Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-30 / 13. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. márczius 30. — 13. számához. — Hirdetmény. 7229—899. sz. Szatmári vármegye alispánjától. A nagyméltóságu föld­művelésügyi m. kir. miniszter urnák folyó évi február hó 26-án 15,969, sz. a. kelt rendelete következtében közlöm, hogy a budapesti német császári főkonzul ur folyó évű február hó 23-án 767. sz. a. kelt érte­sítése szerint a porosz kir. földművelésügyi miniszter, Magyar- és Horváth-Szlavon országok külön tilalom alá nem vett terüle­teiről származó élő szarvasmarháknak Zabcze város közvágóhidján való bevitelét megen­gedte. Nagy-Károly, 1899. márczius hó 6. Ilosvay s. k., vármegyei főjegyző. Körrendelet a vértetii kötelező irtása tárgyában vala­mennyi törvényhatóságnak. Szakközegeim, valamint az állandó gazdasági tudósítók jelentéseiből sajná­lattal értesültem, hogy a virágzásnak in­dult gyümölcstermelés egyik ágát, az almatermelést, a vértetünek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veszélyezteti és azok a szabályrendeletek, a melyek ezen kártékony rovar irtása végett egyes tör- törvényhatóságok által megalkottattak, a kívánt czél elérésére és a fenyegető ve­szély elhárítására elégtelenek : ez oknál fogva tehát, midőn egyrészt a vértetii irtására vonatkozó érvényben levő tör­vényhatósági szabályrendeleteket hatályon kívül helyezem, egyúttal a többször em­lített kártékony rovar kötelező irtására nézve az 1894. XII. t.-cz. 58. §-ában fog­lalt felhatalmazás alaján a következőket rendelem : 1. §. Minden birtokos köteles birtoka egész területén, minden mező(hegy-)-őr az őrizetére bízott egész területen az al­mafákat és almafacsemetéket folytonos figyelemmel kisérni és ha azok törzsének vagy ágainak kérgén kisebb-nagyobb, aj vértetü jelenlétét feltüntető fehér gyap­jas foltokat észlel, erről az elöljáróságnak | azonnal jelentést tenni. 2. §. Törvényhatósági városok taná­csának, rend. tan. városok polgármeste­reinek és a községi elöljáróságoknak meghagyom, hogy a birtokosokat, a mező- i (hegy-)-őröket az 1. §-ban körülirt köte- j lességük pontos teljesítésében szigorúan j ellenőrizzék, a város, illetve község hatá­rában lévő almafákat, városokban a kikül- { d.ött tisztviselővel, nagy- és kisközségek-1 ben az elöljáróság egy tagjával és a köz-; ségi faiskola szakértő kezelőjével, vagy ha a városban, illetőleg községben fais- i kolakezelő nem volna, más alkalmas j egyén közbejöttével, az ezen körrendelet-I tel egyidejűleg kiadott ..Útmutatás“ se­gélyével, a birtokosok, mező- vagy hegy­őrök jelentése folytán esetről-esetre azon­nal, a folyó évben pedig hivatalból — tehát jelentés nélkül is a város vagy köz­ség egész területén legkésőbb márczius hó 31-ig megvizsgálják. 3. §. Ha a vizsgálat teljesítésével megbízottak a vértetü jelenlétét megálla­pították, az illetékes helyi hatósága bir- i tokost vagy megbízottját azonnal felhívja,' hogy annak irtását az „Útmutatás“ sze­rint és az 1894. XII. t.-cz. 52. §-ában fog­lalt következmények és ugyanezen t.-cz. 95. §-ában megszabott büntetés súlya alatt, 3 napon belül kezdje meg és ezen irtást mindaddig folytassa, a meddig a vértetü a fákról teljesen elpusztul. 4. §. Ha a vizsgálattal megbízottak az „Útmutatás“ segélyével nem volnának képesek megítélni és eldönteni, hogy a vértetü jelen van, abban az esetben a megvizsgált almafának gyanúsnak talált részét (ágát, gályát vagy gyökérdarabját) kötelesek az illetékes helyi hatóságnak beszolgáltatni, ez pedig köteles közvetle­nül a m. kir. állami Rovartani Állomás­nak Budapestre beküldeni. 5. §. Az elöljáróság, illetve a tanács vagy polgármester által kiküldött tiszt-j viselő kötelessége megvizsgálni azt, hogy a 3. §. értelmében elrendelt irtást a bir­tokos vagy helyettese az „Útmutatás“ szerint lelkiismeretesen teljesitette-e ? és ha arról győződnék meg, hogy valaki az elrendelt irtást a meghatározott időn be­lül elmulasztotta vagy hiányosan fogana­tosította, azt az 1894. XII. t.