Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-17 / 33. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. Antalnak a fölötti sajnálatát, hogy ez ünnepségen, bármennyire óhajtotta sőt Ígérte is, sok elfoglaltsága miatt szemé­lyesen nem vehet részt. Az emlékiratokat a megjelent előkelő népes közönségnek lelkes hangon felolvasta két helybeli kegyesrendi áldozópap : a latint és a tőle készített magyar fordítást Horváth Bene­dek magyar hitszónok, a németet saját fordításában Koppi Károly a rhetorica tanára. Ezek után az alapkő nyílására illesztetett a kőfedél és gipszszel gondo­san betapasztatott, hogy késő századokra örökittessenek meg sértetlenül e drága emlékek. Bármily érdekes és érdemes lenne a fönséges alapitó okmányoknak a má­solatok szerinti teljes közlése, ezen tért nem tartom arra alkalmasnak a szives olvasók iránti kíméletből; különben is az okmányoknak egész latin és magyar má­solati szövege olvasható a helybeli fő- gymnasiumnak milleniumi Értesítőjében 31—33 lapokon. Itt be kell érnünk e nehány sornak idézésével, hogy legalább némileg le­gyen föltűntetve a megdicsőült alapítónak nemeslelküsége, vallásos buzgalma, em­berbaráti szeretete, jóságos áldozatkész­sége. A töredékes kivonat igy szól: A fölséges Ur Istennek Dicsőségére és az Ajtatos Iskolák fundatorának Kalazanti Szent Józsefnek emlékezetére ... az is­tenes életre Tanító Iskolák Szerzetének és a Nagy-károlyi Nép buzgóságának al­kalmatosságára Egyházat akarván épí­teni ... Nngykárolyi Gróf Károlyi Antal Maga igen Jeles Grófi Hitessé vei Méltó- ságos Báró Harrucker Jóséfa Asszonnyal Tíz esztendei Házasságok után a mennyei kegyelemtől buzgó óhajtással kívánt fiú magzatot nyervén Nagykárolyi Károlyi Józsefet, valamint már ennek előttei Mind az ő Nagy méltóságú ,öreg atyja a magyar Hazában ama nagy Érdemű és Örök em­lékezetű Gróf Károlyi Sándor, Mind pedig közelebb az ő Nagy méltóságú édes Atyja Gróf Károlyi Ferencz Az Ajtatos Iskolák Szerzetének Bőkezű kegyes fundatori Is­tenesen szándékoztak vala . . . Ezt az első Követ letette Pünköst Havának XI. napján 1769. Esztendőben. Az alapkő ünnepélyes elhelyezése után a társház főnöke nagy segédlettel énekes szent misét celebrált a régi tem­plomban, mely a megjelent külömböző rendű és rangú közönségnek csak egy részét fogadhatta be; a többség kívül vett részt az ájtatosságban. A nagymise után a közönség kétfelé oszlott az alkalmi egyházi beszédek hallgatására, melyeknek egyikét, a magyart, Keszthelyi László kegy. r. áldozópap és helybeli bölcsé- szet-tanár mondotta a templomban; a másikat német nyelven Lanczinger Fe-^ rencz szintén kegy. r. áldozópap, a társ­ház másodfőnöke az újonnan emelt ifjú­sági színkörben. Az egyházi ünnepség után az alapitó Gróf Antal 54 előkellő vendéget hivott meg lakomára ősi várkastélyába, a hol számos lelkesnéi-lelkesebb öröm- és hála nyilatkozat hangzott a vendéglátó háziúr és vendégei ajkairól. A gymnasiumi ifjúság is óhajtván a nagylelkű alapitó, a kiváló tudomány- és műkedvelő, a jóságos emberbarát, az ifjúságnak meleg pártfogója iránt érzett kegyeletét és háláját tőle telhetőleg tanú­sítani, a rhe torok buzgó tanáruknak, Koppi Károlynak javallatára és útmuta­tása szerint este az uj theatrumban elő­adták Piatusnak Mostellaria (Házi Ma­nók) czimü vígjátékét eredeti nyelvén, a mely Comoedia szellemes leleményessé­gével, változatos fordulataival, tanulságos furfangjaival és érdekes nyelvezetével mind a jelenlevő Grófot mind tekintélyes úri vendégeit a legderültebb hangulatra keltette és élénk elismerésben részesült. Fölösleges említenem, hogy a gondos ve­zető tanár a darabot