Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-16 / 11. szám

meg, hogy a felolvasott elnöki jelentés, mint örvendetes bizonyitéka az egyesület által elért sikernek, egész terjedelmében tétessék közre a Nagy-Károly és Vidékében. Az egyhangúlag elfogadott indítványok után az ez évi költség előirányzat vita nélkül elfogadtatott. A debreczeni dalegyesület átirata a kerületi dalárszövetség megalakítása iránt, a választmánynak helyeslő indítványával együtt tudomásul vétetett. Az óbecsei polgári dalkör zászló szögének megváltására a választmány javaslatára 5frtot szavazott meg a közgyűlés, smeg kéri az illető elnököt, hogy a nagykárolyi dalegyletnek vele közlendő jeligéjét tudomásul véve a helyettesről gondoskodjék. A tárgyalás hetedik pontja az elnöknek az országos dalárszövetségből való kilépésre vonatkozó indítványa volt. Ezen indítvány tárgyalása korai lett volna, mert az országos dalárszövetség meghívta Budapestre az egyesület küldöttjét a tanácskozásra, mely e kérdésben dönteni fog. A közgyűlés Demi- dor Ignácz elnököt megbízta, hogy a szövetség gyűlésén az egyesületet képviselje, s mint olyan, ki legjobban ismeri a viszonyokat, ott adja elő a sérelmeket, melyek kilépésre késztetik a vidéki dalárdákat, s szavazatát a feloszlatásra adja. Bródy Lajos ügyész kérdi az elnököt, melyek azok az okok, melyei a kilépést indokolják. Elnök részletes felvilágosítása után felszólaló megnyugszik a határozatban. írásbeli indítvány a választmányhoz nem érkezett be, a nyolczadik pont igy tárgytalanná vált.

A közgyűlés tárgysorozatának utolsó pontja a tisztikar és számvizsgáló-bizottság j választása volt.

Elnök ajánlja, hogy a szavazatszedő bizottságba elnökül Bródy Lajos, tagokul Kerekes Bertalan és Gsóti Márk küldessenek. Bródy Lajos indítványozza, hogy a volt elnök iránt való elismerés bizonyítására őt külön, egyhangúlag válasszák meg újra. A jelen voltak egyhangú lelkesedéssel választják meg Demidor Ignáczot elnöknek. A tisztikar többi tagjai, választmány és a számvizsgáló bizottság szintén közfelkiáltással választattak meg és pedig két három uj tag kivetésével ugyanazok, kik a múlt évben voltak. Az eredmény kihirdetése után elnök a gyűlést feloszlatta.

A dalegyesület múlt évi működésének képét feltüntető elnöki jelentést itt közöljük :

Mélyen tisztelt Közgyűlés!

Kedves kötelességünknek tartjuk dalegyesületünk egy évi működéséről leszáaz akkoron Európában leghatalmasabbnak ismert Habsburg ház segítségével akarta a törököt kiverni a hazából. A párt csalódott, a német császárok meg- nem védelmezhették az országot, ki nem ragadhatták a török hódoltság kezéből. 145 évig tartott a raboskodás, embervásár, a kölcsönös vádaskodás az elveszett haza, alkotmány, az összeomlott magyar miveltség miatt, mig végre a XVII. század végén a megváltozott európai viszonyok és a török faj bomlása miatt sikerült a Habsburgoknak magyar és külföldi segítő hadakkal kiűzni a törököt Magyarország területéről, megtisztítani Erdélyt a török occupatiótól s megvalósítani epedő kívánságunkat: lot- haringai Károly és savoyai Jenő hercze- gek diadalai helyreállították megint szent István országainak határait, egységessé tették Magyarországot.

De annak ára volt! Drága keservesen megfizetett ára....

Richelieu franczia reformja óta u. i. a fejedelmi hatalom mindenhatósága és erős állami központosítás lett európai divattá. XIV. Lajos franczia, XI. Károly svéd, I. Frigyes Vilmos porosz király, Nagy Péter orosz czár és I. Lipót német császár és magyar király e hatalmi irány képviselői, a mely szabadságellenes tendentia állandó hadseregre s a felgazdagodott polgárságra támaszkodott.

