müsordarabja: „Himfy dalai“, Bérezik Árpád óriási sikert aratott 4 felvonásos eredeti magyar vigjátéka kerül színre. Nagyérdemű műpártoló közönség! Feleslegesnek tartom társulatomnak s működésünknek üres Ígéretekkel, nagyhangú frázisokkal, izetlen reclamot csinálni. Tudom, hogy tőlem és elsőrendű társulatomtól azon tisztességes működést elvárják, mely a színdarabok stylszerü előadása, korhű kiállítása s általában a fegyelmezett, tisztességes, szorgalmas munkálkodásban nyilvánul. Ezen jogos várakozásnak megfelelni jövök újból b. körükbe, s a midőn e tervezett idényemben a szinirodalom minden válfajának újabb termékeit tulnyomólag színre fogom hozni, nem mulaszthatom el kijelenteni, miszerint a színészet valódi rendeltetését szem előtt tartva, a régibb classikus műveket sem fogom elhanyagolni; azon reményben tehát, hogy a müpártoló közönség ezen törekvésemben támogatni fog, van szerencsém tervezett műsoromat, a következőkben jelezni: Operettek : A Gésák. Varázsgyűrü, A kék asszony, A titkos csók, Az unatkozó király, A kapitány kisasszony, A virágcsata, Nap és hold, A baba, Angot, a kofák lánya, Az üdvöske, A kis alamuszi, A görög rabszolga, Orfeus a pokolban stb. — Énekes bohózatok és vígjátékok: A kis hörcsög, Krach Móni, Csókonszerzett vőlegény, A Gyurkovits-lányok, A hálókocsik ellenőre, Himfy dalai, Goulisset ur, Ferry kisasszony, Pont-Biquet család, A végrehajtó, Nagyzás hóbortja, A makranezos hölgy (Schakespeare), Béni bácsi, Trilbyk stb. — Énekes színmüvek és népszínművek: Az édes, Aranylakodalom, 1848. (Hadak útja), Náni, Gyimesi vadvirág, Az ördög mátkája, A falu szépe, Az ingyenélők, A leszámolás, Három Kázmér stb. — Tragédiák, drámák és színmüvek : Trilby, A fekete vér, A császár ezredese, A Valéni nász, Romeo és Julia, Bánk-Bán, Hunyady László halála, Bíbor és gyász stb. Társulatom névsora: Műszaki személyzet: Gsóka Sándor, igazgató. Vibary Elemér, titkár. Baghy Gyula, rendező. Breznay Géza, rendező. Győré Alajos, gazda. Hernády János, ügyelő. Bekéné Margit, pénztárnok. Bihary Zoltán, karmester. Kádár György, ruhatárnok, két segéddel. Nagy Gyula, díszmester, két segéddel. Erdey Sándor, kellékes szinlaposztó, két segéddel. Melega József, szereposztó. — Előadó személyzet: Nők: Gsókáné Almássy Julia, hősnő és társalgási színésznő. Baghyné Bodroghy Mariska, sugónő. B. Kovács Margit, másod szende. B. Ábonyi Aranka, naiv színésznő és operette énekesnő. Csongori Mariska, operette primadonna és szubrett színésznő. Huckstedt Irén operette coloratur primadonna. Ledofszky Mariska, opera- és operette coloratur primadonna, népszínmű énekesnő. Markovits Margit, drámai szende és társalgási színésznő. Nagy Vilma, másodnaiva és segéd-karszinésznő. R. Keresztessy Amália, drámai anya. Tharasszovits Margit, operette comica és vígjátéki anya. Rátonyi Stefiké, operette énekesnő és szubrette színésznő. V. Bozóky Boriska, segéd- és karszinésznő. Göböllös Vilma, segéd- és karszinésznő. Pásztor Margit, segéd- és karszinésznő. Nagy Giziké, gyermekszereplő. Beke Irénke, gyermekszereplő. Beke Giziké, gyermekszereplő. F é r fi a k : Baghy Gyula, jellem- és bonvivant színész. Bethleni László, opera- és operette- bariton, népszinmüénekes. Beke Gyula, se-