előzőleg szigorú bírálat alá vette és belőle kiküszöbölte mindazt, a mi az illemet és erkölcsiséget bármiképpen is megsérthetné. Hiteles feljegyzésekből. JK, MEGHÍVÓ. A szatmárvármegyei függetlenségi párt augusztus 29-én Nagy-Károlyban a polgári olvasókör helyiségében reg­gel 9 órakor pdxtgr37"Cilést tart a Henczi-ügyben teendő lépések megbeszélése tárgyában. A párt minden tagját pontos megjelenésre kéri Isuby Géza, m. párt elnök. és az utazó közönséget. Mi történt? Az orditás a két összecsatolt vonatrész kö­zötti kocsikból eredt. A vasutasok oda­siettek és a két kocsi közt — ruháján fennakadva — megtalálták John Whister kocsitolót. Rögvest beszállították az állo­mási épületbe, hol a következőket adta jegyzőkönyvbe : „Grenoble állomáson ösz- sze akartam kapcsolni a két vég kocsit, azonban ruhám melyet Chicagóban a „Fashionable Taylor-Magazin“-ban, Was­hington — Street 113. vásároltam 3 dol­lárért a nagy sietségben megakadt a két akasztóban és mielőtt megszabadulhatam volna, a kalauz megadta a jelt az indu­lásra. Nem átkozhatom eléggé a „Fashio­nable Taylor-Magazin“ ezéget Chicago, Washington Street 113, mely oly erős ruhát készít, hogy kocsikat is elbír, mert! ha másut csináltattam volna ruhámat, j közvetlenül a vonat elindulása után! mindjárt elszakadt volna és nekem nem; kellett volna Gretnoble és Omonth állo­mások közt a levegőben lebegve ezt az iszonyatos utat megtenni. Mint ér­tesülünk, John Whister teljesen jól érzi magát. De nem mulaszthatjuk el kér­dezni, vájjon mi történt volna, hogyha Whister ruhája menetközben elszakadás a vonat hátsó része nyílt pályán maradt volna, mert tudvalevőleg alig öt pereznyi időközben követi az említett vonatot, a claymonti vonat és igy kiszámíthatatlan szerencsétlenség állhatott volna be. A vasút igazgatóságához intézett ez iránti kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy ez aggodalomra semmi ok sincs, mert köztudomás szerint a „Fashionable Taylor­magazin“ ezég (Chicago, Washington- Strect 113) ruhái olyan erősek, hogy még háromszor akkora útnál sem szakadt volna el Whister ruhája, amit külőmben mi is tapasztalatból tudunk. Ugyan kinek ne volna kedve ilyen hírek elolvasása után a „Fashionable Taylor-Magazin“ czégnél vásárolni? Csak azután ne engem okoljanak, ha e világhírű czégnél vásárolt ruha három nap után nem egyéb — foszlánynál. M^enyö jfMúrion. HÍREK. — Személyi hir. Főispán ur ő méltó­sága a múlt héten, pénteken reggel szék­helyére érkezett és az nap tartott várme­gyei közigazgatási bizottság ülésén elnökölt. Pénteken este visszautazott Kömlődre, hét­főn reggel pedig a Szatmáron tartott városi közgyűlésen megjelent és este ismét vissza­utazott Kömlődre komárommegyei birtokára. — Ünnepélyes istenitiszteletek. Holnap, vagyis augusztus hó 18-án reggel 9 órakor, a király ő felsége születésnapjának évfordu­lója alkalmából és vasárnap reggel szintén 9 órakor Szent István király napján a rom. kath. főtemplomban ünnepélyes istentiszte­letek fognak tartatni, melyekre a plébánia hivatal az összes hatóságokat meghívta. — Bimbóhullás. Súlyos csapás érte Sirnkó József honvédszázadost. 