I. Lipót kivitte először, hogy Budavár fölszabadításáért lemondott a magyar királyválasztó jogáról. Tisztelni való a magyar nemzet politikai érettsége akkor, mely nem akarván hazánkat Lengyelország sorsára juttatni, azt állandó belső pártoskodások szinterévé tenni: lemondott sarkalatos jogáról, igy is megmutatva háladatosságát királya iránt, ki véget vetett nálunk a török uralomnak. De midőn azt kelle tapasztalnia, hogy hazánk felszabadításának ára gyanánt oda kell adnia önrendelkezési jogát, feláldoznia alkotmányát, mert a bécsi kormány az országgal most mint meghódított provin- cziával kezdett bánni, a maga felfogása szerint diktált nekünk törvényeket, országgyűlés meghallgatása nélkül vetette ki és emelte föl az adót s alkotmányunk mellőztével hozott be reformokat, hogy ezzel az egységes birodalmi eszmének valósítása valahára életbe lépjen ; midőn

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

molni, az elmúlt év nevezetesebb eseményeiről a t. közgyűlésnek számot adni.

Hogy mennyiben tett egyletünk kötelességének eleget, azt az alábbiakban van szerencsénk röviden vázolni.

Egyesületünk főczélját nemzeti dalaink művelése képezi s bátran, felemelt fővel mondhatjuk el, hogy ezen czélját elérte, annyira, a mennyire azt egyletünktől elvárni lehetett.

Az elmúlt év főbb eseményeiről a következőkben van szerencsénk elszámolni :

1. Tartatott 5 dalestély, s ezek közül 2 tagilletményes volt, a többi pedig saját pénztára javára rendeztetett.

2. Közreműködött a „Kölcsey-egye- sület44 által rendezett matinékon és felolvasóestélyeken.

3. Részt vett és közreműködőit Ő felsége Erzsébet királyné elalálozásakor a róm. kath. templomban tartott gyászistentiszteleten és a „Kölcsey-egyesület“ által rendezett gyászünnepségen

4. Meghivatott 3 temetésre, u. m. qzví. Gőnyei Gáborné, Serly Ferencz és Gróf Károlyi Ferencz temetésére, s ezeken részt vett és közreműködött, valamint a néhai Gróf Károlyi Ferencz lelki üdvéért tartott gyászistentiszteleten is.

5. Részt vett az országos dalárszövetség által Aradon 1898. augusztus hó 13. és 14-én tartott országos dalversenyen.

6. A lefolyt évben tartatott 7 választmányi ülés, melyeken a dalegyesületet érdeklő különféle ügyek nyertek elintézést.

7. Van egyesületünknek 3 tiszteleti, 8 alapitó, 104 pártoló és 36 működő tagja.

Ezek után áttérve egyesületünk pénzügyi és anyagi helyzetére, a vagyon leltárt a) a megvizsgált számadást, b) alatt csatolva beterjesztjük.

A múlt évben ossz. bevétel volt 1 137 fit 74 kr.

Kiadás 1125 „ 69 „

Pénztármaradvány 12 „ 05

Hátralékos nyugta 22 drb ä L50 33 frt —kr. Ebből leírásra ajánlunk 5 drbot 7 „ 50 „

Marad behajtható követelésünk 25 „ 50 ,,

Örömmel említjük meg még e helyen azt, hogy egyesületünk 250 frt váltó adósságát az elmúlt évben teljesen kifizette.

Ezekben voltunk bátrak röviden vázolni egyesületünk 1898. évi működését és helyzetét, hogy meggyőződést szerezhessen a mélyen tisztelt közgyűlés annak életképességéről, tevékenységéről és az elért eredményben része van mindazoknak, kik a dalegyesületi élet munkásai közzé beállottak,

íoképen pedig a munkavezetőnek, a karmesternek. Ezért kérjük a dalegyesület munkásait, használják fel a jövőben még fokozottabb mértékben az eszközt egyesületünk felvirágzására, — mert egyesületünknek erős eszköze van, — a dal, mi a szívhez szól.

Ne kicsinyeljük e semminek látszó eszközt, használjuk fel, hogy minél többen járuljanak egyesületünk felvirágzásához, hogy a jövében még nagyobb legyen Nagy-Károly város derék dalegylete, nagyobb az eredménye és az öröme.