-cz. 52. §-ában foglaltak értelmében a mulasztó költsé­gére az illetékes helyi hatóság végezteti, egyidejűleg a mezőrendőri kihágási eljá­rást is megindítja, esetleg nagy- és kis­községekben, a mennyiben a mulasztás mértéke a 40 koronát meghaladó pénz- büntetés kiszabását indokolná, az eljárás megindítása végett a mulasztót a járás! főszolgabírójának bejelenti. 6. §. Az utak mentén levő fákon — ha azok nem magánosok tulajdonai — a vértetü irtás az utfentartó költségére foganatositandó. 7. §. A vértetüirtás a folyó 1899-ik évben április hó végéig, a következő években azonban mindig márczius hó 31-ig végrehajtandó. 8. §. Minthogy a vértetü nagymér­tékű elterjedésének a fertőzött faiskolák­ban rejlik legfőbb oka, a mennyiben az azokból eladott alma- vagy körtefaoltvány és csemete vértetü vei fertőzve kerül for­galomba, a községi elöljáróságok (városi tanács) figyelmébe ajánlom, hogy a köz­ség (város) területén lévő valamennyi, tehát a magán és kereskedelmi faiskolá­kat is a legszigorúbb felügyelet alatt tartsák s az ezekben netalán szükséges irtómunkálatokaifokozott éberséggel ellen­őrizzék. 9. §. Ha a vértetü jelenléte valamely város vagy község területén megállapitta- tott, erről a szokott hivatalos utón hoz­zám azonnal jelentés teendő. 10. §. Vármegyékben az alispán, törvényhatósági városokban a tanács tar­tozik folyó évi márczius hó 31-ig hozzám jelentést tenni arról, hogy a jelen kör­rendeletét a törvényhatóság területén szokott módon a legkiterjedtebben kihir­dette és ennek szigorú végrehajtását el­rendelte. Köteles továbbá az alispán, illetőleg a tanács minden év október hó végéig hozzám bejelenteni, hogy a törvényhatóság területén mely város vagy község terü­letén van vértetü ? megtörtént-e az irtás, ; s mily eredménynyel, s hány esetben indíttatott meg a mulasztók ellen a mező­rendőri kihágási eljárás? Elvárom a törvényhatóságoktól, hogy ! a fenyegető veszély nagyságát felismerve, annak elhárítására a legodaadóbb buz­galommal közromunkálnak s az ezen rondeletem végrehajtásában esetleg részt­vevő szakközegeimet, valamint rendeletem végrehajtását ellenőrző központi tisztvi­selőimet eljárásukban minden irányban támogatják. Kelt Budapesten, 1899. évi február hó 14-én. D a r á n y i, s. k. 9679 ~Í899 IV 3 sz' miniszt- rendelethez. Útmutatás a vértetü keresésére, megismeré­sére és irtására. Hogyan ismerjük meg a vértetüt? . A vértetü csak az a 1 m a f á t támadja meg; kivételesen és nagyon ritkán a körtefán, vagy a galagonyán is akad. Az almafának csak a fás részein í élősködik és pedig valamint a törzsön és annak ágain, úgy ezeknek az utóbbiak­nak további elágazásain, a galiyon, vesz- szőn és ennek véghajtásain is. Ha a fának fattyúhajtása van és ha e fán vértetü is él, akkor biztos, hogy ez a rovar a faty- tyuhajtáson is bővében lesz. Rendesen a fa sebes részein fordul elő, tehát azokon a sebhelyeken, a melyek akár metszés, akár törés, vagy esetleg jégeső következ­tében is keletkeztek. Az ilyen hely azu tán forradásos lesz és olyan dudorodás látható rajta, a melyet legtöbb kortész- ember „rák“-nak szokott nevezni. A hol a vértetü letelepedett, ott azt a helyet sajátszerü hófehérszinü gyapjas váladéká­val majdnem egészen betakarja. Legjob­ban látható ez a váladék tavaszszal má­jus és junius hónapokban, valamint szep­tember havában is néha, a mikor az kivált az elálló ágakról és gallyakról valóságos kis pehely alakjában csüng lefelé. Nyár derekán ez a gyapjas vála­dék már csekélyebb mennyiségű és télen alig van, bár a sebhely felszínén kisebb mennyiségben még akkor is látható. Télen a vértetütől okozott seb kékes­hamvasnak fog látszani, de fehéres színe akkor is kirívó lesz. Ezek a vértetüfollók túlnyomó részben a fa szélvédte oldalán, valamint a fa elálló ágainak földfelé te­kintő részén lelhetők meg. Az almafa levelén, vagy a fatörzsnek sima és telje­sen ép kérgén vértetü soha nincs. A faiskolában, vagy a hol a vértet­ves fák igen gyéren állanak és gyér aj koronájuk is, akadhat a vértetü a föld alatt is, és pedig ugj^ a gyökér nyakán, valamint a mélyebben fekvő oldalgyöke­reken is. Ha nyáron a vértetves foltról a fe-1 hér váladékot kissé