8 napos kis fiacskája László-Józsika tegnapi napon megszűnt élni. A kis halott temetése ma délután fog megtörténni. Legyen könnyű a föld a kis halottnak! — Előléptetés. A pénzügyminiszter Kimer János I. oszt. kir. adótárnokot, a VIII. fizetési osztály II. fokozatába — és Kalós Kálmán kir. adótisztet fizetési osz­tályának magasabb fokozatába léptette elő. — Színészet. Csóka Sándor, a mis- kolczi színház igazgatója folyó hó 15-én kedden érkezett meg társulatával városunkba. Nem mondhatjuk, hogy valami kedvező kö­rülmények között kezdette meg előadásait, mert városunk közönsége — teljesen érthe­tetlen okból — jelen alkalommal még sok­kal közönyösebben viselte magát a bérletek kötésével szemben, mint az előző években, úgy, hogy alig négy páholy és 10—12 tám­lásszék bérletet kötött, a mi pedig a szín­társulatra nézve a megélhetés kérdése. Igaz, hogy a társulat előttünk még csaknem tel­jesen ismeretlen tagokból áll, de azért Csóka színigazgatónak a vidéken sokkal jobb hír­neve van, a szinügyi bizottság pedig sokkal inkább biztosította befolyását, semhogy a közönség annyira bizalmatlan lehetne a tár­sulattal szemben. Másban kell keresnünk a, közönyösség okát, abban, hogy városunk közönsége egyáltalán nem érdeklődik a nyári szezon iránt, télire pedig nem képes egy valamire való társulatot fentartani s ez az oka, hogy városunk nem valami jó hírnév­nek- örvend szinügyi tekintetben. Lapunk már több ízben felszólalt a szinikerület meg­alakítása érdekében, hogy történtek-e e tárgy­ban kezdeményező lépések, nem tudjuk, de a Kölcsey-egyesületnek — melynek a szini­kerület megalakítása úgyis programmját ké­pezi — kellene végre valahára ez ügyét kezébe venni, mert a mi szinügyünk addig rendezve nem lesz! A társulat bemutató előadása gyanánt Bérezik Árpád nagyhatású vígjátéka, „Himfy dalai“ került szilire, vá­rosunkban ez alkalommal először, midőn a társulat vígjátéki személyzete mutatkozott be. Meglehetős szépszámú közönség gyűlt egybe, habár a páholyok legnagyobb része üres volt. A bemutató előadás minden tekintetben si­került s a társulat megmutatta, hogy víg­játéki személyzete kellemes szórakozást fog nyújtani közönségünknek. Maga a darab is teljesen megérdemli azt a meleg elismerést, melylyel szerzőjének a fővárosi sajtó adózott, mert a mai vígjátékok közül messze ki­magaslik. A szereplők közül első helyen kell megemlékeznünk Markovics Margitról, ki ön­tudatos, kellemes játékával egy csapásra meghódította közönségünket. Szegedy Róza szerepe nagyon nehéz és hogy a kisasszony e szerepnek mily sikerrel felelt meg, bizo­nyítja a felhangzó taps, mely diskrét, finom ízléssel felfogott játékát kisérte. Ráthonyi Stefiké (Jolán) egy kissé bágyadtnak látszott, de helyes játéka iránt elismeréssel adózunk, úgy megemlítésre méltónak tartjuk Abonyi Aranka (Bay Annuska) kedves játékát is. Tharasszovits M. (Biró Józsefné) nagyon jó anyaszinésznő, kinek játéka még sok derült perczeket fog szerezni. A férfiszereplők közül : Baghy Gyula (Kisfaludy Sándor) játéka kel­tett hatást, ki sok igyekezettel és szép siker­rel felelt meg feladatának, szerepét helyesen alakitva s méltó társa volt Markovits Mar­gitnak. Breznay Géza már régi ismerősünk, kit mindenkor szívesen látunk; Molnár Gyula (Bezerédy) is elég sikeresen játszott, habár szerepe kissé több melegséget kíván ; Nagy­laki (Szalóky Péter) még fiatal ember, ki — látszik — hogy igyekezettel felel meg szerepkörének, Vihary Elemér (Ágh Ferencz) kifogástalan volt kis szerepében. A többi szerepeket betöltő tagok igyekeztek megfelelni s a bemutató előadás egészében igen jó ha­tással volt a közönségre. — Szerdán a „Nebántsvirág“-ban volt az Operette sze­mélyzetnek bemutatója. Az előadástól — őszintén megvallva—többet vártunk volna. Csongori Mariska, kit Denise de Flavigny szerepében ismertünk meg, csinos színpadi alak, diszkrétül játszik, a mi nagy előnyére válik, de hangja gyönge és kisterjedelmű, Vihary Elemér Celestin szerepében sikeresen felelt meg feladatának és jó énekesnek bi­zonyult, Hunfyról, mint tenoristáról még ez alkalommal nem nyilatkozhatunk, mert Ghamplatreux szerepe kicsiny s nem alkal­mas a véleményadásra. Breznay, mint min­dig, kedélyes játékával kedvre derítette a csekély számban megjelent közönéget. Győré (Loirot) kissé túlzásba ment, Beke Gyula (színigazgató) pedig teljesen elejtette szerepét. Dicsérettel említhetjük meg Tharasszovits M.-et. és Rátonyi Stefikét, ki ez alkalommal élénken, üdén játszott. A kar elég jó s a zenekiséret is megfelelő. — Népünnepély. Vasárnap — Szent István napján, — a Lövölde helyiségében tartandó népünnepély sikere érdekében a rendezőség fáradhatatlanul buzgólkodik s hisszük, hogy az eredmény teljesen megfe­lelő lesz az előző évek sikereihez képest. Az elárusitásra szánt sorsjegyek már szét lettek küldve. A rendezőség a következő plakáton hirdeti a népünnepély programmját: Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta ünnepli városunk közönsége, ezen ünnepélyt alulirt rendezőség ez évben is megtartani óhajtván folyó évi augusztus hó 20-án a lövölde helyiségben a helybeli nép­nevelési-egylet óvodája és gyermekmenházai javára nagy népünnepélyt rendez. Az ün­nepély délután 3 órakor kezdődik czigány- zenekar és fuvóbandák közreműködése mel­lett, mit taraczklövések is jelezni fognak. Népies mulatságok is lesznek : póznamászás, szamárfuttatás, lepény-evés, Dárius kincse hullása, versenykuglizás (első dij egy darab arany), zsákfutás, versenyfutás, kifli-evés, lándzsavetés, gyertyahalászat, szépség ver­seny, 2 töröksátor és pezsgő-pavillon, mely­ben különféle italok és sütemények a leg­olcsóbb árak mellett lesznek kiszolgálva, nagy árverezés, melyen a legérdekesebb ér­tékes tárgyak fognak elárvereztetni. Ezenkívül nagy sorsolás melynél az első főnyeremény egy fejős tehén lesz (értéke 80 frt), a második egy ezüst éteszköz, a harmadik egy szép inga-óra, a negyedik egy ezüst zsebóra. Ezenkívül több értékes nyeremény tárgy. A főnyeremények Kerekes Ödön ur üzletében közszemlére vannak kitéve. A nyeremény­tárgyak Kerekes Ödön ur üzletében lesz­nek kiadva. Este nagy tűzijáték és táncz ki világos-ki viradtig. Belépti dij 30 kr., mely­ben egy 10 kr. értékű sorsjegy is bentfog- laltatik. Sorsjegyek külön is kaphatók. Sorsjegyek árvereztetni nem fognak. A mu­latságon személyválogatás nélkül mindenki részt vehet. Nagv-Károly, 1899. aug. hó. A rendezőség. Kedvezőtlen idő esetén az ün­nepély e hó 27-én tartatik meg. — Búcsúlakoma. A városunkból távozó, M.-Szigetre kinevezett Nagy Tamás pénz­ügyi titkár tiszteletére a pénzügyigazgató­ság tisztikara s a távozónak számos jóbarátai és ismerősei folyó hó 19-én, szombaton a régi kaszinó helyiségében búcsúlakomát rendeznek. — Amennyire örvendünk, hogy egy szorgalmas és tehetséges tisztviselő meg­érdemelt előléptetésben részesül, annyira fájlaljuk Nagy Tamás távozását, kiben váro­sunk társadalma egy közkedveltségnek ör­vendő tagját veszíti el. Kívánjuk, hogy uj otthonába megelégedés és állandó boldog­ság kisérje. — Műkedvelői szinielőadás. A kath. legényegyesület igen szépen sikerült műked­velői szinielőadást rendezett a polgári olvasó­kör nagytermében saját házépítésének alapja javára. — Előadták Almási Tihamér nép­színművét a „Tót leány“-t. A közönség tel­jesen megtöltötte a termet és ez alkalommal is bebizonyult, hogy az olvasókör nagyterme a legényegyesület nagy látogatottságnak ör­vendő mulatságaihoz képest szűk. Maga az előadás szépen sikerült s csak újabb jelét adta a legényegyesület tagjainak az önképzés terén felmutatott sikereiről, melyekkel az egész város közönségének osztatlan elisme­rését vívják ki. A szindarabot megelőzőleg Sallay Lajos egyesületi tag szavalta el nagy hatással és igen szép hanghordozással Arany Jánosnak „A honvéd özvegye“ czimü gyö­nyörű költeményét, igazán megérdemelt tap­sokat aratva a közönség részéről, mely min­denkor szívesen hallgatja meg a már gyak­rabban szép sikerrel fellépő szavallót. A színdarab előadása teljesen megfelelt a kö­zönség várakozásának, mely a szereplőket számtalanszor megtapsolta és bivta lámpák elé. De meg is érdemelték, mert annyi igyeke­zettel, annyi lelkesedéssel tanulták be a nehéz darabot, melynek előadása műkedve­lőkre nézve valódi feladat. A czimszerepet Hankát, Kiss Emma kisasszony játszotta, kit ez alkalommal először láttunk a színpadon és igazán meglepett bennünket ügyes alakí­tásával, bátor fellépésével, szerepének helyes felfogásával s csak gratulálhatunk neki a szép sikerhez s ahhoz a sok tapshoz, mely­ben a közönség részesítette. Ügyesen játszott Serly Mariska (Örzse), a ki nehéz szerepét kellő élénkséggel játszotta meg. Sikerültén személyesité Kovács Klára Máté Julist. — A kisebb szerepet játszó Péter Anna, Gin­dele Mariska, Papp Róza, Hágen Mariska, Mosolygó Erzsiké és Szécsényi M., mind­annyian hozzájárultak igyekezetükkel, hogy az előadás m inélj óbban sikerüljön. A férfi­szereplők közzül Belley József érdemli meg elsősorban elismerésünket mint a ki Bandi szerepébe teljesen beletalálta magát és igen ügyes alakítást nyújtott. A komikum képvi­selői Koszka Asztal (Brbolya), Manyák Károly (Miso) és Luczay Mihály (Kospál) nagyon 'jól triumvirátust alkottak, élénk derültségre i ragadva a közönséget kedélyes mókáikkal. Sallay Lajos (Gyarmati), Tempfli Mihály (Lipták), Heletya István, Kis István, Mátyás János és Tischler János kisebb szerepeikben jól megállották helyeiket. A maszkirozások is, — melyeket Luczay János helybeli fod­rász készített — nagyon megfelelők voltak. Az előadás után a szabadban kezdetét vette a tánczmulatság, mely a szószoros értelmé­ben reggelig tartott. Az előadás mintegy 200 frt bevételt jövedelmezett a jótékony- czélra. Nem hagyhatjuk azonban megjegy­zés nélkül az előadásnál tapasztalt figyel­metlenséget, melyszerint a rendezőség nem fordított gondot arra, hogy a számozott ülőhelyekre kiadott jegyek birtokosai helyei­ket megkaphassák s megengedték, hogy kiki elfoglalja azt a helyet, a melyik neki tetszik. így többekkel megtörtént, hogy a pénztárnál ülőhely jegyeket váltottak, mégis állani voltak kénytelenek, mert helyeik el­voltak foglalva. Á legényegylet érdekében felhívjuk a rendezőséget, az ilyen figyelmet­lenség megakadályozására, mert hasonló el­járásból származható kellemetlenségek leg- kevésbbé sem fogják a közönséget vonzani az előadásokra! — Szinügyi bizottság minden héten pénteken délelőtt fél 12 órakor a vármegye­ház kis termében, a heti műsor megállapí­tása és egyéb megbeszélések czéljából ülést tart. — Halálozás. Vettük a következő gyász- jelentést: Alantirottak valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a felejthetetlen nevelő apa, nagyapa és nagybátyánknak kissárosi Balázs Sándor földbirtokos, vármegyei bizottsági tag és 48-as honvédnek folyó hó 9-én reggel 10 órakor életének 72-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytat. A kedves halott hült tetemei folyó hó 11-én d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint a szamostelki sirkertben örök nyugalomra tétetni. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő, szentmise-áldozat folyó hó 12-én d e. 9 órakor a szinérváraljai róm. kath. templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Örök béke lengjen hamvai felett! Kelt Szamostelek, 1899. augusztus 10-én. Blazsek Terézia férj. Szilágyi Istvánná,

Next

/
Oldalképek
Tartalom