Most pedig kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni, Feifer Ede pénztárnoknak, Diczig Ádám szertárnoknak, valamint a szám- és szertárvizsgáló bizottságnak a felmentvényt megadni kegyeskedjék.

Nagy-Károly, 1899. márczius hó 12-én.

Kitűnő tisztelettel:

Ifj. Csepreghy Antal, Demidor Ignácz.

egyl. jegyző. egyl. elnök.

HÍREK.

— Márczius 15-ike. Városunk közönsége, mint minden évben, úgy az idén is megünnepelte a szabadságharcz évfordulati emlékünnepét. Délelőtt a különböző vallásfelekezetek egyházaiban volt ünnepélyes istentisztelet, melyen a tanuló ifjúság a hívek és érdeklődők nagyszámban jelentek meg. A tulajdonképeni ünnepély pedig este 7 órakor volt a polgári olvasókör helyiségeiben. Az ünnepélyt a dalárda nyitotta meg a „Talora magyar14 előadásával. Úgy a hazafias irányú dal, mint a dalárda szabatos előadása nem tévesztette hatását s zajos tapsokra és éljenzésre buzdította a hallgatóságot. Ezután Zih Rezső szavalta el Poór János tanárnak ez alkalomra irt költeményét nagy hatással és ügyesen. Úgy a jelen volt szerzőt, mint az előadót megéljenezték. Majd Bródy Lajos ügyvéd, a rendező-bizottság elnöke olvasta fel Dr. Gzirbusz Géza kegyesrendi tanárnak a lapunk mai tárczaro- vatában olvasható czikkét, melyben II. Rá- kóczy Ferencz és Kossuth Lajos a magyar szabadságharczok e két nagy alakjáról értekezik. Ä jelenvoltak szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel jutalmazták a szerzőt. Végül a dalárda énekelte el a szózatot a tőle már megszokott preczizitással. A társas vacsora 9 órakor vette kezdetét. Először Bródy Lajos szólalt fel, s poharát Ü Felsége a királyra, mint a legalkotmányosabb uralkodóra. emelte, mit a jelen voltak felállva

hallgattak végig: (tudtunkkal városunkban ez az első eset, hogy a 48-as függetlenségi párt márczius 15-iki ünnepélyén legelőször Ő Felsége a királyra emeltek poharat.) Kubinyi Bertalan a függetlenségi eszme bajnokáért Kossuth Ferenczért; Makai József a dalárdáért s annak elnökéért, — mint a mely testületet minden hazafias ünnepélyen ott látjuk, — ürítettek poharat. Kerekes Bertalan Dr. Gzirbusz Gézára, mint az alkalmi felolvasás szerzőjére, Bródy Lajos a független Magyarországra, Schnébli János Vetzák Edéért, emeltek poharat. Majd Nagy Elek mint a Protestáns Társaskör igazgatója szólalt fel, kifejtvén azt, hogy a rendezőbizottság felszólítása folytán készséggel csatlakoztak ezen hazafias nap együttes megünnepléséhez s habár nem sokan, de annál nagyobb lelkesedéssel vettek abban részt — Bródy Lajost mint a rend. biz. elnökét éltette; Janitzky Albert mint a Kereskedő ifjak körének elnöke, a Kereskedő ifjak nevében szólalt fel; szólották még Vetzák Ede, Vaday Menyhért, Papp István, stb. Az estélyen — habár nem is olyan sokan vettek részt mint az előző években, — a hangulat mindvégig kitűnő volt és csak éjfél után kezdett a társaság széjjel oszlani. Szalontay József a polg. kaszinó vendéglőse a jelenvoltak teljes megelégedésére szolgált fel.

— Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége e hó 9-én közgyűlést tartott gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. E közgyűlésen következő, városunkat érdeklő ügyek intéztettek el. Spitz Berta nagykárolyi lakosnak kézi zálogüzlet felállítása engedélyeztetett. Városunk képviselőtestületének a kövezettvám terhére eszközlendő utczakö- vezésének költségeinek fedezésére 150,000 frt kölcsön felvétele tárgyában — ingatlan eladása tárgyában, — utczakövezet, illetve kiszélesítés tárgyában, — kisajátítási jog engedélyezése tárgyában hozott határozata, valamint a hús, bor, szesz és szeszesitalok után fizetendő városi fogyasztási pótadó behozatala tárgyában alkotott szabályrendelete jóváhagyatott. A belügyminiszter leirata, melylyel Hetey Ábrahám főjegyző és Néma Gusztáv aljegyzőnek a vármegyei községi jegyzői nyugdijegyesületbe belépését engedélyezte, tudomásul vétetett.

— 25 éves szolgálati évforduló. Bauer Lajos őrnagy, a helybeli m. kir. honvéd zászlóalj parancsnoka, e hó 11-én ünnepelte katonai szolgálatba lépésének 25 éves évfordulóját. A szép emléknapon a helybeli honvéd zászlóalj tisztikara testületileg üdvözölte a köztiszteletben és szeretetben álló parancsmondom, megint a magyarság alkotmánya, nemzeti létezése forgott veszedelemben: megfeledkezett pillanatra a háladatosság- ról, loyalitásról, mert hiszen nemzetek érdeke fontosabb a loyalitásnál s politikai rendszerek, vagy politikai divatok dédel- getésénól s vezért keresett, kinek van bátorsága, ereje, hatalmi és erkölcsi súlya szembeszállni a jogtipró, alkotmányfosztó hatalommal — se vezért megtalálta II. Rákóczy Ferenczben.

E gondviselésszerü férfiú mindennel meg volt áldva, mi őt egy nemzet szemében a tisztelet és kegyelet fény körével veheti körül. Királyi ősök ivadéka, atyai részről Erdély fejedelmeinek, anyai ágon a Zrínyi nemzetség sarjadéka, felesége Amália hesseni herczegasszony sz. Erzsébetnek II. Endre leányának ivadéka ; a mellett vagyonos, európai miveltségü, daliás és megkapó szépségű férfiú, kire a franczia politika azonnal kivetette háló ját. Az volt éppen a szerencsétlensége, hogy túlságosan bízott a külföldi hatalmak ígéreteiben, továbbá hogy idejében élethalál harczra kelt a Habsburgház a Bourbon házzal, Rákóczy szövetségével, mely harczból a Habsburgi császárok kerültek ki győzelmesen. Másik szerencsétlensége, hogy Rákóczy tetőtől talpig becsületes magyar ember, tiszta önzetlenség volt, ki kelleténél többet hitt u. n. jó barátainak, mint a tények logikájának s el nem képzelhette, hogy jobban szeretheti valaki kúriáját és famíliáját a hazájánál, melyért ő mindenét: otthonát, gyermekeit, fejedelmi vagyonát, jövőjét és lelki nyugalmát feláldozta volt.

Harmadik szerencsétlensége katonai tájékozatlansága vala. Rákóczy inkább államférfim, diplomata és politikus volt, s vajmi keveset értett a hadak vezetéséhez, de még avval a szerencsés ösztönnel vagy tapintattal sem volt megáldva, mely felismeri környezetében a katonai tehetséget az igazi hadvezéri tálentuinot, nem is szólva a hadiszervezés ügyésségéről, mely 200 évvel maradt hátra Európa akkori sztrategiája mögött. El kellett buknia tehát. Elbukott, ki bujdosott, vagyonán megosztozkodtak s Rákóczy a franczia és török kegyelmi dijon tengette életét rodos- tói elhagyatottságában, munkában, imád ságban keresve vigasztalást megtört lelkén

enyhületet hazája és családja sorsán sajgó i nemes szivére.

A bécsi centralizáló beolvasztó politika győzött, a nemzet belefáradt az eredménytelen harczokba s következett az álmatag nemzetietlen kor, mely alatt a főnemesség a bécsi udvar bűvös körébe igéztetett, a köznemesség pedig duzzogva, kétségbeesetten félrehuzódott kúriáiba, nem gondolva a világ haladásával, hazája sorsával, mig Petőfi „Talpra magyar“-ja fölnem rázta szenderségéből. Ez már Kossuth kora.

Kossuth Lajos történelmi jelentősége szerintem abban gyökerezik, hogy a köznemességből került ki, szavaira tehát első sorban a hazafiui bánatában elalélt s a világ haladása mögött messzire elmaradt dzsentri osztály hallgatott; ezt rázta föl politikai dormetségéből, ezt tüzelte tettekre, ennek kezére akarta bízni a magyar nemzet politikai vezetését, mely 4 király uralkodása alatt egészen a mágnás világ, az udvari fényben tetszelgő és a királyi kegyekben sütkérező főnemesség kezében volt. Eleinte annyira dzsentri volt Kossuth, hogy csöppet sem rokonszenvezett Martinovics irányzatával s 1847-ig Telekivel tartott, ki azt hitte, Magyarországot csak a rendi alkot m á n y és nemesi uralom megtartása menti meg, Magyarország jövőjét el sem lehet képzelni a rendiség fennmaradása nélkül. Csak a midőn látta, mily gunynyal és kicsiny léssel szólnak a főúri körök még egy Széchenyi István gróf szerepléséről is, ki pedig minden európai miveltsége mellett szintén a nyu- goti Európában már elbukott rendi alkotmányban kereste Magyarország üdvét, midőn látta, hogy a fiatal Magyarország Eötvös, Szalay, Trefort az u. n. centralisták a franczia forradalom ideái szerint a népképviseleti rendszertől, az egyénnek érvényesülésétől, a terhek közös viselésétől, a kiváltságok megszüntetésétől, a vallás és gondolatkimondásának feltétlen szabadságától várják egy jobb kor beköszöntőt, egy nemzetiebb irány és egészségesebb nemzetgazdasági törekvés fölülkerekedését, — akkor csapott át Kossuth meleg temperamentumának tekezhetetlen hevével, ékesszólásának elragadó erejével, tollának szemléletes és kápráztató ragyogásával. a demokrata táborba és vitte

diadalra nálunk a franczia forradalom örökké emlékezetes eszméit.

Annyiban hasonlított Rákóczy ra, hogy mindkettőben a hazaszeretet a szenvedélyesség oxtazisáig csúcsosodott, amaz Erdély függetlenségében látta az alkotmány megvédésének garancziáját, ez a független egységes Magyarországban. Mindkettő elragadtatta magát. Rákóczy szövetséges társának XIV. Lajosnak diadalmas előnyomulásától és saját sikereitől Erdélyben, a felvidéken és a dunántulon, minek következtében Ónodon nyilvánította ki a Habsburgházat kegyvesztettnek ; Kossuth pedig honvédjeinek lelkesült vitézségétől, kik kétszer űzték ki az országból Win- dischgrätz horczeg és Jellasich tábornok seregeit és sorra legyőzték a fellázított nemzetiségeket, mely diadalmi mámorban a debreczeni országgyűlésen mondta ki a Habsburgház detronizálását. Mindkettő levonta tettének következményeit, midőn politikai terveivel elbukott, akár a nemzetnek elbágyadása, megváltozott európai constellatiok, akár a tulhatalom következtében. Kibujdosott mindkettő s megőrizte híven lelkében a nemzeti függetlenség politikai ideálját mindhalálig. Mindkettő minden erejének megfeszítésével igyekezett még a távolból is a haza sorsán lendíteni. Rákóczy Angliában, XII. Károly svéd királynál, a porosz királynál, orosz czár- nál, a franczia udvarban és utrechti kongresszuson buzgóikodott ügye megmentésében ; Kossuth Lajos pedig III. Napoleon udvarában, Itáliában és Amerikában keresett talajt eszméinek megvalósítására. Mindkettő változatlanul, rendíthetetlenül tartotta meg hazafiui meggyőződését, élte utolsó fellobbanásáig, de Kossuth tetemeit visszahozták a magyar anyaföldbe, melyre önkéntes számkivetése óta be nem lépett, Rákóczy hamvai ellenben még mindig ott nyugszanak török földön a galasai sírboltban, anyja Zrínyi Ilona porai mellett, mert annyira föl nem vittük még hazafiasságunkban és a nagy Rákóczy nemes alakja iránt érzett jogos lelkesültségünk- ben, hogy haza szállíthattuk volna e drága hamvakat s elhelyeztették volna Kossuth Lajos sírja mellé.

Az is meglepő véletlen, hogy mindkét szabadságharezban, midőn alkotmányunk veszedelemben van, a Széchenyiek szerepelnek közvetítőkként az