lefújjuk vagy Ichor zsoljuk, akkor alatta a kártevő rovart, a vértetüt, tömeges mennyiségben találjuk meg, mert a vértetü ez alatt a fehér vá­ladéka alatt él és pedig nem egyenkint, hanem kisebb folton száz-, nagyobb fol­ton pedig ezerszámra. Az itt élősködő vér­tetü nyár derekáig hamvas szinü. Hogy biztosan meggyőződjünk arról, vájjon ezen kisebb vagy nagyobb tömegű fehér váladék alatt tanyázó tetű valóban vértetii-e, nem kell egyebet tenni, mint azt szétnyomni. Ha vérszinü nedv ömlik ki belőle, akkor biztosak lehetünk, hogy vértetüvel van dolgunk. Miért veszedelmes a vértetü? A vértetü az almafára nemcsak azért veszedelmes, mert sebein állandóan ta­nyázik és megakadályozza azok teljes beheggedését, hanem azért is, mert ha igen elszaporodik, felvándorol az ágak felsőbb részeire, a vesszőkre és hajtásokra, azo­kat megszűrj a s erre a vessző vagy haj­tás héja a tömeges vértetü szúrása kö­vetkeztében vagy megreped, vagy ha nem repedne meg, akkor ezen a helyen egy kisebb dudorodás nő. Ez a dudorodás ké­sőbb azután elhal és kiszáradhat még a nyár folyamán, de a jövő tavaszig minden esetre elhal s akkor úgy ezeken a dudo- rodásokon, valamint a repedés helyén is, a vértetü még nagyobb tömegben telep­szik le s a támadást még nagyobb erő­vel folytatja. Az igy megtámadott gally és ág, habár félig-meddig életben marad is, tele van dudorodásokkal és soha be nem forradó sebekkel, melyekben a vér­tetü tanyázik. Az ilyen sebhelyek addig, mig a fa életben van, évről-évről nagyob­bodnak, növekednek és ökölnyi nagysá­got is érhetnek el. Az igy tönkretett vessző, ga!y és ág azután télen részint a fagytól, részint az ólmos (ónos) esőtől könnyen tönkre megy és a vértetütől megtámadott almafa 5—6 évi kínlódás után rendszerint elpusztul. Megtörténik ugyan az is, hogy az erősebb, nagyobb fa nem pusztul el egészen a vértetü tá­madásai folytán, de az akkor nyomorában nem fog többé teremni. (Folyt, köv.) PIACZI ARAK az 1899. évi márcz. hó 27. napján tartott országos vásárról. — Közép számitás szerint. — Négy köbméter tűzifa kemény, fel vágással ...................................... Né gy köbméter tűzifa puha felvá gással ...................................... Eg y liter szesz 36 fokú . . „ „ köleskása . . . „ „ borsó ...................... „ „ lencse ........................ ,, „ paszuly .... Férfi napszám saját kenyerén „ „ gazda kenyerén Tár gr ^ Eladó meny- nyiség hectoliter ^ Középára S­t V® N cn o krT Tiszta búza . I i 136 7 10 Kétszeres . . ...................... 6 5 80 R ozs .... . . . . 38 5 30 Árpa .... 9 3 80 Kukoricza . . 243 3 40 Zab (40 kilós) 64 2 20 Köles . . . — — Burgonya (zsák) .... 345 ! — 75 Száz kilogramm szalonna . j 52 — Egy w 1 — 68 clisznóhus . ■ — 52 marhahús . i __ , 44 juhhus . . 32 Száz „ só . . . . 11 — Egy só ... . 12 Száz ,, 2 70 Száz „ szalma . . 1 50 12 8 40 40 90 14 14 18 8 80 60 Eladó tagos birtok. A nagykárolyi tatárban mintegy 200 liolfl iBrülBtii TAGOS BIRTOK ©IstcLÓ, esetleg- bérbeadó. Bővebb utasítást ad lapunk kiadóhivatala. 3—4 Tisztelettel tudatom, hogy a modern fogászati tudomány min­den kellékeivel felszerelt márczius 5-én gróf Károlyi-tér 98. sz. alatt megnyitottam. Műtermemben készülnek egyes fogak és egész fogsorok rugóval vagy anélkül, szájpaddal vagy anélkül amerikai mód szerint, a foggyökerek eltávolítása nélkül. Meglevő foggyökerekre rágásra alkalmas koronák. Csapfogak (Stiftzahn) egyesek s egész fogsorok. Hid-, lemez- s kötmunkák. Fogtömés (plombe) aranynyal, ezüsttel, csonttal, porczellánnal, czementtel, opállal, kardsukkal, foncsorral s guttaperchával, stb. Foghúzás s rendellenesen nőtt fogak helyrehozatala teljesen fájdalom nélkül. A technikai munkákat Barna I. fővárosi jóhirnevü fog- speczialista készíti személyes felügyeletem alatt. Rendelés d. e. 9-töl 12-ig s d. u. 2—6-ig. Mérsékelt díjazás. Hivatalnokoknak 25 °/0 engedmény. Igazolt szegény fogbetegeknek ingyen rendelés szerdán s szombaton d. e. I 1 — 12. Dr. Székely Kornél, 4—10 MMKIi száj- s fogorvos, a kér. betegs. p. főorvosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom